Hirdetés
- sziku69: Szólánc.
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- eBay-es kütyük kis pénzért
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- D@reeo: Pi-hole és a Telekom Sagemcom F@st 5670 DNS beállítása
- Brogyi: CTEK akkumulátor töltő és másolatai
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- bb0t: Ikea PAX gardrób és a pokol logisztikája
- GoodSpeed: A RAM-válság és annak lehetséges hatásai
Új hozzászólás Aktív témák
-
b0bcat
addikt
Nem mindegy, mit hallgatsz, milyen minőségben (beleértve azt is, hogy milyen sebességgel), és hogy pl. van-e (jó minőségű, nem automatikusan generált, ami sokszor csapnivaló) felirat hozzá.
Nem mellesleg szándékosan nem YT videókra hivatkoztam feljebb, mert sajnos ezek közül sok nem igazán alkalmas nyelvtanulásra, bár ez a filmekre és sorozatokra is igaz (hogy nem mindegyik ugyanolyan jó erre a célra).
Meg aztán ott a személyes faktor. Ki könnyebben, ki nehezebben tanul, illetve kinek ez, kinek az megy nehezebben a nyelvtanuláson belül. Nem létezik univerzális módszer, ami mindenki számára ugyanannyira beválik.
De alapvetően fenntartom, amit korábban írtam: az inputon múlik az egész javarészt, de akkor hozzáteszem, hogy minőséginek kell lennie, továbbá az adott tanuló igényeihez, képességeihez és aktuális szintjéhez passzolónak is.
-
-
seredy
tag
tényleg nem akarom szétoffolni a topikot, szóval eztán ezt a vitát részemről zárom. csak ne maradjanak félreértések.
1. a nemet melleknevragozas pont egy olyan amit semmibe nem tellik odafigyelni, mert hot logikus... evek ota nem hasznaltam a nemetet, a gyerek nemet hazijaban - nem celzottan nyelvtanfeladatban is - tudatosan tudom gyomlalni
erről beszélek, abszolút logikus a ragozás, mégse használják következetesen a gyerekek, méghozzá azért, mert rengetegszer kell használni a nyelvet ahhoz, h az ehhez hasonlók rögzüljenek. lehet nyelvtani gyakorlatokkal is, de sokkal célravezetőbbnek tartom, ha a millió hallásértés, olvasásértés után a passzív nyelvtudás részévé teszik a gyerekek ezt a nyelvtani ismeretet. Ne várjunk már csodákat attól, hogy megcsinálunk több száz nyelvtani gyakorlatot. és csak egy utolsó megjegyzés: nem megy sokra az ember a német melléknévragozást illető tudásával, ha a nyelvet magát meg nem használja és számtalan egyéb részei nem mennek a nyelvnek. te azért tudod a német melléknévragozást mai napig, mert rögzült a fejedben. és még ha rengeteg feladatot is oldottál meg hozzá, egész biztos vagyok benne, hogy nem azon múlt a dolog, hogy megcsináltál millió gyakorlatot, hanem a rengeteg olvasás, hallásértés is hozzásegített, hogy automatikusan menjen a mára.
arrol szo se volt, hogy ropit kell iratni, csak arrol hogy _el_kell_magyarazni_, nem abban bizni hogy majd sokat hallja akkor jobb lesz (lasd a nemet melleknevragozasos peldad, lehet hogy 3 gyereken segitettel mert kevesebb 2-est kapott, masik 3-at meg elastad, mert nem tudva rendesen a magyarazatot csak azt fogja erezni, hogy ha akarja se tudja jol megvalasztani, a tobbinek elhiszem hogy indifferens).
sokszor írtam le itt már, hogy a tanári magyarázat és rendszerezés fontos (az a hozzászólás, amire először reagáltam itt múlt héten, ha jól emlékszem, az önálló nyelvtanulásról szólt). a kölykök meg nem azért nem tudják a melléknévragozást helyesen használni, mert nem magyaráztam, hanem mert ehhez idő kell és rutin. A siker a nyelvtani gyakorlások MELLETT a nyelv aktív és passzív használatán egyaránt múlik. Köztünk vita annyiban van, hogy én kisebb jelentőséget tulajdonítok a nyelvtani gyakorlatoknak. Szerencsére nem vagyok ezzel egyedül, és komoly szakirodalma van ennek a vélekedésnek.
A nyelvtanar az bizony ne akarjon 1.5 evesnek nezni, es nem 16 ev alatt akarja kozepfokra megtanitani.
Sokadjára is félreértesz. Az érvem lényege annyi volt, hogy az anyanyelved se úgy tanulod meg, hogy nyelvtani feladatokat oldatnak meg veled, hanem úgy, hogy anyanyelvi környezetben vagy és aktívan használod a nyelvet. Nem tudod, hogy hogyan és mikor működik magyarban a teljes hasonulás, de mégis azt mondod, hogy "számítógéppel" és nem "számítógépvel". Semmiféle explicit grammatikai tudásod nincs nagyon sokáig, nem tudod, h ez miért így van, de így használod. Ezt a tapasztalatot szerintem át lehet vinni az idegennyelv-tanításra is. Teljesen nonszensz, hogy azt gondoljuk, hogy a felnőtteknek nincs erre 5-6 évük, mert tudatos nyelvtanulással, rengeteg belefektetett idővel másfél év alatt is ugyaneddig el lehet jutni egy idegen nyelvvel.
-
#4530
philoxenia
MODERÁTOR
axioma
#4529
philoxenia
MODERÁTOR
Mainapság, betöltve az 57-et, nehezebben tanulok meg teljesen új dolgokat, viszont amit tudok valamihez kötni, azt gyakran könnyebben. Ami tényleg nehéz, az a régi fogalmak megváltoztatása, azaz a régi szabályok újra cserélése.
Viszont az alapokról tanulni egy nyelvet teljesen új idegen nyelvű környezetben nem próbáltam. Nemigen létezik erre kísérlet gondolom, hiszen a tolmácsolás segítségével gyorsabb és könnyebb a nyelvtanulás általában.
Regényekben van olyan, hogy valaki full tolmácsolás nélkül tanul egy nyelvet idegen környezetben pl. indiánok között stb. Tudományos kísérlet gondolom nem volt ilyen.Elsikkadt a kérdésem:
Hogyan mondják angolul, hogy valaki túl választékosan beszél? Guglifordító nem ad jó eredményt igazán.... -
seredy
tag
Azt irtad, hogy tanari magyarazattal nem erti meg, csak ha maga jon ra. Ezt vitatom, nagyon. Azt is, hogy nem kell multidos alakok kulon megtanulasa.
Azt írtam, hogy " Az összefüggések, tanári támogatással, de a tanuló fejében szülessenek meg." és azt, hogy hosszú távon hiba kizárólag tanári magyarázatra építeni.
De figyelj, ha valaki mindenáron nyelvtani táblázatot akar magolni, és ez hozzásegíti ahhoz, hogy magabiztosan merjen beszélni, akkor lelke rajta, csinálja. Holnapra én is feladom akkor az összes német rendhagyó igealakot, az összeset, nem baj, ha a nagyjának még a jelen idejét se tanulták, nem baj, hogy nem lesz hozzá szövegkörnyezet, nem baj, hogy a jelentős részét sose használták, aztán íratok belőle egy röpit . -
seredy
tag
Azt mondod, hogy nem fogjak megerteni es ezert megtanulni sem a nyelvtant.
Én nem tudom, honnan veszed ezt, közelébe sincs annak, amit írtam
. Ellenkezőleg, én azt mondtam, a tanuló maga jöjjön rá tanári irányítással a nyelvtani összefüggésekre, akkor jobban megmarad a fejében az új ismeret. A tanuló erre képes. A nyelvtan igenis megérthető, megtanulható. Igen, gyakorolni is kell. Mi csak annyiban vitázunk itt, hogy milyen mértékben és milyen módszerrel tanítsunk. Én azt mondom, ne szedjük le a nyelvtant a szövegértésről, a hallásértésről, íráskészség fejlesztéséről, hanem mindent összefüggéseiben tanítsunk.Semmi másról nem volt itt szó.
Az orosz fonevragozast 33 ev tavlatabol is elmondom, es tudom (ha a szavakban segitenek) alkalmazni is.
Erről beszélek. Ha a szókincsed nincs meg hozzá, nem sokra mész az orosz főnévragozással.
-
seredy
tag
félreolvastál. egész pontosan ezt írtam:
Ha nyelvtanozik valaki, célszerű szöveg alapján tenni azt, tehát pl. akkor jó egy nyelvkönyv, ha nem a semmiből rángat elő mindenféle nyelvtani ismeretet, hanem szövegben ismerteti fel azokat a nyelvtanulókkal, rávezeti a szabályra, majd ezután jönnek a drillesebb feladatok.
Semmi olyanról nincs szó, amit te mondasz. Ez egy nyelvtanításban teljesen bevett módszer, az SOS-módszer. Lényege, hogy ha a nyelvtanuló maga talál rá bizonyos szabályszerűségekre, és ő fogalmazza meg a szabályt, sokkal erősebben ragad meg az új ismeret, mintha bemenne a tanár, felhányná a táblára a melléknévragozási táblázatot, másnap meg íratna belőle egy röpit. Ez teljesen nonszensz, múlt századi nyelvtanítás.Mint ahogy arról se írtam sehol, hogy a diáknak magának kell mindenféle táblázatot összeállítani. Nyilván nem, a tanár irányítsa a dolgokat, nem lehet mindenféle random szabályt felállítani, erre kell a nyelvtanár. Arról se beszélek sehol, hogy csakis kizárólag azt lehet fordítani, ami az órán megy, mert az meg oda vezet, hogy a gyerek csak azt tudja mondani, amit órán begyakorol. (Ez is múlt századi módszertan.) Sőt, megszólalni se mer, mert fél attól, hogy hibázik. Holott tökéletes nyelvtudása még a nyelvtanárnak sincs, a tökéletes nyelvtudás meg nem egyenlő a nyelvtanilag hibátlan mondatok alkotásával.
Szerintem elbeszélünk egymás mellett, én semmi mást nem mondok, csak hogy teljesen idejétmúlt nyelvtan elsőbbségét hangsúlyozni, nincs olyan, hogy "megcsináljuk az alapozást", aztán majd minden menni fog. Nem. Használnia kell a nyelvet, ne féljen használni, a kardinális hibákat persze meg kell fogni, de könyörgöm, ne állítsuk be az egészet úgy, hogy akinek vannak nyelvtani hiányosságai, annak az egész nyelvtudása kuka.
-
Narxis
nagyúr
Hmm, hát ez durva. Azért a Katedra jutott eszembe mert volt munkahelyemen katedrás tanárok jöttek céghez órát tartani, általában magán óra volt vagy max ilyen 3-4 fős csoport.
(#3954) b0bcat
Igen ez tény de sokszor a tanár sincs ellenőrizve, inkább fontos neki, hogy legyen jó hangulat, elröhögcsélünk, laza tempóban csinálgatjuk a tankönyvi feladatokat aztán érezze magát jól a diák, hogy majd aztán jó értékelést adjon az iskolára miközben a heti 2x3 óra alatt alig tanulunk valamit, legalábbis én úgy éreztem, cserébe olcsó volt bár maga az iskola a városban a legjobbra értékelt. Mondjuk nehéz ügy, hogy hogyan lehet mondjuk 6-8 embert eleget beszéltetni minden órán.Hogy lehet egyáltalán eleget beszélgetni? Kéne külföldiekkel pl. Hello Talk-on vagy Tandem-en beszélgetni de sajnos félek.
-
BonFire
veterán
„En mar nem allok at ekezetekre, ha hivatalos levelet kell gepelnem is szivok, 25+ eve irok angol kiosztason”
Amikor nekem angol billentyűzetkiosztáson kell gépelnem, a legnagyobb gondom a Z és az Y felcserélődéséből fakad. Azt azért szimultán cserélgetni úgy, hogy egyszer se téveszd el, nem kis dolog. Tehát ennyi erővel és odafigyeléssel akár ékezetes betűket is tudnál írni.
1. Mobilon sincs több gomb, mint egy angol layouton. Az autocorrect kirakja neked az ékezeteket, ha megengeded neki. Ha végképp lusta vagy, akár diktálhatsz is neki, 85-90%-os hibahatárral jól átírja a magyar tollbamondást, neked csak azt a pár hibát kell kijavítani, és kirakni az írásjeleket. Mikor jobb kezem hónaljig gipszben volt, megtanultam értékelni!
2. Japánra matricázott billentyűzettel is tudok magyarul írni, lényegtelen, mi van rajta.
3. Létezik Keyboard Layout Tool, amivel saját kiosztást csinálhatsz magadnak, amit telepítés után gyorsbillentyűvel váltogathatsz.
Ha angolul írok a magyar billentyűzetemen, én is kirakom az aposztrófot, pedig segédbillentyű kell hozzá, és ha olyan akad, még az em dasht is (—). Sőt, a magyar idézőjeleket is, amint az fentebb látható az idézetedben, pedig azokra nincs külön billentyű. De a gondolatjelre se (–), mégis megtalálom – ha akarom.
Totál lényegtelen, hogy mi volt húsz éve. Akkor korlátok közé szorított a technika (a távirat meg úgy szólt, hogy „foett huus fue maartaassaal”), azért ugye kellemetlen volt azt silabizálgatni?
Jobb, ha tisztában vagy vele, hogy aki így ír, az nagyjából el se lesz olvasva. Hogy a kontextusból kell kisilabizálni, hogy tevéd, tévéd, vagy téved. Ha azt szeretnéd, hogy elolvassák, akkor írj úgy, hogy meg lehessen érteni! Mindenki utálja az ilyet, mert egál azzal, aki egyetlen szót sem tud leírni helyesen, viszont ezt te szándékosan csinálod, így még annyi mentséged sincs rá, mint az analfabétának. Persze most majd megint én leszek a rosszfiú, hogy ezt szóvá teszem, és leírom, pedig csak azért írom le, mert láthatólag képtelen vagy megérteni, miért ragadtunk többen is billentyűzetet.
-
b0bcat
addikt
Ráadásul senki nem mondta, hogy csak egyetlen módon illetve formában kell a szókincset fejleszteni, sőt!
A "buta" szótanító alkalmazásokon felül a teljesen más jellegű gyakorlások során is ismétli illetve tanulja az ember a szókincset. 
Én azt vallom, hogy az az "alapszabály", hogy sem tökéletes, sem univerzális, sem teljesen alkalmatlan módszer illetve anyag nem létezik a nyelvtanulásra. A Dr*ps, a D*olingo, meg egy csomó más cucc is jó valamire, de magában nem elég.
-
BonFire
veterán
A gépi felismerés nem megbízható. Főleg, ha valakinek nem az anyanyelve, mert több-kevesebb akcentusa mindig marad. Ennél már az is jobb, hogy olyan videókat nézünk, amelyek a nyelv helyes intonációját, hangsúlyait, a szavak összekötését tanítják meg. Magyarul is linkeljük a szavakat; sokszor pongyolaságnak tűnik egy 'ténnemt'om a "Hát, én nem tudom." helyett, mégis ez adja meg a natív hangzást a nyelvnek. Angolul ugyanilyen elharapósak, és összekötősek a mondatelemek. A személyes és birtokos névmások, a THAT, a can és c'n, a kipottyantott betűk (in'e'net), szó végi T-k, (bu', pu'), glottal T (Bri'ish) stb.
Ezt már az elejétő fogva érdemes gyakorolni, mert később a helytelen beidegződést nehezebb levetkőzni. A V és W közötti különbséget is ajánlott tudatosan gyakorolni, mert a magyar nagyon sokszor V-t ejt minden esetben.
Mondjuk Rachel's English csatornáját érdemes követni. -
b0bcat
addikt
Kezdem nem érteni a problémádat.
A kérdéses mondat 2. típusú lenne angol fordításban, hiszen hemzseg a jelen idejű feltételes módra utaló toldalékoktól, lásd: "megcsinálnám", "teljesülne" és "tudnánk".
Mint írtam, a 2-es típusú feltételes mód utalhat jövőre is. De alapvetően a lefordítandó magyar mondat szerkezetét kellene nézni (a toldalékokat, lásd fent), nem a jelentését, és akkor nincs mit félreértelmezni. Ez szintaktikai kérdés, nem szemantikai.
-
#73820095
törölt tag
Elso megkozelitesben meg az is megteszi, ha azt megtanulod, h a na-ne a would+ige, a volna meg a would have; kiveve if utan, ahol sima mult ido (ezert if I had...). Es ha ez mar jol megy, akkor majd lehet finomitgatni. Bocsanatos bunnek tartom, h a tanitvany olyat tanuljon, ami nem tokeletes, de celravezeto hasznos lepcsofok, es nem alapjaiban hibas.
B0bcat: Nem mkit erdekel a nyelveszet, mint minket. En belehalnek, ha nem tanulhatnam meg egy uj nyelvnel a nyelvtani hatteret, es annak is orulok, ha vkinek ezt is megtanithatom, de a celom az, h tudjon, nem az, h tanuljon -plane olyat, ami nem erdekli. Matekbol se tanultam meg soha a definiciokat, csak hasznaltam. Aztan mikor a hulye dolgozatban def.eket kellett irni, megfogalmaztam a hasznalat alapjan. A tanar meg a hajat tepte, mert nem volt szo szt, de el kellett fogadnia, mert minden benne volt. Az egyik legidiotabb tanarom volt...
-
b0bcat
addikt
Attól unreal, hogy nem valós.
Gyakorolnék. De nem gyakorlok. Tehát ez valótlan. Ezt jelzi a -na/ne/ná/né.
Szerintem itt inkább az a gondod, hogy azt nézed, hogy ez a jövőre utal, mégis technikailag jelen idejű (2-es típus). Ugyanis a 2-es típus jövőre is utalhat.
Ergo elsősorban azt kell nézni, hogy real vagy unreal a mondat. Hogy magyarul feltételes mód-e egyáltalán. (Ami magyarul feltételes módú, az az unreal típus az angolban.)
-
-
BonFire
veterán
Ne azzal törődj, hogy hányas számú feltételes mód! Típusmondatokat tanulj, és alkalmazz az első pillanattól. Ismerd fel a mintázatot: lesz-lesz, lenne-lenne, lett volna-lett volna.
A lett volna esetet is lehet fél mondatokkal gyakorolni. Ezt nem kellett volna. (You shouldn't have done that.) Meg is halhattál volna! (You colud've been killed.) Már rég ott kellene lennünk. (We should have been there by now.)
Ezeket keresd tudatosan, és szituációkban gyakorold, használd is. Majd a végén hozzákapcsolódik a másik fele is. Nem baj, ha külön gyakorlod őket, mert hosszú, összetett mondatokról van szó, amelyeket szerencsére sokszor félbevágva is használunk. -
b0bcat
addikt
Nekem az a tapasztalatom, hogy vannak olyan diákok, akik számára mumus ez a témakör (teljesen függetlenül attól, hogy más témák mennyire mennek nekik könnyebben). Ami annyiban érdekes, hogy az egésznek az alapja egy kisebb táblázatban összefoglalható, ám annyi helyen lehet hibázni benne, hogy végül csak sikerül elrontani, és ha sok a kudarcélmény, akkor az el is lesz könyvelve mumusnak.
Nézzünk egy példát!
"Ha gyakorlottabb lennék, nem hibáznék annyit."
- Első körben fel kell ismerni, hogy ez egy úgynevezett 2. típusú, azaz jelen időre vonatkozó, de unreal típusú feltételes mód.
- Ebből következik, hogy a mondat IF-es oldalán múlt idejű igének, míg a másik oldalon "would" + első alakú állítmányi szerkezetnek kell állnia.
- Meg kell állapítani, hogy melyik a mondat IF-es oldala: az első. Amiből rögtön következik, hogy vessző kell a két mellékmondat közé. (Ha a másik irányban áll a mondat, akkor nem teszünk vesszőt.)
- Ezek után már "csak" magát a mondatot kell összerakni, amihez kell a megfelelő szavakat tudni (a megfelelő alakokban).
- Plusz még bejön az a szabály is, hogy az "If I was..." szerkezet elég iskolázatlan hatást kelt, tehát az alapértelmezett ragozásnak ellentmondva "were" igealakot kell majd használnunk.Szedjük akkor össze a szavakat hozzá!
ha = if
én = I
lennék (ebben a konkrét mondatban): were
gyakorlott = skilled (fokozva: more skilled)
feltételes módhoz szükséges módbeli segédige: would
hibázik = make a mistake (jelen esetben inkább: make mistakes)
annyi(t) ~ olyan sok(at) = so manyÉs akkor már csak össze kell rakni:
If I were more skilled, I wouldn't make so many mistakes.
(Megjegyzés: a "practised" is gyakorlottat jelent, de nem emlékszem, hogy valaha is találkoztam volna vele hosszú pályafutásom során, szemben a "skilled" szóval, ezért választottam inkább azt.)
Ha az ember kellő rutinnal (gyakorlattal) rendelkezik, akkor a fentieket nem kell már végiggondolnia, amikor ezt szeretné mondani, hanem össze tudja rakni a mondatot on the fly.
With all due respect, azt gondolom, hogy nem gyakoroltad eleget ezt a szerkezetet, azért nem vagy benne magabiztos. De persze tévedhetek is, "nem vagyok orákulum".
-
-
#73820095
törölt tag
Hat en azt honnan tudjam latatlanba'? Es ha be lettel oltva vmi speci szerrel, h immunis legyel a cond-re?
Viccet felretve: ugy tunik, eleg jol beszelsz magyarul, ergo bmilyen nyelvet meg tudsz tanulni.
Meg nem talalkoztam olyannal, akinek kulonosebb problemaja lett volna a cond-lel. Nem arrol beszelek, h ne hibaztak volna, de sohasem volt mumus. -
#90324992
törölt tag
Én is megcsináltam még egyszer, most 2900-at dobott ki, de ahogy elnézem mindig változnak a szavak.
Nem tudom pontosan, hogy milyen algoritmus alapján működhet az oldal, de sejtem.
Gondolom olyan, mint egy tematikus szótár, tehát ha egy bizonyos szavat ismersz, akkor azt feltételezi, hogy ahhoz a témakörhöz kapcsolódó szavakat is ismered.Egyébként milyen szókincsfejlesztő könyvet tudtok ajánlani?
Beszereztem ezeket a népszerűbbeket, például a 3000-est vagy a 4000 szókincses szótárkönyvet, és kipróbáltam: elkezdtem olvasni különféle cikkeket és közben megnéztem hogy a szótárban szerepel -e az adott szó. BBC-s cikkek meg ilyeneket. És hát rá kellet jönnöm, hogy még a 4000 szavas szótárkönyv is kevés egy BBC-s cikkhez.
-
BonFire
veterán
-
BonFire
veterán
Nyilván más ember más módszer, de ha tudjuk valamiről, hogy bizonyítottan nem működik, akkor olyat nem is fogunk ajánlani. Természetesen én sem tudok átlépni a saját árnyékomon: azt tudom megosztani, ami én megtapasztaltam. Leírom, hogy nekem mi vált be, és azt is leírom, ha tudomásom van arról, hogy egy-egy módszer senkinek nem válik be. Mint amit annak idején hirdettek, a Relaxa nyelvtanfolyam, mert egy rakás ember elhitte, hogy ha lefekszik aludni, miközben a fejébe nyomják az angol szöveget, attól majd megtanul egy nyelvet. Ennél már csak az a bárgyúbb, amikor a tízéves gyerek úgy akar felkészülni a dolgozatra, hogy a párnája alá teszi a tankönyvet, és várja, hogy majd reggelre abból a tudás valahogy beleszivárog a fejébe.
A gyerekfilmekről már sokszor írtam. Engem személy szerint untatnak és idegesítenek. Sok esetben a szereplők elváltoztatott hangon affektálnak, nyávognak, ripacskodnak, mint például a Sesame Street-ben, hogy még rá is erősítenek az amúgy is helytelen kelet-európai akcentusra azzal, hogy „fan, tú szríííí”.
Felnőtt embereket elég nehéz teletabival meg a beszélő malaccal lekötni.
A másik, a mesék mint irodalom. Hát, elmondanám, hogy azoknak van még csak furcsa, egyéni nyelvezete, olyan különös élőlényekkel, amelyeket nem tudunk beazonosítani, mert hétköznapi beszélgetések során nem találkozunk velük. Boszorkány, tündér, kobold, törpe, manó, lidérc, démon, meg a jó ég tudja még, mi micsoda, mert ezeket magyarul is következetesen eltévesztik. Anno elkezdtem a Grimm-mesék angol fordítását olvasni, hát borzasztó volt. Elolvastam belőlük vagy hármat, aztán úgy gondoltam, hogy inkább dobom. Vagy a sokak által egekbe magasztalt Roald Dahl meséi, amelyek annyira nyomasztóak voltak, hogy a sírás kerülgetett.
Ami biztosan beválik: azt olvasni, hallgatni, nézni, ami magyarul is érdekel. Én nem szaroztam szintezett könyvekkel. Mivel az Alien trilógiát már majdnem tudtam fejből, felcsaptam a könyveket angolul, és minden erőfeszítés nélkül megértettem. Tudtam, hogy képes leszek végigolvasni őket, mert magyarul is rendkívül érdekelt.
Ha olyat néz, olvas, hallgat valaki, ami nem érdekli, azzal jó eséllyel megutálja az egészet. Például sokan ajánlották a VOA English oldalt, mert ott a híreket lehet olvasni szintezett nyelven. Sose mentem fel azokra az oldalakra, hiszen ezek a hírek roppant unalmasak, magyarul se érdekelnek.
És mivel a nyelvtanulás egy igen hosszú, olykor életre szóló hobbi, jobb, ha arra rendezkedik be az ember, ami szórakoztatja, és amivel hosszú távon képes foglalkozni. Más titok nincs benne. Teljesen mindegy, mit dolgozol fel, csak érdekeljen, és tartsa fenn folyamatosan az érdeklődésedet. Én örülök neki, hogy a YouTube-on régen semmilyen felirat, se transcript nem volt, kénytelen voltam a fülem hegyezni. Úgy néztem a dokumentumfilmeket, mint a kisgyerek. A képi információból és abból a pár elcsípett szóból próbáltam következtetni a kontextusra, a tartalomra. És megnéztem egy-egy ilyen filmet, videót sokszor. És egyre többet értettem meg belőlük.
Tehát ha valamiről le akarok beszélni valakit, akkor azt azért teszem, mert az tényleg nem működik. A múltkor az Anki kártyákkal kapcsolatban meg is indokoltam, miért nem jó az a mód, ahogy az illető szeretné. Ezek után ha valaki úgy dönt, hogy figyelmen kívül hagyja, amit írtam, lelke rajta; engem nem károsít meg vele, csak a saját idejét pocsékolja.
-
BonFire
veterán
A világ másik felére mindig is nagy hercehurca és zsebbe nyúlás. 24 órás, több átszállásos repülőutak, jet-leg, nem tudsz aludni, nem tudsz hol rágyújtani, őrzöd a cuccod stb. Nem egy nagy élmény. És csak maga a repjegy egy vagyon. Szállás meg hát na... Amilyen akad, de a szálloda az Japánban is drága, ott meg az otthonukban nemigen fogadnak turistákat, mert egérlyukakban laknak.
Kínába nem is lehet csak úgy odamenni, bár turistáknak nem annyira nehéz, de azért át kell verekedni mindenképp magad a bürokrácián, ha be akarsz oda lépni, hacsak egy utazási iroda meg nem teszi ezt helyetted.
Külföldi tapasztalatszerzésre Európa is elég nagy szvsz. Beszélnek benne minden világnyelvet, kínaiakat meg itthon is találsz.
Az angolok meg nem eszik olyan forrón a kását ezzel a Brexittel. Egyelőre azt se tudják eldönteni, hogyan is fogjanak neki. Mire ők kilépnek az Unióból, eltelik tíz év. És nem biztos, hogy az eus állampolgárokat nem fogják a jövőben is beengedni személyivel. Már pár évtizede megszokták, és csak saját maguknak csinálnának plusz adminisztratív feladatot. Ha meg majd mégis kell útlevél, akkor kiváltjuk, nem olyan nagy dolog az. Nekem is volt kettő régebben. Volt idő, amikor még Romániába és Szlovákiába is kellett. Egy okmánnyal több vagy kevesebb, főleg, ha tíz éven belül minden ilyen integrált kártya formátum lesz integrált chippel, akkor elfér.
-
BonFire
veterán
Lehet, hogy én is azért vagyok kevésbé hatékony, mert nekem az angol nem cél, hanem eszköz. Egy megkerülhetetlen és szerves része a mindennapi kommunikációnak, és lehet rajta tanulni, új ismereteket szerezni, informálódni, kitekinteni a világba, aggodalom nélkül, magabiztosan utazni, és a világon bárhol feltalálni magad a segítségével. Szóval jó az, ha van, de hacsak nincs egy vagy két tucat külföldi barátod, akikkel másképp nem, csak így tudod tartani a kapcsolatot, akkor itt, helyben, országon belül azért jól el lehet boldogulni a magyarral is.
Éppen ezért nem is szerettem, amikor a nyelviskolában tanulótársakat ajánlottak egymásnak. Két vadidegen ember, akikben nincs semmi közös, hogy motiválja egymást? Inkább language exchange oldalakon kerestem partnert, és ott is olyat, akit láttam, hogy közös az érdeklődés. Például egy holland srácot, aki egy metálbandában gitározik. Ez már jó alap volt. Ráírtam, hogy hellóbelló, látom zenélsz, én is zenélek, basszusgitározom, és lesz nálunk egy fesztivál a nyáron, nincs kedvetek lejönni Magyarországra? Elintézem. Rögtön volt témánk. Le is jöttek, és nem győztük őket pálinkával ellátni.
Van sok olyan barátom, aki folyékonyan beszél angolul, de ők magyarok, és magyarokkal minek gyakoroljak angolul? Sok felajánlotta, hogy gyakoroljunk, de magyarok lévén azt is megértik, amit elrontok, mert felismerik benne a magyar gondolkodási mintát. Egy külföldi meg nem. Úgyis átváltanánk egy idő után magyarra, tudom.
A leghosszabb ilyen nyelvcsere-kapcsolatom egy szlovák csajjal volt, ő magyarul tanult. De egy idő múlva lerázott, szerintem azt hitte, hogy rá akarok hajtani. Nem tehetek róla, én ilyen oldalakon is csak nőneműekre írok rá. Férfiakkal mit beszélgessek? Számomra férfi létemre mindig érdekesebb egy nővel beszélgetni. Ők viszont rendkívül tartózkodóak. Ötvenre ráírsz, abból 4-5 leráz különféle indokokkal (már van sok partnerem, nem kell még egy), marad 2, akik lelkesen benne vannak a dologba, aztán abból 1 már az első megbeszélt alkalommal se jelenik meg és nem is válaszol.
Nem könnyű nyelvi partnereket találni, pedig az volna a lényeg, hogy beszélgessünk. Így maradnak a fórumok, ahol közös érdeklődésű emberekkel merőben szakmai dolgokról beszélgetünk. Facebookon például Adobe Illustrator Helper nemzetközi csoport. Itt a Prohardveren is benne vagyok, de oda azért szálltam be, mert nemzetközi, angol nyelvű, és megvan a közös érdeklődés.
-
BonFire
veterán
Nem kotekedesbol mondom, de biztos van a billentyuzeteden ekezet, szoval ha magyarul irsz, jo lenne oket hasznalni, mert elegge faraszto kisilabizalni, mit akarsz mondani.
ON:
Egy konferenciabeszélgetés közvetítése azért hálátlan, mert az emberi füllel ellentétben a mikrofon nem szelektív. Ha tízen beszélnek egyszerre egy szobában és te ott vagy fizikai valódban, arra az emberre fókuszálsz, akivel beszélsz, a többit meg kizárod a tudatodból. Amikor viszont mikrofon közvetíti a hangot, akkor egy kvázi bábeli zűrzavart, egy zajmasszát kapsz. Az nem udvariatlanság, ha szólsz, hogy lehetőleg ne egyszerre beszéljenek, mert nem érted, nagy a zaj. Nyugodt lehetsz, magyarul se értnéd, ha felvennénk azt a hablatyolást, ami mondjuk egy kocsmában megy a háttérben.
A nyelvtani hibákon nem szoktak fennakadni az emberek, kiváltképp egy nemzetközi cégnél, ahol sok olyan munkatárs van, akinek nem anyanyelve az angol. Másfelől a cégnél a kommunikáció számít. Az, hogy az infó eljusson A-ból B-be. Ha nem érthető, vissza fognak kérdezni. Velem is előfordul, hogy duplán teszek valamit múltba, előbb a segédigét, aztán az igét is. Puff neki! Olyan is van, hogy az alany száma nem egyezik a tárgyéval. Elkezdem a mondatot "this" névmással, és mivel nem gondolom előre végig, előfordul, hogy a végén derül ki, hogy több dologra akarok vele utalni. Persze ha előre gondolkodtam volna, akkor "these" lett volna, de nem tudtam, hová fogok kilyukadni. Az anyanyelvünkön napjában több ezer ilyen hibát vétünk. Még itt is, írásban is előfordul, hogy alany-állítmány-tárgy ragozása eltérő a mondat elejéhez és végéhez képest. Olyan is van, hogy csak visszaolvasva veszem észre, hogy érthetetlen dolgot írtam. A saját anyanyelvemen, színjózanul.
Aztán eléggé meg vagyok vele szokva, hogy videóban szövegelek. Azok, mivel nem előre megírt szövegek, telis tele vannak hibával. Pedig több mint negyven éve művelem az anyanyelvem. Mégis. Az ilyen bakiknál vesszük észre (ha ráfigyelünk), hogy mennyire nem úgy beszéljük a nyelvet, ahogy írjuk. Mert ugye mondatokban kommunikálunk írásban, de élőszóban a legritkább esetben lehet eldönteni, hogy hol ért véget az egyik mondat, és hol kezdődött a másik. Erre akkor jössz rá, ha megpróbálsz feliratot készíteni egy spontán beszélgetéshez. Nincs eleje, nincs vége a mondatoknak. Félbe vannak szakítva, közben áttérve másik témára, annyi hibával, hogy egy nyelvtantanár sírógörcsöt kapna, ha kianalizálná. Az ilyen piszlicsáré dolgokon én nem szoktam fennakadni. Mert elvileg töltelékszavakat se lehetne használni, írásban nincsenek is. Nem láttam még a Guardianban vagy a New York Times-ban tele lett volna random "you know"- val meg "I mean"-nel egy-egy mondat.
Szerintem ezen ne görcsölj, mert csak meggátol a kommunikációdban. Márpedig úgy csiszolódnak le ezek az apró hibák, ha minél többet gyakorolja az ember a beszédet. Ez pedig hosszú folyamat; türelmesnek kell lenned magaddal szemben.
-
BonFire
veterán
Nem kizárt, hogy nem minden készségem egyformán fejlett.
Annyi baj legyen. Én csak amellett kardoskodtam, hogy az idegen nyelvet (bármelyiket) az első pillanattól fogva érdemes (lenne) a célnyelven tanulni. Van ilyen iskola is. Ha meg elmégy Oxfordba, ott se magyarul fognak neked magyarázni.Sose felejtem el, amikor életem első "rendes" nyelvkurzusa úgy tanította a Present Perfectet, hogy aljasul beleágyazta a passzív struktúrát is, és hosszú évek teltek el, mire rendbre raktam a fejemben, hogy melyik melyikhez tartozik, és hogy a kettő nem feltétlen jár kéz a kézben, bár nyilvan vannak átfedések, de ha ezt kezdőknél összekeverik, akkor abból semmi jó nem sül ki.
Aztán volt olyan kurzus, amely a phrasal verbeket úgy tanította, hogy egy ige – egy lecke. Tanuld meg a "take" vagy "get" igét a százhúsz vonzatával együtt egyszerre, úgy, hogy ne keverd össze őket. Évekkel később mondták, hogy pont fordítva kéne. Vonzatok szerint csoportosítva tanulni (ha már mindenáron batyuban kell prezentálni), tehát összegyűjtöd az "up"-os phrasal verbeket: make up, speed up, listen up, giv up, take up, get up stb. Ez így tényleg sokkal egyszerűbb és logikusabb, és az főigék teljesen eltérő jelentése miatt kevésbé valószínű, hogy összekeverjük őket.
A harmadik hajmeresztő dolog a szódolgozat. Elég sokat olvasok, most van egy kábé 9000-re becsülhető passzív szókincsem, amit felismerek és megértek, ha más mondja, de nem használom őket úgy, hogy eszembe jussanak maguktól. Főleg nem kontextustól függetlenül. És az iskolában aszerint kapod az érdemjegyet, hogy hogy teljesítettél a szódolgozaton. Ha valaki jó magolós típus, az rövid időre hatékonyan be tudja pakolni a rövidtávú memóriájába azt az anyagot, amit dolgozatíráskor számonkérnek. Viszont két hét múlva abból semmi nincs, ha nincs áthelyezve a hosszútávú memóriába.
Szóbeli felelet érdemjegyre pedig minden, csak nem motiváló. Főleg, ha csak egy kettest sikerül összenyökögni a nebulónak, de hát mitől lenne ötös, ha a nyelvet nem a beszéden keresztül tanítják? Még azokban az iskolákban is (nem nyelviskola, hanem általános vagy közép-), ahol anyanyelvi tanár van, ott is legtöbbször csak a passzív hallgatás van. A tanár előadást tart, magyaráz, a tanulók meg hallgatják.
-
mike1334
veterán
Az angol és a német eléggé hasonló, lévén mind a kettő a germán nyelvcsaládba tartozik. A nyelvtanukban is sok közös van, Michel Thomasnak van is egy nyelvi kurzusa (audiobookban elérhető), ami pl ezzel indít, rámutat hasonlóságokra, hogy az angol anyanyelvűek könnyebben nekifogjanak
-
BonFire
veterán
„Azert ne tegyel ilyen altalanosito kijelenteseket. Emberfuggo, hogy ki mit hogyan tanul konnyebben.”
Ahogy az is, hogy hogy lehet legkönnyebben összezavarni az embereket! A táblázatos magolás az egyik legjobb módszer erre. Ha nem akarod, hogy két szót, amit könnyű keverni, összekeverjen, arra a legjobb módszer, ha időben is elszeparálva tanítod, mert az egyik már készséggé vált, mikor találkozik a másikkal. Tehát itt nem elsősorban arról van szó, hogy mit hogyan csináljunk, sokkal inkább arról, hogy hogyan NE csináljunk. Sosem kevertem a dessert-et a desert-tel, az accept-et a except-tel, a lose-t a loose-zal, mert jelentős időkülönbséggel tanultam őket. Mások meg keverik. Miért? Mert az orruk alá nyomtak egy táblázatot, hogy ezeket jól véssék a fejükbe, nehogy összekeverjék. Naná, hogy összekeverik! Mint amikor azt mondják, hogy nem szabad a mumusra gondoli, mert akkor megjelenik.
Lehet, hogy pont a te elméd különbözik az átlagemberétől és a fejlettebb elemzőkészséged révén képes vagy táblázatokból tanulni, de nagy számú ellenpélda azt mutatja, hogy ez nem kifejezetten célravezető.
Félreértés ne essék. A táblázat igen hasznos, ha valamit gyorsan ki akarunk keresni belőle, mert akkor a rendszerezés miatt könnyen megtaláljuk az infót. De ne az legyen a tanulásunk alapja! Ez pont olyan, mintha a könyvtárban úgy akarnád az általános ismereteidet bővíteni, hogy ABC-rendben olvasod el a könyveket.
-
-
BonFire
veterán
A legtöbbje simple pasttal kifejezhető. Az indító mondatok szoktak tartalmazni némi present perfectet, de ebben az esetben volt egy folyamatban lévő múltbéli cselekmény (még általános iskolába jártam, amikor), amit én past perfect continous-ba raknék, mert a cselekmény megelőzi az őt követő tagmondatban szereplő egyszerű múltbéli cselekményt.
I had been going to school when there was the Esperanto World Congress in Budapest.
Mérget nem vennék rá, hogy ez így helyes, sokszor mellényúlok a folyamatos igeidőkkel, de úgy gondolom, az iskolába járás egy elég hosszú folyamat, amely még nem ért véget, amikor a kongresszus megrendezésre került.
A függő beszédet még egyelőre kerülgetem.
-
b0bcat
addikt
Me'g altalanos iskolaba jartam, mikor Budapesten volt az eszperanto vilagkongresszus. A radioban volt egy riport rola, ahol felsoroltak a nyelv elonyeit. Arra gondoltam, hogy ha ez igy van, hulyek az emberek, miert nem tanuljak meg. De rajottem, hogy en is egy vagyok ezen emberek kozul... ez annyira megmaradt bennem, hogy alt.iskola es gimi kozotti nyaron egy konyvbol megtanultam, es kesobb egyetemistakent me'g nyelvvizsgat is szereztem belole.
Itt sehol semmi előidejűség nincs. Egyszerű múlt idő végig.
A riporter megkerdezte az eszperantistak egyik vezetojet, hogy gondolta-e volna Zamenhof 100 evvel ezelott, amikor a nyelvet megalkotta, hogy ennyi idovel kesobb is meg konferenciat tartanak rola? A valasz az volt, hogy nem, de nem azert amit a riporter gondol, hanem azert, mert azt hitte, addigra az eszperanto annyira hetkoznapi lesz, hogy nem lesz ertelme konferenciat tartani rola.
Itt meg sima időegyeztetéseket kell használni a függő beszéd miatt.
-
b0bcat
addikt
Ez a csoportbontásosdi a legtöbb helyen katasztrofálisan szokott végződni.
Az én gyermekeim iskolájában például a leggyengébb csoportnak van a legkevesebb órája, míg a legerősebbnek a legtöbb. 
De maga a csoportbontás alapja is a legtöbbször teljesen elhibázott. Majdnem minden iskolában, ahol tanítottam és csoportbontás volt, ennek az alapja mindig valamilyen - a feladatra gyakorlatilag alkalmatlan, általában karikázós - teszt volt, amelynek eredményeképpen abszolúte nem azonos tudású emberek kerültek a különböző csoportokba (miután a karikázós teszten elért eredmények - a tippelgetésnek köszönhetően - általában köszönőviszonyban sem voltak a valós tudásszinttel).
Bár a Honvédségnél még ügyesebben oldották meg: először kitöltettek egy tesztet mindenkivel, majd ezt figyelmen kívül hagyva a rendfokozatok alapján tették be őket csoportokba.
-
BonFire
veterán
Éppen ezért nem lenne szabad 2-3 főnél nagyobb csoportokban dolgozni. Amint te is látod, nincsenek ultimate módszerek, mindenkinek ki kell tapasztalni, mi fexik neki a legjobban. Most olvastam egy srácról, aki például él-hal a szavak magolásáért. Fura szokás, de ilyen is van.
Rendszerezni természetesen kell, de a legtöbb iskolai tankönyv egész egyszerűen nem elég terjedelmes ahhoz, hogy minden leckénél felsoroljon több száz példamondatot. Van egy cucc, Kreatív Angol a neve. Abba ha belepillantasz, meglátod, milyen hosszú egy lecke, ami köré rendszerezve van a tudás. Van egy szólap, ami 2 A/4-es oldal. Aztán van egy szólap magyarázó, ami szintén több oldalon magyarázza azokat a kivételes kifejezéseket, amelyek annyira különböznek a magyartól, hogy magyarázatra szorulnak. Aztán jön a nyelvtani összefoglaló. Utána jön oldalakon keresztül a példamondat. Állító, kérdő, tagadó, kérdve tagadó. Mindegyikbe vagy 20–25 mondat. Igen. Ilyen mennyiségű anyaggal már lesz rálátásod az adott leckére.
Viszont ezek mellett nélkülözhetetlen, hogy beszélj, és magyarról fordíts angolra. A nagy csoportokban pont az a baj, hogy a legmagabiztosabbak magukhoz ragadják a szót, és nem is engedik el, a bizonytalanabbak meg szépen csendben maradnak ott a háttérben. A tanár feladata lenne, hogy a csendeseket is szóra bírja, ez azonban nagy csoportban, főleg tinik között lehetetlenségnek tűnik, mert ha a tini valamit cikinek érez, azt juszt se fogja csinálni, főleg akkor nem, ha minden hibáért húszan röhögik ki egyszerre.
Az ilyen gyakorlásokat, mekegést-makogást nem kell hallania még apunak vagy anyunak sem a másik szobából. Nem megnyugtató. Kell valaki, akivel szemtől szemben beszélhet, aki komolyan veszi és nem neveti ki, ha hibázik.
-
b0bcat
addikt
"miert azt mondjak, hogy mult ideju alak?"
Mert így hívják. Meg úgy is, hogy második alak. De ez miért fontos? Ezt az alakot kell abban a szerkezetben használni, és kész. Ott nem jelent múlt időt, mert együtt áll az "if"-fel.
Azt gondolom, hogy nem érdemes az ilyen miérteken gondolkodni, mert csak elveszi az időt és az energiát a valóban fontos dolgok (a tanulás) elől.
(Sosem érdekelt, hogy miért "apple" az alma, és miért nem valami más. Így mondják, és kész. El kell fogadni.)Egy másik angolos topikban már volt korábban egy vita erről a "logikátlanságról". Amit nem látsz logikusnak, az nem biztos, hogy azon a nyelven nem logikus. Vegyük például a függő beszédet. Magyar szemmel nézve totál baromságnak néz ki, de ha megérted, mire jó, és megtanulod, akkor már természetesnek tűnik.
-
b0bcat
addikt
"gondolom ennyi ev utan hasznal a papagajmodszer jelenseg is"
Rengeteg gyakorlás után kifejezés szinten is megragad egy csomó dolog az ember fejében (olyanok pl., hogy adott szituációban mit és hogyan kell mondani, az igeidőkre is értve ezt), és végeredményben senki nem fogja megkérdezni, hogy melyik módszerrel sikerült a helyes kifejezésmódot megtanulni.
"De most tenyleg, miert mondjatok a feltetelesekre, hogy mult?"
Az ott - most ugyebár a második típusról beszélünk, annak is az "if"-es oldaláról - nem múlt idő a jelentését tekintve, hanem csak az igét kell múlt idejű alakba tenni. Nem mindegy!
Ahogyan pl. a "might" is csak a múlt idejű alakja a "may"-nek, ám jelentésben gyakorlatilag egyenértékű vele (és magában jelenre vagy jövőre utal).
-
b0bcat
addikt
Esélyesnek tartom, hogy azért van gondod a mai napig az igeidőkkel, mert soha senki nem magyarázta el őket neked rendesen.
Sokan járnak ebben a cipőben.Nálad magyarázat lehet erre továbbá az is, hogy először németes voltál. Ott sincs 12 igeidő...
Az az érdekes amúgy, hogy bár a magyarban hivatalosan csak 3 igeidő van, valójában vannak olyan nyelvi eszközeink, amelyekkel olyan szemléleteket tudunk kifejezni, amelyek az angolban külön igeidőként működnek.
Azt kell megérteni, hogy az angolban elsősorban az időhatározó mondja meg, melyik igeidőt kell használni. Ha tehát megjegyzed ezeket, valamint a legtipikusabb eseteket, majd ezeket alaposan begyakorlod, akkor éles helyzetben már rögtön a megfelelő igeidő fog eszedbe jutni.
Én bátran úgy tanítom az igeidőket, hogy alaposan kivesézzük magyarul a jelentésbeli fimomságokat, és ez jól látszik működni a diákjaim nagy többségénél.
-
BonFire
veterán
Ez így tényleg értelmetlen, de én például még ha idiómát is tanulok és nem értem a logikáját, megpróbálom részekre bontva megérteni. Aztán vagy sikerül, vagy nem. De ha foglalkozom vele egy kicsit, akkor már könnyebb megérteni. Mondok egy példát.
He is head and shoulders above the rest. – Ez körülbelül annyi jelent, hogy valaki sokkal különb a többieknél. No de miért pont ez a kifejezés, mi neki a gyökere? Ha elképzelem, hogy van egy tömeg, és abban a tömegben egy olyan magas ember, aki nem csak egy fejjel, de még a vállaival is kimagaslik a többi közül, akkor máris megtaláltam az idióma forrását. És a kimagaslik igét mi is használjuk hasonló értelemben. Így például máris pofonegyszerűvé vált az egyébként randomnak tűnő szóhalmaz.
Természetesen nem minden idiómát lehet így analizálni, de én azt tanácsolom, hogy ha valaki ilyenbe fut bele, próbálja meg kiszótárazni a szavakat, nézze meg, milyen kontextusban milyen jelentést hordozhatnak, és sokat ki lehet így logikázni, és ez már ad egy gondolatmankót, aminek segítségével már szinte meg is jegyezted azonnal.
Az Urban Dictionaryt szoktam például egy-egy idióma értelmezéséhez használni, mert általában megpróbálja elmagyarázni a szólás eredetét.
-
BonFire
veterán
A papagáj módszer, vagy másképpen nevezve a shadowing abban áll, hogy van egy átiratod a szövegről, és a hanganyaggal együtt olvasod fel hangosan. Igyekszel leutánozni minden hangsúlyt. Aztán ha már megy kívülről, akkor papír nélkül. Mindazonáltal az könnyen belátható, hogy csak szimpla elismétléssel nem azok a területek aktiválódnak az agyban, mint beszélgetéskor. Hallás után kis gyakorlattal bármilyen érthetetlen szöveg elmondható érdemi tanulás nélkül.
Ami fejleszt, az az aktív beszélgetés. Amikor van egy téma, amit előad a tanár vagy előadó, aztán a témával kapcsolatban kérdéseket tesz fel a tanulóknak, és nekik válaszolni kell rá a tudásszintüknek megfelelően. És először nem az a cél, hogy kerek, hosszú, kacskaringós, és nyelvtanilag helyes választ adjon. Hanem az, hogy megtanulja azonnal megérteni a kérdést és rávágni egy válasz. A válasz lehet néhány szavas is: „Yes, he did. No, she hadn't.” Majd később fokozatosan fog bővülni automatikusan, ahogy fejlődik a tanuló: „Yes, he did. He did what he asked for. No she hadn't. She hadn't met him before.”
Ez nem túlságosan elvont, vagy alternatív, vagy kísérletezős módszer, mert itt a tanár elmagyarázza, mit jelentenek az új szavak és szófordulatok, amelyeket az előadásában használt. És ezeket gyakoroltatja be. Gondoljunk csak egy iskolai olvasmányra. Van benne 10–12 új szó, de mindegyik csak egyszer vagy kétszer, és a szöveg nem túl hosszú. Sokkal jobb lenne, ha csak 5–6 új szó lenne, de számtalanszor előfordulna, és az olvasmány kibővülne egy kicsit hosszabbra. Korántsem kellene annyit magolni.
Sokan elmondják, hogy az a jó tanár, aki keveset beszél, téged viszont annál többet beszéltet. Mindenképpen rá kell venni a tanulót, hogy aktív részese legyen az órának. A papagáj-ismétlés, a shadowing nem aktív, passzív. Be lehet vele tanulni egy rakás olyan szöveget, amiből egy szó nem sok, annyit sem értesz. Nem lehetetlen. Tapasztalatból tudom, hogy amikor még egyáltalán nem tanultam angolt, akkor is énekeltem már külföldi előadók dalait. A dalszöveg le volt írva, én pedig a kiejtést megtanultam a hangzóanyag alapján. Nyilván voltak benne hibák, mert nem tudtam, itt-ott miért van elharapva néhány szó, de 95%-ban hűen vissza tudtam adni, noha egy szót sem értettem belőle. Viszont egy előnye ennek is volt. Az akkor megtanult szövegben a szavak visszaköszöntek, amikor évekkel később elkezdtem angolt tanulni, és ezek a szavak épültek be a legmélyebben a tudatalattimba. Szóval azért ez sem volt teljességgel haszontalan, de persze így nem lehet megtanulni a nyelvet. Csak utánzással kizárólag.
Bocs a hosszú hsz-ekért, nem tudok röviden írni!
-
BonFire
veterán
Nem volt célom a provokáció, nem azért írtam ide. Véletlenül tévedtem ide, de már mindent leírtam, amit a témával kapcsolatban érdekesnek találtam megemlíteni.
Abból, amit te leírsz, abból én csak annyit szűrök le, hogy te német tagozatosként minden voltál, csak nem átlagos tanuló. Általában nincs nyolc óra egy héten idegen nyelvből. A tagozatos osztályok nyugodtan sorolhatók azokba a kivételes csoportokba, amelyeket felsoroltam.
Többet meg nem szűrök le, mert leírtál mindent. A németet szeretted, az angolt meg utálod. Azon csodálkozni ezek után, hogy a német jobban megy, több mint meglepő. Az lenne a furcsa, ha fordítva lenne.
A tutit nem itt és nem mi mondjuk meg. Szubjektív tapasztalatokat osztunk meg. De azt is meg kell érteni, hogy egy tanár nem tud elfogulatlanul beszélni azokról a módszerekről, amelyekben nyakig benne van. Nem kell összeesküvés-elméleteket csinálni, egyszerűen csak torzítja a látásmódot, ha valaki foglalkozásszerűen tanít. Én hobbiszinten vagyok zenész, és nem is vagyok képes semmiféle zenei produkciót nem „szakértő” zenész füllel hallgatni. Ha valami megragad, sokkal jobban megragad, mint a nem zenészt, és ami nem tetszik, abba általában technikai szinten tudok belekötni. Nem szándékosan, rá van az agy trenírozva. Szóval nehéz objektívan szemlélni. Én azért írtam le a fenti dolgokat, mert engem az iskolában semmire (és ezt szó szerint kell érteni) nem voltak képesek megtanítani. Amit ma tudok, azt mindent magamtól tanultam. Vagy apámtól, anyámtól, nagyapámtól, baráttól, szakiktól. Egyetlen olyan iskolai tantárgy nincs, amelyből hasznosítható ismeretanyagom lenne. Nincs ilyen. Bár minden nap számoszlopokkal és számkódos azonosítókkal dolgozom, nem tudok két darab kétjegyű számot összeadni. Még az ujjaimon sem. A tízes átlépés nehézségeket okoz (értsd, akit gondolkodóba ejt, mennyi 6+7). Amiben jó vagyok, azt mind magamtól tanultam. Az írást és olvasást is. Meg ami éppen érdekelt. Ennyi a lényeg. Amire motivált vagy, az ragad rád, azt megtanulod, és nem is felejted el egykönnyen. Ami meg nem érdekel, azt bemagolod, levizsgázol, és elfelejted. Nagyon kíváncsi lennék, hogy mondjuk 4 évvel az érettségi után az utcáról összeszednének embereket, és a feladat az lenne, játsszuk azt, hogy érettségin vagyunk! Ki mire emlékszik? Nincs felkészülés, nincs átismétlés. Egyszer sem. Mert arra vagyunk kíváncsiak, hogy a hosszú távú memóriába mennyi információ raktározódott el. Persze, hogy tétje is legyen a dolognak, és az emberek ne vicceljék el, lehetne egy díja, mint valami versenynek. A legjobban vizsgázó értékes díjat kap. Így mindenki összeszedné magát.
Persze ez nyilván csak gondolatkísérlet marad, mert nem áll módomban ilyen kutatásokat végezni, pedig roppant kíváncsi lennék a végeredményre.
-
b0bcat
addikt
Mindenki máshogyan tanul.
Az egyik ember egyenesen igényli a szabályok magolását, míg a másik rosszul van tőle. A végeredmény szempontjából azonban mindegy, hogy hogyan jut el az ember oda.Az is kétségtelen, hogy nem magát a szabályt kell tudni, hanem azt a gyakorlatban kell tudni használni. Ennek meglátásom szerint az a menete általában, hogy eleinte a szabály segítségével "legózza össze" a tanuló a helyes mintát tartalmazó mondatot, majd idővel - több vagy kevesebb gyakorlást követően - megjegyzi magát a mintát.
Azzal is egyetértek, hogy célszerű példamondatokat megtanulni (száraz szabályok ill. szerkezetek helyett vagy mellett), mert azokat könnyebb felidézni.
A táblázatokkal szerintem az a gond, hogy a legtöbben nem tudják, hogyan kell olvasni azaz értelmezni őket, pedig borzasztó hasznosak.
-
attiati
veterán
pár hónapja találtam rá, és nekem nem is kérdés, hogy melyik a legjobb online szótár:
http://hu.bab.la/
Szövegkörnyezetben hoz rengeteg példát a keresett szóra, és szakmai (jogi, gazdasági....) témákban is otthon van.Illetve a szoftveres (hangos)szótárak közül sem kérdés, hogy melyik a legjobb.
Itt egy comparative review a piacon kapható szótárakról.
Az abszolút győztes pedig: Longman Dictionary of Contemporary English. Imádom, hogy van benne british és american hangos kiejtés. (segyúl vs. szkedzsöl ) Van hozzá egy külön front szoftver, ami rettentően meggyorsítja a működését (mert ez volt az egyetlen gyenge pontja).ezt meg most találtam:
hu.forvo.com
Különböző országokból származó civil emberek kiejtésével lehet meghallgatni a szótárból a szavakat.
Rengeteg nyelven.
. Ellenkezőleg, én azt mondtam, a tanuló maga jöjjön rá tanári irányítással a nyelvtani összefüggésekre, akkor jobban megmarad a fejében az új ismeret. A tanuló erre képes. A nyelvtan igenis megérthető, megtanulható. Igen, gyakorolni is kell. Mi csak annyiban vitázunk itt, hogy milyen mértékben és milyen módszerrel tanítsunk. Én azt mondom, ne szedjük le a nyelvtant a szövegértésről, a hallásértésről, íráskészség fejlesztéséről, hanem mindent összefüggéseiben tanítsunk.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
hogy magyaroschan mondjam... 
Új hozzászólás Aktív témák
- Lenovo ThinkPad P15 Gen 1 Tervező Vágó Laptop -50% 15,6" i7-10750H 16/512 QUADRO T1000 4GB
- Lenovo ThinkPad P15 Gen 1 Tervező Vágó Laptop -50% 15,6" i7-10750H 16/512 QUADRO T1000 4GB
- Boya BY M1/AV Jefe TCM-100 lavalier mikrofonok
- Mantona Luis Retro kamera hátizsák fekete
- 2db Sony 128GB Uhs-II/U3/V90 és 1db Kingston 256GB Uhs-II/C10/V90
- iPhone 13 Pro 128GB Gold -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3963, 100% Akkumulátor
- BESZÁMÍTÁS! ASUS H510M i7 10700 16GB DDR4 512GB SSD RTX 3060 Ti OC 8GB Zalman Z1 PLUS ADATA 600W
- Bomba ár! Toshiba Portege R930 - i5-3GEN I 4GB I 320GB I DVDRW I 13,3" HD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- Hutt C6 ablaktisztító robot / 12 hó jótállás
- BESZÁMÍTÁS! LENOVO Ideapad Gaming 3 notebook - R5 5600H 16GB DDR4 256GB +1TB SSD nVidia GTX 1650 4GB
Állásajánlatok
Cég: ATW Internet Kft.
Város: Budapest
Cég: BroadBit Hungary Kft.
Város: Budakeszi