Bocs, de ez megint elég nevetséges...
Az édenkert kígyója nem a sátán, legalábbi a könyv nem utal rá semmivel. Egyébként ez a Gilgames-eposzból kölcsönzött jelenet. Ha érdekel, utánanézhetsz Lilithnek, és hogy miért ábrázolták néha félig nőként a kígyót.

Megint el kell mondjam, az Ószövetségben semmi sem utal arra, hogy a sátán Isten ellensége lenne. Ez csak a zoroasztrikus hatás után jött be.
Persze egy ilyen patchelés meglátszik a rendszeren: míg Ahura Mazda és Ahriman nagyjából egyenrangúak voltak, Isten nem abban a ligában játszik, mint a sátán.
Szóval mindig ott ficereg a kérdés, miért hagyja ügyködni?

Hogy ki kezeli eszközként az embert? Hát mondjuk úgy, a Biblia nem túl meggyőző, ha azt kérdezzük melyik oldallal járunk jobban.
Két zsarnok kockázik, marakodnak az emberek lelkéért, mint a zsetonokért. Hogy közben mi lesz velük, az kit érdekel?

Még valami: a keresztényeknek könnyen meglódul a fantáziájuk, ha a pokol szörnyűségeit kell leírni, de alkotói válságba kerülnek, ha a Menyországot kell leírni. Mit lehet ott csinálni egy örökkévalóságon át?
A muszlimok sem sokkal jobbak: látszik, hogy egy kanos arab hadúr agyalt rajta, mivel töltené a szabadidejét.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"