Ez csak közvetett ok. Magyarul nem közvetlenül a műhold miatt került bele az ólom, hanem azért, mert a sima ónból készült forrasztásokkal gondok voltak, úgy általában minden olyan elektronikában, amit kicsit hosszabb távra terveztek. A műhold, vagy az atomerőmű csak egy-egy példa arra, hogy a gyakorlatban is előfordultak és problémákat is okoztak ezek a jelenségek, tehát nem csak egy elméleti dologról van szó. Sajnálom ha ez nem így jött át.
Komolyabb eszközökben ma is használnak ólomtartalmú forraszanyagot (pl. orvosi műszerek elektronikái, repülőgépek).

Az ón átkristályosodása miatt kialakuló ónpestissel úgy emlékszem 10C fok alatt kell számolni, de itt még lassú a folyamat. Az ólommentes forraszanyagok egyéb ötvözői (réz, ezüst, antimon, bizmut, stb..) ezt a folyamatot is (és az ónbajusz képződést is) lassítják, de a lehetséges ötvözők közül az ólom a leghatékonyabb.
Általánosságban az ólommentes forraszanyagokkal magasabb hőmérsékleten is kell forrasztani, mint az ólmossal, ami szerintem megintcsak inkább hátrány, mint előny.

De felőlem mindenki azzal dolgozik amivel szeretne, vagy amire lehetősége van. Az otthoni hobbi használat szerintem nem akkora mennyiség, hogy környezetvédelmi vagy egészségügyi szempontból bármilyen jelentősége lenne.