Új hozzászólás Aktív témák

• #979 #65675776 törölt tag Boeing 737 #977

  Új Válasz 2007-01-25 17:21:49 #979

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  #65675776

  törölt tag

  válasz Boeing 737 #977 üzenetére

  Nézzük sorban a bibákat:
  
  1: A LERX nem kis sebességnél, hanem nagy állásszögön előnyös.
  2: A szárny nyilazási szöge nem 42°, az csak a belépőél nyilazási szöge. A szárnynyilazási szöget a negyedhúron mérik.
  3: A futóműveket nem kifelé a szárnyba, hanem előre a szárnytőbe húzza be.
  4: A beömlő lezárólapját több okból hagyták el:
  4.1: A rátaqpadó kavicsok (szurok miatt tud ragadni) egyenesen bekerülhetnek a kompresszorba, és többször be is kerültek, esetenként súlyos hajtóműkárosodást okozva.
  4.2: A statisztikák szerint az F-16-tal és a B737-ekkel nagyon kevés hajtóműsérülés történt a gurulás közben beszívott szennyeződések miatt, sokkal kevesebb, mint a magasabban levő beömlőbelépőélű MiG-29-cel. Azaz a lemezek egyáltalán nem töltötték be a feladatukat, sőt, ellenkező hatást ingukáltak.
  4.3: A szerkezete rohadt nehéz, főleg ha a felső kisegítő beömlők és mechanikájuk tömegét is beleszámítjuk.
  4.4: A kopoltyúk helyén jópár lityi kero elfér.
  5. A MiG-29 nem tartalmaz túl sok kompozit anyagot, Al-Li ötvözetet meg gyakorlatilag semennyit. Utóbbi először a Typhoon esetén került volna nagy mennyiségben alkalmazásra, viszont nagyon drága anyag, és alig jobb a jelenleg alkalmazott anyagoknál.
  6. A szerkezeti tömeg (és nem súly!) önmagában nem befolyásolja a manőverezőképességet. Ami számít, az a légiharctömeg, ebben benne van 50%-nyi feltöltöttségnyi tüzelőanyag, teljeskenőanyag és hidraulikafolyadék, minden egyéb segédközeg, légiharcfegyverzet, pilóta...
  7. A MiG-29M csak prototíapus szintjén létezett, nem releváns mit tudott.
  8. Az FBW nem okoz önmagában javulást a manőverezőképességben. Viszont lehetővé teszi az instabil kialakítást, ami viszont növeli azt.
  9. Nem kiegyensúlyozzák, hanem kiváltják.
  10. A nyugati vadászgépek esetén is van lehetőség a határértékek felűlbírálására kezdetektől fogva (már az F-16-ban is megvolt ez). A sima túlhúzom a botot megoldás veszélyes, bizonyos esetekben ugyanis ösztönös. Jobb megoldás az amerikaiak által alkalmazott, azaz egy külön kapcsolót is aktiválni kell a felülbíráláshoz.
  11. Miért kell a nyugati leírásokat szó szerint átvenni? Van magyar átirat a radar nevére, mégpedig Zsuk. Még betűre is ugyanannyi. Bár nincs min meglepődni nekem egyszer be akarta valaki bizonyítani, hogy Harkov nevét Kharkov-nak kell írni. Mutattam neki egy filmrészletet, elétettem egy orosz ABC-t és megkértem rá, hogy mutassa meg a szó eleji K betűt. Természetesen nem tudta.
  12. Milyen rakétából tud egyszerre négyet rávezetni? Semmilyenből sem, az R-77
  (ami csak pár éve került rendszeresítésre, meglehetősen visszafogott mennyiségben) esetén is csak két példány számára tud pályakorrekciót számolni (a kezdeti változat meg csak egynek).
  13. A KOLSz egyáltalán nem képes lézeres megjelölésre.
  14. A H-31 nem rakéta.
  15. A hajtómű tolóerő/tömeg aránya megintcsak nem okoz önmagában jó manőverezőképességet.
  16. Az összes repülőgép anyahajót lebontották az '50-es évek elejére. Ma csak repülőgéphordozók vannak üzemben.

Új hozzászólás Aktív témák