Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • kurtuzov

    senior tag

    Nekem ezekről a kecskés izgulós fellángolásokról ez a vicc jut eszembe:

    Áll fenn a dombtetőn három marhafiú, a fiatal és heves ifjú bika, a csordavezér középkorú jól megtermett bika és az őszülő állú öreg bika. Megszólal a fiatal bika:
    - Fúú! Látjátok ott lenn a völgyben a tehénlányokat, gyorsan szaladjunk le hozzájuk és jól... kávéztassuk meg őket!
    Odafordul a csordavezér középkorú bika:
    - Nyugi, legyen tartásod! Szép lassan lesétálunk, közben meg-megállunk ezt a jó zöld füvet rágcsálni, majd amikor leértünk - mintegy mellesleg - jól megkávéztatjuk őket!
    - Figyeljetek! - hűti le őket az öreg bika.
    - Szépen maradjunk, ahol vagyunk! Itt fenn sokkal melengetőbb a napsütés, kövérebb-ízletesebb a fű, kellemes a szellő. Ha lenéztek látjátok, hogy ott a völgyben a tehénlányok is már rég észrevettek minket. Pont arról megy a diskurzus, hogyan kellene velünk összefutniuk. Ne kóvályogjunk sehova, pár perc és itt lesznek fent a tehénlányok és majd akkor jól megkávéztatjuk őket!

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés