Szia!

Próbálj valahogy a zoommal is variálni, de szerintem a HS10 egyszerűen túl nagy az afokális módszerrel történő játszadozáshoz, főleg ha nem tudod valahogy stabilan rögzíteni a spektív okulárja mögött. Lehet, hogy pillanatokra van éles képed, csak nem veszed észre, mert elmozdítod a kamerát.

Köszönöm. Szerintem amit itt írtam (a vége), az lesz a megoldás.

A feleségem szerint 2 hibám van. Az egyik, hogy nem figyelek rá, a másikra nem emlékszem... ( . )( . ) Nagyon difficult az élet... meg schwer..."

Ha valakit érdekel.

Asztrofotós találkozó a FUGA rendezvényközpontban. Február 15-én (10-16(18) óráig)

Az ügyvédem nélkül nem írok alá semmit...

Sziasztok!

A mostani és az előző Pana fényképezőm is (GH1, F150) is hosszú expó után ugyanannyi ideig visszaszámol mint amilyen hosszú volt az expó, ha jól tudom ilyenkor dark frame-et csinál. Ha ezt utólag én csinálom meg valamilyen programmal, rosszabb eredményt kapok?

Úgy érted, hogy több felvételt szeretnél készíteni egymás után automatikus dark frame levonás nélkül, és külön egy (vagy néhány) dark frame-et? Mert az úgy szerintem teljesen rendben van, általában így szokás csinálni. Azok a programok, amikkel össze lehet adni több képet, fel vannak készítve arra, hogy dark frame-eket is fogadjanak és levonják az összegképből.

Igen, lehet több felvételt is fogok készíteni, egyelőre csak 1-et csináltam eddig amikor fotóztam ilyesmit. Tegnap próbáltam image stackinget 20 RAW-ból photoshoppal, de meghalt tőle a gépem, ehhez már kevés a teljesítménye.

Érdemes akár 1 képhez is több darkframe-et csinálni?

[ Szerkesztve ]

Azért lehet érdemes több dark frame-et készíteni, mert azok átlagolásával kiesik (csökken) a random zaj, és csak a gépre adott körülmények között jellemző "zaj" marad. Ezeket a dark frame-eket többször is felhasználhatod olyan képekhez, amik hasonló körülmények között készültek (ugyanolyan expozíciós beállítások, külső hőmérséklet, stb). Viszont a képeken levő random zaj csökkentéséhez és halványabb objektumok rögzítéséhez érdemes (minél) több képet készíteni és azokat stackelni.

Valamilyen image stacker progit tudsz ajánlani? Remélem lesz valami OSX-re is.

De ha mondjuk 15-20 képből rakom össze a végleges képet, ott a csillagok tök máshol lesznek?

Hülyén írtam le, szóval ha sok képből rakom össze a végleges fotót, ott a csillagok elmozdulnak, azzal mit lehet csinálni?

A stacking úgy működik, hogy a program először megkeresi a fényesebb csillagokat a képeken. Azután megpróbálja megfeleltetni egymásnak őket az egyes képeken, és meghatározza azokat a transzformációkat, amik a csillagok pozícióit egymásba viszik. A végső képen tehát a csillagok ugyanott lesznek, így adja össze a képeket. Ennél persze vannak bonyolultabb esetek is, pl. amikor egy csillagok között mozgó üstökösre kell összegezni.

Az ismertebb stacker programok a Registax, IRIS, DeepSkyStacker, de én speciel mostanában a Grip-et használom.
Azt viszont nem tudom, hogy mi megy ezek közül OSX-en is. Szerintem a Grip ilyen, mert Java alapú.

Nem találtam OSX-re semmi normálisat sajna. Mindegy, amúgy PC-m van amin van OSX és Windows, csak szinte OSX-et használom, de akkor stackelésnél win-re váltok.

Ha mindenképpen OSX-et akarsz használni, akkor esetleg próbáld ki a Gripet. Ennek az oldalnak az alján leírják, hogyan kell Macen futtatni. Ez amúgy egy Java program, csak annyi a trükk, hogy csinálni kell hozzá a leírás alapján egy shell scriptet, ami elindítja.

Köszönöm! Hány képet érdemes stackelni? Pana GH1-el próbálkozok, ami a legrosszabb m4/3 gép ilyen célra.

[ Szerkesztve ]

Minél többet, amit még tud kezelni a számítógéped és a stacker programod.
Több kép stackelése növeli a jel-zaj viszonyt, tehát csökken a zaj és emelkedik a határmagnitúdó. Nem olyan mértékben, mintha a sok kicsi helyett egyetlen nagyon hosszú expozíciójú felvételt készítenél, de kompakttal erre nem is nagyon van lehetőséged. Egyébként a jel-zaj viszony a képek számának négyzetgyökével nő, tehát amennyire lehet, érdemes a leghosszabb expozíciójú felvételeket készíteni, amit a készülék/állvány megenged és amin még nem ég be az égi háttér. Többet ér egy kétszeres idejű felvétel, mint két db egyszeres idejű, ami viszont többet ér, mint egy db egyszeres idejű.

De mégis mennyi képet stackeljek nagyon kb? 3-4 vagy 15-20?

Amúgy a Pana GH1 nem kompakt, cserélhető obis majdnem APSC szenzorméretű gép. De bulb módban távkioldóval csak 256s a max záridő. Szerintem úgy fogom hogy az ég magas ISO 20-25mp-es expó stackelés, talajról pedig csinálok egy alacsony ISO-s 256s záridejű képet, photoshop-ban összevágom. Egyelőre nem startrail képeket szeretnék, hanem tájkép szerűségeket szép csillagos éggel.

Bocs, közben kifutottam a szerkesztési időből.

A DeepSkyStacker ezen oldalán (az oldal tetején) van egy illusztráció, hogyan javul a képminőség egyre több kép (1-32) összeadásával.

Szerk.: Ha van jó állványod, akkor érdemes alacsonyabb ISO értéket és inkább hosszabb expozíciót használni. A magas ISO ugyanis növeli a zajt.

[ Szerkesztve ]

Persze hogy növeli a zajt, de nem szeretném hogy bemozduljanak a csillagok, és nincs semmilyen állványom ami lekövetné őket hosszú expónál.

Szervusztok!
Sok erdekes dolgot olvastam itt, bar nem hajlottam meg eddig az asztrofotozas fele. Sokan vacilalnak, hogy milyen gepet vegyenek.
A Pentax k30, K5 es a tobbiek remek alternativat kinalnak. Ugyanis a vazban beepitett kepstabilizator van es ezt hasznalja asztrofotozashioz. Csatlakoztatni kell az opcionalis GPS keszuleket, beallitani a pontos idot, koordinatakat es a gep, a hosszu zaridos fotoknal a csillagok "suhanasat" a CMOS elmozditasaval korigalja. Igy egy perces exponal is pomtszeru csillagkepet kapunk. Tovabba a CMOS alacsony zajszintje ( ami a csucskozelben van, ha nem ott) megengedi a hosszuzarido hasznalatat.
Hat csak ennyi!

Ez igaz, tényleg működik ez a Pentaxoknál. De azért ez igazán komoly asztrofotózásra nem elegendő, csak kipróbálni, milyen jó móka ez. Sima állványos fotózásra teljesen jó.

[ Szerkesztve ]

Asztrofotográfia és légi fényképek - https://fenyeslorand.hu

Ez igy igaz Lorand! Azonban egy teleobis (alapszintu) fotozasnal elegendo lehet.

Szia!

Egy goto-s, autoguide-os jó távcsőmechanikát nyilván nem vált ki, de ezt nem is várja tőle senki. Egyszerűbb zsánerképekhez egész jól használhatónak tűnik ez a megoldás, én használnám is a K-5-ömmel, csak egyelőre még sokallom az O-GPS1 modul árát.

Sziasztok!

Próbálgattam ezt a dark frame dolgot. Ha berakom StarStax-be a dark frameket, akkor nem eltünteti a zajt, hanem csak kb fekete lesz. [link] Próbáltam photoshop-ban is hogy layerként megváltoztatom a blending mode-ot substract-re, de ez is ugyanazt csinálja, ha leveszem 3-4%-ra az opacity-t akkor egy kevés zajt eltüntet, de még mindig nem olyan jó mint amit a kamera csinál. Mi lehet a gond?

Szia!

Ha JPG-ben készíted a képeket, az lehet a baj. Ilyenkor a váz képfeldolgozó motorja maga átskálázza a szenzorból kiolvasott képet 8 bitesre, és a darkot lehet hogy túlságosan felhúzza. A darkozásnak általában RAW-ban van értelme, de néha történhetnek csodák JPG-ben is.

De akkor lehetne mondani még okosabbat, ha felraknál valahova példaképeket (darkot és darkozandó képet is).

