A fogyasztóvédelmi törvények eléggé egyértelműek.
Vagy szerinted, ha egy 36 hó jótállássaél vásárolt terméked meghibásodik 366. napon, akkor már akár mondhatja azt, hogy mivel nem forgalmazott már a termék, vagy nem tudja beszerezni, ezért Ő mond neked egy árat, amiért beszámítja és így jártál? Ezt ugye Te sem gondolod komolyan. 
A szerződésen szerepeltetett idő azt jelenti, hogy az eladó fél, a kötelező 12 hónapon felül vállal még jótállást, amire ugyan azok a törvények vonatkoznak
Here you are:
Szavatosság
A polgári jogban „kétféle” szavatosság létezik: egyrészt a kellékszavatosság, másrészt a jogszavatosság (amit a Ptk. per-, teher- és igénymentesség formájában nevesít).
A kellékszavatosság lényegében azt jelenti, hogy bármilyen termék eladásáról is legyen szó, a kötelezett (a termék eladója, a szolgáltatásnyújtást teljesítő fél) a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) kellékszavatossági felelősséggel tartozik. Az adásvételi szerződésekben az eladói pozícióban lévő fél (az Fgytv. 2. §-ának d) pontja szerinti „forgalmazó” – az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza) ezen felelősségét csakis a termék olyan hibája alapozza meg, amely hibának az oka már megvan a termékben a vásárlás pillanatában is, csak akkor még nem felismerhető (ezért nevezik rejtett vagy gyártási hibának).
Az eladó kellékszavatossági felelőssége objektív, vagyis független attól, hogy tudta-e, hogy hibában (pontosabban hiba-okban) szenvedő terméket adott el, vagy sem, tehát a jóhiszemű eladó is felel a hibás teljesítésért a vevővel szemben. Ugyanez áll a lentebb kifejtett jótállás estén is. (A rosszhiszeműség a vevő esetleges kártérítési igényének érvényesítése szempontjából releváns körülmény.)
A jótállás
Fentiekhez képest a jótállás - hétköznapi és közismert nevén „garancia” - azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.
A jótállásnak két fajtája van: a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás, és a felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás. Utóbbi esetben nem egy jogszabály kötelezi bizonyos termékek eladása esetén az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként - jól felfogott piaci érdekből - kerül sor.
Szavatossági jogok
Akár szavatosságra, akár jótállásra „hivatkozik” is a vevő hibás teljesítés esetén, őt a Ptk. 306. § (1) bekezdése rendelkezése alapján négyféle ún. szavatossági jog illeti meg: a kijavítás / a kicserélés / az árleszállítás / a vételár-visszatérítési igény(ún. elállás).
Tehát kiemelten fontos, hogy kellékszavatossággal kapcsolatos, valamint a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termék esetén felmerülő minőségi kifogás alkalmával is ugyanez a négyféle jogosultság illeti meg a fogyasztót.
„Ptk. 306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.”
A fogyasztó és a fogyasztói szerződés fogalma
A Fgytv. 2. §-ának a) pontja szerint fogyasztó az az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
A Ptk. 685. §-ának d) pont alapján fogyasztónak a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy minősül.
Fentieken túl a Ptk. 685.§-ának e) pontja definiálja a fogyasztói szerződés fogalmát, amelynek azt a szerződést minősíti, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti.
Tekintettel arra, hogy a Kormányrendelet és a GKM rendelet tárgyi hatálya egyaránt a Ptk. szerinti fogyasztói szerződésekre terjed ki, így az ezen jogszabályokban foglalt, az eladókat és vállalkozásokat terhelő kötelezettségekre a Ptk. szerinti fogyasztói fogalomba tartozó jogalanyok is hivatkozhatnak.
A fentiektől függetlenül felhívjuk a figyelmet, hogy az NFH kizárólag az Fgytv. szerinti fogyasztót érintő jogszabálysértés esetén jogosult fogyasztóvédelmi eljárást lefolytatni.
[ Szerkesztve ]
Ott akkor az ő tesztgépükben produkálhatod a hibát és nincs mellébeszélés.
Mivel ez nem tisztázott és előre kalkulálható a vásárlás pillanatában, így semmis, sőt, valószínűleg tényleg jogszabályba ütközik. Most a devizahiteles bírósági tárgyalások is azért állnak a kölcsönt felvevőknek, mert a szerződéskötéskor nem hozták tisztázták hogy a bank mi alapján, és milyen mértékben jogosult a törlesztőrészleteket emelni, csak annyit írtak bele hogy ezt egyoldalúan megteheti.![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Beszámítani nektek nincs módotok ebben az esetben, hiszen kötelezettségetek van, így nem értem még az ötletét sem hogy került ez a mondat ide.
