Hirdetés

2021. szeptember 18., szombat

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

ATI vs. NVIDIA kezdetektől napjainkig II.

  • (f)
  • (p)
5. oldal
Írta: |

A párharc folytatódik a 3D gyorsítás két úttörője között. Figyelem, extrém hosszúságú és mélységű cikk!

[ ÚJ TESZT ]

AMD - Radeon R 300 széria

A 300-as Radeon széria létrehozásának lényegében egyetlen célja volt: termékpalettát szolgáltatni a csúcskategóriás Fiji GPU-ra épülő kártyák alá. Ennélfogva meglepő, és szokatlan, hogy pont a csúcsmodellek nevében nem szerepel a 300-as szám, hanem visszatértek a hőskorban használt Fury elnevezéshez. Ez a név talán keveseknek lehetett ismerős ekkoriban (1999-ből származik, a Rage 128 Pro workstation gépekbe szánt változatát, valamint a rá épülő fehér holló ritkaságú dupla GPU-s kártyát nevezték így), de mégis kedves visszakacsintás a gyártó múltjára.

A Fiji GPU a drasztikus mennyiségű feldolgozóegység mellett leginkább azért jelentős, mert először alkalmazott HBM technológiájú memóriát, vagyis a példátlanul széles, 4096 bites buszra csatlakozó lapkák a GPU-val közös tokozáson (úgynevezett interposeren) találhatók. Ez a fejlesztés egyrészt hatalmas memória-sávszélességet szolgáltatott a GPU-nak, másrészt viszont sajnos igencsak megdrágította a kártyák előállítását, így a Fury modellek nem lettek túl elterjedtek. További problémát jelentett, hogy a csúcsváltozatot az AMD nem adta ki az AIB partnereknek, hanem csak vízhűtéssel felszerelt referencia változatban volt kapható, ami még inkább növelte az árat, ráadásul sokan idegenkedtek tőle, így a vásárlási kedv tovább csökkent. Véleményem szerint a Fury X sokkal sikeresebb modell lehetett volna, ha készülhettek volna belőle léghűtéssel szerelt, egyedi változatok.

Az alsóbb kategóriában ismét egyszerű átnevezésekkel találkozunk. Az R9 290-es kártyák 390-esként éltek tovább, az R9 380-as modellek pedig az előző generáció végén újdonságként bemutatkozó Tonga GPU-ra épültek. Még tovább bonyolítja a képet, hogy az R7 370-es típus létrehozásakor ismét leporolták az ekkorra már igencsak elavult HD 7850-es modellt, így a 200-as után a 300-as Radeon szériában is háromféle GCN revízióval találkozhatunk.

Radeon R7 360 (Gigabyte)

Hirdetés

GPU: 28 nm Tobago (GCN 2.0, 768 SP, 48 TMU, 16 ROP) @ 1000 MHz (Boost: 1050 MHz)
MEM: 2 GB 128-bit GDDR5 @ 6000 MHz (96 GB/s)
OC: Boost @ 1200 MHz (14%)
TDP: 100W
Megjelenés: 2015. jún. 18.
Ár megjelenéskor: $109 USD

Legkisebb 300-as sorozatú kártyánk az R7 360-as lesz a cikkben. Létezett ugyan egy R7 350-es modell is, ám olyat sajnos nem sikerült szereznem, de sokat nem vesztünk vele, hiszen csak egy újabb HD 7750 átnevezésről van szó. A 360-as Tobago kódnevű GPU-ja sem igazán új fejlesztés, hiszen specifikációk terén szinte pontos mása a 260-ason található Bonaire-nak, így valószínűleg csak apróbb, gyártástechnológiát érintő módosítások történtek rajta. A Gigabyte viszont elég combos gyári tuningot alkalmazott, így a teljesítménye jócskán túl fogja szárnyalni az elődmodellét.

Első ránézésre kellemes kis ITX méretű kártya a Gigabyte R7 360-asa, ráadásul gyári tuningjának mértéke is megsüvegelendő. Nem így a hűtése, melyet sajnos eléggé alulméreteztek a GPU hőtermeléséhez viszonyítva. Az egyszerű felépítésű, és nem is túl nagy méretű alumínium bordára egy terhelés alatt meglehetősen hangos ventilátor fújja a levegőt, és ennek ellenére a GPU hőmérséklete alsókategóriás kártyához mérten túlságosan magas értéken tetőzik. Kár volt ezen spórolni, hiszen ezt leszámítva kifejezetten barátságos modell lenne a 360-as. A kimenetek között a HDMI és DisplayPort mellett 2 db DVI csatlakozót is kapunk, melyek közül az egyik analóg jel átvitelére is képes.

Radeon R7 370 (ASUS)

GPU: 28 nm Trinidad (GCN 1.0, 1024 SP, 64 TMU, 32 ROP) @ 925 MHz (Boost: 975 MHz)
MEM: 2 GB 256-bit GDDR5 @ 5600 MHz (179,2 GB/s)
OC: -
TDP: 110W
Megjelenés: 2015. jún. 18.
Ár megjelenéskor: $149 USD

A 360-ashoz hasonlóan a 370-es GPU-ját is átnevezték, ezúttal a Trinidad kódnévre esett a választás, ám ez mit sem változtat azon, hogy lényegében egy HD 7850-esről beszélünk, némileg emelt órajellel. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy még a legelső GCN verzióra épül a GPU, vagyis egy ekkorra már igencsak elavult fejlesztésnek számított. Talán nem véletlen, hogy az R7 370-es típus kifejezetten ritka, 370X jelű változata (mely a HD 7870 átnevezésével született) pedig kizárólag a kínai piac számára készült.

Kifejezetten tetszetős darab az ASUS R7 370-es kártyája, mely egy kompakt STRIX szériás hűtőt kapott. A nem túl nagy, de a GPU-val közvetlenül érintkező heatpipe-okat alkalmazó bordára szerelt ventilátorok mérete is kisebb, mint az a STRIX kártyák esetében megszokott. A hűtés csak a GPU-ra terjed ki, a memóriákkal nem érintkezik, és a VRM blokk sem kapott kiegészítő bordát. Természetesen a sorozat fő szolgáltatását, azaz a félpasszív üzemet is megkapta, de ezt leszámítva is igényes, jó minőségű darabnak tűnik. Furcsa belegondolni, hogy a modern külsőségek mögött egy két generációval régebbi fejlesztés található, érdemes összehasonlítani a HD 7850-esről készült képekkel. A kimenetek között az analóg jel átvitelére képes DVI csatlakozónak örülhetnek az elavult monitorok tulajdonosai.

Radeon R9 380 (Sapphire)

GPU: 28 nm Antigua (GCN 3.0, 1792 SP, 112 TMU, 32 ROP) @ 970 MHz
MEM: 4 GB 256-bit GDDR5 @ 5500 MHz (176 GB/s)
OC: GPU @ 1010 MHz (4%), MEM @ 5800 MHz (5%)
TDP: 190W
Megjelenés: 2015. jún. 18.
Ár megjelenéskor: $199 USD

A 300-as széria GPU-kódnév átnevezési divatját követi az R9 380 (és 380X) típus is, melyeken az előző generációban bemutatkozott Tonga GPU található, ezúttal Antigua kódnéven. Ez persze nem akkora probléma, hiszen a Tonga egy modern fejlesztés volt, a ráncfelvarrott modellek pedig egy kis órajelemelés mellé 4 GB memóriát is kaptak, ami ekkoriban már szükségesnek bizonyult.

Nagyon jó benyomást tett rám a Sapphire Nitro R9 380-as kártyája megnyerő kinézetével, kompakt méreteivel, és kifejezetten halk, félpasszív üzemre is képes hűtőrendszerével. Emellett gyári tuningot is kapott, amiből némileg szokatlan módon memóriák is részesültek. A 4 db réz heatpipe-ot alkalmazó hűtőblokk GPU-val érintkező része rézből készült, és a VRM blokkra is kiterjed, emellett pedig egy vaskos fém backplate-et is találunk a hátoldalon. A kimeneti oldalon itt is megvan még az analóg jel átvitelére képes DVI csatlakozó, egy másik, kizárólag digitális változat. valamint egy HDMI és egy DisplayPort aljzat társaságában.

Radeon R9 380X (Gigabyte)

GPU: 28 nm Antigua (GCN 3.0, 2048 SP, 128 TMU, 32 ROP) @ 970 MHz
MEM: 4 GB 256-bit GDDR5 @ 5700 MHz (182,4 GB/s)
OC: GPU @ 980 MHz (1%)
TDP: 190W
Megjelenés: 2015. nov. 19.
Ár megjelenéskor: $229 USD

Az R9 380X modell az Antigua-ra átnevezett Tonga GPU teljes értékű változatát kapta, ez a 200-as sorozatban még nem szerepelt (valószínűleg nem tudtak elegendő hibátlan példányt gyártani belőle). Ennek megfelelően némileg erősebb az alapváltozatnál, bár ezt a cikkhez beszerzett Gigabyte kártya kisebb mértékű gyári tuningja valamelyest egyensúlyozni fogja.

Döbbenetes, hogy manapság a marketing részleg mindent elkövet azért, hogy rásüthesse az "OC" jelzőt egy kártyára, még akkor is, ha ez mindössze 1%-nyi órajelnövelést takar, mint az itt szereplő R9 380X kártya esetében. A Gigabyte Windforce hűtése, bár a fentebb látható Sapphire kártyához hasonlóan szintén képes félpasszív üzemre, ám terhelés alatt jóval hangosabban üzemel. Kedves részlet azonban, hogy nem csak a Windforce felirat világít kéken az oldalán, hanem a ventilátorok leállásakor egy "Silent Stop" felirat is megjelenik. Mivel a félpasszív üzemű kártyák ekkoriban még újdonságnak számítottak, ezért valószínűleg így akarták megnyugtatni a felhasználókat, hogy nem hibával állnak szemben, hanem tervezett működés a légkavarók leállása. A hűtőblokk 3 db réz heatpipe-ot alkalmaz, melyek közvetlenül érintkeznek a GPU-val, emellett pedig a memórialapkák egy részével is érintkezik egy meglehetősen hanyagul felhelyezett thermal gap pad segítségével. A Sapphire sima 380-as Nitro kártyájától eltérően a nyákon mindössze 1 db 8 pines tápcsatlakozót találunk, ez is mutatja, hogy nem annyira tuningos példánnyal van dolgunk. Ezt leszámítva azért ez is egy szerethető kártya, ami jól viselkedett a tesztek alatt.

Radeon R9 390 (Sapphire)

GPU: 28 nm Grenada (GCN 2.0, 2560 SP, 160 TMU, 64 ROP) @ 1000 MHz
MEM: 8 GB 512-bit GDDR5 @ 6000 MHz (384 GB/s)
OC: GPU @ 1040 MHz (4%)
TDP: 275W
Megjelenés: 2015. jún. 18.
Ár megjelenéskor: $329 USD

A Hawaii GPU-t Grenada-ra nevezték át, ám ez mit sem változtat azon, hogy az R9 390-es modell az előző generációs R9 290 átnevezésével született. A kis mértékben emelt órajelek mellett 8 GB memóriát is kapott a típus, ami közkedveltté tette a kriptovaluta bányászok körében.

A Sapphire Nitro szériás R9 390-es kártyája természetesen gyári tuningot kapott. A háromventilátoros hűtés masszív heatpipe-okkal támogatott bordát alkalmaz, mely a memórialapkákra és a VRM blokkra is kiterjed. Sajnos a légkavarók csapágyazása a gyártótól megszokott módon igencsak gyenge minőségű, a nálam járt példányon már erősen behangosodtak. Szerencsére a kártya képes a félpasszív üzemre is, így csak 3D terhelés alatt kell elviselni a hangjukat. A NYÁK felépítése minőségi, a 2 db BIOS között egy kapcsoló segítségével válthatunk. Tuningos példányról lévén szó, nem meglepő a 2 db 8 pines tápcsatlakozó alkalmazása. A kimeneti oldalon az egyetlen HDMI és a 3 db teljes értékű Displayport mellett egy hagyományos DVI csatlakozót is kapunk, ám ez analóg jel átvitelére nem képes.

Radeon R9 390X (ASUS)

GPU: 28 nm Grenada (GCN 2.0, 2816 SP, 176 TMU, 64 ROP) @ 1050 MHz
MEM: 8 GB 512-bit GDDR5 @ 6000 MHz (384 GB/s)
OC: -
TDP: 275W
Megjelenés: 2015. jún. 18.
Ár megjelenéskor: $429 USD

Gondolom kitalálták az olvasóim, hogy ha az R9 390 a 290-es átnevezése volt, akkor az R9 390X típus a 290X átnevezésével született. Az enyhe órajelemelést és a memóriaméret duplázását persze itt is elvégezték, így minimálisan erősebb változat jött létre.

Az ASUS ráncfelvarrott DirectCU hűtését kapta ez a 390X modell, mely ugyan nem foglal el három bővítőhelyet, mint a HD 7950 esetében, ám jócskán lelóg a kártya NYÁK-járól. A két méretes ventilátor közül az egyik az ASUS CoolTech névre hallgató megoldása, melynek különlegessége, hogy a belsejében egy apró blower rendszerű lapátsort is elhelyeztek. Ennek segítségével a levegő egy részét kivezeti a gépházon kívülre, valamint jobban átszellőzteti a ventilátor melletti bordafelületet. A hűtőblokk maga 5 db masszív heatpipe-pal van támogatva, melyek a termék nevéből adódóan közvetlenül érintkeznek a GPU-val. A NYÁK felső élén egy merevítő fémlemez fut végig, a VRM blokk pedig különálló hűtőbordát kapott. A RAM-ok viszont csupaszon, bordázat nélkül árválkodnak, így hűtésüket az ASUS elégségesnek látta csupán a légáramlatra bízni. Mivel ez a kártya nem képes félpasszív üzemre, ezért a memórialapkák mindig kapnak némi légmozgást. A fentebb látható Sapphire Nitro kártyával ellentétben az ASUS elégségesnek látta 1 db 6 tűs, és 1 db 8 tűs tápcsatlakozó alkalmazását. Mivel nem gyári tuningos megoldásról van szó, ezért ez bőségesen elegendő is. A kimeneti oldalon is konzervatívabb az ASUS megoldása, hiszen 1 db HDMI és 1 db DisplayPort mellett 2 db DVI csatlakozót kapunk, ám ezek egyike sem képes analóg jel átvitelére.

Radeon R9 Fury (Gigabyte)

GPU: 28 nm Fiji (GCN 3.0, 3584 SP, 224 TMU, 64 ROP) @ 1000 MHz
MEM: 4 GB 4096-bit HBM @ 1000 MHz (512 GB/s)
OC: GPU @ 1010 MHz (1%)
TDP: 275W
Megjelenés: 2015. júl. 10.
Ár megjelenéskor: $549 USD

A Fiji GPU butított változatát adta oda az AMD az AIB partnereknek, akik R9 Fury megnevezésű kártyákat építhettek rá. Sajnos a lehetőséggel csak négy gyártó élt, és az ő megoldásaik is kifejezetten ritkák. Pedig az első HBM memóriával szerelt GPU igazi technikai ínyencfalat, és emellett teljesítmény szempontjából sem akadt szégyenkezni valója, a magas előállítási költségek azonban megpecsételték a sorsát. Emellett a 4 GB memória tűnhet kissé kevésnek a teljesítményszinthez, sajnos a méregdrága HBM technológia ennyit tett lehetővé.


Az X utótag nélküli Fury modellből nem létezett referenciakártya, csak az AIB partnerek gyárthatták. Elsőre átlagos háromventilátoros Gigabyte kártyának tűnhet ez a Fury, de jobban szemügyre véve feltűnik, hogy a hűtőborda sokkal masszívabb és igényesebb kidolgozású a megszokottnál. A ventilátorok is jobb minőségűek, mint a régebbi, átlátszó lapátos, zörgésre hajlamos példányok voltak, és a körülöttük lévő díszlemez is fémből készült ezúttal. A kártya hátoldalán backplate-et is találunk, vagyis a gyártóhoz mérten igencsak felextrázott, jó minőségű kártyáról van szó, ami csendben tette a dolgát a tesztek alatt. Habár egy kissé lebutított Fiji GPU található a kártyán, de az étvágya így is hatalmas, ezért 2 db 8 pines tápcsatlakozóra van szüksége. A kimenetek között a 3 db DisplayPort és a HDMI mellett még egy kizárólag digitális jel továbbítására alkalmas DVI csatlakozót is találunk, ez csak a custom Fury modellekre volt jellemző, ugyanis a referenciakártyákra már nem szerelték fel.

Radeon R9 Nano (ASUS / referencia)

GPU: 28 nm Fiji (GCN 3.0, 4096 SP, 256 TMU, 64 ROP) @ 1000 MHz
MEM: 4 GB 4096-bit HBM @ 1000 MHz (512 GB/s)
OC: -
TDP: 175W
Megjelenés: 2015. aug. 27.
Ár megjelenéskor: $649 USD

Az AMD büszke volt arra, hogy a Fiji GPU-n alkalmazott HBM technológia segítségével egy csúcskategóriás kártyát is le lehet gyártani akár mini ITX méretben is, ezért az R9 Nano elnevezésű modellel (melynek nevéből érdekes módon hivatalosan hiányzik a Fury szó) demonstrálták ezt. A típus teljes értékű Fiji GPU-t kapott, ám a kis méretű hűtés miatt szükség volt arra, hogy alacsonyabb power target-et állítsanak be a GPU-nak, emiatt az órajelek és a fogyasztás is csökkentek némileg, de azért továbbra is egy drasztikus melegedésre hajlamos lapkáról van szó. További érdekesség, hogy a Nano-t egyáltalán nem kínálták olcsóbban a vízhűtéses nagytestvérnél, vagyis aki csúcskategóriás teljesítményt akart apró méretben, annak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia.


Egy Fiji alapú kártya hűtését ITX-es mérethatárok közé szorítani nem volt egyszerű feladat. Természetesen csak egyetlen ventilátor alkalmazása jöhetett szóba, a hűtőborda pedig minden rendelkezésre álló helyet elfoglal, talapzatában egy méretes vapor chamber mellett heatpipe-ok is futnak. Ennek ellenére a kártya terhelés alatt igencsak hangos, és emellett a hőfokok is ijesztően magas szintet érnek el, nem feltétlenül volt tehát jó ötlet ezt a kártyát ebben a formában megvalósítani, ezt az eladási számok is mutatják, ugyanis nagyon kevés fogyott csak belőle. A cikkhez beszerzett különleges, fehér festésű ASUS példány pedig még a szokásosnál is ritkább. Sajnos a NYÁK-ot nem színezték fehérre, csak a hűtésburkolatot. A csökkentett fogyasztásnak hála a kártya megelégszik egyetlen 8 tűs tápcsatlakozó bekötésével. Hátlapi burkolatot ezúttal nem kapunk, a kimenetek között pedig a 3 db DisplayPort mellett egy HDMI csatlakozó áll rendelkezésre.

Radeon R9 Fury X (MSI / referencia)

GPU: 28 nm Fiji (GCN 3.0, 4096 SP, 256 TMU, 64 ROP) @ 1050 MHz
MEM: 4 GB 4096-bit HBM @ 1000 MHz (512 GB/s)
OC: -
TDP: 275W
Megjelenés: 2015. jún. 24.
Ár megjelenéskor: $649 USD

Íme a Fiji GPU-ra épülő kártyák csúcsváltozata, a Fury X, mely igazi technológiai csemege minden VGA kártyák iránt rajongó számára. Az első HBM memóriával szerelt GPU, és az első (egy GPU-s) kártya, melyet gyárilag vízhűtővel szereltek (referencia ajánlás szerint, tehát nem számolva az esetleges régebbi, über-tuningos custom modelleket). Sajnos üzletileg hatalmas bukás volt, de ez mit sem von le a különlegességéből és a kívánatosságából.


A csúcskategóriás modell gyártását az AMD nem engedte át az AIB partnereknek, így Fury X-ből kizárólag referenciakártya létezik. Az AMD nem spórolt ezen a típuson, hiszen kompakt vízhűtést szereltek a kártyára, melyet ezúttal a Cooler Master szállított. Ez sajnos hangosabban üzemel az R9 295 X2-n alkalmazott Asetek-féle rendszernél, ami elsősorban az erős motorú, alacsony fordulatszámon is hallható ventilátornak köszönhető. A kártya kinézetét igyekeztek a legvisszafogottabbra tervezni, de azért egy pirosan világító Radeon felirat jutott az oldalára. Emellett gumírozott borítást alkalmaztak a hűtés fedőlemezén, amely hasonló az autóiparban használt "soft touch" felületekhez, és sajnos hasonlóan csúnyán is öregszik, vagyis idővel ragacsossá válik, és minden szennyeződést magába gyűjt. Ennek ellenére kifejezetten nem ajánlott nedves, vagy pláne alkoholos ronggyal tisztítani, hiszen ezek hatására csak még fokozottabban fog ragadni az anyag. A képeken látható kártyával kapcsolatban meg kell még említeni, hogy az előző tulaj EKWB vízhűtőblokkal használta, emiatt a rögzítőlemeze egyslotos, a hátoldalon pedig a gyári helyett az EK-féle backplate látható rajta. Egy magamfajta gyűjtő számára ezek igen bosszantó hiányosságok, így a teszt után el is adtam a kártyát, pedig egy teljesen gyári állapotú példányt szívesen megőriznék ebből a típusból.

Radeon Pro Duo (XFX / referencia)

GPU: 2x 28 nm Capsaicin (GCN 3.0, 4096 SP, 256 TMU, 64 ROP) @ 1000 MHz
MEM: 2x 4 GB 4096-bit HBM @ 1000 MHz (512 GB/s)
OC: -
TDP: 350W
Megjelenés: 2016. ápr. 26.
Ár megjelenéskor: $1499 USD

A már egy GPU-s kiépítésben is vízhűtést igénylő Fiji GPU-ra őrültségnek tűnhet dupla GPU-s csúcskártyát építeni, ráadásul a Multi-GPU rendszerek támogatása már jelentősen csökkent ezidőtájt, az AMD mégis jónak látta elkészíteni a Pro Duo névre hallgató megoldást. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy elsősorban nem játékra ajánlották, hanem virtuális valósághoz, ahol így a két szem számára külön GPU tudja renderelni a képet. Bár a koncepció ígéretesnek hangzik, sajnos a VR headset-ek korántsem terjedtek el olyan mértékben, ahogy az várható volt, hanem megmaradtak egy nagyon szűk réteg szórakozásának. Így hát a kifejezetten ritka Pro Duo-t most játékos szemmel fogjuk vizsgálni, hiszen ahol működik a Crossfire, valamint nem fut bele a GPU-nként 4 GB memória limitáló hatásába (ami a korabeli híresztelésekkel ellentétben nem adódik össze játékok alatt!), ott jó esélye van bezsebelni a cikk leggyorsabb AMD kártyájának megtisztelő címét.


Az R9 295 X2-nél is jóval ritkább a dupla GPU-s Fury, azaz a Radeon Pro Duo megnevezésű modell. Elődjéhez hasonlóan természetesen ez a kártya is vízhűtést használ, ám sokkal egyedibb, csak erre a típusra illeszkedő megoldást, melyet a Cooler Master szállított. Ezúttal a GPU-kon kívül a VRM részleget is lefedi a hűtőblokk, így nincs szükség kiegészítő ventilátorra a kártyán. Sajnos a Fury X-hez hasonlóan a nem túl halk, erős motorhangú ventilátor rontja kissé az összképet, de dupla GPU-s kártyához mérten még így is kifejezetten halk üzemű megoldásról beszélhetünk. A külső burkolat ugyanaz a rondán öregedő, gumírozott felületet kapta, mint amit a Fury X esetében is láthattunk. Lényegében az egész kártya egy könnyen karcolódó, ragacsos téglához hasonlít miatta. Nem túl megnyerő kinézet egy minden más szempontból oly különleges kártyának. Étvágya természetesen drasztikus, ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy 3 db 8 pines tápcsatlakozó bekötésére van szükség a működéshez. A kimenetek sorában 3 db DisplayPort és 1 db HDMI csatlakozót üdvözölhetünk.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

5. oldal

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2021 PROHARDVER Informatikai Kft.