Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Gery0505

    aktív tag

    Sziasztok!
    Gondoltam írok Nektek egy kis összefoglalót a mai programomról. Ma kimentem Szentendrére és meglátogattam a Kávékalmár kávémanufaktúrát. Nagyon nagy élmény volt megismerni Gábort, magával ragadja az embert, hogy milyen szeretettel beszél a kávéról. Biztos kézzel nagyon jól eligazított engem, megmutatta milyen mély a nyúl ürege kávégép választás témában. Két kávégépet próbáltunk ki, egy Profitec Pro800-as dugattyúst, és egy ECM Syncronika masinériát. Mindkét gép fel volt szerelve hőmérővel, és a SEP-pel, vagyis nyomon tudtuk követni a nyomásprofil és a hőmérséklet változását a főzés közben. ECM-ről még azt kell tudni, hogy a fej fel volt szerelve a Profitec Flow regulatorral is. Mindkét gép 93°C-ra volt állítva, illetve a Profitecen úgy mértük meg egy külön beépített hőmérő szondával a hengerben lévő csapolási hőmérsékletet, amely mint kiderült ugyanaz volt mint az ECM-en. Az ECM-en meg tudtuk, mert a PID 93-ra volt állítva. Az őrlő beállítás ugyanaz volt, a Ferrari-piros Mahlkönig EK43-mal őröltünk. Elsőre kipróbáltunk egy Guatemala kávét, ez egy közepes pörkölésű fajta, enyhén savas volt. A Profitec géppel kezdtünk, és felvettük a gép nyomásprofilját, majd az ECM-mel jó közelítéssel lekövettük ugyanazt a profilt. Úgy szabályoztuk a Flow regulatort, hogy kövesse a Profitec görbéjét, amit a rugó tud.
    A Profitec géppel egy kerek egész, komplex, édeskés ízvilágú kávét kaptunk mérsékelt savakkal, az ECM géppel egy kicsit savanykásabb, és hígabb kávét kaptunk. Ízben nagyon hasonló volt a két KV, de nekem a Profitec édeskés komplexebb íze jobban bejött. Nagyon érdekes volt. Aztán megkóstoltam Belardi bácsi kávéját a Profiteccel, fantasztikus étcsokis bomba volt, semmi kesernye, semmi savanya, csodálatos volt. Ezeket Gábor készítette. Aztán én következtem, hogy lássam milyen érzés kezelni a két gépet. Először a Profitecet próbáltam ki, tényleg óriási élmény vele a kávékészítés, igazából csak annyi, hogy az ember felteszi a portafiltert, majd lehúzza a kart, kicsit várunk, ezzel adunk némi előáztatást a kávénak, majd finoman ráengedjük a nyomást. A kar szépen lassan nyugvó helyzetbe került, nekem más teendőm nem volt, és készen is volt a tökéletes KV. Majd az ECM-et is kipróbáltam a Flow regulátorral, itt feltettem a kart, felhúztam az oldalsó kallantyút, majd a Flow regulátorral szabályoztam a nyomást a Profitec görbéje szerint. A fejen lévő kis nyomásmérőt kellett figyelnem, hogy milyen nyomásviszonyok vannak a kávépárnán. Igazából a SEP nélkül nehéz dolgom lenne, mert nehéz lenne a nyomásmérő műszer alapján lekövetnem a nyomásprofilt. De így, hogy ott volt a SEP, így könnyebb volt. Ezzel szemben a rugó tudja automatikusan ugyanazt az eső nyomásprofilt, ami kiküszöböli a kesernyét a kávéból. Tehát a dugattyússal nekem sokkal nagyobb élmény volt a kávékészítés, mert csak lehúztam a kart, visszament nyugvó helyzetbe, és készen volt a tökéletes kávé. Semmi vacakolás, tekergetés, nyomásmérő figyelés. Csak a színtiszta barista munka. Már értem miért mosolyog annyit Dritan Alsela munka közben. Ugyanazt érzi mint én, amikor a Profitec-et használtam. A végén pedig megkóstolhattam egy azt hiszem etiópot, ami kicsit citrusos volt. Nem savanyú volt, hanem finom citromos ízvilágú kávé volt. Fantasztikus volt ez is. Ezt is a Profiteccel készítettük el, és tökéletes volt ez is. Nagyon nagy élmény volt, köszönöm szépen Gábor a lehetőséget, hogy kipróbálhattam a két gépet! :)

Új hozzászólás Aktív témák