- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sh4d0w: Én és a számítógép
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- f(x)=exp(x): A laposföld elmebaj: Vissza a jövőbe!
- MaxxDamage: Vizes Laptop Hűtés? Lehetséges? Igen!
- eBay-es kütyük kis pénzért
- sziku69: Szólánc.
- Argos: Az vagy, amit megeszel
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
Én a közvetlen összekötés előtt mindkét csatorna kimenőjelével sorbakötnék 1-1 ellenállást is (pl. két egyforma 1..2,2kΩ körüli értékűt), biztos ami biztos. Így tuti nem lesz baja a lapodnak. De mi a célod vele? Legtöbbször azzal is megelégednek, hogy szimplán az egyik csatorna jelét viszik tovább.
-
#1394
toth_janika
őstag
toth_janika
őstag
Köszönöm szépen a segítséget!
Szóval hogy is lehetne megoldani azt, hogy egy király kis erős LED-et megtudjak világítani?
Ez a nagy kérdés!
Milyen energiaforrást használjak?
-
#1393
And
veterán
toth_janika
#1391
And
veterán
válasz
toth_janika
#1391
üzenetére
1. Sokfajta erősfényű led létezik, 20mA nyitóáram mellett már 10 candela felettieket is találni.
2. Ha pesti vagy, nézz szét a C*nradban, hogy mi a választék, majd próbálj hasonló diódákat szerezni máshol feleannyiért![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
.
3. Ellenállás, kapcsoló nem árt, más nem szükséges.
Arra számíts, hogy egy darab 1.5V -os elem nem hajt meg egy ledet sem, magasfényű kék v. fehér ledeket pedig még a két sorbakötött elem sem biztosan tud megtáplálni.
Mod. #1392: ehh, a lassúság..
[Szerkesztve] -
#1392
LukE
veterán
toth_janika
#1391
LukE
veterán
válasz
toth_janika
#1391
üzenetére
dolog bukik nehany helyen. Ha tenyleg a legerosebb led kellene, akkor luxeon StarV. Na ez fele fenyeron kiuti a szemed kozelrol
Es megegeti a kezed, ha nem raksz ra egy eleg nagy hutobordat
masfel V-rol talan piros vagy zold ledek fognak mukodni, de azok is eleg halvanyan. Feherhez es kekhez mar 3 cella kell. (vagy egy Li)
hol? valassz: Bővebben: link -
#1391
toth_janika
őstag
toth_janika
őstag
Üdvözletem!
Kérdésem eletronikai jellegű! Szóval szeretnék egy kis LED lámpát szerkeszteni! Fontos lenne, hogy a lehető legerősebb fényű LED legyen benne! Az egészet egy 1.5V-os mikro (AAA) elemről szeretném működtetni, amit egy műanyag (PVC) foglalatba illesztenék! A lámpa bekapcsolásást egy mikrokapcsoló tenné lehetővé!
Kérdéseim:
1, Melyik a legerősebb fényű LED?
2, Hol lehet beszerezni?
3, Milyen egyéb dolgok kellenek hozzá (ellenállás, kapcsoló, stb)?
Előre is köszönöm! -
arpeen2
senior tag
Egy kis segítség kellene a nagy modderektől.
Egy átlag gépet (P4 3GHZ, 160GB) mivel és hogyan lehet olcsón halkítani? A gépben van procihűtő (gyári prescott) kétventis vinyóhűtő (ez elég halk) valamint van a tápventi (asszem mercury 420W-os táp) és a 9600XT gyári ventije.
Ti mit ajánlanátok ésszerű keretek közöt ? -
#1389
busaattila
csendes tag
Cika
#1386
busaattila
csendes tag
Szevasz Cika!
Valójában nem derült ki a hozzászólásodból, hogy mi a csodának szeretnél 15V-ot mindenhova? Amúgy gyenge észrevételezésül mondom, ha így is szeretnél, akkor már miért készítedd el stabil 12V-ra. Szerintem nem kell trükközni a 15V-al. Egyenáramnál a lényeg, hogy stabil legyen, de ez tényleg nagyon maceráns, nem beszélve a szobában futó vezetékekről és trafókrol, ugyanis szerintem is több trafóra van szükség, ha mindent rá szeretnél kötni. Na, de azért hajrá, mert nem rossz ötlet, ha sikerül, ha nem, akkor legalább megprópáltad és ez a lényeg!
Üdv!
-
Robert7x
aktív tag
Trafok utolagos parhuzamositasa nagyon maceras. Minimalis feszkulonbseg es valamelyik elhalalozik rovid idon belul....
Nagyfenyu LEDekkel nem a legjobb. Igazan en a kovetkezot javasolnam: 12V-os halogen spotlampa. Valamint a szobaban tobb trafos kor. 1. vilagitas, stb.
A szamitogephazat igaz nem akarod igy szetszedni?
Mas: a trafok nagyon jok legyenek, kulonben az 50Hz-s bugastol meg fogsz orulni. Valamint a szort magneses ter az osszes kozeleben levo femtargyat rezgesre birja... En meggondolnam. -
Cika
csendes tag
válasz
zLegolas
#1323
üzenetére
Köszönöm a hozzászólásokat mindenkinek.
Bocs, hogy ennyire eltűntem, de mostanság nem volt időm semmire.
Javaslatodra egyszerűsítem a dolgotokat.
