- GoodSpeed: Bye PET Palack, hello SodaStream
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- eBay-es kütyük kis pénzért
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- sziku69: Szólánc.
- btz: Internet fejlesztés országosan!
- LordAthis: Ismét egy "Idióta" A.I. Projekt, hogy meglovagolja az aktuális trendeket...
- LordAthis: AI Kérdés érkezett - 3600 soros Spagetti kód refaktorálása és budget
Új hozzászólás Aktív témák
-
SÖ
addikt
válasz
#27483136
#195
üzenetére
"És találkoztam olyannal, ami ellentmondott mindennek, amit tanultam és mégis jól szólt."
Az a tölcséres amit csináltam annak idején saját tervezés volt és részben egy meglévő hangfal kibelezéséből állt. Vifa dómsugárzó vólt a motorja a magastölcsérnek, ami kb. 80cm hosszú volt lemezből 30cm-es tölcsérrel. A középmotornak vásáróltam egy Csehszlovák
zárt kónuszos kifejezetten középsugárzót. Ennek a kürtője állítva kb 130magas volt, 90fokban előre szélesedett kb. 70cm átmérővel. Mindez 1,5-es lemezből. A kiszélesedő tölcsér részt szeletekből ponthegesztéssel vartuk össze. A mély ládában maradt, 2db 35cm-es papír membrános hangszóró. Hangváltó maradt a gyári 250W-os. Nem zizegett, a cintányérokon lehetett hallani a fémes ízt, és a különböző méretű tányérok hangszínét is meg lehetett különböztetni. Sade hangja úgy szólalt meg mintha ott lenne a szóbában, a közönség, a bekiabálások, meg lehetett számoln a tapsviharban, hányan tapsolnak a mikrofon közelében. Nem nagyon mertem felhangosítani, de annak idején (80-as évek) szilveszterkor rendesen megmozgatta a levegőt. Elég mélyre lement, de nem volt annyira transzparens. Az erősítő egy saját készítésű kvázikomplementes AB osztályú (BC, BD) tranzisztoros bétára válogatva,50w-os végfok volt, aminek a bemenetére tettem egy potit. 5Hz-145kHz. A tápegység 2db 1KW-os toroid +-tápos, oldalanként 20000mikroF-dal. Saját készítésű kábelek, és tüskék. Összességében nagyon ronda volt az egész, minden hol vezetékek. -
#198
Suker10
tag
WonderCSabo
#193
Suker10
tag
válasz
WonderCSabo
#193
üzenetére
Ennek semmi köze nincs a 8 bithez. A képen mindössze 256 értéket lehet megadni az adott szín élénkségének, ezért csak 256 szín jelenik meg egyszerre. Ezt szinte bármelyik ember meg tudja különböztetni, mert a közelében sincs a szem érzékenységének. 128 felett van a határ, ott már kezd elmosódni a kép. Minden színárnyalat eléri ezt a pontot. A másik probléma az, hogy színárnyalatból sem tud túl sok eltérést megállapítani. Az kb. ilyen nagyságrendű. Ha egy adott képet nézel, akkor az emberi szem kb. 400000 színt tud megkülönböztetni rajta. Ebben benne vannak a különböző színárnyalatok, különböző élénkséggel és különböző telítettséggel. Ez egy maximális érték, ennél több szín megkülönböztetésére nem képes az emberi szem. A hibák okát nem a színek számában kell keresni, azt a tömörítési eljárás okozza. Képek tömörítésénél a túl nagy veszteség miatt nem korlátozzák a színek számát. Veszteséges tömörítésnél ált. maga az algoritmus is generál a képhez nem tartozó színeket, amik a valóságban nincsenek. Ez pl. jól látható hibát okoz a képen.
-
Auratech
őstag
Az állatok hangját idesorolva néhány összefüggés. Nem az a lényeg, hogy egy ló meghallja a 38 khz-t. Nagyon kevés természetes hang van, ami élete során ezt produkálja. Viszont a ragadozók által osonás közben produkált finom neszek felharmonikusainak, formánsainak felismerését támogatja a felülről nyitott hallás. Ez életfontosságú az irányok definiálása érdekében. Ezért hall jól minden préda és ragadozó állat.
Egyébként nyugodj meg . A lovak és sok más állat szépen "hallja" a 20Hz alatti hangokat is, mint veszélyforrást (árvíz, hó, földcsuszamlás, sziklaomlás, fa kidőlés, tűz, távoli vihar...)
A mi kultúránkban a hallás rendkívüli mértékben érzékeny a 300hz és 2 khz közti hangok minden paraméterére. Ebben a tartományban jobban hallunk, mint bármely más állat, az információ kinyerését tekintve. (koktélparty effektus) Ez a beszéd információ hordozásának eredménye. Afféle szoftveres túlminta vételezés. Jó példa erre, hogy mélyen a zajszint alatt lévő felvételből a beszédtartalom és a megszólalás akusztikai metaadatai mindenki számára egyértelműek, akit képesek fókuszálni az adott nyelv mintázataira.
A koktélparty dolog 16 biten nagyon ritka. 24 biten gyakrabban reprodukálható. Az irányoknál a függőleges méret érzete 16 biten kevésbé karakteres, 24 biten többször megjelenik. Átfedés van. 16 biten is lehet jó mikrofonozással, kevés belevitt fázismenet anomáliával jó jelenlét érzetű felvételt csinálni. Pld a pawnshop... 24 biten ez alapból elvárható lehet, ha ugyanolyan alázattal történik a zenéhez fordulás, mint korábban a 16bites technika korlátainak súlyozásakor a felvétel tervezésekor.
És a tengerimalac hallja a dörmögést!!! -
#27483136
törölt tag
válasz
#27483136
#195
üzenetére
Biztos érthető volt, de amikor van egy "cirádás" frekiátvitelű hangdoboz, ami mondjuk 60Hz-től 20k-ig tud a maga módján, és pakolgatod rá a jó erősítőket (rotel, denon, radford, HK....) és az egyiknél azt mondod: ennél jó a mély, meg a magas, de a középpel baj van, a másiknál: ennek tolakodik a közép, a harmadiknál meg bántóan sok a magas, a negyedik meg dögös, de szinez...és a térhatások is mások...közben frekiátvitel szerint mindegyik rendben van 20-20k között. És mondjuk hallod, hogy az egyik-másik jobb mélyben, holott mindegyik 5Hz környékén indul, a hangdobozok meg 60Hz-től. Ennek mi a magyarázata? Mert konkrétan előfordult. (Kicsit hazudtam...de ezek a tapasztalataim)
-
#27483136
törölt tag
Persze....jogos...csak...
szerintem az egész akusztika-hallás téma nekem olyan, hogy ennél még az atomfizika sem érthetetlenebb.
Mert hogy is van az, hogy egy 1...10% torzítású, korlátozott sávszélességű hangdobozon keresztül meg lehet különböztetni két erősítőt, vagy CD-játszót, amik 0,01% torzításúak, 5-50kHz átvitelűek?
És simán lehet azt mondani: az egyik egy gány, a másik meg jól szól.
Szerintem a hangdoboz inkább hangszer. Mindene olyan. Mint 1 hegedű, legalábbis a jobbak - összehangolt hangszer.
Olyan, mint egy számítógéppel megtervezett hegedű, meg egy sztradivári.
Találkoztam olyan hangdobozzal, ami minden részében olyan volt, ami szerint jól kellene szólnia (beleértve a hangszórók szerkezetét is)...és tré volt a hangja. És találkoztam olyannal, ami ellentmondott mindennek, amit tanultam és mégis jól szólt. -
#194
dabadab
titán
WonderCSabo
#193
válasz
WonderCSabo
#193
üzenetére
Szerintem ez azért nem a "jól látható" kategória (főleg nem mozgóképen, ahol ráadásul van képzaj, meg dithering, meg amúgy sem direkt erre tenyésztett tesztábrákat mutatnak), ellentétben azzal a sávosodással, amit a DVD-k hajlamosak produkálni.
-
"Nem hallod, de az agy tudat alatt mégis feldolgozza."
Ha nem hallod, akkor mit dolgoz fel az agyad?... A magas hangokat nem azért nem halljuk, mert blokkolja az agyunk, hanem azért, mert a fül átviteli karakterisztikája ott már a mélybe zuhan.
"Erre a bizonyíték, hogy nem tudod mi hiányzik a zenéből, de nem úgy szól, mint amikor megvannak."
Ebből csak a bizonyíték maradt ki.
Egyébként "hypersonic effect" néven van rendes, tudományos elmélet erre, a probléma csak az, hogy egyedül egy japán kutatónál jött ez elő (nála is elég furcsán), senki másnak nem sikerült reprodukálnia az eredményeket.ELP: "Hangdoboz? Az meg elektro-mechanoakusztikus átalakító. Csoda, hogy működik."
Így van. Ezért is érzem erős aránytévesztésnek ezt a 16 bit/24 bit témát, tényleg, mintha azon filóznánk, hogy most egy kispolszkira W vagy ZR sebességindexű gumit rakjunk-e.
-
-
#187
dabadab
titán
WonderCSabo
#178
válasz
WonderCSabo
#178
üzenetére
Ha jól látható sávosodás van, az tényleg a kódolás miatt van.
