- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
- Brogyi: CTEK akkumulátor töltő és másolatai
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Mr. Y: Motoros sztorik #06
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- Magga: PLEX: multimédia az egész lakásban
- bambano: Bambanő háza tája
- vrob: Az IBM PC és a játékok a 80-as években
Új hozzászólás Aktív témák
-
user112
senior tag
Sziasztok.
A frissítővel kapcsolatosan tudnátok segíteni.
Eddig ott volt a tálcán, jelezte ha volt frissítés és el is indult, ha rákattintottam.
Mos eltűnt. Ha a menüből rákeresek, akkor "Újból bekapcsolja az ikont ha nincs jelenleg elérhető frissítés" szerű szöveg jelenik meg. Ha kiteszem a tálcára, akkor is ez jelenik meg, de nem csinál semmit, pedig zöld. -
Frawly
veterán
Ezeket nem használom, de simán lehetséges, és nem az MX Linux hibája. A Wine pl. minden disztrón asszociálja a .jpg fájlokhoz a Wine Internet Explorert. Ez a frissítési mechanizmus hibája, hogy defaultra állítja a társításokat.
Szerencsére én ebbe már nem futok bele, mert nem használok GUI fájlkezelőket, csak terminálosakat, azokban meg a configfájlban van lerögzítve, hogy milyen kiterjesztés (én így hívom, noha Linux alatt nincs kiterjesztés) mivel nyíljon meg, és nem GUI, X, freedesktop társítások alapján kerül ez eldöntésre.
A megoldás az lenne, ha a csomagkezelő érzékeli, hogy frissítésről van csak szó, akkor a társítást állító scriptet nem futtatja le, csak első telepítéskor.
-
Azt a rohadt...........
Felrakom a VSCode-ot és asszociálja magát a könyvtárakhoz... a Vivaldi meg a kép file-okhoz... Megáll az ember esze...
-
Frawly
veterán
XP alatt is megy az AHCI. Csak telepítéskor vagy F6-tal kell beadagolni neki a SATA/AHCI drivert, vagy nLite-tal beleintegrálni az XP telepítőjébe, és akkor megint jó vagy, kiírod Rufus-szal az XP telepítőt egy USB pendrive-ra és már mehet is az XP install, ha erre lenne szükség (pl. retró játékokhoz). Akkor nem kell semmit IDE-be állítgatni. Vagy feltelepíted IDE módban az XP-t, és telepítés után trükközöd ki az AHCI módot. Megvolt ennek anno is a kulturált módja, csak sokan lustaságból meg hozzá nem értésből inkább átnyomták IDE-re és többet rá se néztek, pedig azóta Win7-10-et használnak, meg Linuxot. Elfelejtették, mert ha SSD, IDE módban sem tűnik lassúnak, szekvenciális értékekben nem olyan nagy veszteség, csak randomban, meg a HDD erősebbek kapar AHCI nélkül.
Igaz Linux alatt elve nem kaparnak a HDD-k, talán még IDE módban sem, mert annyival jobbak a linuxos fájlrendszerek, nem töredeznek, mint az NTFS, meg a kernel cache-elése is jobb, így sokkal simábbak a fájlműveletek, talán még a Linux kernel ütemezője is pótolja valamennyire az NCQ ütemezését. Engem anno meglepett, mikor Linuxra váltottam egy régi laptopon (igaz eleve bekapcsolt AHCI mellett), hogy XP alatt a HDD ilyen kapargó seekhangot adott, Linux alatt, meg csak a HDD LED villogott, fülem odatartottam, és hangtalanul működött a HDD, sima állandó motorhangon felül nem volt semmilyen seek-hang, meg kaparás. De ez teljesítményen is látszott, nem a szekvenciális átvitelen, abban nem volt nagy különbség, hanem pl. mikor sok random művelet van, pl. nem indexelt partíción kerestem valamit Total vagy Double Commanderben, ~40 ezer fájl között hosszú percekig kapart a HDD XP-n, Linux alatt ugyanaz a Double Commander átnézett ~200 ezer fájlt pár másodperc alatt, olyan gyorsan pörgött a fájlszámláló, hogy nem bírtam elolvasni, hangtalanul tette a dolgát a HDD, az állam kerestem a földön, hogy milyen megdöbbentő különbség, hogy lehet ezt így is. Ugyanaz a laptop, ugyanaz a bűn lassú 5400 rpm-es SATA laptop HDD volt benne, valami 160 gigás Hitachi-borzalom. Bootideje is durván jobb volt a Linuxnak. Ezt nem értik a Win Pistik, hogy a Linuxnak nem az a lényege, hogy nem kell érte fizetni, hanem ugyanazon a hardveren sokkal jobban fut, nincsenek b*zi MS technolgóiák miatt durva overheadek, nem kell állandóan vírusirtónak meg mindenféle MS service-nek futnia a háttérben, a kernel hatékonyabban használja az erőforrásokat, nem kell mindenféle driverrel szerencsétlenkedni, az user dönti el mikor frissít, az egész sokkal simább, nagyobb szabadság, megbízhatóbb, eltörés-mentesebb. Ja, tanulni kell hozzá, meg 1-2 progi helyett másokat megszokni, workflow-n kicsit módosítani, de elengedhető a Windows, ha valaki nem balfék.
Ugyanez volt az atomos EEE-PC netbookon is, mikor még azon toltam, Win7-XP használhatatlanul lassú volt rajta, Arch Linux LXDE-vel meg ugyanazzal a Pale Moon-nal egész használható sebességgel futott rajta, annak elég volt a szűkös 1 GB RAM is. Windows alatt csigalassú volt az egész gép, még XP-vel is, HDD csak kapart összevissza, meg swap-hegyekbe futott a történet állandóan, pár napig bírtam, szedtem is le, hogy csak nyekkent.
-
F34R
nagyúr
Nalam egy PC van szoval nem kellett csak ezen atallitani.. Ebbe ugye nem mehet Nvme csak sima sata SSD, most hogy igy mondod meg a Windows Xp-n neztem az AHCI-t es azota nem valtottam, mert jo mukodott. Mondjuk most mar sok ertelme nem is volna neki hogy IDE-ben menjenek.
-
Frawly
veterán
Rád már nem fog a léc lecsapni, mert átállítottad
Remélem az összes gépen. Csak azoknak adok ez alól felmentést, akik NVMe SSD-t használnak, és nincs a gépben semmilyen SATA, M.2 SATA, mSATA meghajtó, se SSD, se HDD, vagy csak egy SATA ODD. NVMe eszközöknek mindegy, mert nem a SATA vezérlő hajtja őket, nem ismernek sem AHCI, sem IDE módot, nem kell nekik külön TRIM sem. SATA ODD-nél meg mindegy, nem az lesz a szűk keresztmetszet, annak megint mindegy milyen módban van hajtva. Mindenki másnak suhanni fog a léc.Windowsos emberkéknek nehezebb átállítani, bár a Vista óta két egyszerű trükk van rá, egy csökkentett módos meg egy registry hackelős, ezek egészen Win10-ig bezárólag működnek. Linuxon simán átállítható a BIOS-ban, következő bootkor már a kernel detektálja a lemezvezérlő módját. XP és régebbinél van az, hogy nehéz lemezvezérlő módot váltani, lehetséges, de nehézkes, érteni kell hozzá, INF fájlokat átírogatni, csökkentett móddal trükközni.
Az is igaz, hogy 2020-tól inteles lapokon nincs már IDE mód, egyes modern AMD lapokon már 2017 óta nincs. Pl. az én MSI Mortar B450-es AM4 lapomon (valami 2018-as vagy 2019-es lap) már nincs IDE mód. Inteleseken 2020-tól már Legacy/CSM BIOS boot sincs, AHCI módban sem.
-
Frawly
veterán
Tapasztalatom szerint a Linuxnak mindegy szokott lenni, hogy AHCI vagy IDE. Mindkettőt jól kezeli. Általában pont ez a csapdája, hogy sok v1.0-ás felhasználó még egy régi Windows-verzió (XP) driverproblémája miatt egyszer átállította IDE-re a SATA vezérlőt, aztán úgy felejtődik évtizedekre, és a SATA meghajtók, főleg SSD-k nem futják ki azt a teljesítményt, amit tudnának.
Pl. az AHCI-ben a SATA2-től kezdve ott az NCQ, ami 32 fájlműveletet tud sorakoztatni, összevonni, ami pl. megnöveli az I/O teljesítményt. Persze, gyengébb, mint az NVMe 65536 sorlimitje, de mégis csak valamennyire párhuzamosítja a műveleteket. Az IDE mód nem támogat kötegelt feldolgozást, minden művelet lineárisan egymásután végrehajtódik. Ez már HDD-knél is baj, mert az NCQ kíméli a HDD-t is, hiszen több összevonható lemezműveletet összevon egy olyan műveletbe, ami azonos fejmozgással végrehajtható, így pl. ha a fej egymás után lévő, sorban álló fájlműveletekkel érintett szektorcsoportok felett suhan el úgy is, akkor ezeket soron kívül végrehajtja együtt a vezérlő, így a fejnek nem kell összevissza ugrálnia, meg visszapozicionálgatni minden egyes művelet előtt, hanem egy végigpásztázás közben hatékonyabb csokorban hajtódnak végre a műveletek, ez kisebb mechanikai terhelés a HDD-nek, kevesebb zajjal, melegedéssel, fogyasztással jár. SSD-nél meg főleg a random lemezműveletek párhuzamosítása miatt kell ugyanez.
IDE módot csak akkor használunk, ha valami retró OS csak ezt támogatja, vagy valami régi AMD-s lap, amiben még olyan szutyok SATA vezérlő van, ami nem támogat AHCI/NCQ-t, vagy támogat, de a spéci vezérlő miatt a SSD TRIM nem támogatott.
Ez most házi feladat is lesz, minden PH-s linuxos bemegy a BIOS-ba, és szépen megnézi a SATA vezérlő beállításait. Ha megtudom, hogy valaki 2020-ban még linuxosként IDE móddal szenved, azt elpicsázom léccel. Nem ilyen erotikus, pajkos fiú voltam jelleggel, hanem rohadt nagyon sózok a seggére, ha kell, a léc is élére lesz fordítva. Szól ez ubyegonnak is, nem érdekel a HP BIOS, meg hogy a Mentás Cinmanó jól fut IDE-módban is.
Ennél már csak a régi lapokon lévő IDE mód volt rosszabb, mikor még a láma felhasználó az UDMA módot sem kapcsolta be, hanem PIO0 módban ment az egész, és minden intenzívebb fájlműveletkor a proci beállít, mint a szög.
-
Frawly
veterán
Azt egyébkét is átváltod, MX-Linux nélkül is IDE módra. Ezért én emberek fejét szoktam levenni, mikor meglátom, hogy 2020-ban még IDE módoznak. Az IDE mód a BIOS-okban csak legacy okból van meghagyva, ha valaki olyan retro/legacy OS-t futtatna, amihez nincs AHCI/SATA driver. Az újabb alaplapokról már le van hagyva az IDE mód, az én 2018-as MSI Mortar B450-es Ryzen lapomon már nincs is IDE mód. Most 2020-tól pedig az Intel vezette be, hogy az új alaplapokon nincs Legacy BIOS / Legacy boot sem, nem csak hogy IDE mód nincs. Tehát már ki van kényszerítve az UEFI, UEFI/EFI boot, GPT, AHCI/SATA-mód.
Aki meg legacy rendszert akar futtatni, megteszi virtuális gépben vagy emulátorban.
-
cigam
titán
A cikkben is említett vcard opciót próbáltad?
- vcard=on - engedélyezi az automatikus videokártya-kezelést
- vcard=off - kikapcsolja i az automatikus videokártya-kezelést
- vcard=menu - a videokártya kezelési menüjének megjelenítése
Megkísérel megoldást találni a dual / hibrid videokártyás rendszerekkel kapcsolatos problémákra, aminek gyakran fekete képernyő az eredménye. -
Frawly
veterán
Ehhez a vagy a 440-es LTS driverág való, vagy a 435-ös (nem LTS), elvileg MX-hez jobb lenne az LTS. Azt nem tudom, hogy ezt az MX honnan szedi, a saját tárolóiból vagy a Debian Busteréből, és hogy hogyan hívják ezt a csomagot abban a tárolóban, amit használ.
Meg kell hozzá az xserver-xorg-nvidia-video (hacsak nem Waylandet használsz, akár KDE, akár Gnome, akár valami kisebb waylandes WM formájában), firmware-misc-nonfree csomagok is. Bár erős a gyanúm, hogy jó az a driver, amit feltettél, és nem azzal van probléma, hogy a rendszer ne látná a kártyát, hanem nem tud váltani Intel GPU-ról NV-re, ehhez meg valami Bumblebee vagy mi a rák kell, ilyen GPU-k közötti kapcsolgatásban nincs tapasztalatom, nem tudok benne segíteni.
-
-
cigam
titán
Továbbá az MX-nek nem sok köze van a debianhoz az apt csomagkezelőn és a deb csomagformátumon kívül.
ad1.
X Linux relies on the excellent upstream work by Linux® and the open-source community, deploying Xfce4 as Desktop Environment on top of a Debian Stable base.ad2.
debian-stable-updates.list
# Debian buster Updates
deb http://ftp.us.debian.org/debian/ buster-updates main contrib non-free
debian.list
# Debian Stable.
deb http://ftp.us.debian.org/debian/ buster main contrib non-free
deb http://security.debian.org/ buster/updates main contrib non-free
#deb-src http://ftp.us.debian.org/debian/ buster main contrib non-free
# Multimedia Stable.
# Use to install libdvdcss2 and codecs.
#deb http://www.deb-multimedia.org buster main non-free
#buster backports
#deb http://deb.debian.org/debian buster-backports mainEz alapján én a nagyon sok köze van kifejezést használnám...
sh4d0w
Passz, nincs nVidia kártyám. Az nVidia illesztőprogram-telepítő nem működött? -
zoltanz
nagyúr
-
Felküzdötte már valaki az nV drivert?
-
Frawly
veterán
Ezt így nem is írtad, csak áradoztál, hogy a cégek komolyak, azért komoly disztrót használnak, mivel az a tuti. Ehhez én hozzágondoltam, hogy a systemd is alap meg király. Közben meg magad sem ilyet használsz. Mondom, ezzel nincs is semmi baj, tisztán látni sose késő, meg váltani. Szóval egy pozitív dolog összességében.
Továbbá az MX-nek nem sok köze van a debianhoz az apt csomagkezelőn és a deb csomagformátumon kívül. A Debian egy systemd only disztró, systemd-hez fordított, systemd-re dependelő csomagokkal. Persze ez semmit nem von le az értékéből, hogy honnan volt eredeztetve valami.
Bár annyiból neheztelek azért rád, hogy szegény Poettering megdolgozik a homed-vel, erre mind váltotok systemd-mentes rendszerre, így kinek írja szegényke? A végén már csak ő meg ubyegon fogják használni
-
Erre mondják, hogy sose nyomd fullba...
Elsőként mindjárt a systemd topic: idézd, ahol azt mondtam, mekkora király... Előre szólok, sok tartós tejre lesz szükséged.
Másodszor: azt sem állítottam, hogy a "hipszterdisztróknak" nincs létjogosultságuk, ellenben te említetted, hogy a corporate szektor mekkora begyöpösödött, hogy ott csak enterprise Linuxot használnak. Otthonra nem is kell SAP és egyéb üzleti szoftver, nem is állítottam ilyet.A hsz-ed ismét bebizonyította, hogy képtelen vagy értelmezni, amit olvasol. Nem egyszer történt már meg veled ezen a fórumon.
Még annyit szerényen hozzáfűznék: az MX egy Debian, annyira hipszter...
-
Frawly
veterán
Na, fene, micsoda pálfordulás. Pár hete még a másik topikban oltogattál le, hogy a kövek alatt élek, meg az ilyen Arch és MX-féle hipszterdisztrók nem corporate/enterprise kompatibilisek, mert nem megyen’ rajtuk a SAP, meg nem mennek Nextclouddal, meg a systemd is milyen király, mert szabványos. Na, mindegy, nem késő sose észhez térni, üdv a klubban. Várjuk ubyegont is, neki még kell pár év, mire kiért a mint-es ködből és beérik nem annyira mainstream disztrókra. Ez tényleg évek lesznek nála, ő nem csak a homed-t fogja élvezni, de a Xorgd, meg a etcd, meg egy csomó mindent.
Egyébként ez volt Luke Smith YouTube-rel is. Pár hónapja ott osztotta mindenkinek az észt, hogy ne fenyegessük halálosan Poetteringet, meg tulajdonképp nincs baj a systemd-vel, meg möhöőő, aztán mostanra szép sunyi módon ő is váltott systemd- mentes Artix-ra. Ja, valóban nincs baj vele, azért tartott ő is ki mellet. Csak bántani nem szabad, mert a polkorrektség a fő, adjuk inkább simit a buksijára. És itt most nem az zavar, hogy váltott, mert szíve joga, hogy ki mit használ, de akkor előtte ne szónokoljon nyilvánosan, hogy így meg amúgy, hanem álljon ki gerincesen, hogy akkor az volt a véleménye, most megváltozott, tévedett, beismeri, váltott. Nem lenne vele semmi baj.
-
Noh, én is kihajítottam a Debiant, MX ment a helyére. A systemd-s baromságok után nem volt kedvem megvárni a homed-t is.
-
Frawly
veterán
Az a helyzet, hogy pedig a systemd init-es része nem lenne túl rossz alapvetően, gyorsan bootol, gyorsan állít le. A gond a többi részével van, hogy egy komplett mini OS, a kernel és az userspace között, és már rég túllépett azon, hogy csak egy initrendszer legyen (átvett már mindent, eszközkezelés, hálózatkezelés, biztonság). Egy nagy bloat valami lett, amire ráadásul minden dependel is. Ez benne a gáz.
REST szerverrel nem volt még dolgom, de engem egyik initrendszer sem zavar, ami nem systemd. OpenRC-vel is ugyanolyan szépen be lehet konfigurálni mindent, és sokkal egyszerűbb, és kevesebb erőforrást is eszik. Igazából akkor jó egy initrendszer, ha transzparens, észre se veszed, hogy van, egyszerűen csak minden működik, nincs az útban, nem ütközöl bele korlátozásokba.
-
zoltanz
nagyúr
Ha valaki Kernel-t akar váltani, megoldható az is az MX csomagtelepítővel:
atiX: Kevés javítást tartalmazó fél-nyers (fél kernel-vanilla)
Debian: több javítást tartalmazó kernel.
Liquorix: Alacsony késleltetésű kernel, sid Debiat "rt" (realtime)
Mondjuk nem sok haszna van a frissebb Mesa, firmware-linux csomagokkal nélkül. -
#137
Claude Leon
senior tag
Claude Leon
senior tag
elteszem ezt a cikket..
-
Egyébként meg ne hogy azt hidd, hogy az MX számodra furcsának tűnő dolgai amiatt vannak mert nem systemd-s.
Dehogy, nem emiatt gondoltam én furcsának az MX-et, rosszul fogalmaztam biztosan akkor. Ne feledjük, hogy a 6 év első x évében jó pár tucat disztrtó használtam én is a systemd előtt, akkor se tűnt fel, hogy az nem systemd-s, utána se tűnt fel, hogy most már azok, kivéve az említett dolgokat, mint a services meg egyéb apró változások.
Egyébként meg ezzel a windowsos gondolkodással nem hülyének akarlak nézni vagy bántani, de amiket most a legutóbbi időben felhoztál, az mégis a wines gondolkodásra emlékeztet. Felhívtam
Hülyének titulálhatsz bármikor, az nem zavar túlzottan, én is nézek időnként hülyének másokat és említést is teszek eme tényről szofisztikáltan. De ez a wines gondolkodás kicsit erős volt.
Nem is emlékszem már a 6 évvel ezelőtti Win7-re.....Neked azért tűnik ennyi minden furcsának, mert túlzottan hozzászoktál az egyféle Mint, egyféle Cinnamon koncepcióhoz.
Ebben lehet valami, szoktam is emlegetni, hogy jó ideje csak felrakom a Mint Cinnamont és használom, bár belegondolva ez nem is tűnik annyira rossz dolognak. Mrt ugye mi van, ha pont ez a célja a galád Minteseknek? Én meg ugye várom évek óta, hogy a sok áldozat, akinek a gépére felraktam, hívjon, hogy jajjjmicsináljon most, de nem hívnak. Szóval jó ez így.
Most mivel valami teljesen eltérőt szeretnék és nincs már MX-em, másik topikról beugrott, hogy Winx-et rakok fel. Ez nektek is jó, mert benneteket tuti nem foglak kérdezgetni, Winx topikosokat meg főleg nem.
Ugye systemd-mentes oprendszer kell most, márpedig a Winx is az! Szedhetem is szét a 850 EVO-s pendriveomat.....
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#133
üzenetére
De, nagyon helyes, hogy ilyen problémákba beleütközöl, meg kérdezel, legalább ezekből is tanultál valamit, az fstab működése, TRIM függetlensége az initrendszertől (ami tény, nem haterség kérdése), stb.. Már emiatt volt értelme MX-ezned, azt kell mondjam. Ha mást nem is tanulsz belőle, már pedig fogsz, akkor már megérte, tágította a látóköröd. Nekem most ugyanez van a Gentoo-val.
Egyébként meg ezzel a windowsos gondolkodással nem hülyének akarlak nézni vagy bántani, de amiket most a legutóbbi időben felhoztál, az mégis a wines gondolkodásra emlékeztet. Felhívtam csak rá a figyelmed, hogy ez hozzáállásbeli hiba.
Egyébként meg ne hogy azt hidd, hogy az MX számodra furcsának tűnő dolgai amiatt vannak mert nem systemd-s. Nem emiatt, a systemd-s disztrók is elég különbözőek, egy Fedora, Arch, Ubuntu egymástól is különbözik, nem csak a csomagkezelő változik, hanem egy csomó megoldás, default beállítás. Neked azért tűnik ennyi minden furcsának, mert túlzottan hozzászoktál az egyféle Mint, egyféle Cinnamon koncepcióhoz. Emlékszem, hogy neked 2 éve már az furcsa volt, hogy van, amelyik disztrón nincs fent default a mesa, GPU driverek, linux-firmware.
Azt tudnád még hány ilyen dologra jönnél rá, hogy ha megnéznél más DE-ket, más WM-eket, terminálos megoldásokat, stb.. Akkor jönnél pl. rá, hogy mi a baj a systemd-vel.
-
a TRIM-nek megint nincs összefüggése az initrendszerrel.
Annak sincs, jól van. No de mivel én nem vagyok annyira nagytudású, mint ti systemd haterek, bizony engem az is eléggé összezavart meg ez a mostani dolog is. Ez van/volt, 1bites Windowsos gondolkodással mire megy az ember? Persze így még tovább tudatlan maradok, mert ugye attól nem biztos, hogy tisztábban fogok látni, ha a kérdésemre az a válasz, hogy hülyewindowsos gondolkodású meg, hogy ugyanúgy, mint eddig......ha tényleg ugyanúgy kéne valamit megoldani, mint eddig, akkor tényleg megkérdezném!? (ez is egy quasi hülyének nézés)
zoltanz kolléga legalább próbált konstruktívan segíteni, de ti +1 kollégáddal csak értetlenkedtek. No mindegy, én megpróbáltam megismerni egy systemdtlen disztrót. Nem sikerült. Persze a pszichológiai metodikát ismerem, hogyan kell megágyazni egy témakörben való érdeklődésnek, no majd legközelebb. Se.
-
Frawly
veterán
Kösz szépen, tudni már tudtam róla mindent, ami nekem kell belőle, nincs is vele problémám. Ennek a noauto opciónak sok értelme nincs, de valóban létező lehetőség. A kollégát is csak egy # jellel bevezetett disztrókészítői komment zavart meg, mert nem ezt szokta meg más disztrókon.
@ubyegon: a TRIM-nek megint nincs összefüggése az initrendszerrel. Annyi távolról van, hogy a systemd-s disztrók ezt tipikusan fstrim service-szel oldják meg, de nem mindegyik, az Arch-on pl. az fstab discard paraméter a default. Fstrim-et be lehet ütemezni bármilyen initrendszeren (ha más nem cron-ban), meg bármilyen initrendszeren lehet discard mount fstab paramétert is használni. Gentoo-n nincs default, ott mindent neked kell beállítani, illetve ez Archon is opció, ha az fstab-ot nem genfstab scripttel generálod le.
Azt viszont megértem, hogy systemd-nélküli disztrót használni sok év systemd-zés után furcsa lehet. Nekem is az Gentoo-n az OpenRC furcsa volt, bár könnyen szokom, mert a jóhoz könnyű hozzászokni, egyszerűen felüdülés használni, annyira egyszerű, annyira nincs az útban. Pedig sysvinittel kezdtem linuxozni, de az olyan régen volt, hogy sok mindent elfelejtettem belőle.
De igazából csak a bootkor induló szolgáltatásokat érinti az initrendszer, systemd-től különböző initrendszeren más paranccsal kell hozzáadni az induló szolgáltatásokat, szélsőséges esetben config fájlba beleszerkeszteni.
-
Az FSTAB szerkesztgetéssel elvagyok, ha nagyon muszáj, akár saját magamnak is linkelhetek, de mivel itt annyi szokatlan dolog volt, gondoltam rákérdezek, így is tettem.
Az fstab mindenesetre nem automount. Pont az a lényege, hogy fix mountolást tesz lehetővé, már a boottól kezdve. Míg az automount meg ideiglenes, amíg csatlakoztatva van az eltávolítható meghajtó a géphez.
Kár, hogy csak most szólsz, mert én 6 éve automount-ra használom. Mivel, ha nem rakom be ide a meghajtót, akkor manual csatolás van, gondoltam, ha boot után nekem az FSTAB elvégzi ezt a feladatot, akkor auto mount-nak nevezem, egyébként, hogy a ragyába kéne neveznem?
Pont ilyen volumenű dolgokba szoktak a Windows userek is belekötni.
Szerintem nem lehet itt párhuzamot vonni, akárhogy is győzködsz, hogy ugyanolyan idióta vagyok, mint a WIndózerek.
Egyébként nem értem ezt az egyszerűsített felfogást, mivel anno is teljesen megváltoztak alapdolgok, mikor systemd-re tértek át disztrók, akár gondolhatunk itt az SSD fstrim ütemezés kezelésére is, mivel ezt ismered. Akkor miért annyira qrva meglepő, ha én azt hiszem, hogy mivel rég láttam systemd nélküli disztrót, azt hittem, valami szintén alapvető dolog megváltozott?
Nyugtass meg, hogy végre megérted, miért is kérdeztem, amit kérdeztem! Ha most sem, akkor tényleg feladom. Bár az is igaz, hogy én vagyok a marha, hogy nem a Látóasszonyok topikjába írtam inkább.
Vagy akár a Kezdő topikba beírt 149 db FSTAB-ra szűrt hozzászólásomban is találnék választ, ha annyira akarnék, de azt hittem valami alapvető változás volt MX-ben.
automount tényleg más, csak hogy neked is igazad legyen. Ettől még így fogom hívni az FSTAB csatolást, mivel funkciója szerint az.
-
csendes
addikt
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#128
üzenetére
De, szerintem kérdezz. Annak ellenére, hogy nem használok MX-et, egy csomó mindenben akkor is lehet tudok segíteni. Pl. ebben az fstab-os mókában tudtam volna.
Egyébként még mindig azt érzem, hogy nem valódi kérdéseid vannak, csak lehúzni próbálod. Amivel még mindig nem lenne olyan nagy baj, de olyan felszíni dolgokba próbálsz belekötni, hogy mi van az fstab-ban.
A legtöbb disztrón azért egyforma az fstab, mert az elejére szoktak írni kommentben néhány segítő megjegyzést. Egyfajta rövidített használati útmutatót, meg egy példát. De ez nyugodtan ki lehet törölni az elejéről. A lényege az fstabnak az 6 darab, tabbal elválasztott adatoszlop, sorokra bontva.
Pont ilyen volumenű dolgokba szoktak a Windows userek is belekötni. Nem ott van az ikon, nem úgy néz ki, más almenübe van eltéve valami beállítás, mindjárt jön a mérgelődés, hogy semmi nem ott van, szutyok az egész. Közben meg csak az új rendszer egyetlen bűne, hogy nem az, amit ők korábban megszoktak.
Ezt az automountos adatvesztésed sajnálattal hallom. El nem tudom képzelni, hogy egy automount hogy okozhat adatvesztést. De még ilyenkor is áll az sajnos, hogy a többszáz giga adatod nem egy megoldás miatt veszett el kizárólag, hanem mert nem volt róluk biztonsági másolat.
Az fstab mindenesetre nem automount. Pont az a lényege, hogy fix mountolást tesz lehetővé, már a boottól kezdve. Míg az automount meg ideiglenes, amíg csatlakoztatva van az eltávolítható meghajtó a géphez.
-
Nem tudom mikor raktál fel MX-et utoljára, nekem most volt fenn pár napig. Előtte az összes eddigi disztró FSATB-ja pontosan ugyanúgy nézett ki, ez most nekem kicsit meglepő volt és rákérdeztem, mivel szinte minden teljesen más, így nekem nem tűnt akkora baromságnak megkérdezni, mint említettem, anno veszett oda párszáz giga adatom idióta automount megoldás miatt. Ennek qrva kevés köze van ahhoz, hogy nekem tetszik-e az adott disztró vagy nem, ami így megszívatott, az épp tetszett. Azt meg, hogy ki mit vesz támadásnak és egyáltalán hogyan állnak emberek xy kérdezőhöz, hadd ítéljem meg én, szokott sikerülni. Meg tudom majd magamnak is válaszolni a kérdéseimet, de mint említettem, inkább egy üres meghajtón próbálgatom, mivel Te ugyan próbálsz érdemi választ adni, de életedben nem láttál MX-et, Debian alapú disztrót is max kisdedóvós korodban. Azért köszönöm. Feleslegesen nem nagyon irkálnék ide többet.
Mellesleg volt egy szintén nagyokos disztró, aminél nem figyeltem és minden más particiót kinyírt, ami út nem érdekelte. Ez meg az előbb említett dolog késztetett arra, hogy kérdezzek, gondolván vannak itt olyanok, akik használták már és tudnak is konkrét választ adni. Gondolom én sem segítek senkinek, ezért én sem kapok segítséget. Csak hát így meg idiótaság ide bárkinek is írnia, hogy ő használja, mert ugye a fórum/topik profilja nem a magamutogatás, hanem a segítségnyújtás. szerintem
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#123
üzenetére
Miért ne lenne szabad bármit feltenni, meg kérdezni? Ez nekem még mindig durcizásnak tűnik részedről.
Természetesen az fstab minden disztrón ugyanaz. Ez az udev-es figyelmeztetés csak egy komment az fstab fájl elején. Nagyon gyépéseknek írják oda, hogy nem állandó jelleggel csatolt külső meghajtót ne az fstab-ban csatoljon, mert arról az udev meg gvfs meg hasonló megoldások gondoskodnak komplett DE-s rendszereken. Mivel ha valaki külső meghajtót belegányol az fstab-ba, akkor az egyrészt szuboptimális, másrészt, ha bootkor nincs épp csatlakoztatva, akkor bootképtelen lehet tőle e rendszer.
De az fstab tartalma teljesen szabadon szerkeszthető, lényegében egy üres fájl, azt adsz hozzá, amit akarsz. Megjegyzésben akár Arany János összes verse is hozzáadható, nem lesz relevanciája a működésre nézve. Attól még ugyanúgy lehet csatolni benne mindent, ahogy a többi disztróban, /dev/eszköznév, UUID, PARTUUID, LABEL alapján is, te választod meg a mount opciókat is.
Ha megnyugtat, az általad annyira utált Archon, Gentoon üres fájl alapból, annyira üres, hogy magától létre se jön a /etc/fstab. Annyi a különbség, hogy Arch alatt van genfstab script, ami a már felcsatolt meghajtók alapján megírja neked, de nem kötelező használni, szerkesztheted kézzel is. De Minten, Ubuntun is azt adsz hozzá csatolásnak benne, amit akarsz, akár még a gyári default kommenteket is kitörölheted belőle. Általában a kezdőbarátabb disztrók belefűznek néhány soros kommentet, mert a kezdőket elriasztaná, ha csak egy üres fájl lenne vagy néhány hieroglifának tűnő techno-bla-bla sor lenne benne.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#117
üzenetére
Nem vesszük támadásnak. Nem baj, ha vannak kérdéseid, meg az sem baj, ha az egész MX végül nem tetszik. Amiket eddig írtam, csak azért jegyeztem meg, mert próbáltál túlzottan saját szemszögből mindenkire általánosítani.
Egyébként, mivel Debian alapú az MX, épp úgy kell mindent csinálni rajta. Egyedül a szolgáltatások indítása nem olyan, mivel nem systemd-s.
A magyar nyelvű fórumokat már sürgősen el is felejtheted. Van a PH meg a HUP és kifújt. Ezeken meg nem sok ember használ MX-et. Mindenképp angol nyelvű oldalakon kéne tájékozódni. Sajnos ez ilyen műfaj, jobb angolból táposodni, ha Linuxszal mélyebben akarsz foglalkozni, meg sok disztrón áthoppolni. Legvégül minden problémára lelhető megoldás a Debian, Arch, Gentoo Wikijeiben.
-
anorche1 Winx-ről áthozott módszerét alkalmaztad? Végül is a FF az itt is csak ugyanaz majdnem! Örülök, ha legalább ilyen általános dolgok előbányászásával tudtam segíteni!
Mindjárt le is tesztelem ezt a módszert én is
MX......ja már UbuMate 20-on. Rájöttem, hogy nekem olyan disztrót nem szabad felraknom, ahol nekem kell kérdeznem, mi hogyan működik.
(talán a népszerűségem miatt ven ez) 
Érdekes ez a Mate, mindig hullámzanak a sorok itt a PH-n. XFCE is szokott hullámzani, ha jól rémlik, az a tegnapi MX 19-en nem volt.....most már késő megnéznem, nem tudod milyen kompozitort használ?
-
Még te tanítottad nekem, de íme:
Már megérte akkor!
Köszi!
Amúgy magával a tartalmi résszel elbogarásznék, amit nem tudtam, az az, miként és hová szerkesszem MX-nél az auto mount-ot, de akkor csak ez az egysoros FSTAB zavart meg, meg az uDev-re való hivatkozás. Mivel itt annyira minden más, én meg tudatlan systemd-s disztró user vagyok......
Így akkor már tiszta, nyugodtan szerkeszthetem az FSTAB-ot. Szóval köszi, majd megnézem ha kijön az MX 20, jó lett volna most kipróbálni.egörg
Itt ezek a megoldások nem segítenek?
Nekem a FF kieg autoscrollos megoldása jobbgombbal mindenütt egész jól bevált. Ha egerezek egyáltalán, mostanában tapipadot használok, mert döglenek az egerek középső görgői a sok beillesztés-től.
-
zoltanz
nagyúr
válasz
ubyegon2
#119
üzenetére
Még te tanítottad nekem, de íme:
sudo blkidMegnézem a partíció UUID-jét amit be akarokrakni auto csatoláshoz.
Mondjuk ezt írja rá:UUID="368C274E8C270847"A számbetű kódot beleszerkesztem
/etc/fstab -ba két helyre:UUID=368C274E8C270847 /media/username/368C274E8C270847 ntfs noatime,nosuid,nodev,nofail 0 0Megcsináltam, hogy rendesen,gyorsabban görgessen az egér e szerint.
[link]
Az a gondom, ha betölt egy lapot bármilyen kicsit scroll-ozok leugrik a lap aljára, azután már jól megy. Köszi! -
Azt meg hogy? Nincs is fstab? Vagy mi a difi?
Anno a grafikus sudo használata változott, amit addig megszoktam, de ez itt off lenne.
Mindegy, ha nincs ötlet arra, itt hogyan működik az auto csatolás, majd egyszer tesztelem az MX-et, ha lesz üres meghajtóm, Debian alap egyszer kísérletezéskor újrakezdte az összes meglévő torrentemet tölteni, mert rutinból csináltam a beállításokat. Úgy meg nem látom értelmét egy új rendszer kipróbálásának, ha nem ugyanazokat a lépéseket alkalmazom, mint az összes más disztrón. Kár érte, mert épp kezdett érdekelni, hogyan működnek benne a dolgok. Ha nem drágultak még nagyon az SSD-k, egyszer rendesen kipróbálom az MX-et is. Ez most kicsit rövid teszt lett.
-
Kicsit rossz, hogy minden kérdést támadásnak vesztek, mert most ahogy elkezdem belakni, jönnek sorban a kérdéseim, ami szerintem épp ebben a topikban lehetne jó, ha minden lépés szóba kerülne. Lehet nem értitek, de valóban azért raktam fel, hogy amit tapasztalok vagy nem értek, azt megosszam egy ezzel foglalkozó írás hozzászólásiban. Szerintem kifejezetten érdekes lett volna, de ez a wines flame légkör......
Tényleg csak én gondoltam, hogy mindent részletekbe menően ki lehetne itt tárgyalni?
Ez az MX csomagtelepítő érdekelt volna, ami pkexec alapú, de közben van Synaptic is.....na jó, hagyom a fenébe, majd rájövök, mi miért van. Azt hittem egy ennyire népszerű disztróval kapcsolatosan sokakat érdekelnek a részletek is. Azért köszi ezt a lightosabb segítőkészséget is.
Utolsó kérdésem, tudtok olyan fórumot, ahol foglalkoznak az MX-szel magyar nyelven? Sajna a saját fóruma......
-
Értem, köszönöm. Az értelemszerű, hogy ezt a sort így írom be, csak abban nem voltam biztos, hogy hová......
Ez zavart meg...
Sajnos ez az összes disztróban rész már nem igaz mert totál másként kell egy ideje az Ubuntu alapúakban is auto csatolást szerkeszteni. De akkor lehet ebbe az egysoros fstab-ba szerkeszteni, értem. Akkor majd megoldom.
(Szóval az FSTAB tartalmi részével tisztában vagyok még mindig, azt nem tudtam, hogyan és mit szerkesszek az auto mount-hoz.)
-
Felraktam újra az aktuális verziót, első lépésként egy particiót csatolnék, megnéztem a cat /etc/fstab kimenetét, de ott említ annyit, hogy uDev valami.....hogyan tudok ebben a disztróban particiót csatolni? MX Linux fórumon How to Automount Partitions in MX címen lévő topikból őszintén megmondva semmi nem derül ki.
Ebből kéne kihámoznom a lényeget?
Writing udev rulesElakadtam sajna már itt az elején, de nem azért raktam fel, hogy bárkivel tovább vitassam, mennyire kezdő disztró ez......
(eddig még sehol nem találkoztam csak az fstab szerkesztéssel, ha auto mount-ot akartam csinálni)
-
Apollyon
Korrektor
-
Apollyon
Korrektor
Nem igazán érzem, hogy visszalépés lett volna.
Arch + i3wm után Debian + i3wm volt 3 évig. Aztán utóbbiról váltottam "MXfce"-re.
A negatívum, hogy egerésznem kell, meg jobb kedvelem a terminálos kinézetet, amúgy meg minden másban jobb az xfce.
Persze nem marad ez, mert agyfrászt kapok néha tőle, ha az ember egyszer ráérez a tiling wm-re, már egy DE se lesz elég jó.Jah, terminátoros wifikből a wicd-curses-t használtam, mert az állt legjobban kézre, meg nézett ki a legjobban. Azonban elég bugos volt, pl. eldobta néha a kapcsolatot, amire egyébként is elég nehezen csatlakozott fel. Ja meg a max sebesség se nagyon volt meg, csak ilyen 2-3 MB/s, hiába volt 100-as a net. Meg az sem számított hogy mind előre konfigolt cucc volt, sebaj.
Valszeg az lesz, hogy visszarakom az i3wm-et és felrakom mellé ezt a gnome-os networkmanager appletet, ami most itt xfce-n is van, ez kiválóan működik.
(#95) zoltanz
"Használsz backports-ot is vagy csak a stock Debian? (esetleg más tárolókat?"Egyedül a signal messenger tárolóját adtam hozzá, a többi maradt a default.
így néz ki e:
Itt kicsit másképp van, mint debianon, többféle repo van egyszerre, így gyakorlatilag több csomag áll rendelkezésre alapból. Bár itt is nagyrészt mindenből terminálos megoldásokat használok, szóval tök mindegy. -
De, kezdőnek is lehet baja systemd-vel.
Ezt ugyan leírod önigazolásképpen, de annyira semmilyen alapja nincs, de ha tudsz példát meghallgatom.
A sok bootopció szerintem is felesleges bele, de nem tragédia, hogy benne hagyták. Megint olyanon csámcsogsz, amin nincs értelme. Csupa olyan dologgal jössz, ami valójában nem hiba, meg a használhatóságból nem vesz le semmit.
Bocs, hogy nem csámcsogok én is már évek óta a bloat meg a systemd fogalmak körül. Amúgy kezdők esetén kifejezetten rossz az a sok opció, ha nem is a boot előtt, de a telepítő segéd beállításai kifejezetten nem kezdőbarátok, könnyen bejelöl a user olyat, amiről azt sem tudja, mire való.A rendszer meg kampeca.
Egyszóval meg kell értened neked is, hogy bárki is a célcsoport, az nem a kezdő csoport, az tuti.
Emiatt olvastam pár helyen értetlenkedést, mert nem értik miért használják ezt a kezdők, de engem nem zavar, csak gondoltam ha valami felmerül bennem nagyon Manjaro specifikus, azt a Manjaro topikban kérdezem meg, így is tettem párszor, ha Mint specifikus kérdésem van, azt a Mint topikjában teszem fel. A hiba ott van a fejemben, most már látom, hogy a kifejezetten MX specifikus kérdésem itt tettem fel. Elnézést, ha ezzel itt zavart okoztam volna.Most jut eszembe, kifejezetten kerülni is akartam itt a hozzászólást, érthető okokból, de nem sikerült, mivel nulla konstruktivítást tapasztalok itt, nem is örvendeztetlek többet téged sem.
Valahogy olyan savanyú uborka feelingje van így a topiknak, ha csak körbeugrándozni lehet, azt meg nem sokan teszik. Te meg vagy rakd fel vagy Gentooozz tovább. -
csendes
addikt
-
Frawly
veterán
rc.conf-on az OpenRC-t érted? Ha nem kell systemd, Arch vonalon az Artix-ot érdemes kipróbálni. Esetleg ha nem feltétlen Arch vonalhoz ragaszkodsz, akkor Void, de ott állítólag kevés a csomag a tárolókban. De ez az MX Linux is alternatíva lehet simán, ha az előbbi kettő nem jön be, és még a Devuan előtt valami mást is ki akarsz próbálni.
-
csendes
addikt
Ez egy olyan dolog szerintem, hogy miután az ember kipróbálta az első húsz-ötven-száz disztrót, utána kicsit ellustul. Örülök, hogy sikerült elindítani az eszmecserét. Arch/Fedora/Mint/Ubuntu négyes mellé még nem kaptam kedvet feltenni. Ha valaki az Arch Linux-ba az rc.conf-ot visszahozná, azt azért kipróbálnám.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#104
üzenetére
De, kezdőnek is lehet baja systemd-vel. Nem mindennapos, de előfordulhat. Nekik akkor most van egy opciójuk. Nem kötelező vele élni, de aki akar, annak hasznos, hogy van.
A sok bootopció szerintem is felesleges bele, de nem tragédia, hogy benne hagyták. Megint olyanon csámcsogsz, amin nincs értelme. Csupa olyan dologgal jössz, ami valójában nem hiba, meg a használhatóságból nem vesz le semmit. Ez ilyen, minden rendszernek megvan a maga furcsasága, attól függően, hogy a disztrókészítők mire esküsznek. Mert ők is emberek, elfogultak, egyéni preferenciájukat teszik bele. Pont ez a bajom a Minttel meg a többivel is, hogy nagyon más a preferenciájuk, emiatt lett nekem használhatatlan, persze ez nem jelenti azt, hogy másnak is az. Pedig én is Minttel indultam, és anno nagyon szerettem, meg voltam vele elégedve, nem bántam meg, hogy azzal kezdtem. Támogatom őket is, mert jelentős népszerűsítő munkát végeznek, tényleg felhasználóbarát a cuccuk, csak én elmentem már mellette fejlődésben, nagyon átalakult az évek folyamán a felhasználásom, de ez egy természetes folyamat linuxozáskor. Általában senki nem az első disztróján és DE-jén marad, amivel kezdett.
-
megkérdőjelezed a használhatóságát mások számára is.
Ez nagy marhaság, de neked nem javasolhatom az értő olvasást, mint valakinek a Kezdőben, neked magát az olvasást javaslom, mert gyakorlatilag nem olvasod, legfeljebb nagyon kis szeletét annak, amire válaszolsz.
Egy betűvel nem kérdőjeleztem meg a használhatóságát, legfeljebb a célcsoportját firtattam, mert a sok örökölt plusz opció sem a kezdőknek sem a haladóknak nem kell bele. Ettől még teljesen jó és használható, nem is írtam, hogy nem az. Más kérdés, hogy mivel Debian alapú, totál kezdőknek nem ezt javasolnám.
De aki mondjuk Windowsról jön, vagy másik kezdőknek szóló disztróról, ahol elege van a systemd-ből, akkor simán ajánlott bepróbálni az MX-et szerintem.
Erről a baromságról is leszokhatnál már, hogy kezdő disztrótól valaki azért jön át MX-re, mert elege van a systemd-ből, ezerszer leírták már sokan, hogy a kezdőnek nincs fogalma sem arról, milyen init rendszer fut a disztrója motorháza alatt. Mint ahogy Te is pár hete fedezted fel, hogy ez nem systemd-s, úgy kezdőknek sem ez volt a döntő, ha tudták mi az egyáltalán, ha nem. Én is csak a múltkor olvastam, pedig már évek során felraktam párszor.
De már ezt a célcsoport dolgot is kiveséztük, egyszerűen benne maradt az Antix alapból. Szerintem feleslegesek bele, főleg a boot során a millió kernelopcióból egy random merítésnyi, de ettől senki nem fogja használhatatlannak találni. Azt írtam viszont a régebbi MX-ről, hogy az install helper enyhén értelmetlen opciókat tartalmaz kezdők számára, de ezt is csak azért írtam, mert erőltetted, hogy ez kezdőknek való. De újra kérdezem, ha ez a topik MX-ról szól, akkor itt nem lehet ilyesmiről írni, amit én írok? Akkor hol a nyamvadt ragyában lehet?
Tényleg csak annyit lehet írni egy céltopikban, hogy húdesuper? -
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#102
üzenetére
A baj nem azzal van, hogy neked nem tetszik, hanem hogy értetlenkedés köntösébe bújva kötözködsz, megkérdőjelezed a használhatóságát mások számára is. Mondom, nem akarom az MX-et védeni, nem is használom. Nekem elvből is szimpatikus, amit csinálnak, úgyhogy támogatom, de nem használom. Nem képmutatás, de nekem visszalépés lenne egy full extrás DE-s mainstream disztró. Magamnak sokkal jobbat faragok. De aki mondjuk Windowsról jön, vagy másik kezdőknek szóló disztróról, ahol elege van a systemd-ből, akkor simán ajánlott bepróbálni az MX-et szerintem.
-
Ha ennyi mindent nem értesz benne, akkor nyilván nem te vagy a célcsoport, és nem neked csinálják. Ha nem szimpatikus, nem használod. Azt senki nem állítja, hogy most dobd a Mintet és feltétlenül az MX-et használd.
Már említettem, hogy semmi bajom nincs vele, egyszerűen amikor anno felraktam, mindig megfogalmazódott bennem ez a célcsoportos kérdés, de még soha nem tettem fel sehol. Most már van egy quasi MX topik, de itt se tehetem fel ezt a kérdést. Értem.
Az a bajom az ilyen céltopikokkal, hogy megjelenik az írás és ha valaki nem azt írja, hogy húúúúdekafa, hanem megkérdez valamit, hogy ez miért van...... á hagyom inkább a fenébe. Jókor jössz ezzel a ro beírásoddal, mert épp ma akartam felrakni, hogy a tapasztaltak alapján itt majd tudok kérdezni.
-
zoltanz
nagyúr
"Nézd meg anno is mit hepajoztak az XP userek a támogatás megszűntekor, meg most is mennyi ember vergődik, hogy pont ma szűnt meg a Win7"
Igen, annyiban más, mire XP elavult lett az MS előállt valami normálisabb OS-szel addigra, a Win7-tel. Ma ilyen nincs nem is lesz Win7 után. Én is problémamentesen használom első számú rendszerként a Linux-ot 4. éve. Mondjuk én mindig is tanultam, foglalkoztam Linux-okkal, Bsd-kel.
Ha nem lenne iPhone csak retrozni, játszani indítanám a Wint. Sajnos ennek a legjobb a terméktámogatása. Valamint kompakt méretben nincs nagyon más. -
Frawly
veterán
Ha ennyi mindent nem értesz benne, akkor nyilván nem te vagy a célcsoport, és nem neked csinálják. Ha nem szimpatikus, nem használod. Azt senki nem állítja, hogy most dobd a Mintet és feltétlenül az MX-et használd.
Ezt a hány kilós ember mit visz fel hasonlatodat teljesen sántának érzem. A bloat rendszerek is ugyanannyi memóriafoglalásból oldják meg ugyanazt a feladatot. Abban igazad van, hogy egy pálcika WM-es, minimalista rendszeren is megeszi a böngésző ugyanazt a 700 megát. A különbség annyi, hogy a nem bloat rendszeren nincs betöltve egy csomó lib, hanem mikor indul a böngésző, akkor töltődik be minden szükséges lib, Gtk, vagy Qt, meg egy csomó minden. A bloat rendszeren meg ezek már eleve nagy részben elő vannak töltve valamilyen formában, mert már fut olyan sallang, ami használja őket, így a böngészőnek már kevesebb dolgot kell a memóriába töltenie, a shared libeket tudja használni, amit más programot töltöttek be, pont ezért shared, mert több alkalmazás is használhatja ugyanazt, nem kell minden egyes újabb progival még egyszer betölteni. De ezt az érvedet nem tudom elfogadni, hogy a bloat böngészőknél mindegy mennyire bloat a rendszer. Igen, azoknál mindegy, mert mindenképp bloatak. De ha épp nem fut böngésző, meg a kis késleltetésre, gyors programindításra, gyors bootra, stb. akarsz menni, akkor a minimalista rendszer verhetetlen.
De ugyanez van a progik függőségeinél is. Nem az a baj, hogy egy programnak van 2 függősége, vagyis ez is baj, mert ebből is tölt be libeket, de itt most nem ezt akarom feszegetni. Szóval van 2 függősége. Aztán ezeknek is lesz majd 2-2 függősége, meg azoknak a függőségeiknek is lehet. Így hízik exponenciálisan a függőségi fa. Tudom, még erre is azt mondod, hogy oké, nem érdekel, van sok GB szabad lemezterületed, memóriád. Ez oké is, de ha sok csomag van fent, akkor sok frissül, több minden törhet el egy frissítéskor.
Így ami nagyon minimális program, az általában nem csak hogy nem foglal sok memóriát és gyorsan indul, de gyorsan fel is lehet tenni, nem tölt el magával sok csomagot, nem hizlalja semennyire a függőségi fát, nem frissül miatta állandóan sok csomag, és mivel nem sok komponensből áll a 0 függőség miatt, így sokkal kevesebb dolog is van, ami a frissítésekor eltörne, és annál valószínűbb, hogy elérhető más rendszereken, disztrókon is, benne lesz a tárolókban. Az ilyen progikat általában forráskódból is könnyebb forgatni, megint csak a 0 függőség miatt, meg a kis méret miatt, néhány mp. alatt, problémamentesen lefordul forráskódból is, ez pl. egy Gentoo vagy ahhoz hasonló (Arch AUR) rendszeren nagyon nem mindegy, hogy valami több száz megás bloatot fordítasz forráskódból, ami órákon át fordul, vagy valami egyszerű kis szart, ami másodpercek kérdése, és hatékony tool végeredményében, csak meg kell tanulni használni. Általában elfut terminálban az ilyen minimalista megoldás, egy konfigfájllal tudod konfigolni, aminek a konfigját el is tudod tenni újratelepítés, rendszerújrahúzás esetére. Meg mivel fut terminálból, és nem kell neki grafikus felület, ezért használhatod távoli gépen, szerveren, SSH konzolból vagy speciális eszköz serial konzoljáról, és bármilyen OS alatt használhatod távolról, csak olyan OS legyen, amin van terminál, az lehet akár MacOS, akár egy Windows Putty-val, vagy akár egy androidos okosteló is. Tehát a minimalizmusnak van egy csomó előnye, pont az egyszerűség révén.
De pont a hozzászólásod végén árulod el a lényeget: 6 év alatt megszoktad. Majd a 10. évben még nagyobb lesz tőle a függőséged. És soha nem is fogsz mást használni, mert ezt szoktad meg. Pont. Ugyanezzel jönnek a windowsosok is, hogy minden szar, ami nem Windows, mert ő azt szokták meg, és elvárják a többi OS-től is, hogy olyan legyen, úgy működjön, mint a Windowst, futtasson minden olyan programot ugyanúgy, mint a Windows. Épp ugyanezek a windowsos userek nem szokták azt se érteni, hogy ezt a Linux nevű szart ki képes használni, mikor csak önszivatásra jó, meg nem felhasználóbarát. Váltani meg nem váltanak, mert azt szokták meg 5-30 éve. A zárt forráskódú proprietary szoftverek fejlesztőcégei pont ebből a pszichológiai effektusból élnek, rászoktatnak a fizetős termékre, és függeni fogsz tőle. Nézd meg anno is mit hepajoztak az XP userek a támogatás megszűntekor, meg most is mennyi ember vergődik, hogy pont ma szűnt meg a Win7 támogatása. Szinte le lesznek bénulva, mert a saját korlátai közé szorítva nem bírnak, nem hajlandóak mást használni. Vagy pl. sokan MS Office-szal tanultak meg iskolában szöveget szerkeszteni, meg táblázatot kezelni, és meg vannak bénulva, ha valahol LibreOffice, vagy Google Docs, vagy stb. van fent.
-
++. De az a baj, hogy a böngésző részben azért bloat, mert van rá igény, hogy sok minden menjen rajta. Videót lejátssza, pdf-et nyisson, stb. És igazából azért van a gép, hogy csinálj vele valamit : ezek nélkül meg sokszor kényelmetlen.
(Sovány böngésző : xxxterm, vagy már nem fejlesztik?)
És ezért bloat sok esetben a disztró is, mert nem a ram használatot szoktam nézni, hanem fileokat megnyitni hálózatról, ahhoz meg kell a gvfs meg függőségei, sajnos. Az Openwrt elvan 32MB RAM-ban, meg mondjuk 16MB helyen, csak hát az egy célrendszer.
@ubyegon2 : 4-5GB rendszer RAM fogyasztás nekem is gond! Nem az OS-nek tartod a RAM-ot, hanem azoknak a hasznot hajtó programoknak, amit a gépen futtatsz... Lesek, hogy a KDE+levélkliens+Gtalk kliens mit tud bezabálni 2-3GB is.
"Minap is azon akadtam ki a kezdőben, mikor aszondta a koma, hogy neki csak az számít a Linuxnál, hogy úgy nézzen ki, mint a Winx.
Persze hogy nem szokott jó vége lenni, ha én ehhez hozzászólok...... "
Ott nem az a baj, hogy hozzászóltál, az mindenhogyan baromság, ha így áll neki valaki. -
És itt most nem a Mintet akarom bántai, vagy pl. az MX-et fényezni, de ez sose ilyen egyszerű, hogy egy rendszer vagy egy megoldás mindenek felett.
Én sem akarom bántani egyik disztrót sem, azzal, hogy kérdeztem, ki a valódi célcsoport, bántottam?
Én 6 éve használom a Mint-et és rengeteg ember gépére azt raktam, így tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy minden kezdőnek teljesen tökéletes, aki csak leül, bekapcsolja, böngészik, napi érdeklődését kielégíti neten és multimédiázik. Ha publikus lenne a szerencsésen leállított blogfolyamom Mint Manjaro összevetéssel kezdődő része, mindenki értené, mi okból raknak fel sokan Manjarot és nem Mint-et. Egyszerű, felraktam a két default kezdőképernyőt, már a magyarázat is felesleges.
Abban is biztos vagyok, hogy ha nem Mint-et tettem volna mindenki gépére, sokkal több megkeresésem lenne utóbbi 5 évben, de így a lehető legantitalentumabb embernél is pár perc alatt megoldom telón, hogy mit csináljon, ha valamit nem ért/talál.
Anno a hype vitte fel a Mint-et, pár éve a Manjaro-t, most az MX van soron. Ez van. Az első kettő célcsoportja számomra világos, az MX célcsoportja is, de ettől függetlenül egyértelműen nem ők használják tömegével. Itt van Apollyon konnektor ft, tudom, miért használja, így meg sem kérdezem tőle, miért nem használja a Mint Debian alapú XFCE-t, mert tudom mi a heppje.
Ezt a böngészős meg Trabantos példát nem értetted vagy nem értesz egyet vele, de anno ezen már túlestem valakivel, mikor képeken bemutattam, hogy ami alapból több memória használattal áll fel, ugyanannyi lapfülllel indítva a böngészést már kevesebb memóriát mutat a monitorozó program!
Van egy 45 és egy 90 kilós ember, utóbbi a bloat DE, mindkettőnek fel kell vinnie egy-egy csomagot az 5. emeletre. Csakhogy nem 20 és 40 kilós csomagokról van szó. Ugye nem kell végig vinnem a történetet.
Böngészésnél sincs feleakkora forrást felemésztő weboldal, csak egyféle. Meglep, hogy a mindennel felbloatolt rendszernek van könnyebb dolga és gyakorlatilag szinte kevesebb erőforrással abszolválja a feladatot?Tudom, hogy neked gond, ha 16GB-ból a rendszer képes megenni akár 4-5GB memót is.
Ez nem elitizmus, hanem egy szinten túl csak felesleges plusz munka, és amit nyernél a gyors grafikus telepítővel történő 2-5 perces installon, azt elbukod a +30 vagy +60 perces állítgatáson, sallangmentesítésen, plusz csomagok feltételén.
5 perc volt a Mint felrakása utáni frissítés és a pár állandóan használt csomag felrakása. Mára elért arra a szintre a Mint, hogy pár csomag felrakásán kívül tényleg semmihez nem kell nyúlnom, font és téma beállítása 15 sec. De ha mást használnék 6 éve, azzal lenne hasonló, ilyen ez. 30 sec, míg az auto indítóban kattintok párat. Nekem ez a bloat lassú Cinnamon teljesen jó, aki nem ismeri/használja, nem tudja mennyit gyorsult a 4.x verzióval. Lusta vagyok ahhoz, hogy egy ennyire jó sőt egyre jobb és 6 éve ismert/használt rendszert lecseréljek. No meg mire? Van jobb? Nincs.
Ja és nem használok mindenből defaultot, de ezek menet közbeni felrakása nem kerül plusz időbe. Ahogy Te írod, egyfajta rugalmatlan windowsos mentalitással használom, ja.
Érdekli a ragyát, csak ne kelljen hallanom sem a Windows szót, látni meg végképp nem akarom.
Minap is azon akadtam ki a kezdőben, mikor aszondta a koma, hogy neki csak az számít a Linuxnál, hogy úgy nézzen ki, mint a Winx. Persze hogy nem szokott jó vége lenni, ha én ehhez hozzászólok...... (a manó csípjen meg, azt hittem az off-ban írkáltál ennyit)
-
Frawly
veterán
Pedig egyszerűen az az oka, hogy a mai böngészők bloatok, és nem kicsit, hanem nagyon. A legnagyobb baj, hogy nem lehet vele mit csinálni, nincs valódi sovány alternatíva, ami annak is van reklámozva, Falkon, surf, stb., azok is Chrome-forkok már. Így mindegy milyen böngészőre váltasz, mindegyik bloat. Nem csak memóriafoglalásra, hanem a GPU-t, CPU-t, stb. is csúcsra járatják, felesleges plusz terhelést okozva. Nekem az fáj a legjobban, hogy CLI/terminálos böngészőből nincs olyan, ami használható, úgyis az esetek 99%-ban vagy szöveges tartalmat fogyasztok, vagy videót, amit URL alapján youtube-dl + mpv kombóval meg lehetne nyitni, a beágyazott képeket meg imv-vel megnézni. De ez az egész webes iparág hibája, hogy nincs sovány browser, meg nincs terminálos, hiszen akkor mindenki sallangmentesen böngészne, nem tudnák a felhasználók torkán lenyomni a sok reklámot, mozgó bannert, videót, webfont és JS-hegyeket, megnyíló ablakokat, egyezzél bele a sütikezelésbe figyelmeztetéseket, hanem mindenki a tényleges tartalomra tudna koncentrálni bullshitek nélkül, ez pedig a sok adservernek meg reklámcégnek, FB-nak a felhasználók követése miatt igazi tragédia lenne, nem tudnának kiből megélni.
Az Xfce-ről írtam, hogy a legutóbbi, 4.14-es verzióban, mikor átálltak Gtk3 alapra, valóban nőtt a hardverigénye, ez közismert. Ahogy az is köztudott, hogy a KDE5-öt is egyre jobban soványítják, pár hete volt egy videó a Chris Titus Tech YouTube-csatornán, ahol a fószer pont azt mutogatta, hogy egy stock KDE5 legújabb DE memóriahasználata már alatta van a legújabb stock Xfce-jénél. Igaz ez nem az Xfce hibája, hanem a KDE5-öt karcsúsítják, de nem optimalizációval sajnos, hanem funkciókat vesznek ki, míg porig nem butítják, ilyen teljesen flat tablet dizájnra, mint a Gnome3, a végén se asztali ikonok, se semmi beállítás nem lesz támogatott, csak egy pőre asztal meg egy egész képernyős start menü, meg esetleg kézzel külön addonként vagy widgetként hozzáadhatsz egy Mac-szerű dokkot és kifújt a történet, de ezeket már most is használhatod, 5-öd annyi fogyasztásból egy minimalista WM-en. Egy Android egyszerűségű és primitivitású felületet gyúrnak ma már mindenből sajnos, visszafelé fejlődés van.
-
csendes
addikt
Néhány hozzászólás kapcsolódott a böngészők memóriaigényéhez. A modern böngészők már kicsit fordítva működnek, igyekeznek minél több rendelkezésre álló memóriát lefoglalni használatra, azért, hogy minél gyorsabb legyen a működés. Ahogy itt szerepel [link], ne panaszkodj, hogy túl sok memóriát használ a böngésződ, ez egy jó dolog.
A könnyűsúlyú ablakkezelőknél a legjobb dolog szerintem, hogy sokkal egyszerűbben és sokrétűbben lehet a beállításokat módosítani, testreszabni.
Egy nehézsúlyú asztali környezeten is sokat lehet gyorsítani egyébként, csak ki kell lőni azt, ami nem kell.
Az XFCE nagyon jó, csak valahogy a KDE/Plasma-val összeakad néha furcsa módon, ha mindkettő telepítve van, és ez-az nem működik. Ami érdekes egyébként, hogy (már) nincs jelentős különbség a két asztali környezet között a memóriaigényt tekintve: [link]
-
Frawly
veterán
Neked szerintem hatalmas visszalépés volt Arch + i3wm után az MX Xfce, vagy bármilyen Debian, Ubuntu, vagy Arch-klón disztró DE-vel. Annyiból megértem, hogy írtad privátban, hogy most egy ilyen speciális időszakon mész át, és nincs időd gondolom sokat linuxozni, meg állandóan frissíteni, meg minimalista rendszert építeni, így az esetedben megértem, de akkor is visszalépés.
Terminálos Wi-Fi managerből nincs sajnos igazán jó, bugmentes. Van az Arch-féle wifi-menu, ami közvetlenül wpa_supplicant-et használ, vagy van a Network Manager systemd service-t használó nmtui, meg Intel-féle wicd-hez való wicd-cli vagy wicd-curses. Illetve vannak még alternatív megoldások, de azok csak egy bizonyos SSID-hez, Wi-Fi networkhöz hozzászabva használhatók, amikor van egyféle konfig rádrótozva egyetlen SSID-hez, és mindig azt használod. Ha több SSID között kell mindig máshoz kapcsolódnod, akkor ezek a menüzős, GUI-zós, TUI-zós megoldások jönnek csak szóba, és ezek közül egyik sem hibátlan, bugmentes.
-
Frawly
veterán
A böngészés minden rendszeren bloat. Azért nagyon nem mindegy, hogy Gentoo-n 100 MB alatt van boot után a rendszer memóriafogyasztása, Archon Sway-jel 130, vagy Mint + Cinnamon alatt 600. Azért érzed, hogy fél gigával több, és nem az, hogy ne lenne elég szabad memória, hanem ezt a sok szart be is kell töltenie a rendszernek, ami munka a procinak is, várni kell a ram késleltetésekre, és még ez sem lenne baj, de a nagy része hulla feleslegesen töltődik be, meg lehet nélkülük simán lenni. Mindennek a betöltése egy kis 2 ms itt, egy kis 30 ms ott, a sok kicsi meg a végén már másodpercekre adódhat össze, bootkor, meg progik betöltődésénél is növelve a lagot.
Igazából ez a baj a Minttel. Nagyon kezdőknek hihetetlenül jó, mert kulcsrakész, minden be van készítve, ami csak kellhet, firmware csomagok, 3rd party codec-ek, mindenféle systemd, dbus, gvfs, stb. szolgáltatás fut. Ez rettenek kényelmes annak, aki Windowsról jövő egyszeri felhasználó, nekik nem baj, hogy bloat, de legalább megy minden, meg kis munkával felpasszintható bármi, terminált sem kell előszedni. De aki már hosszabb ideje linuxozik, annak kialakul saját preferenciája, hogy miből milyen megoldást szokott használni, és ezek idővel kb. 90%-ban változnak a Mint, Ubuntu defaultjaihoz képest. Ilyenkor jön el az a pont, hogy kezdő, nem kezdő, örökkezdő, jajj, bonyolult a terminál, meg egyéb fal szövegek, saját rendszert érdemesebb építeni, amin csak az van feltéve, amit tényleg te használsz, ami tényleg annyira szükséges, semmi extra. Ez egy szükségszerű fejlődési állomás idővel. Egyszerűen ha eltérted ezt a pontot, akkor a Mint feleslegessé válik, mert azon kapod magad, hogy Mint install után fel kell tenned a saját csomagjaidat, meg egy csomó mindent át kell állítanod, egy csomó sallangot le kell szedned, le kell tiltanod, és ez már nagyobb munka, mintha a 0-ról magad építenéd fel a rendszert. Ez nem elitizmus, hanem egy szinten túl csak felesleges plusz munka, és amit nyernél a gyors grafikus telepítővel történő 2-5 perces installon, azt elbukod a +30 vagy +60 perces állítgatáson, sallangmentesítésen, plusz csomagok feltételén. Az a baj, hogy megrekedtél egy szinten, és mindenki felhasználását csak a saját szemszögedből próbálod megítélni.
Mondom, pont ez a legjobb a Linuxban, hogy mindig van jobb, van hatékonyabb, minimalistább, gyorsabb megoldás mindenre, és minden géphez, legyen az akármilyen gyenge hardver, tudsz találni egy legoptimálisabb, legpehelysúlyúbb megoldást. Ha a Minték árnyékába húzódsz, mindenből default-ot használsz, akkor szerintem a Linux legjobb részéről maradsz le, egyfajta rugalmatlan windowsos mentalitással, egy rendszer minden gépre/felhasználásra, segítségével használod tovább a gépet.
Gentoo-zni valóban nem mindenkinek éri meg, órákat fordítgatni forráskódból, elölről minden csomagot, minden USE flag változásnál, de pl. egy Arch-ot felhúzni tényleg nem nehéz, a telepítés érdeme belesűríthető 5 sornyi parancsba, meg 5 konfigfájl szerkesztése. Ez még tovább egyszerűsödik, ha újratelepíted csak az Archot, mert akkor a bootolási megoldást, particionálást már nem kell megcsinálnod, egy csomó telepítési lépés ezért indulásból elmarad.
És itt most nem a Mintet akarom bántai, vagy pl. az MX-et fényezni, de ez sose ilyen egyszerű, hogy egy rendszer vagy egy megoldás mindenek felett. A Linux pont ezért szól erről, hogy mindenre ennyiféle csomag, DE, WM, stb. van, létezik párhuzamos megoldásként, mert mindegyik másik gépre, másmilyen felhasználási filozófiára való, és te választhatsz szabadon. Ha felhúzol egy grafikus installeres, full DE-s megoldást, ott nem választottál szabadon, hanem windowosos szemléletű, GUI only felhasználók defauljai vannak rád kényszerítve 99%-ban. Hidd el, ha az lenne tényleg, amit mondasz, hogy a Mint lenne a leghatékonyabb, akkor már mostanra ennyi év alatt kihalt volna minden más disztró, vagy legalábbis a felhasználók 99%-a Mintet használna.
Erre szép példa volt itt a linuxos topikokban néhány ember esete. Pl. a múltkor az egyik nem is annyira kezdő linuxos fórumozó lepődött meg, hogy a swap partíció használata nem kötelező, el lehet nélküle lenni. Eddig minden grafikus installer mániából ráerőltette, és azt hitte, hogy ez tényleg elkerülhetetlen. Most, hogy rájött, hogy nem, szinte egy világ omlott össze benne, hogy minden mehet enélkül sokkal egyszerűbben.
Vagy pl. anno csixy kolléga, akinek megmutattam az UEFI systemd bootot, annyira megtetszett neki, hogy mennyivel egyszerűbb, nem kell külön GRUB-ot feltenni, meg állandóan frissítgetni, hanem egy egyszerű systemx64.efi fájlos megoldással meg 1 pár soros konfigfájllal akárhány rendszert be tud bootolni. Annyira beleszeretett, hogy a végén már hobbiból olyan pendrive-okat csinált, amiről 8-10 disztró is simán bootolt, úgy, hogy bármelyik gépen, amihez csatlakoztatta. Szinte ilyen megvilágosodás volt számára, hogy ezt lehet ennyivel egyszerűbben is, és ennél a megoldásnál a saját kezében van a kontroll, nem veszi ki mindenféle grub-install meg grub-mkconfig script autodetektálása, ami vagy jól csinálja meg a dolgokat, vagy nem, vagy bootol a kész megoldás, vagy nem, vagy eltörik egy frissítéskor, vagy nem.
Az ilyen példákat lehetne még napestig sorolni WM-eknél és a többi megoldásnál is. Egyedül sajnos pont a böngészők az a kategória, amik teljesen elbloatosodtak, 1 cég megoldása (Google Chrome Blink/Webkit motorja) uralja a piac 95%-át, a másik 5-öt meg a Firefox és forkjai, amik szintén bloatok. Ez elég szomorú. Vagy most ilyen a systemd, ami a rendszerek 99%-át uralja, és minden dependel rá, ha kell, ha nem. Ez is egy ugyanilyen káros folyamat.
-
Apollyon
Korrektor
Lassan 3 hónapja használok MX-et.
Bloat vagy nem bloat... nos nekem félig az, mivel előtte 4 évig i3-wm-et használtam archon és debianon.
De ha mondjuk egy windows10-hez hasonlítjuk, akkor az MX super lightweight.Szerintem jó kis rendszer, igaz egerészni kell az xfce miatt, de minden 1-2 kattintásra elérhető, out-of-the-box működik csomó minden.
A legjobban az tetszett benne, hogy mivel sajnos használnom kell a viber nevű csodacset appot, MX-re könnyedén fel tudtam tenni a viber.deb-et, anélkül, hogy bármivel mókolnom kellett volna.
Debianra sajnos vadászni kell ezer éve (helyesen) kidobott régi csomagokat, hogy működésre lehessen bírni a lila borzalmat.
Xfce amúgy klassz, jól néz ki, nem olyan lassú azért. Persze a hardcore keménymagnak nyilván az, meg hogy egerészni kell és csomó minden nem megy csak úgy billzetről egér nélkül, de kellemes csalódás számomra akkor is.
MX linux meg aztán pláne. Jól össze van rakva, viszonylag friss minden csomag, de mégsem őrül meg az ember a frissítések gyakoriságától.
Sajnos a debian amilyen irányba halad nálam eléggé dealbreaker, így marad a jövőben is az MX. Pláne, hogy valahogy fel lehet rá hekkelni az i3-wm-et is, amit meg is teszek majd ha kitalálom melyik a legjobb terminálos wifi manager ami nem bugos. -
Nem csak itt, nagyon sokan tartanak úgy Linuxot, hogy amúgy windóz userek, de amikor helyreállításhoz kell, vagy egyébhez (khm, vizsgázni kell belőle
) akkor azt használják Asszony cuccaihoz nem nyúlunk, mert semmi nem jó nekik
Ebben az esetben a pendrive-os nézés azt jelenti, hogy arról bootol, mert az általam gányolt Debianon mennek az online lejátszók.@Frawly : Mint írtam, a 16-os SSD a nyúzósban van. Az olyan, hogy ha baja lesz az OS-nek, újrarakni, nem érdekes. Rázósabb dolgokat próbálgatok rajta, adat nincs semmi ott.
Nem érdemes SSD-ből 16 gigásat - de, ha 1-2000-ért megkapom, mert 6000-ért már 120-as vanA 430-asban a 120GB-os SSD most : /dev/sda3 107G 69G 33G 69% /
Ezen egy Kubuntu, fullra belakva, meg egy virtuális Win10, az 40gb -os diszket kapott (idén még nem volt bootolva, de amióta van Vmware hostom, tavaly se sokat). A cache-elt rengeteg kép a filekezelőnek meg a Rawtherapee-nek is rengeteget.Az LXDE igazából még mindig buta a XFCE-hez képest, sajnos, és még mindig nem tűnik gyorsabbnak
Kár, mert ha legalább durván gyorsabb lenne... -
Frawly
veterán
Az SD kártyára telepítés inkább már embedded felhasználás, oda meg eleve nem is szoktak pl. grafikus felületet feltenni, főleg nem komplett DE-t.
Nálam a Gentoo, Arch komplett telepítések megállnak 9-11 gigából, a boot/EFI partíció meg 100 megából. Szóval ha annyira akarnám, a rendszer ráférne egy 16 gigás SSD-re, vagy memóriakártyára, de ilyennel nem akarom magam szivatni. 50 giga van adva rootnak, ami overkill, de nem baj, ha szükség hozza, tudnék a maradékon is adatot tárolni, szóval nem elveszett tárterület.
Ez a 120-160 gigás vinyó is 12-13 éve, notebookban volt anno. Most már kb. 4 éve nincs is kisebb háttértáram, mint 500 giga. SSD-ből nem érdemes 16 gigásat venni, a 120 gigások is 6 ezer forintért mennek már, pendrive árában.
(#83) ubyegon2: azért hiába nem olyan pehelysúlyú az LX és az Xfce, mint régen, mióta Qt5 illetve Gtk3 alapú, de azért a DE-k között még a kevésbé bloatak között vannak. DE-knél ott van még az LXDE is, meg Openboxból is össze lehet rakni DE-t, meg IceWM-ből is.
Matét rég próbáltam, így azt nem tudom. Gnome3-on és KDE5-ön viszont sokat soványítottak le, igaz ez nem optimalizáció, hanem ki is vettek egy csomó régi feature-t. A legkatasztrofálisabb a Unity volt, azzal nem is tudom mi van, egy közösség életben tartja, de hogy használja-e valaki, azt nem tudom. Az bőven 1 GB felett evett üresjáratban, még a Win10-et is verte.
-
Szerintem sokan csinálnak ilyet pedig.
Nyilvánvaló, elég sok fura elkötelezettségű Linux user van errefelé is. Nekem is megvannak a Linuxban a saját hülyeségeim, szóval én megértem mások fura dolgait.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Tényleg van még nektek otthon XP? Nem tudod megölni valamivel véletlenül?
A pendrive-ról sorozatnézés meg egy életérzés szerintem, minap fáradt voltam és alig tudtam bedugni valami vezetéktől a másik pen csatlakozóba a TV oldalába a pendrive-ot, mire megnéztem pár részt, akkor jöttem rá, hogy a film elején ott volt a Netflix logó és a TV oldalába a nemrég vett Chromecast3 fityegett, amit direkt Netflix nézegetésre vettem.
-
Ja, tudom, hobbi célokra sokan folytatnak ilyen üzelmeket, én is pendrive-ról néztem tegnap sorozatot, és? Most a nagyétvágyú DE-s disztrókról volt szó, ebben a topikban nem is gondolok másra, Csixy kolléga is mindenféle kerti meg barkácseszközére telepít Linuxokat. Szóval nem kell mérgelődnöd, vissza kell terelődnöd a topik síkjába. De ha 5% alatt van az ilyen minihordozós felhasználás, már akkor sem említésreméltó, legalábbis nem erre terveznek egy disztró arculatot.
Sorry, ha a lelkedbe másztam.....vagy arra utalsz ezzel, hogy ez a célcsoport? Akkor főleg nem szóltam.
-
Igen! 2020-ban is van, aki SD kártyára, CF-re, vagy régi winyóra telepít, meg én pl. mostanában Debiant gyártok mindenféle régi, kicsi pendrive-okra, tesztrendszernek, stb. Meg asszony azon néz sorozatot...
@Frawly : 120-160 gigás winyóóó?
A nyúzós gépben 16GB SSD-n van a Debian (8 szabad...), az "éles" T430-ban 120GB SSD+500-as winyó
Nem tudok elég kicsi és olcsó SSD venni... 16GB körüli darabokat vadásztam, de nincs -
Értelmetlen DE szinten lightos rendszerről beszélni, mivel ezeken a gépeken használnak böngészőt. Most a Cinnamon és a KDE 450-500MB körül áll fel, bekapcs böngésző, hamar 3-4GB a memória használat, persze a meglévő RAM függvénye. Rájöttek a lightos DE fejlesztői, hogy nincs tovább, szerintem egy lightosra herélt rendszer jóval nagyobbat kell, hogy kűzdjön a böngészéssel, mint egy már bloat rendszer, hogy Frawly koma szavaival éljek.
Neki a 20-as években meglesz a Gentoo, rak rá Sway-t és boot után 15MB-ot eszik a pálcikaWM!
Nekem 600MB-ot a Cinnamon. Előbbi beindult böngészővel kb 50%-kal nagyobb erőlködéssel és több RAM-mal fogja behozni ugyanazt a 10 weboldalt, mint a bloat Mint. Akkor most mi jó igazán?Anno sokan építkeztek víkend telkeken és vittek 4 zsák cementet Volgában és vittek 4 zsák cementet Trabiban is......érted már mire gondolok?
-
zoltanz
nagyúr
Igen, jól feladták a hovatartozásukat az XFCE-nél.
"Maradnak a neked tetsző pálcikaWM-ek, ha lightosat akar valaki."Kérdés, hol húzzuk meg a határt, LXQT sem használ sok Ramot, és nem lassú. (még) Én használok lightosabbakat is, csak, hogy a népszerűbbek közül hozzak példát, IceWM-et, vagy Openbox-ot.
-
Nekem anno Intel 520 120GB SSD-n 8 darab disztró is békésen elfért és még a szükséges overprovisioning is bőven megvolt a 8x14GB mellett.
(#82) Frawly
Szerintem az olyan kezdőknek lenne igazán jó az MX, akik kb az én örök kezdő szintemen vannak és nem akarnak Debianban terminal ügyködni. Másrészt ez is csak egy disztró a sok közül, mert ezeket a plusz képességeket 1000-ből egy ember ha használja és az is max az elején. Normál napi használat során miben másabb a többi desktop disztrótól? Semmiben. Szerintem.
Csak megemlítem, hogy pár hónapja láttam teszteket, ahol a Mate már lightosabb volt, mint az XFCE. Nincs már light DE, mióta az LXDE is QT alapú lett. Maradnak a neked tetsző pálcikaWM-ek, ha lightosat akar valaki.
-
Frawly
veterán
Nem is mondom azt, hogy mindenkinek gond, de én már láttam SKami oldalán, és YouTube csatornáján is, hogy ilyen Antix, Puppy, stb. disztrókat telepít marha régi, 1 GB RAM-os gépekre, frugal installban. Ezt egyébként én sem támogatom, mármint a frugal installt, mivel gányolás, és alig foglal több helyet rendesen feltelepíteni egy rendes, nem bloat disztrót, rendes rendszerként. A tárhely nekem sem probléma, mikor 160-250-500 GB-os HDD-m volt a laptopban, akkor sem volt gond, most meg minden gépemben van 1 TB-nyi SSD.
@uby: azt én sem helyeslem, hogy a kezdők a Debiant erőltetik. Egyébként ez a sok dolog, amit nem értesz az MX-nél, abban semmi rejtély nincs. Egy részük valóban indokolatlan, de ennek nagy részét az Antix-ból hozták át, és nem gyomlálták ki. Ennek ellenére tartom, amit írtam, kezdőknek szóló, lehetőleg rosszabb gépeseknek szánt, relatíve pehelysúlyú disztrónak van szánva.
-
zoltanz
nagyúr
Igen a webkit-ben is előfordulnak biztonsági hibák.
Üdítő színfolt, jön napok múlva a stabil Edge böngésző a Microsoft-tól is Linux-ra.
Sajna ez is webkit alapú egyébként (Mondjuk Windows-ról váltóknak biztos előnyös, könnyebbség váltáskor az első időkben)Ki akarom próbálni majd az MX-Linux-ot, évek óta elég népszerű kis distro. Ahogy időm engedi. Én amúgy is még Debian 9 használok, (régebbi hardverekkel), úgyhogy hasonló vonalat visz.
-
Látom, hogy valahogy nagyon ellene vagy az egésznek és érzelmi alapon közelíted meg.
Érdekes megállapítás, mert egyrészt már bőven a nagy hype előtt is kipróbáltam párszor meg inkább racionális alapon kérdeztem rá a célcsoportra. Akkor én is úgy használtam, mint most a kezdők, hogy igazán nem tudtam hová tenni sok dolgot és nem értettem, hogy nem kezdőknek való dolgokat mi értelme van megcsinálni ilyen kezdőknek való GUI-s formában.
Azt még most is vallom, hogy igazán kezdőknek nem Debian alapú disztró való(mármint Ubuntu vonalon kívülire gondolok), mégis sokan használják talán*, engem kicsit zavar, hogy senki nem tudja igazán, ki a célcsoport és miért kellenek ezek az opciók GUI-ban a disztróba. Ha csak nem amiatt vannak benne, mert Antix skinezve. Szóval ha az értetlenség érzelmi alapú, akkor úgy közelítem meg valóban. Jelenlegi ismereteim alapán, ha valóban nem tudnék a Mint-tel kutyulni valamit, akkor is inkább Debian meg terminalos megoldások. A régi MX-ben is kifejezetten érthetetlen volt a install helper sok opciója, mert akkor is kezdő fejjel gondolkodtam.
*DW csak érdeklődést számol
-
Frawly
veterán
Persze, a FF-nak is vannak forkjai, Pale Moon, New Moon, Tor, stb., de ezeknek a részesedése a FF-ot kivéve eléggé marginális. Minden más meg sajnos Chrome, Chromium, Webkit, Blink, stb. alapú lett, ezek mind ugyanazt takarják. iOS-en pláne, mert ott az Apple nem engedi, hogy a saját Webkites böngészőjüket lecserélve valaki (biztonságra hivatkozva, igazából piackorlátozásból), így az iOS-en elérhető több böngésző csak egy skin a gyári Apple-böngésző felett. Ja, elég gáz.
-
Frawly
veterán
Látom, hogy valahogy nagyon ellene vagy az egésznek és érzelmi alapon közelíted meg.
A lemezterület régi gépeken néha szűkös. És régi gépen itt most nem 7 éves Core i HP Elitebookot kell érteni Samsung 860 EVO-val, hanem ilyen 10+ éves Core 2, meg Core Celeron, meg Atom-os notikat, netbookokat, azokban sokszor csak ilyen 120-160 gigás régi merevlemez van, és a tulaj akar rajta Windowst is megtartani, néha szűkös lesz a hely. Lehet nálad ez nem probléma, nálam sem az, de van, akinél igen. Erre van kitalálva öszvérmegoldásként a frugal install. Én sem vagyok a frugal híve, mert szerintem gányolás, de van, akinek jól jöhet.
A systemd-mentesség is a régi gépesek miatt van benne, nem ideológiai alapon. Az, hogy beraktak ennyi kernelopciót, az valóban furcsa, overkillnek is tűnik, de ettől még nem kötelező használni. Egyébként az összes ilyen fullos, DE-s disztró a kezdőket célozza. A haladókat nem kell célozni, mert azok saját rendszer legóznak össze Debian minimal netinstall, Arch, Gentoo, stb. alapokon.
Szerintem az MX-nél szimplán valamelyik fejlesztő kernelopció-fetisiszta. Sokat nem zavar, mondom, nem kötelező használni. Ha a kezdő nem érti, hogy mik ezek, nem ezekkel indítja a rendszert. Ennyi.
-
A frugal meg a perzisztens mód is a gyenge gépeseket szolgálja, ha nincs elég hely a rendes telepítésnek.
Mi? 2020-ban?
Inkább célozza a kezdőket, mint a haladókat.
OK, a telepítő elején lévő pár kiragadott kernelopcióra gondolsz? Hány kezdőnek van arról fogalma, mi a fenét fognak azok csinálni? Legtöbbről még így sincs fogalmam, hogy +1 kolléga leírta a cikkében.
Melyik kezdő fog frugal módban telepíteni szerinted? Neki kb olyan lenne ez, mint neked a két ünnep közötti Gentooo telepítés.
-
Frawly
veterán
Inkább célozza a kezdőket, mint a haladókat. Ilyen szempontból nincs annyira preferenciája az MX-nek. Inkább a gyengébb gépeseknek van. Az igaz, hogy az Xfce nem annyira lightweight már a Gtk3-ra átállás óta, de azért még mindig nem az annyira bloatak között van.
A frugal meg a perzisztens mód is a gyenge gépeseket szolgálja, ha nincs elég hely a rendes telepítésnek.
A systemd-mentesség meg nem vesszőparipa kérdése. Ha én is elégedetten használnám, akkor is érdekem lenne, hogy nem systemd-s disztrók fenntartsanak egy alternatívaegyensúlyt. Ez MINDENKINEK érdeke, nem csak a systemd-elleneseknek. Hiszen ha most még nem vagy ellene, később lehetsz. Eleinte én sem voltam ellene.
Káros az is, hogy Google meg a Chrome teljesen kisajátította a webes világot. Minden böngésző a Chrome motorján alapuló motorral megy ma már, kivéve a Firefox-alapúak meg egy-két terminálos text based böngésző. Még a webes Electron appok is a Chrome motorjára épülnek. Ez pedig nagyon káros folyamat, több szereplősnek kéne lennie a böngészőmotoroknak is. Lassan már hiába is vált valaki böngészőt, nem tud, Vivaldi, Brave, Opera, surf, Falkon, Konqueror, stb., mind Chrome-alapú, az IE/Edge pedig erre az alapra kerül. Így csak a Firefox marad alternatíva... még, amíg nem megy a süllyeszőbe az is, és onnantól a Google teljes egyeduralkodója lesz a weben, és ezt nem a javadra fogják fordítani, azt is megsúgom. Ez épp olyan veszélyes tendencia, mint a systemd-től függése a linuxos világnak.
A Gnome systemd-s függése teljesen jogos kérdés volt a kollégától, mert közismert a kettő függősége. Szerintem az MX erre hekkelt csomagokat tartalmaz, ahol elérték, hogy systemd nélkül menjen a Gnome. De abban neked adok igazat, hogy a Gnome eleve bloat, meg elérhető egy csomó systemd-s disztrón, így javallott inkább azokon használni, nem MX-en.
-
Az MX célcsoportja eredetileg a gyengébb gépesek voltak, azok számára akartak valami modernebb, használhatóbb, grafikailag is cizelláltabb, kevésbé fapadosabb disztrót.
Értem, eredetileg így volt, de most, hogy az XFCE már nem light közel sem....., no de a lényeget nem olvastad, ami az első ezzel foglalkozó kérdésemben volt, szóval sem kezdők, sem haladók. A telepítéskori kernel opciókra meg a millió amúgy hasznos GUI-s opcióra gondolok, ami más disztrókban nincs benne, a persistens meg a frugal dolgok.
Szóval ki most a célcsoport?
Szóval nagyon helyeslem, hogy van MX, szimpatikusnak is tűnik, hasznosak a linuxos világnak, nem csak egy n+1. disztró jelenleg.
Ha a systemd vesszőparipádat elfelejted pár percre, akkor pontosan miért is hasznos az MX a Linuxos világnak, tekintve, hogy pont ugyanolyan bloat, mint a Mint Cinnamon?
Azt kell érteni, hogy a systemd-ellenesek nem ilyen önkényesen nyáladzó tömeg. Igazuk van, a systemd már szinte mindennek dependenciája, rákos daganatként beette magát a Linux világába, kivakarhatatlan, önálló életet él, és elfojta más alternatívák létezését.
Mikor elkezdtem a Linuxot próbálgatni, akkor éppen azt olvashattam a guruktól, hogy micsoda szörnyűség, hogy jönnek ezek a desktop asztali felületek, vége lesz a Linuxnak(és a világnak) meg hasonló jellemző marhaságok..... Tudjuk kiknek és miért bosszantó a systemd főleg meg azt is tudjuk kiknek tök mindegy. Aki például megkérdezi, hogy neki jó-e, ha nem systemd-t használ, annak aztán qrvára tök mindegy.
Amúgy nem a hsz-t, hanem magamat teszem off-ba már jó ideje.
A 49 systemd-mentes disztró megtévesztő.
Nem baj, itt a lényeg az volt, hogy elmagyarázzam a kollégának, miért fura a kérdése a Gnome systemd viszonylatban egy systemd mentes disztrón.
-
Frawly
veterán
Nem kell OFF-ba tenni, ez itt teljesen ON téma. Az MX célcsoportja eredetileg a gyengébb gépesek voltak, azok számára akartak valami modernebb, használhatóbb, grafikailag is cizelláltabb, kevésbé fapadosabb disztrót. Ilyen volt már, AntiX, Sparky Linux, stb., de azok sok embernek túl fapadosak lehetnek, ezeknél akartak egy kicsit emészthetőbbet. Ezért nincs benne systemd sem, a gyengébb gépesekre gondoltak. Viszont most már az MX, mióta mainstream lett, már nem annyira lightweight, de még mindig nem is olyan bloat, mint egy Ubuntu Gnome, vagy komplett Cinnamon Mint.
A 49 systemd-mentes disztró megtévesztő. Ennek 3/4-e használhatatlan, meg ugyanannak a forkja, meg egy csomót nem is fejlesztenek, halott a fejlesztése. A többi meg ilyen kisebb disztró, amit ugyan fejlesztenek, de kevés erőforrással, és marha ritkán van új kiadás. Így igenis jó, ha valaki mainstreamebb formában más initrendszer tol. Mert ugyan ott van a Gentoo, Void, Artix, de azok advanced disztrós vonal, mainstream emberkéknél indulásból kilőve.
Sajnos a Debian is most dobta végleg a többi initrendszert. Az initrendszeres szavazáson azt döntötték, hogy ugyan nem zárkóznak el systemd-től eltérő initrendszerek támogatásától, de ők nem hajlandóak rá erőforrást fordítani, így csak akkor lesz megcsinálva, ha valaki önkéntes megcsinálja nekik. Ez meg nem fog megtörténni jó eséllyel soha. Pedig az még jobb lett volna, ha egy Debian méretű és hírű disztró is más initrendszer pártján áll, ez sajnos nagy veszteség a linuxos világnak.
Azt kell érteni, hogy a systemd-ellenesek nem ilyen önkényesen nyáladzó tömeg. Igazuk van, a systemd már szinte mindennek dependenciája, rákos daganatként beette magát a Linux világába, kivakarhatatlan, önálló életet él, és elfojta más alternatívák létezését. Pedig a Linux filozófiája pont arról szólna, hogy legyen alternatíva, olyan rendszert legózz össze magadnak, amilyet csak akarsz, szabadon válaszd meg a kernelt, initrendszert, grafikus felületet, összes alkalmazást.
Sőt, ez a systemd-fanoknak is jó, ha van egy systemd-mentes alternatíva, mert így a Poettering sem azt csinál, amit akar, mert ha valami túl ×4ros változást akarna a jövőben, akkor a felhasználók tudnak fenyegetőzni vele, hogy dobják, és átállnak másra. Ez így a systemd-s világnak is garancia, hogy a színvonal nem megy még jobban le.
Ezt az Ubuntunál is meg lehetett figyelni. Ahogy mainstreamek lettek, elkezdték a saját fosaikat erőltetni, Mir, Upstart, Unity. Nagyon sok felhasználót bőszítettek fel, akik Mintre váltottak. De épp így nem értetted múltkor, ha minek még Ubuntu Cinnamon meg egyéb Cinnamon-t használó disztró, mikor ott van a Linux Mint. Pont ezért, hogy ha a Mintnél behúznának valami corporate bullshit húzást, ami sok felhasználónál kiveri a biztosítékot, akkor azok tudjanak hova váltani, a véleményüket ezzel kifejezni, nyomást gyakorolni. Így a Mint fejlesztőcsapatának ötször is meg kell gondolni, hogy milyen nagy ívű változásokat vezethetnek be, nem azt csinálnak, amit akarnak, hogy majd a felhasználók lenyelik alapon.
Szóval nagyon helyeslem, hogy van MX, szimpatikusnak is tűnik, hasznosak a linuxos világnak, nem csak egy n+1. disztró jelenleg.
-
Én egyébként örülök, hogy az MX népszerű lett. Legalább van egy nagy, népszerű disztró, aki segíti a systemd-vel szemben a többi initrendszer ügyét is, meg hogy a Linux ne váljon Linuxd-Poetteringd-vé.
Hagyd már ez az örömtáncot a nonsystemd-s superdisztró körül, egyszerűen az Antix az alapja és az még nem tért át systemd-re, ezért nem systemd-s az MX sem, ennyire prózai oka van ennek.
De a kérdés még mindig az, hogy ki az MX célcsoportja?
(#67) Jesus_Shaves
49 nonsystemd-s Linux alapú disztró vagy egyéb OS van, a Void is az, érdekes lenne ha az asztali felülete, amit használ, az meg systemd-s lenne!
-
Frawly
veterán
Ezt így nem lehet megmondani, hogy mi a legkönnyebben használható. Az initrendszer ellátja az init feladatát, elindítja, leállítja a szolgáltatásokat bootkor, leállításkor, meg ha használat közben akadna el egy fontos rendszerfolyamat, újraindítja, életben tartja.
Neked, mint átlag felhasználónak egyik sem lesz könnyebb, mint a másik. Ha nem vagy nagyon minimalista, akkor célszerű systemd-s disztrónál maradni, de nem azért, mert az jobb lenne, meg könnyebben használható, hanem nem fogsz egyes szoftvereknél kompatibilitási vagy függőségi gondba futni. Tehát ilyenkor jobb a mainstream áramlattal menni, kevesebb gondod lesz vele, ha a kisebb ellenállás irányában mozdulsz, és azt használod, amit a legtöbben használnak, ami a legjobban támogatott. Ugyanez vonatkozik a Pulseaudióra.
Én egyébként örülök, hogy az MX népszerű lett. Legalább van egy nagy, népszerű disztró, aki segíti a systemd-vel szemben a többi initrendszer ügyét is, meg hogy a Linux ne váljon Linuxd-Poetteringd-vé. Annak ellenére, hogy nem használom, nagyon pozitívnak tartom, hogy végre egy jelentősebb, sikeresebb disztró karolta fel ezt az ügyet, és népszerűsíti. Korábban ezt csak nagyon kicsi, advanced, nem maistream disztrók vállalták be, amelyeknél már az erőforrások sem voltak erre elegendők a kevés fejlesztő miatt.
Régi verziós systemd-t már egyik disztró sem nagyon használ, ami olyan régi lenne, annak már jellemzően lejárt a támogatása. A modernebb kernelek miatt általában nem lehet tetszőlegesen régi systemd-t használni.
-
#68
cigam
titán
Jesus_Shaves
#67
cigam
titán
válasz
Jesus_Shaves
#67
üzenetére
Passz. Van ahol már 2011-ben függőségként említik. Állítólag van egy "Gnome without systemd" projekt. Eszerint ami nálad pöfög az a stable ág (88%) silver státusszal.
BSD-n pl. a 2016-os 3.18 az utolsó Gnome.
Nekem az a tippem, hogy mivel a Linux-ok 95%-án Gnome az alapértelmezett környezet, nem tudtak mást tenni mint igazodni hozzá, és betették alapértelmezettnek a systemd-t.
-
#67
Jesus_Shaves
aktív tag
cigam
#66
-
cigam
titán
Nehéz kérdés, mivel egyiket sem ismerem annyira mint szeretném, és mint írtam egyik sem feltétlen jobb, csak más. Szokták volt mondani, lakva ismerszik meg ...
Ki kell próbálni, aztán vagy beleütközöl valamibe ami zavar(nem megoldható) az adott rendszer inti rendszerében, vagy nem is találkozol vele soha.
Windows alatt az emberek 99%-nak lövése nincs hogyan épül fel a rendszer, csak használja. Itt is ez a helyzet, csak itt lehetőség van a motorháztető alá nézni (nyílt forráskód, dokumentáció) Plusz adott distribució lehetőséget ad rá, hogy lecseréld, vagy olyan rendszert választasz ami neked szimpatikust használ alapból.Ok okozati összefüggés is lehet. Ha neked a Gnome jött be, akkor csak systemd-s rendszert választhatsz, mert a függőségei között szerepel.
-
zoltanz
nagyúr
-
Szerintem, ha egy disztro az Ubuntu/Mint mellett labdába akar rúgni, akkor specializálódnia kell bizonyos célokra, fehasználói csoportokra.
Érdekes a kérdésed, de az MX-nek totál semmi köze nincs az említett kezdő/home user célcsoportnak készült említett pároshoz. Nem nagyon értem az egészet, amit célul tűztek ki, mivel 99%-ban olyanok kezdték el használni, akiknek fogalmuk sincs az MX rengeteg plusz opciójának mibenlétéről. Egyszerű Manjaro effektus, megnézte, jujdejólnézki, mennyivel másabb, mint az Ubuntu meg a Mint meg jól néz ki.
Én már az írás első képénél nem jutottam tovább, mert nem értem, az átlag hype felhasználó hiába is nyomja meg az F4-et és rábambul a rengeteg felugró opcióra.....max arra tud gondolni, uristen, hogy kéne innen gyorsan tovább lépni. Aki már ezekkel az opciókkal tudna operálni, az egyrészt fejből be fogja írni a szükséges kernel opciót a képernyő közepén lévő sorba és megy tovább. Ha! Ha egy ezen a szinten lévő felhasználó egy GUI-s csilivili disztrót akarna. Most, hogy valahonnan előbukkant a dolog, hogy ez nem systemd-s, elkezdik Debianosok felrakni. Na ők értik ezeket a plusz dolgokat, de qrvára nem emiatt fognak MX-et használni.
Az az első kép egy parasztvakítás, mert beraktak ugyan csomó opciót, amiből el sem tudom képzelni, kinek kéne valamelyik, de millió kernel opció nincs ott, így akinek szüksége van valamelyikre, úgyis beleírja. Én is beleírtam előző laptopomnál minden telepített disztróba a
processor.nocst=1értéket, de azt itt se találtam volna.Egyszóval eljutottam az első képig és az alatta felsorolt opciókig és értetlenül állok, ki a célcsoportja ebben a formában az MX-nek? Kezdő biztosan nem, mert Ubuntu-pótlóként használja, haladó szintén nem, mert csilivili GUI-s......nem tudom megfejteni.
Az OK, hogy sokan, akiknek fogalmuk sincs, mi az az init rendszer, de olvastak a systemd ördöngős voltáról, elkezdik a hallottak alapján felrakni, hogy wooow nem kell nekem se az a sz*r systemd-s rendszer, aztán értetlenül vakarja majd a fejét, mikor a leírásokban olvasott pár okos terminal parancs azt írja ki neki, hogy bakfitty koma!
Szóval már az első kép alatti soroknál tartok, míg meg nem értem, ki a célcsoport, nem is tudok tovább menni.
-
#63
hcl
titán
Hieronymus
#57
válasz
Hieronymus
#57
üzenetére
Tettél róla, de mondjuk én vagyok a hülye, mert régebben már tudtam, hogy nem érdemes veled vitázni.
@Többiek : A wireless bemeneti eszközök is a MX kapcsán jöttek
-
csendes
addikt
És még ott van a Linux Mint Xfce edition is: [link], ami tényleg a "+apró programokról" szól, amik a hétköznapi használatot segítik elő, de ugyanakkor hosszú távon támogatott (LTS 2023-ig) is.
Szerintem, ha egy disztro az Ubuntu/Mint mellett labdába akar rúgni, akkor specializálódnia kell bizonyos célokra, fehasználói csoportokra. Erre szerettem volna rákérdezni. -
cigam
titán
Nem jobb, más. Hogy kinek mi a jobb az elég egyén függő, mindenki mást tart fontosnak. Hacsak valamelyik HW/SW komponensed nem igényli a frissebb kernel(driver)t, jó az alap kernel ami a rendszerrel jön. De ez megint az én privát véleményem, másnak meg a verziószámtól lesz erekciója, és a legfrissebbet használja. Szerintem egy átlagos felhasználó, a programjait akarja futtatni, és nem a rendszert pimpelni, felépíteni az alapoktól. Neki az a fontos, hogy az asztalról/start menüből elérje a böngészőt, office-t, menjenek a videók (youtube, vls), a torrent, elérje a NAS-t,....
(x)ubuntu-t elég régen nézegettem, de nem rémlik hogy abban lenne ilyen fejlett perzisztencia-kezekés, és +apró programok amik a hétköznapi használatot segítik elő. Ubuntu a snap-ra tette le a voksát, az MX flatpak-et használ(, és van aki a mezei alkalmazások telepítésére esküszik, futtatókörnyezet nélkül ).
xubuntu-ban gyárilag nincs conky, se GUI konfigurátor. Az MX-ben a grafikus telepítő/programajánló szinte mindegyik bőngészőt felajánlja (Chrome, Vivaldi), míg az ubuntu szoftveráruházában ezek nem szerepelnek(ha jól tudom a készítők oldalán van csak deb csomag belőlük) -
MX Linux 19
Csak nekem tűnik fel, hogy ez a topik témája, ill a róla szóló írás! Minden nyamvadt ragyaf*szról esik itt szó hosszasan, csak a tárgyról qrvára nem. A fele hsz értelmetlen BT akármi agyalgás, másik fele meg megy-e a játék....
Az érdeklődő meg benéz ide gyakran, mert látja, hogy vannak új hsz-ek a cikkhez! Vannak a lószart! Kicsit lehetnétek belátóak, ha nem érdekel benneteket az MX Linux, akkor legalább ne szemeteljétek tele a topikját. MX-Linux 19 a téma, leírom még egyszer.
köszönettel:
uby és talán mások is
(#58) cigam
Úgy látom neked is kezd már nagyon zavaró lenni, ugyanabban a percben írtunk erről, biztosan nem véletlen.
-
#57
Hieronymus
veterán
hcl
#56
-
#56
hcl
titán
Hieronymus
#55
válasz
Hieronymus
#55
üzenetére
Nekem sehol... te problémáztál.
-
#55
Hieronymus
veterán
hcl
#54
-
#54
hcl
titán
Hieronymus
#53
válasz
Hieronymus
#53
üzenetére
És ki mondta, hogy nem szükséges?
-
#53
Hieronymus
veterán
hcl
#52
-
#52
hcl
titán
Hieronymus
#51
válasz
Hieronymus
#51
üzenetére
-
#51
Hieronymus
veterán
hcl
#49
-
#50
Hieronymus
veterán
Polesz
#48
-
#49
hcl
titán
Hieronymus
#47
válasz
Hieronymus
#47
üzenetére
AAaaaaaargh
Csak annyit jeleztem, hogy van USB-s Bluetooth adapter is, amire ha BT egeret akasztasz, akkor USB vevős lesz a BT egered De hogy mennyire komolyan veszel mindent, jaj. -
#48
Polesz
addikt
Hieronymus
#47
Polesz
addikt
válasz
Hieronymus
#47
üzenetére
Google keresés DUAL MODE MOUSE
-
#47
Hieronymus
veterán
hcl
#46
A számítógép szempontjából nézve, az USB eszköz vezetékes kapcsolat.
Ha lehet nekem kérni, akkor meddő vita helyett, linkelj nekem egy olyan egeret, ami USB izével és BT kapcsolattal is működik. Kívánság szerint.
A frekvenciára ne hivatkozz, mert az nem határozza meg a kapcsolat tulajdonságát és az adatvitel szabványát.Tényleg hálás leszek, ha produktív mósdon állsz hozzá a kérésemhez.
-
#46
hcl
titán
Hieronymus
#45
válasz
Hieronymus
#45
üzenetére
Mondom USB-s Bluetooth vevőt, ami tényleges Bluetooth modul. És azzal nyomod a BT egeret.
A perverziónak határa nincs -
#45
Hieronymus
veterán
hcl
#44
",,,..ha USB-s BT vevőt használsz!!! "
Ne csinálj már fából vaskarikát.
Ha USB vevőt használsz, akkor lényegtelen a használt frekvencia. Az csak a vezetéket helyettesíti.
BT kapcsolat attól lesz, hogy közvetlenül az eszközzel tud kapcsolatot lésíteni az egér, USB vackok nélkül. -
De nem feltétlen BT
@Hieronymus : BT egér esetén is lehet, hogy dugdozol valamit
...ha USB-s BT vevőt használsz!!!Amúgy én a telefonomhoz is használok OTG kábelt, mert a melóhelyen van fölös billentyűzet, ha hosszabb levélre kell válaszolni, akkor már bedugom (a céges gépről tilos netezni).
A laptopomhoz én is vezeték nélküli, USB vevős egeret használok. Amíg asztalim volt, addig a billentyűzet is wireles volt, mert ha kellett a hely az asztalom, odébbdobtam, és volt.
-
cigam
titán
Köszi!
CPT.Pirk
Az, hogy milyen frekin megy, nem jelent semmit. Az fnft szerint vannak olyan szeletek kijelölve a spektrumban, hol ezek a kis teljesítményű kütyük garázdálkodhatnak.
A 1770. sorban van a BT(Kis teljesítményű, vezetéknélküli szélessávú adatátvitel)
de kicsivel odébb, pl. a
1727,1735,stb .... sorokban is definiálnak egy kis rést a vezetéknélküli szélessávú adatátvitelre. Ezek már nem BT eszközök, nem azok frekijén mennek, nem is kell hogy ismerjék annak a lehetőségit. A garázsnyitó távvezérlőjétől kezdve a vezeték-nélküli billentyűzeten át, a kültéri érzékelős rádiós hőmérőig bármi üzemelhet ott. -
#42
Hieronymus
veterán
CPT.Pirk
#41
Asztali gép esetében, a vezetékesnél jobb nem létezik, legfeljebb kényelmesebb. Az USB-be dugós cucc, gyakorlatilag vezetékes egérnek látszik a gép számára, függetlenül attól, hogy a vezeték ki van helyettesítve. Nyilván kényelmesebb mert nem akad be az egér vezetéke valamibe.
A valóban vezeték nélküli egerek előnye, hogy a készülék oldalon nincs szükség extra hardverre. Szabadon marad az USB csatlakozó.Asztali gép esetében én sem kínoznám magam BT-s egérrel.
Az alapkérdés az volt, hogy egy BT-s egér - bill. felállásban nincs olyan op.rendszer, amelyik telepíthető lenne, a telepítőkészlet előzetes módolása nélkül. -
#41
CPT.Pirk
Jómunkásember
Hieronymus
#40
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Hieronymus
#40
üzenetére
Az világos, de PC-re van jobb megoldás.
-
#40
Hieronymus
veterán
CPT.Pirk
#38
-
#38
CPT.Pirk
Jómunkásember
Hieronymus
#36
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Hieronymus
#36
üzenetére
Most pl. Rapoo wireless keyboard + egér párost használjuk. Azt írják, hogy 2.4GHz-en megy, az meg a BT sávja lesz és a hatósugara is kb. 10m, mint a BT-s cuccoknál szokásos. Mindegyik ilyen párosunk a saját USB-s vevőjével kommunikál, így már biosz szinten is működik.
És ezt a tiedet párosítani kell? Akkor ennek így mi értelme?
-
távcsőves
senior tag
Az összes system.d-s válaszra köszönet.
@Frawly: Mindenestre én kiírtani nem akartam sosem, az érdekelt, miért előny a hiánya. Tudod, ez olyan, mint az autók, összeségében nem tudod pontosan hogyan működik, mégis elvezetted. Az is lehet, hogy gyorsan. Gyorsabban, mint én.
-
#36
Hieronymus
veterán
CPT.Pirk
#34
-
#34
CPT.Pirk
Jómunkásember
Hieronymus
#30
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz
Hieronymus
#30
üzenetére
Párosítás BT-s egérnél?
Használtam már pár ilyet, de mindegyiknek volt saját vevője, bedugtad és ment. Már a telepítőben is. -
#33
Hieronymus
veterán
hcl
#31
Nyilván mókolt telepítő esetében nem gond.
A Windows esetében is lehet olyan előtelepítőt létrehozni ami képes ezt a problémát kezelni. Gondolom Linux esetében sincs ez másként.
De ettől még egy alap telepítőkészlet BT egér és billentyűzet mellett, csak a haját fogja tépni, telepítés helyett a felhasználó. -
Frawly
veterán
Laikusoknak nem előny a systemd-mentesség. Azoknak előny, akik annyira mélységében testre szabott, minimalista rendszert akarnak kiépíteni, és ezt gátolja, hogy a systemd sok mindenben önállósítja magát, kivéve a felhasználó kezéből a kontrollt. Illetve nagyon régi, fos lassúságú gépeken számíthat még, mert nem köt le egy csomó erőforrást.
Tehát fő szabály, hogy ha nem tudod mi az előnye a systemd-hiányának, akkor neked nem lenne belőle előnyöd, főleg, ha korszerűbb gépen használod, desktop rendszerként.
Mégis azért van sok helyen kiemelve nagy dologként, hogy hűűű, systemd-mentes, mert egy szűk embercsoportnak ez rettenet fontos, és kevés olyan disztró maradt mára, ami nem használ systemd-t.
A cikkhez: az Xfce sem annyira sovány már, mióta áttértek Gtk3-ra. De pl. az AntiX által is használt IceWM még mindig nagyon pehelysúlyú.
-
#31
hcl
titán
Hieronymus
#30
válasz
Hieronymus
#30
üzenetére
Elméletben megoldható...
Amúgy pont Linux telepítőt tuti lehetne úgy mókolni, hogy előre megadott MAC-el párosodjon, de fene tudja, hogyan. Én most Arduino-s kékfogat teszteltem terminálból (adatot küldeni rá a legegyszerűbb egy echo paranccsal), lehet ott mindent. -
#30
Hieronymus
veterán
hcl
#29
-
#29
hcl
titán
headhunter
#28
válasz
headhunter
#28
üzenetére
"1. Melyik Linux telepíthető, vezetéknélküli billentyűzet és egérrel? "
Nem tudom, nekem az összes ment - igaz, ilyen buta, PS/2 vagy USB vevős cuccok voltak, amik igazából pont olyanok, mint egy vezetékes, csak drót helyett rádió van a gép meg az eszköz között. Ilyen gyakran telepítesz?
Ha valami nonfree csomagot kell felrakni a wireless cuccaidhoz, akkor nem sok lesz, amiben default benne elsz a megfelelő kernelmodul, max. akkor, ha magadnak mókolsz telepítőt. -
#28
headhunter
addikt
headhunter
addikt
1. Melyik Linux telepíthető, vezetéknélküli billentyűzet és egérrel? (pl.: Logitech Cordless MX 5500 Revolution)
Többet próbáltam, de legtöbbnél kell a vezetékes bill+egér. (kicsit "macerás" mindig előveni a telepítéshez)
2. Kijelzőnél milyen beállítást kellene alkalmazni, hogy 1920x1080-nál is olvasható legyen a szöveg?
Kijelző "monitor" Sony Bravia KDL-55W829B (2.3-2.5m távolságból nézve)
Feltűnt a DPI nővelése után a TV 1080p üzemmódban van, de az asztal már nem 1920x1080, hanem pl.: 1280x, youtube videók is nem full hd-ben mennek a megnővelt DPI miatt.
-
Gyorsan megnéztem, ezek nekem még használtan is drágák
Fullhd monitorom talán 2 éve van, mert tudtam venni egy hibásat.
Valami 4 magos asztali cucc kéne amúgy Vmware hostnak, de az is annyira életbevágó, hogy szerintem 2020-ban is Core2 E8400 4GB RAM lesz a host@Károly 99 : A Kubuntu 18-ban is vannak angol sorok a magyar jobb gombos menüben
Minden más le van fordítva, az egész DE magyar, de az a 3-4 menüont már több verzió óta angol -
Károly 99
csendes tag
Fuss particionáló eszköz
Ennél viccesebb fordítást egy Linux disztribúciónál nem nagyon láttam. Körülbelül olyan, mintha Google Fordítóval fordították volna le. Az MX-Linux fejlesztőinek nemigen sikerült érthetőre lefordítani a fent említett gomb feliratát.
-
Elég furcsa. Így viszont kaptam egy kis kedvet a saját próbálgatáshoz.
Talán egy éve az Uplay-t volt nehéz működésre bírnom linuxon, mikor pedig végül elindítottam egy játékot, az jelentősen lassabb volt, mint Win10-en minden ügyeskedésem dacára. Lehet, azóta javult a helyzet, érdemes lesz azt is újra kipróbálni.
-
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Hátőőő, ezen most én is meglepődtem. W10 alatt kevesebb az FPS! Megnéztem, teljesen azonos, high beállításokban ment a teszt mindkét rendszeren. A Catalyst viszonylag friss volt Windows alatt, kb. tavaly szeptemberi.
Azt már meg sem említem, hogy a Feral által a Linuxos verzióhoz készített launcher sokkal jobb, mint a Windowsos launcher.
hcl: ez nem a jó hozzáállás, mert ha megy a játék, akkor megy minden. Amennyi pénzt ráköltünk egy gépre, legyen már benne egy kis öröm is.
Silεncε: Most nincs helyem feltenni, de már próbáltam AMD-vel Linux alatt és ment gond nélkül. Esetleg érdemes lenne terminálból indítani a Steam-et, ott valszeg kiírja, hogy mi a baja mikor nem tudott valamit elindítani. Meg azt is kiírja, ha hiányzik valami lib a gépedről.
-
Silεncε
őstag
Múltkor pont felidegesített a Windows (az alaplapi hangkártya drivere nem kompatibilis a 1903 óta egyik verzióval sem, ezért nincs mikrofonom, újabb driver nincs), Ubi ment föl dualbootban (korábban volt már többször is). Letöltöttem a CS:GO-t, mondom megnézzük. A Steam 5-ből 3 alkalommal el sem tudta indítani a játékot, a maradék 2-ből meg az egyikben fekete képernyő, ha meg nagynehezen elindult, 10-15fps. Egy 1050-el próbáltam, több driverrel is. Half Life 2-vel hasonló eredmény. Ha jól emlékszem, a RoTR-t is megnéztem, de abban sem volt köszönet.
Azért ezen van még mit dolgozni... (pedig jó lenne, a Win egyre több hülyeséggel megy az agyamra)
-
Pont ennyin múlik kábé, hogy Win10 vagy linux. 1-2 fps-es Win10 előny mellett még a linuxot választom, de a linux 6-8 fps-es lemaradásánál már irány inkább a Win10. Nekem is RX 570 van, elég mindenre nekem Win10 mellett, viszont egyelőre nem játszottam vele linuxon, ha jól emlékszem. Félek, csalódás lenne, pláne az újabb címekkel. Egy alapos teszt eldönthetné a kérdést, lehet, elég lenne gúglizódni egy kicsit.
Pop! OS-ra is rá fogok keresni, és gondolom, más felület is telepíthető rá; én szeretem a Gnome-ot, de az Xfce-t is fel szoktam tenni minden mellé. KDE-t nem használtam talán 5-6 éve.
-
cigam
titán
Valóban megérne egy cikket, de nem én vagyok az avatott szakértő, messze nem ismerem olyan részleteiben a rendszert, ahogy szeretném. Arról nem is beszélve, hogy úgy megfogalmazni pár mondatban hogy mindenki más is megértse elég nehéz.
Mi is az init rendszer
A számítógép indulásakor mindegyik Linux egyforma egy pontig, a kernel betöltődéséig. Miután a kernel végzett az alapokkal, meghívja az init rendszert, ami eldönti mi és hogyan fog elindulni, hogy te úgy találkozz a géppel, hogy ott vár a grafikus felület, hogy bejelentkezz kedvenc grafikus felületedre. Ha megnyitsz egy feladatkezelőt láthatod, hogy rengeteg program fut pedig te csak a gépet kapcsoltad, be és még nem indítottál el egyetlen programot sem. Pedig ahhoz, hogy működjön az egér, a grafikus felült, az internetelérés, rengeteg apró program összehangolt működése szükséges.
Ahogy grafikus ablakkezelőből is sokféle létezik(Gnome, KDE,XFCE,...), úgy init rendszerből is született pár különböző megoldás (OpenRC,Sysv, systemd,RC,...). Mindegyiknek más az erőssége és a gyengesége.pl. van amelyik csak sorban egymás után tudja indítani a programokat, van amelyik már párhuzamosan, egymástól függetlenül is képes rá. Szintén az init rendszer sajátossága az úgynevezett futási szint.Látod? Csak azt elmesélni hogy mi is az init rendszer, már egy bekezdést megtöltött, és elég hozzávetőlegesen lett elmesélve, hogy mit is művel.
A systemd-re koncentrálva az a baj vele, hogy nem csak init rendszer akar lenni, hanem minden más is. pl. nem a hálózatkezelő programot indítja el(NetworkManager, vagy Wicd), ami beállítja a hálózati kártya IP címét, kezeli a wifi kapcsolatokat stb.., hanem önmagában is egy hálózatkezelő (systemd-networkd).
Átlépve határait, olyan mint egy rákos daganat. Évről évre olyan funkciókat valósítanak meg benne, amit régen egy külön (általam kiválasztott) komponens végzett. Így elvész a választás szabadsága. Nem tudom az általam kedvel komponensekből összelegózni a rendszert. Odáig fajult a dolog, hogy ma már nincsen Gnome systemd nélkül. Vagyis hiába szeretnél OpenRC-t használni, és Gnome ablakkezelőt, az nem fog menni, mert a legfrissebb Gnome kiadása nem működik systemd nélkül. Vagy egy régebbi kiadást használsz, ami még nem függ tőle, így megkapod a Gnome-ot. De! Senki nem fogja a régi hibáit foltozgatni, vagy leprogramozni a fejlesztéseket úgy, hogy azok systemd nélkül is működjenek.No és ott van még maga a systemd kitalálója, fejlesztője. Lehetetlen egy alak, hiába támasztod alá tényekkel, hogy x vagy y megoldás nem jó, vagy megkérik, hogy bizonyos dolgok ne úgy működjenek, ahogy, egy legyintéssel lesöpri az asztalról, és akkor is neki van igaza. Más (init)rendszer fejlesztők csapatként működnek. Nem csak egymás közt beszélik meg a lehetőségeket, hanem figyelembe veszik a felhasználók kérésit igényeit is.
Szóval nagyon összettt probléma, sok aspektusa van, és nem mindegyik egyértelműen fekete vagy fehér.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Most csak Linux alatt van fent a játék, ma már nem hiszem, hogy lesz erőm felrakni Win alá meg tesztelni, azt se tudom mikor jutok haza... De viszont itt vannak a mérések Linux alatt 1080-ban és 1440-ben az RX570 4GB kártyámmal, Mesa 19.2 alatt:
Itt egy teszt Win alatt, tök ugyanilyen számokat mértek, 1-2FPS-el látok csak többet ott: [link] Egy másik tesztben 6-8FPS-el többet mértek, de nem tudom van-e különbség a beállításokban. De mindegy is, teljesen alkalmas a rendszer ilyen igényes játék futtatására is.Szerk:
Játékra (Steam) azt javaslom, hogy a Pop! OS-t próbáld ki. Bár nem rajongok a Gnome felületért, de meg van csinálva faszán és az LTT is azon promózta a Linuxos játékokat: [link] -
"csak rányomok a Shadow of Tomb Raidernél a játékra és már megy is Linuxon."
Letesztelhetnéd egyszer, mennyivel lassabb, mint Win10-en! Nagyon régi játékok esetén mindegy lehet, hogy valami 200 fps helyett csak 160-180, de ha adott konfig épp csak karcolja a 60 fps-t Win10-en, akkor bizony ha linux alatt meg 45-50, az már nagyon is számít.
Én most retrózgatáshoz XP-t használok, de 2-3 héten belül tuti megy fel az XP mellé egy MX is. Tudok majd mérni párat régi játékokkal.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
Van kb. 4 elterjedt felület / asztali környezet, meg pár kevésbé elterjed a disztróknál, a disztrók meg 3-4 nagyobb "fára" osztódnak n variácóban. A kombináció elég sok, de okkal.
Mondjuk nem sok hiányos fordítással találkoztam mostanában.Véleményem szerint az AAA játékok hiánya miatt nem terjedt desktopon, de mióta van a Steam-ben a proton, azóta csak rányomok a Shadow of Tomb Raidernél a játékra és már megy is Linuxon.
A másik ok szerintem az meg bizonyos esetekben a maradi hozzáállás. Pl. a népszerű disztrók egy része nem tette az alap telepítés részévé a hardveres videó lejátszáshoz kellő csomagokat. Tudja a fene az okát, pedig még csak konfigurálni se kell semmit, ha megvan az a 2-3 csomag, akkor megy a hw gyorsítás a filmeknél és kész.
-
PistiSan
addikt
MX linuxot ki próbáltam pár hónapja, de a betöltési időt elég soknak találtam mondjuk egy Lubuntuhoz képest, viszont volt hasznos dolog benne, pl alapból tudtam vele windows megosztásokat tallózni mindenféle bűvészkedés vagy utólagos telepítés nélkül.
Nekem az a véleményem rég óta, hogy a linux azért nem terjed el jobban desktopon, mert nem használnak 1 vagy max 2 egységes felületet, mindenki hegeszti a saját dolgait, új verziók kiadásánál hiányos sok helyen a fordítás, szét aprózódnak a fejlesztések. -
Én sem értettem, miért előny, hogy init-es.
Systemd- s asztali és szerver Linuxokat nyúzok, a Systemd-vel még semmilyen gondunk nem volt.
Nekem is max. annyi a gondom vele, hogy sok disztróban dobni fogják az init kompatibilitast, de pl. az hatalmas előny, hogy egy fstab-os elgépelésnél elindul az OS, van esélyed kijavítani.A cikk jó lett különben, jó kis minimálrendszer
-
Slack
tag
Igazából se nem előny, se nem hátrány. A systemd váltotta le a nagyon sokáig használt init -et.
Amiért nem szokták szeretni:
-Az init eléggé jól működött, sokan nem érezték szükségesnek a cserét.
-Állítólag bug -os. (Nekem nem volt még vele gondom, de elhiszem, hogy mások belefuthattak problémákba.)
-Túl sok funkciót építettek bele, ez pedig ellentmond a klasszikus Unix filozófiának. (Személy szerint nem értem minek a systemd timer, ha egyszer ott a cron...)Ha laikus vagy a kérdésben, akkor szerintem neked kb. mindegy, nem fogod észrevenni a különbséget egy systemd -s és egy init -es rendszer között. (Ha Linux szervereket üzemeltetnél, akkor lehet meggyűlne a bajod a systemd -vel, de desktop felhasználók számára nincs sok különbség.)
-
csendes
addikt
Közben még módosult a cikk, pár dolog már megjelent abból, amit írtam.
Szerintem a cikk elején érdemes lenne bemutatni a disztribúciót. Egyrészt, hogy milyen alapokra (Debian stable antiX MEPIS fejlesztők) építkezik, másrészt kiknek ajánlott (kezdő vagy haladó, hardver igény, milyen speciális terület). Egy Debian alapú rendszernél sokszor felvetődik kérdésként, hogy nem jobb-e egy vanilia Debian rendszert teljesen testreszabni. Vagy fordítva, miben jobb ez a disztró egy Xubuntu-nál?
Remélem az összes gépen. Csak azoknak adok ez alól felmentést, akik NVMe SSD-t használnak, és nincs a gépben semmilyen SATA, M.2 SATA, mSATA meghajtó, se SSD, se HDD, vagy csak egy SATA ODD. NVMe eszközöknek mindegy, mert nem a SATA vezérlő hajtja őket, nem ismernek sem AHCI, sem IDE módot, nem kell nekik külön TRIM sem. SATA ODD-nél meg mindegy, nem az lesz a szűk keresztmetszet, annak megint mindegy milyen módban van hajtva. Mindenki másnak suhanni fog a léc.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Nem is emlékszem már a 6 évvel ezelőtti Win7-re.....
(talán a népszerűségem miatt ven ez) 
Köszi!
Persze hogy nem szokott jó vége lenni, ha én ehhez hozzászólok...... "
) akkor azt használják 
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Azonnali processzoros kérdések órája
- Nem fogy a Galaxy S25 Edge?
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- NVIDIA GeForce RTX 5070 / 5070 Ti (GB205 / 203)
- Energiaital topic
- iPhone topik
- VR topik
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
- További aktív témák...
- Honor 9X Lite 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- PS5 konzolod megvásároljuk: Budapest, Kecskemét, Szeged, Debrecen vagy akár GLS futárt küldünk!
- Azonnali készpénzes Sony Playstation 5 lemezes és digitális felvásárlás személyesen/csomagküldéssel
- BESZÁMÍTÁS! Microsoft XBOX One S 1TB lemezes játékkonzol garanciával hibátlan működéssel
- Telefon felvásárlás!! Honor Magic6 Lite, Honor Magic6 Pro, Honor Magic7 Lite, Honor Magic7 Pro
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged