Az megvan, hogy olyan emberek átképzéséről beszélsz, akik gyakorlatilag betanított munkát végeznek? Nekik kb olyan mindegy, hogy egy autós levegőszűrőt, egy üvegmosókefét, egy nyomtató lapadagolót, vagy egy iphone hátsó takarólapot gyártó gépet kezelnek. Tudom, felénk Zalában is kb ilyen skálán mozognak az átállások.

Aki meg képzett, sokat látott profi cnc-s, azt meg nem kell félteni, neki mindig lesz melója.

Figyu, 2000-ben diplomáztam pedagógusként, osztálytermet azóta is csak szülői értekezleten láttam, de adminisztráció/logisztikai területen kb minden voltam már, csak akasztott ember nem, és eddig mindig meg tudtam állni a helyem. Az egész életem arról szólt, hogy pár évente tanultam valami új dolgot, és még csak nem is felsőoktatásban.

Amilyen munkaerőhiány van minden területen, erősítve a demográfiai folyamatokkal (öregedő társadalom + elvándorlás), manapság tényleg csak az nem dolgozik, aki nem akar. És az “alja” munkák, amiket eddig mindenki megvetett, egyre jobban értékelődnek fel. Persze azt is jól kell csinálni, de ezek kb hetek/hónapok alatt megtanulható dolgok, utána meg már a rutin mellett csak mentalitás kérdése, hogy valaki hogyan végzi.

Én pl régóta pedzegetem az asszonynak, hogy öreg napjaimra elmennék valami isten háta mögötti farmra traktorosnak, neki meg kb mindegy, hogy hol van, ovi/bölcsi van azért minden faluban…

p

I talked to that computer at great length and explained my view of the Universe to it and then... it commited suicide.