Sziasztok,

Segítséget szeretnék kérni. Arduino megaval szeretnék külön külön vezérelni szervókat, nyomógombokkal. Nincs valakinek ilyen programja?

Ha rajta van a gépeden az Arduino framework, akkor neked is van.

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

azthiszem a linken szövegesen leírt első példa a legszemléletesebb, hogy mire jó...

int x;
x = 20/3;
akkor x=6 lesz, mert egyszerűen megvágja...

de ha
int x;
x = round( (float)20/3 );
akkor x=7 lesz, mert a kerekítésnél még float-ként kezeli annak ellenére hogy egész számokból indultunk ki, majd mire megvágja az x-be helyezéshez addigra már nem veszik el belőle semmi értékes információ

Pixel transzformáció és a ws2812 library csak byte-ot fogad el.
Keresgéltem, de azt se tudtam mit keresek igazán.
Operandusok közti transzformáció és cast-olás. Akkor ez is megvan.

Köszönöm a segitséget neked és tvamosnak!

Locsolovezerles lesz, ugyhogy alapesetben a sajat oraja alapjan fog mukodni.
Az ethernet azert kell, hogy programmodositas, ill. extra inditas/leallitas ezen keresztul mukodik, ill. ezen keresztul lehet logolni az adatokat.

Azert kerdeztem mert ennel a [meganal], ill. ennel az [ethernet modulnal] ugy latom, hogy nem lehet oket egymasra pakolni, mert nem olyan a labkiosztasuk. Vagy ez nem gond, mert ossze is lehet kabelezni oket?
Nem akarok grafikusat, eleg a karakteres lcd.

[ Szerkesztve ]

Szerintem kompatibilisek, rá lehet dugni, nekem is ilyen ethernet shieldem van...

Viszont akkor érdemes lehet ezeken is elgondolkodnod: Wemos D1, Wemos D1 mini

Dokumentációt itt lehet hozzájuk találni, és lehet őket többek között Arduino IDE és Lua alapon is programozni. A wifi hatótávja a kis nudli onboard antennával is többszáz méter youtube-os videók alapján - én ilyen szempontból nem teszteltem részletesebben, de pár falon keresztül kifogástalanul csatlakozik a routerhez, vagy látszik az AP-je... Ugyan kevesebb lába van mint egy Uno-nak (egyetlen analóg), de I2C-s karakteres LCD-vel és RTC-vel elég lehet ahhoz amit leírtál, csak arra kell figyelni hogy az I2C eszközök ne 5 hanem csak 3.3V-ra húzzák fel a buszt, mert az megölheti a csippet, csak 3.3V-ot tolerál az I/O lábain... Webszerver indítása is gyerekjáték rajta, hatalmas példaprogram gyűjtemény van már hozzá Arduino IDE-hez, relatív sok RAM-ja és flash-e van ami fájlrendszerből írható olvasható, stb... Kifejezetten ilyen IOT projektekhez való!

Vmi gond van a cast-olással.
Tudna vki segíteni?

int temp;
byte buffer1[] = {};
byte buffer2[] = {};
temp = (int)buffer2[i]-(int)buffer1[i];

Ahol ha 0-ból kivonok mondjuk 25-öt, akkor 236-ot kapok -25 helyett.
Miért?
A cast-ot végigpróbáltam többféle változóval is, mint float, long, stb.
Az eredmény mindig hibás.

szerk:
Ezt meg simán visszaadja a helyes egészrésszel cast nélkül...
buffer2[i] = buffer2[i]*light/255
Ahol byte light < 255.

Korábban meg egy ugyanilyen képletben hibázott, mikor az osztó és osztandó fel volt cserélve, vagyis 255/int.
Lásd korábban.

Megkockáztatom, hogy szar a fordító?
(Amúgy korábban az (int)byte nem működött. (uint16_t)byte már igen. Ez is kérdőjeles számomra... )

Így elég szar programozni, hogy alkotás helyett csak azzal szopok, hogy miért nem tud kiszámolni egy kib@szott képletet...

