Attila2011
„Krisztus uralkodását a keresztények többsége a megváltástól számítja, egyes egyházatyák a megtestesüléstől számították.”

Ennek ellenére sokan így imádkoznak: „Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, mint a mennyben, úgy a földön is.” Kicsípve a közepe: „Jőjjön el a te országod … a földön is.”
Tehát azért imádkozunk, hogy jöjjön el Isten Országa/Királysága a földre is. Jöjjön el a jövőben, mivel most nincs itt.

Bővebben itt olvashatsz Isten Királyságáról: https://wol.jw.org/hu/wol/d/r17/lp-h/1200002615
A vége fele van ami jobban kapcsolódik a témánkhoz. A szellemi Izraelen történő uralkodás, nem összekeverendő a Föld feletti uralkodással.
Érdemes még elolvasni a Máté evangélium 24. fejezetét.
Jézus 'jelenlét'-ével kapcsolatban: „A Keresztény görög iratokban bizonyos szövegkörnyezetekben ez a szó arra utal, hogy Jézus Krisztus királyként jelen van attól kezdve, hogy láthatatlanul a messiási királyság királya lett, és ez folyamatosan tart ennek a világrendszernek az utolsó napjaiban. Krisztus jelenléte nem egy egyszerű eljövetel, melyet gyors távozás követ, hanem egy meghatározott időszakra vonatkozik.” Ezt az online Bibliánkból idéztem).

Mt 24:15 „Mikor tehát meglátjátok, hogy a pusztító utálatosság, amelyről Dániel próféta beszélt, szent helyen áll (az olvasónak tisztánlátásra van szüksége, hogy ezt megértse), ”
Ez is egy jel volt. Az első beteljesedése I.sz. 66-tól kezdődött. Ekkor támadták meg a rómaiak Jeruzsálemet és azon belül a templomot is, ami szent hely volt a zsidók szemszögéből. Majd I.sz. 70-ben Jeruzsálemet is és a templomot is lerombolták.
Ez még egy ok arra, hogy miért nem kezdett el uralkodni a Föld felett Jézus a feltámadása környékén.

Jakab 5:7, 8
„Legyetek hát türelmesek, testvérek, az Úr jelenlétéig. A földműves kitartóan várja a föld értékes gyümölcsét, türelmesen vár rá, míg meg nem érkezik a korai eső és a késői eső. Ti is legyetek türelmesek, és szilárdítsátok meg szíveteket, mert az Úr jelenléte már közel van.” (Úvr)

„Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. 
Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. ” (MBT)

1Tesszalonika 3:13
„hogy így Jézus, a mi Urunk, amikor jelen lesz az összes szentjével, megerősítse a szíveteket, és feddhetetlenné és szentté tegyen titeket a mi Istenünk és Atyánk előtt.” (ÚVr)

„Erősítse meg a szíveteket és tegye feddhetetlenné a szent életben, a mi Istenünk és Atyánk színe előtt, amikor a mi Urunk Jézus Krisztus eljön minden szentjével együtt. Ámen. ”(MBT)

Jakab valamennyivel I.sz. 61 előtt, Pál pedig kb. 50-ben írta a szóban forgó levelét.

Még kiegészítésként eszembe jutott Dávid felkenetése.
1Sámuel 16:1
„Jehova végül így szólt Sámuelhez: „Meddig keseregsz még Saul miatt, ha én egyszer úgy döntöttem, hogy nem maradhat Izrael királya? Töltsd meg a szarudat olajjal, és menj. A betlehemi Isaihoz küldelek, mert az ő fiai közül választottam magamnak királyt.”
1Sámuel 16:13
„Sámuel tehát fogta az olajosszarut, és felkente őt a testvérei jelenlétében. Attól a naptól fogva Jehova szelleme megerősítette Dávidot. Később Sámuel útnak indult, és elment Rámába”

Dávid felkent király lett, Isten által kinevezett uralkodó. De csak 38 év múlva kezdett el uralkodni Izrael felett.

"Mindazt tehát, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, ti is hasonlóképpen tegyétek meg velük; mert ezt jelenti a Törvény és a Próféták." (Máté 7:12)

Ezeket szerinted elolvassa bárki?

Mármint én látom az igyekezetet a részedről, de valószínűleg tldr kategória az embereknek.

[ Szerkesztve ]

Szerintem keresztény szempontból nem kétséges Krisztus uralma.

Már születésekor a bölcsek az újszülött királyt keresik, akit meg is találnak Betlehemben. Ha már úgy is most lesz húsvét, Jeruzsálembe való bevonulásakor is királyként köszöntötte a nép, Pilátus is királynak mondja, Jézus sem ellenkezik, a keresztre is ráírják, hogy király.

Feltámadása után Jézus maga mondja, mint írtam: "Nekem adatott minden hatalom a mennyben és a földön."

Lényegében azt mondod, hogy Isten nem a mindenség ura. Azt mondod, hogy van egy hely a világban, egy Föld nevű bolygó, mely felett Isten nem uralkodik. Ez persze butaság.

"Nekem adatott minden hatalom a mennyben és a földön."

Nem Istennek? Habár ugyanaz a szubsztancia, de mégiscsak egy másik személy. Helyesebb lett volna azt mondania, hogy nekünk...

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Röviden: Az Atya megosztotta mindenét Krisztussal, tehát minden hatalmát is. Az Atya nem kapta a hatalmat, hanem eredendően volt neki. Ezzel szemben Krisztus az Atyától kapta a hatalmat.

De fontos megjegyezni, hogy ettől nem kisebb a Fiú az Atyánál, hiszen mint írtam; mindent megosztott vele. Ugyanazon egy isteni lényeget birtokolják.

„Szerintem keresztény szempontból nem kétséges Krisztus uralma.”

Szerintem se. Itt a kérdés most az, hogy mi felett uralkodik és mi felett nem.

„Már születésekor a bölcsek az újszülött királyt keresik, akit meg is találnak Betlehehttps://tv.jw.org/#hu/mediaitems/VODMinistryTeachings/docid-502018850_1_VIDEOmben. Ha már úgy is most lesz húsvét, Jeruzsálembe való bevonulásakor is királyként köszöntötte a nép, Pilátus is királynak mondja, Jézus sem ellenkezik, a keresztre is ráírják, hogy király.”

Itt látszik leginkább, hogy nem azonos „területről” beszélünk.
Erre utaltál: „és ezt kérdezték: "Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt." ” (Mt 2:2 MBT)
Isten választott népének a zsidóknak/izraelitáknak a jogos/törvényes királyát keresték, Dávid király utódját.
Ez így is volt. De én az előzőekben nem erről írtam. Én egy másik „területről” beszélek.
(Az Ószövetség érvényét vesztette, Isten és a test szerinti zsidók/izraeliták között megszűnt a kapcsolat.
Viszont köttetett egy Újszövetség a szellemi izraelitákkal. Az ő királyuk lett Jézus.)

És ezt kérdezte Pilátus Jézustól:
„Ismét beméne azért Pilátus a törvényházba, és szólítja vala Jézust, és monda néki: Te vagy a zsidók királya? „
Érdemes végig olvasni ezt a párbeszédet:
„Felele néki Jézus: Magadtól mondod-é te ezt, vagy mások beszélték néked énfelőlem? 
Felele Pilátus: Avagy zsidó vagyok-e én? A te néped és a papifejedelmek adtak téged az én kezembe: mit cselekedtél? 
Felele Jézus: Az én királyságom nem e világból való. Ha e világból való volna az én királyságom, az én szolgáim vitézkednének, hogy át ne adassam a zsidóknak. Ámde az én királyságom nem innen való.  ”
(Jn 18:33-36 MBT)

Tehát Jézus Királysága nem e világból való. Ő nem e világon uralkodik. De akkor ki uralkodik ebben a világban, amelyikben Pilátus is élt?
1Jn 5:19
„Tudjuk, hogy Istentől vagyunk, és az egész világ a gonosz hatalmában van. ” (MBT)
(Ez Jézus feltámadása után került feljegyzésre)
Ezt jól igazolja az a történet, amikor Sátán harmadjára kísérti Jézust.
Mt 4:8, 9
„Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsőségét, 
és ezt mondta neki: "Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem."   ” (MBT)

Ha a világ nincs az Ördög hatalmában, akkor ez a kísértés mennyire lett volna kísértés?
Jézus se vonta kétségbe Sátán e világ feletti hatalmát.

Pál ezt írta a 2Kor 4:4-ben:
„Ezeknek a gondolkozását e világ istene megvakította, mert hitetlenek, és így nem látják meg a Krisztus dicsőségéről szóló evangélium világosságát, aki az Isten képmása. ” (MBT)

„Feltámadása után Jézus maga mondja, mint írtam: "Nekem adatott minden hatalom a mennyben és a földön."”

Erre írtam neked Dávid példáját. Isten által kinevezett uralkodó lett, de csak 38 év múlva kezdett uralkodni Izrael felett.
Erről eszembe jut még a Cs 2:33-36 :
„Miután tehát felemeltetett az Isten jobbjára, és megkapta az Atyától a megígért Szentlelket, kitöltötte ezt, amint látjátok is, halljátok is. 
Mert nem Dávid ment fel a mennyekbe, hiszen ő maga mondja: Így szólt az Úr az én uramhoz: Ülj az én jobbomra, 
amíg ellenségeidet lábad zsámolyává teszem. 
Tudja meg tehát Izráel egész háza teljes bizonyossággal, hogy Úrrá és Krisztussá tette őt az Isten: azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek." ” (MBT)
Tehát, amíg az ellenségei nem lesznek a lába zsámolyává, addig „csak” a jobbján ül és nem uralkodik a fölött, ami fölött hatalmat kapott. De ha a zsámolyos dolog megtörténik, akkor uralkodni kezd.

„Lényegében azt mondod, hogy Isten nem a mindenség ura. Azt mondod, hogy van egy hely a világban, egy Föld nevű bolygó, mely felett Isten nem uralkodik. Ez persze butaság.”

Először is én Isten Fiáról, Jézusról beszélek és Nem az Atyjáról, Istenről (akitől hatalmat kapott a menny és a föld fölött). De most ne menjünk bele jobban a Szentháromság témájába.

Csak hogy lásd, hogy melyik Földről beszélek én és miért.
Jel 12:9-12 :
„És levettetett a hatalmas sárkány, az ősi kígyó, akit ördögnek és sátánnak hívnak, aki megtéveszti az egész földkerekséget; levettetett a földre, és vele együtt angyalai is levettettek. 
Hallottam, hogy egy hatalmas hang megszólal a mennyben: "Most lett a mi Istenünké az üdvösség, az erő és a királyság, a hatalom pedig az ő Krisztusáé, mert levettetett testvéreink vádlója, aki a mi Istenünk színe előtt éjjel és nappal vádolta őket. 
Legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével azok, akik nem kímélték életüket mindhalálig. 
Ezért vigadjatok egek, és akik bennük lakoztok: jaj a földnek és a tengernek, mert leszállt hozzátok az ördög nagy haraggal, mivel tudja, hogy kevés ideje van". ” (MBT)
Ezt Jézus feltámadása után több mint 60 évvel később írta János prófétai múltban.
Azóta már ez a pár vers beteljesedett. Az égben/mennyben már nem zavar sok vizet Sátán. Így ott már elkezdett uralkodni Jézus. Viszont a földön még nem. Az Ördögnek még van itt egy kis ideje. Amikor az az idő letelik, akkor teljesül a Máté 24:3 : „Amikor Jézus az Olajfák hegyén ült, odamentek hozzá tanítványai külön, és ezt kérdezték: "Mondd meg nekünk: mikor lesz ez, és mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének?" ” (MBT).

Isten egy szuverén úr. Viszont odaadta a krétát az okoskodó diáknak, így időt és helyet biztosított neki egy próbálkozáshoz. De egyszer letelik ez az idő.

https://tv.jw.org/#hu/mediaitems/VODMinistryTeachings/docid-502018850_1_VIDEO
Ez egy rövid (3:45) kis videó. Ha megnézed, jobban érted, miről beszélek és miről ír a Biblia.

[ Szerkesztve ]

"Mindazt tehát, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, ti is hasonlóképpen tegyétek meg velük; mert ezt jelenti a Törvény és a Próféták." (Máté 7:12)

D1Rect:
„Ezeket szerinted elolvassa bárki?”

Mertem remélni. És úgy néz ki volt aki legalább beleolvasott.

Kékes525
„Nem Istennek?”

Röviden:
Isten szuverén úr.
De e mellett uralkodási lehetőséget „adott” Sátánnak.
(Ahhoz hasonlóan, amit a Jób könyvének az 1. és 2. fejezete ír.)
A szellemi izraeliták felett elkezdett uralkodni ('feje lett') Jézus, ennek az volt a jele, hogy kitöltetett a szentszellem 120 tanítványra.
Amikor az égből/mennyből ki lett hajintva Sátán és a hordája, azóta „nyugodtan” uralkodhat Jézus az égben.
Majd amikor Sátán 1000 évig le lesz láncolva, (gyakorlatilag nem tud semmit se csinálni) addig a Földön is fog uralkodni Jézus. Majd a millenniumi uralma végén „átadja a királyságot Istenének és Atyjának”.

Attila2011
„De fontos megjegyezni, hogy ettől nem kisebb a Fiú az Atyánál,”

Ezzel szemben Jézus ezt mondta a Jn 14:28-ban:
„Hallottátok, hogy én megmondtam nektek: elmegyek, és visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örülnétek, hogy elmegyek az Atyához, mert az Atya nagyobb nálam. ” (MBT)
Illetve az 1Kor 11:3- ban Pál ezt írta Jézus feltámadása után:
„Szeretném, ha tudnátok, hogy minden férfinak feje a Krisztus, az asszony feje a férfi, a Krisztus feje pedig az Isten. ” (MBT)

"Mindazt tehát, amit akartok, hogy az emberek megtegyenek veletek, ti is hasonlóképpen tegyétek meg velük; mert ezt jelenti a Törvény és a Próféták." (Máté 7:12)

"Isten választott népének a zsidóknak/izraelitáknak a jogos/törvényes királyát keresték, Dávid király utódját.
Ez így is volt."

Ha így is volt, nem értem mi a gond. Jézus Dávid házából való, így természetesen tövényes király volt. De ennél sokkal tovább megyek, nem csak a zsidók királya volt, hanem a mindenségé is.
Egyébként az első keresztények mind zsidók voltak, sőt több ezer követte Jézus.

"Isten és a test szerinti zsidók/izraeliták között megszűnt a kapcsolat."
Ezt nem tudom, hogy melyik igére alapozod. Mert az bizonyos, hogy mi Újszövetségben élünk, de a kijelentésed elég erős.

Végig olyan igéket hozol, amikkel bár próbálod bizonygatni igazadat, de sose állítottam azokkal ellentétest.

Meggyőződésem szerint Krisztus halálával győzte le a sátánt. Tehát uralkodhatott nyugodtan előtte.

"Tehát, amíg az ellenségei nem lesznek a lába zsámolyává, addig „csak” a jobbján ül és nem uralkodik a fölött, ami fölött hatalmat kapott. De ha a zsámolyos dolog megtörténik, akkor uralkodni kezd."

Ha van egy adott ország, ahol vannak lázadók, ott a király nem uralkodik? Természetesen uralkodik, a lázadókat pedig megfelelő időben leigázza.

"Ezt Jézus feltámadása után több mint 60 évvel később írta János prófétai múltban."

Mivel Jézus haláláról ír, ezért a múltról beszél János, elég egyértelmű. Lényegében azt akarod mondani, hogy Krisztus halála előtt a mennyben is a sátán uralkodott, a Földön pedig a megváltás óta uralkodik a sátán? Hiszen mint írod, akkor vetették le a Földre. Nekem ez picit zavaros.

Abban viszont egyetértek, hogy nem mindenki felett uralkodik, lásd lázadós analógiámat. De ez közel sem jelenti azt, hogy ne Krisztus lenne ég és föld ura.

Most jutott eszembe, nem valami olyasmit tanítotok, hogy 1914 óta uralkodik? Folyton változnak nálatok ezek az évszámok, de talán ezt hallottam utoljára.

A másik hozzászólásombeli megjegyzésedre. Nos nem tudom, hogy ti elfogadjátok-e a teljes Szentírást Isten szavának vagy sem, de hátha...

Miután Jézus emberré lett értünk, valóban mondta az általad idézett szavakat is. De a Szentírás több helyen is kijelenti róla, hogy Isten. Például Izajás erős Istennek nevezi, János evangéliumának eleje elég világos, hogy maga a teremtő öltött emberi testet, az angyalok szolgálnak neki és leborulva imádják, magát a Szombat Urának nevezi, sőt egyik apostola, Tamás is Istennek nevezte. Ellentmondás van a Szentírásban? Nincs. A Szentírás maga oldja fel eme látszólagos ellentmondást:
"Ő Isten formájában volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember."

[ Szerkesztve ]

Isten nem egy fix szálas CPU-t hozott létre amit max mikrokódal kicsit lehet befolyásolni, hanem egy öntanuló rendszert, ami a környezet hatásaira módosítja önmagát. Igen a környezetet is ő hozta létre, tehát hozhatott volna létre olyan környezetet is, hogy … s akkor oda jutunk, hogy nincs szabad akarat, mert mindent determinál a világ jelenlegi helyzete. Tehát én a jövőben Istennel vagy Isten nélkül nem hozhatok egyéni döntést, mert csak a programozásom és a környezetem állapotának az áldozata vagyok. Ez akár fel is menthetne minden alól a bíróságon, vagy kénytelen vagyok elfogadni, hogy bár a körülmények determinálják a döntéseket, mégis a kiszámíthatatlanság és variációs sokszínűség miatt szabadnak tekintem magam, és a világot nem determináltnak. Mert kiszámíthatóság tekintetében azért van különbség az időjárás és az eldobott kő közt.
A lényeg, hogy a cpuval szemben az ember maga hozza létre önmaga defektjét, ezért nem kérhető számon Isten, szemben az Intellel.

"Isten nem egy fix szálas CPU-t hozott "

De igen, még egy kicsit sem tanuló rendszert, legalábbis az Ő szemszögéből. Ő a teremtés pillanatában látta, tudta, hogy most te mit fogsz írni és én arra mit fogok válaszolni. A lényéből fakadóan mást nem is tudott volna cselekedni, mert másképp ellentmondásba kerülnek az attribútumai ( a minden tudás a minden hatalommal). Habár ezek mindenféleképpen ellentmondásosak. Amit te véletlennek gondolsz, tanulásnak, tapasztalatnak, kiszámíthatatlanságnak, indetermináltnak hiszel az csak illúzió. Nála ez nem jelentkezik, ha mindentudó. Ha mást állítasz, akkor az ő mindentudását kérdőjelezed meg. Ha pedig nekem adsz igazat, akkor a mindenhatóságát. A mindentudás nem lehet együtt a mindenhatósággal, mert végtelen sok paradoxont szül. Tehát Isten vagy mindentudó, vagy mindenható, a kettő együtt nem lehet. Sőt a mindenhatóság sem lehet még önmagában sem, mert akkor magát bármikor mindentudóvá is alakíthatná és paradoxonokba jutunk. Tehát csak mindentudó lehet (de mindenható nem), mert az önmagában nem vezet paradoxonokhoz.

[ Szerkesztve ]

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Engem nem érdekel, hogy Isten mindentudó, vagy mindenható-e. Vannak olyan paradox dolgok, amikre biztos, hogy képtelen. Teremtsen olyat, amit nem tud elpusztítani, aztán pusztítsa el és társai.
Ha egy rendszer túlságosan összetett, túl sok szereplős, nem tudsz olyan döntést hozni, hogy azzal mindenki nyerjen, senki se veszítsen semmit. (fejlesztés, beruházás, gazdasági döntés stb.)
Ha az életben meg akarsz hozni egy nagy döntést, akkor előbb-utóbb be kell látnod, hogy ott sem létezik, olyan variáció, aminél valamit ne veszíts. Ilyenkor maximum azt teheted, hogy gondosan mérlegelsz, s kiválasztasz egyet: Maximális hozamút, legkisebb veszteségűt, legjobb nyereség/veszteség arányút. Esetleg figyelembe veszed a kockázatokat is és hozam (Előbbi három) /kockázat alapján döntesz. Máris ott tartunk, hogy a legjobb lehetőség kiválasztásához 6 értékrendszert használsz, számodra a legszimpatikusabbat választod ki, ami más szerint lehet, hogy rosszabb, és valószínűleg mind a 6 más lehetőséget hoz ki győztesnek.
Mi van, ha Isten is ugyanígy állt hozzá a dolgokhoz? Mi van, ha ő is szembekerült azzal, hogy nem létezik olyan, hogy mindenki jól járjon, elvégre mindenki akar a lottón nyerni, de mégse nyerhet mindenki és társai? Ki kellett választania, hogy a sok lehetőség értékelésénél mire optimalizál, aztán minden tudása birtokában kiválasztotta a legoptimálisabbat. Mivel mindentudó volt kockázatelemzéssel nem kellett bajlódnia, így csak 3 értékmérő közül választhatott.
Ezután mindenhatóságát használva megvalósította a legoptimálisabb változatot. Ebben a változatban, mi itt fórumozunk, ahelyett, hogy a szenvedő afrikaiaknak segítenénk.

Két különböző dologról beszélünk. Az EMBER szemszögéből nézve természetesen indetermináltak vagyunk. Itt nincs vita közöttünk. Ezt a vitát ne folytassuk, mert ebben egyetértünk.

"Mi van, ha Isten is ugyanígy állt hozzá a dolgokhoz? Mi van, ha ő is szembekerült azzal, hogy nem létezik olyan, hogy mindenki jól járjon, elvégre mindenki akar a lottón nyerni, de mégse nyerhet mindenki és társai? "

Ok! Legyen, elfogadom amit állítasz: Isten rájött "nem létezik olyan, hogy mindenki jól járjon", akkor viszont az van amit mondtam, nem mindenható és nincs vita közöttünk. Viszont Isten mindenhatósága kizárja az érvedet, mármint ha ezt is állítod.

[ Szerkesztve ]

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Ok, akkor mindkét dologban egyetértünk. Annyival azért hagy egészítsem ki, hogy alapvetően arról beszélünk, hogy Isten mindenhatóságán kívül esik, hogy paradox dolgokat megvalósítson, és hogy mindezek mellett még mindig őt tekintjük a leghatalmasabbnak.
Zárójeles megjegyzés, hogy vicces, hogy a mindentudás és a mindenhatóság csak a talpnyalóknak és a számítóknak fontos tulajdonság, mégis mennyit beszélünk róla. Akit szerintem ő igaz embernek tart, annak Isten értékrendje és szeretete számít. Mint ahogy neked is fájna, ha egy gyereked csak az örökség miatt lenne kedves hozzád, és nem pedig önmagadért szeretne téged, és te se a pénzükért szeretted a szüleidet. Világkép lehet, hogy picit összedől, mikor kiderült, hogy apa mégse olyan erős, de hamar túltesszük rajta magunkat.

Egyetértek. Én Istenben nem hiszek Occam borotvája miatt. Úgy pedig semmikép, ahogy azt a vallások leírják.

[ Szerkesztve ]

Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.

Én nem vagyok az a templomba járó vallásos ember de minden nap imádkozom, hogy el tudjam viselni az embereket magam körül és ne kattanjak be egy rosszabb pillanatban, hogy aztán addig üssem őket amíg lélegeznek.

Thanos was right.

Gondolkodom egy papokat érintő kérdésen. A hittérítésen túl közösség építő feladatuk is van. Vagy legalább is, egykoron még volt. Ha még mindig van, milyen formákban létezik az a modern társadalomban?

កុំភ្លេចប្រើភាសាអង់គ្លេសក្នុងបរិយាកាសអន្តរជាតិ។

Csak arról tudok írni, amit a környezetemben láttam:
A lelkészeinknek nagyon sokrétű a feladata. A vasárnapi istentiszteleten túl foglalkoznak a gyülekezet materiális ügyeivel a templomban és körülötte, vannak társadalmi szerepvállalásaik (pld a településen, ahol vagyunk), de nem ezek a legfontosabbak (itt a materiális és társadalmi ügyeket értem). A gyülekezetünkben számos csoport működik: van bibliaóra, 6 házi csoport, csoport szenvedélybetegeknek (kékkereszt), ifjúsági bibliaóra, időszakosan van csoport a gyászolóknak, elváltaknak, van asszonykör és van a gyülekezet elöljáróinak csoportja a presbitérium. Nem mindnek a vezetője, de mindegyikre rálátása van, de ebből többet vezet is.
Sok lelkigondozói beszélgetést végez, szervezi a gyülekezeti programokat, beszélget házasulókkal, gyereket keresztelni akarókkal, és a temetést bejelentőkkel.
Köze van a gyülekezeti hittanhoz, a konfirmáló (hasonló a katolikus bérmáláshoz) fiatalok felkészítéséhez.
Tehát van dolga elég. (Ja és ez még nem a teljes paletta.)
Természetesen ezt nem mind egyedül csinálja, vannak önkéntes és fizetett munkatársak, akik egy-egy feladatkört önállóan visznek. De a munkatársi csoport vezetése, összetartása az ő közvetlen feladata és felelőssége.
Az ember közösségi létre van teremtve, és a mostani korszellemmel szemben is a valóságos, felelősségvállaló közösségi létet erősítjük. Valós emberi kapcsolatok kialakítását és fenntartását segítjük. Talán itt a legjelentősebb az alkohol problémákkal küzdők csoportja, a kékkereszt.
Nem irigylem a lelkészünket, Nagyon sokrétű, összetett, emberpróbáló munkája, hivatása van.

www.refujvaros.hu

Amennyire én látom, a hittérítés már kezd egyre inkább visszaszorulni, legalább is a papok részéről.

Ami a közösséget illet. A mi községünk mellett egy másik közepes nagyságú község feladatait is ő látja el. Minden nap van szentmise, vasárnap kettő is. Rendszeresen van bibliaóra, felnőtt, családos és ifjúsági hittan, valamint még számos különféle imakör és csoport. Minden év első felében házasság előtt állóknak felkészítés. Minden hónap első péntekén meglátogatja az időseket és betegeket. Mind a két faluban tartunk egyházközségi napokat, gyerekeknek rendszeresen van szombatonként un. oratórium, nyáron hittanos tábor, illetve több napos oratórium, ami reggeltől késő délutánig tartó foglalkozást jelent.
Egyik katolikus rádióban van állandó műsora is.

Hirtelen ennyi jutott eszembe.

Meglett.
[link]

"Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor

Tudom a kereszténységben, s úgy a vallások többségénél (Tisztelet a kivételnek: pl: Buddhizmus) az az egyik vonzerő, hogy örök életet ígér. Csak szerintem a hit lényege, nem a hit az örökkévalóságban, hanem hit az értékrendben. Még akkor is, ha nincs semmilyen jutalom, vagy örökélet.
Bizonyos mértékig ezért tisztelném a sátánistákat, mert a Bibliában le van írva, hogy a végén veszíteni fognak. Ők még is azt mondják, hogy ezért a veszett ügyért harcolnak. Persze nem vagyok naiv, tudom, hogy az egyik fele meg van vezetve, a másik pedig hisz benne, hogy mégis csak győzni fognak, de akkor is. Az igazi hit, az mikor a háromszáz kiáll és harcol, mégha tudják is, hogy ők itt meghalnak, de remélik, hogy áldozatuk nem lesz hiábavaló, s később ez hozzásegíti a többieket a győzelemhez. Mert a hitet megtagadva tovább élni rosszabb, mint a hitért meghalni.
Szánom azt, aki az örökkévalóság, vagy az erőviszonyok miatt dönt egyik vagy másik hit mellett.

Szerintem a keresztény hit lényege a kapcsolat.

www.refujvaros.hu

Gondolom arra gondolsz, hogy kapcsolat Istennel és az emberekkel. Igen. Csak nem mindegy, hogy annak a kapcsolatnak mi a célja: Lenyúlni Istent, hogy egy pacsiért örökélet sör, vagy megismerni és szeretni.
Szeretni annyira, hogy kívánni a vele létet, a boldogságát, örömét, és nem várni érte semmit. (Ahogy ő se vár semmit a szeretetéért.)

"Az igazi hit, az mikor a háromszáz kiáll és harcol, mégha tudják is, hogy ők itt meghalnak, de remélik, hogy áldozatuk nem lesz hiábavaló, s később ez hozzásegíti a többieket a győzelemhez."
Szerintem ez a vértanúság... A "pillanatnyi könnyű szenvedések" vállalása. Nyilván nem egyedüli cél az örökkévalóság, de a feltámadás ajándéka nélkül a hitünket tagadjuk meg. Az önszeretet és az önzés nem ugyanaz. Ha helyesen szeretem magamat, akkor vágyom az Istennel való kapcsolatra. (Ami egyébként maga a mennyország. A menny nem egy hely, ahol jól érzem magam, mert van ingyen sör, hanem tulajdonképpen az Isten színről színre látása. Én nem gondolom, hogy baj, ha, az ember vágyakozása valami jóra, értékesre irányul. Nyilván van mit tisztogatni rajta, de alapvetően nincs azzal gond, ha valaki a "győztesek között akar harcolni", ha már ilyen képeket használsz.(Halkan teszem hozzá, hogy ez a "győzelem" a kereszt maga...)

"Egyformának lenni mindenkihez. Emberfeletti nagy szív kell ehhez." - Reményik Sándor

Vallást az ember két dolog miatt választ, vagy az életben találkozik egy eseménnyel, amire csak abban a vallásban kap választ, vagy a vallás mutat egy olyan (pillanatnyilag) értékes dolgot, amiért hajlandó az egyén meghozni azt az áldozatot, amit a vallás kér. Utóbbi egyszerű befektetés-nyereség számítás a dolgok pillanatnyi értékelése alapján. Míg eléri az áhított célt (örök élet) sok kis dolgot kell megtennie, és sok kis dolgot kap ezért cserébe. Csúnya szóval élve ez a munka-jutalmazás páros új szokásokat alakít ki, a tanulási folyamat során változik az egyén értékrendje, személyisége. Ez az új személyiség a dolgokat másként fogja értékelni. Lehet, hogy még ugyanúgy az örök élet lesz a legfőbb érték, de kereszténység esetén meg fog jelenni a szeret értéke, hogy milyen jó dolog szeretetet adni, és kapni. Megtanulja értékelni ennek a fontosságát. Egy idő után pedig a szeretet lesz a legfőbb érték. Értékesebb lesz, mint az örök élet, vagy bármi más. A vallás minden filozófiai, és erkölcsi nézetét magáévá teszi, innentől kezdve azért választja azt a vallást, mert az értékrendje a lehető legközelebb áll az övéhez. Más (vallások) nem tudnak olyan értéket (pl örök élet + ingyen sör) felmutatni, ami számára értékes lenne, s beindíthatna egy új munka-jutalmazás alapú tanulási ciklust, hogy a másik dolog értékrendjét vallja magáénak, s a mellett kötelezze el magát.

A háromszáz szerintem nem a vértanúság miatt áldozta fel magát. Egyszerűen tudták, hogy hosszútávon a görög városállamoknak az a jó, ha a szorosnál egy ideig feltartják a Perzsákat. Ha tudtak volna más lehetőségről azt választják. Az értékrendjükbe nem fért bele a megfutamodás. Azért a vértanuk pillanatnyi áldozata nem volt olyan könnyű. Viszont Péternek is könnyebb volt vértanú halált halni, semmint negyedszerre is megtagadni Jézust.

A hit az értékrendben üres, nem fejezi ki a kereszténység lényegét, ami arról szól, hogy az Isten Jézusban helyreállította a kapcsolatot az emberrel.
Persze lehet vitázni, hogy miféle kapcsolatról is van szó. De alapvetően Jézus által az egyszerű teremtményből örököse, gyermeke lehetünk Istennek, ez pedig kapcsolati minőségben való változás.
Önmagában az értékrendben való hit szerintem nem keresztényi: Azért vagyok jó, hogy megfeleljek istennek.
Én azért vagyok jó, mert Isten megváltott teremtménye vagyok. Nem mindig tudok jó lenni, de a gyermekem sem azért örökösöm, mert mindig jó, hanem azért, mert apa gyermek kapcsolatban vagyunk. És ha ez szeretetkapcsolat, akkor a gyermekem igyekszik megfelelően viselkedni, nem az értékrend miatt, hanem, mert szeretet kapcsolatban van velem.
Ezért írtam, hogy kapcsolat...
De persze az is igaz, ha nincs értékrend, akkor nem tud mihez alkalmazkodni a szeretet.

www.refujvaros.hu

Annyit még, hogy a kereszténység vonzereje nem az örökéletben van, mert azt nem igazán tudjuk értelmezni, felfogni. Sokkal inkább az Istennel való helyreállított kapcsolatban van. Ahol nem csak egy kapcsolat áll helyre, hanem az Istennel kapcsolatba lépő ember élete is a helyre kerülhet.
Engem 25 éve Isten az elfogadó szeretetével ragadott meg... Az örök életet 25 éve nem tudom pontosan értelmezni, a szeretetét viszont tapasztalom...

www.refujvaros.hu

Az Isten emberré léte, majd halála az ember megváltásáért, majd feltámadása, az üdvösség ingyen, kegyelemből történő ajándéka nem igazán a más vallások integrációjának terméke.

Az tény, hogy a hatalom is felhasználta a maga céljaira, és ez nem szolgálta az egyetemes kereszténység hasznát, de mindezek ellenére a kereszténység vonzereje abban van, hogy Isten ingyen adja a vele való kapcsolat helyreállítását, az embernek nem kell áldozatokat hoznia mindezekért, mert nem is lehet. Kitölti az Isten alakú űrt bennünk.... ha engedjük.
Az igazi vonzerő Isten szeretete, a többinek csak ezen keresztül van értelme...

www.refujvaros.hu

Jézus halálának értékelésével kétségeim vannak. Az a bajom vele, hogy húsvéttal, a kereszthalálával, hogy megváltott minket, elsikkadnak egy nagyon fontos dolgon: megtanított önzetlenül szeretni. Húsvét előtti négy év nélkül a megváltás semmit se érne. Az egy másik kérdés, hogy megváltás nélkül mit érne az a négy év? Nem tudom mi történt az alatt a négy nap alatt. A célom nem lekicsinyelni, hanem az előtte lévő négy évet felemelni. Kihangsúlyozni, hogy milyen fontos a szeretet.
Isten szeretetét, bűnbocsánatát bűneinktől függetlenül megkapjuk. Viszont nem hiszek abban, hogy az ember aktív közreműködése nélkül megkapjuk-e a mennyország kegyelmét. Nem azért, mert a bűnösöket nem szereti, hanem mert a többieket is szereti, s nem engedheti, hogy bejussuk a mennybe, és ott bántsuk a többieket.
Azt hiszem ugyanazt mondjuk, csak más oldalról fogjuk meg.
Egy idő után nem azért vagyok jó, mert meg akarok felelni Istennek, hanem mert szeretem, s a kedvében akarok járni. Szeretem, tehát nem bántom, s jót teszek vele, és mindenkivel. Szeretek mindenkit, de azokkal érzem jól magam, akik ugyanúgy szeretnek engem, mint én őket. (Akik nem bántanak) Hasonló az értékrendjük (Többre értékelik a szeretetet a pénznél, a törődést egy magányos időtöltésnél) Akik bántanak, azokkal nem tudok lenni, érdekből se. Azért választom Istent, mert az ő szeretetére vágyom, őt szeretem, s nem érdekel, hogy koldus, vagy Isten, veszít vagy győz. Az számít, hogy szeret, viszont szeretem, tanít a szeretetre, s ezt tekintem értéknek, ez az értékrendem.

Érdemes különválasztani, hogy minden vallás vonzerejében van egy pszichológiai magyarázat, és egy természetfeletti.
Pszichológiai alatt azt értem, hogy ami értékrendet megtanultál gyerekkorodban, ami ahhoz a legjobban hasonlít azt fogod választani. Szép lassan hozzá igazítod az értékrendedet, amivel együtt az értékrendet egyre jobban el fog térni a többi vallástól. Ez igaz az ateizmusra is, azt is lehet hitnek tekinteni, hogy a semmiben hiszek, illetve az az értékrend, hogy nincs egyetemes értékrend, és azt csinálok amit akarok, max vigyázni kell, hogy le ne bukjak, és a társadalom meg ne büntessen.

A másik, a természetfeletti. Az örök kérdés, hogy kulturális relativizmus van, vagy abszolutizmus. A gyilkosság csak a mi kultúránkban bűn, vagy máshol is annak kell lennie. Házasságon belüli nemi erőszak Szomáliában minek minősül? A migráns váltság kapcsán annak a levét isszuk, hogy egyesek azt hitték, hogy a demokrácia mindenhol jó, a diktatóriumos pedig bárhol fúj.
Ha vannak örök értékek, akkor az ember vágyik arra, hogy szeressék, találkozzon Istennel, hogy teljes legyen. (Ha jól tippelem, hogy a szeretet utáni vágy örök.)
Ott vannak a megmagyarázhatatlan dolgok, amik egy természetfeletti erő nélkül nehezen magyarázhatóak.
Hitrendszer nélkül a társadalmak kiüresednek. Én nem élem meg sikertörténetnek a modern nyugati világot. Azt látom, hogy az emberek elérzéketlenednek, s félő, hogy tényleg az lesz, mint a legvadabb sci-fikben, hogy a gyerekek nem szülőktől, akik szeretik egymást születnek, hanem az állam kelteti őket, hogy legyenek fiatalok. Nem kapnak szeretetet, nem fogják értékelni, a pénz és a hatalom lesz az érték.
Bármilyen logikusan felépített hitrendszer képes kötőszövetként szolgálni egy társadalomban. Hogy egy jó vallásnak sok mindent köszönhet az állam, társadalom nem vitatom. A kérdés az, hogy a sok társadalomra kezdetben jótékonyan ható vallás közül melyik az igazi?

Szerintem önmagában a tanításaival nem tudott megtanítani önzetlenül szeretni. Péter pld a pünkösdi beszéd után viselkedik furán, mikor az agapéra összegyűlnek. Odamegy a pogány keresztényekhez, majd mikor megjönnek a zsidó keresztények, gyorsan továbbáll onnan, mintha ott se lett volna, ez képmutatás. És ezt pont Pál veszi észre. Vagy, bár nincs komolyan kiemelve, de Pál és Márk között komoly vita lehetett, hogy nem folytatják közösen a missziói utakat...
Ez csak két példa, de számos más példát találhatunk még az Újszövetségben.
Tehát a tanítás önmagában kevés.
A bibliai antropológia beszél megváltásról, újjászületésről és beszél megszentelődésről.
A megváltás Jézus kereszthalálához köthető, egyszeri és megismételhetetlen, és a megtérés ennek következménye. A megtérés az, mikor tudatára ébredek, hogy a megváltás rólam (is) szól, és elfogadom, mert enélkül elvesznék.
A megszentelődés egy hosszú folyamat, amikor Isten Szentlelke (Szent Szelleme) az egész életem során dolgozik azon, hogy krisztusibb, jobb ember legyek. Ennek feltétele, hogy megtért ember legyek.
Ehhez, meg az kellett, hogy Jézus a feltámadása után elküldje a Pártfogót, aki mindig velem, velünk lehet.
Hogy ez a megszentelődés működjön, kell a tudatos döntésem, akaratom, szándékom az adott szituációkban, de a változást bennem Isten Lelke végzi el minden esetben.

A Biblia tanításai arról szólnak, hogy nem hagyhatom ki Istent az életemből. Még Jézus is minden tanításában az Atyára mutat. A vele való szeretetkapcsolat hiányára, a rendezés szükségességére, és a működő kapcsolat testet-lelket gyógyító mivoltára.

Enélkül nincs értelme a tanításoknak, a tanulásnak. Az első parancsolat sem azzal kezdődik, hogy mit tegyél ember, hanem Istenre mutat, és a szabadítására... ezek után van minden.

A megváltásnak nem része az én aktív cselekedetem. Mert kegyelemből van üdvösségünk, a hit által, és ez Isten ajándéka, nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék (Ef 2,8-9)
Jézus a kereszten azt mondta, hogy "Elvégeztetett". Ez azt jelenti, hogy a megváltáshoz minden teljesült. És erre jó példa az egyik lator, aki semmi cselekedetet nem tudott tenni, semmi jézusi tanításnak nem volt vsz részese, mégis üdvössége lett.

Egyetértek, hogy nagyon fontos az isteni szeretet a hívő ember életében, de ne értékeljük túl. Ez csak olyan, mint a Hold fény, amely a Nap fényének visszaverődése. Az legtökéletesebb emberi szeretet is csak viszont szeretet, válasz Isten szeretetére, amit csak a Szentlélek által tudunk felfogni.
Tehát aki igazán cselekvő, az ebben az esetben is Isten.
Volt életemben, amikor megtértként nagyon kereszténynek akartam látszani, kudarc lett a vége. Friss megtértként gyermeki voltam. Ahhoz, hogy növekedjen egy valódi gyermek kell, hogy a gyerek egyen rendesen, legyen szeretetkapcsolata a családjával, környezetével... De a növekedést ott is Isten adja. Van szerepe a gyereknek, de magát egy centivel sem tudja megnagyobbítani... Ezt Isten adja.
Így volt az én lelki gyermekségemmel is, a növekedést Isten adta, nekem is volt ebben feladatom, de magamat "egy centivel" sem tudtam megnövelni... Ezt Isten végezte el bennem gy, hogy hagytam, hogy munkálkodjon bennem. Ez persze nem volt mindig kellemes, volt hogy tiltakoztam, ellenkeztem, de igazi áldást akkor élhettem meg, mikor engedtem Istennek...

[ Szerkesztve ]

www.refujvaros.hu

Kultúrák sokszínűségére egy video, hogy az egyes országokban mennyire engedik el a vészjelzést használó járműveket. Ezek többsége mentő, bár a németeknél valószínűleg tűzoltókocsi.
Jó kérdés, hogy az egyes snittek mennyire reprezentálják az adott népet, direkte olyat válogattak ami jó vagy rossz színben tünteti fel őket, vagy ez náluk az átlag.
Érdemes megnézni, hogy viszonyulnak a szirénázó autókhoz az indiai, kínai, amerikai, német, lengyel emberek.
A link eastmen oldaláról szedve
https://youtu.be/4nqkhC8zn8Y

Amiért berakom az az, hogy mindegyik kultúrát más-más vallás jár át, ezért másként tekintenek az emberre is.

[ Szerkesztve ]

Jézus halálával megmutatta, hogy igenis lehet úgy szeretni, hogy az életünket adjuk a többiekért, valamint nem lehet tudni, hogy az alatt a három nap alatt mi történt. Jó kérdés, hogy az atyát ki lehetett volna-e engesztelni más módon is? A szentlélek is valószínűleg e nélkül is el tudott volna jönni. Mindegyik feltevés.
A tanítás fontosságára egy stratégiai megfontolással hívnám fel a figyelmed: Az ördög nem hülye. Ha tudta, hogy Jézus halálának milyen következményei lehetnek, akkor miért segített neki megdicsőülni? Két oka lehet: Elszámította magát, és arra számított, hogy most lehetősége lesz legyőzni Jézust, az is igaz, hogy valószínűleg sosem volt és lesz jobb lehetősége erre. A másik indok pedig, hogy Jézust megdicsőíteni még mindig kevésbé rossz, minthogy itt még tovább négy évet tanítson. Elszámította magát, ez a négy év is elég volt, s előbb nem tudta eltenni láb alól Jézust.
A kettő egyaránt fontos. Ha a Hold példádból indulok ki, akkor Isten a Nap, ami megvilágítja a Holdat, de a Hold is csak azért veri vissza a fényt, mert felszíne világos. Ha sötét színű lenne, akkor a fényt elnyelné, s csak hősugárzásként verné vissza az infravörös tartományban.
A szabad akarat miatt, Isten kegyelme, csak akkor tudja kifejteni hatását, ha mi is engedjük, és jók vagyunk. Bár ő választott minket, ha mi is nem választjuk őt, ő nem fogja direktben átírni lényünket, csak hogy megváltoztasson, mert tiszteli a szabad akaratunkat.

Az áldozati szertartás teljesen elfogadott a vallásokban. Az ember áldozatot mutat be, hogy elnyerje az istenek tetszését. A kereszténységben nem az ember fizet, hanem Isten... Ezt máshol sehol nem találod. Ez logikátlan, a tökéletes alázza meg magát az Istentől elfordult emberek előtt.

Ha ingyen van egy gyógyszer, akkor nem kell fizetni érte. Az nem fizetség, hogy kibontod a dobozt és egy korty vízzel lenyeled. Az üdvösség ingyen van, a hit nem fizetség.
És valójában nem Isten szortíroz, hanem az ember. Aki kapcsolatban van Istennel életében, az kapcsolatban lesz az örök életben is, és aki elutasítja a kapcsolatot, az a hite szerint az élete után sem lesz kapcsolatban Istennel.

www.refujvaros.hu

Jézus halálával megmutatta, hogy igenis lehet úgy szeretni, hogy az életünket adjuk a többiekért
De ettől még az ember nem lett krisztusi. A példa itt kevés, mert nincs alapból az emberben elég muníció ahhoz, hogy így tudjon élni. Jézus halála oda vezetett, hogy a tanítványok félve elrejtőztek, majd elkezdtek visszaszivárogni a mindennapi munkájukhoz. Nem a példa indította el a változást, hanem a kiáradó Szentlélek.

Szerintem Isten, ha lett volna más út, akkor nem ezt választja. Isten nem küldte volna a büdös istállóba, kiszolgáltatottan, meg nem értett emberként Jézust a földre a megaláztatásba, a fájdalmas kínhalálba, ha van más út.
Jézus valóban szenvedett, valóban fulladt, valóban meghalt, valóban elhagyatottá lett.
A Lélek korábban is kiáradt egy-egy emberre, de a pünkösdi kiáradás más, a Lélek az Isten népére áradt ki, és árad ki a mai napig.

Arról most nem szeretnék vitázni, hogy mekkora pofára esés volt a kísértőnek Jézus halála, feltámadása és a Lélek kiáradása. Hogy pofára esés volt Jézus léte, az abból is kiderül, mikor Jézus azt mondta, hogy látta a Sátánt villámként leesni az égből.

Tényleg fontos, hogy visszatükrözzük Isten fényét és ne matt sötétként elnyeljük. Ez a mi döntésünk, hogy átengedjük.e Istennek az irányítást az életünkben. Ekkor tudja igazán "kifényezni" és "kivilágosítani" az életünk.

www.refujvaros.hu

Prométeusz titán volt (az olümposzi istenek előtti isteni lény), nem ember, mégis megfizetett tettéért.

"És valójában nem Isten szortíroz, hanem az ember."
Ez nem áldozathibáztatás?
Ha valaki egy másik istenségben hisz, nem üdvözül. Ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem tartja hihetőnek istent, akkor sem.
Ha a keresztény isten mindenható, ezt előre látja. Akkor mi szerepe van ebben az embernek?

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Áldozathibáztatás? Itt az áldozat Jézus Krisztus volt. Mintha a mentő hajó lenne a felelős azért mert valaki nem akar felszállni rá. Mintha az orvos lenne a hibás, ha nem engedjük beadatni a védőoltást.

www.refujvaros.hu

Nem fogok tökéletes példával szolgálni az Isten mindenhatósága, a jövőbe látásának etikai vonzata tekintetében.
De szülőként nem nehéz elképzelni olyan helyzetet, ahol az évek tapasztalatai alapján előre sejtem, érzem, tudom, hogy fiatal felnőtt gyerekem rossz döntést hoz minden érvem ellenére, és hagynom kell őt, mert önálló életet élő felnőtt ember döntését tiszteletben kell tartanom, mert ez az ő élete.

Más...
Van egy olyan keresztfiam, aki nem tartja velem a kapcsolatot, pontosabban tudatosan megszakított minden kapcsolatot velem nem miattam, hanem egyéb okokból.
Nem is az ok a lényeg, hanem a döntés. Amennyiben nem akar velem beszélni, találkozni, letilt a facebookon stb... akkor ha tovább próbálkozom, ez már tolakodás, zaklatás a részemről, ami nem a szeretet jele. Bár kötődöm hozzá, de tudomásul veszem a döntését, még ha rossz döntésnek is tartom...

www.refujvaros.hu

"Nem fogok tökéletes példával szolgálni az Isten mindenhatósága, a jövőbe látásának etikai vonzata tekintetében."

Nekem van egy történetem egy new yorki biztosítási kárszakértőről:
Az úriember hihetetlen sikeres volt mindene megvolt, amerikai mércével mérve is igen jól élt, gyönyörű ház, feleség, az irodája ablakából letekintett a városra, tényleg már szakmailag is elért mindent.
A legtöbb nagy biztosítóval kapcsolatban állt, viszonylag kevés munka, csak komolyabb káresetekkel foglalkozott, sok szabadidő.

Történt egyszer, nagy áruházlánc egyik raktárát a tűzjelző meghibásodása miatt elárasztotta az automatikus tűzoltórendszer. Több tízmilliós kár(dollárban).
Amikor kiment, felajánlották neki, hogy oldja meg "okosba" és legyen tűz, a biztosító fizet.
A történet főszereplője eléggé otthon volt abban, hogy meg tudja állapítani, hogy mi a helyes és helytelen cselekedet, szóval az ajánlatot nem fogadta el.
Ezek után meg is fenyegették, hogy tönkreteszik, ha nem fogadja el az ajánlatot.
Továbbra sem fogadta el az ajánlatot, hiszen a helytelen cselekedetek biztos, hogy visszaütnek.

Tönkre is tették, elveszítette szinte mindenét, ráment a házassága, a házából egy kis bérlakásba költözött a gyönyörű irodájából kiszorult a város szélére.
Ott ült, egyáltalán nem értette, hogy miért történik mindez vele.
Pontosan tudta, hogy annak a döntésének a következménye a teljes csődje, hogy nem fogadta el a visszautasíthatatlan ajánlatot.
Egészen addig nem értette, hogy miért történt mindez amíg egy szeptemberi napon be nem szállt egy Boeing 737-es as régi irodája ablakán.
Mindezzel együtt elég sok munkája lett hirtelen.

Lehet ezt isteni gondviselésnek, karmának, vagy akárminek hívni.

Igen, de megint ugyanoda lyukadunk ki.
Ha a keresztény isten szerint csak egy igaz út van, akkor miért várja mindenkitől hogy magától jöjjön rá?
Lehet hogy magától egy teljesen más, de ugyanolyan megindokolható megoldást süt ki. És ilyenből rengeteg létezik.
Viszont ha nem találta el a sok közül az egyetlen egyet, akkor jön a bünti.

A te példádat követve:
Ha totyogók vagyunk Istenhez képest, neki kötelessége lenne megakadályozni hogy a kamion alá menjünk.
Ha fiatal felnőttek, akkor nem szabadna megbüntetni az önálló döntéseinkért.
A kettő együtt nem megy.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Nem hiszem, hogy egyetlen megoldás van. Ráadásul, ha egy lenne, azt is meg lehetne közelíteni többféle irányból. Talán az egész olyan, mint a művészet: Átadhatod a technikádat, a szépérzékedet, a stílusodat a tanítványodnak, megmondhatod, hogy hol javíthat a technikáján, esetleg azt is, hogy amit festett az nem szép. De neki kell rátalálnia a saját stílusára. Ha a mestere stílusát követi, akkor egész életében egy másoló marad.
Nem hiszem, hogy csak a német reneszánsz lenne az egyetlen szép stílus. Az ókori művészekben is látom a szépséget. Az avantgárdot, Picassot elismerem, de már nem raknám ki a falamra. A mai modern festészetben, pedig nem értem mi a szép. Mi lehet művészi egy vonalban és egy pöttyben? Ha mégis mindegyiket értékes műként fogadjuk el, akkor a hitre, és a Isten szerint mi a helyesre is számtalan variáció létezik. De azért ne akarjunk vért és halálfejet rajzolni. (Bár a Sikoly szereplőjét lehetne zombinak tartani )

"Megerősítési torzítás."
Pont ma néztem a The Story of God with Morgan Freeman 1x6 részét, ami a csodával foglalkozik. Mi a csoda? Csodának tekinthetünk-e valamit, aminek a valószínűsége 1:milliárdhoz? Igen?
Ha egy pakli francia kártyából lerakunk 5-öt egymás mellé, annak 1:14 milliárdhoz az esélye, hogy ugyanaz jön ki. Az is csoda?
Kiszámolták, hogy mennyi az esélye annak, hogy egy majom írjon egy Shakespeare drámát. Ha írna, akkor csoda lenne?
Végül is, a csoda az, ha egy esemény kimenetelének adott valószínűsége van (50%->1:10^10) s valami úgy avatkozik be, hogy nekünk jó legyen. Vajon hogy lehet mérni?
Témával tudományosan is foglalkoznak. Az Atkinson féle Pszihológia könyv is említ a tudat és tudatállapot részben egy Ganzfeld-próba kísérletet 1974ből. Mezei gondolatátvitel kísérlet volt, a találati arány 38% volt, míg a statisztika szerint csak 25%-nak kellett volna kijönnie. 938 eset, valószínűsége 1 milliárdhoz.
Tény, hogy nem sikerült megismételni.
Szóval igen, lehet megerősítéses torzítás is, vagy csoda. Hogy teszel különbséget?

"Nem hiszem, hogy egyetlen megoldás van."
"Én, az Úr, vagyok a te Istened,[...] ne legyenek néked idegen isteneid én előttem."

Csodának úgy tudom azt a jelenséget hívják ami csak természetfölötti okokkal magyarázható.
Ha a Ganzfeld-kísérletet nem sikerült megismételni, akkor szerinted mi erre a magyarázat?
2 másodperces guglival kidob vagy ezer okot; hol sértették meg a tudományos módszertant, vagy esetenként a saját szabályaikat is.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Egy az Isten, de ez nem jelenti azt, hogy csak egy féle képen lehet betartani a törvényeit. Döntési helyzetben, sokszor van, hogy igen vagy nem. (Bár elvileg az is döntés, ha úgy döntesz, hogy nem döntesz) Viszont, hogy a döntési helyzetek közt melyik utat választod az már a te szuverén jogköröd, és ott sok lehetőség van.
Azért a Ganzfeld-kísérleteteknél érdemes megemlíteni, hogy a telepatikus képesség nem mindenkinél ugyanolyan erős. Ráadásul a kontrolálása sem tökéletes. Jó kérdés, hogy a populáció hány százaléka rendelkezik a képességgel. Itt viszont az kell, hogy mind az adó, mind a vevő rendelkezzen a képességgel. (Vagy minimum a vevő?) Ezért nem mindenkit választhatsz be a kísérletbe. Ha olyanokat válogatsz be, akik nem rendelkeznek a képességgel, akkor csak zajt kapsz.

Alapból az ember Istennel való szoros kapcsolatra lett teremtve.
De mivel ez szeretet kapcsolat, a két fél együttes döntésén múlik a léte.
Amennyiben az egyik fél ezt elutasítja, a másik fél nem fog erőszakoskodni.
Az embernek nem magától kell erre rájönnie. Erre mutat rá a teremtett világ, a Szentírás, a próféták, bizonyságtevők és hellyel-közzel a lelkiismeret is.

Ezeket el tudja az ember hallgattatni, nem vesz tudomást róla, tudatosan elutasítja stb...
Isten ezer módon közeledik és keresi a kapcsolatot az emberrel. Az ember tudatos elutasítása után válhat véglegessé az, amit az ember választott. Nem büntetés az, ha azt kapod, amit kértél, vagy ha mégis, akkor az nem annak hibája, aki adja.

Nem totyogók vagyunk, és nem a kamion ellen kell megvédeni minket, hanem az életünk királyai, és a rossz döntéseinktől akar megvédeni minket, de meggyőzéssel, és nem erőszakos trónfosztással.
A fiatal felnőttek önálló, rossz döntéseinek következménye nem a büntetés, hanem maga a következmény. Egy abbahagyott tanulmány, egy meggondolatlan hitelfelvétel büntetése nem az, hogy a szülő még külön válogatott büntetéseket agyal ki az engedetlenség miatt, a valódi büntetés az esély elszalasztásának következménye vagy a törlesztőrészlet.
Isten átvállalta a törlesztést, mint egy érző szülő... csak épp a fiatal felnőttet ez nem hatja meg... Akkor ki a felelős az újabb hitelfelvételért?

[ Szerkesztve ]

www.refujvaros.hu

Röviden:
Nem. Ez indoklás nélkül csak üres kijelentés.
Nem, a zsaroláson alapuló kapcsolat nem szeretet.
Nem, örök szenvedést senki nem kér magára.

Nem, nem vagyunk életünk királyai. Akkor nem születnének fogyatékkal, betegséggel emberek, se nyomorba, se abuzív szülők közé.
Akkor nem rángatnának saját ösztöneink, hormonaink sem dróton minket.

"What is bravery, without a dash of recklessness!"

Én nem úgy fogom fel, hogyha valaki rossz, akkor azért nem juthat a mennyországba, mert Isten nem szereti, és akit nem szeret, azoknak kívül tágasabb. A szeretet továbbra is megmarad, csak kénytelen meglépni és betartani ezt a szabályt, mert ezzel biztosítja, azt, hogy a mennyország továbbra is mennyország maradjon. Egy AK-s örült, bármennyire is kedves és szeretetreméltó nem juthat be.

Van egy olyan kedvenc mondásom, hogy az emberek azt hiszik, hogyha az ördög ajánlatot tenne a lelkükre, akkor ha még el is adnák neki a lelküket, tuti megkérnék az árát, gondtalan élet, 40 szűz minden éjszakára stb, stb. A valóság pedig az, hogy a lélek ára nagyságrenddel kisebb: 100Ftért már tudunk ölni, de ugyanígy sajnálunk (naponta) 50Ftot adni egy koldusnak, a mosoly luxustermék, nem adunk belőle stb. stb.
Senki se kéri magának az örök szenvedést, de mégis úgy él, hogy az lesz a sorsa. Az út végén majd azt látja, hogy ez tényleg az atomhulladék-temető, pedig számtalanszor volt tábla, hogy tengerpart jobbra.

Az élet királyai kifejezést kymco szerintem abban az értelemben használta, hogy a lehetőségekhez képest bármit megtehetsz. Igen, kezdhetsz fogyatékkal, az út közben kaphatsz szinte kikerülhetetlen akadályt, de direktben nem kapsz agymosást. (Szektától, reklámcégtől igen, de Istentől, hogy reggelre mosott aggyal ébredsz nem.) A lelked fogantatásodtól (!) kezdve teljes, annak nem kell fejlődnie, nem úgy mint a testednek, szellemednek.

A feltevésed erősen boncolgatja a szabad akarat fogalmát. Mit tekintünk annak? Ha az univerzum szabályai kötöttek, benne a részecskék helyzete adott, (Tudom, határozatlansági reláció, de az csak azt mondja ki, hogy egyszerre nem lehet megmérni/megmondani egy részecske helyzetét és sebességét, nem pedig, hogy ez ne lenne egy olyan adat amihez nem lehet hozzáférni) akkor már minden az ősrobbanásban eleve elrendeltetett. A korszakalkotó gondolatok is a részecskék helyzetének a következményei, gondolataim, tetteim, mind mind, a fizikai adottságok, és törvényszerűségek következménye. Hol itt a szabad akarat? A kombinációk sokszínűségében, és meg nem jósolhatóságában. Hogy mozgásképtelenül, egy degeneratív idegrendszeri elváltozással is lehetsz korszakalkotó zseni, és élhetsz sokkal tovább, semmint várták tőled.

Királyok is születnek fogyatékkal, lehetnek betegek... A király kifejezés alatt azt értem, hogy a döntéseket maga hozza, nem mások döntését fogadja el a hatalma alatt álló "területen". Megvilágítom másképp: Az életünk királya azt jelenti, hogy: "én akarom eldönteni, hogy mi a jó nekem" ( és ne más, főleg ne Isten döntse el") szemlélettel él valaki. Ez lehet beteg, fogyatékkal élő ember is.

Az Isten nélküli élet itt a földön is szenvedés. Ezt próbáljuk csillapítani pld a túlzott fogyasztással, az élvezetek túlzott hajhászásával, a siker és teljesítmény központúsággal stb...
És még egyszer írom. A pokol nem más mint az az Isten nélküliség lecsupaszítva, amit az ember itt is megél Istentől elfordulva.
Ha valaki tudatosan lemond egy állampolgárságról, ne csodálkozzon, hogy az adott állam ezt komolyan veszi...
Az állam hibája lenne, hogy kirekeszti saját magát? Esetleg erőszakkal tartsa vissza?

www.refujvaros.hu

Sem a Biblia, sem a keresztény vallás nem ezt tanítja amit mondasz.
Nem Isten nélküliségről van benne szó, hanem örökké tartó szenvedésről.

Most már persze mást prédikálnak, mert ezt az árut ma nagyon nehéz lenne eladni. Ezért szelektálnak a forrásműből.
Az eredeti keresztény szabályrendszerben az istenhit nem állampolgárság.
Hanem ez a választás: ha nem értesz egyet a kapitánnyal, úszhatsz a cápákkal.

A szabad akarat nem létezik olyan formában, amire a legtöbb hívő gondol. Erre próbáltam én is rávilágítani.
Hiába hozza látszolag az egyén a döntéseket, döntéseink mindig behatároltak.
Nem csak fizikailag, vagy a környezetünk, közösségünk által. Hanem gyakran olyan mentális folyamatok által aminek nem vagyunk tudatában.

Egy mindenható lényt kötnek ilyen korlátok?
Egyáltalán hány keresztény hívő gondol bele abba, hogy a mindenható teremtő Isten és az emberi szabad akarat egymást kizáró dolgok? (Egyébként a mindenhatóság is önellentmondás.)

"What is bravery, without a dash of recklessness!"