-
#27483136
törölt tag
válasz
Lompos48
#183
üzenetére
Azért beszélek a 20k felettiekről, mert:
- A 20k feletti vágás (a szűrő miatt), fázistolást okoz az egész hallható frekitartományban. (Fázistorzítást okoz, ami érdekes módon a telefonátviteli szakkirodalomban már az 1940-es években ismert volt - a beszédérthetőség miatt.) A térhallásnak viszont alapja a helyes fázisátvitel.
- Azt sem szabad elfelejteni, hogy nem csak a CD-lemez van egyedül: felvételkor is megtörténik a sávszűrés, a DAC is sávszűr, lejátszáskor meg még erősítők, hangdobozok kapcsolódnak hozzá. Ezeknek az anomáliái mind összegződnek. Tehát a 20-20k-s átvitelt eredőben csak akkor kapod meg, ha mindegyik külön-külön sokkal jobb ennél.Ox, most én is abbahagyom
Ha akarod tiéd az utolsó szó
Uff -
SÖ
addikt
válasz
Lompos48
#183
üzenetére
Pedig pont ez a lényeg, amit sokan nem akarnak megérteni, vagy elhinni. Azok a frekvenciák amik kívúlesnek a hallásküszöbünkön, is szerves részei a zenének. Nem hallod, de az agy tudat alatt mégis feldolgozza. Erre a bizonyíték, hogy nem tudod mi hiányzik a zenéből, de nem úgy szól, mint amikor megvannak. Még egyszerűbb példa, Van egy zenei részlet ami egyre mélyül, és már nem is hallod, csak érzed a levegőben, egyszer csak megszűnik ahogy abbamarad.
-
#16939776
törölt tag
válasz
#27483136
#177
üzenetére
A kérdés eldöntésére tennék egy javaslatot: Vegyél le a polcról egy olyan zenét ahol rézfúvósok játszanak, és szerinted kiválóan szól. Ezek nagyon sok felharmonikust tartalmaznak, szóval van benne akár 20K is.
Csinálj belőle wav.-ot, és az egyik példányt eredetiben, a másikat 16K-nál meredeken elvágva. töltsd fel valahova. letöltve meghallgathassák hogy van-e különbség.
Csak javasolnám ezt, hogy vége legyen az alaptalan hülyeségek ismételgetésének, és vissza lehessen térni az eredeti témára.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#27483136
#180
üzenetére
Igazad van, csak én megint másról beszéltem. Emlegetted a 20kHz-t a lemezen. Elméletileg, ha a 440Hz-nek felkerülnek a harmonikusai vágáskor, ugyanez érvényes magas hangokra is. Innen "spekuláltam" ki. Kösz a felhomályosító adatokért. Már az előzőekben bebifláztam őket. Nem veszed észre, hogy elejétől azt próbálom szuggerálni, hogy nem sok értelme van itt a 20kHz körüli/feletti frekvenciákról olyan rettenetesen komolyan társalogni? Csak suttogva jegyzem meg, hogy több, mint harminc éve foglalkozom audióval. Jó pap is holtig tanul.
Én inkább abbahagyom 
-
#27483136
törölt tag
válasz
Lompos48
#179
üzenetére
Ezt honnan vetted?
Az alap 'A' hang 440Hz, aminek a "zavaró" 3. harmonikusa 1320Hz, , ami ott van, ahol a hallás elkezd a legérzékenyebb lenni, az 5. harmonikus 2200Hz, ahol már a legérzékenyebb tartományban van. És ebben a tartományban van a zene lényege.
Kb 7kHz-nek a 3. harmonikusa lenne 21k, amit a CD már át sem visz, és a fül egyébként sem érzékeny már ott...De 7k-n már egyébként is csak a cintányérok vannak már.
A hallás kb 1k...4k tartományban a legérzékenyebb. -
#27483136
törölt tag
válasz
Lompos48
#171
üzenetére
Szerinted a CD-ket hogy gyártják? Pontosan ugyanúgy préselik, mint az LP-t! Minden kis pitet "egyenként".
Ox, ez nem az analóg vs CD topik, de talán rámutat arra, miért is lenne jobb a több bit, nagyobb mintavételezés, mert már nekünk csóróknak úgyis ez marad, a gazdagok meg megveszik az egyedileg gyártott bakelitot és csöves erősítőn hallgatják. -
#27483136
törölt tag
válasz
Lompos48
#171
üzenetére
Olyan ciki, hogy 30 évvel ezelőtti cuccokkal kell összehasonlítani a CD hangminőségét. Mindez fel sem merülne, ha nem spórolták volna el azt a rohadék 2 bitet, meg a +5kHz sávszélességet. Valahol, valamelyik fórumon valakinek ez az aláírása:a hangminőség nem egyenlő a műszaki paraméterekkel. Teljesen egyetértek vele. Volt asszem a Panának olyan erősítője (kb 2x50W-os), ami az adatlapja és minden emberi mérés szerint is 0,002% torzítást tudott, kb 5Hz-50kHz-es tartományban. Kevés erősítő volt - beleértve a bolgár és üzbég gyártmányúakat is - amelyik ne szólt volna jobban, mint az a förmedvény.
De nem kell itt hélium-hűtés, csak ismételni tudom magam:
1973, Pink Floyd - The Dark Side of the Moon, quadró kiadás. A quadró kódoláshoz kellett a 38kHz-es felső határfreki. Bementél a boltba és megvetted az új Floyd lemezt, amin 38kHz-ig tudtak rögzíteni. Ha volt quadró végfokod dekóderrel, és persze olyan pic-up-od, ami átvitte a 38k-t, akkor meghallgattad. Ha nem, akkor ment sztereóban. 1973!!! És csak 1982 körül jött a DMM, ahol a vágógép nem viaszba, vagy mibe, hanem direkt fémbe, amorf rézbe vágta az anyagot. Az tudta a 70dB dinamikát.
Ja, hol tart 2010-ben a CD? Eltelt 30 év? -
GerykO
aktív tag
Ha jól tudom 44200 Hz-ig lehet bakelitre rögzíteni, mig cd-re 22100Hz.ig. Ez ugye pont a fele?
Akkor kérdem én buta földi halandó, miért ne lenne hallható a különbség? Ja hogy törött tűvel karcolódik a bakelit? És nem lehet magas frekvenciájú hangokat előcsalni a lemezből? Lehet szövet tokban kellett volna páramentes helyen tartani a bakelitet, és nem kellett volna hagyni, hogy a napon meggörbüljön?
Persze azóta már romlott a hallásom, de lehet még most sem tudnak olyat hangot rögzíteni egy cd-re amit ne hallanék meg. Mellesleg addig nem megyek valaminek olyan mélységig neki, amíg a tudásomat elégnek érzem ahhoz, hogy tudjam miről beszélek. Nem szeretnék két lábon járó lexikonná válni.![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Mindegy, ez a véleményem, és amíg nem lesz az SACD sokkal elterjedtebb, és elfogadhatóbb árú a piacon, addig tuti maradok az esetek többségében az analóg jelforrásnál. Persze lehet addigra a holografikus tárolók fognak inkább teret hódítani, az 1-3 terrás kapacitásukkal... -
Lompos48
nagyúr
válasz
#27483136
#168
üzenetére
Akkor most ez hogyis van?
Jó vágógépnél még 40kHz-et is fel tudnak vinni a lemezre. Még, ha nem akarják akkor is lesznek ott felharmonikusok...
Most már a masterelésnél a vágógép tűje, kése, fejszéje viszi fel a felharmonikusokat is, vagy négyszögjellel vezérlik, hogy kijöjjenek belőle a Fourier páratlan felharmonikusai is?
Asszem kezd kicsit baj lenni az iránnyal... -
-
#27483136
törölt tag
CD-nél egy nagyfokszámú szűrő működik 20kHz-en. 22kHz-en már kigyilkol mindent. Ez elvi okokból kell is, hogy így legyen.
Bakelitnál a vágófej korlátoz elsősorban. Jó vágógépnél még 40kHz-et is fel tudnak vinni a lemezre. Még, ha nem akarják akkor is lesznek ott felharmonikusok, hacsak direkt nem akarják elrontani. Kicsit jobb hangszedővel meg le is szedhetők. -
SÖ
addikt
Természetesen Én is erőssen kétlem, de manpság annyi parafenomén mászkál az utcán
Ha visszaolvasól ezt egy hozzászóló említette magáról.Emberi szem: = 130 000 000MP-es fényképezőgép
, 400nm-től 700nm-ig érzékeli a színeket, (akkor lennénk szupermanok, ha szemünk és fülünk egyben átfogná a hallható, és látható spektrumot.) 
kb. 16millió szint képes megkülönböztetni. -
Az LP-k masterelésénél is teljesen bevett szokás az aluláteresztő szűrő használata (ugyanis szerencsétlen bakeliten sem lehet ezercsillió hertzes jelet tárolni), innentől kezdve eléggé értelmetlennek érzem annak a boncolgatását, hogy halljuk-e ezeket a frekvenciákat, mivel ezek semmiképpen sincsenek ott a lemezen.
-
Az a baj, hogy a te saját, erősen szubjektív véleményedet megpróbálod valamiféle objektív igazságnak beállítani. Ha azt mondod, hogy neked tetszik a bakelit hangja, azzal nincs semmi gond. Ha viszont nekiállsz totál megalapozatlan kijelentéseket tenni a hangtechnikáról (úgy, hogy aztán expresszsebességgel kiderül, hogy semmit sem értesz hozzá), akkor viszont ne lepődj meg, hogy ellentmondanak neked. Érted, ha azt mondod, hogy neked a magyar népdalok jobban tetszenek, mint Bach, akkor az oké, de ha azt mondod, hogy a magyar népdalokban sokkal kifinomultabb ellenpontozási technikák vannak, mint Bachnál, akkor ne lepődj meg, hogy páran leoltanak.
"Persze, hogy romlik az analóg jel"
Ez az egyetlen elvi különbség van az analóg meg a digitális jel között, és ebből a szempontból a digitális jel a nyerő.
"Az analóg módon kifejezett PI, az a "PI""
Nem. Az analóg módon kifejezett pi az mondjuk két szakasz, amiknek a hosszainak az aránya pi.
"ne toljanak mindenre rá szűrőket, mert én arra vagyok kíváncsi, amit egy zenekar tud produkálni, és nem arra a hangmérnökök mivel csalják el a hibákat..."
Egyrészt eddig azt magyaráztad, hogy a mindenféle szűrőkön átmenő LP az, ami természetesen hangzik (egyébként ilyen szűrők a CD-nél is vannak, RIAA-korrekció viszont nincs), másrészt meg egy konstans alul- vagy felüláteresztő szűrővel nem lehet elcsalni semmit se, ezek csak arra szolgálnak, hogy a jelnek csak az a része maradjon meg, amit az adott hordozó technológiailag elbír. Mondom, nagyon látszik, hogy nem ismered a témát.
"tesztelgettem egy-két Denon, Onkyo, Pioneer, Yamaha, Sony, Marantz, és Philips digitális erősítőt"
Digitális (D osztályú) erősítőt ezen cégek többsége nem is gyárt, csak tök közönséges, AB osztályúakat, innentől kezdve nem nagyon tudom értelmezni ezt az analóg-digitális erősítő dolgot.
-
#164
WonderCSabo
félisten
WonderCSabo
félisten
Hogyhogy csak most vettem észre a cikket? Elég kurta lett, sajnos, gondolom idő hiányában.
-
#27483136
törölt tag
Meghallgattam az alábbi felvételt. Kifejezetten márkás kiadvány: Bolero, Karajan vezényletével.
Teljesen szubjektív véleményem: kezdődhetne halkabban és végződhetne hangosabban is. Engem nem zavarna a nagyobb dinamika.
A legelső fúvós belépés szerintem túl hangos, míg a végén lehetne mégelsöprőbb a fortissimo. De ez szubjektív.
-55dB-nél kezdődik a zene és majdnem 0dB-nél végződik. Tehát kihasznál mindent.A végén gyönyörűen (vagy inkább rondán!) látszik a limitálás. Ennek nem kéne olyannak lennie. Egy nagyzenekar nem tud 0,1dB-n belül játszani fortissimót!
-
SÖ
addikt
Teljesen egyet értek veled, ma egy számot hetekig vesznek fel mert az énekes tehetségtelen, és bizonyos részeket 100-ból egyszer tud kiénekelni. Ma az albumok egy összemontírozott több hónapos anyag. A Beatles csak akkor rontott ha elpoénkodták, de sorolhatnám a régi nagyokat.
-
GerykO
aktív tag
És ha a basszeres szándékosan fingott, mert a szám koncepciójában benne van? Akkor nekem azt ne szűrje ki a hangmérnök.
Ha egy zenekar nem tud egyben feljátszani egy számot, akkor ne vegyen fel stúdiólemezt. Az olyan zenekar gyakoroljon még, vagy a tagjai menjenek el árkot ásni! 
Én nem szeretem az olyan zenét, ami arra alapszik, hogy valaki felénekel valamit, azt megeffektelik, számítógéppel alávágnak valami prüttyögést, a klippben 1-2 szilikonozott 3.14csa kelleti magát, amiből a borítóra már cenzúrázott kép kerül, és csak bizonyos szerek hatása allatt mondja azt az ember, amikor a hangerőtől már 50%os halláskárosodást szenvedett, hogy mekkora zene. 
Számomra a zene, az úgy áll össze, hogy a dallamot meg a ritmust hangszerek keltik, amit ember szólaltat meg, lehet ének is benne, de az énekesnek legyen jó hangja.
A műfaj meg olymindegy, csak legyen jó, ne pedig populáris a sex-shells miatt.
De mint említettem nem kell velem egyetérteni! -
SÖ
addikt
válasz
#27483136
#157
üzenetére
Úgy tudom a konverter analóg kimeneti szűrője 20kHz-nél vág. Innentől nincs értelme felharmónikusokról beszélni.
Az egész digitásis probléma itt kezdődik, és itt ér véget. Ugyanis a szabvány alkotói azt gondolták, hogy amít nem hallunk nem kell rögzíteni így spórolva egy csomó helyet. A gond az hogy tényleg nem halljuk, de érzékeljük, hiányérzetem kelletkezik, ezért nem teljes az élmény. Mindenkinek javaslom egyszer hallgasson meg egy tiszta analóg forrást. -
GerykO
aktív tag
Én is kb ezt akartam kifejezni, csak másik megvilágításból.
A legegyszerűbb példa az erősítőm és hangfalaim milyenségéről, beállításáról, késleltetésének folyamatos finomhangolása eredményeképp, aki eddig leült velem megnézni a Legenda vagyok (asszem ez az amikor szinte egyedül van a sok zombi ellen egy nagyvárosban Will Smith). Mielőtt lelőné a gazellát, oldalról bevetődik az oroszlán, akkor eddig mindenki felugrott a kanapémról és nézett jobbra, hogy bakker hol az oroszlán? Megmondom őszintén még így, hogy tudom mi fog következni én is megrezzenek mindig.
Ha meg nézek egy koncert dvd-t, egyik kedvenc amikor a Metallica koncert felvételét nézem, amikor egy szimfonikus zenekar játszik a háttérben, és külön tudom boncolgatni az első hegedűst, meg a két másodhegedűs vonóhúzásait, akkor azt mondom majdnem olyan mintha ott ülnék a színpadon. (ilyenkor feláll a szőr a hátamon is)
Nekem itt kezdődik a HI-FI érzés. És hallottam már ennél nem kicsit komolyabb rendszert, és hallható a különbség. Még valamikor 92-93 körül, porbafingó koromban, váltam fanatikussá. És akkor hallottam először normális hangcuccon Madonnát, és megkérdeztem ki ez a baszott jó énekes, és nem akartam elhinni, hogy tv-n vagy rádión keresztül elképesztően más.
És zenehűség témában majd akkor leszek hajlandó bárkivel is vitába szállni, ha bárki egy hangvillához hangol egy trombitát, vagy csellót, úgy, hogy behangolja a hangszert, majd utána pengetik csak meg a hangvillát, és ugyanaz a hang szólal meg(súgok ez 440Hz).
Lehet köpködni, de szar ha valakit abszolút hallással áld meg az ég (drága a számomra elfogadható hangtechnika, digitálisban pedig kétszer annyi, és amikor a Creativ SB-live hangkártyára fujjoltam akkor is hülyének néztek az ismerőseim, de érdekes nálam hallották azt, amire panaszkodtam 
) -
#27483136
törölt tag
válasz
Lompos48
#146
üzenetére
(és SÖ-nek is)
Ez a lényeg:nem kell átmenni hardveresen semmin, pont igy kikerülve a hangkártya, erősitő bajait.
Pl.: meg akarod tudni az MP3 okozta veszteségeket: megcsinálod a vaw>MP3 konverziót, de innentől nem kell felmásolni egy MP3-ra, ami ezt visszateszi vaw-ba (mert igy belemérnéd a készüléket is, amit nem akarsz), hanem visszakonvertálod vaw-ba és máris meglátod a két vaw közötti különbséget. Igy nem függ a mérés attól, hogy Sony, vagy Tescogazdaságos lejátszót használsz.Itt még az MP3 konverzió sem történik meg. Itt nem azt látod, hogy mi a 2 jel között a különbség, hanem azt, hogy fourier-sorba fejtés után, az eredeti kizárólag csak 1 tiszta szinuszhullámban, ami semmi felharmonikust nem tartalmazott, megjelentek a 3., 5., 7., 9...stb páratlan felharmonikusok, mivel a kvantálás során korlátozott a bitek száma, és a jel apró kis négyszögjelekből áll össze. Ha négyszögjelet fourier sorba fejted, tisztán páratlan harmonikusok jelennek meg. És ez meg is lett a "mérés" után.
Ha vennénk a fáradságot és megcsinálnánk mi a sorbafejtést kézzel, papiron cerkával, pont ezt az eredményt kapnánk. -
SÖ
addikt
válasz
Lompos48
#132
üzenetére
Ez a külömbség a hobby elektronika és a professzionális mérőműszerek között. Egy PC-ben commersz alkatrészek vannak, egy oszciloszkópban méréstechnikára kihegyezett áramlkörök ahól a specifikációban rögzitik a tűréshatárokat. Egy PC-ben, hól van hőmérséklet kopmpenzált oszcillátor? Érdekes hi-end CD lejátszóban van.