[ Szerkesztve ]

Byte 0..255 között vehet fel értéket; a light = analogRead(A0)/4.
Úgy érted, hogy nem előjeles, hogy a pl. a +25 értékről "nem tudja a fordító" hogy ez pozitív egész szám, cast ide vagy oda? Nem erre való a cast? Az implicit konverzió nem arról szól, hogy matekos analógiával élve egy értéket áthelyezek egy másik halmazba (pl egész számok halmaza -2^8 és 2^8 között) a számítás erejéig? Értem, hogy a motorháztető alatt konkrétan átkonvertálja a változót, de azt nem tudom pontosan hogy váltja át.

Csak byte-ként deklarálhatom a buffer1 és 2 tömböket, mert a LED library csak bájtot fogad el.

[ Szerkesztve ]

Language Reference - itt a Data Types listában megtaláljátok hogy melyik változó fajta mit eszik... Én 8 bites procik mellett a 64 bites számok magasságában tapasztaltam eddig csak bugokat, alatta eddig nem - Due-ra azt is jól fordította.

Illetve a fenti változó elnevezéseknél szerintem sokkal követhetőbb, logikusabb:

int8_t, int16_t, int32_t, int64_t
uint8_t, uint16_t, uint32_t, uint64_t

Nem ad magyarázatot rá miért nem tudok kivonni egymásból két uint8_t változót, ahol az eredmény negatív és int16_t változóba kéne berakni. Főleg implicit konverzió után...

[ Szerkesztve ]

Oké, azt kibogarásztam a referenciából, hogy a matek mindig a legnagyobb adat típuson zajlik.
Így érthető lenne a negatív irányú átfordulás, de akkor ezek szerint nem működik az implicit konverzió egy tömb elemén?

Sziasztok, kicsit utána olvastam itt a fórumon, de azért még biztos ami biztos megkérdezem. Az ilyen kínai arduino val rendesen működik ahogyan kell? [link]

Ami projektet szeretnék, az egy tárvirányítós autó bluetooth al. Maga az autó egy rossz RC autó lesz, aminek az RC része romlott el. Amit még gondoltam venni egy nagy adag ellenállás [link]
Egy bluetooth vevő, illetve egy ilyen servo a kormányzáshoz, motorvezérlő. [link]

Breadboard om meg kábeleim már vannak. Ezekkel az eszközökkel gond nélkül meg tudom majd valósítani a kis projektem? Esetleg valami tipp? Ahogy számolgattam kb 10$ ból ezek kijönnének.

Oké, user error.
Eleinte rögtön a byte-ként deklarált pufferbe raktam vissza a képlet eredményét, majd debuggoláskor a Serial.print-ben a puffer maradt benne, nem pedig az int temp.
Szóval jól számol a progi, csak a negatív számot mikor visszarakta a pufferbe, ott ment el az egész és én csak a legvégét láttam a monitorban.
A cast is működik, sőt megcsinálja cast nélkül is az int = byte - byte kivonást negatív eredménnyel hibátlanul.

Hát ez jó lecke volt.

Nekem tökéletesen beváltak a kínai arduino klónok, csak megvannak a limitációik: a CH340g USB>soros csippes is jól működik, csak pár egzotikus projekttől esel el, ahol az eredeti atmega16U2 segédcsippen is lecserélik a firmware-t és őt is befogják valami célra, pl USB host - de ez tényleg elvont cél, arra inkább akkor egy natív USB-s leonardo-t kell venni. Másik limitációjuk hogy a legtöbbre olyan LDO kerül ami nem tolerálja a 12V feletti betápot, nekem 2 le is égett autóban... De vannak olyan klónok is amelyek tényleg 100%-os másolatok...

Szervó témában keress tutorialokat, hogy kell e még valami plusz kapcsolás vagy direktben ráköthető e a mikrokontroller lábaira...

Semmi lehetetlen nincsen a témában és nem is tűnik bevállalhatatlan mélyvíznek, csak fokozatosan építsd fel a különböző részeit (szervó vezézérlés, kommunikáció, stb) hogy ne legyen az hogy elveszel benne hogy az adott hibajelenséget mi is okozza a programod sok eleme közül...

@ (#2917) Teasüti

Üdv a mikrokontrollerek világában, és még mennyi hasonló lesz amikor elkezdesz picit mélyebbre túrni a vezérlők regiszterei között, hogy a látszólag tökéletes program valahogy mégsem azt csinálja amit vársz tőle, és akkor lehet soronként debugolni, kiiratni mindent hogy hol siklik ki a vonat

Köszönöm a választ, akkor jó lesz nekem az olcsó verzió is. Igazából mivel a programozás és én nem vagyunk nagy barátok magát a programot letöltöm, szóval ez némileg limitál, hisz adott eszközre van írva a program. De akkor lehet belevágok, még kicsit méricskélem a dolgokat. De elég jó ábrám is van, szóval így szinte csak összedugni kell. [link]

Eléggé zöldfülű kérdésem lesz. A bluetooth autó projektemhez ugye találtam komplett leírást a neten circuit shematic stb. Viszont, ugyan nem vagyok közel se nagy programozó, de zavar ha nem értek valamit. Kiemelek egy pár sort.

//If state is equal with letter 'F', car will go forward!
if (state == 'F') {
analogWrite(motorA1, vSpeed); analogWrite(motorA2, 0);
analogWrite(motorB1, 0); analogWrite(motorB2, 0);

Na most ezt az "F" értéket ő honnan veszi? Az androidos program (ami szintén a leírásban van) úgy van programozva, hogy az előre gomb lenyomásával egy F értéke küldjön ki?

[ Szerkesztve ]

Érdekességképpen nem szúrnád be az egész programot?

Soros portrol, a BT modulon keresztul, szerintem. Amugy nem ertem ezt a honlapot, egy link jo lenne a kodhoz.

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

A CODE résznél kell keresni. [link]

Egyébként azóta én rájöttem. Úgy van ahogy írtam. Az androidos program az adott gombnyomásokra beállított betűket küld ki, azaz a programban ezekre a betűkre kell írni a kódot.

Ne is mondd, az időm 95%-a nettó szopórollerezés.
Ha már mikrokontroller...
Ti melyik irányba mennétek, ha a WS2812 többcsatornás vezérlése mellé meg kéne még oldani pár egyéb feladatot is, mint soros kommunikáció, input capture, alap I/O vezérlés?
Legyen két Uno I2C buszon összekötve master/slave módban? Ahol a slave egy amolyan koprocesszor szerepében kizárólag a ledekkel foglalkozik és a master-től kapja az utasításokat, miközben a master ráér foglalkozni minden mással.
Vagy legyen egy bika hardver, mint mondjuk a Due és az majd izomból megold mindent?

Jelenleg az Uno a ledek renderelése közben épp elégséges sebességet produkál, a legizzasztóbb művelet (két függvény és a kettő közti átmenet /"képkocka") közben is megvan a 40 fps-em.
Persze ez csak szimuláció, 100 db virtuális leddel, egy csatornán... Azt még nem tudom mi lesz ebből, ha több független csatornát szeretnék renderelni.
Ha e mellé még extra feladatokat is szeretnék, akkor az azt jelenti, hogy 40 fps-nél 25 ms késleltetéssel számolhatok. Ezért filózok azon, hogy legyen koprocesszor.

[ Szerkesztve ]

Szia, szerintem egy pi nem a legjobb választás erre a célra. Ezeket a ledeket elég pontos időzítésekkel kell vezérelni, a pi meg elég sok megszakítást használ, azok lehet hogy bezavarnának az időzítésekbe.

