Hirdetés

2020. január 17., péntek

Lapcsaládunk:

Gyorskeresés

Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

  • Hidegpárna alatt

    Algieba 2 napja 3

  • Tíz képem Nyugat-Ausztráliáról

    Sorry, de nem fogom linkelni a 200 dpi-s változatait a szerkesztett fotóknak, mert ez csak egyszerű turistáskodó képválogatás, semmi extra.
    Az első kép Lumia 640-sel készült, a többi Canon PowerShot A630 kompakttal.
    Nyaralni voltam életemben először. Jó volt.

    Algieba 3 hete 11

  • Dél Keresztje

    2019. december 14-én Perth csillagdájánál töltöttem pár órát. A nagy holdfázis miatt csak néhány fényesebb meteort lehetett látni a Geminidákból, így inkább a tűzgömbökre várás helyett az égbolt fotózásával vacakoltam. Lumia 640-sel fotóztam, ami pont ugyanolyan jó erre mint a 925-ös.
    Sikerült megörökítenem a Dél Keresztjét.

    Algieba 3 hete 9

  • Nincs kijárat

    Október 30-án először és utoljára veszekedtem vele. Utolsó kétségbeesett kísérletet tettem a gordiuszi csomó kibontására, ami az ő lelki élete volt. Sosem győzte le a belső démonait,és nekem sem sikerült leoldanom róla a terhét. Úgy ment el, hogy sosem találta meg a kijáratot. Hiába akarta a halált a romló állapota miatt, mégis küzdelmes volt számára a vég. Gyötrődve ment el, kínjait nyugtatókkal tompította az orvos. Az ápolási osztály purgatóriumában ki találhatja meg a lelki békéjét? Álmában állt meg a gyönge szíve. Sosem oldozta fel magát és én sem tudtam felszabadítani. Ez rettenetes halál. Fertőtlenítővel kevert húgyszagban dacolni az elkerülhetetlennel, összezárva a többiek kínjával és a belső démonokkal. Nem a gyász miatt sírok. Negyvenen túl az ember ott volt néhány temetésen, és nincsenek illúziói a halállal kapcsolatban. Nem ez rendít meg, hanem minden dolgok elcseszettsége: a saját mulasztásaim, szerettem boldogtalansága, és halálának körülményei. Ami most van, szinte hétköznapi. Jövő héten búcsúztatjuk szűk családi körben.

    Algieba 1 hónapja 3

  • "Strefa digung"

    Késő délután a napi sétám után kifáradva megálltam a könyvtárban kicsit pihentetni a lábaimat. Leültem az emeleten és elszundítottam. Szendergésemből egy fura szó ugrasztott ki, üzent a tudatalattim. Mivel emberekkel ritkán van alkalmam őszintén beszélgetni, ezért inkább önmagammal társalgok és odafigyelek a tudatom rejtett részének üzeneteire. Ami nem látható belőlem még számomra is izgalmas, izgalmasabb az életemnél. Olyan álmaim vannak, hogy nehéz azok után komolyan venni az életemet. Aminek egyedül a halál ad alapot.
    Tehát megkaptam az üzenetet, ami fel is ébresztett. Mielőtt elfelejtettem volna, a mobilomon megnyitottam a fordítót és kiderült, hogy két külön szóról van szó, az egyiknek lengyelül a másiknak németül van értelmes jelentése.
    Mivel hónapok óta pocsék a kedvem, és ki akarok lépni a jelenlegi szerepemből, megnyugtatott, hogy a tudatom mélye is úgy látja, a lezáráshoz érkeztünk. Mindent elengedhetek. Egész lényem egyetért a döntésemmel. Nincs is ennél jobb, amikor legalább önmagaddal dűlőre jutsz. Másokkal úgy is teljesen reménytelen közös nevezőre jutni.

    Algieba 2 hónapja 1

  • A folyó vége

    "A görög mitológia szerint Eridánusz az alvilág folyója volt. A csillagkép a késő őszi és a téli éjszakákon figyelhető meg. Közép-Európából a csillagkép tekintélyes része nem emelkedik a látóhatár fölé.

