- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- LordAthis: AI Kérdés érkezett - 3600 soros Spagetti kód refaktorálása és budget
- Gurulunk, WAZE?!
- Geri Bátyó: Agglegénykonyha 1 – rizseshús másképp
- sh4d0w: Vigyázz a háttértáradra...
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Geri Bátyó: Agglegénykonyha – bevezető - igényfelmérés
- Lalikiraly: Astra kalandok @ Harmadik rész
- bambano: Bambanő háza tája
- sziku69: Szólánc.
Új hozzászólás Aktív témák
-
#100
zoltanz
nagyúr
Solicidium
#98
zoltanz
nagyúr
válasz
Solicidium
#98
üzenetére
Sztem manapság felesleges tépni a szánkat a JS eljárásokról és a mp3 és társaikról.
Más volt a floppy -s korszak és a modemes internet korszaka.
Ma már fillérekért hozzádvágnak egy hordozható lossless lejátszót, említhetném a fájlcserélők tele vannak lossless anyagokkal, -
#56474624
törölt tag
Igen a tű forgás közben ha jól tudom befelé igyekszik de ezt kompenzálja a mechanika vagy a lineáris hangkar.
Nem erre gondoltam, hanem arra, hogy az LP-nél a kerületi sebesség folyton változik, pontosabban állandóan csökken. Belül relatíve mindig rosszabb lesz ennek megfelelően.
-
#98
Solicidium
támogató
AtHoS
#66
És ebből a végtelenül leegyszerűsített "valami" alapján teszel kategórikus kijelentést? Szerintem itt kéne kezdeni a téma feldolgozását valahol: mítoszok a joint stereoról.
-
SÖ
addikt
válasz
#56474624
#74
üzenetére
Igen a tű forgás közben ha jól tudom befelé igyekszik de ezt kompenzálja a mechanika vagy a lineáris hangkar. Nagyobb probléma a vibráció, a mobilitás hiánya, tárolási méret, karbantartás, stb. Ősszességében egy kényes eszköz. Viszont van egy nagy előny a digitális techkel szemben. Nem véletlen, hogy régen koncertfelvételeket kétmikrofonos v. eljárással mesterszallagra rögzítettek és azt vágták LP-re. Ezt azért tehették meg, mert a legtávolabb ülő, leghalkabb hangszer is rögzitésre kerülhetett, a koncertterem összes akusztikai hatásaival együtt.
A digitális technika a halk hangokat nem képes kezelni, pedig a fül még hallaná.Jelenlétérzet az, amikor a kialakult sztereó térnek van hiteles szélessége, magassága, mélysége, és az előadok, hangszerek jól pozicionálhatók, és érezni a felharmónikusokat is. CD-n az analóg szűrő vágása kiírtja a zene lelkét. Egyáltalán nincsenek felharmonikusok. Miért mondják meg, hogy mit hallok, érzékelek?
A mai zenei ízlés teljesen megváltozott, aminek nem sok köze van az élő zenéhez. Generációk nönek fel Hip-Hop zenén aminek nem sok köze van a reprodukcióhoz. Ma már nem a technikán mullik az zenei anyag jósága, hanem a hangmérnök izlésén, aki a sok cstórnát próbálja úgy keverni, hogy minnél ütőssebb legyen, de az köszönőviszonyban sincs azzal ami a studióban folyik. A zene nem más. Mint az érzelmek tolmácsolása, ezért mind a két stílusnak van létjogosultsága, de ma a súlyozással nagyon nagy baj van.
A fejleszésekkel meg az a baj, hogy elméleti-matematika szintjén dolgoznak. Megépítenek egy kifogástalan paraméterekkel rendelkező eszközt, 0dB szint, tökéletes átvitel, ultra alacsony torzítás, és mégsem szól jól. Itt jönnének a képbe a hozzám hasonló kreatív vájtfülüek, akik a kockákon túlmutatnak.
Soha nem fog visszajönni az analóg, hacsak nem lesz egy kiberháború. Aláírom, hogy a digitális technika sokkal szélesebb körű, nagyobb szabadságot add, de az szabványoknak nagyon elkúrták. -
Suker10
tag
Én sem nagyon hallom a különbséget zenében, pedig próbáltam figyelni rá. Szerintem még a hangkártyánál és a hangfalaknál is sokkal fontosabb a felvétel minősége. Teljesen mindegy, hogy milyen paraméterek mellett veszik fel, ha a hangzást nem sikerül eltalálni. Ez a profiknál is jellemző hiba. Sok olyan hangmérnököt ismerek, aki katasztrofális munkát végez, de ők úgy gondolják, hogy az jó. Már a nyersanyag is nevetségesen rossz minőségű. Vannak olyanok, akik szándékosan rontanak a hang minőségén. Ebből jobbat kihozni nem lehet. Ált. mindenféle trükköket alkalmaznak és nem a természetes hangzást akarják visszaadni, itt el is bukik az egész. Hiába van neked bármid, nem lesz olyan a hangzás. Sok múlik a stúdió minőségén és azon, aki a keverést végzi. Egy dolog viszont biztos: a stúdiót nem szabad összehasonlítani a koncertekkel. Egy koncerten soha nem lehet eléri ugyanazt a hangzást. Tapasztalatból mondom.
Komolyabb együttesek órákig hangolnak a koncert előtt és előfordul, hogy semmit nem hallanak abból, amit éppen játszanak, vagy nem úgy, ahogy a közönség. -
#16939776
törölt tag
válasz
#27483136
#90
üzenetére
Kell bele némi páros felharmonikus
Ha már csak 2-3 bitet használ ki a muzsika akkor ennyit tud a szabvány. Ezért hagynak csak 50-60dB-nyi dinamikatartományt a felvételeken.
ha 24 biten menne akkor talán 60-at hagynának bónuszként.
Nem vettem már egy ideje Magyarországon forgalomba került CD-t mert szándékosan meg tolva rajta a szint és az általad leírtak élvezhetetlenné teszik.
Made in USA nyomású lemezek már "máshogy" szolnak
-
#91
zoltanz
nagyúr
karburátor
#89
zoltanz
nagyúr
válasz
karburátor
#89
üzenetére
Az kizár mert mert az aktív hanszóród beépített erősítője downsampling -t (vissza butítja 16 bitre) hajt végre a hangon.
-
-
#89
karburátor
tag
Blindmouse
#88
karburátor
tag
válasz
Blindmouse
#88
üzenetére
Hi.
Audigy 4-el, Logitech X-540-el egyszerűen szebben szólnak a 24 bitesek Tisztábbak a magasak. Szebb a lecsengésük.
Üdv, Roli.
-
#88
Blindmouse
senior tag
#56474624
#74
-
Auratech
őstag
válasz
#27483136
#77
üzenetére
Öregapám tanyasi paraszt volt Kecskemét mellett, Balázspusztán. Szentesete éjjel kivitt a rétre, hogy hallgassuk a hóesést. Annyira izgultam, hogy a szívdobogásomtól nem hallottam semmit. Aztán ahogy lecsillapodtam, felfigyeltem egy halk percegésre, amit a hópihék keltettek közelről. Aztán a percegés mögött felfénylő selyemfínom sustorgás kitöltötte a teret és olyan ünnepélyes volt, hogy patakzottak a könnyeim a megrendüléstől. Tudtam, hogy ezt hallgatja minden lelkes állat odakinn, mert olyan csönd volt, mint soha máskor.
Ültünk a kabáton és 500m-re csak asztalsíma hótakaró. Nagyapám és én.
Vagy mikor nyáridőben kaszálás közben megpihenve a nyárfák fel felerősödő susogását hallgattuk, és elképzeltük hogy a szél meséli a fáknak, milyen az óceán partán. Füleltük ahogy a nap melegétől remegő levegő a távoli hangokat vibratózza.
Az ünnep, mikor megnyilatkozik, hogy nincs üresség, hanem csordultig van a világ; csak legyen bátorságunk felismerni. És a zene ez az ünnep.A parasztot összekevered a falusi traktorossal, aki folyton rádiót hallgat káromkodva, hogy ne kelljen gondolataival számot vetnie.
-
#27483136
törölt tag
Nem teljesítmény-arányt, hanem amplitúdó-arányt írtam.
Abban igazad van, hogy a mínuszt ki kellett volna tenni, ha 1/1000-et írok, de nem akartam vele kavarni, mert az 1 és az 1/1000 viszonya +60dB (ez a dinamika), így magában 1/1000 viszont tényleg -60dB, jogos amit írsz. Úgy kellett volna írnom, hogy 1/(1/1000) de így hülyén néz ki. Úgy korrekt, ahogy írtad. Húnny szemet az egyszerűsítés felett.A 3dB hangnyomás, ill amplitúdó arányra vonatkozik, ami teljesítményben már 6dB. (1,41 amplitúdó, a négyzete 2=teljesítmény, (de ezt látom nem neked kell magyarázni.) A szabvány az amplitúdóra/hangnyomásra vonatkozik, nem a teljesítményre.
-
gery03
senior tag
válasz
#27483136
#81
üzenetére
Korrekció decibelekhez.
Az elején, gondolom teljesítmény arányt szerettél volna írni. Ott a szorzó 10es, nem 20as, mint a feszültségek esetében. Plusz helytelenül használtad a törteket is. Az a negatív decibelekhez tartozna. De te pozitívakat írtál.
Szóval helyesen: 40dB=10000 / 1, 60dB=10^6 / 1 , 80dB=10^8 / 1, 100dB=10^10 / 1
Tehát itt teljesítményarányok vannak.+-3dB-hez: Így van ezt állapították meg, de azt megint nem mondod, hogy minek az arányát fejezi ki, ami nem mindegy. Szerintem a teljesítményét (ami amúgy nem biztos), de ebben az esetben ez a 3dB kétszeres teljesítménykülönbséget jelent. (ha mégis feszültségekre érvényes, akkor 3dB 1,41 szeres feszkülönbséget jelöl.)
-
lenox
veterán
Audioval kulonosebben nem foglalkoztam, de kepnel is eleg hamar rajottek, hogy nem erdemes a linearis intenzitas ertekeket egesz szamokkal tarolni, mert eleg sok bit kell hozza, hanem valamilyen encodolast erdemes alkalmazni, vagy gamma, vagy log, vagy csak siman 16 bit integer helyett 16 bit float-ot.
Pl. 16 bites float-ot hasznalva ezek a mutatok (zajpadlo, szaturacios pont, nominalis szint, headroom, dinamika, stb.) extrem jo erteket vesznek fel, errol nincs valami mondas? -
#27483136
törölt tag
Dinamika:
Azoknak, akik nem értenek a deciBellekhez: A leghangosabb a leghalkabb hang viszonya (és nem a jel/zaj viszony!): 40dB=1/100, 60dB=1/1000, 80dB=1/10.000, 100dB=1/100.000.Anno a hifi szabványban +/-3dB-ben állapítottak meg sok mindent, mert ez a hangerő változás még alig-alig érzékelhető. Ez a hangerőváltozás az alaphangerőhöz viszonyítva 1,4szeres növekedés, vagy 1/1,4 csökkenés. Másképp: csak erős odafigyeléssel tudod megkülönböztetni, hogy egy hang az erősítődön 50W-tal szól, vagy felmegy 100W-ra, vagy lemegy 25W-ra.
Ennek hallás-fiziológiai oka vannak: mindenki tanulta, hogy a hangerő-növekedésre a fülben a halló-csontocskák eltávolodnak, csökkenésre összébb húzódnak. És még ott van az agy szerepe is.Ezért, ha van egy felvétel, amin 1/100 a dinamika-viszony, azt valójában jó, ha 1/30...50-nek érzékeled. Ha a felvételen 1/1000 a viszony, azt talán 1/200...300-nak érzékeled. Ha 1/10.000, azt talán 1/1000-nek. Abszolút nem lineáris: gondolj csak bele, hogy egy koncerten megszokod a 100dB hangerőt, aztán szünetben nem hallod a haverod mit mond, pedig kiabál a füledbe.
Aztán a dinamikát a fülön kívül még komprimálja a DAC, az erősítő, de főleg a hangdobozok. Ezt figyelembevéve: van egy DVDA-n rögzített 80dB dinamikájú zenéd, ami mire eljut az agyba, jó, ha 1/300-nak érzékeled. Nagyon jó minőségű CD-nél mindez 1/200-ról indulhat. És mi marad belőle?
-
#27483136
törölt tag
Bocs, de sok a mondanivalóm.
Jelenlétérzet:
Meghallgattam anno egy igazán drága, minőségi rendszert. Feltettek egy népzenét, amiben a színpadon táncosok is ropták rendesen (a fa padlón). Döbbenetes volt. Becsukott szemmel meg lehetett számolni a táncosokat, tudtam a zenészek pontos helyét. Ha adtak volna egy puskát, egyenként le lehetett volna őket szedni. Kb ennyi. Mintha ott lettem volna az élő előadáson. Számomra ekkortól értelmezhető a fenti fogalom.(4férfi volt és 4 nő a táncos: a női csizmák máskép kopogtak és a deszka sem hajlott meg alattuk annyira
) -
#27483136
törölt tag
Igazad van, hogy jobban oda kell figyelni. Ezek az egyre jobban figyeljünk oda dolgok viszont lépésről lépésre megoldhatók: Lehet először az extra 8bitből, csak 2bit lesz, amit élvezhetsz, de már az is 4szeres minőségjavulás. Aztán ha elromlik-megúnod-eladod-lecserélheted a futóművet, a DAC-ot, erősítőt, hangsugárzót -ha akarod- és mindegyik hozni fog minőségjavulást. Vagy, ha nem szánsz rá pénzt, marad az extra 2 bited.
És időközben a többi egységet is fejlesztgetik a gyárak, hogy átmenjen rajtuk a 24/96 minősége. Tehát legalább megvan a lehetőség a fejlesztésre. -
#27483136
törölt tag
válasz
#16939776
#59
üzenetére
Sajnos, csak olyan ábrámat találtam, amin rajta van az MP3 is, de az piros és kék, ne zavarjon. Ne azt nézd, hanem a fehér jeleket, mert az a VAW. Ott magasodik az 1kHz 0dB alapjel. Aztán nézd a tüskéket: ott sorakoznak a páratlan felharmonikusok tüskéi: 3-5-7 kHz, amik kiemelkednek a zajból. A zaj az zaj, ezek viszont tüskék. Nem összekeverhető. (Viszont jól összemosták a kvantálási zaj fogalmát a torzítással.)
Igen, ez tisztán szoftveres: nem ment végig a hangkártyán. A mérőprogival előállított file lett ráeresztve az analizátorra.
Az egész CD visszafelé működik: van egy autód, 200-zal mégy, olyan erős a szél kint, hogy az ajtót ki sem tudod nyitni. Erre a CD-nél: 200-nál szélcsend, megállsz és olyan szélvihar van kint, hogy nem tudod kinyitni az ajtót.
Pont, amikor van egy lágy, halk hegedű szóló akkor torzít annyit (sőt többet), mint egy csöves erősítő 100%-ra kihajtva, amit sokan fikáznak a torzítása miatt.
Természetellenes.
Minden anomália ott van a hangfrekis tartományban, vagy a közvetlen közelében, karnyújtásnyira. A 24/96-nál ezek látótávolságon kívülre esnek.Cimborám gyűjti az SACD-ket és nem Geniuson hallgatja (Marantz6000+külső DAC, Dynaudio Audence42, ha mond valakinek valamit.)
Azt mondja: összehasonlíthatatlanul jobb, mint a CD. Vannak neki 1950-es Karajan felvételei, akkora dinamikával, hogy azt se tudja, hová tekerje a hangerőt a panelban. Ugyanez CD-n khmkhm kategória. (Pedig az 50 évvel ezelőtti analógról készült!)
De arra vigyázni kell, hogy sosem szabad összehasonlítani az SACD hangját, az SACD CD rétegén rögzítettel, mert azt szerinte direkt butítják, hogy még a paraszt is kihallja a különbséget. -
zoltanz
nagyúr
"Egyébként mivel ilyen kis különbség van, és az audigyhez adott 24bites demo dvd is kissé gyenge, kb 3-4 ilyen lemezem van... igaz, egy Audigy2 Platinum eX meg egy 15 ropis Technics füles (RP-F500) messze van még attól amin megcsillogtathatná érdemben a tudását - de pl a Metallica és Rob Thomas albumoknál több plussz van a 24bites lemezen mint az audigysen."
Neked is a Metallica DTS Core (Lossy, 5,1 / 48 kHz / 1509 kbps / 24-bit)van meg? Gondolj bele milyen lenne ha DTS-HS Master Audio (lossless, 5.1 / 48 kHz / 5138 kbps / 24-bit) lenne.
-
#75
Auratech
őstag
Blindmouse
#69
Auratech
őstag
válasz
Blindmouse
#69
üzenetére
A gombafejűek felvételeit pont az elején emlegetett soksávos-(4-5-6-8) intenzitás-sztereo (panorámázásos) módon vették fel többnyire ,nem két mikrofonnal, műfejjel a térből(binaurális)
Egyébként ma inkább 20-30 mikrofonnal és 40-50 sávra veszik fel és 100 feletti sávon kevergetik nem ritkán. A "maszlag" oka, hogy nem egységes a felvételi metódus, hanem forrásra adaptált, mert biztosra kell menni a pénzért.
A korai igen jó (néha nem kifejezetten tudatos minőségi szándékú) felvételek mellett, amik fennmaradtak, rettenet mennyiségű kukatöltelék felvétel keletkezett, amikről nem beszél senki.
Ma az alap jobb, viszont az ebből kiemelkedő minőség fehér holló. Iparilag korrekt felvételt egy gombnyomás készíteni. A többi a szakma. -
#56474624
törölt tag
Szerinted melyik forrásról fog szebbe szólni a zene?
No azért ez nem ilyen egyszerű. Az LP-nek is megvan a maga baja. Azon kívül, hogy serceg meg lemezzaj (ez ugye nem növeli a jelenlétérzetet különösen), a belső barázda sokkal gyatrábban szokott szólni, mint a külső, pláne ha oda kerül véletlen (szokott) egy dinamikusabb rész, na akkor nem örülök.
(#71) Blindmouse:
Próbálkoztál már szűrő nélküli DAC-kal?
-
SÖ
addikt
Nem kell hi-end rendszer ahhoz, hogy meghalljuk a bakelit hangjában a nagyobb jelenlétérzetet a CD-hez képest.
Analóg lánc: szimpla Thorens futómű Ortofon MC124
Diditális lánc: Marantz SA14 SuperAudió CD-vel hajtva
Közös erősítő: Accuphase vagy Meridian (amiben nagyon jó DAC is van)
Hangfal: Sonus Faber
Úgy válogattam, hogy az analóg/digitális meghajtók kb egy árban vannak. Az erősítő, hangfal egy kicsit magasabb kategória, hogy a legtöbbet kihozza a cuccokból.
Szerinted melyik forrásról fog szebbe szólni a zene? -
#71
Blindmouse
senior tag
#56474624
#70
Blindmouse
senior tag
válasz
#56474624
#70
üzenetére
FLAC-> Libsamplerate (DSP)-> Crosfeed (DSP)-> ASIO-> Toslink -> PCM2707 -> NE5532 -> Sennheiser HD555
Kb. Van 1-2 bottleneck. Dolgozom rajta, egy AKG K702 jól jönne, lehet is olcsón venni, a többi filléres vagy szofveres dolog.
De mivel a crossfeed megnöveli pl a hangerőt a csatornákon, van olyan 16 bites ami már túlcsordul. 24 biten megfelezem a kimenetet azt szevasz. 16 biten már veszítenék a hallható tartományból. -
#70
#56474624
törölt tag
Blindmouse
#69
#56474624
törölt tag
válasz
Blindmouse
#69
üzenetére
Azért leírhatnád azt is mellékesen, milyen rendszeren vagy ennyire háklis a "sosem elég jó" 16 bites hangra.
-
#69
Blindmouse
senior tag
buherton
#68
Blindmouse
senior tag
Nem jó a 16 bit, sosem lesz elég. Most ne gondoljunk az MP3-asokra.
Én amikor zenét hallgatok, először külön programmal (libsamplerate) felkonvertálom 192Khz/24 bitre. Nem bízok abban, hogy akármelyik gyártó normális analóg részt tudjon rápakolni a hangkártyáira, ami levágna 20Khz felett, jó meredeken, tehát inkább állítom össze azt a szinuszt több pontból.
Ráeresztek esetenként egy crossfeed-et, kellemesebb úgy a fejlallgatóval. 16 bitnél itt már a hallható zaj kategóriája a digitális szűrés, 24 biten nem.És nagyon szeretném, ha a hangmérnökök elmennének a búsba, és nem rontanák el az összes újjaban készült stúdiófelvételt. Felveszik 5-10 mikrofonnal a felvételt, és egymásra keverik, lesz belőle egy maszlag. Meghallgatsz egy binaurális felvételt, kb centi pontosan meg tudod mondani merre mi szól. De még egy régi Beatles albumon is. Szóval a hangmérnökök monnyon le.
A legnagyobb csalás, amikor Frauenhofer-ék kiszámolják a laborban, hogy én azt már biztos nem hallom, mert olyan magas frekvencia. Valóban nem hallok meg egy olyan magas szinuszt. De láttatok már hangfelvételt? Szinusz volt?
Egyre kevésbé rajongok a zenéért, annyira nehéz hozzájutni olyan minőséghez, ami pihentetne, és ne folyton a hibáit hallanám.
-
buherton
őstag
DSP-ben nem vagyok teljesen otthon, de tudtommal a hang felismerés az adott személynél az alapharmonikusa alapján történik az azonosítás. Míg egy betű kiejtésnél a felharmonikusokat kell figyelni. De a felharmonikusok személy függő. Vagyis egy tartományt kell kijelölni, ahol lehetnek átfedések más betűkkel is. Vagyis összekeverheti a program is
. Javítsatok ki ha nem így van!!!(#67) bambano: Igaz amit írsz. De 24 bitnél, ha ténylegesen kiakarod használni a 24 bitet, akkor ott bizony nagyon oda kell figyelni a földelésre, dataguardra, vezetősávok elhelyezkedésre, erősítő CMRR-re, linearitására, be/kimeneti ellenállására, táp zajosságra, rendszer stabilitására, vezetősáv/erősítő hőmérséklet függésére, áthallásokra, stb.... ergo az adott érték bizonytalanságára. Míg 16 bitnél nem kell ennyi mindenre figyelni, mert az utolsó bit nagyobb "területet foglal le".
Amúgy digitális rendszerek nagyon nagy hátrányaik vannak, de vannak hatalmas előnyeik is. Nem véletlenül váltotta fel az analóg technikát a digitális. Értelemszerűen vannak kivételek, ahol profizmust követelnek, vagy éppen látványosság kell pl. RC kör soha nem fog kihalni a digit rendszer aliasing jelensége miatt, vagy az analóg erősítők ADC miatt.
-
bambano
titán
Nem értem, minek kell erőltetni a házi gyártású fordítási bénázásokat a rendes magyar szakkifejezésekkel szemben. Kvantizálási hiba nincs. Kvantálási hiba van magyarul.
A cikk legnagyobb hibája, hogy úgy tesz, mintha csak ez az egy probléma lenne a digitális rendszerekkel és más nem.
A digitális-analóg konverzónál nem a zaj a legrosszabb, ami bejöhet, hanem a digitális felharmónikusok. Ezek ellen jobb a 24 bit.
Nem hiszem, hogy bárkiben is komolyan felmerül, hogy 16 bit jobb lehet, mint 24.
A 22KHz meg egy elméleti matematikusok által megfaragott limit, a tapasztalat ezzel szemben az, hogy akár 70JHz-es jel is érezhető különbséget okozhat két zene között. Nem mintha ez az egész miskulancia számítana a 96kbps-es agydugós mp3-akon felnőtt generációnál...
-
AtHoS
nagyúr
Az a korrekt megoldás, hogy a két oldalt összemossák tömörítésnél egy kevés helytakarékosságért?
Akkor én nem értek valamit, de azt nagyon
Mod:
Na meg is találtam hol olvastam a Joint Stereo hátrányáról:
"Joint Stereo -
AtHoS
nagyúr
Hja a normális-nál
Sajna ritkán akadok össze normálissal (nem mintha külön figyelmet fordítanék neki
), de sajna az a tapasztalatom, hogy (legalábbis azzal a kevéssel, amivel összefutottam) általában (fogalmam nincs, hogy miért ) Joint Stereo-ban tömörítik le a forrást. Na ilyenkor verem a fejem a falba 
Persze tudom, hogy a nagy számok világában élünk és a legtöbb emberben a "minél nagyobb" annál jobb már elegendő, de néha nem ártana odafigyelni az apró részletekre is.
Számomra az ilyen "végeredmény" azt sugallja, hogy aki elkövette a merényletet az "zenei" szinten amatőr volt. No nem mintha én profi lennék
-
-
buherton
őstag
Sok sikert hozzá!
Természetesen semmi sem lehetetlen, de komoly programozással kell ehhez rendelkezni, mert azt a P és B betűt többen is kiejtik, és mindenki más hogy képzi az adott hangot, ami iszonyatosan megnehezíti a dolgot. Sokkal könnyebb olyan programot írni, ami felismeri az adott személyt. Szakdogának csináltak ilyet, tanár is tesztelte. Akárhogy is torzította el a hangját a progi felismerte hogy ő az . -
erhas01
tag
Sziasztok!
Van itt olyan, aki tudna segíteni?
Egy koreai film P és B betű kiejtését kellene minden kétséget kizáróan megkülönböztetni egy programmal. A különböző szavak első karaktere a lényeg. Grafikonon, vagy valamivel megjeleníteni egyszerre a két betűt .
Köszönettel :erhas01 -
válasz
#27483136
#58
üzenetére
"a kvantálás miatt a CD (meg a digitális cucc) torzítása fele hangerőn a duplájára nő, 10-ed hangerőn a 10szeresére."
Más szavakkal: a CD-n a kvantálási zaj abszolút nagysága hangerőfüggetlen (és baromi kicsi).
"lesz még hangminőség -96dB-en?"
Lesz, már amennyire különösebb hangminőségről van értelme beszélni gyakorlatilag hallhatatlanul alacsony hangerőszinteken.
-
#16939776
törölt tag
válasz
#27483136
#58
üzenetére
Nem akarok benned kételkedni, de ami van a képen az a MP3-as tömörítés jól ismert "csengése" "bugyborékolása".
nem a CD minőségét szemléltetiTudom hogy mire akarsz kilyukadni: hogy amikor lényegesen kisebb a kivezérlés akkor sokkal kisebb a "fölbontás" mert csökken a leképezésre használt bitek száma, ezért "nő" a torzítás.
Ez a torzítás a kvantálási zaj.
Az MP3 ennél jóval durvább mert még tömörít is, ez látszik a képen
az 1k-t szoftveresen állítottad elő?
-
#27483136
törölt tag
Már nincs meg a -60-80dB-s mérés (sajnos), de kb ez jön ki / logikával is belátható: a kvantálás miatt a CD (meg a digitális cucc) torzítása fele hangerőn a duplájára nő, 10-ed hangerőn a 10szeresére.
Ha 0dB-n 0,002%-ot torzít, akkor
-20dB-n 0,02%
-40dB-n 0,2%
-60dB-n 2%
-80dB-n 20%
És a 0,002-vel nagyon úri ember voltam, mert ez egy tisztán szoftveres mérésem volt, még át sem ment a hangkártyán. És ez tisztán páratlan harmomikus, vagyis a legdurvább torzítás. Tehát, lesz még hangminőség -96dB-en? Lesz még hang, aminek köze van a forráshoz?
Akkor milyen dinamika lehet az a 96dB?
Megjegyzem, már a -40dB-s rorzítás is nagyon ciki.
Íme:
Ez a jel tisztán szoftveresen előállított szinusz-jel, és adatai. (A wav-ról van szó)
-
#27483136
törölt tag
Az a 96dB az jel/zaj viszony, nem dinamika. Nem keverendő össze. Amikor ezt írják, csak keverik (a reklám miatt), mert régen, analóg rendszernél a két dolog kb fedte egymást. Mivel az analóg cucc torzítása csökken a kivezérléssel és aztán a jel eltűnik a zajban. Viszont digitálisnál a jel csökkenésével nő a torzítás, kb -80dB-en már kb 35% a 3.harmonikus torzítás, ami már közel sem nevezhető tiszta hangnak. Ezért is korlátozza a szabvány kb -40dB környékén a CD-re rögzíthető minimális jelszintet. Az alatt már torzít. Nagyon.
-
#16939776
törölt tag
hányféle csöves erősítőt próbáltál ki otthon?
