Köszönöm a reakciókat, ha úgy tetszik ez egy mini felmérés, hogy kit mennyire szippantott be a Viber pl. kedvileg vagy lehetőségileg, magyarul, hogy hol tartunk a kommunikáció olcsósításában. Számomra ez az egyetlen döntő szempont a jelen modernitása mellett, mert amúgy én is az előző generiációs telókat nyúzom inkább, viszont az SMS fajlagosan marha drága ára sem járja, sem a percalapú hívásdíjak. Ugye, hogy ugye. Semmi más nem okoz bennem dilemmát.

Egy zöld piktogramhoz(!), melyhez képolvasás szükséges, tehát meg olvasni-tudás sem kell, s annak fejben való összetársításához, hogy az jelenti a családtagokkal való beszélgetést, ne kelljen már iskolázottság. Ahogy megfigyeltem, ez sokkal inkább pszichológiai vonatkozású jelenség (a berögződött, nosztalgikus ragaszkodáson túl). Amellett, hogy meg is értem, mert amihez a mai 20-asoknak sikk érteni, arra pont úgy tesz a 30-as, ahogy van, ez megjelenik a telóhasználatban is, mindenki ahhoz ragaszkodik, amihez fénykora kapcsolódik, ha úgy tetszik. Viszont van, hogy már nem épp optimális ragaszkodni..

Ha ésszel van telepítve és használva az adott hardver-szoftver együttes és minimális technikai szépérzék társult a vásárláshoz, no meg a fillérb@szás nemmegléte, akkor szerintem a cserbenhagyások száma minimális. Aki persze a fröccsöntöttet veszi, az az előző generiációból is azt vette, ott is voltak szép történetek, s már is másról beszélünk, nem a jelen technika korlátairól (amik amúgy kétségtelenül vannak).

Én is nehezen állok át a feleslegesnek ható újra, de a szirupos marketingalkalmazások mellett azok száma, amik tényleges könnyítést hozhatnak az életbe, mára szignifikánsan megnövekedett, mondom ezt úgy, hogy nem tartozom azok közé, akik fél vagy egész életüket a telójukon hordják, az igazat megvallva, pöppet szánalmasnak is tartom az olyat. Azért ~5 évenként ajánlott egy váltás, természetesen egyénfüggő a dolog.
Egyetértek, hogy a generált megosztási kényszer - ami amúgy az egyik legalapvetőbb emberi igényre alapoz - egy agyrém, mert ilyen feltupírozott formában már természetellenes a dolog. Ebbe bele sem gondolok jobban, mert csak befordulás volna a vége.

Nem tudom, átlátom-e a helyzetet. A "buta" kifejezést a butatelefon mentén bátorkodtam használni, senkit nem szándékoztam lebutázni ezzel. Na, ezt tisztáztuk.
Candybart ne azonosítsuk a butatelefonok világával, nekem pl. mindig kinyithatósom volt, mert rémálom a kijelző összekarcolódása, mindig résen kellett (volna) lenni. Manapság ennek reneszánsza van, gorillaüveg ide, gorillaüveg oda.
A telefonpiacot nem emelném ki a megvezetettségben, az emberek többsége alapvetően megvan. De mint írtam, ma már van nettó előnye is ennek a fejlettségnek. Az igaz, elenyésző hányad vásárol tényleges igényből, viszont neki is látnia kellett valahol éspedig olynaok kezében látta vagy olyanok által akik megvezetettek és/vagy keményvonalas technokraták, szóval adódhat tényleges, járulékos haszna a hype-nak is nagynéha.

Igen, az tényleg röhej, mikor alapfunkciókat kergetni kell egy okoskészülékeben, pl. hívásidőtartam. A lefagyásról meg már írtam. A PC hajnalán - mármint a tömeges elterjedése hajnalán - is voltak hosszúra nyúlt topikok, ott meg a PC-t szidták, amiben ha vajmi jogosság volt is, ugyanúgy, mint ma is: a bosszúságok túlnyomó része vastagon user error, tetszik, nem tetszik. Lusták tanulni, körültekinteni, de a rinya nagyon megy. Gép vagy ember a ludas? Az egó miatt örök dilemma marad az ilyen.