    Sajnos az Eridánusz legfényesebb csillagát, az alfa Eridanit, az Achernart (a folyó vége) sohasem láthatjuk."

    SH atlasz, Csillagászat

    Az 1992-ben kiadott könyvben olvasott tény, hogy sohasem láthatom a folyó végét, elgondolkoztatott. Megkísértett a gondolat, hogy mégis milyen lenne a déli féltekére eljutni és felnézni az éjszakai égre.
    Nehezen hihető számomra, ha nem pottyan az Indiai-óceánba a repülő, hogy decemberben ott lesz felettem az Achernar.

    Algieba 2 hónapja 11

  • Városi életképek

    Napi sétám során a Lumiával lőttem pár képet. Bár 200 dpi-s verziót is szerkesztettem az eredeti fotókból, de ide csak 96 dpi változatokat raktam ki. Nem pepecselek a linkeléssel.

    Algieba 2 hónapja 2

  • Arthur/Joker karakterrajza

    SPOILER hegyek vannak a bejegyzésben. Csak ha láttad a filmet, akkor olvass tovább.

    ...

    Ötször kellett megnéznem, hogy leessen, tulajdonképpen mi zavar a filmben.
    Az empatikusabb néző saját magát vezeti meg, amikor jó szokásához híven kapcsolódni akar az adott mű fő karakteréhez. Ha egy kicsit nehezebb élete volt, egyből talál vélt kapcsolódási pontokat, és nagyon együttérez Arthurral. Hiba. A fickó totál kész van már a nyitójelenetben. Itt nem egy "jó" ember megzakkanását látjuk, aki aláhull az őrületbe, hanem egy emberi roncs coming outját. Egymás után veszíti el a normalitás látszatát fenntartó kapaszkodóit: munkáját, gyógyszereit, vicces(?) jó fiú szerepét, képzelt apa figuráit (Murray, Wayne).
    Nekem az első jelenet, amikor elkerekedett a szemem, hogy a "jó" Arthur mégsem olyan kedves, amikor a szociális munkás belelapoz a naplójába, amiben sötét-bizarr dolgok vannak. Csak ezekről egyből átterelődik a figyelem a kulcsmondatra: remélem a halálomnak több értelme lesz mint az életemnek. Oh, mennyire szomorú, gondoljuk együttérzőn, meg is feledkezve a csúf fantáziálásairól. Kitaszítottnak látjuk, akit mindenki bánt a furcsa nevetése miatt. Esendő sérültnek véljük, akinek szurkolunk, hogy végre történjen valami jó vele.

    Folytatás...

    Algieba 2 hónapja 2

  • Tíz fotóm 2019-ből

    Szeretek fotózni. Mivel viharos érzelmi életem van, életmentő számomra a csatangolás a nyílt ég alatt és a jó fotótémák keresése. Kikapcsol a koncentrálás a témára. Megszűnök létezni, miközben egyetlen összpontosító figyelemmé alakulok át. Ezért kedvelem a közeli felvételeket, amikben még inkább feloldódok. A sok-sok fotó visszanézése megnyugtat. Imádom a természetes színeket és fényeket. Nincs különösebb célom a fotózással, pláne nem a megélhetés. A piac telített. Kizárólag a magam örömére csinálom.

    Rőt likacsosgomba

    Szemeslepke

    Gubacsok

    Folytatás...

    Algieba 2 hónapja 10

  • Haszontalanul

    Hetek óta romlik a kedvem, ahogy szembesít az élet a ténnyel, kifogytam a lehetőségekből. Ha a legjobb formámmal, évek kitartó munkájával sem értem el semmit, akkor komoly hiányosságaim vannak, amik befoltozására nincs időm/idegem, hiszen elmúltam negyven. Nem nekem terem a babér, hanem teljesen érthetően a jóval fiatalabbaknak. Amikor az öngyilkosságról fantáziálok, mindenki félreérti. Pedig jobban belegondolva ez egy kemény döntés, ami a totális szabad cselekvés egyik mintapéldája. Nem kínál nekem semmi emberit az élet, akkor miért ne választanám az önkezű halált? Bár végzettségem alapján lehetetlenség, de humán értelmiségi vagyok, aki sokat olvasott fiatalként, így tett szert a műveltségére. Pechemre totálisan értéktelen adottságaim vannak: empátia, arányérzék, egyedi stílus. Mindez szart sem ér. Ezért a bejegyzés címe. Tehát senki se okoskodjon nekem. Nem olyan pozitív dolog az élet mint hazudjátok magatoknak.

