Feltétel, nem ciklus.

Tetszetős ez a wifis dolog, de szerintem egyenlőre maradok a BT megoldásnál, mert totál kezdő projektet nem akarom bonyolítani. A szervo motort ilyesmi elven próbálom majd felépíteni. [link] A Bridge miért lenne jó?

Uhm lehetséges átadni egy függvénynek egy változó azonosítóját, hogy aztán azzal a változóval számoljon?
Vmi ilyesmire gondolok:

byte buffer1[] = {};
byte buffer2[] = {};
#DEFINE RED(x,i) x[i]

void fgv(magic) {
RED(magic, i) = akármi;
}

setup() {
fgv(buffer1);
fgv(buffer2);
}

Időzíteni delay-el, nem profi megoldás. (Már ne is haragudj, ovisnak mondanám.) Ezt timerrel! Van is belőle pár.

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Most kaptam egy 476-ost.
A nucleok is tetszetősek.

(#2948) Teasüti válasza Janos250 (#2942) üzenetére
Azért annyira nem jó az Arduino, érdemes tovább lépni minél hamarabb.

[ Szerkesztve ]

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Ha valamit timer interruptbol csinalsz, ott nagyon kicsi az overhead. Pontos idozitesre az a megoldas.

Jelenleg azzal kísérletezek, hogy setup()-ban lemérem minden függvény idejét és ezekkel korrigálom a delay-t. Így faszán be lehet lőni az fps-t.
Hat... nem ez a jo megoldas akkor sem. Termeszetesen le kell merni, de en azt sem igy csinalom, hanem oscilloscoppal.
Timer interruptbol, mondjuk 10ms-enkent inditom a folyamatot, aminek az elejen 1-be, a vegen 0-ba valtok egy kimenetet. Ezt a kimenetet kotom a scope-ra. (Regebben annyit csinaltam, hogy ezerrel alacsonyabbra vettem az orajelet, mondjuk 8MHz-rol 8kHz-re, akkor eleg volt a hangkartya scope, mert ugye az us-bol ms, az ms-bol meg s, az s-bol meg 16.6 ora lett.)

[ Szerkesztve ]

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Ugy latom, hogy meg van mar oldva ez a problema: [link]
No, ez meg eredetileg is Angolul van: [link]

[ Szerkesztve ]

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

" Bridge miért lenne jó?"
Ha elegendő az Arduino jele, akkor nem kell, de ha nagyobb áramú jel kell, akkor megoldás lehet. Próbáld ki, hogy elég-e a Te motorodhoz a jel!

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Persze! Éppen annyi, hogy nem - mondjuk - Uno-t választasz ki az IDE-ben, hanem a megfelelő STM-et. Persze, ha feltöltötted.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Természetesen profik ne akarjanak arduinozni. Ha viszont szempont, hogy mikrokontroller témában kezdők is belevágjanak és gyorsan legyen sikerélményük, akkor - szerintem - jelenleg az Arduino a legjobb. Aztán, ha esetleg ez lesz a szakmája, akkor az Arduino már csak emlék marad.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Rendben majd kipróbálom, ha minden megjött. Pár napja mindent berendeltem. Kb 2 hét és karácsonyi hangulatban fogok bontogatni.

egy egyszerű fotoellenállással megtudod oldani. Viszonyításképpen pl. az ilyen-ben is ilyet raknak , jópárat már kibeleztem a napelem miatt.

Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito

Gergosz2 jól írta, fotoellenállás a megoldás. Egyszerű jó kiindulópont.

Üdv!
Ezt szeretném életre kelteni, ám miután bepakoltam a függőségeket, a fordítás elszáll egy lineInput was not declared in this scope hibával a 195. sorra mutogatva. Programozásban nem vagyok otthon, gondolom köze lehet ahhoz, hogy a lineInput egy másik .ino fájlban van.
Hogyan tudom életre kelteni ezt?

"Go to work, get married, have some kids, pay your taxes, pay your bills, watch your tv, follow fashion, act normal, obey the law, and repeat after me: I AM FREE"

Ha az a motorral párhuzamosan bekötött dióda lenne, akkor igen. Hasonló az elrendezés, mint ezen a kapcsolási rajzon, csak a motorral párhuzamosan van még egy dióda.

Üdv, LEDSign header fájt bekapcsoltad?

[ Szerkesztve ]

Be, ugyanis nem hiányolja, és a többi változóval sincs baja.

"Go to work, get married, have some kids, pay your taxes, pay your bills, watch your tv, follow fashion, act normal, obey the law, and repeat after me: I AM FREE"

Hát most ne haragudjatok ha össze vissza beszélek de egy az, hogy Arduino programozáshoz közöm sincs csak nézegetem a topikot mert hamarosan beszállok énis a dologba, a másik meg az, hogy régen volt a C programozás nálam.De ahogy így nézem ezt a kódot úgy tűnik, hogy ez a lineInput egy függvény és azt te meghívod.A helyedben írnék egy ilyet byte lineInput(char *buffer, size_t bufsize) a LEDSign.ino-ba.

Üdv ismét!
Piszkálja a csőröm a 32 bites proci, mint amilyen a Zero is, vagy akár az STM32.
Arra volnék kíváncsi, hogy van vmi előnye a 8 bitessel szemben az aritmetikai műveletekben is (változó típusától függetlenül), vagy mondjuk egy int8_t osztása és szorzása ugyanolyan gyors? Persze órajel ciklusonként értem. Vagy egy int16_t?

Mi a helyzet a lebegőpontos számokkal? A 32 bitesek már tudják számolni hardverből, vagy itt is még trükkös és lassú a dolog?
A processzorok lelkivilágához nem értek.

Pixel transzformációk kapcsán relatíve sokat használom a szorzást és osztást, főleg integer-rel.
Viszont megfontolnám a lebegőpontos számításokat is, ha már függvényeket használok.
Erre alkalmasabb lenne egy 32 bites proci?
Köszönöm!

szerk: jah igen, 32 bitesből nem létezik 5V-os?

[ Szerkesztve ]

Szia, sebességben ég és föld a 32 és a 8 bites proci. A Cortex-M procik 1 órajel alatt elvégeznek egy 32 bites szorzást, az osztáshoz viszont 2-12 órajel szükséges (ha a bemenő adatok megengedik, akkor előbb megszakítja a végrehajtást, ha az eredmény független a fennmaradó nulla bitektől). A Cortex-M4-es procikban már van beépített lebegőpontos egység is, ami ugyan így 1 órajel alatt elvégez egy szorzást, de az osztáshoz itt is több órajelre van szükség.

5V-os 32 bites proci nem létezik, hiszen minél nagyobb órajelről járnak, annál kisebb feszültségről kénytelenek működni, hogy ne termeljenek sok hőt. Viszont az NXP és az STM procik legtöbb lába 5V toleráns, így nyugodtan használhatod őket level hifter nélkül bármilyen perifériához. Egy 1117/3.3V-os stab ic kell az 5V-ról a 3.3V előállítására.

Én épp most csinálok egy C64 emulátort egy STM32F407VET6 procival, amiről egy rövid videót is megnézhettek.

A prociban van egy nagyon jó DMA, ezzel mint láthatjátok, simán lehet videójelet is csinálni. A proci csinál mindent, és egy PAL encoder IC van még az áramkörben a tápegységen kívül.

szép mondhatom, elültetted a bogarat a fülemben és alvás helyett benchmarkolásra adtam a fejem, pedig 2 óra múlva szól az ébresztő

uint32_t pre = 0;
uint32_t now = 0;
uint32_t cnt = 1;

uint32_t cnt2 = 0;

uint32_t a = 0;
uint32_t c = 0;

//float a = 0;
//float c = 0;

void setup() {
Serial.begin(115200);
Serial.println("Hello World!");
}

void loop()
{
a = 1;

for (cnt=0; cnt<10000; cnt++)
for (cnt2=0; cnt2<250; cnt2++)
c = a+cnt2;

now = millis();
Serial.println( 2500000/(now-pre) );
pre = now;
}

(a cnt2, a és c változók típusát írtam át uint8..32_t illetve az a és c-t float-ra)

Remélem szarvas hibát nem követtem el a programban... 2.5M-szor kiszámolja ugyanazt a műveletet, majd visszaosztja másodpercre viszonyítva. Azért dupla a ciklus mert ha csak 2 fix értéket adtam össze ennyiszer akkor nagyon úgytűnik hogy arra rájött a fordító és leegyszerűsítette és nem adott különbséget sehol... Az eredményt Kcycle/sec-ben dobja ki vagyis hogy másodpercenként hány ezerszer tudta végrehajtani az adott műveletet. A harmadik oszlop hármas pedig azt mutatja hogy a Due hányszoros értéket tudott a Nano-hoz képest, és így szépen látszik a Due 5.25-szörös órajel előnye, valamint az hogy minél nagyobb számmal dolgozik a 8 bites Nano, annál jobban megküzd vele, a hardveres osztásnak köszönhetően pedig egészen elképesztőre nő a 32 bites Cortex M3 mag előnye - hardveres FPU az M3-ban nincsen, a nagyobbakban is csak opcionális [link]

[ Szerkesztve ]

Az igen, mea culpa!
Azért nem volt haszontalan éjszaka.
Uint32_t az nem double (integer)? Vagy 32 bites változó automatikusan float lesz?

A táblázat viszont jól mutatja, hogy 32 biten ha van elég ram, akkor "double-t mindenkinek"!

A float szorzásban van vmi furcsaság. Ott lassúbb lenne órajel ciklusonként a Due, mint a Nano?

[ Szerkesztve ]

No és milyen dióda? Mert az se mindegy!

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

A Cortex-M4-es procikban már van beépített lebegőpontos egység is
Szerintem nincs mindenben. Ellenőrizni kell!

5V-os 32 bites proci nem létezik
De van. Az NXP/Freescale procik között kell keresni őket: Kinetis E Series.

[ Szerkesztve ]

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Érdemes akkor ránézned az NUCLEO-F411RE / NUCLEO-F401RE kitekre. Van arduino uno kompatibilis csatlakozója.

Szerintem legolcsóbban Teensy 3.2-höz lehet jutni az ebay-en. Legalábbis amikor én kerestem az volt a legolcsóbb. És frankó kicsi.

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Nem nyert, ugyanaz a eredmény. Ha megnézed, a LineInput.ino-ban le van írva a lineInput de biztos valamiért átrakta oda...

"Go to work, get married, have some kids, pay your taxes, pay your bills, watch your tv, follow fashion, act normal, obey the law, and repeat after me: I AM FREE"

Egyrészt nem csak az alapműveletet végzi a proci hanem a for ciklus és a kiiratás is fut (minél gyorsabban fut le a számolásos rész, annál többet torzít a kiiratás is), másrészt lehet fordítói sajátosság is hogy mit melyik arhitektúrára mennyire hatékonyan sikerül lefordítania - de a lényeget azért nagyságrendileg valószínűleg jól mutatja...

Az 5V-hoz egyébként nem kell olyan nagyon ragaszkodni. Egyrészt a legtöbb 5V-os komponens simán működik 3.3-al is, illetve ha mégsem akkor többnyire 5V tápfesz mellé elég a 3.3-as I/O fesz is, legrosszabb esetben pedig marad a level shifter...

Csak elméletben, mert nem próbáltam.
Akkor már, ha ekkora ágyúval lövünk, nem érdemesebb ezt kipróbálni? [M7 (!), 9700 Ft]
[link]
Nem próbálta esetleg valaki?

Ha meg jó az M3, akkor 870 Ft-ért ez:
[link]
Használom, szerintem jó, és olcsó. Ez is 32 bites ARM Cortex-M3.
Külön boot jumper is van rajta.
Arduino IDE jól kezeli. Legalábbis én eddig nem találtam problémát.
72MHz work frequency. 64K flash memory, 20K SRAM.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Szemezek ezzel az olcsó M3 modullal, mert sokmindenhez elég lehet ennyi is, felesleges a Due sok lába és mégis van CANbus - feltéve hogy találok hozzá számomra is emészthető példákat... Ebben is van alapból bootloader vagy először kell hozzá JTAG programozó hogy éledjen?

Benne van a bootloader. Az egyik sárga jumperrel tudod szabályozni, hogy reset után a bootloader bootolni akarjon, vagy átadja a vezérlést az általad betöltött programra.

Viszont programozni a soros porton kell, mert az USB csak táp.
GND-GND, Rx-PA9, Tx-PA10.

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Kicsit utánaolvastam/kerestem, és be van az az USB kötve, csak a bootloader buta és csak a soros és STLink feltöltést támogatja, de már vannak rá alternatív próbálkozások hogy kapjon olyan bootloadert amivel az USB-n keresztül is megy... No majd még keresgélek CAN ügyben hogy miket találok rá, hátha...

Ha USB bootloadert találsz, az engem is érdekel! :-)

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

[link] - nagyon friss a topik, nincsen egy hetes és még semmit nem is publikáltak róla, de van remény... Viszont ahogy nézem, az első nekifutásra nagyon hasonló nyákok között is van többféle:

- ezen csak az 1-2 föld van láthatóan bekötve, még az 5-ös táp sem látszik hogy merre tart

- ennél az 1 föld, 2 semmi, 3 megy valahová, 4,5 semmi nem látszik

- ezen 1-2 föld, 3 semmi, 4 megy valahová, 5 semmi

- amit linkeltél, azon pedig úgy tűnik hogy mind az 5 ér be van kötve az USB alj alatt...

Neked milyen van? Ettől az eladótól vetted akit linkeltél?

Nekem az utolsó van, és még tavaly vettem innen:
[link]

Jelenleg úton van ez:
[link]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Megnéztem erő nagyítóval. Egyértelműen az utolsó van nekem.
Ahogy elnézem a micro USB OTG-ként van bekötve (ha nem keverem össze)
VCC, D+,D- átmegy a hátoldalra, ID, GND a földön
D+, D- ellenállásokhoz megy.

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Túl egyszerű volt a megoldás... Meg kellett nyitni az IDE-ben egy másik fülön a LineInput.ino-t...

"Go to work, get married, have some kids, pay your taxes, pay your bills, watch your tv, follow fashion, act normal, obey the law, and repeat after me: I AM FREE"

A PIC családnál elsősorban a mikroe IDE-ket preferálom - van sok egyéb mellett ARM-hoz is - és eszembe jutott hogy ott sokmindenhez van USB HID Bootloader... Konkrétan erre a típusra nem volt a példák között, de lehet sikerült az STM32F107VC -ét hozzáfaragnom! Ebben a csomagban találsz egy készre fordított .hex-et. Ha bátor vagy, ezt süsd bele a soros bootloaderrel majd állítsd normál boot módba, tegyél a PA9 és táp közé egy ~1K ellenállást, majd csatlakoztasd a géphez és nézd hogy felismer e valami újat a gép... PIC-es tapasztalataim alapján ez a bootloader fajta nem bántja azt, ami őt magát beleírta, hanem azon belülre mászik - ha úgy tetszik, akár egymásba lehet ágyazni több különböző bootloader-t is - soros, usb, can, stb... Ha pár másodpercig nem érzékel csatlakozási kísérletet a PC-s klienstől, akkor továbblép és betölti az ő általa beégetett főprogramot... Mérget persze nem merek rá venni hogy itt is így fog viselkedni, de akkor egy filléres STLink adapter biztosan helyre tudja tenni...

[ Szerkesztve ]

A két .ino az két külön program. Vagy az egész eljárást/függvényt át kell ollóznod, vagy készíteni kell belőle egy lib-et...
[LibraryTutorial]

Köszi, kipróbálom :-)

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Én nem tudom mi értelme van, de ha nincs megnyitva másik fülön a LineInput.ino, akkor nem fordul, ha meg igen, akkor fordul.
Az más kérdés, hogy attól függetlenül nem működik...

"Go to work, get married, have some kids, pay your taxes, pay your bills, watch your tv, follow fashion, act normal, obey the law, and repeat after me: I AM FREE"

IN4007-es. A frekvenciára vonatkozó kérdésed számomra nem világos, ki tudnád fejteni bővebben? Az Uno egyik PWM lábára van kötve, és az analogWrite utasítással van írva a kimenet.

Megpróbáltad bemásolni a LineInput.ino-ból az egész hóbelevancot a Te programodba a setup elé?

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Bocs, hogy beledumálok, de:
A FET S-G kapacitása miatt azt a kapacitást fel kell tölteni. Ha elég nagy a freki és elég rövid az impulzus, nem biztos, hogy ki tud nyitni a FET, és borul az egész.
Ez persze csak tipp, hallgasd meg a hozzáértők véleményét is!

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Mit takar az Arduino connectivity pontosan? Mire jó az?

Épp akartam kérdezni egy breadboard friendly vasat, ez a Teensy jónak tűnik.
Ez mennyire volna ajánlott nekem bevezetőnek? Nulla tapasztalat, nulla tudás mellé.
32 bites vonalon hol van a legnagyobb közösség? Úgy mint az Arduino esetében.

[ Szerkesztve ]

Pin 5 és 6 az Uno-n 980 hz-es pwm frekivel bírnak, a többi 490 hz.

Hat tudod nyomatni az Arduino frameworkkel.

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Van olyasmim is itthon, (pontosan ezt vettem: NEW STM32 ARM Cortex-M3 Leaflabs Leaf Maple Mini Module for Arduino,) de ezt nem probaltam Arduino frameworkkel....
Valami ilyesmi programozom van itthon: [link]
Meg van ebbol is vagy 2: [link]

(#2980) fpeter84 válasza Teasüti (#2975) üzenetére
En nem tudom pontosan, mit fordit az Arduino, lehet, hogy mas tudja, megis azt mondanam, hogy valami mas rendszeren ken osszehasonlitani a kodot, ami kozvetlen forditja a c kodot, mint mondjuk az IAR, vagy ilyesmi...

(#2997) Teasüti válasza tvamos (#2978) üzenetére
Mit takar az Arduino connectivity pontosan? Mire jó az?
Gozom sincs. Allandoan ez folyik most mindenunnen, hogy connectivity, de, hogy Arduinoek mit ertenek rajta, nem tudom. IOT?

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János