Tesztek - VÉGEREDMÉNY

Elérkeztünk a tesztek végére, lássuk hát a végső sorrendet! A tesztek eredményeinek összegzéséhez a következő képletet használtam: minden kártyánál kiszámoltam, hogy az adott tesztben elért legjobb eredményhez képest hány %-ot teljesítettek, majd ezeket az eredményeket összeadtam. Az értékeket súlyoztam is: a WQHD felbontással mért eredmények másfélszeres, a 4K-s eredmények pedig dupla akkora súllyal számítanak, mint a Full HD-ban mért értékek, emellett pedig a közepes minőségi szint eredményei is másfélszerezve, a magas részletesség eredményei pedig duplázva lettek az alacsogy beállításokhoz képest. Erre azért volt szükség, hogy a kis felbontásban, vagy kis részletességgel elhúzó, de magasabb beállításokkal elvérző kártyák ne tegyenek szert valótlan előnyre. Összesen 33775 pontot lehetett gyűjteni, abban az esetben, ha valamelyik kártya az összes tesztben az élen végez.

GeForce 1600 és 2000 széria vs Radeon RX 5000 széria

A teszt nyertesei egyértelműen az NVIDIA kártyái, köszönhetően annak, hogy az RX 5000-es szériában az AMD nem készített igazi csúcskategóriás modellt. A legerősebb Radeon kártya így az előző generációs Vegák továbbfejlesztésével létrehozott VII lett, bár előnye nem túl magas az 5700 XT-hez képest, de mindketten kikaptak az RTX 2070 Super-től, valamint nyilván az összes, ennél gyorsabb GeForce kártyától. A sima RX 5700 kicsivel az alap 2070-es alatt teljesített, jól szerepelt viszont az 5600 XT, mely megelőzte a jóval drágább 2060-ast. Csapnivaló teljesítményt nyújtott ugyanakkor az RX 5500 XT, mely még a legkisebb Turing alapú kártyától, a tápcsatlakozót nem igénylő GTX 1650-től is kikapott.

GeForce 1000 széria vs Radeon RX 400 és 500 széria

A Pascal alapú GeForce-ok, valamint a Vega és Polaris alapú Radeonok versenyét (a Titan-t leszámítva természetesen) a GTX 1080 Ti nyerte, de ezzel a típussal az AMD bevallottan nem kívánt versenyre kelni akkoriban. A Vega kártyákat inkább a GTX 1070 és 1080 szintjére árazták, és ebben az összehasonlításban jól is szerepeltek, hiszen a Vega 64 kis mértékben kikapott ugyan a GTX 1080-atól, ugyanakkor olcsóbb is volt nála, a Vega 56 pedig megverte a GTX 1070-et, ám a GTX 1070 Ti-t nem tudta utolérni. A középkategóriás kártyák között a meglehetősen hasonló teljesítményt nyújtó Polaris alapú kártyák nagyjából a GTX 1060 szintjét hozták, vagyis a saját árkategóriájukban ők is megfelelően szerepeltek, nem véletlenül kelendő típusok mind a mai napig. Az NVIDIA kártyái, mint mindig, kicsivel drágábbak az adott teljesítményszinten, cserébe alacsonyabb fogyasztással, kulturáltabb működéssel, és jobb software-es háttérrel rendelkeznek, így elmondható, hogy az utóbbi évek legjobban sikerült, legnépszerűbb generációja volt ez, AMD és NVIDIA fronton egyaránt.

GeForce 900 széria vs Radeon R 300 széria

A csúcson a GTX 980 Ti és a Fury X versenyez egymással, és kis mértékben ugyan, de előbbi kerül ki győztesen a csatából. Az alap Fury viszont meg tudta előzni a Ti utótag nélküli 980-ast. A 390 és 390X típusok, habár csat átnevezések voltak, de 8 GB memóriájuknak, és agresszív árazásuknak köszönhetően jó vételnek számítottak a GTX 970 ellen, csak a hóvégi villanyszámlán érhette kellemetlen meglepetés a vásárlóikat. A középkategóriában viszont sokkal nagyobb az AMD előnye, hiszen a kissé vérszegény GTX 960-asnak esélye sincs az R9 380 és 380X típusok ellen, melyek kellemes meglepetést okoztak nekem a tesztek során.

GeForce 700 széria vs Radeon R 200 széria

Mivel ebben a tesztben nagy számban szerepeltek DX12-es mérések is, ezért a Kepler alapú GeForce-ok összetettbeli eredménye nem lett túl jó. Sajnos ez az architektúra nem igazán állta ki az idő próbáját, persze ezt nem lehet felróni neki, hiszen megjelenésekor a DX12 még nem is létezett, DX11 alatt pedig kellően jó teljesítményt nyújtanak a Kepleres GeForce-ok. A végeredmény tekintetében mégis szomorú látni, hogy a GTX 780-at még az előző generációs HD 7970 is elverte, a 780 Ti (sőt, még a Titan Black is) pedig jócskán kikapott az X utótag nélküli 290-estől. A középkategóriában a 760-as GeForce szereplése sem túl acélos, pedig az AMD csak az előző generációs típusok átnevezéseit versenyeztette ebben a szegmensben. A két dupla GPU-s monstrum, a Titan Z, és az R9 295 X2 versenyét utóbbi nyerte, méghozzá drasztikus fölénnyel, hiszen az SLI gyenge skálázódása miatt az 1 GPU-s Titan-nál alig jobb összetettbeli eredményre volt csak képes a Z, míg a 295 X2, ha nem is letaglózó mértékben, de képes volt elhúzni a 290X-től, és a következő generációs Fury kártyák szintjét hozta összetettben. Ennek ellenére elmondható, hogy sok tesztben a Crossfire sem üzemelt, így összességében nem igazán ajánlhatók ma már aktív használatra a dupla GPU-s típusok.

GeForce 600 széria vs Radeon HD 7000 széria

Az előző bekezdésben említettek fokozottan igazak jelen cikkünk legrégebbi generációira, hiszen 600-as GeForce széria csúcskártyája, a GTX 680 gyengébben szerepelt, mint az egyébként nem túl acélos HD 7950. Persze a 680-ast a Kepler architektúra mellett a csúcs Radeonokhoz képset szűkebb memóriabusz, és kevesebb fedélzeti tár is hátráltatta, ami a modernebb tesztek alatt megbosszulta magát. A középmezőnyben sem túl rózsás a helyzet a zöld oldal számára, hiszen gyakorlatilag az összes kategóriában elvéreznek a GeForce-ok. Így változik tehát az idő előrehaladtával az erősorrend: az előző cikk összetett versenyét könnyűszerrel nyerték az akkoriban legerősebb 600-as GeForce-ok a HD 7000-es Radeonok ellen, míg a mostani tesztben a vert mezőnyben találjuk őket. A dupla GPU-s kártyák versenyében a GTX 690 teljesen elvérzett, hiszen az SLI legtöbbször nem, vagy hibásan működött, így még az 1 GPU-s GTX 680-nál is gyengébb összetettbeli eredménnyel zárt. Ezzel szemben a HD 7990 képes volt jelentős előnyt kiépíteni a 7970-essel szemben, vagyis a Crossfire hatékonysága sokkal jobb volt ebben a generációban is.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!