- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- hmzs: Fujitsu Futro S920 csúcsra járatva
- Sgr_A: Számítógépeim aktualizálása cseréje
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- sziku69: Szólánc.
- Geri Bátyó: Agglegénykonyha 2 – Főzés: szabályok, vagy szabadság?
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- ubyegon2: Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- sh4d0w: Tökéletes töketlenség
Új hozzászólás Aktív témák
-
LukE
veterán
leg osszetettebb? kell egy Mega8, egy fet, es joccakat.
Mondjuk az mas kerdes, hogy meddig birja szegeny uC ha direkt ra van kotve egy fet, de mind1...
Najo, ezt meg ajanlott felprogramozni, de az is megoldhato kb 5 drottal
(gettótek AVR devkit
)
A zaj viszont tenyleg jelen van 4KHz-es kapcsolgatasnal. -
And
veterán
Annak a túlterheléséhez nagyon extrém áramú venti kell, de a potméter végellenállása sem lehet túl nagy, mert 4W-ot csak a teljesen max. értékre (leglassabb fordulatszámra) állított potméter bír el. Ha a potméter pl. középállásban van, már csak a teljes ellenálláspálya hosszának felén fog az áram folyni, ekkor egy 4W-os potit elvileg már csak 2W-tal szabadna terhelni.
Mod.: a te 0,11A-es ventilátorodhoz egy 100 Ohm / 1W-os potméter ajánlott, azzal kb. 6...12V között állíthatod a venti feszültségét.
[Szerkesztve] -
T_bee
aktív tag
asszem ami a képen van az nem hangszigetelő szivaccsal van kirakva, hanem valmi levegős zacsival, ami sztem nem túl hatékony hangszigetelés. sztem próbálkozz mindjuk a SAL Bővebben: link féle hangelnyelő szivaccsal, amit kifejezetten hangfalhoz készítenek.
-
And
veterán
A sima bipolár áteresztőtranzisztoros megoldásokkal csak annyival leszel előrébb, hogy ott nem a potméter fog melegedni (na jó, egy többwattos poti nem olyan olcsó), így kisteljesítményű potit használhatsz. Hátránya viszont, hogy a venti feszültsége nem fogja elérni a teljes +12V-ot, mert a tranzisztoron is lesz valamekkora maradékfeszültség.
Egyébként Petie valszeg erre a verzióra gondolt: Bővebben: link, de ennek a kivezérelhetősége még kevesebbnek bizonyult, a ventire maximum 10V-ot tud adni. Félvezetős vezérlésnél a (közel) teljes tápfeszültséget csak mosfettel, pulzusszélesség-modulációs (pwm) technikával lehet elérni. Ennek további előnye, hogy a kapcsolóüzem miatt szinte egyáltalán nem fog melegedni a tranzisztor, akár extrém nagy teljesítményű ventilátor esetén sem. Hogy a kép teljes legyen, a pwm-nek is vannak hátrányai: rosszul megválasztott kapcsolófrekvencia esetén a venti furcsa, halk mellékzörejt termelhet, és - ahogy LukE írta korábban - a fordulatszámmérés sem az igazi az elektronika folytonos ki-be kapcsolgatása miatt. Meg az elektronikája ennek a legösszetettebb. -
gery03
senior tag
Mint egy normális venti adatai: 12 V, áram meg valami 0,11A körül van. Amúgy mennyire lesz univerzális. Mi lesz, ha monnyuk egy 0,17A áramfelvételű ventit akarok rákötni. Sztem nem fogja szeretni, szal ha lehet méretezd már túl.
Ja és a tápellátás a gépről megy (mily meglepő), szal 12V.
Jó lenne, ha 6-12V-ig tudna szabályozni -
Batman2
őstag
Szevasz
Jól megy már a párbeszéd!
Megint csak igazad van, de nekem is, ami nem zárja ki egymást. Nehéz igazán közérthetően fogalmazni.
Szóval igen, ebben igazad van, hogy akármennyi fogyasztót/LED-et kötök sorba, az áromfelvétel akkor is az egy fogyasztó áromfelvételének fele meg (pl. 20mA). Ez igaz. Az elllenállás külömbségek okozta eltérő megoszlása viszont megint igaz.
Üdv: -
And
veterán
Hi! Egyszerre nézünk rá a fórumra.. No, ezt a témát lassan annyira kivesézzük, hogy mindenki a pokolba kíván minket a ledekkel együtt.
.
''Soros kötésnél: a kisebb ellenállásu fogyasztón akadálytalanabbul folyik keresztül az árom, így a nagyobb ellenállásu fogyasztónál fog megakadni, arra zúdul a nagyobb terhelés. Az előbbi példát alapul véve ez esetben a nagyobb ellenállásu fogyasztón/LED-en fog az árom nagyobb munkát végezni, az kap többet mint 20 mA.''
Ehhez azonban még hozzá kell szólnom: soros kapcsolásnál a nagyobb ellenállás annyit jelent, hogy azon nagyobb feszültség esik (így több teljesítményt fogyaszt), eddig igaz. Ha az egyik leden 20mA folyik át egy olyan áramkörön, amely telepet (vagy akármilyen feszültségforrást), soros ellenállást és két soros ledet tartalmaz, akkor a másik leden, meg az összes többi áramköri elemen is 20mA folyik, hiszen ez a soros kapcsolás lényege. -
-
Batman2
őstag
Szevasz
Kösz az észrevételeket!
Ahogy olvastam az első idézetemet, már feltünt, hogy elírtam, hiába már késő volt tegnap.
Természetesen minél nagyobb az áromfárrás áromereje és minél kisebb a fogyasztó áromfélvétele, tehát minél NAGYOBB a köztük leő külömbség, akkor lesz egyre kisebb az aromforrás kapcsain mérhető feszültségesés terheléskor.
Természetesen egy áromforrás áromereje akkor nyílvánul meg, ha terheljük, önmagában árom nem folyik, csak az üresjárati feszültséget lehet mérni rajta. De lehet jellemezni azzal egy áromforrást, hogy bizonyos körülmények (terhelés) kö zött mennyi áromot képes leadni, iagzán erről lehet beszélni és én is ezek alapján mondtam, amit mondtam. Másik lényeg, hogy minél nagyobb maximum áromleadásra képes egy fogyasztó teljes terheléskor, adott áromfelvételü, kicsi fogyasztó esetében annál közelebb lesz a terhelt és az üresjárati áromforrásfeszültség, ami egy fokon tul elhanyagolható és ez az, amivel az egyszerü fzikai elméletek számolnak, hogy nem számolnak ezzel.
Az elem témában igazad van, ebben az esetben az elmélet és a gyakorlat megint csak nem teljesen jön össze. Elméletileg a kimerült elemnek is akkora kellene legyen a feszültsége, mint a rá jellemző névleges feszültség (mint új korában), de a gyakorlatban mégsem így van. Ezt valóban megint egy terhelés, egy ellenállás, a telepe belső ellenállása okozza. Ezek a 9V-os elemek, amelyek az általam leírtakat produkálják, valószínüleg a kelleténél jobban kiszáradnak, ezért megnö a belső ellenállásuk és így csökken az e miatt bekövetkező feszültségesés. Igaz, hogy ezeket szárazelemeknek nevezik és meg itt kiszáradásról beszélek, de ezekben is van bizionyos nedvesség, mert anélkül mozgo ionok és kémiai reakció sincsen. Csak itt kevesebb a folyadék jóval, mint pl. egy hagyományos savas ólomakkuban és az is fel van itatva -ha jól emlékszem- mangán-oxid porba. Az az a bizonyos fekete szinü anyag az elmekben. A nedvességtartalamat az is bizonyítja, biztos tapasztalta már más is, hogy a szárazelemek is előfordul, hogy ''kifolynak''. Az elem erejét valóban nemigazán feszülségméréssel, hanem adott terheléssel lehet igazán megállapítani. Az áromerőmérésnél is terheli a műszer a mérendő dolgot, mivel a műszerben egy un. sönt ellenálláson folyik keresztül az árom.
Párhuzamos és soros kapcsolás esetében a fizika szerint, ha a fogyasztók ellenállásértékei megegyeznek, akkor mindegyiken ugyanakkora feszültséget lehet mérni és ugyanakkora árom folyik át rajtuk.
Párhuzamos kötésnél: a kisebb ellenállásu fogyasztón fog nagyobb árom átfolyni ez könnyen belátható és a nagyobb ellenállásun kevesebb. Ha pl. rendelkezésre áll 40mA-es áromforrás, erre két ledett kötünk párhuzamosan (de lehet egyenként 20mA fogyasztásu ízzó is). Ha az egyiknek kicsit alacsonyabb az üzemi feszültsége az árom arra könnyebben tud folyni, következés képpen nem fele-fele a lesz a megoszlás, hanem ezen fogyasztó/LED több áromot fog felvenni, több folyik át rajta és már meg is fogja haladni a 20mA-es határt (szerencsére elég sok bírja még akár 40mA-ig is rövidebb ideig).
Soros kötésnél: a kisebb ellenállásu fogyasztón akadálytalanabbul folyik keresztül az árom, így a nagyobb ellenállásu fogyasztónál fog megakadni, arra zúdul a nagyobb terhelés. Az előbbi példát alapul véve ez esetben a nagyobb ellenállásu fogyasztón/LED-en fog az árom nagyobb munkát végezni, az kap többet mint 20 mA.
Az előbbi példákat mindjárt ki is próbálhatja mindenki pl. egy 6V, 3W-os bicikli elsőlámpa és egy 6V, 0.6W-os bicikli hátsó lámpa izzóval, párhuzamos kötésnél 6 V-ot biztosítva és a két ízzó névleges áromfelvételének összegével megyező max áromerőt szolgáltató áromforrásról, soros kötésnél pedig a kettőt sorba kötve és 12V feszültségről táplálva. Itt lehet jó agy áromerő is (pl. 12V-os autó akku).
Ebben szintén igazad van, a félvezetők ellenállása hőmérséklet növekedésre csökken, szemben az általános jelenséggel (pl. ízzó szála), a növekvő áromfelvétel növekvő hőtermelésel jár, ami pedi további ellenálláscsökkenést és áromfelvétel növekedést jelent. És az ördögi kör bezárult !
Abban is igazad van, hogy a félvezetőknek nincs állandó ellenállásuk, legalábbis nyitó irányban, az a feszültségtől függő. Természetesen állandó feszültség mellett ezen értékek már meghatározhatóak és összevethetőek egymással. A müszerek is állandó feszültséggel mérnek ellenállást.
Igen, az üzemi feszültségtartományok, amiket megadtam az egyes LED-ekre az körülbelül a nyitófeszültség és a max. feszültséget jelenti.
Örültem ezen kulturált hozzászólásnak!
Üdv: -
Batman2
őstag
Szevasz
Az az anyag/spéci zacskó, amibe az alaplapokat és egyéb hardver elemeket szokták rakni, az a sztatikus elektromosság ellen véd, hogy nehogy kért tegyen az érzékenyebb integrált áromkörökben. Nem tudom hangszigetelőként mennyire lenne hatékony. Esetleg a hungarocellt, vagy szivacsot, vattához hasonló laza szövetanyagot tudnék javasolni, ami pl. a hangfalakban található rezgéscsillapítóként.
Üdv: -
And
veterán
Tudom, hogy nem kifejezetten nekem szólt a mondókád (ne is vedd kötözködésnek, amiket most írok
), de lenne egy-két észrevételem:
''de nem feltétlenül azért, hanem azért mert a 220V-os hálózat áromereje kicsit nagyobb, mint egy elemé.''