Szerk.: ja, van egy végső példakép. Ez pont úgy néz ki, mintha egy túlságosan felskálázott darkot vontál volna le a képből.
Expóidő, ISO, hőmérséklet ugyanaz volt a darknál és a képnél?

[ Szerkesztve ]

Raw-ban fotózok mindig. Most csináltam az udvaron egy random képet, utána időzítővel 10 dark frame-et, ugyanolyan beállításon obisapival. Dark frame-et simán megnyitottam camera raw-ban és elmentettem TIFF-ben, raw-al nem dolgozik sajna a starstax.

[ Szerkesztve ]

Aha!
Fel tudsz esetleg rakni 1-2 nyers képet valahova?
A camera raw nem csinál véletlenül valami drasztikus automatikus átskálázást?

A zajt alapvetően szerintem nem a dark frame kivonása fogja eltüntetni, hanem az, hogy több képet összeadsz (átlagolsz). A dark frame leginkább csak a gépre jellemző "zajt" szűri ki, mint pl. hot pixelek, sötétáram által keltett minta, stb. A linkelt képeden inkább véletlen zajt látok, annak csökkentéséhez több felvételt kellene stackelned.

A gépem sajnos nagyon nem bírja a magas iso-t és hosszú záridőt, van itt mindenféle zaj, banding. Holnap megpróbálok 1-2 tesztképet lőni, a mostani az még tesztképnek is katasztrófa. Ha startrail-t csinálok pl StarStax-el, ott már alapból stackeli a képeket és csökken a zaj?

Van olyan opció is ahol a fényképező csinál darkframe-et, ott sokkal jobb az eredmény ha bekapcsolom. Zajtengerből normális képet varázsol. Csak startrail-nél nem szeretnék időt kihagyni a képek közt.

[ Szerkesztve ]

A StarStax-szel olyat is tudsz csinálni, hogy összeátlagolsz n képet a sorozatból, majd erre az átlagra kezded ráblendelni a csillagokat. Az átlagolással lesz egy szép, sima háttered, még zajos egyedi képekből is.

(#1176) kovisoft: Igen, a darkozással a (sötétáramtól és bias-től eredő) szisztematikus zajok nagy részét lehet csökkenteni, a sztochasztikust nem.

[ Szerkesztve ]

Ezt bővebben le tudod írni hogy kell, vagy esetleg valamilyen tutorialt küldeni ahol mutatják?

Amúgy most próbálgatva a dark frame-et photoshop-ban úgy hogy leveszem az opacity-t alacsonyra egy picit csökkenti a zaj mennyiségét/láthatóságát, de még mindig nem olyan jó mint amit a kamera csináln.

[ Szerkesztve ]

Asszem, úgy csináltam, hogy betöltök 10-20 képet, és a blendinget average-re állítom. Az eredményt elmentem, aztán betöltöm az átlagot és az összes egyedi expót, a blendinget meg lightenre (vagy gap fillingre) állítom.

Esetleg úgy is lehet csinálni (talán még jobb lesz az eredmény), hogy az átlagra GIMP-pel, fotosoppal, satöbbivel rakod rá az íveket.

A Startrails biztosan tud alapból is ilyen foreground average-et (a nagy szigma jelű gomb). Azt sokkal többet használtam, mint a StarStax-et.

[ Szerkesztve ]

Köszi, kipróbálom.

Szerintem a dark framezésnél valami raw-ba beágyazott JPEG előnézettel lesz gond, azt kéne valahogy eltüntetni.

Igen, valami ilyesmi gond lesz amit említettem. Most próbálkoztam raw therapee-val, az is tud dark frame-et, teljesen más az eredmény. Valahogy kukázni kell a jpeg-et a raw-ból, ennek még utánanézek mi a menete.

Nekem StarStaxelni kell, OSX van fent a gépen. Bár van windows is, de itt van kb minden.

[ Szerkesztve ]

Nehéz elképzelni, hogy a beágyazott JPG bármi zűrt csinálna. Én továbbra is arra gyanakszom, hogy az ACR-ben valami automatizmus túlságosan felhúzza a nagyon sötétnek vélt darkon az intenzitásokat, míg a RT alapból nem akar okosabb lenni a júzernél.

Most raw therapee-ból kimentettem tiff-ben a darkframe-et, kicsit jobb az eredmény photoshoppal és starstax-el is. Viszont ha raw therapee darkframe funkcióját használom nagyon jó az eredmény:

Rawtherapee
eredeti

[ Szerkesztve ]

Gyanítom, azért, mert a RT pont úgy csinálja az egész műveletet, ahogy kell. Nem piszkálja átskálázással a hisztogramot.

A raw therapee nem a beépített jpeg-et mutatja. A beépített jpeg meg a raw totál más, nem lehet hogy itt tényleg az a baj photoshop-al? Nem csinál vele tényleg semmit mikor beimportálod, csak rárak egy kis élesítést. De pl ha átkonvertálom 16bit-es tiff-be és azt használom photoshop-ban vagy starstax-ben akkor is sokkal rosszabb az eredmény mint RT-ben.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok!

Szeretnék primér fókuszban fényképezni egy csillagászati teleszkóppal. Nem mindig csillagokat, vagyis túlnyomórészt nem azokat, hanem vadakat, madarakat. Tudom, hogy nem lesz AF, bár fénymérés asszem igen, de ha nem, az se baj. Annyi a fontos, hogy olcsón tudjam megvalósítani. Ezért úgy gondoltam, hogy veszek egy 80/400-as sima SW refraktot, amelyet akár már 20ezer Ft-ért is megkapok használtan - ez árban és gyutávban is elfogadható. A jelenlegi Nikon D5300-as vázhoz ez már olyan gyutáv, amellyel elérhetőbbek a madarak és vadak (600mm). Jó ötlet lehet-e ez vagy nem annyira jó a fenti SW ilyen célra? A másik egy Vixen Spotting 80s távcső, amelyet szerintem ugyanazzal az eljárással (T2->Nikon) feltehetnék a vázra. Melyik a jobb? Van egy Manfrotto 055b tripodom, ha mégis csillagot szeretnék fényképezni.

Sziasztok!

Mint teljesen laikus és asztrofotózásban kezdő kérdezem, hogy milyen szoftvereket ajánlotok zajszűrésre? Önálló vagy Photoshop plugin is érdekelhet.

A hétvégén tettem egy próbát a 16mm-es kezdő értékű zoom objektívemmel (APS-C vázon), de két dolog azonnal szembetűnt: Nem csak Budapesten nagy a fényszennyezés, hanem a környező városokban (példának okáért Érden) is érezteti a hatását. A másik meg az, hogy ez az objektív sem erre lett kitalálva. f/3.5 kezdő blende mellett bár utcai fotózásnál bőven elégséges a rajzolata, ide már kevés. Azért jobb mint az átlagos kitobjektívek.

Gondoltam be kellene szereznem egy Samyang/Rokinon UWA objektívet, már csak azért is, mert tavasztól őszig viszonylag sűrűn utazunk a párom vidéki házába, ez félúton van Szolnok és Budapest között, néztem a fényszennyezési térképet és pont egy olyan terület ami kevésbé érintett. Szóval itt bűvészkednék kicsit. Elsősorban a Tejút fotózása érdekel.

A felhasználni kívánt gép egy Fujifilm X-A1, mely eredendően jól bírja a magas érzékenységet és a többi Fujitól eltérően hagyományos Bayer CFA CMOS szenzort használ.

[ Szerkesztve ]

Szerintem nagyobb mértékű zajcsökkentést eredményez az, ha inkább több felvételt készítesz, és azokat stackeled. Ha egyetlen képen akarod algoritmikusan csökkenteni a zajt, az óhatatlanul el fog tüntetni egyes halvány csillagokat ill. más objektumokat is. Ha viszont több képet összeadsz, akkor a zaj kisimul, a hasznos jel pedig felerősödik. Minél több képet adsz össze, annál jobban.

Itt azonos expóval készült fotókról van szó, vagy eltérőkről? Úgy képzeljem el, mint a HDR fotózást?

Amúgy ez engem is érdekelne. Valaki csinálhatna, vagy linkelhetne egy tutkó leírást.
Például ilyen képet hogy lehet készíteni?: [link]
Jó nyilván a sivatagban egyszerűbb, de akkor is.

szerk.: pl deepskystackerről nincs valahol valami jó leírás?

[ Szerkesztve ]

Én ezt olvastam pár napja, de annak ellenére, hogy alapos, mély anyagnak nevezte magát, inkább csak az alapokkal foglalkozott. Ennél mélyebb anyagokat bőséggel találtam belinkelve ebben a topikban.

BTW a fotós munkái tetszenek, mindig is azok tetszettek legjobban, amin jól kivehető földi objektumok, épületek is szerephez jutnak.

Ez a linkelt nem a legszebb az össze-vissza nyúló csillagokkal . Persze lehet, régi.
Ilyen tejutas képet bárhonnan lehet csinálni, állványról is. Én is több képet szoktam csinálni még tejutasnál is és stackelni. Természetesen kell sötétképet is készíteni hozzá. Akkor eltűnik a zaj, pl mint itt a harmadik sorban levő távcsöves tejútészlelős képnél: http://www.pleiades.hu/galeria-nagyvilag-11.php

Szerintem ebben az anyagban van DSS leírás: http://www.asztrofoto.hu/cikkek/a-digitalis-melyeg-fotozas-alapjai

[ Szerkesztve ]

Asztrofotográfia és légi fényképek - https://fenyeslorand.hu

Nem, ne úgy képzeld, mint a HDR-t, mert annál az a lényeg, hogy a sötét és a világos részeken is jöjjenek ki részletek. A mélyég felvételeknél viszont nem az szokott a gond lenni, hogy a világos részeken beég, hanem inkább az, hogy túl sötét az egész kép. Itt inkább az a lényeg, hogy a lehető leghosszabb expozíciót érjük el. És mivel ez nem mindig megoldható egyetlen nagyon hosszú felvétellel, ezért szoktunk több azonosan (vagy hasonlóan) exponált felvételt összeadni. Ezáltal halványabb objektumok is megjeleníthetők és a képzaj is csökken, ráadásul az égbolt látszólagos elfordulását is könnyebb így követni. Pl. nagylátószöggel akár óragép nélkül is lehet fotózni a csillagok bemozdulása nélkül.

Erről találhatok jó leírást? Angol nyelven is jöhet.

Akkor ha jól értem használhatok alacsonyabb érzékenységet. Na most csak egy technikai jellegű kérdés, én nem akarok startrail fotókat készíteni (vagy most egyelőre nem ez a célom), ha az "500 rule" táblázatból levezetem, akkor a 16mm (ekv. 24mm) objektívemmel nagyjából 21 másodpercem van mielőtt elkezdenének csíkot húzni a csillagok. Ebben az esetben a megvilágítási idő is rövidebb lesz, mondjuk 3x7 másodperc?

Eddig legfeljebb csak focus stacking sorozatot készítettem, szóval elnézést ha túl triviális dolgot kérdezek.

Korábban csakb belinkelt már néhány leírást. Ezek között szerepel Éder Iván cikke a digitális mélyégfotózásról. Ezenkívül Szarka Leventének van egy hosszabb leírása a témáról.

Ha állókamerás felvételeket tudsz csak készíteni, akkor érdemes a leghosszabb záridőt alkalmazni, aminél még nem látható a csillagok elmozdulása, ill. nem ég be az égbolt háttere (ez főleg fényszennyezett helyen elég hamar bekövethezhet). Ha a gépeddel ez 21 mp, akkor exponálj ilyeneket. Az egyes képeken persze más képekhez viszonyítva el fognak mozdulni a csillagok, de ezeket megfelelő (stacking) szoftver egymásra tudja hozni, majd a képeket összeadni. Így akár több tucat képet is készíthetsz, nem kell azzal törődni, hogy közben mozog az égbolt, csak az a lényeg, hogy az egyes képeken pontszerűek legyenek a csillagok. Az ISO-t is aszerint érdemes beállítani, hogy a legalacsonyabb legyen úgy, hogy jöjjön elő elegendő részlet, de még ne kelljen túl hosszú expozíciót alkalmazni a csíkhúzást elkerülendő.

[ Szerkesztve ]

hasznos iromány, neki is állok, tervbe van, hogy belekóstoljak az asztorfotóba.

Dolgok amiket utálok: 1. fórumaláírások, 2. irónia, 3. listák

Köszönöm, kipróbálom majd, illetve este beleásom magam az olvasásba.

A fényszennyezéssel lehet valamit kezdeni azon kívül, hogy elutazom olyan helyre ahol kevesebb? Most itt Budapest külvárosára gondolok elsősorban. Most csak ötletként felmerült bennem, hogy átmenetes ND szűrőt használnék úgy, hogy a képmező alsó felén szűrjön, mert amennyire észrevettem, főleg ezt bombázza szét.

Az átmenetes szűrő erre totálisan alkalmatlan. A fényszennyezésre céleszközt használj. Vannak erre megfelelő szűrők, teszteltem párat, olvass kicsit bele.

[ Szerkesztve ]

Asztrofotográfia és légi fényképek - https://fenyeslorand.hu

Köszönöm a sok választ!