-
Rive
veterán
válasz
Lompos48
#146
üzenetére
A fentebbi metódus csak és kizárólag a jel digitális tárolására szolgáló formátumok tesztelésére szolgál. Azt a kérdést teszi fel, hogy egy, mondjuk 16 biten, 20kHz mintavételezéssel felszeletelt szinuszjel miben fog különbözni egy kvázi-végtelen biten, kvázi-végtelen mintavételezéssel felszeletelt jeltől. A kérdésfeltevés ezen teoretikus jellege miatt nincs szükség a jel fizikai manifesztációjára.
-
Lompos48
nagyúr
Én nem állítom határozottan, hogy nincs alapja. 17kHz-re -23 dB-en kalibrált fülemmel és is hallok néha denevérhangokat. De nem a hordozót! Ez olyan, mint a középhullámú rádiózás, azaz AM (amplitúdómodulált). Tehát nem egy egyenletes sípoló hang. Elképzelhető, hogy egy jó fül néha hall(hat)ja a moduláló jelet (demodulálhat
), vagy különböző visszaverődésekből kialakuló állóhullámokat. De ezért nem érdemes 75 kHz-es audióláncokat készíteni. -
Auratech
őstag
Fejezd már ki nekem analóg például a PI értékét légyszives!
Egy dirac- impulzusból a digitális konverzió aszimmetrikus, hegyes trapézjelet készít.
Az analóg rögzítés meg csúcsos krumplit.
A kutya a technológiák tranziens viselkedésre adott válaszában van elásva, ami az idő megfogalmazása. Az analóg a változások irányait pontosan fogja meg de van tehetetlensége a ADSR mintakövetésben. A digitális pedig időugrásokat tesz és a két mintavételi pont között semmi nincs, vagyis a semmi van. Az egyik a pillanatot, a másik a két pillanat közti végtelen semmit rettegi.
A mintavétel sűrűsége ugyanúgy nem lehet végtelen kicsi, mint az analóg mintakövetés pontossága abszolút tökéletes. A nyomásviszonyok (hang) észlelési tehetetlensége sosem lesz 0.A mai technológia szintjén az emberi érzékelés feloldását ki lehet szolgálni.
Egy légy a mi filmjeinket diavetítésnek látja, hacsak nem 240fps a lejátszás a sas meg 20m-ről is pixelesnek a HD-tv-t. Egy delfin számára a mi artikulációnk sebessége hússzor lassabb a "normálisnál".Az állatkertbe beteszik a világ legjobb hifijét:
Elképzelem ahogy egy légy és egy sas anyázva tévézik az állatkertben. A delfin meg a denevérekkel egymást túllicitálva fikázza a hangot......
- Bakker- De Jó lenne egy 600Hz-es tv! - a légy -
- Szerintem meg egy 100Mp-es 3D inkáb jobb lenne, ez így k..vaszar. - mondja a sas..-
- Az még csak hagyján, de a hang szar, ha nem szól 300Khz-t -csicsergi a delfin.
- Igen-igen ciripelik denevérek és nem ártana még 200 hangszóró, hogy végre tudjuk merre, az arra!...
- Rólam megfeledkeztetek! Dörgi az elefánt. A normális hang 6Hz-ről indul. Ez 20-tól szólal meg. Ott már semi izgalmas nem történik a talpam alatt..A mai mikrofon technológia a 30-as években is jelen volt. Nagyon analóg. Ha ez változik, a kérdés hangsúlya is más értelmet nyer. Ma még minden felvétel a dobhártya-mikrofon analógiára épül és ez működik- egyelőre.
-
Suker10
tag
Ezt nem mondtam. Képes vagy megkülönböztetni az egész 8 bites RGB-t?
Ha ránézel egy olyan képre, ami egy szín különböző árnyalatai vannak egymás mellett úgy, hogy pl. csak a fényerőben van különbség, akkor képtelenség megmondani, hogy pontosan hány szín található a képen. Ez azért van, mert az emberi szem nem képes rá.
Tehát elkészíthetem ugyanazt a képet kevesebb színből is, mert nem látszik a különbség, főleg a néhány bites eltérés.
Több hangfaltól miért lenne több a zaj? Attól, hogy két fülünk van, nem csak két hangfal hangját és irányát tudjuk megkülönböztetni.
10.1-nél és 22.2-nél is jól meg lehet határozni a hang irányát. -
Lompos48
nagyúr
válasz
#27483136
#140
üzenetére
Mégis azt hiszem, hogy elbeszélünk egymás mellett, mint a párhuzamosok a Bolyai-Lobacsevzkij geometriában
Az egész spektrumanalízisnek akkor látom értelmét, ha egy tesztalany (itt pl. erősítő) kap egy minél tökéletesebb (majdnem ideális) jelet, azt feldolgozza (erősíti) mi meg megmérjük az eredő jel spektrumát. Az OK, hogy matematikailag egy 1 kHz-es jel egyetlen periódusát szintetizálhatjuk akár 10 millió mintából, ezzel közelítve a matematikai modellt. De valamit tesztelni a jellel, hogy megismerjük a tulajdonságait (itt a spektrumát), ahhoz kell a jel fizikailag "tapintható" azaz mérhető/elektromos formában. Na itt van a kutya elásva: hogy vezeted bele az erősítőbe azt az említett file-t? És itt utolérte a kutya a farkát, ott vagyunk, ahol én kezdtem.
Ha nem értesz egyet akkor sincs semmi gond, ejthetjük a vitát. -
GerykO
aktív tag
"Az egyetlen biztos pont az, hogy az analog jel tovabbitaskor menthetetlenul romlik, a digitalis meg nem."
Persze, hogy romlik az analóg jel, ezért kell kábelekkel összekötni az erősítőt a hangfalakkal, a számítógép/egyéb jelforrást az erősítővel, nem pedig tescó/medi-marktos föccsöntött hama aranyozottnak álcázott zsínórral. De ennyi erővel a füled is analóg, cseréljük le az is digitálisra.
"De az analog modon kifejezett pi is az lesz"
Az analóg módon kifejezett PI, az a "PI". Az pedig szerintem elég pontos.
"Tudod, hogy mukodik az LP rogzitese?"
Nem is érdekel addig igazán, míg a fülem pontatlansága miatt nem fogom hallani a különbséget. No meg a másik, nekem ne toljanak mindenre rá szűrőket, mert én arra vagyok kíváncsi, amit egy zenekar tud produkálni, és nem arra a hangmérnökök mivel csalják el a hibákat...
Nem szeretnék steril világban élni, nem szeretem a steril hangzást sem! Maradok a természetesnél, még ha épp hallatszik az is a felvételen, hogy fingott a basszusgitáros...Ez az én személyes véleményem, ezzel nem kell egyet érteni.
Ha számodra az a fontosabb, hogy digitális legyen, szíved joga, és soha nem fogom rád erőltetni a nézeteim, viszont lehet valakinek meg az én nézetem lesz a járhatóbb út...
Csak is kizárólag a tisztánlátás végett szóltam hozzá a topikhoz, mivel a cikk bizonyos tartalmi részeivel nem igazán értek egyet.Mod:
"Az LP sercegese, futomuzaja, nyavogasa, a lemez kopasabol adodo zaj meg egyebek az minden, csak nem termeszetes"
Az első HSZ-emből idézve: "(leszámítva az agyonkarcolt sercegő, magas zajú sz@r bakelitet)"
138as hsz-emből: "Banyek, lehet hogy a példa sántit, de az állításom megállja a helyét! "El is olvasod amit írok, és értelmezed is a mondanivalóm? Vagy csak kiragadsz részeket, és azokat próbálod meghazudtolni, a teljesség igénye nélkül?
Tőlem a konzumer user azt vesz amit akar.
A jó hallású, igényes ember, meg nem fog mindenben alkut kötni. (PH-ra szerintem azok járnak, akik nem átlag emberek, vagy nem azok közé akarnak tartozni) Nekem is 4 nyári fizum ment rá, de megvettem fősuli alatt az 5.1es Yamaha rendszeremet.
Aztán dolgoztam MM-ben több mint három évet, zárás után este tesztelgettem egy-két Denon, Onkyo, Pioneer, Yamaha, Sony, Marantz, és Philips digitális erősítőt, elég jó hangfalakkal egyetemben, de nem jött be a hangzásuk. Számomra mű volt. Egy eredeti SACD-vel már az elmegy kategória, persze kellett hozzá a 60ezer forintos tüske lábú Denon SACD lejátszó. Hát köszönöm, ez azért az én ingerküszöbömön felül van.
Értelmes kereteken belül most akkor is az analóg erősítők a jobbak...
Vagy nem? Miről szeretnél konkrétumokat kapni? -
"Ez kb. akkora mese, mint a milliárdnyi szín megkülönböztetése pl. a TV-nél."