''Minél nagyobb a telep aromereje és minél kisebb a fogyasztó áromfelvétele közötti külümbség, annaál kevésbé számottevő és zavar be a telep feszültséegsése és az ellenállás megválasztásánál már nem érdekes. Az legyengült áromerejű, de feszültségben még közel 9V-os 9V-os elemre (gyakran tapasztaltam ilyen 9V-os elemet)közvetlen is rá lehet akár kötni a LED-et, a megfelelő feszültségesés létrejön.''
Lényegében a hatása ugyanaz, de te nem jó fogalmat használtál. A telepnek, hálózatnak nincs önmagában áramereje. Van neki valamekkora üresjárási feszültsége, és belső ellenállása. A belső ellenállás az, ami lényegesen nagyobb a lemerült 9V-os elemnél, mint a frissnél, és eleve nagy a gombelemeknél. Az üresjárási feszültség is nyilván csökken valamennyit, de általában önmagát veri csak át az, aki mondjuk egy nagyimpedanciás műszerrel, digitális voltmérővel akarja kideríteni egy - nem totál mélykisütött - elemről, hogy az lemerült-e. Nem lehet annyira terhelni, de az üresjárási feszültség alapján azt is mondhatnánk, hogy rendben van.
''Nos megint nem értetted pontosan. A feszültségesés mértéke mindíg akkora, amekkora a telep feszültsége és a LED üzemi feszültsége között van. A LED-ek üzemi feszültsége a behatárolható tartományban van. Ugyanolyan áromerő mellett, mindíg ugyanazt a feszültséget lehet mérni egy adott LED-nél. DE a LED-ek gyártáskor nem sikerülnek teljesen egyformán (mert mi lenne egyforma) kicsi eltérések azért akadnak közöttük a nem teljesen azonosan sikerült kristálykarakterisztikák miatt. Ez az az eltérés, ami a maximum meghajtás mellett problémákatokozhat soros, vagy párhuzamos kötésnél. Az egyik jobban világít, a másik kevésbé. Az egyik több áromot vesz fel ugyanannál a feszültségnél, a másik kicsit kevesebbet. Ezek kicsi külömbségek. Ezt is részben jól értetted, sőt lehet, hogy teljesen, csak még te sem tudod. Ezeket a kicsi külömbségeket is ki lehet küszöbölni nehány ohmos ellenállásokkal egyedileg és utána párhuzamosan kötni őket.''
Szerintem értette, és tud is róla![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. Az eltérő karakterisztikákról megegyezik a véleményünk. Ez ugyan inkább csak párhuzamos kapcsolásnál jelent gondot, hiszen soros kapcsolásnál az összes leden ugyanannyi áram folyik át, a rajtuk mérhető nyitófeszültségek között lehet némi eltérés. A led fénye meg - mint írtad is - főleg a nyitóáram nagységéval arányos. A karakterisztikáról viszont azt is tudni kell, hogy az hőmérsékletfüggő, ráadásul ez a függés ''öngyilkosságra'' hajlamossá teszi a nem megfelelően áramkorlátolt ledet (ez is a közvetlen párhuzamos kapcsolás egyik veszélye).
''Ez a bizonyos ellenállásérték és kicsi külömbségeik, amiről beszéltem, az a LED-ek saját, belső, a kristály ellenállása, amit nyitó irányban produkálnak. ezt nem úgy kell érteni, hogy van benne egy külön ellenállás, hanem magának a fényt kibocséjtó kristálynak van egy bizonyos ellenállásértéke, mind nyitó, mind záró irányban. Ebben az esteben a nyitó irány az érdekes.''
A ledeknél nem szoktunk a félvezető réteg ellenállásáról beszélni, merthogy az nem egy jellemző érték. Természetesen van neki, csakhogy az minden munkapontban más és más, mivel a led (meg a diódák általában) nem lineáris elem. Épp ezért beszélünk nyitóirányban a jellemző nyitófeszültségről meg egy határáramról, amit nem szabad túllépni. Ugyanez igaz záróirányban is, csak ott a záróirányú áram marad közel állandó egészen a a letörési feszültségig, ahol viszont hirtelen megugrik. Fix ellenállás tehát ez esetben sincs. -
Hitman
aktív tag
Köszi Batman2 érdekel a dolog, el tudnád küldeni mailben a kapcsolási rajzot plízz
Más: tegnap vettem egy ventit jóhiszeműen az egyik
''helyi'' üzletből (fordszámszabályzós CoolerMaster) aztán gondoltam egyet megnézem már a neten mit írnak róla. Itt értek a meglepetések, nem találtam a case ventik között a cuccost, erre benéztem a processzorhűtők közé, s lám mit lelek az én kis ventimet X-DREAM(HAC-V81), csak nem adtak hozzá hűtőbordát, meg védőrácsot.
Szal a kedves boltosok szétkapták a processzorhűtőt és a ventillátort házventiként továbbértékesítették
nem szeretem ha így kibabrálnak velem
Most azon vagyok hogy visszavigyem -e vagy üsse kavics megtartsam (800HUF-ba fájt((sztem nem drága))...
[Szerkesztve] -
LukE
veterán
230V meg ledek-> ha jol emlekszem, a legtobb led adatlapban max zaroiranyu feszultsegkent 5V szerepelt. De ha kotsz vele parhuzamosan egy diodat a ''masik iranyba'', akkor valszeg gond nelkul megy, mert a leden is csak akkora fesz, esik, mint a dioda nyito iranyu fesz. esese.
'' Pl. ha afizikai törvényeknek megfelelően csak ellenállás és feszültségértékekkel számolunk'' -> ledeknek (mint ugy altalaban a diodaknak) van egy egesz jol meghatarozott (meghatarozhato) nemlinearis karakterisztikajuk, amivel lehet szamolni. Csak lenyegesen egyszerubb egy kivonas es egy osztas, mint exp fugvennyel szorakozni.
(no offense, senki sem tokeletes, de az en olvasatomban mr_ricsi csak kijavitott, nem lehuJezett. A mr_ricsi fele hozzaszolas bekezdesei:
1-annyit irt, hogy kicsit halvanyabb, ami igaz is. Tesztelesre tokeletes, folyamatos hasznalatra viszon nem valami hatekony.
