2024. április 25., csütörtök

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

ATI vs. NVIDIA kezdetektől napjainkig II.

  • (f)
  • (p)
14. oldal
Írta: |

A párharc folytatódik a 3D gyorsítás két úttörője között. Figyelem, extrém hosszúságú és mélységű cikk!

[ ÚJ TESZT ]

A tesztek előtt

Mielőtt belevágnánk a mérésekbe, ismertetnék néhány alapvető információt a teszt koncepciójával kapcsolatban. Ezek azok az alapkérdések, melyek a cikkeimhez tartozó fórumtémákban a legtöbbször kerülnek elő, így igyekszem most összeszedve megválaszolni őket.

Kártyafelhozatal

Igyekeztem a cikk által lefedett korszakból minden típust összeszedni, de persze előfordulhat, hogy valami kimaradt. Ami a legfájóbb hiányosság, hogy Titan RTX-et nem sikerült szereznem a cikkhez, de a hazai kereseti viszonyok mellett értelmezhetetlen árazása miatt egyszerűen nincs jelen a használtpiacon (és ha kapható is lenne, valószínűleg akkor is olyan elborult összeget kérnének érte, amennyit nem feltétlenül lennék hajlandó kiadni érte). Ugyanilyen okok miatt maradt ki a Volta alapú Titan V is, de az egyáltalán nem játékos kártyának volt szánva, így nem is illene ebbe a cikkbe. AMD fronton az alsókategóriás, általában átnevezéssel született, OEM piacra szánt modellek maradtak ki, mert ez a cikk csak a dobozos, végfelhasználói piacon elérhető típusokkal foglalkozik. Ezek közül talán egyedül az R7 350 maradt ki, melyből egyszerűen sehol nem találtam eladót.

Játékfelhozatal

A cikkben szereplő játékok kiválasztásánál egyetlen szempont játszott szerepet: rendelkezzen az adott program saját, beépített Benchmark rendszerrel. Nem akartam ugyanis a korábbi cikkeknél használt, Fraps alapú mérésekkel vesződni, ami pontatlan, és meglehetősen macerás. Emellett azért az is elvárás volt, hogy a régebbi kártyákat se állítsa megoldhatatlan feladat elé a teszt, vagyis csak olyan játékok jöhettek szóba, amelyek legalább alacsony részletesség mellett elindulnak az összes szereplő kártyával.

Felbontások, egyéb beállítások

Eddigi cikkeimhez képest emeltem a használt felbontáson, hiszen a modern GPU-k elsősorban ilyen körülmények között tudják megmutatni a képességeiket. A manapság divatos 4K-s felbontás is szerepel tehát a cikkben, annak ellenére, hogy a Windows borzalmas GUI skálázása miatt egyszerűen élhetetlennek tartom, és saját gépemen a mai napig Full HD-t használok. Emellett az általam sosem kedvelt, de egyes játékosok körében népszerű WQHD felbontás is helyet kapott a cikkben.

A cikkben szereplő játékokat háromféle részletességi szinten is lemértem, ehhez ha egy mód volt rá, akkor a játék saját beépített preset-eit használtam, hogy a mérés mások által is könnyen reprodukálható legyen.

Grafikonok sorrendezése

A korábbi cikkekhez tartozó fórumtémákban kisebb vita alakult ki a grafikonok sorrendezését illetően: többen kifogásolták, hogy miért a kisebb felbontásban elért eredmény alapján van meghatározva a kártyák sorrendje. Nekik továbbra is csak azt tudom üzenni: azért így vannak sorrendezve a grafikonok (amellett, hogy így néznek ki jól), mert sokszor előfordul, hogy a gyengébb kártyákon le sem fut a teszt a nagyobb felbontásban, vagy ha le is fut, akkor extrém alacsony eredmények születnek, így ennek a sorrendezésnek nem lenne értelme. Tény, hogy a kisebb felbontásban nem túl jól szereplő, de magas felbontásban erős típusokkal szemben "nem fair", hogy emiatt esetlegesen lemaradnak a képzeletbeli első helyről a listán (ez általában a Radeonokra jellemző), de ez egy olyan kompromisszum a sok közül, amit kénytelenek vagyunk meghozni, ha ilyen széles teljesítményskálát lefedő kártyahalmazt szeretnénk azonos feltételek szerint lemérni, és a teljesítményüket egyetlen grafikonon ábrázolni. Mindenesetre a végeredmény meghatározásakol súlyozva voltak a különböző felbontások, így nem éri semmiféle hátrány a kis felbontásban gyengébben teljesítő kártyákat.

Tesztkonfiguráció

A mérésekhez használt tesztgép összeállításakor ezúttal nem akartam overkill irányba elmenni, hanem egy átlagos, a többség számára elérhető, de felsőkategóriás, és modern alapgépet raktam össze. Amiből nem engedtem, az a betöltések gyorsasága, ugyanis minden tesztelt játék SSD-n foglalt helyet. Az operációs rendszer természetesen Windows 10 volt, a driverek pedig a cikk írásának kezdetekor elérhető legfrissebb verziók.

Lássuk tehát a gép alkotóelemeit:

Alaplap: MSI Z390-A Pro
Processzor: Intel Core i7-9700 (8 mag)
Memória: 16GB (2x8GB) G-Skill Aegis @ 3000 MHz
Tápegység: FSP 1000W
OS: Windows 10 Pro
Driver (NVIDIA): 457.09-desktop-win10-64bit-international-dch-whql
Driver (AMD): win10-radeon-software-adrenalin-2020-edition-20.9.1-sep29

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

14. oldal

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.