    Szerk.: Ha az ember életéből kimarad a pozitív megerősítések időszaka, nem alakul ki a bizalom a világ iránt, hanem teljes zavarban-szorongásban telik el az első 20 év, és utána próba szerencse alapon kezd el működni a túlélőgép elég sok hibaüzenetet összeszed.

    Folytatás...

    Algieba 2 hónapja 149

  • Mit tartunk gonosznak?

    A Joker kapcsán volt néhány érdekes párbeszédem, de nem sikerült az ismerőseimmel igazán elmélyedni a témában, hogy mit tartunk gonosznak? Ugye köztudott, hogy Joker gonosz, a bűn bohóc királya és a káosz a lételeme. Egyértelműen negatív figura, akivel szemben áll Batman. Persze ki hogy nézi, mert enyhén szólva kétséges, hogy mennyire törvényes és életszerű, hogy egy milliárdos high-tech felszerelésű denevér jelmezben igyekezzen fenntartani a rendet. És ki a fene hallgatna egy festett képű pszichopatára? Egy ilyet minden gengszter kérdés nélkül agyonlőne. Tehát alapból sikamlós terepen egyensúlyozunk.
    Egészen más, kis kitérő, hogy mennyire gyakori, hogy a szuperhősök rablókat fognak el a régi történetekben, de ilyen előfordult a Hancockban is. Nevetséges. Háztartási balesetek sokkal nagyobb veszélyt jelentenek és évente többen halnak bele ilyesmibe mint rablótámadásban. Pizsamás hőseink mégsem a jó embert kapják el a fürdőszobájában, amint megcsúszva készül összezúzni a tarkóját a kád peremén... Nem is lenne izgalmas...
    Hagyjuk a képregényeket. Rég unom mindet.
    Tehát mi a gonosz.
    A Joker kapcsán egyből eszembe jut a közöny. Mennyi tragédia megelőzhető lenne némi odafigyeléssel, de szarunk bele, nem a mi dolgunk.

    Folytatás...

    Algieba 3 hónapja 35

  • Nevetve zokogni

    Életem során kétszer fordult elő, hogy "sikerült" elérnem a sírás legintenzívebb megjelenési formáját a nevetve zokogást. Előtte van a zokogás, amikor könnyed-taknyod egybe folyik, úgy bőgsz. Ezt sokan megtapasztalják. Mikor kezdesz közben nevetni is? Nem jókedvben. Egyszerűen az esendőségeden röhögsz, hogy mekkora balfasz vagy. Az elsőnél voltam olyan okos, hogy tükör elé álltam (éppen fürdőszobát takarítottam másnál mint cseléd), mert látni akartam magam. És látva azt a vörös, könnyes arcot, ami az enyém, felbugyborékolt a mélyről a nevetés, miközben a kacagás váltakozott a sírás zihálásával.
    Amikor Joaquin Phoenix a Joker című filmben nevetve sír, tudtam, hogy a karaktere milyen mélyen van, és fejet hajtottam magamban a színész teljesítménye előtt. Higgyétek el nekem, nehéz ezt előhozni.

    Algieba 3 hónapja 5

  • A nevető ember

    Algieba 3 hónapja 0

  • Joker

    "Nevetés.
    - Mi olyan vicces?
    - Semmi."

    1989-ben a karácsonyi mozi a családdal a Batman volt. Tizenegy évesen néztem meg és persze nagyon tetszett. Pár nappal később megvettem életem első képregényét a zsebpénzemből. Addig Benedek Elek és a Grimm testvérek gyerekverziós meséin cseperedtem, és mentek is az alsó polcra, mert A GYILKOS TRÉFA olyan sztorit mutatott nekem, hogy kis túlzással egyből felnőttem. Amint Joker az anyaszült meztelen, gúzsba kötött Gordon felügyelőt hullámvasutaztatja... ööö elkerekedett szemmel bámultam ki a fejemből és kényelmetlen, hideg borsószemek gördültek le a hátamon. Sikerült kifognom ártatlan gyermekként az egyik leghúzósabb Batman/Joker sztorit.
    A bejegyzés, vagy kritika, ahogy tetszik írása közben a 89-es film zenéjét hallgatom. Örök klasszikus számomra. Bármikor meg tudom nézni, főleg téli estéken hatásos, amikor oly hosszú a sötétség. Jack Nicholson eltért a képregényben megismert karaktertől, ettől még nyugtalanító gonosz karakter volt. (Nicholsontól a kedvencem a Ragyogás. Több mint tízszer láttam. Bármikor újranézős remekmű.)
    Christopher Nolan trilógiájának láttam az első és a második részét. A harmadik már kicsit sem érdekelt. A másodikról írtam kritikát, abból egy részlet:

    Folytatás...

    Algieba 3 hónapja 3

  • Utolsó mondatok öngyilkosság esetén

    Szerk2.: Először 14 évesen merült fel bennem, hogy meg kéne halni, mert senki se vette a jelzéseimet, hagytak vergődni. Hiszen mindenkinek annyi baja van... Amikor a legtöbben vagyunk, akkor vagyunk a legmesszebb egymástól. Mostanra negyven múltam, és megmaradt a fantáziálás az önkezű halálról, mert ez nálam egy nagyon bizarr önszeretési gyakorlat. Hiszen mi lehetne gyöngédebb és egyben nagyon intenzív tett annál mint végső álomba ringatni magam. Senkit sem terhelnék a halálommal. Természetszerető ember lévén az erdő mélyére vonulnék el. De hagyom a fantáziát, ez csak rám tartozik. Nem rátok.

    A bejegyzés célja a felrázás. Nincs halálkultúránk és embertelenek lettünk. Ezzel pont 14 évesen találkoztam először, a halálvágy felrobbanása korábban volt, nem ez ébresztette fel. Egyik nagyanyám rákban haldoklott, csak 59 éves volt. Nem mehettem el látogatni, mert kímélni akartak a látványától a szüleim. Eleve hallucinált a sok morfiumtól és csonttá fogyott. Apám munkahelyén az egyik titkárnőtől tudtam meg, hogy nagyanyám meghalt a kórházban... Éppen arra gondoltam, hogy a szülői tiltás ellenére bemegyek a kórházba, az információn megkérdezem, hogy melyik osztályon van a nagyanyám... és erre rám dobják a hírt, meghalt. Valamennyire el tudtam búcsúzni tőle. Pár hónappal korábban meglátogattam otthonában. Ilyen párbeszédeket és jeleneteket csak minőségi drámákban láthatok, ami ott és akkor megtörtént.

    Folytatás...

    Algieba 3 hónapja 48

  • Orion

    Újabb bolondozás a Lumiával. Ismét a csillagok a célpontok. Mostanra hajnalban magasra emelkednek a téli égbolt jellegzetes csillagképei. Az Oriont el se lehet téveszteni. A fenti kép 1 mp záridővel készült, a lenti 4 mp. Ehhez ki kellett támasztanom magam, vagyis a falhoz nyomtam a bal vállam és könyököm. Viszont olyan haloványabb csillagokat is lekapott az öreg okoska, amiket én már szabad szemmel nem láttam a pirkadó égen. Például az Orion alatt a Nyúl csillagkép néhány csillaga. A fényes folt balra lent a Szíriusz.

