Új hozzászólás Aktív témák

• BlacKSouL addikt

  #60708

  #60707 parandroid

  2017-11-13 11:29:18

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  BlacKSouL

  addikt

  #60707 parandroid

  #60707 parandroid

  Szóval az úgy van, hogy nem vagyok rendszeres borfogyasztó. Régebben szoktam néha inni, meg van az ismerősök között borász, jártam egy időben kóstolókra is a környékbeli borászatokba, meg is tudom különböztetni az édes vöröset a száraz fehértől, sőt alapvető, és jellegzetes fajtákat talán elfogadható eséllyel fel is ismernék még mindig. A dolog lényege, és amire rácsodálkoztam, hogy ennyien vagytok, akik szerint a dedikált borhűtő otthonra nem úri passzió, hanem a bor élvezetéhez elengedhetetlen tartozék. Ezzel sincsen semmi bajom, érteni ugyan nem értem, de el tudom fogadni. Nyilván olyan ez, mint egy jó kávéfőző, néhányan talán még emlékeztek rá, hogy én is játszottam a gondolattal, hogy veszek egyet, aztán győzött a józan ész, és a saját fogyasztói szokásaim alapos átgondolása. Nyilván az utóbbi az oka annak is, hogy a borhűtő számomra nemhogy nem szükséges, hanem egyenesen abszurdnak tűnik otthonra. Éttermeket ne keverjük ide, tőlük nyilván elvárom nemcsak a normális kínálatot, hanem a szakszerű tárolást is, ott ez nem is kérdés. Valahogy az is logikus, hogy ha valakinek a bor élvezete hobbi szintre emelkedett, akkor erre többet költ, mint én, szóval inkább ilyen rácsodálkozás szintjére jutottam, mint amikor egy barátom mutatta, hogy ni, vett új horgászbotot, tuti jó vétel volt, szinte ingyen adták, kétszázezer forintért már-már ajándék, és már csak egy hozzá illő orsót kell rá vennie, meg néhány apróságot még, de fél milla alatt megáll. Én meg néztem bután, és azon gondolkoztam, hogy egész életemben nem költöttem halra összesen ennyi pénzt, pedig havonta azért egyszer veszek egy jó kis friss lazacot, vagy pisztrángot, mert többféle módon elkészítve is szeretjük úgy családilag.

  Szóval kicsit olyan kézműves sör v2.0 feelingem van most a beszélgetés kapcsán, persze én egy vadember vagyok, aki mindent szobahőmérsékleten fogyaszt, a kávétól kezdve, a boron, és a sörön át az akármilyen üdítőig, vagy akár a friss húslevesig *. Az egyetlen kivétel a friss gyümölcslé, mert azt eleve hidegen kell tárolni, akárcsak a tejet, de utóbbit meg nyilván eleve melegítem. Nyáron persze beteszek ezt-azt a hűtőbe, mert jólesik, ha a hőségben valami hideget tud inni az ember, de ez kb csak a 30 fok körüli átlaghőmérsékletű napokon jön rám.

  * Mindig meghalok egy kicsit valahol belül, amikor ott ülünk az asztalnál, mindenki előtt ott a fincsi leves, az első kanállal mindenki szarrá égeti a nyelvét, és utána nézzük pár percig, meg fújkodjuk, csorgó nyállal, meg korgó gyomorral, de enni ugye még nem lehet, mert kb. végbélig végigforráznám magam vele; ezt szerintem a spanyol inkvizíció találta ki kínzásnak, de gondolom itt többek tartanak otthon külön levesmelegítőt is, hogy 80 fok fölött tudják tartani a levest, mert az úgy hozza ki az igazi ízét

  p

  Ezért írtam, hogy mindenki más kicsit. Kávés topikban én is elvesztettem a fonalat, rájöttem, hogy az én heti napirendemben az otthoni igényes kávézás nem talál magának szabad helyet, ezért megálltam ott, hogy van egy 30 ezres kis műanyag, általában lenézett, már nagynyomásos de nem szarvasi gőzkazános kávéfőzőm, meg egy kézi darálóm, ami így összességében bőven jobb eredményt ad, mint a korábbi esetek, de ettől több nem kell, mert hétköznap reggel úgyis melóban az itteni féleutomatából kávézunk, ami kb. azt a minőséget hozza. Ja meg még van egy french-pressem valami 1200 Ft-ért, amit néha változatosságból használok. Van aki 100-150 ezres gépparkot tart, 3-4 főzőt, 4-5 darálót, mert jól esik neki, van ideje próbálgatni, tuningolgatni, rézcsövezi, kevergeti, őrelményt oszlat, kocogtat, tízezres tamperrel tamperol, vuduzik, stb. Törekszik az általa otthon elérhető legjobb minőségű kávéra. Ezt ezekkel tudja elérni.
  A bor esetében úgy tűnhet, hogy ha valaki megvesz egy palackot, akkor onnantól minden le van tudva. De nem, ott meg azzal tud játszani (mondjuk feltételezve hogy nem a 25 fokos teszkópolcost vesszük alapul) hogy hogyan tárolja, hol, és milyen hőmérsékleten fogyasztja, esetleg miből (műanyagpoharas, bögrés borzalmaktól tekintsünk el). Vagy még vesz egy ezresért egy temperálót, abba beállítja a palackot, és akkor a 14 fokon bontott palack utolsó 3-4 decijét nem a szobahőmérsékletre melegedve issza, hanem 16-17 fokon.

  És ez így van mindenfélével. Van aki a munkájában akar mindenáron 200%-on tökéletes lenni, és ezért tesz meg mindent, van aki a ruházatát tartja mindennél előbbre, és vásárol százezrekért havonta, van aki az autójára költ százezreket, mert mindenki másra igényes, mást tart fontosnak. Vannak általános szintek, meg sokaknak 1-1 valami amiben megtesz amit csak tud hogy az adott dologban a lehető legnagyobb élvezetet találja meg.

  Nincs azzal gond, ha valakinek az 5, a 15 és a 25 fokon felszolgált/fogyasztott bor vagy sör között nincs élvezeti értékbeli különbség, van aki meg azt mondja, hogy ő viszont érzi, és törekszik rá hogy idealizálja. Ahogy az sincs kőbe vésve, hogy marhahúshoz vöröset, halhoz meg fehéret, de a tapasztalat szerint az arra érzékenyek érzik a különbséget ha mondjuk fordítva issza valaki.

Új hozzászólás Aktív témák