2- ^^ott fenn
3- egy led par mA-enel egy ceruza elem azert meg nem all neki meghalni, szoval ledeknel szerintem felesleges az aramforras belso ellenallasaval foglalkozni.
4- ^^ott fenn
5-afranctuggya, kulonbseg van a kristalyok szine kozott, de inkabb kiprobalom, mint hogy nezegessem)
(es nem, nem azert, mert o regebbi tag)
Mas az oldallap szigetelese nem rontja jelentos mertekben a hutest (persze csak ha nem tobb cm vastag a szigeteles), az oldallapokon minimalis a holeadas. -
gery03
senior tag
Amit adnak az alaplaphoz, az általában nem hangszigetelésre van kitalálva, de amúgy igen van. Az egyik legjobb megoldás viszont a parafa, csakhát az ára. Viszont a hangfalakban használatos hangszigetelő szivacsot próbáld ki. Vastagabb, és nagyobb, és nem is dárga.
Ahogy T_bee is mondja, a hűtés romlik egy picit, de ha nincs a légáram útjában a cucc, akkor ne számíts nagy romlásra.
[Szerkesztve] -
Batman2
őstag
Szevasz
Nem teljesen értem, hogy akarsz potmétert és ventillátort összehozni.
Az átlag potmétereken csak kicsi, legfeljebb 20mA árom folyhat át. Egy motornak pedig azért szükséges, pláne ha még hajt is valamit, úgy körülbelül 80-200mA árom. Ezt legfeljebb huzalpontméterrel lehet megoldani, ami több vattos, az kibírja az ilyen áromot is, a hagyományos szénréteges nem! Ez em tul olcsó.
Az ilyen problémát elegánsabban egy tranzisztorral lehet megoldani (persze csak ha egyenáromról van szó), ami a pontméteren átfolyó kicsi (nehány mA) áromot felerősíti és azon keresztül már akár több száz mA, sőt több A is folyhat (tranzisztor típusa és áromkőr fajtája válogatja), ez egy igen egyszerű áromkör.
Ha bővebben érdekel, emilben küldhetek kapcsolási rajzot is.
Üdv: -
Batman2
őstag
válasz
mr_ricsi
#462
üzenetére
Szevasz
Na, most végre van időm reagálni.
1. Attól, mert valaki ujóncként ír, nem kell egyből hülyének nézni, mert lehet, hogy nem is hülyeséget ír.
2. Másrészt mielőtt valaki össze-vissza kritizálja a másik írását, nem árt ha elüszőr maga is ellenőrzi a dolgokat, s majd utána reagál.
3. Harmadszor nem árt ha figyelmesen olvassa el valaki és nem csak félig érti meg, hanem egészen. Érdemes előbb gondolkodni.
Ugyan nem elekrtonikából van egyetemi végzettségem, de kisgyerek korom óta hobbim és könyvekből, gyakorlati tapasztalatokból, mások által igen sokat szedtem össze.
Amit pedig leírtam, kő keményen gyakorlati tapasztalat és biztos hogy úgy van, tessék mindenkinek kipróbálni ellenállásokkal, LED-ekkel, multiméterrel és addig olvasni a szöveget, amíg meg nem érti a delikvens.
Erről ennyit!
Tételesen:
Nyilván minden áromforrásnál más és más ellenállás szükséges, DE az biztos, hogy ha adott egy áromforrás és valaki müszerrel kiméri, milyen ellenállásérték szükséges ahoz, hogy abban az esetben az ellenálláson átfolyó árom max. 20mA legyen, akkor (természetesen ha az a legnagyobb üzemi feszültségü LED-nek a feszültségénél is magasabb) bármelyik LED-et köti ebbe az áromkörbe sorban az ellenállással, mindegyik megfelelően fog működni. És ha megméri a csomóponti feszültséget a feszültségesés az adott típusű LED-re lesz jellemző (de ezt már írtam). Más értékü ellenállás kell 5V-ra, 9V-ra és más 220V-ra.
Na ebben teljesen igazad van, egy 3.5V-os ízzót is lehet 220V-ra kötni, megfelelő előtét ellenállással. Az igaz, hogy a LED esetében a váltóárom másik fél periódusában nem nyit ki, nem is világít, így nincs feszültségesés sem, elvileg. És ekkor meg kellene kapja a 220V-ot és el kellene füstöljön. De a gyakorlatban nem így viselkedik. A nyitóirányban egyszerű a helyzet, mert a 20mA esetében itt is a rá jellemző feszültségesést képes létrehozni, bár nem tanácsolni ilyen feszültség mellett 20mA-re kihajtani, legfeljebb 18mA-re. Záróirány esetében, bevallom, nem mértem, hogy mit csinál a LED. Két eset van. Vagy nem zavarja záróirányban a 220V, mert zárva van, kvázi szigetel, vagy ha átüt rajta, ami elképzelhető, akkor pedig, mivel űgy is csak az ellenállás által korlátozott max. áromerőt kapja, legfeljebb hasznos munka nélkül, ellenállásként viselkedve jön létre a feszültségesés. Le lehet mérni aki kíváncsi rá. Egy biztos, nem egy 220V-os eszközbe építettem közvetlen a hálózati feszültségre ellenálláson keresztül LED-et, igaz nehány mA áromerő mellett, de mindegyik ma is működik!
A fizika törvényei az ideális esetekre vonatkoznak és nem vesznek egyszerre minden értéket számításba. A valóságban pedig a reális eset van, ami kisebb-nagyobb mértékben mindíg eltér az előzőtől. Pl. ha afizikai törvényeknek megfelelően csak ellenállás és feszültségértékekkel számolunk, akkor csak akkor lesz mindíg a képlet szerinti érték, ha az áromerő végtelen nagy mivel az egyszerű számolás annak a eltérőségét nem veszi figyelembe. Ebben az esetben nem beszélhetünk az áromforrás feszültségeséséről. A valóságban az áromerő nem végtelen nagy, ami azt vonja maga után, hogy már az áromforrások kapcsain is terhelés hatásásra feszültségesés lép fel, ami már az egszerű számítás alapján kapott értékeket befolyásolja. Ezért nem ugyanaz, ha egy 44Ah-s ólomakkura kötünk ellenállással egy LED-et, vagy pedig pl. 1.5V-os gombelemekből hozzuk össze a 12V-ot, mivel az előbbi esetben gyakorlatilag nem, a második esetben pedig már beszélhetünk a telep feszültségeséséről. Minél nagyobb a telep aromereje és minél kisebb a fogyasztó áromfelvétele közötti külümbség, annaál kevésbé számottevő és zavar be a telep feszültséegsése és az ellenállás megválasztásánál már nem érdekes. Az legyengült áromerejű, de feszültségben még közel 9V-os 9V-os elemre (gyakran tapasztaltam ilyen 9V-os elemet)közvetlen is rá lehet akár kötni a LED-et, a megfelelő feszültségesés létrejön.
Aki nem hiszi, PRÓBÁLJA KI !!!
Nos megint nem értetted pontosan. A feszültségesés mértéke mindíg akkora, amekkora a telep feszültsége és a LED üzemi feszültsége között van. A LED-ek üzemi feszültsége a behatárolható tartományban van. Ugyanolyan áromerő mellett, mindíg ugyanazt a feszültséget lehet mérni egy adott LED-nél. DE a LED-ek gyártáskor nem sikerülnek teljesen egyformán (mert mi lenne egyforma) kicsi eltérések azért akadnak közöttük a nem teljesen azonosan sikerült kristálykarakterisztikák miatt. Ez az az eltérés, ami a maximum meghajtás mellett problémákatokozhat soros, vagy párhuzamos kötésnél. Az egyik jobban világít, a másik kevésbé. Az egyik több áromot vesz fel ugyanannál a feszültségnél, a másik kicsit kevesebbet. Ezek kicsi külömbségek. Ezt is részben jól értetted, sőt lehet, hogy teljesen, csak még te sem tudod. Ezeket a kicsi külömbségeket is ki lehet küszöbölni nehány ohmos ellenállásokkal egyedileg és utána párhuzamosan kötni őket. Ez a bizonyos ellenállásérték és kicsi külömbségeik, amiről beszéltem, az a LED-ek saját, belső, a kristály ellenállása, amit nyitó irányban produkálnak. ezt nem úgy kell érteni, hogy van benne egy külön ellenállás, hanem magának a fényt kibocséjtó kristálynak van egy bizonyos ellenállásértéke, mind nyitó, mind záró irányban. Ebben az esteben a nyitó irány az érdekes.
Azt mondod, hogy a kristályok szine és az üzemközben kibocsálytott fényük között nics semmi összefüggés? Valóban ! Nem azt mondtam, hogy a pirosan világító LED-nek piros a kristálya szine. Nem ilyen az összefüggés. Szinenként a kristályok összetétele, szennyezése eltérő és ez a típusra jellemző anyagegyüttes, ami minden azonos szinü LED-nél megegyezik, na ennek van egy jellegzetes, erre az anyagkomplexre jellemző szine is. Hát ezt írtam le és ez biztos, hogy úgy van. Ezt nem elhinni kell, hanem megnézni. És ha nem látod, addig nézd nagyítóval emeddig nem fogod látni !!!
Valóban, hallottam én is olyan állítólagos LED-ekről, amelyeknek a szine a feszültséggel együtt változik, de ilyet én még nem láttam. Persze, a zöld LED szine is elmegy sötét naranscsárgába, ha enyhén durva túláromot kap, de ez nem nevezhető normális működésnek.
Üdv mindenkinek: -
Hitman
aktív tag
Egy potméterre mennyi ventillátort tehetek rá? (Amúgyilag 3-at terveznék, de gondoltam megkérdezem mielőtt belevágok a forrasztgatásba)
Mellesleg az mindegy,hogy megeggyező típusúak -e mármint a ventik.
Mert aggódom, hogy a legújabb darab nagyobb teljesítményű, mint a többi, és ha minimumra veszem akkor vmelyik nem kapcsol be
Plízz help!?
-
mr_ricsi
veterán
''Ha egy 9V-os elemre rákötünk egy enállást, ami 20 mA-re krlátozza a továbbfolyó telepáromot (kb. 560-470 ohmos ellenállás) akkor bármelyik LED-et ráköthetjük, ugyanúgy jól fognak müködni, pedig az üzemi feszültségük eltérő,''
Ez a közelítés csak addig használható, amíg az ellenállásaon eső feszültség többszöröse a LED nyitófeszültségének. Pl. 5V tápfesz mellett a fenti módszerrel egy kék LED igencsak haloványan világítana.
''Ilyen alapon akár közvetlen 220V-ra is lehet LED-et kötni, csak megfelelő ellenállás kell hozzá, aminek az értéke a feszültséggel általában nő''
Ilyen alapon egy közönséges 3,5V-os izzólámpát is lehet a 230V-ra kötni, csak egy megfelelő előtét ellenállás kellene hozzá. (És az izzó még működne is, míg a LED valószínűleg nem, mert a LED-et a 230V záróirányú félperiódusa azonnal a másvilágra küldené.)
''de nem feltétlenül azért, hanem azért mert a 220V-os hálózat áromereje kicsit nagyobb, mint egy elemé.''
Ajaj! Eszerint egy 12V-os ólomakkuról LED-et nagyobb ellenállással kell üzemeltetni, mint 8x1,5V-os ceruzaelemről?
''ha kellően egyforma ellenállásuak a LED-ek''
Korábban azt írod, hogy a LEDen eső feszültség állandó, az átfolyó áram pedig a soros ellenállástól függ. Eszerint különböző előtétellenállásokkal különböző LEDeket is be lehet állítani azonos ellenállásúra.
Milyen ellenállásuknak kell tehát megegyezni?
''A LED-eknek üzemen kívüli állapotban is meg lehet külömböztetni a kristályuk szinéből, hogy milyen színnel világítanak. Persze, csak ha víztiszta fehér a búrájuk!''
Ez nem igaz! A kristályok színe, és az áram hatására kibocsátott fényük között nincs semmi összefüggés. Amit leírtál, az legfeljebb egyedi tapasztalatnak fogható fel, a kristályok összetevőitől függően ettől bármikor bármelyik LED eltérhet. (Ráadásul van olyan LED is, amelyik az átfolyó áram növelésével változtatja a színét!) -
Batman2
őstag
Szevasztok
Pár gondolat a LED-ekről (Light Emitting Diode-fényt kibocsájtó dióda)
(Na, szóval némi technikai malőr után elkezdem)
Nagyon örülök, hogy van egy ilyen rovat is ! Köszönet a létrehozojának!
A LED-eknél nem is a feszültség a legfontosabb tényező (persze az is), de majd mindjárt meg látjuk miért. A korábbi generációs LED-ek eleinte még csak 2mA-esek voltak, igen könnyen kimentek, egy kis túláromtól is. A mai LED-ek, legtöbbje 20mA-es. Ezt a maximum üzemi áromerősséget kell betartani, mert ez az ami a lényeg. Ha egy LED-re 20mA áromot engedünk, lehet az igen nagy feszültség is, a fogyasztás miatt feszültségesés következik be, vagyis a LED a terhelés (fogyasztó), ami a számára jellemző fszültségesést vonja maga után. Nehány hozzászólást elolvastam és több helyen írják is helyesen a jellemzőket. Így pl. a piros LED-re az 1.7-1.8V a jellemző működési feszültség, a zöldre 2.0-2.2V, a sárgára hasonló (2.1-2.3V, a fehérre 2.8-3.15V a kékre 2.9-3.2V. Vannak még egyéb spec színek is, de általában azzal egyeznek körülbelül meg, amelyiknek a felépítésével hasonlóak. A sötét kék LED is pl. 3.0-3.2V körüli feszültségü. Másképp is meg lehet közelíteni ezt a kérdést. Ha egy 9V-os elemre rákötünk egy enállást, ami 20 mA-re krlátozza a továbbfolyó telepáromot (kb. 560-470 ohmos ellenállás) akkor bármelyik LED-et ráköthetjük, ugyanúgy jól fognak müködni, pedig az üzemi feszültségük eltérő, De ha megmérjük az ellenállás és a LED csomópontjában a feszültséget, akkor mindegyiknél a rá jellemző tartományba eső feszültséget mérhetünk. Ilyen alapon akár közvetlen 220V-ra is lehet LED-et kötni, csak megfelelő ellenállás kell hozzá, aminek az értéke a feszültséggel általában nő, de nem feltétlenül azért, hanem azért mert a 220V-os hálózat áromereje kicsit nagyobb, mint egy elemé. A sorba- és párhuzamoskötésről annyit, hogy ha kellően egyforma ellenállásuak a LED-ek, amiket össze akarunk kötni, akkor ha nem maximumon hajtjuk őket, tolerálják a dolgot. Én pl. kötöttem sorban 16V váltóáromra vagy 8-10 darab zöld LED-et, rendesen müködnek. De kötöttem össze úgyszint ilyen zöld LED-ekből 10-et párhuzamosan, 190-210mA-t átengedő ellenálláson keresztül, azok is mennek mind a mai napig rendesen. A kisebb eltérések az egyes LED-ek között a gyártás során a maximumot súroló és azt meghaladó alkalmazásoknál jelenthetnek problámát. Másik dolgo, hogy nem is érdemes maximumig kivezérelni a LED-eket, mert kb. 10mA-ig eröteljesen nő a kibocsájtott fényük, aztán 20mA-ig már egyre gyengébben, miközben kis mértékben már elkezd melegedni. Tehát az energiahasznosítása az áromerő növelésével 10mA fölött már romlik, avége felé jelentősebben. Kb. 15-18 mA-ig érdemes meghajtani, így már gyakorlatilag maximum a fényük és biztos, hogy nem károsodnak semmilyen kötésben.
Az infraLEDk kicsit mások, azok között vannak amelyek üzemi ároma akár 50mA is lehet és impulzusokra elérheti a 100mA-t is. Az, hogy egy LED-nek 1, 2 ,3 ,5, vagy 10mm-es az átlátszó vagy áttetsző műanyag tokozásuk a feszültség és főképpen az áromerő, tehát teljesítmény tényezőjükön nem változtat semmit, ne tévesszen meg senkit, ugyan akkora kristály van mindegyikben. A LED-eknek üzemen kívüli állapotban is meg lehet külömböztetni a kristályuk szinéből, hogy milyen színnel világítanak. Persze, csak ha víztiszta fehér a búrájuk! A zöld LED-nek narancssárgás a kristálya, a pirosnak fekete kicsit fémesen csillogóan, a sárgának piszkos, vagy feketés sárga, és ezeknek mindegyiknek oszlop formáju a kristályuk, a kéknek nagy, lapos fémesen csillogó, a fehérnek pedig víztiszta nagy, lapos, átlátszó. A fehérnél van egy sárga színü arany tükör is a kristály alatt és környékén, e miatt melegebb fehér színü. A LED-eknek van sokféle tokozási formájuk, többek között az SMD technológia. Ezek igen kis méretű, kivezetés nélküli miliméter körüli darabok. A csatlakozóik a két végén a tokozás felszínére vannak felvive. Ilyenek találhatóak a mobiltelefonokban is.
Egyenlőre ennyit.
Üdv:
[Szerkesztve] -
#452
Old Death
senior tag
neongorack
#450
Old Death
senior tag
válasz
neongorack
#450
üzenetére
Ilyen kell? Thermaltake A1442 Ducting Mod hűtésrásegítő
Bővebben: link
A bolt Garmacor-é megtalálod őt itt: Bővebben: link -
-
#450
neongorack
senior tag
neongorack
senior tag
Nem tudja valaki honnan lehet szerezni olyan vastag csövet ami célirányosítja a levegőt a procitól kifele?
Jó lenne az átlátszó!!!(főleg) -
And
veterán
Elég jól néz ki az a panel, mondjuk az ára is szép. Honnan szereznél olyat? A kérdésedre: potit nem látni rajta, ezen csak nyomógombok vannak. Az Aerocool oldalán azt írja, hogy csatornánként 1.7A (kb. 20W) a ventilátor-vezérlő terhelhetősége. Ha ezt nem haladja meg a rákötött ventik árama/teljesítménye, akkor nem lesz semmi baja
-
szasztok.
van egy házam(x202) abban van hátul 2 venti, oldalt 1, elöl 4(2 van de 4 lesz). és vennék egy aerocool gatewatchot mint előlapi panelt.
a kérdésem az lenne hogy a hátso 2 ventit 1 potira kötném, és az első 4et is. hogy ugy tudjam őket egyszerre szabályozni.
véghez vinni lehet csak nemtom hogyan reagálna a cucc beadná az unalmast vagy rendesen, megbízhatóan működne-e.
egyszerűsítve: meg lehet-e ezt oldani? -
And
veterán
válasz
aDM|RaL^
#442
üzenetére
A +12V -os tápot használva sorbaköthetsz max. 5 db. ledet + egy ellenállást. Öt darab csak piros (1,8...2,2V nyitófeszültségű) ledekből ajánlott, más színűből inkább legfeljebb 4, kékből meg 3 darab javasolt. Ilyen ötös csoportokból meg annyit csinálsz, amennyit gondolsz. Ellenállás-számítók: Bővebben: link, Bővebben: link. Potmétert is rakhatsz az áramkörbe, de úgy, hogy a kiszámolt ellenállásnal kisebb eredő ne adódjon, magyarul az eredeti ellenállást meghagyod, és még sorba köthetsz egy x száz ohm...1-2 kiloohm-os potit.
''mien'',''naon'': Ááááááááá!! -
aDM|RaL^
őstag
Sziasztok!
Elég kezdő vagyok mind elektronikai mind modding témában, viszont egy kis cuccba akarom vágni a fejszémet, mert most nem akaork magam neonokat meg körkábelt meg faszomtudja mit venni, hanem kicsit magam barkácskodni.
Szóval adott ugy kb 30DB piros vagy sárga vagy zöld kis LED vagy nagy is jó, még nemtudom milyet vegyek (szerintetek?)
Hogyan kössem össze őket? Lenne az áramkörben a molex csati amiről jönne az áram. A ledek, a huzal (mien kell?), egy kapcsoló(ez tökmindegy mien?). Ellenállás kell bele?
valami kapcsolási rajzot megköszönnék!
naon newbie vagyok ien elektronikai cuccokban, de van forrasztópákám, meg miegyebem itthon (fatter bennevan a témában csak nincs kedvem vele konzultálni) a cuccokat meg egy közeli elektronikai boltban venném
kösz előre is
admi
mod: esetleg potmétert rakjak bele? fényerőváltoztatás? ha igen akkor mient?
[Szerkesztve] -
-
Horbal
őstag
Miért ne lehetne, nem túl elegáns, megoldás de természetesen műkszik...
A gond az, hogy egy egyszerű potis tekerős cuccnál, nagy teljesítményű poti kell, mert a leszabályozott teljesítményt mind hő formájában diszcipálja el.. magyarul melegszik mint az állat...ezért inkább szabályozható feszstabokat szoktak beletenni a jobb vezérlő panelokba asszem...ezért kerülnek 8K-ba... -
And
veterán
''Alaplapi fő csatlakozó''= tápcsatlakozó? Szerintem a táp vezetékeit nagyon nem érdemes hosszabbítani, mert az a szó szoros értelmében a stabilitás rovására megy. A hosszabbítás ugyanis a plusz csatlakozások, forrasztások, meg a nagyobb vezetékhossz miatt a vezetékellenállás növekedését eredményezi (azaz a terhelőáram nagyobb feszültséget ejt rajta, így az alaplapra kevesebb jut). Itt pedig elég rendes áramok tudnak folyni. Azt a szalagkábelt (vagy annak ereit) legfeljebb a házba szerelt power/hdd ledek, meg a táp/reset kapcsolók bekötésére használhatod, mert kevés áramot visel csak el. Én már ventilátor-vezetéknek se használnék olyat. A nagyobb vezeték-keresztmetszet kisebb ellenállást és nagyobb terhelhetőséget jelent. Tápvezetéket minimum ugyanolyan keresztmetszetűvel illene hosszabbítani, de a fenti okok miatt inkább teljes kábelcserét képzelj el, mint toldást.
-
Sianis
addikt
sziasztok!
kérdésem lenne, hogy a gépben lévő különböző vezetékeket, milyen típusú( vastagság, szálak száma) érdemes hosszabítani?
Az érintett vezetékek:- alaplapi fő csatlakozó
- alaplapi 12 V-os
Gondolom, hogy ventillátor meg ilyesmik azok nem zavarnak túl sok vizet, hiszen azok bármilyen szutyokkal elmennek, csak az érdekel, hogy ezek a fontosabb kábelközegek igényelnek-e valami speckót, vagy lehet azokaz is hosszabítani a gyengébben kűnő vezetékekkel?
Én pl ezzel szeretném, de ha nem jó akkor persze veszek, itt egy kép róla:
Bővebben: link
Válaszotokat előre is köszönöm!
[Szerkesztve] -
Razor1
aktív tag
Multifunkcionális csiszológépet (kombi-eszköz néven is fut) használt vki moddingolásra? Mik a tapasztalatok? Érdemes beruházni egy ilyenre? Konrétan az érdekelne a csiszoláson és gravíron kívül mennyire alkalmas vágásra (műanyag és alumínium), mennyire lehet vele szépen dolgozni, formákat kivágni?
-
And
veterán
Maga az adó - vagyis az rf-rész - nem ''sztereó''. Ha moduláló jelként a multiplexált jelet (alapsávi B+J, modulált B-J segédvivő, pilotjel) viszed egy fm-adóba, akkor kapsz egy sztereó adót. MPX-kóder rajzot rengeteget találhatsz, pl.: Bővebben: link. FM-modulátor és végfok rajzokat szintén: Bővebben: link. Azon kívül, hogy a dolog ekkora teljesítménnyel illegális, megfelelő műszerezettség és tapasztalat híján az adófokozat megépítése - diszkrét elemekkel - nem épp egyszerű.
-
-cobra-
aktív tag
Hello!
Vettem egy autóba való külső-belső hőmérőt, amiből kiforrasztottam a belső termisztort, és kivezettem azt is egy vezeték segítségével. Az lenne a kérdésem, hogy lehetne megoldani, hogy a hőmérsékletet ne 10mp-ként, hanem gyorsabban frissítse?
Előre is köszi -
#418
Veriakilis
senior tag
Veriakilis
senior tag
Ma is!
-
mr_ricsi
veterán
''a kérdésem akkor még mindig adott: hogy számoljam ki, hogy mekkora elleállás kell nekem?
természetesen előtte tesztelni tudom a ventit, tehát azt tudni fogom, hogy hány volton halk.''
Leírod ide, hogy ? volt kell neki, ill. a matricájáról azt, hogy 12V/?A-es, és kiszámolom neked. -
al_age
senior tag
rendben, köszi megnéztem azt a hozzászólásodat és pont egy ilyen leírást-számítást kerestem. de most már lehet, hogy tényleg veszek egy potit és azon mérem majd le, hogy mekkora kell. bár nem tudom hogyan fogom összekaparni a pénzem erre az extra, eredetileg nem tervezett plusz kiadásra
[Szerkesztve] -
And
veterán
Részemről nem ismételném a #199-es hozzászólást. Kicsit talán körülményesnek tűnik, a saját ventilátorod adataival helyettesítve sokmindent ki tudsz számolni az ott leírtakból. A legegyszerűbb, ha átmenetileg potmétert (kb. 100 Ohm, min.1..2W-ost) kötsz sorba a ventivel, beállítod a megfelelő sebességre, és utána nem a ventifeszültséget méred le, hanem a poti értékét. Pont akkora - vagy a legközelebbi szabványos értékű - szintén néhány Watt terhelhetőségű ellenállást kell majd szerezned.
-
al_age
senior tag
LukE, And, köszi a segítséget mindkettőtöknek!
LukE: hát igen egy zener-es dolognál én is attól félek, hogy túlságosan melegedni fog
And: csakis egy ventit szeretnék leszabályozni, tehát valószínűleg ellenállás lesz a dologból. potit nem szeretnék neki, ez csak egy házventi lesz, ezt be szeretném állítani egy fix, halk értékre és kész.
de a kérdésem akkor még mindig adott: hogy számoljam ki, hogy mekkora elleállás kell nekem?
természetesen előtte tesztelni tudom a ventit, tehát azt tudni fogom, hogy hány volton halk. -
And
veterán
Igen, meg lehet oldani egy Zener-diódával is. Betehetsz a ventivel sorba például 4.7, 5.6 vagy 6.8V-os Z-diódát (záróirányban), ennyivel csökken majd a ventilátoron eső feszültség. A max. teljesítménye jó nagy legyen, a Lomex-árlistán vannak szép nagy 12W-os példányok elég olcsón. Persze a sima ellenállással szemben csak egyetlen előnye lesz: akkor is állandó értéken tartja a venti feszültségét, ha azt időnként - például nagyobb áramúra - cserélgeted, vagy több ventit kötsz párhuzamosan. Ha csak egy darabhoz kell, nyugodtan használj egy nagyobb teljesítményt elviselő ellenállást vagy potmétert.
-
-
#404
LukE
veterán
Veriakilis
#399
LukE
veterán
válasz
Veriakilis
#399
üzenetére
erm, 0.15A=150mA...
Egyebkent (U_táp-U_led_nyito fesz)/0.02 ohm, es mindenki boldog
U_tap= 5 vagy 12 ugy altalaban
U_nyitofesz: piros: 1.6, zold-sarga~2 kek, feher: 3V folott.
szerk: astruel: hova kotottel mit? alaplapi 3 tus ize? mert akkor sokminden. Vagy a tapbol jon ki fan only csatlakozo?
al-gae: zener dioda vna eleg sok feszultsegben
[Szerkesztve]
Mondjuk az mas kerdes, hogy meddig birja szegeny uC ha direkt ra van kotve egy fet, de mind1...
(gettótek AVR devkit
)
), de lenne egy-két észrevételem:![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
.
....
''helyi'' üzletből (fordszámszabályzós CoolerMaster) aztán gondoltam egyet megnézem már a neten mit írnak róla. Itt értek a meglepetések, nem találtam a case ventik között a cuccost, erre benéztem a processzorhűtők közé, s lám mit lelek az én kis ventimet X-DREAM(HAC-V81), csak nem adtak hozzá hűtőbordát, meg védőrácsot.
nem szeretem ha így kibabrálnak velem
, de bocs, ha elszabtam volna..
Új hozzászólás Aktív témák
- Bomba Ár! Fujitsu LifeBook E752 - i5-3GEN I 8GB I 320-500GB I DVDRW I 15,6" HD I Cam I W10 I Gari!
- HIBÁTLAN iPhone 13 Pro 128GB Graphite -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3025
- Apple iWatch SE 2 44mm Kártyafüggetlen 1Év Garanciával
- REFURBISHED és ÚJ - HP USB-C Dock G5 docking station (5TW10AA) - 3x4K felbontás, 144Hz képfrissítés
- Gamer PC-Számítógép! Csere-Beszámítás! I5 12400F / RTX 3070 8GB / 32GB DDR4 / 1TB SSD
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest