Hirdetés
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- sziku69: Szólánc.
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Brogyi: CTEK akkumulátor töltő és másolatai
- bambano: Bambanő háza tája
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- ubyegon2: Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
Új hozzászólás Aktív témák
-
escsé
tag
@pali923:
Nem tudom itt nálunk ki épített, talán a Dutép. Egyszer sikerült áttörnöm tapasztalat szerzésből
, pedig három lakásban építettem konyhát mindegyik esetében azonos panelházak voltak.@hummerdikk:
A következőre már én sem eresztettem a dugattyús ütvefúrót olyan bátran. -
hummerdikk
őstag
válasz
thomgrande
#30894
üzenetére
Dehogynem, HDF-et MDF-nek

Igy viszont akkor marad az "ikea" stilusu rogzito szerintem, amit lehet hasznalni. Bar en a forestnel rakerdeznek.@escsé:
Igen, en is jartam mar hasonloan, igaz nem konyhabutort tettem fel. Masodik alkalommal mar sokkal okosabb voltam
Ami nekem bevallt, hogy utvefuroval (SDS) kb. felig furni, majd utana szepen ovatosan normal furoval es jo minosegu furoszar segitsegevel tovabb menni. Persze ez igy tobb ido, de meg mindig jobb, mintha ujra kell csempezni a megrendelonel, plussz a megrendelo nem fogja megerteni, hogy ez veletlen "problema" volt es nem Te vagy a bena...
Meg mindig fenntartom azt, hogy a fischer-t meg kell keresni es fognak tudni segiteni, nem szegyen telefonalni, nekem is segitettek mar
-
pali923
aktív tag
Győri panellakásban laktam 2 fajtában is. Mindkettőnél a konyha és a fürdőszoba között 5 centis betonfal volt. Az volt a különbség, hogy az elsőnél (ami a 2. előtt kb. 10-15 évvel készült) a fürdőt külön emelték be, és annak is volt fala, a kettő között hézag. A 2. lakásnál meg egyetlen 5 centis fala volt a két helyiségnek. Ezzel akkor szembesültem, mikor bátran fúrtam a konyhafalat a hézagra várva, ehelyett a fürdőben esett le a csempe. Nem tudom, mennyire volt ez annak idején szabvány, de a győri házgyár még Csepelre is szállított panaleket a fénykorában, meg persze egész Észak-Dunántúlra. Meg még volt néhány házgyár, ami ugyanazt építette. Úgyhogy az 5 centis beton bizony valószínű.
Azzal együtt lehet ilyen falra is felrakni konyhaszekrényt, nekem is sikerült, műanyag tiplivel is, de ma már fémmel csinálnám. Az ütvefúrót nagyon óvatosan kell kezelni, gyakran ellenőrizni, megállni, legalábbis én így tudtam megcsinálni később rombolás nélkül.
Azzal az először felrakott Ikea-stílusú akasztóval bátran lehet felrakni szekrényeket, nem kell tőle félni. És valóban a szekrény oldalsó elemére kell rakni, működni fog.
-
escsé
tag
válasz
hummerdikk
#30893
üzenetére
"A furasnal semmikepp ne kalkulalj azzal, hogy ott a csemperagaszto, mert ahogy atersz a ragasztohoz le fogja dobni a csempet a masik oldalon, de ha ez meg nem is tortenne meg akkor oda lesz a vizzarosag, ami problema.
Ha 5 centis a fal, akkor 4-4.5 centi melyen furjal max szerintem, mert gondok lesznek. De lehet elotte jobb lenne valahol kiprobalni, hogy tenylegesen milyen vastagsagu."Volt már, hogy hiába finomkodtam. A másik felén kráteresen (kb 100mm átmérőbe) törte ki a falat az új csempével. Az biztos, hogy a kádat béleld ki a fúrás alatt, nehogy a lehulló árú a kádat is megsértse.
Szerintem vastagabbak azok a falak. Az biztos, h nem 50-es tiplivel raktam fel. Szerintem 80-as volt. Az biztos a kráternél a végét láttam, de visszaállt a falsíktól. A falméretet illetően rám ne hallgass. Az ajtónál nem tudod megmérni a falvastagságot? -
hzsolee
őstag
válasz
matta2003
#30892
üzenetére
Hát szerintem meg nem nehéz. Nálunk a konyha legnagyobbjai 90x72x30 (Szé x Ma x Mé) és kettő olyan tartja amit mondtam összesen 4db 4x35 reisserrel, és van benn cserép bőven...
Az nem gond ha megvan a hátfal, én sem úgy csinálom mint a rajzon van, hanem a hátfal síkban van a korpusszal. Csak a korpusz belső oldalát falcolom ahova beleül a hátfal. Ahol az akasztó kinyúlik ott fúrok egy lyukat és ennyi. Mondjuk ez a megoldás kicsit eltartja a faltól a szekrényt, amit én nem nagyon bánok legalább lehet kicsit csalni, mert azért semmi sem függőleges és derékszög meg vízszintes. (panelben sem)
Felül ilyen:
Alul ilyet szoktam betenni, hogy könnyen lehessen a függőt beállítani:

-
thomgrande
tag
válasz
hummerdikk
#30893
üzenetére
Véletlenül nem néztél el valamit? Ez egy panel függesztő. Ezt a hátfalra kellene rögzíteni. Így a hátfalnak bútorlapból kéne lenni. Jelen esetben HDF gondolom 4 mm-es a hátfal.
-
hummerdikk
őstag
válasz
matta2003
#30892
üzenetére
Szervusz!
Rogziteshez en ezt tudtam elso blikkre ajanlani:
Forest 814 fuggeszto
Azert is jo megoldas, mert ezzel jobban el tudod osztani a terhelest is a falon, igaz viszonylag draga mulatsag lesz.A furasnal semmikepp ne kalkulalj azzal, hogy ott a csemperagaszto, mert ahogy atersz a ragasztohoz le fogja dobni a csempet a masik oldalon, de ha ez meg nem is tortenne meg akkor oda lesz a vizzarosag, ami problema.
Ha 5 centis a fal, akkor 4-4.5 centi melyen furjal max szerintem, mert gondok lesznek. De lehet elotte jobb lenne valahol kiprobalni, hogy tenylegesen milyen vastagsagu.Ami a dubelt illeti ilyen vekony falnal lehet jobban jarnal menetes szar es vegyi dubel komboval, ezzel en megkeresnem a helyedben a Fischer magyarorszagi kepviseletet, ok biztosan tudnak adni megoldast

Remelem tudtam valamit segiteni

-
matta2003
tag
válasz
hzsolee
#30890
üzenetére
Sajnos nem tudom, hogy mi számít extrabrutáldögnehéznek. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy olyat sikerült csinálnom...

1 db 60x54
2 db 90x54
1 db 74x54 dobozom van.Erre jönnek az ajtók, meg bele a polcok...
Van valami kg/m2 "sűrűsége" a 18as bútorlapnak?Azzal a rögzítéssel meg amit írtál az a baj, hogy már szerintem nem tudom megoldani, mert a hátlapot HDF-ből levágattam, a polcok a végéig vannak, tehát azt gondolom, hogy nem tudnám már azt a sínt a falra rögzíteni anélkül, hogy ne lenne útban a függőleges oldal.
Vagy rosszul látom? -
-
hzsolee
őstag
válasz
matta2003
#30887
üzenetére
A leírása alapján 40Kg-ot elbír darabja. A szettben van hozzá csavar ami a korpuszba megy, szerintem ha az megfelelően van használva tökéletesen meg kell, hogy fogja. (Az ajánlott 20mm hosszú csavar szerintem sok lesz ha a korpusz 18mm) A 4 db-ot szintén túlzásnak tartom, ha csak nem valami extrabrutálmegadögnehéz szekrényről van szó.
Én ilyet szoktam használni, ez a csavarokon is tart és a korpuszra is támaszkodik valamint könnyű az állítása.A falba talán ez lesz a legmegfelelőbb. (Ez a legtutibb betonban, de mivel vékony a fal ebben az esetben nem használható)
-
mdk01
addikt
válasz
pali923
#30883
üzenetére
Neked írom, mert te írtad, de mindenki bográszhat belőle.
Bizonyos fafajokra vannak különböző speciális alapozók. Értem ez alatt a különböző fenyő fajtákat a gyantatartalmuk végett, vagy a trópusi fákat az olajuk miatt. Ezt érdemes használni, mert gyanta esetében átüthet a fán illetve lehet a tapadása sem olyan, a trópusiaknál pedig egyértelműen nem lesz jó a tapadás. -
matta2003
tag
válasz
hzsolee
#30886
üzenetére
Köszi a választ.
Amit linkeltél én is megtaláltam, csak arra gondoltam, hogy ha vízszintesen rakom, akkor az egész teher azon a vízszintes bútorlapon és azon a csavaron van, amely a falba van behajtva, valamint a lamellókon, amelyekkel össze van rakva a bútorlap
Ezzel a megoldással meg nekem úgy tűnik, hogy az kétszer két csavaron van a legnagyobb teher, amelyek a függőleges lapba vannak hajtva.
A fürdőszobában is van egy vastag réteg csemperagasztó-csempe kombó, csak az kicsit lejjebb van, mint ahova a konyhapolcot akarom befúrni, de lehet, hogy 2 helyett 4 tartóval fogom rögzíteni. Fent is lesz 2 meg lejjebb is, ahol vastagabb a másik oldalon a falon az "anyag"... -
hzsolee
őstag
válasz
matta2003
#30882
üzenetére
Hát elvileg ezt így kell a korpuszra szerelni (az oldalára, mert akkor a recék megfelelően állnak, így tudod a magasságot fixálni):
Mondjuk én nem ilyet használok, nem túl szimpatikus (de ez szubjektív) Amúgy az a fal tényleg nem túl vastag, csak finoman! Nekem sikerült ezért a fürdőben egy glett-festés kombót végrehajtani...

-
zonusz
aktív tag
Köszönöm a tanácsokat. Ez egy pergola lesz, amire virág is fut, tehát még locsolást kap majd.
-
-
pali923
aktív tag
válasz
zonusz
#30881
üzenetére
Nekem csak a kerítésem van vörösfenyőből. A kisajtónak az alsó eleme kezd tönkremenni, pedig elég komoly ablakfestékkel van fújva, hogy a nyílászárókkal egyforma színe legyen. Vagyis szerintem kell neki a felületkezelés. A márkanév pedig Milesi, keress rá, itt a fórumon is sokat beszéltek róla a mesterek.
-
matta2003
tag
Sziasztok!
Konyhaszekrény felső részét a falra ilyen vasalattal szeretném rögzíteni panelban, a konyha falán (a vékonyabb szerintem kb. 5 centis falon), aminek a másik oldalán a WC/fürdőszoba van. A konyhában van csempe a falon.
Mekkora tiplivel/csavarral javasoljátok?
Hogy álljon a vasalat? Függőlegesen az oldalán vagy vízszintesen a tetején?
Köszönöm előre is a segítséget!
-
zonusz
aktív tag
Talán most sikeresebb leszek.
Biztos volt már sz róla, de nem találom, vörösfenyő kültéren mit kíván. Elég az olajozás a magas gyanta tartalom miatt, vagy valamilyen lazúr+olaj, illetve valami más. Esetleg - ha nem tilos - valamilyen márka, fajta?
Köszi
A kilátó csodás ilyen színvonalú munkáról nem is álmodom. -
#86952448
törölt tag
válasz
aszamóca
#30876
üzenetére
Mindent érteni vélek.
Hétfőn azt fogom kérdezni a szerszámüzletben, hogy megmarad-e a garanciája, ha a későbbiekben, amikor esetleg szükségem lesz nagyobb nyomásra, átállítom a rugófeszesség beállító csavart. Ha nem, akkor elvégeztetem a műveletet a szakszervizzel. Ha meg igen, akkor nem.
Köszi mindenkinek!
-
Loobelt70
csendes tag
válasz
Drebil
#30874
üzenetére
Valóban nem olcsó, viszont ez a két típus is balkezes...
Tehát ellentétes kialakításút keresek, ahol a gépet jobbkézzel tartva tolhatod balra.
Mivel jobbkezes vagyok, így biztonságosabban tudnám tartani.
Vezetősínnel jobbkézzel nem is lehet használni:
-A leeső munkadarabbal együtt a vezetősín is a padlón kötne ki,
-Setén használva, pedig elszívás nélkül a fűrészport hiánytalanul az arcodba vágja... -
-
#86952448
törölt tag
válasz
aszamóca
#30876
üzenetére
Tehát ezen a videón az enyémhez hasonló kompresszor azért tölti magát 8 bar-ra, mert megbuherálták?
https://www.youtube.com/watch?v=jdKq1FNxD60
Egyébként ez nem gyakorlati probléma, mert hátfalazni vettem, a stukkerem meg max 7,5-öt kér, és 6 bar-on is szépen beveri a hátfalkapcsot... egyszerűen csak zavar, hogy én csúcsra járatom magam, a gépem meg nem. Még a végén túlél.
-
#86952448
törölt tag
Sziasztok!
Választ keresek egy nyugtalanító kérdésre.
Vettem ma egy Metabo Basic 250 24w kompresszort, olajosat. Zavar, hogy a max. 8 bar helyett csak 7,2 körüli értékig tölti fel magát. A 8-as után piros mező van a mérőórán, a névleges max nyomása pedig 8 bar.
Ez így van rendjén, vagy egy hibáról lehet szó, esetleg lehet orvosolni a dolgot?
Minden véleményt előre is köszönök!
-
Loobelt70
csendes tag
Valaki tudja, hogy hol lehet beszerezni 1800-2000W-os jobbkezes kézi körfűrészt?
Tehát a boltban lévőkkel ellentétes oldalit, mint a képen is látszik:
(Vezetősínnel szeretném használni jobb kézzel.)
-
bim
veterán
válasz
pali923
#30870
üzenetére
Sok mindent átvesznek itt is. Mindenhol mások a szabványok amiknek meg kell felelnie egy adott épületnek. Ha rácsos tartót építesz deszkából sokkal többet fog bírni mint egy gerenda. Tanuló koromban mi is dolgoztunk rétegelt lemezzel amit csomóponti lemezként szegeltünk fel. Az a tető is áll még. Nem is tudom melyik oldalra álljak ilyenkor. Statikailag korrekt az is és ez is. Esztétikailag pedig szerintem a hagyományos fakötésekkel elkészített szerkezet szebb. Ez az én véleményem.
Ha egy statikus rajzol neked egy leméretezett rácsos szerkezetet akkor fogsz egy príma kis körfűrészt és sima illesztéssel összevágod, majd szeglemezzel biztosítod. Ennyi. Ez számomra nem szakmunka hanem betanított munka.
Sokat dolgoznak fémmel nyugaton de mivel ezek a csomópontok teljesen egyediek lehetnek (Vápa-él-csonkaszarufa találkozások) ezekre nincs szabvány lemez. -
pali923
aktív tag
A napokban láttam egy filmet valamelyik tudományos csatornán, amin egy faházat építettek Alaszkában, gyönyörű tájon, hegyek közt, a világ végén az erdő szélére egy tó partján. Minden nap esett az eső építésközben, szerintem melegük sem volt. (Mellesleg volt főnököm nagy világjáró, Ausztráliától Peruig mindenhol járt már, azt mondta, a legszebb vidék, amit látott, az Alaszka.)
Nincs nagy véleményem az amerikai házépítési szokásokról, de az a ház is áll, és elkészült. Amin én is elhűltem: a tetőgerendákat hasonló módon rögzítették egymáshoz, csak nem fémmel, hanem háromszögre vágott falemezekkel. Ezeket is odaszegezték egy levegős géppel. Aztán felhúztak egy bazi nagy rönköt, és azt rakták be a tetőgerendák csúcsa alá, és odaszegezték ugyanazzal a géppel. Mindent azzal a szögbelövővel rögzítettek, a favázat, arra valamilyen borítást, a tetőre a fémlemezeket. Egy része volt csak a háznak rönkből. Aztán így is beköltöznek abba a házba. Szerintem nálunk át sem engedné semmiféle hatósági eljárás az ilyet.
Csak olvastam, de lehet: a nyugati Európában már csak ezeket a fém rögzítőket használják az ácsok, természetesen géppel a fába sajtolva, de ezt majd szakemberek megerősítik, vagy cáfolják. -
bim
veterán
Ez a cikk tiszta PR. Azok a vasalatok amiket csak odafogsz és felcsavarozod csak akkor erősek ha te egy gérvágóval vágsz teljesen derékszöges illesztéseket. Azok az erősített vasalatok amik érnek is valamit piszok drágák. Megkockáztatom hogy ha szakembert hívsz és ő összeállítja olcsóbb lesz.
A hagyományos fakötés addig erősebb amíg a kötést pontosan készíted el és összeszorítva tudod tartani őket. Nézz meg egy taréjkiképzést. Szarufák összelapolva és taréjszelemen alattuk amit egy berótt kakasülővel biztosítasz elfordulás ellen. Ezt a cikk kivált egy sima lemezzel.
Eddig is készültek tyúkólak raklapokból és deszkából összetákolva pár tábla hullámpalával vízhatlanná téve. Elfogadom ha valakinek erre van pénze de nem támogatom.
Trópusi vihar ellen nincs védelem. A legkevesebb javítást a beton lapostető szenvedi el. Legegyszerűbb ha azonnal leszedi a szél a héjazatot és a szerkezeted utána nem tudja megkezdeni. -
Bubi
csendes tag
Édesanyám meg óvodavezetőként ment nyugdíjba... arról nem kéne ám megfeledkezni, hogy amikor X forintod van arra, hogy a játszóteret cserélni/felújítani kell, akkor az annyi és pont. Az fér bele, hogy szülők vagy egy helyi ács megcsinálja - a 10X-be kerülő szupertartós szuperjólátgondolt technológiai csoda nem. Még akkor sem, ha 5 év múlva le kell cserélni az egészet (egyébként a rönk játékokat sem szükségszerűen kell, főleg nem az egészet), és 20 év múlva az a nyugati csúcsjáték is csak egy 20 éves öreg csotrogány lesz amit le kell cserélni, ahogy nyugaton sincsenek 30 éves játékok az óvodákban és nem is lesznek. A nyugati óvoda vegye csak meg a nyugati cuccot nyugati áron, és ha majd mi is nyugatiak leszünk akkor vegyük meg majd mi is. Amíg viszont szülőként az óvodába nekem kell bevinnem a zsebkendőtől kezdve a papírhulladékig mindent hogy fenn tudják magukat tartani (arról a moslékról amit a gyerekeknek adnak nem is beszélve) addig maradjon meg a fa-fém-műanyag legoland a "hanyatló nyugat ópiumának".
Stadionra bezzeg telik az adómból. -
Soká
senior tag
Bim, a tetőszerkezeteket te hoztad szóba, én csak jeleztem, hogy a régmúlt embere nem öntudatos faszeretetből építkezett úgy ahogy, hanem ahogyan a lehetőségei, a tudása adta. Most sokkal inkább működik egyfajta öntudatos, hagyománytisztelő hozzáállás. És ha az általad említett tetőszerkezetekben nem használnak fém alkatrészeket, annak nyilván az az oka, hogy elegendő az a merevség, amit a fakötés biztosít.
Nyilván most mosolyogva olvasod el ezt a cikket, mert ez részben arról szól, hogy hogyan csináljunk meg valamit magunk, ácsipari ismeretek híján. De engem azért érdekelne a véleményed, hogy egy megfelelően alkalmazott ácsipari vasalat statikailag vetekedik-e a hagyományos fakötéssel? Esetleg többet is elbír-e? Én nem tudom, ezért kérdezem.
Mint ahogy azt sem tudom, hogy azokon a tájakon (fejlett vidékekre gondolok), ahol nem a 130km/órás szélsebességi maximumhoz igazítva építik a házak tetejét, hanem trópusi viharokhoz méretezve, ott vajon milyen kötéseket, szerkezeteket alkalmaznak? -
Sanyabá
senior tag
válasz
öregjakab
#30864
üzenetére
Úgy bizony, negyven valahány évvel ezelőtt én is sokat mászkáltam a vas óriás gömbön, függeszkedőn,körforgón,stb. Akkor csak az volt, oszt még is jó volt.
Most tényleg szép játszó tereken, szép játékokon nőnek fel a gyerekek, és még sem értékelik.
Nos, hogy szakmai dolog is légyen, egy ideje a Református Egyház levéltárában, múzeumában munkálkodom. Mindig meglepődöm a 2-3 száz éve készült padsorokon, karzatokon, lépcsőkön.
-
öregjakab
újonc
Soká, igaz amit írsz a játszóterekkel kapcsolatban. Jó 20-25 éve a környezetemben több óvodának vezetője is panaszkodott, hogy a munkavédelmi ellenőrzés alkalmával kérték, az akkor már 20-30 éves játékok munkavédelmi bizonyítványát, karbantartási utasítását, beüzemelési jegyzőkönyvét. A szocializmusban a legtöbb játékot szabad szombat keretében a szülők készítették. A szakmai érzékük, a gyermekeik biztonságának a szemelőt tartásával készítették ezeket a játékokat.
Elvétve volt ezekkel a játékokkal baleset, ellenben nem voltak papírok. Mit tett a hatóság? Nem használható, újakat kell beszerezni. Na ezért cserélték le például az acélból készült hintát, fára.
Irányított volt a játékok kiválasztása. Sajnos, a minősítéssel rendelkező silány játékok kerültek a játszóterekre. Volt olyan, hogy a megrendelő kérte a fa kezelésének a technológia megjelölését, az
gyártó elállt a szerződésben vállalt kötelezettségétől. Találkoztam olyannal is, aki figyelembe vette a megrendelő kérését és a faipari mérnők ismerős által előírt fakezeléssel gyártotta le a játékokat és az óta is működnek ezek a játékok.
Találkoztam 3 éves műanyag csúszdával, ahol tenyérnyi helyen lyuk volt. Mindenre van jó és rossz példa.
Nem kell elvetni a műanyag csúszdát, megfelelő anyagból és mérettel kell legyártani. Ez igaz a fémre, a fára stb.
Még annyit, 46 éven keresztül acélgyártás, gépek szerelése, javításának az irányítása területén dolgoztam. Azt vallom, hogy minden anyagnak megvan a létjogosultsága. Csak megfelelő technológiával kell a probléma megoldásához közelíteni. -
bim
veterán
Játszótér tartósságban beleszól milyen anyagból készül. Mondjuk egy akácból készült elég tartós de bevallom csak muszájból merészkedünk erre a területre ha épp ilyen megbízás van. Ebben az esetben én is a professzionális kombókat részesítem előnyben.
Vasnál megint nem értettél meg. Direkt azért hoztam azt a korszakot amikor a vas már nem volt luxuscikk mégsem tudta/akarta kiváltani a tisztán fa-fa kapcsolatot. Ha valami jól teljesít évszázadokon át akkor miért cserélnék le? Pont a te példádat hozom ide. Amikor meg tudnak építeni egy álomszép mestermunka Eifel tornyot már nem okozna gondot nekik fém toldóhüvelyek tartókonzolok vagy erősítések gyártása. Mégsem találkozol velük akár palotáknál vagy kastélyoknál mint szerkezeti anyagot.(azért ezekkel példálózok mert itt tuti van pénz) Ott váltottak fáról fémre ahol a fa teherbírása már kevés volt. És nem megerősítették hanem teljesen lecserélték a fát fémre. Elévődhetünk még ezen egy darabig de szerintem felesleges. Megannyi műemlék tetőszerkezetét láttam már, adott esetben javítottam is. Akármilyen gazdag volt a ház vasalat csak nyomokban volt fellelhető.
-
Soká
senior tag
Még valami eszembe jutott a hagyományos fakötések, kontra szerelt kötések körül.
Jó húsz éve köztéri játszóterekkel foglalkoztam egy hároméves ösztöndíj keretében. Ezt most csak azért vagyok kénytelen mondani, hogy legyen valami hitelem
A tapasztalat a következő volt: a játszószer piacon két markánsan elkülönülő szemlélet volt jelen. Egyik oldalon a nyugatról bejött professzionális tervezésű modern játszószerek (Kompan, ABC-Team, Eibe, Corocord és társaik) Másik oldalon a magyar ácsmester szemléletű önjelölt játszószertervezők. Utóbbiak két dologgal maradhattak talpon, az olcsó áraikkal (a nyugati konkurenciához képest) a másik az a bio, környezettudatos, öko és nem tudom milyen "lózung", amivel az elpusztíthatatlan triálos zártszelvény játszószereket akarták lelcserélni az új szellem jegyében. Szerintem mindenki emlékszik erre a csupafa, rönkjátékszer-korszakra. Aztán nem kellett neki 10 év és kiderült, hogy a fele annyiba kerülő fajáték élettartama összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint az átgondolt, fa, fém és műanyag alkatrészeket vegyesen használó nyugati játékoké. Nem részletezem, de vagy elfogadjátok, vagy nem, hogy az így-úgy ácsolt farönk játékok nem bírták úgy sem a gyerekek nyüstölését, sem az időjárást, mint a technológiailag jól átgondolt, alkatrészenként cserélhető nyugati játékok.
Kivételként egy dolgot tudok csak megemlíteni, a Kő Boldizsár-féle mesélős játszóterek. Amelyek szintén nem tartósak, de legalább egyedi, szobrászi igényű megoldások. -
Soká
senior tag
"Szerintem nem feltétlenül voltak anyagi megfontolásai a vas mellőzésének régebben."
Én mondjuk nem a múlt században gondolkodtam, amikor a múltat emlegettem, hanem mondjuk a középkort. Akkor azért nagy kincs volt a fém szerszám. A kovácsok pedig nem éppen szegény mesterek. Tényleg csak a legszükségesebb dolgok készültek fémből.
A monarchia ideje éppen határeset a hagyományos építkezés és az ipari forradalom találkozásánál. Az biztos, hogy a bevált formákat, megoldásokat csak lassan szorítják ki az újabbak. És én nem is akarom azt mondani, hogy az új az jobb és időtállóbb mint a régi, sokszor csak gyorsabb és olcsóbb. (bár ez sem teljesen igaz, mert az új megoldások (eltekintve a gyermekbetegségektől) általában jól átgondolt, túlméretezett alkatrészekre épülnek és a baj általában csak a sokadik generációs megoldásokkal van, amikor már minden lehetséges módon kispórolják az anyagot a tárgyból.
Amit a Puskás Akadémia épületéről írtál, az már végképp meghaladja a szakértelmemet, nem tudok rá mit mondani, de nem esik nehezemre elhinni - szomorú szívvel - amit írsz. Az ördög mindig a részletekben rejlik.
Nagyon örülök, hogy a felvetéseimre, amelyek szerintem nem a ti munkátok ellen szólt, inkább csak a fémes kötések védelmében, nem sértődtél meg!!!
Öregjakab bácsinak meg köszönöm a költőire sikerült dorgálást
Filozófiai értelemben igaza van, egyébként pedig örök igazság, hogy "ami az én normám szerint való, az a helyes, aki alattam van, az igénytelen, aki felettem, az maximalista." -
bim
veterán
válasz
darkipista
#30858
üzenetére
Köszi a dicséretet de nem feltétlenül ezért tettem fel. Inkább valami hiánypótlóként dokumentálunk mindent részletesen ha valaki a neten rákeres van mit néznie. Kb. 450 képből válogattam le ezeket.
9,3x7,3cm a korlát kerete és 5,6cm rés van a korlátdeszkák közt. 6cm alatt kell lennie a résnek. A keretet 10x15 gerenda hosszában el van vágva és 4fejesen átküldve. A terítés hézaga 5-6mm közötti. Ez is előírás volt.Nincs baj a vassal de ne essünk túlzásba! A végén lakatos építi itt ott egy kis fával megspékelve.

-
darkipista
csendes tag
Szuper hogy megosztod ezeket a remekműveket velünk.
Én mondjuk szeretek bazinagy vasakat is használni,de a ti lépcsőtök sokkal jobb.A szögvasas lépcsőnél a fokok bütüje szabadon van,ha befúj a porhó a vas megfogja olvadozik rohasztja a végét.Az a 4-5 centi nem lehetetlen hogy pár év múltán ha nem figyelik akár le is rogyhat,az meg a világvége ilyen magasan.A tiéteknél védett a lépcsőlap vége,ami a legényesebb pont.A csálén felrakott vasalat ránézésre is félelmetes .Az összerótt lépcső meg szép.Ha gyerek megy rá nyugodtabban teszi,a szemében olyan mintha egybe lenne nőve.Cserélni meg ha kell majd,ki lehet venni az egész elemet daruval ,és betenni egy újat.A tervezőtök tényleg ért a dolgokhoz ,és ti mint szakértők ,még jobb irányba terelitek
A korlátnál a riglifa hányszor hanyas,és a lécek közt mennyi a távolság? Gondolom ez vlami eus beszorulásmentes szabványméret.Úgy látom a felső riglin még van egy a megfogás követelményeinek megfelelő lépcsőkorlát fogófa.A padlódeszkák közt mennyi hézagot hagytatok? -
bim
veterán
Szerintem nem feltétlenül voltak anyagi megfontolásai a vas mellőzésének régebben. Azért már egy ideje volt minden faluban kovács és nagyobb birtokoknak saját kovácsműhelye volt. Egy példát mondanék erre. Voltam fent a fejér megyei bíróság padlásterében. Szép hagyományos fakötések, kötőgerendás kétállószékes szelemenes kézifűrésszel kivágott famunka. Készült 1905-.ben. Szerinted nem volt pénze az államnak vasat alkalmazni úgy hogy az alatta lévő összes födémszerkezet olyan kialakítású hogy I gerendák vannak sacc méterre egymástól és a közöket nagyméretű téglából kirakott vakolt boltívek amik felett homokkal kiegyenlítve és misung a teteje amibe párnafára szegezett palló volt. Az épület nagyságát tekintve ez száztonnás vasmennyiség.
ahol volt pénz ott sem használtak vaslemezeket. Miért nem?!
5 év garit vállalni kell az unió miatt de 8 évente felülvizsgálat amin a kilátók 90% megbukik és bontás. Szeretném azt mondani hogy a miénk a maradék 10%-ban lesz.MAkovecz-re szeretnék annyiban reagálni hogy volt szerencsém építeni a Puskás akadémia ebédlőjét. Nem ácsként voltam ott hanem épp egy díszműbádogosnál dolgoztam mint szakmai kitekintés egy másik szakmára. Ott tapasztalt dolgokat írom most. Két lépés távolságból figyelve az ottani ácsmunkát sajnos észre kellett vennem hogy az esztétika oltárán szinte teljesen be lettek áldozva olyan dolgok mint a páraelvezetés. A tagoltságából adódóan vízzsákok alakultak ki több liter vízgyűjtéssel és ahol lehetett ott is el volt zárva a páravíz útja. Mind a rézlemez, mind a sapnyol hasított pala sima colos deszkára ütve ami mint szivacs fogja magába szippantani a vizet és tönkre megy. Én úgy gondolom amit 100 éve építettek azoknál kisebb az esély ezekre a hibákra.
-
pali923
aktív tag
Aztán van akinek ez tetszik, meg van olyan is, akinek nem.

Láttam egyszer egy dokumentumfilmet az első vashidakról amiket Angliában készítettek valamikor az ipari forradalom hajnalán. Annyira a fakötések világában gondolkodtak az akkori vasas mestek is, hogy a ma is létező fakötéseket másolták le vasból, komoly, egész folyókat átívelő hidakon. Az ékkötést alkalmazták vas alkatrészekkel, elég morbid volt, de működnek a hidak ma is. El kellett telnie némi időnek, mire kitalálták a szegecselést. -
Soká
senior tag
Köszönöm a válaszodat! Részemről kibeszéltük a dolgot, sokat tanultam belőle és jó lenne ezt újraolvasni mondjuk 10 év múlva. Helyszíni bejárásokkal együtt, látni, hogy mi hogyan viseli az időjárás viszontagságait.
"Ha a XX. század közepéig a vas csak a fa-fa kapcsolatának rögzítését biztosította akkor ma miért próbálunk meg minden kötést kiváltani vassal?
"Erre egészen egyszerű a magyarázat, de ezt már pedzegettem az előző hozzászólásomban is. A régmúlt embere nem azért alkalmazott mindenütt fakötést, mert azt tekintette jobbnak, autentikusabbnak, hanem mert nem volt módja, pénze, szerszáma, hogy tartósabb fém alkatrészeket alkalmazzon. Tehát kényszer hatására tolt bele több ácsmunkát az adott melóba. Csak ezt mára romantikus, könnyes szemmel átértelmezzük.
Persze ezzel nem akarom azt mondani, hogy a mai technológiai repertoár minden ízében szebbé-jobbá tette a világunkat, mert én sem szeretem, hogy bútorlapból készül szinte már minden, de azt is belátom, hogy ha nem lenne bútorlap, akkor már minden fát kivágott volna az ember, hogy csillapítsa a faigényét. Tehát a mai technológia nem feltétlenül a jóságról szól, hanem a megváltozott igényrendszerek kielégítéséről.Bim, arra még kíváncsi lennék, hogy szerinted, az általatok készített kilátó meddig üzemeltethető? Hány év múlva mondják majd azt az akkori illetékesek, hogy biztonsági okokból le kell bontani? Akár úgy is tippelhetsz, hogy feltételezzük a rendszeres karbantartást, meg úgy is, hogy többet nem nyúlnak hozzá csak használják.
-
bim
veterán
Nem vagyunk ellene a fém használatának bizonyos körülmények között de itt tisztán látszik hogy a statikus beáldozta a kötelező szakmunkát annak az oltárán hogy a fém alapból erősebb kötést biztosít és gyorsítja a munkafolyamatot. Tisztában vagyok vele hogy pl. a toldásokat muszáj ezekkel a nagy vasakkal biztosítani mert az 1,3t tetőt ha fújja a szél 17m magasban akkor az első toldásunk ami 4 méteren van simán széttörne vasalás nélkül. Az andrásban feltett húzóvasakat is be kellett rakni.A kulcs ott van hogy ha valamit ugyan több munkával de tudsz egy vassal szemben alternatívát biztosítani akkor egyeztess a statikussal és tervezővel aki ha jóváhagyja akkor változtass. Voltak a középkorban is kovácsok akik gyönyörű vasalatokat készítettek. A fakötések remélem nem túlzok hogy évezred alatt fejlődtek ki. Ha a XX. század közepéig a vas csak a fa-fa kapcsolatának rögzítését biztosította akkor ma miért próbálunk meg minden kötést kiváltani vassal?

Lépcsőnél a berovás a legbiztosabb, legesztétikusabb és legnehezebben javítható. Amúgy megoldható a javítás mert ahogy látod gyámgerendára érkezik a lépcső amiről le sem kell csúsznia egészen a pofafánk mert 2,2cm ül be a fok. Cserénél kitekered azt a 21db lépcsőfokrögzítő csavart plusz azokat a csavarokat amik a pofafát rögzítik a gyámhoz és lefeszegeted. Nyilván nem versenyezhetünk a szögvassal cserénél de nem is ez volt a célunk. A fokok és a pofafa is vörösfenyőből van tehát elvileg nem mostanában fog eltörni.
Sziloplaszt csak trehányságot fed el és nem vízállóvá tesz.
A leragasztás azt jelenti hogy minden egyes gerendát deszkából ragasztanak arra az átmérőre amire szükség van. Ezzel egy 20x20-as gerenda a legellenállóbbá válik minden hatással szemben. Vagy simán kiragasztja azt az alakot amit mi két gerendából vágtunk ki. A váltakozó szálirány miatt ez a legerősebb megoldás. Ezt csak az teheti meg aki ezzel foglakozik. Azt az ominózus kilátót a Lignum készíti.Azokon a képeken amin gyönyörűen megvannak a fa fém kapcsolatok iszonyat drágák. Próbálj meg elkészíttetni egy 17 méter magas építményt ezzel a mestermunkával. A 23 misi nem takarná be azt a 1,5t vasat amit beépítettünk.

Ha te ács lennél szeretnéd e olcsó vasakkal elrondítani a munkádat? Ha ezek a vasak az általad említett kovácsolt erősítések lettek volna lehet magam kérem hogy több helyre tegyenek díszes vasalatot olyat mint pl. a régi váraknál alkalmaztak.
Japánok teljesen más tészta. Olyan keresztmetszetben azt a faminőséget itthon nem fogod megtalálni. Szeretnék én is olyan fával dolgozni de nálunk a csúcsfa az ha ragasztottat kapsz.
Egyáltalán nem sértődtem meg. Szeretem ha meg vannak vitatva az álláspontok. Ez nem azt jelenti hogy nem gondolkodtat el minden más vélemény. Ha valaki munkáról munkára jobb akar lenni nem engedheti meg magának azt a luxust hogy nem hallgatja meg mások véleményét. Hajó akkor változtatunk.Winner: Jól bírja a Triton az extrém igénybevételt. Le kellett venni a műanyag burkolatokat mert nem tudott ürülni a forgács rendesen de le a kalappal. Egyelőre a csapágycsere sem indokolt csak fel akarok készülni arra ha szükségessé válik.
-
Soká
senior tag
válasz
öregjakab
#30851
üzenetére
"(Állítólag ezen a területen is vannak hiányosságaim) "
Most szívesem mondanám, hogy szerintem is

Tudod, ezzel a környezetidegen dologgal nehezen tudok mit kezdeni. Mert ezzel az erővel a fa kilátó is az. Tessék felkötni a legmagasabb fára néhány kötélhágcsót, aztán azon felmenni, ha már mindenáron odáig szeretnénk ellátni, mint majom őseink.
A legkörnyezetidegenebb dolog maga az ember. A vas kilátóttorony elől nem szalad el az a szarvas, az embert viszont már szagról sem bírja. És ki mondja meg azt, hogy mikörnyezetidegen? Az állatok? A fák? A fából ácsolt vadles, amit a vadászok használnak, az aztán természetes, mint ahogyan az is, hogy durrogtatva lelövik róla a szarvasokat. Én egy dolgot tartok környezetidegennek: a rosszul megtervezett és rosszul kivitelezett műtárgyakat. -
öregjakab
újonc
Fém és fa mint építési anyag.
Egy ipari környezetben felépítenek egy acélból készített tornyot, „kilátót” akkor nem véleményezem.
Ezek a kilátók fa környezetében, erdőben lettek, lesznek felállítva. Természetes környezetben egy acélból készült műtárgy számomra környezet idegenként tűnne. Függetlenül attól, hogy a funkcióját ragyogóan ellátja.
Az erdőben egy kilátó torony legyen esztétikus, illeszkedjen a környezethez/be. Neveljen, formálja az ízlést is. (Állítólag ezen a területen is vannak hiányosságaim) A fa mint alapanyag önmagában kínálja a szépséget. A kialakítás fokozza az építmény szépségét. Ha ez igaz, akkor a kivitelező tegye bele a lelkét és szakmai tudását.
A konkurenciáról is feltételezem, hogy tudna igényes munkát is végezni.
Lehet, hogy a megrendelő a megrendelési összeget szabta alacsonyra és ezért történt a sok acél alkatrész felhasználása a részéről.
De annyira azért nem vagyok megengedő, ahogy a felfogatott tartó szerkezet és a feljáró egymással lett illesztve.
Bim kivitelezésénél is vannak acél alkatrészek, de a kialakítása és alkalmazás számának alacsonyabb volta számomra szimpatikusabb.
Ha én lennék a megrendelő, akkor én az igényesebben kialakított kilátó megrendelése mellett döntenék, beleférnénk a 78000 €-ba.Üdv.
Öregjakab -
Soká
senior tag
Köszönöm a válaszaidat. Néhány dolgot persze még nem értek.
"Van olyan ahol az összes anyagot leragasztották."
Igazából nem értem, hogy mit jelent a "leragasztás"...
Azt hiszem, arra a kérdésre nem válaszoltál, hogy szerinted melyik lépcsőelem rögzítés a tartósabb? Erre nyilván az idő válaszol majd, de engem érdekelne, mert én magam nem nagyon tudom megmondani.
Ezzel a fémhasználatos kérdéskörrel mindig találkozom és mindig belefutok abba a szemléletbe, hogy akkor szabad, nem szabad, illik, nem illik. És bevallom, én nem nagyon értek egyet ezzel a fémet kerülni elvvel. Mindig a régmúltra hivatkoznak, és hogy nézzük meg, hogy eleink miféle fakötéseket alkalmaztak. De arról nem szól a fáma, hogy ezeket a fakötéseket nem azért alkalmazták eleink mert ez volt a legjobb megoldás, hanem egyszerűen azért mert a fém rohadt drága volt, nem lehetett kapni és kénytelenek voltak anélkül megoldani a feladatot. Kényszer szülte tehát ezeket a megoldásokat, nem volt más eszközük a feladat megoldására. Ezzel természetesen nem akarom én lenézni ezt, hiszen a fakötéseket tényleg mesteri fokra lehet emelni. Tehát egy tradicionális japán famunka előtt megemelem a kalapomat.
Aki tehát ezt tartja szem előtt, az legyen következetes és mindent oldjon meg fával.Nekem személy szerint a tervezés átgondoltsága, a kivitelezés pontossága, korrektsége az ami a fő szempont. Semmi kifogásom a szögvas lépcsőfoktartók ellen, mert statikailag valószínűleg rendben van, a lapra merőleges, jól megválasztott csavarkötés is oké. Okébb mint a bütű felől behajtott csavar a ti verziótokban. A csapolásoknak mindig van egy kritikus pontjuk és ez az anyag keresztmetszetének változása. Valamit nyer és valamit veszít az ember...
A lépcsőlapok esetén kíváncsi vagyok arra, hogy ha a megrendelő megkér benneteket, hogy valamilyen okból cseréljétek ki az egyik lépcsőlapot, akkor azt hogyan tudjátok megtenni? Mert a vasas megoldásnál értem, az ácsoltnál viszont mindent bontani kell.És még annyit a fém védelmében: hogy általában minden tárgyra igaz, hogy ha nem eleve monolitikus darab, mint egy kőből faragott szobor, akkor a megfelelő anyagváltás az csak emeli a dolog szépségét. Aki tárgyakat tervez, az eleve számol az anyagváltásokkal, mert attól szebb, igényesebb lesz az összkép. Persze, ehhez az kell, hogy ne csak úgy tekintsen az ember egy fém alkatrészre mint egy felesleges rosszra, amit ahogy esik úgy puffan alapon alkalmaznak, hanem legyen kitalálva a dolog. A tyúkólra feltehetjük a legolcsóbb, legszarabb zsanért, de egy igényes ajtóra mégis olyat választunk, ami önmagáért beszél. És senki nem mondja azt, hogy faházra csak faajtót fazsanérral szabad tenni.
Egy igényesen megválasztott fém alkatrész semmivel nem spórolósabb mint egy fakötés kialakítása.de remélem bim, hogy nem érted félre amit írok, nem a másik torony építőit akarom védeni. Csak azokkal vitatkozom kicsit, akik a fémet nem tekintik egyenrangú anyagválasztásnak.
A sziloplaszthoz nem tudok mit szólni, én nem arra gondoltam, hogy ezzel fednék el a hibákat (mert arra tényleg hülyeség) arra gondoltam, hogy esetleg az anyagok találkozásánál a hézagok kitöltésével megakadályozzák a víz bejutását és a rohadást lassítják vele. Ha lassítják...
-
martong
tag
válasz
matta2003
#30839
üzenetére
Szia,
Nem vagyok asztalos, csak barkácsolgatok.
Szerintem a sínt oda - olyan magasságba - tedd, ahol az erőhatás éri. Ha húzója lesz, akkor kb. annak magasságába. Ha PO, akkor ahol becsülöd, hogy nyomkodni fogják.A sínhez általában adnak csavart, de arra figyel, hogy ne érjen bele belül a fiókba. Pl ha 10-es rétegelt a fiók oldal, akkor a hozzáadott túl hosszú.
-
zonusz
aktív tag
Biztos volt már sz róla, de nem találom, vörösfenyő kültéren mit kíván. Elég az olajozás a magas gyanta tartalom miatt, vagy valamilyen lazúr+olaj, illetve valami más.
Köszi -
öregjakab
újonc
Több évszázados fából készült épületek még most is stabilan állnak a világban, pedig vasat nem, vagy csak mutatóban láttak. Hol van a mérnöki hagyomány tisztelete? A faipari egyetemen is oktatnak statikát, vagy mégsem? Mégsem, ha ragaszkodnak a csúnya öszvér kivitelezéshez. A véleményem, ha saját magára adó, büszke és igényes a tervező, akkor a fát az acéllal csak kis mértékben keveri.
Csak feltételezésem, hogy az egyetem is hibás, hisz a mérnöki irányultságot abban az 5-12 évben verik bele a fiatalokban. Ezek szerint ez nem szempont.
Makovecz épületeit ki-ki saját ízlése szerint dicséri, vagy elveti. De legalább a fa szépségét mutatja.
Ott is van acél rögzítő elem, de azokat nagyobb részt elrejtik.Persze beszélhetünk a fa szépségéről, az ácsok, asztalosok szakismeretéről, önérzetükről, ha a pályázat 30-40%-át általánosságban lenyúlják. Ha a lenyúlt összeget a pályázat tárgyára fordítanák, sokkal de sokkal szebb, állítom időt álló és esztétikailag tanító, okító remekműveket lehetne létrehozni.
Mi (én) megcsodálom az ezeréves vagy több százéves remekműveket. Elgondoltat, hogy hogyan készítették el az akkori lehetőségek, körülmények között.
Biztos látta valaki a Lengyelországi magyar fatemplomot. Ha most kellene elkészíteni pályázati pénzből vajon milyen lenne?!
Gyalázat, hogy a törvényre emelt bűncselekmény a korrupció mindent megöl.
Öregjakab -
bim
veterán
válasz
öregjakab
#30843
üzenetére
Sajnos átvesznek mindent. Ki van írva a tölgy és a barnára festett luc is elmegy. Nyilván a két anyag időtállósága között óriási a diferencia. Árban sem egy kategóriában vannak.
Sok vasat azért tervezik bele mert úgy gondolják statikailag jobb megoldás mint egy fakapcsolat. Valahol megértem őket de azért ne essünk át a ló túloldalára.
Amit mi beépítettünk az 1 misi volt vasban és 300+ rugó a rögzítő csavarok. Lemezek szigorúan tüzihorganyozva. -
öregjakab
újonc
Gratulálok a szép és igényes munkához.
Én "vasas" vagyok, de mindig csodálkoztam a szép faipari, asztalos munkákra.
Mindig dohogok, ha azt látom, hogy a szép fából készült szerkezeteket indokoltnál több acél lemezzel fogatják össze. Például a Hévízi megállókat, esőbeállókat ha valaki látta az elborzad. Közösségi pénzből silány munkát átvenni?!Remélem, az általatok befektetett többlet energia mielőbb megtérül.
Ehhez az kell, hogy a megrendelők igényesek legyenek és ha pályázatból vagy közösségi pénzből valósítanak meg valamit, akkor nem az dönti el, hogy az elszámolható összeg bekerülési költségét hogyan lehet lefaragni a minőségi és esztétika rovására. Ehhez az kell, hogy a korrupció ne szerepeljen a megvalósításban.Üdv.
Öregjakab -
bim
veterán
Köszönöm.
Párhuzamosan épült több. Az unió ad 78000 eurót ha van egy megfelelő méretű erdőd hogy legyen kilátód. Pályázol és ha elég pénzt osztasz vissza akkor nyersz. Esetleg nagyon jó kapcsolataid vannak. A lényeg az hogy a kilátószint 11 méternél magasabban legyen. Ezt 11,5méter. A magassághoz adják a támogatást.
A tervező készített egy típustervet ami jelen esetben nem egyszerű négyzet hanem háromszög. Mivel ismertük a tervezőt az esőbeállók óta és ő amolyan "próbáljunk meg fából szép dolgokat építeni" ember ezért meglehetősen egymásra találtunk. Ehhez hozzá tartozik az hogy nem az ívesre ragasztott fák híve mint pl. a Makovecz stúdió hanem inkább a hagyományokra épít. Azokat a dolgokat amiket tervez inkább olyanok mintha a középkorból érkeztek volna. Mi is inkább ezen a vonalon mozognánk mert az íves tartókat leragasztják és kis túlzással mint egy legót összerakod.
Szóval a tervező eljött és felajánlotta hogy lehet ilyet készíteni. Ő 13 helyre adta el ezt a tervet. Elvileg találkozhatsz ilyen kinézetűvel mint a naszályi vagy mint a miénk. Van olyan ahol az összes anyagot leragasztották. Ezt egy másik ács ismerősünk készíti. Az övé Tatabányán lesz. Majd elmegyünk oda is fotózni és belinkelem az milyen lett.
Decemberben 17 kilátót építhettünk volna 3 féle kivitelben. Ezt szerettük volna mert a többi a vaslemezes toldásos sima négyzet kilátó.
Lépcsőfokokat szögvas megoldással kellett volna rögzíteni mert a statikusnak figyelembe kell venni égéskor hogy ha nincs elvéve a fa átmérőjéből akkor tovább marad egyben. A berovás stabilabb és több időt vesz igénybe kialakítani mint odafogni egy szögvasat és megcsavarozni. Ha ég a torony megnézem hogy az ő megoldásuk tart e tovább vagy a miénk. Ami lépcsőfokaink is meg vannak rögzítve 200-as csavarral.
HA fa a fának fekszik az ha szárad is egyszerre töpped és az attól még teherhordó marad. Ha sziloplaszttal kitöltöd a rést az már most sem teherhordó csak elfed egy ujjnyi pontatlanságot. Igazából az zavar az egészben hogy esetleg ugyanannyi pénzért ő 10perc alatt kivág egy sima lapolást láncfűrésszel míg én veszek direkt egy szalagfűrészt egy ferde fogas lapolás párt kivágjak 3 óra alatt.
Ő ha nincs berajzolva semmi a fedélszéknek mert nem tudja a tervező mit is kellene rajzolni akkor megcsinálja üresre ami nem jó! Azért tanulta elvileg a szakmát hogy kitöltse azokat a hézagokat amiket a tervező nem tud megoldani.
Remélem sikerült minden kérdést megválaszolnom. -
MrRL19
senior tag
Helló
esetleg vki tudja hol lehet kapni öntapadós fóliát (bútorra) fényes fekete,fehér kellene , ha lehet Budapesten és , ha olcsón szeretném megúszni
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
köszönöm előre
-
Soká
senior tag
Gratulálok ehhez a nagy munkához. Engem mindig lenyűgöz, hogy amíg én öklömnyi tárgyakkal bíbelődöm sok-sok órát, mások "hegyeket" építenek.
Hogy tiszta legyen számomra a dolog: előzör volt ez a naszályi kilátó, ez tetszett meg nektek (mármint a megrendelőnek) megkerestétek a tervezőt, engedélyt kértetek a lemásolására a módosításaitokkal?
Aztán arra is kíváncsi lennék, hogy például a lépcsőlapok rögzítésénél szerinetd az általatok alkalmazott fakötés tartósabb, biztonságosabb megoldást ad-e mint a naszályi vagy "csupán" nem akartatok idegen anyagot alkalmazni? Majd elmondom, miért kérdezem.
Nem nagyon értettem ezt a sziloplaszt kontra pontosan dolgozunk összehasonlítást.
-
matta2003
tag
Sziasztok!
Ilyen fióksínnel szeretnék fiókot csinálni konyhabútorba.
Milyen távolságra kell rakni az aljától ezt a vasalatot?
erre
Többféle méretű fiók lenne. Van erre valami szabály/hagyomány stb?Milyen csavarral kell ezt a sínt rögzíteni a fiókbetét oldalához?
A válaszokat előre is köszönöm.
a linket szerkesztettem
-
bim
veterán
válasz
darkipista
#30836
üzenetére
Szeretnék egy összegzést írni.
Az alapkoncepció amit a rajz megkövetelt az EZ. Ez a kilátó Naszályon van. A tervrajzon a szinteket és a lépcsőket/lépcsőfokokat vasak tartják amit mi nem tartottunk elfogadhatónak (szakmai önérzet féleség
) ezért beszéltünk a tervezővel (Hartman Tihamér) aki az esőbeállókat is tervezte anno és Áldását adta rá hogy kiválthatjuk a vasalatokat hagyományos fakötésekkel (vesszőparipánk) . Lábjegyzet hogy csak a mi kilátónknál vállalta a műszaki felügyeletet. Ezzel saját dolgunkat nehezítettük úgy hogy tudtuk totális anyagi buktába futunk bele.
Amit pluszba belenyomtunk.
Korlátokba 120db kisebb csapok.
Lépcső bemarása 126db.
Szintek gerendáinak és könyökfáinak csaplyukak 200+80db a keményfacsap fogadó nyílás.
Cirka 500 lyukat mart ki a gép 50mm mélységben. 2 kés volt váltásban mert a vörösfenyő felzabálta az élét.
Tetőn is volt pár csap és fészkes horgolás. Csak a szokásos amivel mi dolgozunk.
Teljesség igénye nélkül pár összehasonlító kép.
Náluk a vasalat Nálunk a vasalat
Náluk a lépcső Nálunk a lépcső
Náluk a gerendatoldás Nálunk ugyanez
Náluk a tetőszerkezet Nálunk a tetőszerkezet
Ők így rögzítették a tetőt Mi így oldottuk meg
Náluk sziloplaszt minden mennyiségben, mi inkább megpróbálunk pontosan dolgozni. Vannak hibák nálunk is de nem ilyen tömegben. Ez nem egy fikázó hsz. csak arra szerettem volna rávilágítani mennyivel többet dolgoztunk hogy igazán szép legyen és sokáig használhassák az emberek. -
darkipista
csendes tag
"20.-án délután elköszöntek tőlünk " ??? Ez durva ,de divat egy jól sikerült dolog után jutalomból ,útilapu.Túl sokat tud a dolgozó,meg lehet rá mutogatni ha valamit kispórolt a projekmenedzser meg bármirevállalkozó.Amúgy meg nagyon király lett a kilátó.Jól meg lett hajtva az új marógéped gondolom volt mit harapnia .Terv legalább volt normális vagy oldjátok meg valahogy volt a jelszó?
-
bim
veterán
-
bim
veterán
válasz
martong
#30830
üzenetére
Fejből nem is tudom hány köb fa volt. Olyan 30 köb.
1100 munkaóra kettőnknek összesen. Mivel cégnél dolgozunk ezért megközelítőleg tudom csak a bekerülési költséget. 12 misi körül és az unió által biztosított 23,5 misi (78000 euro) fel lett véve rá. A különbözet valahol felélődött....

-
bim
veterán
Köszönjük.

Ketten készítettük a festést leszámítva. -
(Bundás)
addikt
Sziasztok!
Lehet nem teljesen passzol ide, bár... : erősebb fordulatszám szabályzós 125-ös sarokcsiszoló alkalmas lehet akár polírozásra is?
Elektromos excenter csiszoló vásárlásból indultam, de ahogy olvasom "kisflex" +tépőzáras koronggal kiválthatnám pl. tető gerendák, kerítésdeszkák csiszolásakor. Bár az excenter oldalára billen a porelszívás... -
aszamóca
aktív tag
válasz
spacer
#30806
üzenetére
Nos, vègül is úgy döntöttem, megoldom egy alacsony profilú asszinkron motorral, és frekvenciaváltòval. Ma kértem árajánlatot rá. A vázszerkezetet már meghegesztettem, az asztallap, ès a vezetõk méretre szabva ma megjöttek. Gondolati szinten, és skicc formájában már összeállt a terv.
-
thomgrande
tag
válasz
harry warden
#30820
üzenetére
Ráerőltetni én sem akarom senkire. Csak nem értem hogy mitől jobb egy nagy szilárdságú alu ötvözet vezető egy ilyen feladathoz. A vágás pontossága sokkal inkább fog függeni az asztalban levő körfűrésztől és a rajta levő laptól. Egy alu U profilba simán lehet készíteni olyan tömör fa pálcát aminek hajszálnyi lötyögése sincs. Magának a a fűrészgépnek sokkal nagyobb része van a pontosságban. A szögvezető ha kotyog is toláskor egyik irányba be lehet feszíteni hogy jó legyen. Ha a fűrészgép állításkor elmászik. Megszűnik a párhuzamosság a fűrészlap és a C vagy U sin között akkor azt nem tudod korrigálni. A nagyobb pénzt inkább ebbe kel belerakni. Bár mindenki a saját kárán tanul. Próbálok mást ettől megóvni. Részemről ennyi.
-
bim
veterán
-
bim
veterán
-
bim
veterán
Ha valakit érdekel....
Erősen leválogattam hogy kevesebb legyen.
-
harry warden
újonc
válasz
thomgrande
#30819
üzenetére
Hát igazából pont a szögvezető az, aminél már egy nagyon kis kotyogás is épp elég eltérést okoz a szögben ahhoz, hogy mondjuk teszemfel egy képkerethez le akarsz szabni 4 db 45 fokba vágott lécet, akkor már egy fél milliméteres kotyogás is elcseszheti annyira, hogy nem fog pontosan illeszkedni, és szarul néz majd ki.
Persze lehet utólag csiszolgatni még, de ha már viszonylag olcsón meg lehet csinálni egy tökéletesen pontos szögvezetőt, akkor szerintem nem éri meg filléreskedni.. nyilván 200 ezret nem költenék e, de itt azért mondjuk 3-4000 Ft vs 20-25 ezer Ft a különbség, én úgy gondolom, hogy annyit megér.
Legalábbis nekem
De nem akarom persze ráerőltetni senkire 
-
thomgrande
tag
válasz
harry warden
#30817
üzenetére
Hát azért a tized annyit éréssel vitatkoznék egy kicsit. Mondjuk egy fésü rögzítéséhez miért kell század pontosság azt nem tudom. Egy szögvezető tolásakor sem hiszem hogy százados illesztés csak az elfogadott.
Persze mindenki arra költi a pénzét amire gondolja. -
epmd
tag
Ha valaki gérvágót keresne.[link]
-
harry warden
újonc
válasz
thomgrande
#30814
üzenetére
Igen, de tizedannyit is ér. Biztos nem csak parasztvakításból készítik a profi cuccokat acélból, vagy nagy szilárdságú alumínium-ötvözetből, néhány századmilliméteres pontossággal. Ha ugyanazt az eredményt tudná egy átfúrt fadarab is produkálni, akkor nem érné meg nekik ez..
-
thomgrande
tag
válasz
thomgrande
#30814
üzenetére
A C helyett inkább U profilt kellet volna írnom. Tehát felül nyitott.
-
vazzz
őstag
válasz
thomgrande
#30814
üzenetére
+1
Itt is van aránylag olcsón, bár mikor régebben linkeltem, többféle volt.. -
thomgrande
tag
válasz
harry warden
#30813
üzenetére
Nem tudom mit kell ennyit variálni ezzel a sínes dologgal. Belevaló nem bele való. C sint hatalmas méretválasztékban lehet kapni. Gyalulok marok csiszolok egy belevaló tölgy pálcát és kész. Ha rögzíteni akarom furat bele a furat két oldala felhasítva a pálca hosszával párhuzamosan. A süllyesztett fejű csavar meg belefeszíti a C sínbe és kész. Tized annyiba kerül mint az ilyen flancos megoldások.
-
harry warden
újonc
válasz
aszamóca
#30810
üzenetére
Azt vágom, de ez még csak egy sín, nincs beleillő csúszó elem. Ráadásul a fal vastagsága miatt a belső vastagság pont mindig úgy jön ki, hogy 8 meg 7 mm meg ilyen szélességek, akkor már probléma a bele való laposrúd, ami általában 5 meg 10 meg 15 meg stb. mm szélességű szokott lenni. De ha találsz, akkor még mindig ott van az a probléma, hogy nincs megoldva a csúszás irányára merőleges rögzítettség, simán kiesik belőle felfelé, amit beleraksz, és a lock-olás se triviális.
Ha mindent végiggondolsz, akkor szerintem oda jutsz - legalábbis én oda jutottam
- hogy jobb, ha C(vagy van, aki T-nek nevezi)-sínt veszel, és abba való csúszkát, és akkor elkezded guglizni, hogy C sín, vagy T sín, akkor megint ott vagy, hogy mi legyen a belevaló csúszka, mi legyen a rögzítő-mechanizmus, stb., és akkor már a legegyszerűbb, ha direkt erre a célra való építőelemekből csinálod meg. -
pali923
aktív tag
válasz
harry warden
#30809
üzenetére
Ez a téma is előkerült itt rendszeresen. Alig 1-2 hónapja is volt szó róla, valaki talált ilyesmiket egy pesti cégnél, van aki függönysínnel próbálkozik, de az gyenge.
Ezekkel a kiváló amcsi cuccokhoz mérhető legkönnybben beszerezhető c-profil még mindig az uni-maxnál van. Ez olcsóbb, mint Amerikából, a szállítás is, és jól működik. Én is vettem már pár métert, csak a szállítás miatt sajnálom, hogy nem kétszer ennyit. A színe meg mindenért kárpótol
Ehhez aztán lehet venni csavarokat, meg lehet gyártani fillérekből kapupánt csavarból. -
aszamóca
aktív tag
válasz
harry warden
#30809
üzenetére
U alu profil néven a gugli dobja boltokat. Pl. Praktiker
-
harry warden
újonc
válasz
_ntamas
#30807
üzenetére
Ilyesmit már én is keresgettem k*rva sokat, de nem sok eredményt értem el itthoni, magyar honlapokon, szóval feladtam, a legközelebbi, amit itthon találtam, azok a lineáris rendszerekkel foglalkozó honlapok, amik rohadt drágák, meg nem is erre való. Szóval ha ilyesmit keresek, akkor már csak külföldi oldalak

Az USA-ban pl. nagy divatja van az ilyen build-it rendszereknek, van is jónéhány gyártó, ami ehhez gyárt complete kit-eket meg mindenféle tartozékokat, és nem is annyira vészes áron - szerintem még vámmal együtt is 55 E Ft-nál olcsóbban kihozhatod.
Hirtelen két ilyet tudok, az egyik a Kreg:
[link]
A másik meg az Incra:
[link]és még jónéhány hasonló márkát/gyártót találni, ha az ember körülnéz jobban.
De még Aliexpress-en is lehet ilyesmit találni Kínából, akkor meg tényleg nagyon olcsón megúszod

[link]
Van itt minden, szorítók, csúszkák, sínek, stb. -
_ntamas
csendes tag
Sziasztok!
Olyan asztalba bemarandó alumínium U profilt/sínt, amilyet a youtube-os videokban ill. a barkácsolós magazinokban használnak körfűrész tolóasztal készítéshez, hol lehet beszerezni vajon? Ill. a pontosan illeszkedő ellendarabja (szögletes alu oszlop), ami a sínbe kerül, is érdekes lehet. Általánosságban hol lehet sok alu profil közül válogatni Budapesten?
Volt olyan cég, amelyiktől interneten kértem ajánlatot a nekem tetsző profilra. Két szál 6 m-es profilt kértem, megküldték. 20xxx + ÁFA, csak szálban lehet venni. Eddig oké. De ott volt az ajánlaton az is, hogy van vásárlási limit is, 55xxx HUF. puff, erről ennyit. Erre másnap felhív egy nő, hogy hogy tetszett az ajánlatuk...
üdv..
-
spacer
aktív tag
válasz
aszamóca
#30803
üzenetére
MLT 100 ugyben fel ev hasznalat utan annyit mondanek, hogy egesz jol osszeszoktam vele, pedig az elso napokban a fejemet verzem a falba, hogy miert vettem meg ezt az ipari hulladekot.
Az teny, lotyog mindene, de kisebb atalakitasok utan, szinte tokeletesen pontosan tudok vele vagni. -
Soká
senior tag
válasz
aszamóca
#30803
üzenetére
A szalagfűrészt lehet, hogy védelmébe veszi majd thyeby

Nem láttam még élőben azt az ácsfűrészt, amit linkeltem, de én el tudnám képzelni, hogy a 110ezerbe még belekalkulálnék egy utólag gyártott merev asztallapot és úgy akár nagyon jó is lehetne. Azt nem tudom, hogy a gép felfüggesztése mennyire stabil? mert ha csak a motor ér belőle valamit, akkor persze drága mulatság ez is.
-
aszamóca
aktív tag
Így van, sőt nem is az ár ami miatt gondban vagyok. Nézegettem az MLT 100-ast is, de lityeg lötyög. Az LB 200-asnál pl. a marokcsavarok olyan gyenge minőségűek, hogyha meghúzod őket kicsit erőteljesen, leválnak a fémről a műa. részek. Nem párhuzamos a párhuzamvezető, az asztal nincs síkba marva, a szerelőcsavarok egyszer használatosak. a vezetőnútban lötyög a léc.
Ebben a pléhasztalban sincs nagy bizodalmam. Ahol a merevséget a 0,xmm-es lemez hajlított élei adják, az nem egy masszív szerkezetre utal, inkább anyagspórolásra. Persze nem is azt a milliós kategóriát várom, ami öntöttvasra épül, de a gyártók azt hiszik manapság, hogy a barkács kategória, egyenes vonzata a szar minőség. -
Soká
senior tag
válasz
aszamóca
#30801
üzenetére
Annak a kék Bosch kézinek az áráért már kapsz komplett asztali gépet is. Ez nagyjából olyan, mint thyeby Güdéje.
-
aszamóca
aktív tag
válasz
thyeby
#30800
üzenetére
A 46 az valóban az, de a 35-ös rotor tengelyvége ferde fogazású fogaskerék ahogy nézem, ami a 11-es szintén ferde fogazású fogaskeréken keresztül hajtja meg a 10 tengelyt, amin a fűrésztárcsa van.
Igazából nekem nem ipari alkalmazásra kellene, csak idehaza barkácsolok magamnak hobbiból. Tehát nem egy IFA mennyiséget fog felvágni.
Tudom hogy az asszinkronos jobb, és az kellene, csak nehéz és drága nekem kivitelezni vele egy gépet. Egy Orosz segédfázisú géppel van tapasztalatom. Az lassul, szenved, megáll. Ha frekiváltózom, akkor az plusz 60rugó egy 2,2kW-os motorral számolva, mivel nincs három fázisom.
A Makinak olyan rossz a szervize, hogy inkább a Bosch ajánlottad?
Egyébként a linkelt Bosch-nak is lemez a talprésze. Az alus Bosch GKS 85 G az húzósabb kissé.
Új hozzászólás Aktív témák
- Mi Vacuum Cleaner mini kézi porszippantó
- BOMBA ÁR! ÚJ, bontatlan Dyson V15 Origin (SV51) porszívó
- Eladó D1S LED izzók Canbus 160W 25000LM 6000K 2 db
- Nagyon szép, fehér Jura Impressa J5 automata kávéfőző profi cappuccino fejjel
- Eladó új, hibátlan állapotú, EGYSZER SEM HASZNÁLT ASUSINSEARCH OF INCREDIBLE EXTERNAL SLIMDVD-RW SDR
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 10400F 16/32/64GB RAM RX 7600 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- HIBÁTLAN iPhone 12 Mini 64GB White -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3645
- BESZÁMÍTÁS! GIGABYTE B760M i7 12700 32GB DDR4 1TB SSD RX 7800 XT 16GB ASUS A31 PLUS ARGB 750W
- Xiaomi Redmi Note 13 5G 256GB,Újszerű,Dobozaval,12 hónap garanciával
- Apple iPhone 12 128GB,Újszerű,Adatkabel,12 hónap garanciával
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
, pedig három lakásban építettem konyhát mindegyik esetében azonos panelházak voltak.




















![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
) ezért beszéltünk a tervezővel (Hartman Tihamér) aki az esőbeállókat is tervezte anno és Áldását adta rá hogy kiválthatjuk a vasalatokat hagyományos fakötésekkel (vesszőparipánk) . Lábjegyzet hogy csak a mi kilátónknál vállalta a műszaki felügyeletet. Ezzel saját dolgunkat nehezítettük úgy hogy tudtuk totális anyagi buktába futunk bele.