Szóval a szobámat szeretném egyenáramra átalakítani. Nagyjából 15V-ra gondoltam, mégpedig azért, mert a számítógép ventilátorai is erről üzemelnének, így a fordulatszámszabályzó után is megmaradna a 12V + egy kis tartalék. (Most is külön tápról működnek, egy 235W-os codegent szedtem szét és dobozoltam újra. A CPU és VGA ventik váltható, +12V - GND vagy +12V - -5V-ról mennek potival lassítva, a házventik GND - -12V vagy +5V - -12V között kapcsolva, potival dolgoznak. Igazi favágó megoldás, de eddig bevált.)
Első lépés lenne a ventiszabályzás megépítése, másodikként a világítás, aztán a szobai ventik, végül pedig ami még eszembe jut. Emiatt sajnos nem igazán tudom, mekkora teljesítményre lenne szükségem. Gondoltam többtrafós megoldáson is, de akkor a később érkezőnek ki kell alakítani előre a helyet. Több trafó esetén az első 35VA körüli lenne és ventik + világítás menne róla. A világításnál nagy fényerejű ledekre gondoltam, de itt még az is kérdés, hogy mennyire lehet bevilágítani velük a szobát.
Ennek a dolognak a vezetékelésével kapcsolatban kérdeztem a szükséges vezetékátmérőt.
Várom az ostorozást meg a segítséget.
Köszi
ui.: A toroid trafók kb 20VA-nál kezdődnek AVISOR-nál.
[Szerkesztve] -
#1383
zLegolas
őstag
Tutti-amigo
#1382
zLegolas
őstag
válasz
Tutti-amigo
#1382
üzenetére
Akkor jó a makettfesték. Kopós helyeken nem biztos, hogy jó akármi is. Megoldás: autólakk (a ráégetős fajta a legokébb).
Keresd meg dokibá-t itt a fórumon valahol, ő profi igazán. -
Tutti-amigo
tag
-
#1381
zLegolas
őstag
Tutti-amigo
#1380
zLegolas
őstag
válasz
Tutti-amigo
#1380
üzenetére
Mihez, bonyek? Részleteznéd?
-
#1380
Tutti-amigo
tag
Tutti-amigo
tag
Hy!
Én még nagyon kezdő vagyok ezen a téren, de azt akarom kérdezni (ha már volt szó róla akkor elegendő egy hozzászólás szám vagy link), hogy lehetne-e olyan festéket használni amit pl makettezéshez szoktak! Vagy mi egyébbel szokták ezt csinálni e terület mesterei?
Előre is köszi a válaszokat -
Dominator
aktív tag
Hello mindenki!
Három kérdésem is lenne:
elsősorban keresek olyan előlapi panelt, ami lehetőleg 4 ventilátor fordulatszámának a szabályozására alkalmas (procventi, 2 rendszerhűtő meg egy vinyóhűtő), és van rajta fejhallgató kimenet. Tud valaki ilyet?
A másik kérdésem pedig az, hogy érdemes-e megvenni a Vantec gyártmányú rezgéscsillapítót? Mennyire csökkenti a ház rezgését és a zajt?
Az utolsó: a ház hátulján van két gyárilag kialakított, kör alakú hely, 1-1 8 centis ventilátornak, kör alakban elrendezett kis furatokkal. Az egyiket már rég kiszedtem (csípőfogóval, mert lusta voltam kivenni az alaplapot). Milyen más módszerrel lehetne kulturált formában kivágni a teljes kört a helyéről anélkül, hogy kivenném a házból az alaplapot?
Előre is kösz. -
seaky77
tag
Sziasztok,
Segítsetek légyszives 230V/12V 5A vagy feletti tápegységet keresek egyszerűen nincs ilyen magyarországon! Dugasz kivitelben meg pláne. Nem tudnátok segíteni kivel építtethetnék egy ilyet?
Gondoltam hogy veszek egy notebook adapter de azok mind 15V tól indulnak. Szóval azt is elvetettem..
Segítsetek pleaseeeeee...
ui: A ''PC-tápból csinálj tápot'' mondatokkal légyszi kíméljetek nemakarok, nemtudok és hangtalan kell...
Köszi!!! -
ZeUS2140
aktív tag
hi all!
Egy sürgős és nagyon fontos kérdésem lenne felétek.
Sürgős a MTH miatt, mert megyek mennék
Egy Sharkoon CCFL vezérlőre rákötöttem 2 UV csövet és elküldte a biztijét.
Tudta a fene, hogy nem lehet rákötni Tudatlan voltam és hibáztam Okuljatok belőle, de most az a lényeg, hogy
valaki meg tudná nekem mondani, hogy kb hány amperos az az üvegbizti, ami a Revoltek Dupla UV vezérlőben van?
Előre is nagyon köszönöm! Életet menthettek ezzel -
zLegolas
őstag
Nem baj, a lényeg az, hogy ne a hentesnél keresd.
Bármi elektronika boltban lelsz, pláne a nagyobbakban.
keresss rá pld. lomex, conrad, meg pár hozzászólással lejjebb találsz másokat is lejjebb.
Mellesleg hol? Mert ha Jászkarafaszajenőn, akkor passz. Bp.-en meg nem gond.
Veszprémben pl. konkrét címmel tudok szolgálni. -
Üdv
Ha meg van a vevő akkor meg lehet csinálni de elég macerás, mert meg kell keresned a vevő kimenő jelét, és onnan már csak otocsatoló kell. Az optocsatoló diódáját ide kötöd a másik végét meg a számítógép bekapcsoló gombjával párhuzamosan. Elvileg mükődnie kell. De várd meg mások véleményét is, mert most értem vissza a suliból és eléggé lefárasztottak. -
zLegolas
őstag
válasz
Csaba_20_
#1348
üzenetére
Bocs, való igaz, hogy félreérthetően fogalmaztam...
A dióda nyitófeszültsége olyan elektronikai paraméter, ami nem befolyásolható rákapcsolt kondenzátorral számottevően.
Én természetesen nem a dióda nyitófesz.-ét kívántam befolyásolni, hanem a kimenő feszt.re értettem, amit írtam (lévén a bazinagy kondi csúcsfesz-re töltődik...) -
CPT.Pirk
Jómunkásember
Szerbusztok!
Remélem jó fórumba irtam... Szóval az a problémám, hogy vettem a Pécsi vásárba egy pioneer A-103 -as 210Wattos esztereó erősitót, csak az előző gazdája leégette a trafóját valahogy... (én pótalkatrész cimszó alatt vettem meg 2800Ft-ért...) Nah, a trafót kicseréltem egy jófajta magyar trafóra, és kipróbáltam. Azt tapasztaltam, hogy ''van benne élet'', a fények világitanak, de pár másodper calatt elhalványodank, és nincs kimeneten jel... Méricskéltem, és a hiba a pufferkondenzátornál jelentkezik, (aszthiszem a pozitivköri puffer) a lábain elkezd csökkenni a fesz, és elsem éri a belső 50V-s feszt... A kondi jó, trafó jó, egyenirányitás megy, de a fesz mégis eltűnik...
Alap áramfelvétele: 110ma, mikor a belső relé is kapcsol, akkor 240ma...
itt van egy link tele képekkel az erősitő belsejéről... Bővebben: link
Ha valakinek van ötlete, az lécci segitsen rajtam!
-
Doki16
addikt
Csátok!
Engem az érdekelne hogy valahogy egy vezetéknélküli csengöből lehet egy távkapcsolot csinálni a számítógéphez csak annyi elég lenne hogy be tudjam kapcsolni vele.
Ha vki tudja hogy hogyan kell csinálni az mondja el de egy linknek is nagyon örülnék.
Elöre is köszi a választ. -
And
veterán
válasz
Csaba_20_
#1353
üzenetére
No, amit az előbb nem vettünk figyelembe - merthogy nem említettem
-, az a primer tekercs ellenállása. Rpr= 540Ω -nak mértem, ezt az áttétel négyzetével a szekunder oldalra transzformálva 1,2Ω -os értéket kapunk. Így mondhatjuk azt is (?), hogy a primer (réz)veszteségmentes, a szekunder pedig 1,1Ω + 1,2Ω= 2,3Ω veszteségű (ez jól egybevág az általad számított értékekkel, az utólagos - terhelt feszültségre vonatkozó - szimuláció ezzel a rézveszteséggel pedig mindössze 0,2% ill. 0,5% eltéréssel (!) adta vissza a gyakorlatban mért értékeket a két terhelőellenállás esetén. Ezt a kis hibát pedig nyugodtan ráfoghatjuk a vasveszteségre, meg a mérési hibára). Ha a huzal melegedését is figyelembe vennénk, akkor a szobahőmérsékletről pl. 80°C -ra melegedett tekercsek ellenállása kb. 24%-kal növekedne (ekkora melegedés valszeg. messze nem volt, mert a terhelések csupán másodpercekig voltak a szekunderen, hosszabb szünetek beiktatásával).
A terhelés hatására bekövetkező szekunder feszültségcsökkenés tehát nem a tekercselés ''korrektségétől'' függ. Korábban is feltételeztem - valamint a gyakorlat is azt mutatja -, hogy a kisebb teljesítményű, csupán néhány VA-es (pl. nyák-) trafók feszültségesése lehet jelentős, akár 15..20% -os is a kisebb vasmag-keresztmetszet -> nagyobb voltonkénti menetszám -> kicsiny huzalátmérő okán, a specifikált működési tartományon belül. Lemértem egy sok éve általam tekercselt nagyobb teljesítményű hálózati trafó (EI-vas, 17 cm^2, min. 200VA, N= 2,95 menet/V, Uszek(0)= 17,95V) feszültségesését is. Ennek a szekunder-tekercse 2,25 mm^2 keresztmetszetű huzalból készült. A szekunder feszültsége 5,6A-es terhelésre 16,75V-ra (6,7 %-kal) esett vissza. -
Csaba_20_
őstag
Valami nagyon nem stimmel ezzel a méréssel(Vagy a számolásommal
). A szekunder tekercs ellenállása egyenáramú szempontból 1.1 Ohm.. A tekercs kapcsain mérhető feszültség 10.45V. Ha leszámítjuk a mérőműszer belső ellenállásából adódó hibát, akkor ezt tekinthetjük a tekercs kapocsfeszültségének. Egy-egy adott mérési elrendezésben, ha szintén végtelen nagynak tekintjük a mérőműszer belső ellenállását, akkor Rbe(a trafó belső ellenállása) a következő képlettel számolható:
Rbe=Uk*Rt/Um-Rt
Ahol Um a terhelő ellenálláson(Rt) mért feszültség. Ezzel számolva az első esetben, ahol az Rt=46Ω volt, az Rbe1=2.36Ω lesz, a második esetben pedig Rbe2=2.2279Ω. Korábban azt feltételeztük, hogy a tekercsen átfolyó áram növekedésének hatására a tekercs melegszik, így az ellenállása megnő. Ám (direkt kis i-vel írtam, hogy látható legyen) i1<i2 mégis Rbe1>Rbe2 ellentmondásra jutottunk.
Figyelembe véve, hogy éjszakázom és megosztott a figyelmem jelen pillanatban is, valamint x óra nem alvás van mögöttem, elképzelhető, hogy valahol hibásan számoltam, vagy gondolkoztam. Ugyanakkor ha helyes a számolás, akkor a méréssel van valami gubanc. Illetve elképzelhető, hogy az elhanyagolások miatt jutottam helytelen következtetésre.
Minden esetre egy korrektül tekercselt transformátor esetében nem szabadna előfordulnia szerintem jelentős feszültségesésnek a névleges terhelési tartományon belül. Különben elég nehéz lenne számolni vele. -
And
veterán
válasz
Csaba_20_
#1351
üzenetére
Primer tekercs -> hálózat, szekunder tekercs -> DMM (nem a tesco gazdaságos fajtából), terhelő ellenállások -> szekunder tekercsre.
Ha azt is beleszámítjuk, hogy a hálózati feszültség méréskor alatta volt a névleges értéknek (221V -ot mértem), az még jobban rontja az összképet. 230V-os primer feszültséggel a szekunder terhelés nélküli feszültsége kb. 10,85V -ra (+20,5%) adódott volna. -
And
veterán
válasz
Csaba_20_
#1348
üzenetére
Bevallom, kezdem elveszteni a fonalat.. Cserébe néhány gyakorlati adat, olyan friss mérések, hogy még ropogósak
. Hozzávalók: hálózati trafó (feliratai szerint: primer 230V / 50Hz, szekunder 9V / 6VA / 666mA, mért Rszek= 1,1Ω), valamint többwattos terhelőellenállások. Mért értékek:
- terhelés nélkül: Usec= 10,45V eff (I= 0),
- 46Ω -mal terhelve: Usec= 9,94V eff (I= 216mA eff),
- 16,7Ω -mal terhelve: Usec= 9,22V eff (I= 552mA eff).
Tehát a névleg 9V-os trafó üresjárásban ennél 16%-kal nagyobb feszültséget ad le, a névleges értéket kb. a maximális terhelésénél - ezt pedig tudnia kell - fogja elérni. A mérések elég jól egybevágnak a szimulált adatokkal (a szekunder tekercs ellenállásán felül még néhány %-os veszteség jön a képbe). -
Csaba_20_
őstag
And írta:
A Si-anyagú diódák nyitófeszültsége pedig akár az 1V-ot is közelítheti, ha a határáramuk közelében dolgoznak.
A nyitófeszültséget szerintem én is úgy jellemeztem, hogy a diódán átfolyó áramtól függ. De ez továbbra se függ a rákapcsolt kondenzátor értékétől, ahogy azt zLegolas állította. -
Csaba_20_
őstag
And írta:
Írod: ''A trafó kimeneti feszültsége állandónak tekinthető.'' Ez viszont miért lenne igaz, ha már a terhelés kapcsán jött elő a dolog?
Olvass figyelmesebben légyszives! Figyeld meg a következő bekezdést:
zLegolas írta:
Ha egy trafót terhelsz, a fesz elindul lefelé. Üresjárásban egy 12V-os trafón lehet 14-15 V-is, ha ráteszed a fogyasztót, beáll a kábé 12V. Ha még sokabbat nyomatol rá, akkor a trafó elkezd jobban melegedni, fesz meg elindul lefelé. Nyilván ezt nem sokáig teheted meg.
Elemzem a kedvedért. A 12V-os trafó üresjárásban 12V-os, merthogy ilyenkor nincs terhelve. Természetesen effektív értékekről beszélek. Ha a trafó teljesítményének megfelelő terheléssel terheled le, akkor se esik le a kimeneti feszültsége. Csak a bekezdés második felében jön az a rész, amikor a vezeték melegedésével is számolni kell és megjelennek a terhelésproblémák. De ez nem normális üzemszerű állapot. Miért azzal az állapottal jellemezzünk valamit, amit nem is kéne tudnia? Nonszensz.
A leírásból is tisztán látszik, hogy nem erről akart zLegolas írni, hanem a csúcsegyenirányító kimeneti feszültségét jellemezte inkább.
A saját példádban pedig tegyél mérőműszert a trafó kimenetére és ne az egyenirányító utáni feszültségeket jellemezd úgy, mintha a trafó feszültségéről írnál! Pont ugyanabba a hibába esel, amibe zLegolas. -
LukE
veterán
hulye kerdes4: mit hasznalsz tapnak? Mennyire stabil fesz. jon ki belole? PC tap? Vagy valami mas?
muveleti erositok nemtom mennyire haklisak a tapfeszre (meg itt csak komparalnia kell ha jol latom), de ha valami valtofesz, vagy nagyon nem stabil ''egyenfesz'' jon ki, akkor lehet, hogy +kattan. -
LukE
veterán
hulye kerdes1: miert van ugyan az a kep 3x linkelve?
hulye kerdes2: miert rele? <100Ft-ert mar eleg ''durva'' teljesitmeny feteket lehet venni, ami kevesebb helyet foglal, stb (mar ha csak 12V-ot akarsz kapcsolni)
hulye kerdes3: rele magaban akkor zar csak, ha aram alatt van? Mert tudtommal vannak ''atkapcsolo'' relek, amik minden fesz. inpulzusra csak atkapcsolnak, ha elveszed a feszultseget, ugy marad. -
And
veterán
válasz
Csaba_20_
#1342
üzenetére
Miután leírtad, hogy mi is a problémád azzal a bizonyos összefüggéssel, elismerem, hogy tényleg pongyolán fogalmaztam, amikor dióda / diódák nyitófeszültségéről írtam. Természetesen igaz, hogy diódahidas egyenirányítónál két dióda nyitófeszültségét kell levonni a kimenet feszültségből. Az is igaz, hogy a nyitófesz. anyagfüggő, de azért a normál (nem kapcs. üzemű) tápokban mégis jórészt szilíciumdiódákat használnak egyenirányításra.
