Új hozzászólás Aktív témák

  • Dr. Szilikát

    őstag

    válasz lanszelot #85794 üzenetére

    Az elején az ellenállást tévesen nevezi 260 kohmnak, ilyen nagy ellenállással nyilván nem működne. A mellékelt rajzon már jól szerepel, egyébként is jobb ilyen rajz alapján tájékozódni. 3D ábrák a paneltervezésnél lehetnek inkább hasznosak.

    A videó csak az alapelvet szemlélteti felületesen, egy ilyen olcsó kivitelen keresztül, amit a legrégebbi telefonokhoz adtak, illetve még ma is gyártják, a legolcsóbb kínai gagyi kategóriában, kicsire spórolt kondenzátorokkal, potenciális telefongyilkosként, amikor töltés közben elpukkan.

    De egy normális gyártó már 20 éve is ennél jobbat mellékelt a telefonjaihoz.

    Legfőbb különbség primer oldalon az integrált PWM-vezérlés, szekunderen pedig a Zener-dióda helyett a TL431 precíziós söntstabilizátor alkalmazása, ami pontos 5 V értéket tesz lehetővé. Hogy az újabb konstrukciókról ne is beszéljünk, amikor a nagy áram miatt szinkron egyenirányító is lehet beépítve, ami csökkenti a melegedést / veszteséget, vagy a többlépcsős feszültség igénye stb.

    Legújabb a gallium-nitrid integrált MOSFET-ek alkalmazása, a klasszikussá vált szilícium helyett, ami magasabb hőfokot bír, kisebb veszteséggel tud dolgozni, mind primer, illetve szekunder oldalon, utóbbin a dióda helyett szinkronban kapcsolva. Így végeredményben a GaN töltők már kisebb méretűek, azonos teljesítményre vonatkoztatva.

    Legalábbis így mondja a köznyelv, de ez csak CV tápegység, a töltőkör a telefonban van. Bár ez sem teljesen igaz, léteznek már a telefon által szabályzott tápmegoldások is (itt nem az ismert feszültségváltásra gondolok).

    Ez a videó talán jobban elmagyarázza, indiai akcentussal, de érthetően:

    https://www.youtube.com/watch?v=X7EBdaMPIxg

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés