Több dolog kavarog itt, úgy érzem.
1. Ha master/slave formációban fut 2 winyó, akkor azok egy csatornán osztoznak, így nem fog duplázódni a sebesség, hiszen vagy az egyik, vagy a másik winyó dolgozik. Ez SATA esetén is meglehet, hiszen nem az architektúrát, csak az átvitel módját változtatták meg. Vagyis két alaplapi csatlakozó simán működhet master/slave konfigurációban.
2. Minden továbbit egy winyó - egy különálló csatorna esetére írok.
3. A blokkméret, a winyó cache, winyók száma és a mozgatandó adatmennyiség összefüggésben van a sebességgel.
4. Winyók száma. A külön csatornákon külön winyók egy darabig növekvő tempót adnak. Ha viszont a konfigurációhoz tartozó DMA csatornák megteltek, akkor sorban várnak a csomagok, így valódi gyorsulást már nem ad.
5. Blokkméret és adatmennyiség. Kis méretű adatok esetén egy-egy blokkba belefér, így egyedüli drive sebességét kapjuk, vagy akár lassabbat is, hiszen ha két blokk részleteibe írunk, akkor két csatornát, más fizikai pozíciót használunk. Ennek adminisztrálása, a lemezek és fejek pozícióba állása nagyobb időt eredményezhet mint egyedüli drive esetén (nem jellemző, de bekövetkezhet). Nagy file-ok használatánál (ahol már elfogy az OS és winyó cache) a felületek sebessége a döntő. És itt is a leglassabb drive-é. Vagyis a blokkméretet optimálisra akkor tudjuk beállítani, ha tudjuk mire használjuk a rendszert. Joker érték általában a 32-64kB.
6. A fentiek RAID0-ra vonatkoztak. A RAID5 esetén a rendszer redundanciát képez hibatűréséhez. Így egy redundancia blokk készítéséhez az összes vele párhuzamos blokk adatára szükség van. Vagyis RAID5 írásakor több drive-ról olvasunk, hibajavító kódot készítünk, majd több drive-ra írunk. Ez az egyszerű íráshoz képest bonyolult, jóval nagyobb időt kívánó tevékenység. Minél több winyó van a raid-ben, annál tovább tart az írás. Hibátlan drive esetén olvasáskor szükségtelen a hibajavító blokk olvasása, így elméletileg RAID0 sebességgel dolgozik. Ha viszont az egyik drive meghibásodik, akkor az írás (lassú) sebességéhez közelít a tömb olvasása.
7. Soft RAID esetén különálló winyókról beszélünk, és az OS alatt program, vagy maga az OS végzi a fenti műveleteket. Olcsó RAID kártya vagy a legtöbb alaplapi esetén közel hasonló az eset. Ugyanis nincs különálló cache a vezérlőhöz. Így bár az OS egy drive-ot lát, a driver a kellő művelethez keményen allokálhat a RAM-ból munkaterületet. Ez viszont már lassít, szűk keresztmetszet lesz. Az igazi profi cache-es RAID kártyák viszont valóban csak egy drive-ot mutatnak az OS felé. Itt már minden műveletet a kártyán lévő proc végez a saját kártyán lévő memóriában. A firmware algoritmusa határozza meg a kártya sebességét nagyon sokszor. Ez viszont alkalmazásfüggő. Ezért lehet, hogy sokan az egyik, sokan a másik gyártóét tartják nagyra, míg fordítva nem tetszik nekik. Igazuk van, hiszen másik környezetben használják, és épp oda optimalizálták a ''jó'' kártyát.
Összefoglalva: A feladathoz kell optimálisan kiválasztani az eszközöket. Minden változatnak meg van a szerepe a maga területén, és ha ezeket keverjük, akkor rossz szájízünk lehet.
A hibrid RAID megoldásról: Mind sw mind hw megvalósítása létezik. Viszont a nyereség és a veszteség nincs arányban. A legjobb teljesítményt akkor tudjuk kihozni, ha egy drive csak egy rendszer része. Legyen az bármilyen típusú RAID.
Murphy él és dolgozik (Ami el tud romlani, az el is romlik). hdd-mentes.hu