Írod: ''A trafó kimeneti feszültsége állandónak tekinthető.'' Ez viszont miért lenne igaz, ha már a terhelés kapcsán jött elő a dolog? Nyilván nincsen veszteség nélküli trafó, a veszteség egyik részét pedig (különösen kis teljesítményű, kis keresztmetszetű huzalból, sok menettel tekercselt trafóknál) a rézveszteség, azaz a belső ellenállás teszi ki. De szerintem ezzel sem mondtam sok újat, a kolléga pedig valszeg. erre gondolt.
Az összefüggés meg biztos nem tökéletes - elvégre semmi sem az -, mégis elég jól használható, U(f)=2* 0.75V nyitófeszültséggel számolva. Szimulátorban felépítve például elég jól közelítette a kimenőfeszültség a #1314-es hozzászólásban becsült értéket (Bővebben: link). Ok, nem 15.5, csak 15.26V lett a közel terhelés nélküli, pufferelt egyenfeszültség (Usz= 12Veff, Cpuffer=10000uF, Rload= 100 MΩ, Graetz-híd: 4x1N4002). Ugyanezzel a kapcsolással közel 0.5A-es terhelésre a kimenő egyenfesz. középértéke kb. 14.6V -ra csökkent (pedig most ideális, veszteség nélküli trafóról beszélünk), 1Ω-os szekunder-ellenállást is beiktatva pedig 12.7V-ra esett.
A gyakorlatban az egyenirányító kimenetén terhelés mellett mérhető feszültséget - vagyis a csökkenés mértékét a terheletlen esethez képest - úgyis leginkább a veszteségek határozzák meg, főleg kis méretű és teljesítményű (általában is rosszabb hatásfokú) trafók esetén, ezek pedig előre nehezen becsülhetőek. A Si-anyagú diódák nyitófeszültsége pedig akár az 1V-ot is közelítheti, ha a határáramuk közelében dolgoznak. -
Robert7x
aktív tag
Relé nélkül a LED kialszik?
4148-as dióda benn van?
6-os labon (lekasztva a tranzisztort) jelváltozás van?
6-os lab, R4 között megszakítani az áramkört. az R4 szabad végét GND-re(elengedve kell lennie) illetve +12Vra rakva a relé behúz?
A 4*16-l kapcsolatban vagyok...
Ha sürge a mail gyorsabb: csehrobert # (<=szovel ez egy kukac) tavir &(<=ez meg egy pont) hu. -
Xidex
tag
Sziasztok, NAGY SEGÍTSÉGRE LENNE SZÜKSÉGEM!
Képek:
Bővebben: link
Bővebben: link
Bővebben: link
Itt a leírása:
Bővebben: link
Összeállítottuk kétszer is ezt a kapcsolást, de sehogysem müködnek. NEM HÚZ VISSZA A RELÉ!!! Megfelelő hőmérsékletnél bekapcsol, de hiába hűtőm vissza a rendszert, nem kapcsol vissza, pedig már jéggel is próbálkoztunk.
Vettem mindenből egy csomó alkatrészt, ha valaki vállalkozna arra, hogy egy kis moneyért összerakja nekem, azt nagyon megköszönném.. Robert7x..tőled vettem a 4*16-os kék lcd-t kb 3-4 hete...tudnál segíteni? -
Csaba_20_
őstag
válasz
zLegolas
#1323
üzenetére
zLegolas írta:
Az egyenirányítók diódaféleségek, minden ilyesmi diódán 0,6..0,7 V fesz esik. Ezt felnyomhatod kissé egy bazi nagy kondival a kimeneten...
A dióda nyitófeszültsége olyan elektronikai paraméter, ami nem befolyásolható rákapcsolt kondenzátorral számottevően. A nyitófeszültség a diódán folyó áramerősségtől persze kis mértékben azért függ, de ezt a rákapcsolt kondenzátor nem befolyásolja. Vannak diódák, amiknek alacsonyabb a nyitófeszültségük, vannak, melyeknek magasabb. Pl. Más a jellemző nyitófeszültsége a germánium és a szilícium alapú diódáknak.
zLegolas írta:
Ha egy trafót terhelsz, a fesz elindul lefelé. Üresjárásban egy 12V-os trafón lehet 14-15 V-is, ha ráteszed a fogyasztót, beáll a kábé 12V.
A trafó kimeneti feszültsége állandónak tekinthető. A jelenség, amiről te beszélsz, az az csúcs-egyenirányított feszültség effektív értéke, ugyanis ez függ a terhelés mértékétől. Ha egy transzformátorra azt adják meg, hogy 230V/12V, akkor tudni kell, hogy effektív értékekről van szó. Vagyis ha meg akarjuk tudni a csúcsértékeket, akkor 1.41-gyel(gyök 2) szoroznunk kell azt. Tehát 230*1.41=322V, valamint 12*1.41=16.92V.
A Graetz-hidas csúcsegyenirányító esetében a diódák nyitófeszültsége kétszer vonandó le, mert egyszerre mindig párban vannak nyitva. De csak akkor szabad levonni, ha áram folyik rajtuk. Áram pedig csak akkor folyik rajtuk, ha az egyenirányító bemenetén magasabb feszültség van, mint a kimenetén, mert ekkor töltődik csak a kondenzátor. Ez szinuszos tálálásnál a bekapcsoláskor kb. negyed-/fél periódusig igaz, aztán pedig nagyjából mindig csak a bementi feszültség csúcsértékének közelében. Ezért is írtam korábban, hogy a leírt feszültségképlet nem igazán megfelelő. -
LukE
veterán
-
And
veterán
válasz
Calogero
#1335
üzenetére
A terhelés csatornánként kb. 15W lehet, ha a két venti teljesítményének összege ennél kisebb, rákötheted azokat egy közös ágra. Szinte biztos, hogy ekkora teljesítmény kiszolgálásához valamilyen félvezetős vezérléssel működtetik a fan-kontrollert, így a potméterek terhelhetősége itt nem számít.
-
-conrad-
addikt
He?
no, hogy valami értelme is legyen a gyér poénon kívül, kérdeznék: van egy hardcano 13-am, rákötöm a coolink batra, ami egy 12es ventivel van ellátva, kb 1500at pörög. Ekkor elkezd sípolni errort jelezve a cucc, a fordszámkijelzés meg 0-9999-ig ugrál. Miért lehet ez?
[Szerkesztve] -
Side_
aktív tag
Hello!
Van valakinek fénycső vezérlő-je (ilyen kisfloppy helyre való.) Ami ki/be-kapcsolja a neonokat, fényerősséget, hangérzékenység, és villogási gyakoriságot állít.
Csak mert egy ilyet szereznénk csinálni - illetve ha van valakinek akkor lemásolni (kicsit más formában).
Ha valakinek lenne kapcsrajza az lenne a legjobb.
(Egyébként ebben beépített invertere van, vagy egyszerűen az invertereket kell rákötni?)
Ha bárki bármiben tud segíteni, azt megköszönöm. -
zLegolas
őstag
Bocs.
Egy javslat: írd le konkrétan mifenét akarol csinálni, oszt' akkor (valszeg) kapol konkrét megoldásokat, készen, sütve-főve, tálalva.
A kérdések többsége komoly erősáramú felhasználási célt sejtet (pl. toroid trafók általánosságban kábé fazék méretnél (sok-sok amper terhelhetőséggel) kezdődnek...
Az egyenirányítók diódaféleségek, minden ilyesmi diódán 0,6..0,7 V fesz esik. Ezt felnyomhatod kissé egy bazi nagy kondival a kimeneten...
Ha egy trafót terhelsz, a fesz elindul lefelé. Üresjárásban egy 12V-os trafón lehet 14-15 V-is, ha ráteszed a fogyasztót, beáll a kábé 12V. Ha még sokabbat nyomatol rá, akkor a trafó elkezd jobban melegedni, fesz meg elindul lefelé. Nyilván ezt nem sokáig teheted meg.
Mazzagok: 2,5 mm2 keresztmetszet kisebb lakóházakban gerincvezeték, konnektorokhoz 1,5 mm2, ez kábé sejtet valamit a drótok terhelhetőségéről. Van ilyen táblázat dögivel, keresek, ha nem felejtem el. -
LazzL
tag
A Conrad.hu-n láttam ellenállással egybeszerelt LED-et, 100Huf/db. Ez még elég olcsó szerintem.
A pákakérdés megoldódott. Az volt a baja, hogy a forrasztóhegy formájából adódóan a két szár összeért, és így nem melegedett a hegy rendesen. Széjjelebb feszítettem, és mostmár flottul műxik.
[Szerkesztve] -
Csaba_20_
őstag
And írta:
Az egyenirányított feszültség szinuszos fesz. (csúcs)egyenirányítása után: Uegyen= Usz(eff) * gyök(2) - U(f), ahol Usz(eff) a szinuszos feszültség effektív értéke (általában erről beszélnek szinuszos fesz. esetén), U(f) pedig az egyenirányító dióda / diódák nyitófeszültsége.
Ez a képlet elég suta nem?
-
And
veterán
''A kérdést ez az oldal hozta, hogy van-e toroid és hagyományos vasmagoson kívűl más fajtája is, melyiket érdemesebb használni?''
Először is: mire szeretnéd használni? Erősítőbe kell? Mert léteznek olyan trafók is, amelyeket csak spec. körülmények között használnak: a hálózati frekvencián pl. nem nagyon jön szóba valamilyen ferritmagos (''fazék-'', ill. kisebb keresztmetszetű porvasmagos) vagy légmagos trafó, pedig ilyenek is léteznek. Az 50Hz-en használatos trafó-típusokat magad is említetted. Talán még a hipersil trafók (-> szintén lemezes, de feltekercselt, ''szalagos'' vasmagjuk van, amelyet rendszerint kettévágott felekből állítanak össze) érdemelnek említést. Ha tényleg erősítőbe kell, javaslom még DDL erősítős topikját is tanulmányozásra: Bővebben: link.
Főbb jellemzők (nagyjából, és szerintem), adott teljesítményre méretezve:
- lemezelt (E-I) magos: valszeg. a legnehezebb, és a viszonylag legnagyobb veszteséggel (pl. örvényáramú veszteség, szórt mágneses tér) rendelkezik;
- hipersil-vasmagos: relatív nagy indukció, jobb hatásfok (kisebb réz- és vasveszteség), külön csévére könnyen tekercselhető primer / szekunder tekercsek, kisebb tömeg;
- toroid: a relatív legkönnyebb, jó hatásfokú, örvényáramú veszteség minimális (a mag elektromosan gyakorlatilag szigetelő), és igen alacsony a szórt mágneses tere.
Az egyenirányított feszültség szinuszos fesz. (csúcs)egyenirányítása után: Uegyen= Usz(eff) * gyök(2) - U(f), ahol Usz(eff) a szinuszos feszültség effektív értéke (általában erről beszélnek szinuszos fesz. esetén), U(f) pedig az egyenirányító dióda / diódák nyitófeszültsége. Ez igaz mind egy-, mind kétutas (pl. Graetz-hidas) egyenirányításra is, de utóbbi esetben az egyenirányító kimenetén mérhető - az egyenirányított DC-feszültségre szuperponálódó -, terhelésfüggő hullámosság kisebb lesz, ill. a frekvenciája is 100Hz-re duplázódik. Pl. 12V-os váltakozófeszültséget kétutasan egyenirányítva a közel terheletlen, szűrt kimenő egyenfesz. értéke kb. 15,5V körül alakul. A feszültség terhelés hatására csökken. Hogy mennyivel, azt nagyjából az alkalmazott trafó paraméterei (veszteségei) határozzák meg.
Az ''alapterhelés'' sima soros stabilizátornál, pl. 7805-nél nem szükséges, hacsak a stabilizátor néhány mA-es nagyságrendű alapáramát nem tekintjük annak. Kapcs. üzemű stabilizátornál néha előírhatnak ilyet, hogy a szabályozás megfelelően működjön.
Mit értesz ideális (minimum) vezetékvastagság (keresztmetszet) alatt? Ha jó hatásfokot - alacsony rézveszteséget - akarsz, inkább a nagyobb keresztmetszetű tekercshuzal alkalmazása javallott, természetesen a várható melegedés / szellőzés figyelembevételével. Vagy ezt a kérdést nem is a trafók vonatkozásában tetted fel?
Mod: ezt szeretem LukE-ban, hogy feleekkora hozzászólással is képes elmondani a lényeget, ráadásul jól elindít az önálló keresés felé. Ha korábban észreveszem a #1313-at, nem írok ennyit..
[Szerkesztve]
[Szerkesztve] -
LukE
veterán
Bővebben: link
de komolyan, ez igy nagyon sok. szerintem google, egy het szabadido.
van toroid, es vannak mindenfele vasmagok.
mindenfele vasmagokkal lehet kapcsolo uzemu tapokat csinalni, toroidokkal kevesbe.
Ha csak sima trafo-> graetz-> kondi van, akkor az terheles hatasara esik szepen lefele. Ha raksz utanna egy 78xx-et (es birja mind a trafo, mind az IC), akkor utanna mar eleg jo egyenfeszultseget kapsz.
alapterheles attol fugg milyen tap. Ha sima trafo, akkor minel jobban terheled, annal jobban csokken a feszultseg (durvan). Ha csak kis aram kell, akkor utanna egy kondi, 78xx es meg egy kondi a 78xx kimenetere, es valszeg mindenki boldog.
Ha kapcsolo uzemu, akkor regi AT tapoknak alt. kell 1-2W terheles, hogy stabilan mukodjon, jobb ATX-ek elvannak terheles nelkul is. XY altal gyartott kapcsitapnal meg ugy van, ahogy legyartottak.
vezetek vastagsag: Bővebben: link az elso ketto pont jonak tunik -
Cika
csendes tag
válasz
zLegolas
#1309
üzenetére
Jól leteremtettél.
Azt hiszem, nem volt túl egyértelmű a megfogalmazásom.
Engem nem érdekel a trafókészítés, inkább megvenném, ahhoz pedig elég annyit tudnom, hogy milyen - forgalomban lévő - típusok vannak. Miben különböznek, jobbak-rosszabbak egymástól. Csak azért érdekel, hogy vásárláskor egyáltalán tudjam, hogy mit akarok. Lehet, hogy rossz a hozzáállásom, de a trafón inkább átlépnék, és abba mélyednék el, amit nekem kell megcsinálnom. Lesz vmi hátrányom abból, hogy a trafó kimarad?
Sokat használtam Google-t, de úgy tűnik, hogy nem a barátom . Összesen egy doksit találtam, ami megemlíti ezt a dolgot, de ez is ott ér véget, ahonnan érdekel a dolog.
Trafók árait keresgélve találtam erre az oldalra: http://www.elektris.hu/thtrans.htm
A kérdést ez az oldal hozta, hogy van-e toroid és hagyományos vasmagoson kívűl más fajtája is, melyiket érdemesebb használni?
A 2.1. Kérdés ihletője egy hozzászólás (talán ebben a toppicban, de ez nem biztos), mely szerint 12V-ra formált feszültség egyenirányítás után 13-14V volt, ahogy kapta a terhelést a fesz. egyre csökkent (így rémlik).
Újtafogalmazva: 12VAC egyenirányítás után mennyi VDC? Terhelés hatására hogyan változik, változik-e a feszültség? Ha változik, hogyan küszöbölik ki (78xx ?).
2.2. Igazából 2.1. folytatása. A feszültség stabilizálásáért irnak elő alapterhelést?
1. Még mindig aktuális : Hogyan lehet kiszámolni az ideális (minimum) vezetékvastagságot?
Szerintem ez így már szűkített a témán, bár így sem két soros a válasz.
[Szerkesztve] -
Robert7x
aktív tag
Ekkor a páka kuka. Amúgy a Wood fém ~60 fokon, a tiszta aztacium (?) azt hiszem 29 fokon olvad. (nincs elottem a fuggvenytabla.).
De komolyra forditva a szót. A normál ón ~250-260 fokon olvad. Ennyit minden pákának _tudnia_ kell. Normál LEDelből is lehet. Simán felfűzhetőek.
GND-------------+-------------------+--------------------+
.....................|....................|.....................|
.................LED...............LED................LED
.....................|....................|.....................|
..........ellenallas.............ellenallas.........ellenallas
.....................|....................|.....................|
GND-------------+-------------------+--------------------+
LED-ek polaritás helyesen, ellenállások meg ~22...100 ohmosak.
Illetve az 5V lehet szabályozható is pl. 318-as IC-vel (1,4...4,5V), ekkor a fényerő állítható is. -
LazzL
tag
válasz
Robert7x
#1305
üzenetére
Köszi a választ, Robert7x!
1,5 cm vastag lehetne a világítótest, de ahogy néztem, még tudom leljebb állítani a billentyűzet tartót, azaz a vastagság szinte mind1. Kb. 46cm széles, és 18cm hosszú területet kéne bevilágítania. Ha lehet, normál ledekből csinálnám, ngyfényű eléggé drága mulatság lenne. Tudsz segíteni alkatrészbeszerzésben, illetve az elkészítésben?
Valamint van egy lágyforrasztó pákám. Létezik olyan forrasztóanyag, ami alacsonyabb hőfokon olvad meg, mint a sima ón? Mert ahhoz sajna nem eléggé melegszik. -
zLegolas
őstag
-
Robert7x
aktív tag
USB kábel, merevebb.
Nagyfényű LED(zöld javasolt, a szemed arra a legérzékenyebb). Előtétellenállás a LEDhez (~22....100 ohm, LEDtől függ). De lehet hogy sima LED jobb, nagy területet kell bevilágítani. (a nagyfényű a kisebb szórásszög miatt nem a legjobb)
Zsugorcső, a stabil rögzítéshez....
De látni kell hova lehet elhelyezni, mekkora távolság van...
[Szerkesztve] -
Cika
csendes tag
Sziasztok! Kérdeznék párat, ha tudtok, segítsetek!
1. Hogyan lehet kiszámolni az ideális (minimum) vezetékvastagságot?
2. Transzformátoroknak milyen típusai vannak? Felépítésük, veszteségek, stb., szóval minden érdekelne.
2.1. Egyenirányitás után hogy alakul a feszültség?
2.2. Alapterhelésre mikor, hol van szükség? Mi a hatása?
Várom a novellákat.
Előre is kösz -
LazzL
tag
Sziasztok! Tud valaki segíteni abban, hogy hogyan kell készíteni egyUSB-ről működő 3-4 ledes billentyűzet-megvilágító lámpát? valami átlátszó csőbe szeretném beletenni, amit egy fémlapra felragasztva/szerelve oda tudok rögzíteni az asztallap aljához. Természetesen kapcsoló is kéne hozzá. Hol tudom az anyagokat beszerezni egy ilyenhez? Kellenek ellenállások, meg ilyesmi is hozzá? teljesen láma vagyok ilyen téren, úgyhogy ha megcsinálja nekem valaki, akár fizetek is érte...
-
ntx2
csendes tag
na hello!
Mire van megoldás hogy hol tudok találni ''lapátokat'' addigra sikerütl beszereznem egy 8 cm-es hütöt (24V), egy 5,5 cm-es hütöt (24V), és 2db 3cm-es hütőt ami 5-5 volton megy... kérdés hogy mire köthetem a két kicsi 5 voltos ventilátort hogy ne égjen le?
Gond még hogy van itthon 9 db motor amivel egyenlőre nem tok mit kezdeni és még hoznak amennyit kérek valami ötletetek van?
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
.
-, az a primer tekercs ellenállása. Rpr= 540Ω -nak mértem, ezt az áttétel négyzetével a szekunder oldalra transzformálva 1,2Ω -os értéket kapunk. Így mondhatjuk azt is (?), hogy a primer (réz)veszteségmentes, a szekunder pedig 1,1Ω + 1,2Ω= 2,3Ω veszteségű (ez jól egybevág az általad számított értékekkel, az utólagos - terhelt feszültségre vonatkozó - szimuláció ezzel a rézveszteséggel pedig mindössze 0,2% ill. 0,5% eltéréssel (!) adta vissza a gyakorlatban mért értékeket a két terhelőellenállás esetén. Ezt a kis hibát pedig nyugodtan ráfoghatjuk a vasveszteségre, meg a mérési hibára). Ha a huzal melegedését is figyelembe vennénk, akkor a szobahőmérsékletről pl. 80°C -ra melegedett tekercsek ellenállása kb. 24%-kal növekedne (ekkora melegedés valszeg. messze nem volt, mert a terhelések csupán másodpercekig voltak a szekunderen, hosszabb szünetek beiktatásával).
Új hozzászólás Aktív témák
- Mazda topik
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Okos Otthon / Smart Home
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Iqos cigaretta
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Konteó topic
- Milyen légkondit a lakásba?
- Szeged és környéke adok-veszek-beszélgetek
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest