Igazad van, engem is bosszant, hogy sok helyről hallom, milyen nevetségesek a bérek. A másik, hogy mostanában már mindenki CNC-s bizonyítványt lobogtat, és hogy ő CNC-s. Aztán ha odaáll a gép mellé, akkor csak pislog.
Épp azért nem beszélhetsz könnyen, mert megvan mindened önerőből, épp ezért kell értékelni. Nekem is ugyanígy, megdolgoztam mindenért, sehonnét nem kaptam segítséget, mégis 32 évesen már a második házam (házunk) van, kocsi nekem is, feleségemnek is, és mindezt én értem el, ebből a szakmából, egyetlen munkahellyel, minimális hitellel. Én sem dolgoznék sokkal kevesebb pénzért, mint ami most van, visszafele ne fejlődjünk már. CNC-ben még vannak lehetőségek a válság ellenére is. Megtanultam németül egész jól, ha esetleg váltanom kell, ne öntse el orcám a lányos pír....viszont én csak külföldre mennék, mert csak az lenne előrelépés anyagilag, itthon minden más csak visszalépés. Ezenkívül itthon nem igazán értékelik a jó cnc-gépbeállítót. Az a főnök, aki nem ért a CNC-hez, nem igazán látja át összefüggésében a szakmát. Ezért nem is értékeli. Pedig elég csak arra gondolni, ha egy 100.ezer eurós gépen mondjuk mínusz "Z" értékre meg szeretnénk adni mondjuk -20,5 mm-t zsákfurat pozícionáláshoz, de kimarad a tizedespont....lehet hogy azon a gépen az életbe többet nem csinálunk még csak h6-os tűrést sem, ami nem is egy szigorú tűrés.
Ami engem még nagyon bosszant, hogy itt a Dunántúlon 100-120 ezer körül keresnek a környékbeli cégeknél, és ezt 3 műszakban. Ugyanannyit, mint rokonomék, akik kalauzként dolgoznak, havi 13-15 napot...

Munkahelyemen én vagyok az Isten...mindenki tudja hogy létezem,de még senki sem látott...