Új hozzászólás Aktív témák

• #85325 Dr. Szilikát őstag #70211840 #85323

  Új Válasz 2022-09-07 08:08:58 #85325

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Dr. Szilikát

  őstag

  válasz #70211840 #85323 üzenetére

  Ha a kapcsolóüzemű megoldás nem járható (mindamellett azok is tudnak melegedni, terheléstől függően, olyankor jobb egy kis hűtőbordás konverter, LM2596 / XL4015), létezik olyan megoldás is, hogy a feszültség egy részét előtét-ellenálláson vagy egy külön tranzisztoron ejteni, ami lehet a szokásos bázis-stabilizált emitterkövető például.

  Egyébként csak a fizika kedvéért (aminek a hétköznapokon kívül ott is lesz jelentősége, ha valaki hűtőbordák hőtani számításaiba bonyolódna bele), disszipálni a hőmennyiséget (röviden hőt) lehet, ami energiamennyiséget képvisel. Vagy a teljesítményre is szoktuk mondani (veszteségi teljesítmény). A latin eredetű szó (dissipatio) is haszontalan veszteségre, pazarlásra utal.

  A hőmérséklet egy potenciál, amit az energia létrehoz, átvitt értelemben rokonítható a feszültséggel, amit meg a töltésmennyiség hoz létre, a kapacitással fordított arányban.

  A hőenergia is a hőtároló képességgel (gyakorlatilag hőkapacitás) fordított arányban képes megemelni egy tárgy hőmérsékletét. De sem a feszültségre, sem a hőmérsékletre nem mondjuk, hogy "disszipálódik".

  Meg nyilván nem is a feszültségen múlik önmagában a disszipáció, hanem esetünkben a félvezetőn eső feszültség (12 V) és a rajta folyó áram szorzatán (teljesítmény).

Új hozzászólás Aktív témák