    Orion csillagkép

    Fél Orion

    Algieba 4 hónapja 1

  • Emerald green

    Rutinszerűen végignéztem az aktuális offline elérhető mobiltelefon kínálatot a nagyáruházban és két használt gsm boltban. Az áruházban akadt meg a szemem a P Smart Z zöld példányán. Ez volt az egyetlen egy, amit körbeugráltam, elől-hátul megcsodáltam. Aztán nyugtáztam, hogy ha lenne fölös pénzem, akkor sem venném meg, mert ennyiért már olyan bő a kínálat, hogy tuti lenne nála is vonzóbb ajánlat, de azt se tudnám jó szívvel választani, mert még nála is volna csábítóbb. Kész őrület.
    Az egyik boltban kb. satuféket nyomtam magamon, amikor a vitrinben megláttam a lila HTC Wildfire S-t. Van egy feketém, de levetett példány, így ütött-kopott. Az a lila vadítóan jól nézett ki. Aztán egy sorral lejjebb ezüst Nokia E52 és E71 hívta fel magára a figyelmemet. Állam a padlón. Viszketeg ujjak. Hurrá, szegénység, hogy megóvsz az impulzus vásárlástól!
    Egyébként a lila Samsung S8, ami bejövős, ha volna rá pénzem és lenne benne FM rádió. :DDD

    Algieba 4 hónapja 0

  • Esti képek Lumiával (új képek 09.02.)

    A februárban használtan, olcsón vett Nokia Lumia 925 éltes kora és halott rendszere ellenére remek kis fotós masina. Mobiljaim közt a legjobb kamerával felszerelt, amit jelez, hogy képes "látni" a fényesebb csillagokat az égen. Nem az élesség számít a csillagos fotóknál nálam, hanem a csillagképek megörökítése felismerhető formában. A hatodik képen még a Delfin is látszik a kép alsó részén! Te is ki fogod szúrni a jellegzetes állatformát. Egyébként a Nagy Nyári Háromszög három fényes csillagára koncentráltam: Deneb balra, Vega fent, Altair jobbra lent. Ha már egyszer a meteorológiai nyár utolsó napján indultam kora esti sétára, akkor logikus volt, hogy megörökítem az évszak jellegzetes égi alakzatát.
    A fotókon minimális a szerkesztés. A mobil érdeme a jó minőség.

    Szökőkút

    Szobor

    Folytatás...

    Algieba 4 hónapja 7

  • 7 centi alatt

    Rájöttem, hogy pár milliméter is mennyit számít, ha a telefont egy kézzel szeretném használni. A Lumia 925 70.6 milliméter széles, míg a Huawei Y3 II 66.7. Nincs köztük nagy eltérés és mégis a Lumia már a kibillenés határán van, amikor egy kézzel próbálom használni. A Nokia 2.1-es teljesen két kezes mobil volt nálam, mivel a szilikon tokjában 8 centi szélesre hízott. (Zsebben tartani nem tudtam, a táskámban hordtam.)
    Érdekes, hogy egyértelműen jobb kezes vagyok, de a telefont mégis inkább bal kézzel használom. Mivel a bal kéz nem domináns, elég ügyetlenke, így tényleg fontos a telefon szélessége. A kis Huawei használata maximális komfortérzettel jár együtt. A Lumia már szívatósabb. Muszáj jobb kézzel elővennem, kihúznom a tokjából, a ballal fogadni a hívást és jobb kézzel fülhöz tenni. Bonyolult. Ellenben a Huaweit csak kiveszem a bal zsebemből (nincs rucija), bal hüvelykujjammal fogadom a hívást és teszem a fülemhez. Semmi gond. Gördülékeny a hívásfogadás. Közhely jön, de a mindennapos lóti-futi során nincs idege az embernek tötymörögni a telefonnal, még ha az adott modellt imádja is mint én a Lumia 925-öst. Királynőnek becézem, az íróasztalon puha kendőn pihen külön helyen. Szegény Huaweire ráraktam a jegyzetfüzetemet... És még kijelzőfóliája sincs. Ez a kis alap ketyere teljesen munka mobil nálam. Bár nem ütöm-vágom, de nem is tutujgatom. Használati tárgy. Meglepően jó az egyszerűsége és régebbi kiadása ellenére.

    Folytatás...

    Algieba 4 hónapja 0

  • Nem rossz

    Újra elővettem a Huawei Y3 II-est, miután fél évi együttélés alatt sem tudtam megszokni a Nokia 2.1-es nagy méretét. Pedig a Nokia 8 MP kamerájával egészen elégedett voltam. Lásd korábbi bejegyzésemet. A 2016-os alap Huawei a kamera tekintetében visszalépés, mivel csak 5 MP, de megnéztem, hogy mire képes. Ezért lőttem pár tesztfotót késő délután az egyik kedvenc városi gombász helyemen. Sajnos gomba nem volt. Különben azok szerepelnének a képeken.

