Csak pár hónapot töltöttem itt-ott.

Svájcban végig úgy éreztem, hogy kinéznek. A kelet-európaiakat külön szobába helyezték az épületen belül. Mindenki más vegyesen volt elhelyezve: svájciak, brittek, németek, indiaiak, stb. Ha valakivel együtt kellett dolgoznom, az én problémám volt a legutolsó neki. Napokon keresztül ment az ignorálás. A boltban a pénztáros leveteti velem a hátitáskám, hogy belenézzen nem lopok-e valamit, de csak azután, hogy 1 mondatot szóltam hozzá és levette akcentusból, hogy nem helyi vagyok, pedig nincs bűnöző fejem.

Hollandiában ez a táskás boltos dolog ugyanúgy megvolt, persze nem minden vásárlásnál, de akkor is gáz. Próbáltam vegyülni pedig rühellem a céges programokat. Céges sörözésnél a semmiből nekem támadnak a holland kollégák, hogy ők tudják ám a sajtóból, hogyan bánunk a cigányokkal mi magyarok És hogy mekkora bajba tudnék kerülni, ha itt is úgy viselkednék stb. Ugyanitt volt szervezett céges vacsora, amire elfelejtettek meghívni. Este eszem a szobámban a sarkon vásárolt hambit és felhív a főnök, hogy hol vagyok meg egyáltalán miért nem tudok a szervezett céges programról.

Általában is többször előfordult, hogy hülyének néztek külföldiek. Sok éve Londonba akart egy recruiter kivinni évi 40K-ért, amikor az adott cég, akiknek dolgoztam internal mobilityn keresztül 60K-ért vitt volna szintén Londonba. Osztrák recruiter benyög egy ajánlatot (pontos összegre nem emlékszem), ami valami minimálisan több, mint amit akkor kerestem. Mondom neki, hogy lol ennyit megkeresek most, de ha itthon váltok, akkor többet is. Erre felháborodik, hogy át akarom verni, de nem fog menni, mert ő aztán tudja, hogy mennyit keresnek a magyarok.

[ Szerkesztve ]