2024. április 26., péntek

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

ATI vs. NVIDIA kezdetektől napjainkig II.

  • (f)
  • (p)
9. oldal
Írta: |

A párharc folytatódik a 3D gyorsítás két úttörője között. Figyelem, extrém hosszúságú és mélységű cikk!

[ ÚJ TESZT ]

NVIDIA - GeForce 600 széria

A 600-as GeForce széria alapjául szolgáló Kepler architektúra hatalmas előrelépés volt az előző generációs Fermi alapú megoldáshoz képest. Mind sebesség, mind energiahatékonyság tekintetében sokat fejlődtek a GPU-k, emellett pedig a feldolgozóegységek száma is nagy mértékben nőtt, fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a shader processzorok órajele már nincs megduplázva a GPU többi részéhez képest, mint ez korábban, egészen a legelső DX10-es kártyáktól kezdve szokás volt a GeForce-oknál.

Ennél is érdekesebb, hogy az NVIDIA egy meglepő, és kissé talán pökhendi, ám üzletileg mindenképp bombasikernek számító döntést hozott: nem építettek GeForce kártyát a legnagyobb Kepler GPU-ra, hanem a csúcsmodell GTX 680-as egy eredetileg a felső-középkategóriába tervezett GPU-t kapott. A GK104-es lapka kódnevéből is látszik, hogy nem ez a csúcsváltozat, hiszen a 4-esre végződő kódszám korábban például a GTX 460, 560-as kártyák alapjául szolgáló GPU-k esetén tűnt fel, emellett pedig a 256 bites memóriabusz sem csúcskártyához méltó paraméter. Ez persze nem jelenti azt, hogy a 680-as gyenge lenne, hiszen nem kevesebb, mint 1536 db shader processzor található benne, ami háromszorosa a GTX 580-ban található mennyiségnek, és ezt a teljesítményt az NVIDIA elégségesnek ítélte ahhoz, hogy a felsőházban versenyezzenek vele. Teljesítményben talán némileg alulmaradt a konkurens Radeon HD 7970-hez mérten, ám sokkal kisebb fogyasztású, és hűvösebben üzemelő kártya volt, ami sok vásárló szemében előnyt jelentett, arról nem is beszélve, hogy az NVIDIA degeszre kereste magát azzal, hogy egy középkategóriás fejlesztést csúcskategóriás áron vezettek be a piacra.

A GTX 670-es modell kissé visszabutított specifikációkkal rendelkezett, ám még mindig bőségesen elegendő teljesítménnyel bírt, és emellett az árcéduláján is barátságosabb érték szerepelt. A csúcsot pedig a hatalmas, gyönyörűen megmunkált, és emellett méregdrága dupla GPU-s GTX 690 képviselte.

A magam részéről problémásnak érzem, hogy a középkategória nevezéktana elég félrevezetőre sikerült, ugyanis egy sajnálatos elcsúszás miatt az azonos típusszámú modellek eltérő GPU-kat alkalmaznak. A gond a GTX 660 Ti modellel kezdődik, mely lényegében egy csökkentett memóriabuszú GTX 670-nek felel meg, vagyis teljesítménye nem sokkal kisebb. A Ti utótag nélküli GTX 660-as azonban már a GK106-os kódnevű GPU-ra épül, ami egy jóval kisebb teljesítményű megoldás.

A sort tovább folytatva egy kategóriával lejjebb is ugyanezzel a problémával találkozunk: a GTX 650 Ti modellen egy visszabutított GK106-os GPU dolgozik, az alap GTX 650-es viszont a sokkal vérszegényebb GK107-est használja. Ez az nevezéktani eljárás véleményem szerint erősen félrevezető a kevésbé tájékozott, és a specifikációkat nem fejből ismerő vásárlók számára. Teljesítmény szempontjából egyébként a GK106-ra épülő kártyák jó választásnak számítottak, a GK107-es viszont már csak erős megszorításokkal volt alkalmas a legújabb játékok futtatására már megjelenésének idején is.

GeForce GT 610 (Gigabyte)

GPU: 40 nm GF119 (Fermi 2.0, 48 SP, 8 TMU, 4 ROP) @ 810 MHz (SP: 1620 MHz)
MEM: 1 GB 64-bit DDR3 @ 1334 MHz
Megjelenés: 2012. máj. 15.

A 600-as GeForce széria alján még egy Fermi architektúrás kártyát találunk, a GT 610 ugyanis nem más, mint egy átnevezett GT 520, még az órajeleik is pontosan megegyeznek.

Fermi alapú kártyáról lévén szó, drivertámogatása megszűnt, ezért ez a modell nem fog szerepelni a teljesítménytesztekben

A Gigabyte az előző oldalon bemutatott GT 520-as modelljével szemben a GT 610-est passzív hűtéssel látta el. Ennyiben nagyjából ki is merülnek a különbségek, ugyanis a két kártya ugyanarra a NYÁK-ra épül. Apró eltérés mutatkozik a tápellátó részleg területén, a 610-esről ugyanis pár kisebb alkatrész hiányzik, amik az 520-ason még megvoltak, ám ezek valószínűleg a ventilátor vezérléséhez kellenek. Kimenetek terén sem változott a helyzet: az analóg D-Sub és a DVI csatlakozó mellett aranyozott HDMI aljzatot kapunk.

GeForce GT 620 (Zotac)

GPU: 40 nm GF108 (Fermi, 96 SP, 16 TMU, 4 ROP) @ 700 MHz (SP: 1400 MHz)
MEM: 1 GB 64-bit DDR3 @ 1600 MHz
Megjelenés: 2012. máj. 15.

A GT 620-as esetében még korábbra, a 400-as GeForce generációig nyúltak vissza, ez a típus ugyanis a GT 430-as modell átnevezésének tekinthető, pontosan megegyező specifikációkkal. Nehezen érthető, hogy miért volt szükség erre az alsókategóriás kártyára, hiszen játékos szempontból majdnem ugyanannyira használhatatlan, mint a fentebb látható 610-es, aminek elsősorban a 64 bites memóriabusz az oka.

Fermi alapú kártyáról lévén szó, drivertámogatása megszűnt, ezért ez a modell nem fog szerepelni a teljesítménytesztekben

A Zotac kártyái mindig is tetszettek, a sötétbarna nyák és a narancssárga ventilátor kellemes színvilágot kölcsönöz nekik. A GT 620-as modelljük teljes magasságú NYÁK-ra épül, a hűtés pedig egy viszonylag nagy méretű bordába süllyesztett ventilátort alkalmaz, mely sajnos elég hangosan teszi a dolgát. A fordulatszám szabályozására nem képes, ezért állandóan maximális hangerő mellett üzemel. A bordát eltávolítva láthatóvá válik a két generációval korábbi GPU. A memóriahelyek fele üresen áll, vagyis a NYÁK 128 bites memóriabusz kiépítését is lehetővé tenné, ráadásul a GPU is képes lenne ezt kezelni, a Zotac mérnökei mégis az olcsóbb, ám drasztikus teljesítménycsökkenést okozó 64 bites verzió mellett döntöttek. Ennek fényében furcsa megoldás az erősebb kártyák esetében megszokott dupla DVI és mini HDMI csatlakozó használata.

GeForce GT 630 (EVGA)

GPU: 40 nm GF108 (Fermi, 96 SP, 16 TMU, 4 ROP) @ 810 MHz (SP: 1620 MHz)
MEM: 1 GB 128-bit DDR3 @ 1800 MHz
Megjelenés: 2012. máj. 15.

A GT 620-hoz hasonlóan a GT 630-as modell is a két generációval régebbi, 96 shader processzoros GF108-as GPU-ra épült, a memóriabusz viszont már 128 bites volt, és természetesen az órajeleket is megemelték a kisebb típushoz képest.

Fermi alapú kártyáról lévén szó, drivertámogatása megszűnt, ezért ez a modell nem fog szerepelni a teljesítménytesztekben

Az EVGA GT 630-as kártyája zöld színű NYÁK-ra épül, mely régebben mindennapos volt, ám manapság elég ritkának számít. Főképp az OEM típusokra jellemző, és a GT 630 is főleg erre a piacra készült. A képeken látható modell azonban egy dobozos példány volt, ennek megfelelően a kissé zajos referenciahűtést egy jó minőségű, halk ventilátorral szerelt megoldásra cserélték az EVGA mérnökei. A kimeneti oldal is a kártya OEM származására utal, hiszen a 2 db DVI mellett egy mini HDMI csatlakozót találunk itt, ami ilyen alacsony teljesítményű modelleknél nem volt jellemző.

GeForce GT 630 rev.2 (ASUS)

GPU: 28 nm GK107 (Kepler, 192 SP, 16 TMU, 16 ROP) @ 876 MHz
MEM: 2 GB 128-bit DDR3 @ 1782 MHz (28,5 GB/s)
OC: -
TDP: 25W
Megjelenés: 2012. ápr. 24.
Ár megjelenéskor: ?

Első Kepler architektúrára épülő kártyánk a 600-as sorozatban a GT 630-as típus ráncfelvarrott változata, melyet elsősorban az OEM piacra terveztek, de (többek között) az ASUS jóvoltából dobozos termékként is meg lehetett vásárolni. Látható, hogy a GK107-es GPU-ban dupla annyi feldolgozóegység kapott helyet, mint a Fermi-alapú elődjében, ám ezek csak a GPU többi részével azonos órajelen járnak, így összességében a számítási kapacitás nagyon hasonlóan alakul. A 2 GB memória túlzásnak számít egy ilyen kaliberű kártyára, de szerencsére a memóriabusz 128 bites maradt, így nem áldozták fel a sebességet a vevőcsalogató számérték miatt.

A Rev. 2-es, azaz már Kepler architektúrára épülő GT 630-as kártyák nagy része alacsony profilú, olcsó felépítésű darab. Nincs ez másként az ASUS modellje esetében sem, melyre a gyártó ekkoriban nagyon sok low-end modellen alkalmazott aktív hűtése került. Sajnos a ventilátor minősége átlagon aluli, zörgésre hajlamos, és a fordulatszámot sem képes szabályozni, így állandóan fölösleges hangerővel ordít. Szerencsére meghibásodása esetén akár szívfájdalom nélkül le is köthető, ugyanis az egyébként meglepően nagy felületű és vaskos hűtőborda önmagában, passzív módon is képes lehűteni a kártyát még elfogadható hőfokokra. Természetesen azért a tesztek alatt visszakötöttem a zörgő légkavarót. A hűtést eltávolítva a 8 db memórialapka tűnhet fel, hiszen ez a típus már 128 bites memóriabusszal rendelkezik, ami a teljesítményére is jótékonyan hat, de persze csodát nem kell várni tőle, hiszen maximum alacsony részletességgel képes bármilyen játékot futtatni.

GeForce GT 640 (Gigabyte)

GPU: 28 nm GK107 (Kepler, 384 SP, 32 TMU, 16 ROP) @ 902 MHz
MEM: 2 GB 128-bit DDR3 @ 1782 MHz (28,5 GB/s)
OC: GPU @ 1046 MHz (15%), MEM @ 1800 MHz (1%)
TDP: 65W
Megjelenés: 2012. jún. 5.
Ár megjelenéskor: $99 USD

A GT 640-es modell ugyanazt a GK107-es GPU-t alkalmazza, mint a fentebb látható 630-as, ám dupla annyi aktív feldolgozóegységet tartalmaz, vagyis játékos teljesítménye jóval nagyobb lesz. Ezt a típust a DDR3-as memóriák foghatják vissza némileg, a tesztekből majd kiderül, hogy ennek mekkora hatása lesz. A 2 GB VRAM még ennek a típusnak az esetében sem indokolt különösebben, hiszen például a jóval erősebb 650-esekre is csak 1 GB-ot szoktak tenni.

A Gigabyte GT 640-es kártyája a gyártó híresen halk, nagy méretű ventilátorát kapta, mely bár ezúttal egy kifejezetten durva megmunkálású, egyszerű alumínium bordát fúj, mégis szinte hangtalanul üzemel vele a kártya. Dicséret illeti a kimenetek felhozatalát is, ugyanis dupla DVI csatlakozót is találunk a HDMI és az analóg D-Sub mellett. Ez persze nem jelenti azt, hogy 4 monitort is képes egyidejűleg kezelni a kártya, de mindenképp pluszpontot jelent, hogy mindhárom kijelző digitális interfészen keresztül csatlakoztatható. A DVI aljzatok egyébként nem képesek analóg jelátvitelre, így 3 db analóg monitor csatlakoztatására nincs lehetőségünk. A kártyára ezt leszámítva egyfajta korrekt átlagosság jellemző, de természetesen ezen a teljesítményszinten nem is várhatunk csodákat.

GeForce GTX 650 (ASUS)

GPU: 28 nm GK107 (Kepler, 384 SP, 32 TMU, 16 ROP) @ 1058 MHz
MEM: 1 GB 128-bit GDDR5 @ 5000 MHz (80 GB/s)
OC: -
TDP: 65W
Megjelenés: 2012. szept. 6.
Ár megjelenéskor: $109 USD

Bár GTX jelölést kapott, a GT 640-hez hasonlóan a GK107-es GPU-t használja a 650-es modell. A kis mértékben emelt órajel mellett a GDDR5-ös memóriamodulok alkalmazása jelenti az igazi előrelépést a teljesítményben, de a memóriabusz továbbra is 128 bites.

Az ASUS GTX 650-es kártyája a gyártó DirectCU fantázianevű hűtését kapta, mely a nevéből is adódóan a GPU-val közvetlenül érintkező hőcsöveket alkalmaz, szám szerint 2 darabot. A nem túl nagy felületű bordára egyetlen ventilátor fújja a levegőt, ám ez szerencsére hőmérsékletfüggő, PWM alapú szabályzást kapott, így kellően halkan üzemel. Érdekes, hogy a nagy méretű, a NYÁK-ról jócskán lelógó műanyag burkolat hátsó része alatt egyáltalán nincs bordafelület, így fölöslegesen növeli a kártya méretét. A látványos külsőségek ellenére gyári tuningot nem alkalmaztak. A hűtést eltávolítva hatalmas üres felületeket találunk, és a viszonylag kis magfelületű GK107-es GPU-t. A GDDR5-ös memórialapkák fogyasztása miatt már egy 6 pines tápcsatlakozó bekötése is szükséges a kártya üzemeltetéséhez. Ha a Gigabyte GT 640-esnél megemlítettük, akkor itt is dicsérjük meg a dupla DVI csatlakozót, mely 4-re növeli a jelkimenetek számát a kártyán, természetesen a fentebb már taglalt korlátozások figyelembevételével.

GeForce GTX 650 Ti (ASUS)

GPU: 28 nm GK106 (Kepler, 768 SP, 64 TMU, 16 ROP) @ 928 MHz
MEM: 1 GB 128-bit GDDR5 @ 5400 MHz (86,4 GB/s)
OC: GPU @ 954 MHz (3%)
TDP: 110W
Megjelenés: 2012. okt. 9.
Ár megjelenéskor: $149 USD

Az ASUS DirectCU GTX 650 Ti kártyája erősen eltúlzott méretű hűtést kapott a GPU hőtermeléséhez viszonyítva, és ennek köszönhetően szinte teljes némasággal végzi a feladatát. A dupla ventilátoros megoldás ugyanis egy kiegészítő bordázatot is alkalmaz, melyre a GPU-val közvetlenül érintkező heatpipe-ok vezetik át a meleget. Emiatt a hűtő jócskán túlnyúlik a kártya NYÁK-ján, ami egyfelől jó is lehet, hiszen a hátsó ventilátor így a rendszermemóriák számára is biztosít némi légáramlatot, másfelől viszont azt eredményezheti, hogy bizonyos szűkebb házakba nem fog beférni a kártya, érdemes tehát ellenőrizni vásárlás előtt. Érdekesség, hogy bár más típusú GPU-t alkalmaz, de a 650 Ti NYÁK-ja megegyezik a fentebb látható 650-esével, de természetesen a nagyobb teljesítményfelvétel miatt a tápellátó részleg több alkatrészt alkalmaz, melyek helye a kisebb testvér esetében üresen áll.

GeForce GTX 650 Ti Boost (Gigabyte)

GPU: 28 nm GK106 (Kepler, 768 SP, 64 TMU, 24 ROP) @ 980 MHz (Boost: 1032 MHz)
MEM: 2 GB 192-bit GDDR5 @ 6008 MHz (144,2 GB/s)
OC: GPU @ 1033 MHz (5%), Boost @ 1098 MHz (6%)
TDP: 134W
Megjelenés: 2013. márc. 26.
Ár megjelenéskor: $169 USD

Az egyre kiélezettebb verseny egyre többféle modellváltozatot kívánt, és az NVIDIA mindig is tökéletesen értett ahhoz, hogy a teljesítményt patikamérlegen adagolva egymástól jól elszeparált, de minden árszintet lefedő modellekkel töltse fel a termékpalettát. Így érkezhetett a GTX 650 Ti és 660 közötti apró résbe a 650 Ti Boost jelzésű modell, mely a 660-ashoz hasonlóan 192 bites memóriabuszt alkalmaz, ám a 650 Ti-nak megfelelő GPU konfigurációval. A megnövekedett memória-sávszélességen, és a nevéből is adódó GPU Boost képességen kívül pedig még egy előnye van a 650 Ti Boost típusnak a sima 650 Ti-hez képest: mivel a 660-as alapjaira épül, ezért támogatja az SLI funkciót, amire a sima 650 Ti nem képes.

A Gigabyte GTX 650 Ti Boost kártyája az utolsó csavarig megegyezik a nagycikkben bemutatott 660-assal, még a PCIE csatlakozó feletti típusjelzést is utólagosan matricázták át, és eltávolítva valószínűleg a 660-ashoz tartozó feliratot láthatnánk itt. Érthető ez a megoldás, hiszen egy későn bemutatott, nem túl elterjedt, és a 660-astól specifikációk tekintetében nem sokban különböző típusról van szó, így aztán ugyanazokat az észrevételeket tehetjük róla, amiket az előző részben a 660-as esetében már megtettünk. Azonos a dupla ventilátoros, 4 db réz hőcsővel operáló Windforce hűtés is, mely ugyan nem alkalmaz PWM vezérlést, mégis kellően halkan teszi a dolgát. Megemlítendő az is, hogy a bordázat túlnyúlik a kártya NYÁK-ján, így a második ventilátor részben átfújja a levegőt a rendszermemóriák felé, némi hasznos légáramlattal segítve azok hűtését is. A kimenetek terén a D-Sub csatlakozót egy DisplayPort aljzat váltotta, de az analóg jeltovábbítás kedvelői sem maradnak hoppon, hiszen az egyik DVI port D-Sub átalakító segítségével képes kiszolgálni az elavult monitorokat is.

GeForce GTX 660 (EVGA)

GPU: 28 nm GK106 (Kepler, 960 SP, 80 TMU, 24 ROP) @ 980 MHz (Boost: 1032 MHz)
MEM: 2 GB 192-bit GDDR5 @ 6008 MHz (144,2 GB/s)
OC: GPU @ 1046 MHz (6%), Boost @ 1111 MHz (7%)
TDP: 140W
Megjelenés: 2012. szept. 6.
Ár megjelenéskor: $229 USD

Kellemes teljesítményű középkategóriás modell a GTX 660 alapváltozata, melynek a legtöbben a 192 bites memóriabusz limitáló hatását róják fel legfőbb hibájaként. Feltűnhet, hogy ennek ellenére nem 1,5 GB, vagy esetleg 3 GB memória került a kártyára, hanem 2 GB. Ez úgy lehetséges, hogy egyfajta hibrid memóriarendszert alkalmaztak, mely eltérő kapacitású memóriamodulokat használ. Amíg csak 1,5 GB memóriára van szükség, addig a teljes 192 bites szélesség a rendelkezésre áll, de ha a maradék 512 MB-hoz is hozzá kell férni, akkor a memóriabusz 64 bitesként funkcionál, ami a sávszélesség drasztikus visszaesését eredményezi.

Az EVGA GTX 660-as kártyája első ránézésre referenciakártyának tűnhet, és a NYÁK maga teljes mértékben követi is a referencia felépítést, ám a műanyag burkolat alatt egy EVGA által tervezett hűtőbordát találunk, mely a referencia megoldásnál jóval igényesebb felépítésű, és egy réz heatpipe-ot is alkalmaz. A bordafelület is nagyobb és sűrűbben lamellázott, így összességében ha nem is néma csendben, de tolerálható hangerő mellett képes megbirkózni a GPU hőtermelésével a blower felépítésű hűtés. Természetesen "Superclocked" változatról lévén szó, némi gyári tuningot is kapott a kártya, ahogy ez az EVGA-tól már megszokott.

GeForce GTX 660 Ti (Zotac / referencia)

GPU: 28 nm GK104 (Kepler, 1344 SP, 112 TMU, 24 ROP) @ 915 MHz (Boost: 980 MHz)
MEM: 2 GB 192-bit GDDR5 @ 6008 MHz (144,2 GB/s)
OC: -
TDP: 150W
Megjelenés: 2012. aug. 16.
Ár megjelenéskor: $299 USD

A GTX 660 Ti a csúcskártyákon is használt GK104-es GPU-ra épül, és specifikációi megegyeznek a GTX 670-esével. Az egyetlen eltérés, hogy a memóriabuszt 192 bitesre szűkítették, a sima 660-asnál már részletezett hibrid memóriarendszer segítségével.

A Zotac GTX 660 Ti kártyája a referencia felépítést követi, bár a NYÁK a Zotac saját gyártmánya, amire a matt fekete szín utal. A hűtésburkolat olcsó hatású fröccsöntött műanyag, alatta pedig egy nem túl bizalomgerjesztő, durva megmunkálású, kusza lamellás hűtőblokkot találunk. Bár a ventilátor PWM vezérlésű, de azért gondolom senkit nem ér meglepetésként, hogy ez a hűtés nem tartozik a különösebben halk megoldások közé. A bordát eltávolítva láthatjuk, hogy két memórialapka helye üresen áll, így jött létre a 192 bites memóriabusz. A GTX 670-es referencia változata ugyanezt a felépítést követi, természetesen annál a típusnál az összes memóriahelyet kihasználják. Megemlítendő még a dupla SLI csatlakozó, hiszen a 660 Ti volt a legkisebb modell a 600-as GeForce szériában, amely támogatta a 3-way SLI funkciót.

GeForce GTX 670 (EVGA)

GPU: 28 nm GK104 (Kepler, 1344 SP, 112 TMU, 32 ROP) @ 915 MHz (Boost: 980 MHz)
MEM: 2 GB 256-bit GDDR5 @ 6008 MHz (192,3 GB/s)
OC: GPU @ 1005 MHz (9%), Boost @ 1085 MHz (10%), MEM @ 6210 MHz (3%)
TDP: 170W
Megjelenés: 2012. máj. 10.
Ár megjelenéskor: $399 USD

A GTX 670 a GK104-es GPU kissé megnyirbált változatát kapta 1344 db aktív Stream processzorral. Emellett az órajelét is csökkentették valamelyest, ám a 256 bites memóriabusz megmaradt.


Az EVGA teljesen GTX 680-as alapokra építette a GTX 670 FTW modelljét, ami alatt a GTX 680-as NYÁK-ot és referenciahűtőt kell érteni. Utóbbi sokkal halkabb, és minőségibb a 670-esekre szánt változatnál (ami ugyanaz, mint amit a 660 Ti modellen láthatunk), így az általános vélekedéssel ellentétben nem kell menekülni tőle, bár tény, hogy talán jobban járhatunk a más gyártók tuningos példányaira szerelt nagyméretű heatpipe-os hűtésekkel, melyek amellett hogy halkabbak és hatékonyabbak, kevesebb karbantartást is igényelnek. Tuning tekintetében azért az EVGA megoldásának sincs oka szégyenkezésre, hiszen a GPU mellett kevésbé szokásos módon a memóriák órajelét is megemelték.

GeForce GTX 680 (Galaxy / referencia)

GPU: 28 nm GK104 (Kepler, 1536 SP, 128 TMU, 32 ROP) @ 1006 MHz (Boost: 1058 MHz)
MEM: 2 GB 256-bit GDDR5 @ 6008 MHz (192,3 GB/s)
OC: -
TDP: 195W
Megjelenés: 2012. márc. 22.
Ár megjelenéskor: $499 USD

A 600-as GeForce generáció legerősebb egy GPU-s kártyája a GK104-re épülő GTX 680 volt. A GPU kódnevéből sejthető, hogy eredetileg nem a csúcskategóriához készült, ám a hatalmas GK100 GPU-t végül csak a tudományos számításokra szánt Tesla kártyákon vetették be. Azért a GTX 680 sem lebecsülendő példány 1536 db Stream processzorával és 128 TMU egységével. Kritika egyedül a 256 bites memóriabuszt, és a 2 GB memóriát érheti, mely azért a felsőkategóriában elég szegényesnek volt mondható már ekkoriban is.


Egy teljes mértékben referencia felépítésű kártyát láthatunk a képeken, a Galaxy csak a csomagolást, valamint a mára sajnos már csúnyán felhólyagosodott matricát szolgáltatta. A 680-as volt az NVIDIA utolsó refkártyája, mely nem túl díszes, pőre műanyag burkolata lehetővé tette az egyes gyártóknak, hogy egyéni tervezésű matricát ragasszanak rá. Mára ez a kissé bazári, olcsó hatású megoldás átadta a helyét a gyönyörű megmunkálású "Founders Edition" referenciakártyáknak. Az egyetlen igényes díszítés, ami már a 680-ason is megjelent, az oldalt végigfutó GeForce GTX felirat volt, ám ekkoriban még nem világított, csupán zöld színű festést kapott. A 680-as felépítését szemlélve rögtön feltűnhet, hogy nem igazi csúcskártyának tervezték, hiszen a 256 bites memóriabusz sem a csúcskategóriába való, és a nem túl nagy méretű hűtőblokk (mely ezúttal a talapzatban futó, lapos heatpipe-okat alkalmaz) sem utal túlzott hőtermelésre. A 680-as visszafogott hangerő mellett üzemel, és bár teljesítményben (főleg modernebb címek alatt) talán nem ér a konkurens Radeon HD 7970 nyomába, mégis egyfajta fricska volt az AMD számára, jelezvén: nem volt szükség rá, hogy bevessük ellenetek a legnagyobb GPU-nkat. Persze később erre is sor került TITAN néven, de ezt már a következő oldalon taglaljuk.

GeForce GTX 690 (Gigabyte / referencia)

GPU: 2x 28 nm GK104 (Kepler, 1536 SP, 128 TMU, 32 ROP) @ 915 MHz (Boost: 1019 MHz)
MEM: 2x 2 GB 256-bit GDDR5 @ 6008 MHz (192,3 GB/s)
OC: -
TDP: 300W
Megjelenés: 2012. ápr. 29.
Ár megjelenéskor: $999 USD

A Fermi csúcsmodelleknél alacsonyabb fogyasztású GK104-es GPU köré ésszerű döntés volt egy dupla magos csúcsmodellt tervezni. A GTX 690 sokáig ellenfél nélkül uralja jelenleg a VGA kártyák piacát, hiszen az AMD a HD 7000-es szériában csak jóval később készítette el a kétmagos HD 7990-es típust.

A GTX 690 volt az első olyan kártya, amelynél komolyan odafigyeltek a külsőségekre is. Talán úgy gondolták, hogy ha már egyszer soha nem látott nagyságú összeg virít az árcédulán, akkor a vevők kapjanak egy kis "vasat" is a pénzükért. Ez utóbbit szó szerint kell érteni, hiszen a kártya burkolatának jelentős része fémből készült, a két átlátszó műanyag ablakon keresztül pedig a hűtőbordákat figyelhetjük meg. A hűtés szélén olvasható GeForce GTX felirat LED világítást kapott. Ez a kártya alapozta meg a későbbi referenciakártyák igényes formatervét, így nem csoda, hogy az NVIDIA megtiltotta a gyártóknak a GTX 690-es bematricázását. A hűtés, és a NYÁK felépítése egyébként nagyban hasonlít a GTX 590-nél látottakra. A GPU-kkal vapor chamber-es bordák érintkeznek, középen pedig egy méretes, de halk ventilátor dolgozik. A hűtést eltávolítva láthatóvá válik a 2 db GK104-es GPU. Bár az új lapkák fogyasztása alacsonyabb, mint Fermi architektúrás elődeié (és ezáltal a kártya bele is fért a 300W-os fogyasztási limitbe, ellentétben az 590-essel), azért a 2 db 8 pines tápcsatlakozóra itt is szükség van. A PCIE sávok elosztásáért ezúttal egy PLX chip felelős. Említést érdemel még, hogy a kártya a 3 db DVI mellé ezúttal is kapott egy mini Display Port csatlakozót.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

9. oldal

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.