Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Dr. Szilikát

    őstag

    válasz #70211840 #85323 üzenetére

    Ha a kapcsolóüzemű megoldás nem járható (mindamellett azok is tudnak melegedni, terheléstől függően, olyankor jobb egy kis hűtőbordás konverter, LM2596 / XL4015), létezik olyan megoldás is, hogy a feszültség egy részét előtét-ellenálláson vagy egy külön tranzisztoron ejteni, ami lehet a szokásos bázis-stabilizált emitterkövető például.

    Egyébként csak a fizika kedvéért (aminek a hétköznapokon kívül ott is lesz jelentősége, ha valaki hűtőbordák hőtani számításaiba bonyolódna bele), disszipálni a hőmennyiséget (röviden hőt) lehet, ami energiamennyiséget képvisel. Vagy a teljesítményre is szoktuk mondani (veszteségi teljesítmény). A latin eredetű szó (dissipatio) is haszontalan veszteségre, pazarlásra utal.

    A hőmérséklet egy potenciál, amit az energia létrehoz, átvitt értelemben rokonítható a feszültséggel, amit meg a töltésmennyiség hoz létre, a kapacitással fordított arányban.

    A hőenergia is a hőtároló képességgel (gyakorlatilag hőkapacitás) fordított arányban képes megemelni egy tárgy hőmérsékletét. De sem a feszültségre, sem a hőmérsékletre nem mondjuk, hogy "disszipálódik".

    Meg nyilván nem is a feszültségen múlik önmagában a disszipáció, hanem esetünkben a félvezetőn eső feszültség (12 V) és a rajta folyó áram szorzatán (teljesítmény).

Új hozzászólás Aktív témák