    Mályvavirág

    Pitypang bóbita

    Tölgyfák

    Algieba 4 hónapja 2

  • Színcsere és egyéb Lumia bolondságok

    Nagy változat

    Ma a Lumia 925-sel lőttem pár fotót. Próbálgattam a kameráját. Február óta sok képet lőttem vele, de tud még újat mutatni az öreglány. Remekül szórakoztat.

    Rövid záridővel szökőkút

    Digitális zoommal Hold

    Díszkút részlete

    Sorozatfelvétel

    Algieba 6 hónapja 0

  • Nokia 2.1 fotói

    Június hatodikán a határ túloldalán gombásztam. Még nem mondtam, de fő profilom a természetjárás és azon belül a gombászás, gomba-szakellenőri végzettségem van. Imádok a zöldben lenni. Több ezer fotóm van a kedvenceimről. Ezért aztán bármilyen képalkotásra alkalmas eszközzel szívesen fotózom az erdőt és lakóit. Terepre nem viszem a Lumia 925-öst, eme szépség nálam tipikus városi "elit" mobil. A Nokia 2.1 az igavonó közösségi mindenesem, elől-hátul védve, így ezt hajtom szét, amikor kint vagyok. 4000-es akkujának meg se kottyan az egész napos nyomkodás, plusz a képek posztolása azon frissiben. Azonban vannak témák, amiket a Canon A630-sal örökítek meg. Kellenek a jobb minőségű felvételek is. De gyors túrán, amikor futok a szúnyograj elől a mobil a jobb választás, mert sokkal gyorsabban dolgozok vele. Amikor ellenállhatatlan kényszer mozgat, hogy hessegesd a szúnyogokat, kevésbé bánod, ha az intenzív testmozgás közben a mobil esik a földre. Ha a kompaktom optikája megsérülne... Belegondolni is nyomasztó. Ezek a képek mind a Nokia 2.1-sel készültek.

    Nyári vargánya

    Folytatás...

    Algieba 7 hónapja 4

  • Egy séta képei

    Tegnap jövet-menet Békéscsabán lőttem pár kedvemre való fotót a Lumia 925-sel.

    Közönséges herelégy

    Bogáncslepke

    Nappali pávaszem

    Muskátli és Élővíz-csatorna

    Kossuth téren

    Folytatás...

    Algieba 7 hónapja 0

  • Esti ügyetlenkedés kompakttal

    Eredeti kép

    Eredeti kép

    Csak nem hagyott nyugodni az éjszakai égbolt megörökítése. Némi szerencsétlenkedés után a Lumiával, inkább felkaptam a tripodot, rácsavaroztam a Canont és visszatértem a sötét udvarra a Prestigio ledjével világítva utamat. Az első kép 200-as ISO, a második 100-as, hiszen ott az utcai lámpa plusz fényt adott. Mindkettőnél a maximumra állítva hagytam az expozíciós időt, ami az A630-nál 15 másodperc. Természetesen a rekeszérték is a lehetséges legnagyobb volt, f/2.8. 10 másodperces időzítőt használtam, hogy véletlenül se mozduljon be tőlem a kamera. Ami meglepett, hogy 15 másodperc elég, hogy látszódjon a csillagok mozgása. Sajnos nem pontszerűek. Határozottan jobb eszközök kellenének az éjszakai fotózáshoz, ami egyelőre tapogatózó bénázás. Bár a végeredmény pont olyan, amit szabad szemmel is látok. Ennél több nagyon nem kell nekem.

    Folytatás...