Nekem volt szerencsém többhöz is (ne a milliós kategóriára gondolj) az sem úgy ment hogy bedugod, fűtés....anód aztán már jön is a megváltás... A számomra jó hangfal megtalálása is évekbe telt, ez sincs másképp. meg kell ismerni hogy mely csövek milyen beállítások mellett hogyan szolnak, ha ezen túl vagy, csak akkor tudod kiválasztani a neked megfelelőt.
Amit építek most monoblokkokat: EL34PP, azt ugródeszkának szánom egy esetleges 300B SE-hez amiben én még nem hiszek de lehet hogy egyszer lesz olyanom is
A dipól falhoz, a hangszóróra(1983-as gyártás, Made in England) egy budapesti raktárban bukkantam, darabja kemény 10000Huf-volt
A róibbon az drága volt, de nem bántam meg
az egész megáll 200000huf
-ba úgy hogy még jól is fog kinézni
Ez is egy hobbi ami sokba kerül ha nem tudja hogy mit akar az ember.
A le Monstre-t én is kipróbáltam, egy elvetemült ismerősömmel építettük meg 2x60W-os változatát, nem mondanám hogy fáztunk mellette
-
#16939776
törölt tag
Valaki ezt is lelkiismeretesen csinálja. nem úgy fogja fel hogy dolgozni megy hanem szórakozni.
Egy fesztivál azért keményebb dió ott pillanat alatt kell dönteni hogy mi hozható ki a zenekarból. Ha az ember eljut odáig (mert jó az input), hogy van ideje játszani az effektekkel meg a panorámával akkor az már heppy
Azért hallottam már jó zenekart rosszul szólni, mert a frontos kolléga akit hoztak enyhén szólva egy másik dimenzióban sétálgatott.
A line-aray-t meg utálom(szabadtéren) mert minden egyformán szol rajta, hiába tekered az EQ-t, és elfelejtettek bele mély-közepet rakni
Ennyit a fesztiválokról
-
davep
tag
válasz
#16939776
#53
üzenetére
Sok siker a csöves cucchoz, kell hozzá jópár hónap mire az ember rendesen belövi a motyót és jó sok pénz is sajna
Nekem hifinek nem jöttek be csöves cuccok, helyette a Le Monstre nagyon bejött és nem is volt vele annyi szívás. Viszont gitárhoz csak csöves végfok az igazi. -
#16939776
törölt tag
válasz
#56474624
#41
üzenetére
A cuccom én magam válogattam össze, nem kevés jelentkezőből. Ebay-rol, ismerősöktől.
Meg kellett egy pár konfigurációt hallgatni mire így összeállt. A Külső hangkártya 8 potenciális áldozat közül választottam ki -számomra- a legtermészetesebb hangút. Eljutottam odáig hogy most már a csöves témakörben nézelődök, sőt építek magamnak végfokozatot, dipól hangfalakat.Inputból halhatok mindenfélét, a tranzisztoros cucc most ott tart, hogy a leggyatrább minőségű forrást is teljesen neutrálisan szólaltatja meg, nincs semmi "zavaró" a hangjában akár napokig lehet hallgatni szoba hangerőn anélkül hogy hangosnak vagy fárasztónak érezném én vagy a környezetem. minden felvétel tartogat új élményeket akár többszöri meghallgatás esetén is.
Nekem ez jelenti a zenehalgátas élvezeteKövetkező lépés már kézenfekvő
Oda tessék beskatulyázni
-
buherton
őstag
Nono. FIR és IIR szűrőről nem hallottál?
Olyan szűrő karakterisztikát csinálsz amit nem szégyellsz pl. aluláteresztő szűrő esetén zárási tartomány 1 kHz, áteresztési tartomány meg 1,000001 kHz, zárósávi elnyomás meg mondjuk 200 dB. FIR esetén még a fázis menet is lineáris. -
Mint amikor fősulin a tanár szemléltette hogy 16Khz fölött nem hallunk, és odacsűrt még egy felet az erősítőnek... Erre vagy harmincan kaptunk a fülünkhöz és anyáztunk
Előző hszhez: Egyébként mivel ilyen kis különbség van, és az audigyhez adott 24bites demo dvd is kissé gyenge, kb 3-4 ilyen lemezem van... igaz, egy Audigy2 Platinum eX meg egy 15 ropis Technics füles (RP-F500) messze van még attól amin megcsillogtathatná érdemben a tudását - de pl a Metallica és Rob Thomas albumoknál több plussz van a 24bites lemezen mint az audigysen.
-
válasz
#27483136
#37
üzenetére
"60dB dinamikát egy átlagos bakelit lemez is tudott. Ez kb 3-10szerese a CD-ének."
Ezzel szemben a valóság az, hogy a CD ~96 dB-t tud, vagyis úgy hatvanszorosát, mint az LP.
"Semmi problémájuk nem volt a dinamikával akkoriban sem az erősítőknek, sem a hangfalaknak."
Dehogynem. Szerinted mekkora teljesítmény kellen ahhoz, hogy akár egy nagyon csendes, 20 dB-s alapzajszintű szobában megjelenjen az LP mind a 60 dB-nyi dinamikatartománya?
Egyébként gyakorlati szempontból abszolút felesleges ezen a 16/44.1 és 24/96 közötti különbségen rugózni, már az előbbi is bőven felülmúlja bármelyik hangfal tudását.
-
Hasonlóra jutottam. Bár szerintem elég sok volt a különbség itt az mp3 és a 16 bites lossless között.
24 bites felvételt vakteszttel felismertem; igaz, kiragadott résszel könnyebb, persze - és csak fülessel 'természetesen'.
Hangosabb/jobban elkülönül az ének az elején, 4 másodpercnél a nem tudom milyen énektechnikai elemnél van a legtöbb különbség, illetve mintha lágyabb, 'vastagabb' lenne a hangszer.
A sorrund tesznek szerintem örültek a szomszédok .Számok, stílusok, albumok és stúdiók hangszerelése is válogatja mennyi lesz a különbség (Pl az Eleven hold egyik albuma úgy van hangszerelve hogy sírni tudnék, meg se tartottam a lossless verziót.) Meg persze az is válogatja milyen losslesst használunk, ha magam készítem AAC vagy wma, sajna az mp3-at ki nem állhatom bármilyen bitrátával, annyira sztereó,dinamika és közép szegény. Persze veszteséges zenéim 80%a így is ebben van, mert ebbe leletem fel.
-
zoltanz
nagyúr
válasz
#27483136
#37
üzenetére
"Erre jön az SACD és a DVDA, csak nem akar terjedni: drága, és nem fogják senki kedvéért felvenni 2szer ugyanazt, csak azért, mert...és így igazodnak a CD-hez. Kivéve a drágább kiadványokat. Az meg réteg..."
Azért a BR nagyon terjed a neten a leghúzosabb forgalmat generálja a warezolok körében. BR lejátszója ma már mindenkinek van otthon, és azokon ott a DTS-HD Master Audio.
-
GuMipOkE
senior tag
Ez kb 10 éves sztori, az öcsém, meg a kuzin kb 16-19 éves lehetett.
Jellemző vagy sem, előfordul, hogy valakinek a hallástartománya egy kicsit feljebb csúszik az átlaghoz képest. Azért gondolom, hogy a tartomány csúszott fel, mert a 20-30hz környéki hangokat meg jóval gyengébben hallották az átlagoshoz képest is.És tuti nem 15-16khz-ekről van szó, mert én 20khz-ig jól hallok, és nem hallottam a sípolást, ami meg őket idegesítette.
-
-
#56474624
törölt tag
Őszintén szólva nem nagyon értem, miért ezen megy a vita mindig (meg az mp3 vs. flac). Tényleg egy huszadrangú dolog a hangfalhoz képest, az erősítőhöz képest... Arról meg sosincs cikk, még csak belépő audiofil szintűekről sem láttam soha...
Vannak kétségeim, hogy a PH tekintélyes része akár csak belépő audiofil szintű hangfalon, erősítőn hallgatna zenét (és nem, a ma elsősorban házi mozira gyártott, már drágább hangfalak egy jó része sem az sajnos).Másrészt meg egy jó külső DAC avagy cd-lejátszó, (16 bites, NonOverSampling DAC) is meg tud úgy szólalni, hogy vakteszten tuti rámondanák az eszement bitmániások (a valójában nála több bites dac-ot tartalmazó cuccokkal szemben is), hogy az 32, 48 ... franc tudja hány bites. Talán már az én (nincs túlmintavételezés benne, így ténylegesen) 14 bites (!) philipsem is megtévesztené őket.
Pláne ha jó rendszer van mögötte, mert a hangsúly ezen van.
Egyszerűen ez értelmetlen így, előbb a CD-ben rejlő potenciált kéne kiaknázni a megfelelő (sztereó) hanglánc kiépítésével, mielőtt panaszkodnánk...Ja és a koncertélményt meg nem hozza semmilyen formátum, se hangcucc, érdemes elmenni. Nem azért, mert "kell", csak puszta zeneszeretetből.
-
#27483136
törölt tag
Mivel írtam fentebb, nyilvánvaló:
60dB dinamikát egy átlagos bakelit lemez is tudott. Ez kb 3-10szerese a CD-ének.
Semmi problémájuk nem volt a dinamikával akkoriban sem az erősítőknek, sem a hangfalaknak. Még a szomszédoknak sem. Örültek, hogy vannak a zenében csendesebb részek!Vessétek össze az alábbiakat a számítástechnika fejlődésével:
1973: Pink Floyd - Dark Side of the Moon: Quadro kiadás, kb 20-38.000Hz frekiátvitel.
1980: átlagos LP 60dB dinamika, 20-20.000Hz
Különleges kiadványok (DMM) 70dB dinamika.2010 CD: 40-50dB dinamika, 2-20.000Hz.
Eltelt közben 30 év?
A különbség az, hogy az analóg tudott folyamatosan fejlődni, a CD-nél a szabvány mindent örök időkre bebetonozott. Alacsonyabb szinten, mint ahol az analóg járt a CD megjelenésekor.
Erre jön az SACD és a DVDA, csak nem akar terjedni: drága, és nem fogják senki kedvéért felvenni 2szer ugyanazt, csak azért, mert...és így igazodnak a CD-hez. Kivéve a drágább kiadványokat. Az meg réteg...
-
Auratech
őstag
A hallás dinamikaátfogása, irányfelbontása kb. 22 biten oldható fel. Ez belefér a 24-be. a 16-ba nem- Ha olyan felvételt használunk, ami ezt demonstrálja, akkor a kérdés meg van válaszolva.
Az viszont konkrét tény, hogy a mai zenei felvételek legtöbbje megoldható 16 biten is. -
-
#34
deathtania
senior tag
#27483136
#33
deathtania
senior tag
válasz
#27483136
#33
üzenetére
szerintem az sem elhanyagolható, hogy az átlag user annyira nem törődik a zene minőségével, csak szóljon nála valami, aztán elvan magával. az sem érdekli, hogy 128as vagy 320as mp3 megy nála, mert neki halál mindegy, csak szóljon valami a kis "3W-os PC-s margarinosdobozból", ami a monitor mellé van téve. (sokáig magam sem törődtem vele.)
magamat nem mondom egy audilofil vadállatnak, de mióta egyre komolyabb hangcuccaim vannak, és a kezdeti "margarinosdobozokat" lecseréltem kicsit komolyabb hangcuccokra, azóta odafigyelek mit hallgatok, mert egész más a zenei élmény ha az ember normális formátumot hallgat. sosem felejtem el, amikor az első igazán komolyabb hangfalaimat megkaptam (2 utas 90/150W-os házi készítésű hangfalak) kicsit meg is lepődtem, hogy mi a fene történt a zenéimmel mert egész más volt a hangzása mint az előző hangfalakkal.
-
#27483136
törölt tag
Az az érzésem, hogy egy pillanat alatt hallaná mindenki a különbséget, ha a hangmérnökök kihasználnák a 24bit/96kHz-ben rejlő lehetőségeket. De. Gondolom, hogy egy adott felvételt jellemzően nem vesznek fel, és kevernek külön-külön CD és DVDA minőségben, hanem úgy, hogy az felmenjen CD-re is. (Itt főleg a populáris zenékre gondolok...költségkímélés... a DVDA-nak meg úgyis bedőlnek az emberek, mert rá van írva, hogy 24/96).) Ezért aztán nem is lesz említésre méltó különbség a kettő között és kijön az, hogy hallgatózunk-hallgatózunk és azt hisszük nincs is különbség.
Pedig egy valami lenne, ami mindenki számára rögtön egyértelmű lenne: a dinamika.
A CD-re kb 40-50dB dinamika fér fel (ez a szabvány). Egy DVDA-ra felmehetne simán 60-80dB. Egy élő koncerten 80-100dB dinamika van. (Komoly zenére gondolok ill. akusztikusra.)
Egy jó bakelit lemez is tudott 60dB-t. Ez 3-10-szerese a CD-nek. Nem véletlenül dicsérik a mai napig. Egy élő koncert pedig 1000-szeres dinamikával szól egy CD-hez képest.Tehát: amíg 16biten és 24-en ugyanannál a zenénél ugyanazt hallod, akkor az csak egy sima másolat, ami persze, hogy kb egyformán is szól.
-
Nekem botfülem van, így még a 8 bites hangoknak is tudtam örülni annak idején
Vszont a 16 és 24 bit közötti különbséget már tényleg nehéz meghallani. Egyébként én is azt mondanám, jpgy digitalizálás terén nem sok vitatkoznivaló van : az eredetit az közelít meg legjobban, aminek jobb a felbontása. Úgy frekiben, mint bitmélységben.
Különben is, miről beszélünk? 32 bt, mindent visz
-
Shufny
őstag
Előregedett TFT -kről van szó. Általában én sem hallom őket. Gondolom nem merész feltételezni, hogy mobiltöltők között is van különbség. Az újabbik telefonomhoz való hangosabb, de még nem igazán találkoztam olyannal, amelyiknet nem hallottam. Nem hiszem, hogy olyan kiemelkedő hallásom lenne. A legtöbben csak simán nem figyelnek annyira a hangokra. Csak azért írtam, hogy ez nagyon messze van a "23kHz" -től.
-
#26
stevve
veterán
deathtania
#23
válasz
deathtania
#23
üzenetére
"vagy most hülye vagyok?"
Nem, dehogy, sokan ennyit hallanak, illetve éreznek.
-
And
veterán
Ez így van, csakhogy ennek pont az az oka, hogy az ilyen jellegű (kapcsolóüzemű) tápegységek nem csak ultrahang-közeli frekvenciájú zörejeket keltenek, és egyébként is össze-vissza kapcsolási frekvenciákon működhetnek. A képcsöves tévéből áradó igen magas hangnak pedig kötötten 15625 Hz-es az alapharmonikusa. Aki azt még hallja 40 felett, az inkább örüljön, hogy még viszonylag jó a hallása..
-
Shufny
őstag
A trafók hangját sok mindenben lehet hallani. (bár most nem mernék rá megesküdni, hogy mindig pont a trafó). Én is megőrülök a telefontöltőktől, meg barátnőm TFT -jétől is, pedig már nem hallok 20kHz -ig. (Mondjuk nem tudom, hogy hogyan kell hitelesen mérni. Fülésznél nem voltam, de azt hiszem ezt nyugottan kijelenthetem)
-
#23
deathtania
senior tag
deathtania
senior tag
most lehet, hogy én vagyok a hülye, vagy csak simán botfülem van (pedig hangszeren játszok), vagy magam sem tudom, de a 16-os és a 24es minta között nagy különbségeket nem hallottam. mondjuk lehet azért, mert a hangkarim alap 24bit 41kHz-re van belőve.
egy 256os és egy 320as ne adj'isten jó minőségű VBR mp3 között simán hallom a különbséget, és ha a hangkarit átraktam 16bit 41khz-ra akkor is hallottam azt a nagyon minimális különbséget, kb csak annyit, hogy a hangok valahogy "nem annyira teltek", vagy na
szóval ilyen kis kicsike hangzásbeli eltérés.vagy most hülye vagyok?
-
And
veterán
A tévéknek (konkrétan a CRT-t kivitelűeknek) speciel a sorfrekvenciás 'hangját' lehet hallani a sorkimenő transzformátorból, esetleg az eltérítőtekercsből. De annak a frekvenciája 15,6 kHz-es, tehát bőven 20 kHz alatti. Egyébként hány éves az öcséd? Mert huszon-harmincéves korban már nem jellemző az ennyire magas hangok érzékelése.
Mod. #21: ok, ez elfogadható, említettem, hogy nincs ideális szűrő. Csakhogy:
"Nem a 20KHz-es jel torzítatlan visszaadás a lényeg"
ezzel is egyetértek, nem is én írtam, hogy a jel négyszögesedni kezd, ahogy közeledünk a feldolgozható frekvenciatartomány felső határáig. -
#16939776
törölt tag
"Vagyis ugyanolyan 20 kHz-es szinuszjelet kapunk, mint amilyet digitalizáltunk."
Van annak a kimeneti szűrőnek fázistolása is, és ha nem ugyan olyan mint a AD elején a bemeneti szűrő, akkor hallgathatod a 20KHz-es szinuszjeledet, mérheted is egyformának. De a zene nem fog ugyan az lenni
Nem a 20KHz-es jel torzítatlan visszaadás a lényeg, hanem az hogy a spektrum egyes összetevői ugyan olyan fázisban legyenek a kimeneten mint a bemeneten, még azt is megkockáztatom, hogy ez sokkal többet számít mint a tükörsima frekvenciamenet
Mármint a ZENE hallgatás szempontjából persze
-
GuMipOkE
senior tag
Azért nekem a 0,01% kevésnek tűnik. Az öcsém kb 21,5-22khz-ig hall, az unokatesóm kb 23khz, talán picit fölötte. Nekem csak 20khz a határ, viszont cserébe a mélyeket jobban hallom.
Az unokatesóm a denevérek hangjait elég jól hallja. Amikor én hallom, azokra azt mondja, hogy azok csak a a legmélyebb hangjai. És nem kamuzik a srác, ki lehet mérni a fülét...
Az én előnyöm velük szembe, hogy egyes elektromos készülékeknek (TV, rádió...stb.) időnként van 20khz fölött egy sípoló hangjuk, amit én nem hallok, de ők igen, különösen az unokatesóm, és kikészíti.
-
And
veterán
Ezzel azért nem értek egyet, mert az eredeti jelforma helyreállításához mindenképp szükség van a DAC utáni - elvileg ideális - aluláteresztő frekvenciaszűrésre. Az rendben van, hogy ideális szűrő nem létezik (ezért is van némi tartalék a 20 kHz-es gyakorlati határ és a <22,05 kHz-es elméleti limit között), de ez a 'jel négyszögesedése' ettől még nem igaz, a felharmonikusokat a szűrő szépen eltünteti. Vagyis ugyanolyan 20 kHz-es szinuszjelet kapunk, mint amilyet digitalizáltunk.
-
Shufny
őstag
A Linn Records 24bit/192kHz -es zenéket árul, dupla áron. Szerintem nem biztos, hogy pont tőlük kéne referenciákat tölteni. Mondhatni érdekük, hogy halljad a különbséget.
Én még egyetlen rendesen ledokumentált tesztet sem láttam, amiben az jött volna ki, hogy hallható a különbség. Mindig azzal érvelnek, hogy "ők hallják, mert X megvan neki így is meg úgy is", és soha nem reagálnak arra az érvre, hogy "azért mert jobban masterelik azokat". A probléma csak annyi, hogy ténylegesen bizonyítani nem lehet, mert az ABX teszt közel sem tökéletes. Nagyon fárasztó, és tényleg simán előfordulhat, hogy valaki normál körülmények között érez különbséget, de nem sikerül mindig eltalálnia, hogy melyik szól.
Azért azt már talán ki szabadna jelenteni, hogy a legjobb esetben is középkategóriás fejhallgatóval rendelkező egyének, egy mezei X-Fi vagy Xonar szintű hangkártyával, nem a 24 és 16 bit közötti különbséget hallják.
#17: Miért lenne fordítva? X-Fi előtti Creative -oknál pontosan ez a helyzet.
-
szaszlaci
addikt
Hogy érted azt, hogy az ócska DAC-ban keletkezik az eltérés?
Egy rossz DAC-nál van eltérés 16/24 bit között, egy jónál pedig nincs??Gondolom nem olyan hibáról beszélsz, hogy mondjuk a 48 kHz-hez generálja a clock jelet, a 44.1-hez pedig nincs külön generátor, hanem gányol valamit az előbbiből. (Pont fordítva szokott lenni ugye.)
-
#16939776
törölt tag
Örülök, hogy végre ilyen témában is van, bátor vállalkozó
A cikkhez:
a definíciókat nagyon érthetővé akartad tenni, de éppen hogy köd maradt utána. még úgy is hogy tudom mit akartál írni.
Véleményem:
Felvétel:
Egy jó minőségű AD-n nem fogsz a 16 és a 24bit között különbséget találni, mert az analóg lehalható rendszered, sokkal súlyosabb korlátokban szenved mint hogy megmutassa a különbséget.Lejátszás: Ha már 24 bites az alapanyag akkor illik 24 bitesen visszajátszani
Esetleg egy jó fülessel (nem HI-FI!) lehet közte különbséget tenni, de nem az alapján hogy most részletgazdagabb lett-e. Hanem a DA zaja, Hangszínezete, karaktere hogyan változott meg...
Más:
Abban bizonyos vagyok hogy egy kommersz lejátszó analóg kimenetén sokkal nagyobb anomáliák vannak mintsem azt egy ilyen kísérletlé alkalmas lenne.Optikai kimenetén egy jó minőségű DAC-al már lehet, de akkor a következő fokozatok jel-zaj viszonyai szűkítik le a dinamikát. Arról nem is beszélve hogy egy tranzisztoros erősítő lassúsága, visszacsatolási fázishibái sok mindent elfednek a középtartományból, ahol a fül képes lenne mondjuk különbséget tenni...
A Összességében a nagyobbra a lehetőség a fejlődéssel jár, de ez nem feltétlenül hoz kézzelfogható javulást.
Van egy első szériás Telefunken CD plalyerem, az például betyárosabban szól mint az egyik ismerősöm hiper-szuper lejátszója amit 1misiért vett, pedig csak zenét akarunk halhatni, pedig azóta lassan eltelt lassan 20 év
-
Goose-T
veterán
A mintavételezési tételhez még annyi hozzáfűznivalóm lenne, hogy ugye 44,1kHz-es mintavételezésnél bár 22,05kHz az elméleti határ, viszont ahogy közelednek a hangok ehhez a határhoz, egyre inkább "négyszögjelesednek". Tehát a standard 44,1kHz-es mintavételezéssel lehetetlen reprodukálni a magasfrekvenciás szinuszhullámokat, 96kHz-essel viszont simán lehet.
-
devast
addikt
A kérdés, hogy mivel hallgatod meg. Az ilyen típusú eltérések az ócska dac-ban keletkeznek, és nem magában a zenében vannak.
A cikk jó, 32bit az a stúdióban kell keveréshez, aki meg azt képzeli magáról, hogy 22khz fölött hall az vizsgáltassa ki magát orvossal, mert vagy képzelődik (99.99%), vagy kivételesen jó a hallása (0,01%). -
Tudom, van más is, ott is nagyon hallatszik, legalábbis az én mércém szerint. azért hoztam fel az LB-t, mert még ott a legkisebb az eltérés
Viszont érdekes, hogy ismerőseim 99%-a váltig állítja, hogy semmi különbség nincs, tök ugyan az mindkettő. Pedig vakteszten is 10ből 10szer megmondom, hogy melyik melyik, a lossless sokkal szebb, teltebb hangokkal operál
szerk: stevve, én köszönöm az írást, jófajta volt. A mintafile-ok meg szintén hasznosak voltak
-
Örülök a végeredménynek, mert ez az eredmény az, amit vártam. Ha erősen figyelünk, 1-2 árnyalatban, finomabb lehet különbség, de ez felvételtől függ. És persze rendszertől, mint előbb is említették már.
Köszi a visszajelzést!
(#7) dabadab :
Így-így. Minimálisnak kellene lennie, ha egyáltalán lenne. -
Meghallgattam a tesztfile-okat, a személyes konklúzióm(vakteszt volt): mindkét 24bit-es file-nál amikor a nő abbahagyja az üvöltést, a nemtudom milyen hangszer húrjainak jobban hallatszik az, hogy még adnak ki hangot a pengetés után.
A tény: ha nem figyelek rá rohadtul, nincs az az isten, hogy halljam, ha meg több hangszer is szól, akkor meg 100%, hogy úgyis elnyomná az ilyen finom hangokat a többi hangszer.
Szóval: ha valakinek futja zeneszobára, olyan minőségű erősítőra meg hangfalakra meg mindenre, rohadt jó füle van, és szeret csak úgy zenéthallgatni, hogy közben kizárja a külvöilágot, akkor van értelme. Egyébként szvsz semmi.
Viszont ami meglepő volt, hogy a 320-as mp3, meg a 16bit-es lossless között itt alig volt különbség, viszont van pl. limp bizkit albumom, két verzióban, és ott nagyon hallani a különbséget 320kbps/16bit lossless között, még a forgalomban is. -
A plusz headroomhoz azert azt hozza kell tenni, hogy az a +20 dB (mert konkretan annyi, ki lehet szamolni) akkor lenne igaz, ha a bitmelyseg lenne a korlatozo tenyezo - a gyakorlatban viszont nem ez, hanem a mikrofonok (es akkor itt jonne a plusz rinya amiatt, hogy amugy sincs semmi ertelme a plusz headroomnak az agyonkompresszalt felvetelek koraban).
Ja, meg a kotelez cikk: megmertek, nem hallhato a kulonbseg.
-
Nem értem a konklúziót.
1, fül
2, cucc
kérdése hogy megéri-e a 24/96. Jó hallással, akinek hobbija a zenehallagtás, megfelelő eszközei és lehetőségei vannak, igenis jobban szól, természetes hogy a dvda minőséget preferálja.Más kérdés hogy mindennek megvan a maga felhasználási módja, telefonra jó minőségben konvertálok, de úgy hogy 1-1 album 100megát ne haladja meg, mert háttérzajjal nem érdemes jobbra konvertálni - de még bőven jó csendes környezetben hallgatáshoz is.
Amikor meg leülsz a fotelba, fel a fejhallgató, szem becsuk, mert zenét hallgatsz tuti nem a lossy mp3/wma fájljaidat veszed elő ha van lossless és/vagy jobb minőségű is...
(Olyan mint bringánál sem hitvita hogy jobb a 2/3 súlyú bringával menni; a kérdés az hogy űzi-e valaki olyan szinten hogy érdemes legyen befektetni a jobba.)
Köszönjük a cikket!
-
szaszlaci
addikt
Nem is értem, ez hogy lehet kérdés, ha a természetes hangzás megközelítése a cél.
Az, hogy a CD hány bites és milyen gyakori a mintavételezési frekvencia, nem referencia.
Meg kel hallgatni egy 44.1 k-s és egy 96 k-s hanganyagot, az eltérés nem gyenge.Ui: a cikket köszönöm!
), de sajna az a tapasztalatom, hogy (legalábbis azzal a kevéssel, amivel összefutottam) általában (fogalmam nincs, hogy miért 
Nekem hifinek nem jöttek be csöves cuccok, helyette a Le Monstre nagyon bejött és nem is volt vele annyi szívás. Viszont gitárhoz csak csöves végfok az igazi.
Van digitálisból is jó PL: LS9, de ami a PM5d-is lehagyja az a PM4000(analóg) mondjuk a cucc sem kutya Nexo-Alpha, ja és van hozzá egy gombos emberke akinek van hallása is 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- BESZÁMÍTÁS! Apple MacBook Pro 16 M4 Max 36GB RAM 1TB SSD macbook garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! Apple MacBook Pro 14 M4 Max 36GB RAM 1TB SSD macbook garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! Apple MacBook Pro 16 2024 M4 Max 64GB 2TB SSD macbook garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! Apple Macbook Pro 13 2020 M1 16GB 1TB SSD macbook garanciával hibátlan működéssel
- BESZÁMÍTÁS! ASUS TUF VG27AQ 165Hz QHD IPS 1ms monitor garanciával hibátlan működéssel
- Telefon felvásárlás!! iPhone 16/iPhone 16 Plus/iPhone 16 Pro/iPhone 16 Pro Max
- BESZÁMÍTÁS! HP EliteDesk 800 G1 TWR brand számítógép garanciával hibátlan működéssel
- Microsoft Surface Laptop 5 13,5" i7-1265U 16GB 256GB magyarbill 1 év garancia
- Apple MacBook Pro 13" 2019 256/8GB Akku:40 ciklus!
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte AORUS B550M R7 5700X 32GB DDR4 1TB SSD RX 6800 16GB Zalman i3 NEO Gigabyte 850W
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest