De itt Isten maga a készítő. Ha szándékoltan tett bele hibát, a felelősség akkor is az övé. Ha pedig nem szándékosan, akkor... nos, ennek továbbgondolását rád bízom.

A vallás nem matematika, nem egy absztrakt kreálmány. A világot próbálja magyarázni (a matek nem), a társadalmi és morális szabályokat állít fel, ill. az emberi élet egyéb területeire próbál befolyást gyakorolni.

A vallás annyira nem örök, hogy a Biblia is különböző szövegekből van összelegózva.
Az első formáját - az anekdota szerint - 325-ben nyerte el. Arról nem is beszélve hogy a keresztények ma már nem áldoznak állatot, bár a Bibliában benne van.

A vallási vitákra való hivatkozást pedig elég nagy kapufának tekintem.
Hogy vitatkozol valamiről, amit nem vethetsz bizonyítási eljárás alá? Az eretnekség és istenkáromlás kategóriát sem én találtam ki... Luther ezt kapta.
Vagyis teljesen szubjektív dolgokról, szokásokról vitáznál. A tudományos világ objektív témáival szemben.

Ez is azt bizonyítja, hogy a Biblia értelmezése teljesen szubjektív, és menthetetlen felülvizsgálatra szorul ha nem követi a társadalmi változásokat. Vagyis egyáltalán nem örök igazságok tárháza.

Visszatérve a szabad akarathoz:
Ha van szabad akarat, szerinted lehetséges-e a mennyben szándékos gonosztettet elkövetni?

"What is bravery, without a dash of recklessness!"