    Algieba 8 hónapja 0

  • Egy túra képei

    Május elsején a szokásos menetrend szerint átmentem a Szigethegységbe felmérni a kedvenc erdőimet. Az esős időben nem vittem magammal a Lumia 925-öst, és milyen jól tettem. A nap során elejtettem a Nokia 2.1-est és a Canon A630-ast is. Egyik parkoló aszfaltjára esett, a másik kövekkel teli pocsolyás hegyi útra... Mázlimra egyik sem sérült meg, nem ment tönkre. Tutira lezúzom a 925-öst, ha nálam van. Azon nincs semmilyen védelem. Bár tokban tartom. A fő számom a Prestigio strapatelefonban volt, ami a táskámban zötyögött, és persze nem volt rá szükségem, senki sem hívott, így pont esély se volt rá, hogy landoljon az anyaföldön. A túráról több képet lőttem, vegyesen a 2.1-essel és a Canonnal. Most a 2.1 képességei érdekelnek jobban, de a hatodik kép Canonos, hogy látni lehessen a minőségbeli különbséget. Azért digigéppel nagyobb mozgásterem van és sokkal több finom részlet látszódik.

    Mocsári gólyahír

    Vöröslemezű pókhálósgomba

    Folytatás...

    Algieba 8 hónapja 0

  • Egyik kedvenc témám

    Délelőtt láttam, hogy milyen szépek a vízcseppek a szőlőn a vasárnapi eső után. A pár milliméteres cseppek megörökítése izgalmas kihívás. Felkaptam a Canon A630-ast és nagy rekesznyílás mellett lőttem egy közelit. A felső képen látható a kész fotó.
    Órákkal később eszembe jutott, hogy kedvenc témámat illene a Lumiával is lekapni. Mit tud a "sajtreszelő"? Sajnos a cseppek zöme felszáradt. Azért találtam egyet, ami jó helyen volt. Az alsó kép a mobillal készült.
    Természetesen mindkét kép kapott némi szerkesztést, de nem sokat. Alap rutin szerint: színegyensúly, kontraszt, élesítés, körülvágás, átméretezés. És némi elmosás, átfestés 10% feketével az alsó képen.

    Nagy változat

    Nagy változat

    Algieba 8 hónapja 1

  • Mit tudott a Lumia 520

    "Melyik a legjobb kamera? Amelyik éppen nálad van." Ez egyik ismerősöm aranyköpése, és milyen igaz. Ennek megfelelően számtalan helyzetben a mobilom volt az egyetlen képalkotásra alkalmas eszközöm, így azt használtam fotózásra 2014 és 2018 között. A mobilos fotózásra a SE K800-as szoktatott rá, ami bőven jó képeket lőtt, hiszen a kamerája volt az egyik fő vonzereje. Azért a Lumia 520 5MP autófókuszos kamerája is igyekezett kiszolgálni engem, és megajándékozott néhány kedves fotóval. A nyolc képet 2017-ben lőttem.

    A Lumia 520 az egyetlen mobil, amely a szokásos 2 év helyett 4 évig szolgált. Kétlem, hogy lesz még egy telefon, ami ilyen sokáig megmarad nálam.

    Nagy változat

    Nagy változat

    Nagy változat

    Folytatás...

    Algieba 8 hónapja 6

  • Hasonló minőség jó lenne

    Pénteken lőttem pár átlagos fotót a kedvenceimről, melyek közt előkelő helyen szerepelnek a virágok. Szép hangulatképeket adnak. A Lumiával fotóztam, ami tökéletes számomra, amikor spontán kattintgatok. Egyszerűen imádom a Lumia Camera alkalmazás pro módját, hogy állítható a fehéregyensúly, fókusz, érzékenység, zársebesség, fényerő. Eddig egyetlen egy mobilommal sem tudtam lefotózni az éjszakai égboltot a fényesebb csillagokkal, de a Lumiával sikerült.
    Nincs könnyű dolgom, mert ugyanezt a tudást keresem újabb modellben, ami pluszba még IP védett is. Nagyon szeretnék esőben fotózni. No, nem ömlő záporban, hanem csendes pötyögésben. Persze a csere nem sürgős, a Lumia 925 nagyon jó kamerás mobil még 2019-ben is.

    Nagy változat

    Nagy változat

    Folytatás...

    Algieba 8 hónapja 1

Hirdetés

Támogatóink

Copyright © 2000-2020 PROHARDVER Informatikai Kft.