Köszönöm a segítséget, azt hittem nem úszom meg RTC modul nélkül.

Sziasztok!

Egy ESP8266 (ESP-07)-es modult szeretnék életre kelteni, de valamiért nem akarja az igazságot. Arduino 1.6.7-es szoftverrel szeretnék rátölteni programot, de mindig az alábbi hibaüzenetet kapom:

Uploading 223632 bytes from to flash at 0x00000000
................................................................................warning: espcomm_send_command: didn't receive command response
warning: espcomm_send_command(FLASH_DOWNLOAD_DATA) failed
warning: espcomm_send_command: wrong direction/command: 0x01 0x03, expected 0x01 0x04
error: espcomm_upload_mem failed

Elvileg jól van összekötve az FTDI adapterrel is, és a táppal is. A feltöltés látszólag elkezdődik, (villog a kék led is az eszközön) de nem sikerül. Elvileg a példák közül a "hello word" webszervert szerettem volna először rátenni, de az sem ment. Azóta, ha nem flash módban van a soros porton csak mindenféle krixkrax-ot látok, minden sebességen.

Mi lehet a baja?

[ Szerkesztve ]

Heló! Olyan dolog érdekelne, hogy van a circuit shematic om ami részben az autóm alapját képezi. [link]

Na most ugye alul írja, hogy 6-12V akkut köt a Vin port ra. Ezzel kapcsolatban érdekelne, hogy ez mennyire erőlteti meg az Arduinot? Szóval Nem gond az neki, ha teszem azt az ember átküld rajta 7-10V ot?

Illetve a Vin re rákötött akkuból alakítja át a maga kis 5V os feszültségét?

Üdv!
Megépítettem a tőletek kapott tanácsok alapján egy uno-val vezérelt irf540 FET-es 12V-os szivattyú fordulatszám szabályzót, azonban sajnos olyan problémába ütköztem, hogy sejtésem szerint a FET PWM-mel történő nyitása miatt nem tudom elérni a szivattyún a kellően alacsony fordulatszámot. (és feszültséget) Egy feszültségosztóval nyitva a FET-et 4.5V-on is szépen keringet a szivattyú, PWM-mel azonban még 6-7V körül sem képes elindulni.

Milyen megoldást tudnátok javasolni? 3 sebességfokozat elég lenne, ezért gondoltam, hogy 3 kimenettel kapcsolok feszültségosztókat, amik nyitnák a FET-et. Ez így működőképes lenne?

Az ESP8266 -ra akarsz programot tölteni ? Milyen programot ? Firmware -t ?
AT parancsokra biztos hogy egyik sebességen sem reagál ?

Ezt nem kimondottan értem, hogy hogyan történhet meg.

Eleve a FET-et telítési tartományban kellene használnod, nem alulfeszeléssel vezérelni. A PWM lényege pont az, hogy rövid időre bekapcsolva használod.

Az a gyanúm, hogy te jelenleg a PWM-et analóg feszültség előállítására használod, annak meg nincs elég kraftja, hogy meghajtsa a FET-et (nem tudom, nem néztem az adatlapot, de ha kell átfutom)

JozsBiker : Gondolom nodemcu

[ Szerkesztve ]

Mások számára a kondi fáradós, nekem farad-os...

Milyen frekvenciával hajtod a FET-et? Freewheeling dióda meg van?

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Szia!

Elvileg igen, ez az ESP-07 -es típus, van pár gpio lába ami szabadon felhasználható. Vagy rosszul értettem?
Egyébként AT parancsokra sehogy sem reagál. Általában a soros porton vagy semmi nincs, vagy össze-vissza karakterek futnak.

Üdvözlök mindenkit!
Segítségre lenne szükségem, és nem ingyen kérném természetesen.
Vázolnám a problémát: szeretnék készíttetni egy olyan lemezjátszó meghajtást, aminek a fordulatszáma nagyon precízen beállítható, és a "motor" képes akár órákon keresztül 5-10 perces szünetekkel stabilan üzemelni és elég halkan teszi ezt.
Összesen 2 fordulatszámot kellene tudnia stabilan, ezek ugye a 33 1/3 és a 45. Ha tudja a 78as fordulatot akkor az külön jó pont, de nem feltétel.
Aki tudna segíteni ebben, azt nagyon kérem, hogy írjon egy rövid üzenetet a mail-címemre, elérhetőséggel, és én felveszem vele a kapcsolatot, és több részletet is elmondok.
attila.koczo@gmail.com
Nagyon köszönöm hogy végigolvastad, szép napot.
Attila

Én tartósan 9V-al használom. Ha megnézed a panelt, megtalálod rajta az 5V-os fesz. szabályzót. Ha nem nagyon melegszik, akkor OK.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Biztosan upload módba állítottad?
Tehát
1. GPIO0 GND-re kötve
2. reset
Utána indulhat a feltöltés.
Biztos, hogy a Rx,Tx vonalakat jól ("keresztbe") kötötted?
Nem véletlenül "egyenesen", azaz az Rx-et az Rx-hez?
A "wrong direction" hibajelzés miatt én ez utóbbira gyanakodnék!

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Van nekem ESP8266 modulom. Meg lehet azt hekkelni ugy, hogy tudjam programozni is az Arduinomat (ATmega328 PRO MINI 3.3V) vele? Ugy ertem, hogy bekotni.

[ Szerkesztve ]

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Én az STM32 sorozat valamelyik tagját választanám.
Van belőle többféle, igényeidnek megfelelően választhatsz procit és utána olyan panelt.
Én nagyon jónak tartom őket! A kisebb verziók nagyon olcsók is (akár 1000Ft). Egy clone DUE árán pedig már nagyon jót kapsz. Én a DUE helyett messzemenően ezeket javasolom mindenkinek!

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Én megpróbálnám IRL sorozattal is. Mindig is azt mondom, hogy aki FET beszerzés előtt áll, mikrokontrolleres környezethez ne IRF, hanem IRL sorozatot használjon!

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Ilyen van mar valakinek? [link] Vagy nem lehet meg kapni?

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Probalgatni meg ott vannak a Discovery kitek. Nagyon jo, nekem is van par.

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Én is rendszeresen használom a kínai panelokat.
BT ügyet nem ismerem, mert én ESP8266 alapú WiFit használok inkább. Az ESP12-E 680 Ft (!), és a lábak száma kivételével jóval többet tud, és sokkal kisebb. mint pl. az UNO. De szerintem az UNO is jó lesz.
A szervo vezérléshez elképzelhető, hogy szükséged lesz egy bridge-re

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Nekem most van úton egy DISCOVERY STM32F407VGT6 Cortex-M4. Remélem beválik :-)

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Ez Arduino kompatibilis? Programozni mivel lehet? Lefordul rá ugyanaz a kód, ami Uno-ra?

Szerintem nem.

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Koncepció szintjén szerintem még mindig a két processzoros felállás a legegyszerűbb.
Könnyebb delay-jel beállítani az fps-t az egyiken, míg a másikon mehetnek az alacsony késleltetésű feladatok.
Lehet egy erős proci izomból leviszi a 25 ms-et mondjuk 5 ms-re, de még nem tudom mennyire lenne bonyolult belőni az fps-t delay nélkül.
Az egész "grafikus futószalagot" egy ciklusba kéne rakni, belépési feltételnek meg a timer?
Vagy mennyire bonyolult egyenletes megjelenítési sebességet tartani változó fps-el. Az se zavar, ha 40 helyett 200 fps van, ha nem gyorsul be a grafika (változó offset két képkocka között).
Hmm, ezzel a kísérlettel elleszek egy darabig.

[ Szerkesztve ]