Ajánlom figyelmetekbe Csányi Vilmossal való beszélgetést.
Szerintem mi magunk keveredtünk a saját képzeletbeli spirálunkkal a jelenlegi mentális zsákutcába.
Hirdetés
Hol is van a gond? A képzeletben.
Miért a képzeletben? Mert nem tapasztaltunk és a szavakkal megismert ismereteket nem bizonyítottuk be a tapasztalással.
Miért nem tapasztalunk? Mert félünk.
Miért félünk? Mert amit könnyen elhittünk, az megborulhat, és nehéz munkával érhetjük csak el, hogy megkapaszkodjunk egy új alátámasztott stabil hitben.
(A természettől nem félni kell, hanem megismerni azt. A megismerés pedig nem csak arról szól, hogy ránézek valamire és hiszek valamit az által, hanem arról, hogy foglalkozom vele, hagyom, hogy megmutassa önmagát.)
Mi a következménye a sok fizikailag alá nem támasztott tudásnak? A hülyeségben való hit. Példa: AI halucináció.
Hogyan javítsuk? Kezdjünk el élni, tapasztalni. A megismert megtapasztalt dolgokat szkeptikusan, tényszerűen vegyük. Mindig van egy olyan nézőpont, ami miatt egy adott tevékenység rossz, és mindig van egy olyan nézőpont, ami miatt egy adott tevékenység jó. De ezt meg kell tapasztalni kommunikációval, és cselekedetekkel.
Én ezt vontam le belőle, Ti mit gondoltok?
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