Ugyan ez itt off, de a 10 bites panel nem csak parasztvakitas, ugyanis a megjelenitok maguk is machinalhatjak a beerkezo adatokat (kontraszt, szinegyensuly, stb) es a plusz bitek biztositjak azt, hogy a kimenetnel is meglegyen a legalabb 8 bites szinfelbontas (ami onmagaban egyaltalan nem eltulzott, elegge ott van azon a hataron, hogy latszik-e savosodas a szomszedos arnyalatoknal), ne csak pl 7.
szerk: az mondjuk igaz, hogy ezt a marketinges anyagok nem igy adjak elo, hanem hetet-havat osszehordanak. -
Suker10
tag
Én képtelenségnek tartom, hogy a denevérek által kibocsátott ultrahangot bármilyen ember meghallaná, mert a frekvenciája kb. 50-160 kHz között van, de az alsó tartomány is legalább 20000 Hz-cel magasabb az ember által hallhatónál. Még a kutya (30 - 50000 Hz) és a macska (80 Hz - 50000 Hz) sem nagyon hallja, pedig sokkal jobb hallása van, a lóról (30 - 42000 Hz), marháról (15 - 45000 Hz), őzről (20 - 55000), szavasról (nem tudom, de biztos sokkal nagyobb), sertésről (40 - 45000 Hz), kecskéről (35 - 38000 Hz) már ne is beszéljünk. Néhány állat viszont hallja: a delfinek és a bálnák (60 - 200000 Hz), a fókák, rozmárok (150 - 60000 Hz), sáskák (100 - 65000 Hz), egerek és patkányok (800 - 110000 Hz), tengerimalac (talán 800 - 100000 Hz), rókák (25 - 70000 Hz), farkasok (20 - 82000 Hz). Ezeknek az állatoknak a hallása legalább 2,5-szer nagyobb intervallumot fog át. Hol van az ember hozzájuk képest? Az elefánt hallása (16 - 15000 Hz) kb. az emberéhez hasonló. Ha mégis képes lenne rá a fülünk, az emberi agy akkor sem tudná feldolgozni az információt, vagyis hiába érzékelnénk a fülünkkel, az agy figyelmen kívül hagyná.
Én is hallom a denevéreket, ha előttem repülnek el.
Ez kb. akkora mese, mint a milliárdnyi szín megkülönböztetése pl. a TV-nél. Jobban néz ki, mert nagyobb értéket tudnak leírni. -
"Vagyis a természetesség híve vagyok, amit az analóg világ prezentál felém a hibáival("zajaival") együtt."
Az LP sercegese, futomuzaja, nyavogasa, a lemez kopasabol adodo zaj meg egyebek az minden, csak nem termeszetes. En legalabbis eloben meg nem hallottam olyan enekest, akinek sercegett volna a hangja.
Egyebkent meg az, amit irsz, teljesen elment valamifele lila kodbe, ahonnan semmifele tenyszeru dolog nem latszik. Az fog termeszetesen szolni, ami precizebb, ennyi, fuggetlenul attol, hogy analog vagy digitalis. -
GerykO
aktív tag
Kicsúsztam a szerkesztési időből, mert anyámmal folytattam egy emelt hangú eszmecserét, az én outputomnak nem volt megfelelő inputja nála, és az ő outputja valótlan adatokon alapult, de az ecc nem működik nála gőgösségből.
Szóval egy dolgot akartam még említeni:
Tegyük fel, hogy egyedül -nem beszélgetnek melletted, nem köhögnek mögötted, nem csámcsognak előtted, és nem áll semmi/senki a hang útjába- hallgatsz élőben egy színházteremben (aminek tervezett akusztikája van) egy szimfonikus zenekart, megspékelve egy énekkórussal. Vagy a helyeden van egy überprofi töbszázmilliárdba kerülő hangfelvevő "ezköz", és utána a felvett anyagot kell visszahallgatnod.
-Melyik lesz az igazibb információtartalommal rendelkező adat?
-Melyiket élveznéd jobban? (feltételezve, hogy szereted az ilyen jellegű zenét is)
-Hol lenne teltebb a hangzás? (nem különböző digitális algoritmusokkal javított, valami az igazi zenétől eltérő kotyvasztott izét szeretek hallgatni)
Magyarul nem szeretem a zenei cenzúrát.No meg persze a mű dolgoktól iszonyodom. Nem azt mondom, hogy nem nézek meg egy hatalmas formás szilikonmellet(ha nem lenne párom tuti meg is döngetném a gazdáját
), de tuti hogy nem olyat választanék feleségnek. Ne műanyaggal dúsított tejen nőjön majd fel a gyerekem.
Vagyis a természetesség híve vagyok, amit az analóg világ prezentál felém a hibáival("zajaival") együtt. -
#27483136
törölt tag
válasz
Lompos48
#137
üzenetére
Pontosan erről van szó: mintha számológéppel számolnád ki mintavételről-mintavételre a szinusz pillanatnyi értékeit és ezeket teszed le egy file-ba. Tisztán matematikailag állitja elő, és ennél pontosabb semmi más módszer nem lehet.
Ami ebben benne van torzitás és zaj az az, ami elméletileg is benne van. Ezen minden DA-AD már csak ronthat. Ezért ez a maximálisan legjobb referencia. -
"Akárhogy is nézed, az analóg jel mindig pontosabb, mint a digitális."
Dehogy. Mitol lenne az? Az, hogy melyik a pontosabb, a konkret jelektol fugg (a harmincas evekbol szarmazo lemezeim eleg egyertelmuen pontatlanabbak a CD-nel, egy studiokban hasznalatas szalag meg minden bizonnyal pontosabb, mint valami olcso jatek parbites hangmintaja). Az egyetlen biztos pont az, hogy az analog jel tovabbitaskor menthetetlenul romlik, a digitalis meg nem.
"Fejezd már ki nekem digitálisan a például a PI értékét légyszives"
Persze, pontatlan lesz. De az analog modon kifejezett pi is az lesz, mert nem lehet tokeletes kort rajzolni. Innentol kezdve meg nem az a kerdes, hogy melyik lesz abszolut pontos (egyik sem), hanem az, hogy melyikkel lehet nagyobb pontossagot elerni adott korlatok (ar, meret, stb) mellett.
szerk: "Ha ebből ki akarod szűrni a zajokat, és elkezded konvertálgatni"
Tudod, hogy mukodik az LP rogzitese? Az az alap, hogy raengednek a jelre egy alul- meg egy felulatereszto szurot, aztan keresztulnyomjak egy RIAA ekvalizaciot, aztan lejatszaskor megint nyomnak ra szuroket meg RIAA ekvalizatort. Es ez csak a legalapabb, megkerulhetetlen resz.
-
GerykO
aktív tag
Banyek, lehet hogy a példa sántit, de az állításom megállja a helyét!
Akárhogy is nézed, az analóg jel mindig pontosabb, mint a digitális.
Fejezd már ki nekem digitálisan a például a PI értékét légyszives, de mehet decimálisan, vagy hexadecimálisan, vagy akár binárisan is, egy végtelen tizedesjelű törtszámot kapsz. Lehet egy bizonyos tizedesjel után már elhanyagolható lesz a különbség a PI értéke és a tizedestörttel meghatározott érték közt, de megegyezni sohasem fognak. Tehát lesz különbség! Még ha egy bizonyos szinten vizsgálva, már alig kimutatható az eltérés. És szerintem ezt is leírtam. Nemakartam tovább boncolgatni bizonyos részeket, mert feleslegesnek tartottam belemenni, mivel a gondolatmenetemnek nem az volt a mondanivalója.
Most akkor vagy rosszul fogalmazok, vagy te vagy a szőrszálhasogató?Én leegyszerűsítve azt akartam mondani, hogy igenis az analóg jel tartalmazza, majd a legpontosabb, "legigazabb" adatokat a valóságról, amit rögzítettél. (Ha ebből ki akarod szűrni a zajokat, és elkezded konvertálgatni, akkor a konvertálás fog nagyobb pontatlanságot eredményezni a kerekítések miatt is...)
-
"Egy digitális hang sosem fogja visszaadni az analóg hangok teltségét"
Csak egeszen felve emlitem meg azt, hogy az LP frekvenciaatvitele nem tul jo (alulrol nagyon erosen korlatos es a magas hangok teren sem tul eros, raadasul ezek a korong belseje fele haladva szepen elfogynak). Szoval en igazan nem mernek ilyen kijelenteseket tenni, sot, valahogy az az erzes motoszkal bennem, hogy egy jo minosegu ADC+DAC parost nem nagyon lehetne meghallani egy bakelites lancban.
-
Rive
veterán
válasz
Lompos48
#132
üzenetére
A high-endizmuson túl, szigorúan a szoftveres spektrumról: előállitva és feldolgozva is szoftveresen van, azaz csak és kizárólag a waw (illetve MP3) formátum okozta torzitások szerepelnek a spektrumon - ez volt a 'mérés' célja ott. Hogy mi az, amit maga a formátum rak bele a végeredménybe.
-
GerykO
aktív tag
Először is gratulálok a munkához, amivel érthetően megfogalmaztad sokaknak a nem értett dolgokat.
Elég tanulságos. A kommenteket nem olvastam végig, ezért ha valaki már írta ezeket akkor bocsi.
Mivel zenész voltam, általánosban énekkarban is benne voltam, meg játszottam csellón, trombitán, meg egy fúvószenekarban (amivel nemzetközi versenyen is dobogós hellyel gazdagodtunk), és egy hip-hop zenekarban is zenéltem. Stúdióztunk is, próbáltunk felvenni a próbatermünkben, próbáltunk stúdióban felvenni, de mindkét helynek voltak hátulütői.
Amit én hozzá szeretnék tenni a cikkhez, hogy még ha nem is hallod a füleddel a magasabb frekvenciatartományokat, de a felvételben benne van, akkor bizony teltebb hangzást kapsz. Jogos a kérdés: "Ez miért van?"
Azért mert egy hang, (pl. ha megpengetsz egy megfeszített gumit) nem egy adott frekvenciájú rezgést bocsájt csak ki magából, hanem vannak úgynevezett felharmonikus hangok (valaki tanult is a zenéről, vagy akár fizikát, annak nem kell magyarázni), amik kvázi egy olyan frekvenciájú rezgést adnak ki magukból, amik erősítik a hang saját frekvenciáját.
Hogy megértsd a hangokat, tudnod kell, hogy hullám tulajdonságúak(fizikai szemmel vizsgálva), amire az állóhullám a legjobb példa. Ez leginkább akkor lesz hallható, ha rosszul van beállítva egy hangszóró, és teljesen a fal felé szól, az onnan visszaverődő hanghullámok a hangszóró és a fal között bizonyos helyeken állóhullámokat alakítanak ki, magyarul "csendet" okoznak. Ezt ki lehet próbálni, minél alacsonyabb hangal próbálkozol, annál könnyebb lesz megtalálnod azt a pontot, ahol kialakul az álló hullám(a visszaverődő hang hullámtulajdonsága miatt mondjuk csúcspontján van, az "eredeti hang pedig mélypontján, akkor a hullámok kioltják egymást).
Érdemes amúgy egyszer elmenni egy hallásvizsgálatra is. Én még általánosban voltam, és utána megkaptam, hogy denevér vagyok. Ez nem állt másból, mint hogy beültettek egy hangszigetelt szobába, egy üveglapon keresztül láttak egy másik szobából, és a fejhallgatómba különböző oldalra, vagy akár mindkettőre változó időközönként változó frekvenciájú (magasságú) hangot nyomattak, és kézfelemeléssel kellett jelezni, hogy hallok-e valamit, illetve melyik oldalról. Durván 23KHz-ig érzékeltem a hangokat, nem igazán hallottam, csak éreztem, hogy valami más.
Ha belegondolsz, a 20Hz alatti hangokat sem a füleddel hallod, hanem "szimplán érzed", mint pl remeg a fotel alattad, vagy a mellkasod remeg, mikor dübörög a basszusz. De ott van a földrengés, egy átlagos ember nem érzi meg a 2-6Hz-es hullámokat, de a függő csillárok már elkezdenek imbolyogni, az állatok meg menekülni...Igazából ezzel csak azt akartam mondani, hogy igenis van különbség egy bakelit és egy cd lemez élményében is(leszámítva az agyonkarcolt sercegő, magas zajú sz@r bakelitet). Egy digitális hang sosem fogja visszaadni az analóg hangok teltségét, de egyre jobban megközelíti azt. És ugyanúgy van különbség egy cd, és egy mp3 között is.
Mint ahogy a cd/dvd meghajtót is össze lehet kötni egy külön kábellal a hangkártyával, vagy engedélyezheted a digitális lejátszást, itt is van különbség. Hallgathatsz zenét egy bútorozott, vagy bútorozatlan szobában (stúdióban/próbateremben), hallgathatsz zenét egy mono Socol- rádión, és hallgathatsz zenét egy nagyon jó fül/fejhallgatón, vagy akár 5.1/7.1es rendszeren. Én pl utazás közben egy ideig erőltettem a disc-mant, aztán egyszer kaptam egy mp3as cd-t bele, és nem találtam különbséget, mert az utazás közbeni zaj miatt nem igazán lehetett hallani a különbséget. Viszont otthon az 5.1en már nagyon is kijön a különbség, még lejátszó és lejátszó közt is van különbség.A lehetőség mindenkinek adott. Az hogy ki mennyire igényes, az már más tészta, mint ahogy az is, hogy ki mennyire engedheti meg magának, hogy igényes legyen.
Bocsi, hogy kicsit hosszú lett, de ennél tömörebben nem tudok fogalmazni, hogy érthető is maradjon.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#27483136
#129
üzenetére
Ez OK. Én csak azt próbáltam szuggerálni, hogy mivel szoftveresen van előállítva, akkor bizony digitális jelekből generálják, majd D/A átalakítóval (ami gondolom a hangkártya része) alakítják színuszos jellé, a végén jobb/rosszabb szűrővel küszöbölik ki (azaz csak csökkentik) a tartalmazott harmonikusokat. Ettól a ponttól kételkedem a jel spektrális tisztaságában és implicite a hasonló úton kapott spektrum információiban is. Ez nem azt jelenti, hogy az információk használhatatlanok, csak megbízhatósági fokuk, a módszer pontossága/finomsága nem ugyanaz, mint egy rendesen összeállított jelgenerátor- analizált berendezés - spektrum analizátor felállításé.
-
#27483136
törölt tag
Tehát készitettem a generátorra 1kHz 0...-80dB-s jeleket, file-okat, amiket normális esetben:
1-kiirunk CD-re.
2-betesszük a CD-játszóba
3-lejátszuk
4- a mérőerősitő bemenetére eresztjük a jelet és elemezzük, vagy rögzitjük és később elemezzük.Ha a CD játszó tökéletes, akkor a válaszjel=forrással.
Ha nem tökéletes, akkor mérsz pl 0,045% torzitást. De, ha azt tudod, hogy már a mérőjeled is tartalmazott 0,02%-ot, akkor a kettő különbsége adja, hogy a CD-játszó mennyit tett hozzá.
De ehhez meg kell mérni előbb a mérőjelet is.
Én ezt tettem.Ha kihagyjuk a 2.-3. lépést, akkor nem mérjük bele CD lejátszót, csak a forrásjel tulajdonságai maradnak. Amik nyilván tartalmazzák a kvantálásból eredő torzitásokat, zajokat.
Kieg: a fenti linkemben van olyan mérés is, ami átment a hangkártyán is, de most nem a hangkari torzitására voltam kiváncsi
-
válasz
#27483136
#129
üzenetére
Tehat betoltotted tok ugyanazt a file-t referenciakent meg meresi adatkent is, es ebbol kihozta, hogy torzitas van? Wow.
Ezek utan erdekelne, hogy hogyan mertel LP-n 80 dB-es dinamikatartomanyt meg hogy milyen torzitas tartozott a -80 dB-es reszhez (es azt hogy merted).
-
#27483136
törölt tag
válasz
Lompos48
#123
üzenetére
Szió!
A mérések a TrueRTA nevű programmal készültek.
Ennek van 1 hanggenerátor része, ami számtalan mérőjelet tud előállitani, egyszerűtől az összetettig, fehérzajtól a dirac-impulzusig. Ezeket a mérőjeleket ki lehet tenni a hangkártya kimenetére, vagy le lehet menteni vaw filba.
A mérőrész bemenete lehet a hangkártya, vagy egy file. Spectrumanalizátortól szkópon át THD, IMD, fázismérést, frekiátvitel-mérést, stb tud csinálni.
Én a file-out->file-in megoldást csináltam ez esetben, hogy ne legyen belemérve a hangkártya.
A THD méréshez (is) vannak előre -gyárilag- beállitott paraméterek (pl felbontás), amikhez nem nyúltam, csak a mérőjel szintjét állitottam a generátoron. -
#16939776
törölt tag
válasz
#56474624
#121
üzenetére
Vizuálisan ilyesmi:kép
A sugárzókat 50mm vastag diófa-tábla fogja tartani kb.:1m x 0,5m-es kiterjedéssel.
A fa lapot pedig 25mm-es "biztonsági" üveg fogja kiegészíteni 1,2m x 1,7m-es méretűre.Az alsó határfrekvencia "felállítva" 75Hz környéke lesz.
A hangváltó: 6 dB/Oct-os megoldás lesz, hogy elkerüljem a fázisforgást.
Kereszt frekvencia valahol 2K környékén. de ez még nem biztos
Alkatrészei: 1db Orosz olaj-kondenzátor
, 1db réz-fólia légmagos induktivitás.Ha nincs doboz, akkor mi csillapítja a membránt?: A membrán felfüggesztése, illetve a Bivaly mágnes az erősítőn keresztül. 30W körül 3-4mm-es kitérése lehet
-
#56474624
törölt tag
Zárt dobozú a te hangfalad is? Olvastam, hogy Sonus Faber, de van belőle pár, google-ben rákeresve én reflexeseket láttam azt hiszem.
Egyébként sajnálatos, hogy manapság a zárt doboz gyakorlatilag teljesen visszaszorult (néhány kivétellel, pl. Audio Note-nál látok, de embertelen áron), ismeretlen árucikk. Illetve a nagyobb méretű polcsugárzók. Dehát ma már ezeket úgy gyártják nyilván, hogy házimoziba hátsónak is (vagy elsősorban arra) eladható legyen méretügyileg, a hangszórók sem szoktak 165 mm-nél nagyobbak lenni...
-
SÖ
addikt
válasz
Lompos48
#123
üzenetére
Hallással kapcsolatban nem kell mindent komolyan venni. Lehet, hogy vannak kívételek, 10 a 9. emberből egy, aki hallja a denevéreket, de amíg nem bizonyított, fenntartással fogadom. Ami tény, hogy az ember születésekkor hallja a 20Hz-20KHz tartományt, és a kor előrehaladtával fokozatosan romlik. 30-40 év körül, már csak 15KHz, 70-80 éve meg jó esetben pár KHz-et.
Ba cy lus
Semmi, ezért is kérdeztem, viszont így nagyon érzékeny marad. Pl. a pergődobot meg lehet számolni, de a cselló hangja már színezet lesz. A felső régiókkal nem lesz baj. De ezt Duracellm biztos jobban tudja nálam
Most kísérletezik
Reflexnyillást egyáltalán nem használnék, sokkal több kárt hoz mint hasznot. Valamivel mélyebbre megy tőle a doboz, de egyuttal elvesznek a feszes mélyek, lelassítja az egész hangfalat. Ráadásul, ha belepiszkálsz a mélybe, az viszi a magasakat is - (+-) irányba - annak ellenére, hogy ahhoz nem nyúltál, és fordítva. -
Lompos48
nagyúr
Most bukkantam rá a cikkre és ha már elolvastam, végigmentem a százannyi hozzászóláson is.
Elsősorban gratula a cikk írójának. Az olvasók nagy hányada számára megfelelő a szint, részletesség.A hozzászólásokhoz lenne néhány hozzáfűznivalóm:
1. Olvasgatva az ember azt hinné, hogy Magyarország tele van szuperhallású fiatalokkal. Csak úgy röpködnek a huszonannyi kilohertzek - tényleg - mint a denevérek. Pedig kevés az olyan kiválasztott, aki 20Khz fölött hall egy olyan korban, amikor nemcsak írni, hanem fórumban hozzászólni is tud. De lehet itt gyűlt össze ezen emberek színe-java.
2. Mérésekről megy a vita 100dB-es, sokszortíz kilohertzes tartományokról, pedig meggyőződésem, hogy max. 2-3 hozzászóló látott egy mérőmikrofont vagy olyan hangszórót, ami tényleg tudja azt a mesés 20kHz-et, ami annyiszor elhangzik és nem csak a kínaiak írták rá. Ja igen, és hogy mindehhez milyen szoba-labor-stúdió szükségeltetik.
3. 100dB-es vagy nagyobb dinamikáról esik szó. Évek óta tudott (zenész és hangmérnöki berkekben), hogy a legnagyobb dinamikával rendelkező zeneműnek Sosztakovics egyik művét tartják (ne kérdezze most senki pont melyiket)valmi 95dB-lel (zenekarral, nem bakelitről vagy CD-ről.
4. Még spektrum is megjelenik illusztráció gyanánt, ami dícséretes. CSAK: ezzel kapcsolatban elhangzik, hogy - nyomaték kedvéért gondolom - az 1kHz-es jel tisztán szoftveresen volt előállítva. AZT HOGY? már csak a spektrális tisztaság szempontjából érdekelne. Hallott már a hozzászóló Wien hidas oszcillátorról, ami tényleg színuszos jelet állít elő szintézis és/vagy szűrők nélkül.DE: nagyon jó olvasni, hogy ennyi embert foglalkoztat a mai nap is az audió. Sokan már tudnak, de még többet is fognak tanulni idővel, mások talán itt kezdik a tanulást. Sikert hozzá! Bocsánat az olvasással elrabolt időért.
-
#16939776
törölt tag
válasz
#56474624
#118
üzenetére
SÖ: Igen az. méghozzá nem kispályás.
Szerintem kevered a tölcséres driver-el
Tölcséres cuccot én is próbálgattam: Martin Audio modular system
Analóg crossower-rel, TC Elecrtonic spektrumanalizátorral benne Analóg EQ-val. JBL végfokokkalilyen cucca van kollégámnak
a középső "kis" doboz, az a középtölcsér, abban lakik két 12"-os hangszóró...Na az én emberem. Ba Cy Lus: Nem, egy darab OSB lemez. Csak az akusztikus rövid zárat szüntettem meg vele. A hangszóró karakterét, impulzusátvitelét nem akartam tönkretenni: Olyan gyors mint egy tölcséres, nagyon konkrét hangja van. 102dB körül lehet az érzékenysége, Gyomron-rúg 2*30W-al.
-
Suker10
tag
Pontosan erről beszélek.
A hangszer hangja erősen torzul. Ez így van, de akkor is szükséges, ha minden minőségi. Van olyan hely, ahol minden adott a hangszerek kivételével és esetleg még a dob is. Két dob között meg óriási különbség lehet.
Pl. ha egy másik stílus után jön a váltás, akkor az nem olyan egyszerű. A másik kellemes dolog az, amikor szándékosan lerontják egy kezdő együttes hangzását a sztárok mellett, vagy éppen egy másodpercre elszáll a gitár. Persze a sztárnál ez nem fordulhat elő, főleg, hogy nem is élőben szól, ott minden tökéletes.
Kicsit olyan, mintha stúdióban vették volna fel és nem véletlenül. A gitárosok meg játszanak mindent, csak éppen az adott számot nem, mert kábelek nélkül elég nehéz is lenne (a vezeték nélkülit nem számítva). Meglepő, hogy milyen jól szól az egész és sokan azt hiszik, hogy az élő. Persze az is igaz, hogy egy hangszer hangját torzítani nem mindig bűn. A régi minőségi hangszerek és erősítők jobban szólnak, ez is tény. Ebből következik, hogy egy felvétel minősége leginkább a hangszertől függ és nem a felbontástól. Sokan pl. stúdióban külön gitárt használnak, koncerten pedig egy másikat. Tehát hiába rögzítették jobb paraméterekkel, ha a végső hangzás nem megfelelő (pl. túl mélyek a basszusok, vagy éppen ellenkezőleg). -
#114
Blindmouse
senior tag
Daneeka
#113
Blindmouse
senior tag
Látom, értesz a témához. Lehet hogy amit a hangmérnök csinál, attól jobb lesz a hang. De nem mindenki a jobb hangra gerjed, én inkább szeretem a természetes, tér érzettel ellátott felvételeket. Szerencsére készítenek ilyeneket, bár ritkán: [link]
Ja, és ajánlom mindenkinek meghallgatásra ezt az albumot:
The Perfect Sound - 2010 High End Audio & Visual Show - Hong Kong -
#113
Daneeka
senior tag
Blindmouse
#111
Daneeka
senior tag
válasz
Blindmouse
#111
üzenetére
De az a helyzet, hogy ezek a dolgok soha nem is voltak máshogy bizonyos stílusokban.
Amúgy meg a mikrofonok sem 360 fokban rögzítenek, nem hiszem, hogy valaha is fognak csinálni olyan felvételt ami olyan lenne mint ha ott állnál a banda előtt és abban se vagyok biztos, hogy az jó lenne nekünk, sőt inkább biztosabb vagyok benne, hogy nem lenne jó.A tér se csak úgy van, gitár kabineteket (a hangszóró és a doboza lényegében) külön művészet mikrofonozni, általában úgy történik, hogy tesznek egy-két mikrofont ilyen olyan voodoo szögekben a hangszóró elé közvetlen (így kapnak egy száraz, szoba visszhang és ezáltal térérzet mentes felvételt) és pár a szobában elhelyezett mikrofon hangját halkan hozzákeverik ha valami "nedvesebb" hangot akarnak, de mostanában inkább csak rányomnak egy reverb szimulációs plugint azt kész.
Viszont ez a száraz hang "jobb" mint ha csak letennének egy sztereo mikrofont (vagy két mono-t ahogy írod) a szobában azt olyan lenne mint ha ott lennél.
A gitár kabinetek nagy része amúgy is elég egy síkba vetít, pláne a magas tartománya teljesen más mikor szembe vagy vele mint amikor 1-2 méterrel arrébb állsz, ennél is ki a megmondhatója, hogy mit hallanáll ha ott lennél élőben.
Dobok mikrofonozása is eléggé más téma mint amit élőben hallanál. Voltam egyszer stúdióban ahol élő felvételeket mixeltek élő lemezre. Teljesen más volt. pl a lábdob hangja élőben, felvéve és utána a lemezre került össze vissza EQ-zott (hogy "üssön", hogy "üljön" a mixben, hogy ne "akadjon össze" a basszus gitárral stb.) verzió is más volt.
-
#27483136
törölt tag
Elolvastam Érdekes.
Én, amikor megláttam a világon legelőször forgalomba került CD-játszók méréseit, rögtön az jutott eszembe, hogy semmi több, csak legalább 2bit lenne még. Nem több. Ha esetleg beleférne a mintavételezésbe még 5kHz pluszban...
Ugyanis pont ennyin múlt, hogy az új rendszer ne csak éppen hogy beleférjen a HiFi-szabványba, hanem túlmutasson rajta....ha csak egy hajszálnyival is. (És persze a kis jelek torzítása se hagyjon kívánni valót.) És akkor egy szavam sincs.
Ezt érezték egyes gyártók is, mert kb. 1 éven belül (talán Pio-nak) megjelent egy készüléke, ami 18, vagy 20bites DAC-kal ment és már túlmintavételezett 2 v. 4szeresen. Kapásból jobban is szólt, pedig a forrás maradt 16 bites.Amikor ez történt, úgy jó 30 éve, az analógtechnika felsőbb kategóriái már rég túl voltak ezen a minőségen. Ekkoriban egy amerikai cég is kijött a saját digitális rendszerével: több bit, magasabb mintavételezés, akkora volt mint egy névjegykártya és nem forgott!
A Ph és a So simán a tőkéjükkel lemosták az amerikai céget. Egy minimál megoldással ahhoz képest. És szedik a liszensz-díjakat.
Erről szólt a CD megalkotása, nem arról, hogy olyan minőséget adjanak az embereknek, amiről még csak nem is álmodtak.Aztán a stúdiók is pillanatok alatt átálltak, mert nem kellet egy albumra elfecsérelniük 10.000dollárnyi mesterszalagot. Ez sem igazán a minőségről szólt.
Most a legújabb a 24/96. Ezt házi felhasználásra én is túlzásnak tartom, de ez van.
-
#111
Blindmouse
senior tag
Daneeka
#109
Blindmouse
senior tag
Igazából nem 1 sztereót tesznek le, hanem 2 monót, kb olyan távolságban, ahogy egy tisztességes sztereó rendszeren a hangszórók vannak. Ez történne jó esetben mindenhol. Persze ehhez az kellene hogy az emberek ne a sz@rt vegyék meg, mert "az jobban szól".
Több mikrofonnál a problémák ott kezdődnek, hogy a hangszerek hangja áthallatszik a másik mikrofonba, illetve két, térben nem egy helyen lévő felvétel egymásra kerül, tehát ha van valami picike térérzet, akkor lehet hogy a dobos a gitáros feje helyén dobol. Két fülünk van, bármit is csinálunk. Több forrásból jövő hang sosem fog több információt hordozni, csak zajosabbat. -
Daneeka
senior tag
Az órákig "hangolás" része az, hogy rommá EQ-znak meg vágnak mindent, hogy valahogy szoljon a fos cuccon a fos mikrofonokkal a fos és torzuló PA-n keresztül. A csávó középen a sok gombos pultnál nem csak hangerő potikot tologat, nehogy azt higgye valaki, hogy azért mert élő valami azért már a hangszer "hangját" hallod. Pláne a magyarországi hangosítási motyókat ismerve. Pár hangszer mikrofonnak amúgy is olyan átviteli görbéje van, hogy csak nézel.
(egyébként definiálható hangja legfeljebb akusztikus hangszernek van szerintem de mondjuk néha még annak sem, pl. dobok)
-
#109
Daneeka
senior tag
Blindmouse
#69
Daneeka
senior tag
válasz
Blindmouse
#69
üzenetére
Te amiről a sztereó résznél beszélsz az esetleg úgy lehet elképzelhető, hogy elkezdtem ezt a mondatot és még így sem tudom elképzelni.
"És nagyon szeretném, ha a hangmérnökök elmennének a búsba, és nem rontanák el az összes újjaban készült stúdiófelvételt. Felveszik 5-10 mikrofonnal a felvételt, és egymásra keverik, lesz belőle egy maszlag."
Minden felvétel így készül a világon, még az élő is.
(a nagyzenekari témákhoz nem értek, ott lehet, hogy letesznek egy sztereó mikrofont a terem közepébe azt jónapot, nem tudom)
-
Suker10
tag
válasz
Auratech
#103
üzenetére
Nem úgy értettem a hangolást.
Valóban erős túlzás volt. Komolyabb együttesekre gondolok, nem olyanokra, akik felmennek és játszanak valamit. A színpadi beállítás ált. legalább 40 perc szokott lenni. Ilyen pl. a Tankcsapda, Republic, vagy Charlie. Vannak azért kivételek. Az a baj, hogy gyakran a szervezők sem értik meg, hogy ha valaki élőben játszik, akkor ez az idő szükséges, nem lehet egyből kezdeni, kell valamennyi idő az átállásra. A lényeg nem ez volt, hanem a kettő közötti különbség. Teljesen más hangzású egy olyan album, amit élőben vesznek fel. 50 koncertből kb. 8-10 hangzása volt valamennyire elfogadható. -
#56474624
törölt tag
válasz
#27483136
#79
üzenetére
Nem, az nem jó rendszer volt akkor. Én már hallottam valóban jó rendszert. A jó rendszeren átjön az izzadtságszaguk is, a hajszálaik számát is meg lehet számolni, a gondolataikat is ki lehet olvasni, illetve az akkor aktuális világpolitika, gazdasági helyzet is nyitott könyv.
-
#102
AtHoS
nagyúr
Solicidium
#98
AtHoS
nagyúr
válasz
Solicidium
#98
üzenetére
Mivel nem vagyok sem vájtfülű, sem guruja a témának, így jóhiszeműen elfogadtam az ott leírtakat. A "kategórikus" kijelentést pedig kikérem magamnak, mivel senkit nem támadtam "még" le emiatt
ráadásul nem vagyok mindenható, főleg, ha eddig saját hibámon kívül esetleges megvezetés miatt írtam azt amit.Köszönöm a linkedet, átolvasom, hogy teljesebb képet kapjak a Joint Stereo-ról
-
szaszlaci
addikt
Írtam egy lossless vagy mp3 cikket, a hozzászólók 80 %-a szerint teljesen kiváló az mp3/ac3 stb. Elég siralmas eredmény.
(Csak azért reklámozom, mert előttem szóba hozták.)
zárt kónuszos kifejezetten középsugárzót. Ennek a kürtője állítva kb 130magas volt, 90fokban előre szélesedett kb. 70cm átmérővel. Mindez 1,5-es lemezből. A kiszélesedő tölcsér részt szeletekből ponthegesztéssel vartuk össze. A mély ládában maradt, 2db 35cm-es papír membrános hangszóró. Hangváltó maradt a gyári 250W-os. Nem zizegett, a cintányérokon lehetett hallani a fémes ízt, és a különböző méretű tányérok hangszínét is meg lehetett különböztetni. Sade hangja úgy szólalt meg mintha ott lenne a szóbában, a közönség, a bekiabálások, meg lehetett számoln a tapsviharban, hányan tapsolnak a mikrofon közelében. Nem nagyon mertem felhangosítani, de annak idején (80-as évek) szilveszterkor rendesen megmozgatta a levegőt. Elég mélyre lement, de nem volt annyira transzparens. Az erősítő egy saját készítésű kvázikomplementes AB osztályú (BC, BD) tranzisztoros bétára válogatva,50w-os végfok volt, aminek a bemenetére tettem egy potit. 5Hz-145kHz. A tápegység 2db 1KW-os toroid +-tápos, oldalanként 20000mikroF-dal. Saját készítésű kábelek, és tüskék. Összességében nagyon ronda volt az egész, minden hol vezetékek. 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Van olyan eset (AC/DC biztos), ahol héliummal hűtik a vágófejet. 
kb. 16millió szint képes megkülönböztetni.
Ha egy zenekar nem tud egyben feljátszani egy számot, akkor ne vegyen fel stúdiólemezt. 
Én nem szeretem az olyan zenét, ami arra alapszik, hogy valaki felénekel valamit, azt megeffektelik, számítógéppel alávágnak valami prüttyögést, a klippben 1-2 szilikonozott 3.14csa kelleti magát, amiből a borítóra már cenzúrázott kép kerül, és csak bizonyos szerek hatása allatt mondja azt az ember, amikor a hangerőtől már 50%os halláskárosodást szenvedett, hogy mekkora zene. 
)
Ha számodra az a fontosabb, hogy digitális legyen, szíved joga, és soha nem fogom rád erőltetni a nézeteim, viszont lehet valakinek meg az én nézetem lesz a járhatóbb út... 
A jó hallású, igényes ember, meg nem fog mindenben alkut kötni. (PH-ra szerintem azok járnak, akik nem átlag emberek, vagy nem azok közé akarnak tartozni) Nekem is 4 nyári fizum ment rá, de megvettem fősuli alatt az 5.1es Yamaha rendszeremet.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Hogyan lehet témákat keresni a fórumban?
- Nintendo Switch 2
- TCL LCD és LED TV-k
- Path of Exile 2
- Mikrokontrollerek Arduino környezetben (programozás, építés, tippek)
- GoodSpeed: Bye PET Palack, hello SodaStream
- Megjött a jubileumi Pixel széria
- Óriáskészülék, kis akksival
- Autós topik
- Synology NAS
- További aktív témák...
- Samsung Galaxy A9 2018 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Xiaomi Redmi 9AT 32GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Bomba ár! HP ProBook 650 G4 - i5-8GEN I 8GB I 256GB SSD I 15,6" FHD I Cam I W11 I Garancia!
- Bowers/Wilkins PX8 fejhallgatók (dupla Bluetooth eszköz csatlakoztatása!)
- AKCIÓ! AMD Ryzen 7 3800X 8mag 16szál processzor garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest