Hirdetés

2021. szeptember 18., szombat

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

ATI vs. NVIDIA kezdetektől napjainkig II.

  • (f)
  • (p)
3. oldal
Írta: |

A párharc folytatódik a 3D gyorsítás két úttörője között. Figyelem, extrém hosszúságú és mélységű cikk!

[ ÚJ TESZT ]

AMD - Radeon HD 7000 széria

Az AMD a HD 7000-es sorozatban alkalmazta először az akkor forradalmian új GCN (Graphics Core Next) architektúrát, melyet kimondottan a jövő elvárásainak megfelelően terveztek, de azért természetesen a korabeli játékok alatt sem vallott szégyent. A mostani cikkben igencsak érdekes lesz megfigyelni, hogy a vörös oldal mennyire váltotta be az ígéreteit, vagyis modernebb címek alatt hogyan szerepelnek ezek a kártyák a Kepler alapú GeForce-okhoz képest.

A csúcskategóriás 7950-es és 7970-es modelleken a hatalmas méretű Tahiti kódnevű GPU dolgozik, az erősebbik változatban nem kevesebb, mint 2048 shader processzorral, és 128 TMU egységgel. Emellé 384 bites memóriabuszra csatlakozó GDDR5-ös memóriamodulok társulnak, ami dicséretes megoldás annak tudatában, hogy az NVIDIA csak 256 bites memóriavezérlőt tervezett a GTX 680-ashoz, vagyis a Radeonok magasabb sávszélességgel gazdálkodhatnak. A széria életciklusának vége felé egy dupla GPU-s monstrum is készült a Tahiti GPU-ra alapozva, mely a HD 7990 elnevezést kapta.

Az előző generáció óta ismert tény, hogy a 800-ra végződő modellszámú típusok a felső-középkategóriába készültek, és nincs ez másként a 7850 és 7870-es változatok esetében sem. A Pitcairn kódnevű GPU-ra népszerű, és kiváló ár/teljesítmény arányú kártyák épültek. Egy szinttel lejjebb, az olcsó, ám még nem használhatatlanul gyenge játékos kártyák kategóriájába a 7750 és 7770-es modelleket nevezték, melyek szintén szép számban fogytak. A középkategória később kiegészült a népszerű Bonaire GPU-ra épülő HD 7790-es típussal.

Ennél kisebb kártyák nem készültek a 7000-es szériában. Az OEM piacon ugyan árultak low-end modelleket is, ám ezek az előző generáció típusainak átnevezésével jöttek létre, és különálló, dobozos termékként nem voltak kaphatóak.

Hirdetés

Radeon HD 7750 (Sapphire)

GPU: 28 nm Cape Verde (GCN 1.0, 512 SP, 32 TMU, 16 ROP) @ 800 MHz
MEM: 1 GB 128-bit GDDR5 @ 4500 MHz (72 GB/s)
OC: -
TDP: 55W
Megjelenés: 2012. feb. 15.
Ár megjelenéskor: $109 USD

Mivel alsókategóriás modellek nem készültek a HD 7000-es szériában, ezért a leggyengébb GCN architektúrás kártya a középkategória aljára pozícionált HD 7750 volt. Butított Cape Verde GPU-jában 512 shader processzor, és 32 TMU egység maradt aktív, és természetesen az órajelét is visszafogták nagyobb testvéréhez képest, de szerencsére a 128 bites memóriabusz, és a GDDR5-ös memórialapkák megmaradtak.

Belépőszintű kártyáról lévén szó, meglehetősen hétköznapi kinézetű példányok készültek legfőképp a HD 7750-esből. A Sapphire mérnökei egy kék színű ventilátorral próbáltak egy kis különlegességet csempészni a kártya dizájnjába, ennél többre a szűkös költségkeretből nem futotta. Ezt leszámítva egy átlagos felépítésű, semmi extra funkciót nem kínáló kártyáról beszélhetünk. A kimenetek között a DisplayPort és a HDMI mellett egy analóg jel átvitelére is képes DVI csatlakozót is találunk. Alacsony fogyasztású modellről lévén szó, kiegészítő tápcsatlakozó bekötését nem igényli.

Radeon HD 7770 (Gigabyte)

GPU: 28 nm Cape Verde (GCN 1.0, 640 SP, 40 TMU, 16 ROP) @ 1000 MHz
MEM: 1 GB 128-bit GDDR5 @ 4500 MHz (72 GB/s)
OC: GPU @ 1100 MHz (10%), MEM @ 5000 MHz (11%)
TDP: 80W
Megjelenés: 2012. feb. 15.
Ár megjelenéskor: $159 USD

Az AMD büszke volt arra, hogy a 7770-es modellel elérték az 1000 MHz-es GPU órajelet, ezért "GHz Edition" néven is forgalmazták. Ezen kívül a GPU-ban most már mind a 640 db shader processzor aktív volt.

Az erősebbik Cape Verde GPU-ra épülő típus fogyasztása már megköveteli egy kiegészítő 6 pines tápcsatlakozó bekötését, ám ennek ellenére nem tartozik a drasztikus étvágyú modellek közé. Ennek megfelelően a hűtése sem bonyolult feladat, amit a Gigabyte mérnökei egy egyszerű alumínium bordával oldottak meg, melyre a gyártó híresen halk, nagy méretű, átlátszó lapátos ventilátorát helyezték. A NYÁK mérete viszonylag nagy, így az alkatrészek szellősen helyezkednek el rajta. A kimeneti oldalon a DVI és a HDMI mellett 2 db mini DisplayPort csatlakozót is kapunk. Ez volt az utolsó generáció, ahol az AMD kártyákon jellemző volt ez a kis méretű, körülményesen használható csatlakozó, később szerencsére elhagyták őket. Természetesen a kártya a modern kori divatnak megfelelően gyári tuningot is kapott, melynek mértéke ezúttal az átlagosnál magasabb, és a memóriák is részesültek belőle.

Radeon HD 7790 (ASUS)

GPU: 28 nm Bonaire (GCN 2.0, 896 SP, 56 TMU, 16 ROP) @ 1000 MHz
MEM: 1 GB 128-bit GDDR5 @ 6000 MHz (96 GB/s)
OC: GPU @ 1075 MHz (7%), MEM @ 6400 MHz (6%)
TDP: 85W
Megjelenés: 2013. márc. 22.
Ár megjelenéskor: $149 USD

A HD 7000-es széria életciklusának végén jelent meg a Bonaire kódnevű GPU-ra épülő HD 7790-es modell, melynek célja a második generációs GCN architektúra bevezetése volt. Ennek megfelelően nem csak gyorsabb, de jövőtállóbb is a Cape Verde alapú 7700-as kártyáknál. A cikkhez beszerzett példány csak 1 GB-os, de ebből a típusból léteztek 2 GB-os változatok is.

Az ASUS DirectCU sorozatába tartozik ez a HD 7790-es kártya, ami azt jelenti, hogy a GPU-val közvetlenül érintkező heatpipe-okat alkalmaz a hűtése. Természetesen egy ilyen, aránylag kis fogyasztású modell esetében ennek nem sok jelentősége van, de mindenképp dicséretet érdemelnek a csendes ventilátorok, és a jónak mondható összeszerelési minőség, emellett pedig egy kis gyári tuningot is kapott a kártya. A kimenetek között 2 db DVI csatlakozót is kapunk a szokásos HDMI és DisplayPort mellé, ám ezek közül csak az egyik képes analóg jel átvitelére.

Radeon HD 7850 (Sapphire)

GPU: 28 nm Pitcairn (GCN 1.0, 1024 SP, 64 TMU, 32 ROP) @ 860 MHz
MEM: 2 GB 256-bit GDDR5 @ 4800 MHz (153,6 GB/s)
OC: -
TDP: 130W
Megjelenés: 2012. márc. 19.
Ár megjelenéskor: $249 USD

Régebben a 800-as típusszámmal a csúcskártyákat jelezték, viszont ekkoriban már inkább a népszerű felső-közép kategóriás modellek tartoztak ide. Ilyen a HD 7850 is, mely barátságos árával, 1024 shader processzoros GPU-jával, és 256 bites memóriabuszával a legtöbb játékos igényeit kielégítette akkoriban.

Kissé ódivatú kártyának tűnik a Sapphire Dual-X HD 7850-ese, melynek dupla ventilátoros hűtése 2 db réz heatpipe-ot is alkalmaz. Ezek a mai divattól eltérően nem közvetlenül érintkeznek a GPU-val, hanem egy viszonylag durva megmunkálású rézbetéten keresztül veszik át a hőt. A hűtőblokk a memórialapkák felével is érintkezik egy vastag thermal gap pad-en keresztül, a másik felük viszont csak a légáramlat hűsítő erejében bízhat. A kártya kinézete talán nem túl megnyerő, de ez semmit nem von le a használati értékéből, emellett pedig kifejezetten megbízhatónak is számít, hiszen a hozzám került, meglehetősen hányatott előéletű példány is gond nélkül és csendben teljesítette a teszteket. A NYÁK jól láthatóan fel van készítve egy második tápcsatlakozó felszerelésére is, így 7870-es típus is épülhetne rá. Gyári tuningot viszont nem kapott, így be kell érnünk a referencia órajelekkel.

Radeon HD 7870 (MSI)

GPU: 28 nm Pitcairn (GCN 1.0, 1280 SP, 80 TMU, 32 ROP) @ 1000 MHz
MEM: 2 GB 256-bit GDDR5 @ 4800 MHz (153,6 GB/s)
OC: GPU @ 1050 MHz (5%)
TDP: 175W
Megjelenés: 2012. márc. 19.
Ár megjelenéskor: $349 USD

Ismét egy "GHz Edition" modellt üdvözölhetünk a 7870-es személyében, mely teljes értékű Pitcairn GPU-t kapott. A játékosok körében szintén népszerű modellnek bizonyult az erősebbik 7800-as Radeon.

Az MSI 7870-es kártyája kissé szokatlan kinézetű, nem igazán illeszkedik a gyártó korabeli arculatába. A kék díszcsíkok nem tipikus MSI színek, és a hűtésburkolat formaterve sem volt gyakori az MSI kártyák között. Ennek ellenére jó minőségű példányról van szó, hiszen 3 db heatpipe is segíti a nagy felületű borda működését, a ventilátorok pedig halk üzeműek, és a lapátok szélén látható fényesebb felület is a szélzaj csökkentését szolgálja. A kimenetek sorában ismét feltűnik a 2 db mini DisplayPort csatlakozó a HDMI és az analóg jel átvitelére is képes DVI mellett. A 7870-es már 2 db 6 pines tápcsatlakozó bekötését igényli a működéshez. Ennek ellenére csak egészen minimális gyári tuningot kapott, ami jól mutatja, hogy nem ez volt a csúcskategóriás modell a gyártó kínálatában.

Radeon HD 7870 XT (Powercolor / referencia)

GPU: 28 nm Tahiti (GCN 1.0, 1536 SP, 96 TMU, 32 ROP) @ 925 MHz (Boost: 975 MHz)
MEM: 2 GB 256-bit GDDR5 @ 6000 MHz (192 GB/s)
OC: -
TDP: 175W
Megjelenés: 2012. nov. 19.
Ár megjelenéskor: $270 USD

Ahogy szaporodtak a hibás Tahiti GPU-k, melyek még HD 7950-nek sem voltak eladhatóak, az AMD jónak látta egy még inkább visszabutított típus kiadását, mely a HD 7870 XT típusnevet kapta. Nem lett túl elterjedt típus, de azért össze lehet futni vele a használtpiacon. A GPU-ban 1536 feldolgozóegység maradt aktív, és a memóriarendszert is megcsonkították, hiszen már csak 2 GB RAM áll rendelkezésre, 256 bites buszra csatlakoztatva. Érdekes, hogy a GPU órajelét viszont magasabbra húzták a HD 7950 referencia ajánlásánál.

Lényegében egy referencia felépítésű HD 7870 XT kártyát láthatunk itt a Powercolor színeiben. A hűtés egyetlen, viszonylag erős motorú (ezáltal hangos) ventilátort alkalmaz, és a 3 db réz heatpipe-pal támogatott hűtőborda mérete is lehetne nagyobb, hiszen bőven volna még hely a fém hűtésburkolat alatt. A nagy méretű NYÁK-on szépen helyezkednek el az alkatrészek, a GPU mellett a 256 bites memóriabusz okán a Tahiti alapú kártyáknál megszokotthoz képest rendezettebben, két, egymásra merőleges sorban sorakoznak a memórialapkák. A kimenetek között DVI, HDMI és 2 db mini DisplayPort csatlakozó áll rendelkezésre.

Radeon HD 7950 (ASUS)

GPU: 28 nm Tahiti (GCN 1.0, 1792 SP, 112 TMU, 32 ROP) @ 800 MHz
MEM: 3 GB 384-bit GDDR5 @ 5000 MHz (240 GB/s)
OC: -
TDP: 200W
Megjelenés: 2012. jan. 31.
Ár megjelenéskor: $449 USD

Az igazán ütős csúcskategóriás fejlesztés HD 7000-es szériában a Tahiti kódnevű GPU volt, melynek kissé visszabutított változatát szerelték a HD 7950-es modellre. A memóriabusz viszont érintetlen maradt: a Radeon kártyáktól szokatlan módon 384 bites memóriabuszra nem kevesebb, mint 3 GB-nyi GDDR5-ös modul csatlakozik. A 7950-es különös életutat járt be, hiszen bár játékra nem a legjobb választás, mivel alacsony órajele miatt nem sokkal erősebb a 7870-esnél, de bányászatra a magas memória-sávszélessége, és relatíve alacsony ára miatt kiváló hatékonyságú típusnak számított a kriptovaluta-láz első hullámában, így mára kifejezetten ritka, nehezen beszerezhető, és emiatt túlárazott modell vált belőle.

Az ASUS hatalmas, 3 bővítőhelyet elfoglaló DirectCU hűtését kapta meg ez a 7950-es kártya, mely drasztikus felépítése ellenére kissé átgondolatlan megoldásnak tűnik. A ventilátorok túlságosan erős motorúak, ezért üresjáratban sem hangtalanok, terhelve pedig kifejezetten hangossá tudnak válni. Maga a hűtőblokk kicsit durva megmunkálású, ráadásul az 5 db hőcsőből csak a középső 3 érintkezik a GPU-val. A két különálló lamellasor között tekergő heatpipe-ok sok hasznos teret vesznek el a bordák elől, de azért meg kell hagyni, hogy a hőátadó felület így is több, mint elegendő. A masszív fém burkolat miatt a kártya súlya is tetemes, és valószínűleg a gyártási költségek sem voltak optimálisak. Talán nem véletlen, hogy a következő generációban már egy áttervezett, kétslotos, halkabb, mégis hatékonyabb verziót használtak. Érdekes, hogy mivel nem a Top verzióról beszélünk, ezért a hatalmas hűtő ellenére semmiféle gyári tuningot nem kapott a kártya, vagyis ezt a felhasználókra bízza az ASUS.

Radeon HD 7970 (XFX / referencia)

GPU: 28 nm Tahiti (GCN 1.0, 2048 SP, 128 TMU, 32 ROP) @ 1000 MHz
MEM: 3 GB 384-bit GDDR5 @ 5700 MHz (273,6 GB/s)
OC: -
TDP: 250W
Megjelenés: 2012. jan. 9.
Ár megjelenéskor: $549 USD

A HD 7000-es Radeon szériában az egy GPU-s csúcsot a HD 7970-es jelenti, melynek teljes értékű Tahiti GPU-ja nem kevesebb, mint 2048 db shader processzorral rendelkezik. Elméletileg létezett belőle egy alacsonyabb órajelű alap változat is, de olyannal még nem találkoztam. A cikkhez egy "GHz Edition" változatot sikerült szereznem, ami sokkal elterjedtebb.


Kimondottan ritka a HD 7970-es referencia változata, pedig jó minőségű, és véleményem szerint igencsak tetszetős megoldásról van szó. A blower felépítésű hűtés a korábbi típusokkal ellentétben viszonylag halkan teszi a dolgát, amiben nagy szerepe van a teljes lamellasor alatt végighúzódó vapor chamber-nek is, mely a jobb hőátadás mellett a szélzajt is csökkenti, hiszen nem állják a levegő útját mindenféle heatpipe-ok. Sajnos a teszthez beszerzett kártya csak felépítésében referencia, hiszen a NYÁK az XFX saját gyártmánya (erre utal a piros színű DVI csatlakozó), viszont a hűtésburkolaton látható matrica kifejezetten dekoratívra sikerült. Érdekesség, hogy ennél a kártyánál vezette be az AMD a ZeroCore funkciót, aminek hatására inaktív állapotban (ez sajnos nem sima 2D üresjáratot jelent, hanem csak azt az esetet, amikor egyáltalán nem kell képet adni a monitorra) a kártya minimális fogyasztásra kapcsol, és leállítja a hűtőventilátort is. Igen, a blower-es kártya is, amelyekre ez általában nem jellemző. Sajnos a funkció korlátai miatt a hasznossága megkérdőjelezhető, de mindenképp előszele volt a napjainkban elterjedt félpasszív üzemre képes kártyáknak.

Radeon HD 7990 (XFX / referencia)

GPU: 2x 28 nm Malta (GCN 1.0, 2048 SP, 128 TMU, 32 ROP) @ 950 MHz (Boost: 1000 MHz)
MEM: 2x 3 GB 384-bit GDDR5 @ 6000 MHz (288 GB/s)
OC: -
TDP: 375W
Megjelenés: 2013. ápr. 24.
Ár megjelenéskor: $999 USD

Az 1 GPU-s HD 7970 után jelentős késéssel, de elkészült a kétmagos változat, mely a 7990-es típusszámot kapta. A Tahiti GPU kódnevét AMD-s szokás szerint a dupla GPU-s változat esetén megváltoztatták, ezúttal Malta néven tesz szolgálatot ezen a monstrumon. Felépítésileg teljes értékű, de az órajelét természetesen vissza kellett fogni kissé, hogy a fogyasztást és a melegedést kordában lehessen tartani. Érdekes, hogy a memória órajele viszont magasabb még a HD 7970 GHz Edition változaténál is.


Az előző generáció bődületesen hangos HD 6990-es kártyája után szakított az AMD a blower ventilátorral a dupla GPU-s csúcskártya esetén, és háromventilátoros, nyílt bordás hűtést alkalmazott. A tripla légkavaró alatt hatalmas felületű, heatpipe-okkal támogatott, GPU-nként különálló hűtőblokkokat találunk, a VRM blokk pedig különálló réz bordát kapott. Ennek ellenére sajnos elég gyenge hatásfokkal üzemel a hűtés, meglehetősen forró a kártya terhelés közben, ráadásul egyértelmű tervezési hiba, hogy nem hagytak a kártya tetejénél egy minimális rést sem, amin át friss levegőt szívhatnának a ventilátorok dupla kártyás üzem esetén (ezzel a problémával az SLI vs CF cikkemben szembesültem). Ezen kívül a legolcsóbb kínaipiacos játékokat idéző minőségű műanyagok sem méltóak egy 1000 dolláros csúcskártyához. Elég csak ellenpéldaként a gyönyörű kidolgozású GTX 690-est említeni, mely sokkal tetszetősebb kidolgozást kapott. Ennek ellenére ez a csúcs Radeon természetesen ritka és értékes gyűjtői darabnak számít ma már, teljesítménye pedig nem hagyott kívánnivalót maga után.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

3. oldal

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2021 PROHARDVER Informatikai Kft.