2. Fórumok
  3. LOGOUT reakciók
  4. MX-Linux 19
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #173 Frawly veterán F34R #172
    Új Válasz #173
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Frawly

    veterán

    válasz F34R #172 üzenetére

    XP alatt is megy az AHCI. Csak telepítéskor vagy F6-tal kell beadagolni neki a SATA/AHCI drivert, vagy nLite-tal beleintegrálni az XP telepítőjébe, és akkor megint jó vagy, kiírod Rufus-szal az XP telepítőt egy USB pendrive-ra és már mehet is az XP install, ha erre lenne szükség (pl. retró játékokhoz). Akkor nem kell semmit IDE-be állítgatni. Vagy feltelepíted IDE módban az XP-t, és telepítés után trükközöd ki az AHCI módot. Megvolt ennek anno is a kulturált módja, csak sokan lustaságból meg hozzá nem értésből inkább átnyomták IDE-re és többet rá se néztek, pedig azóta Win7-10-et használnak, meg Linuxot. Elfelejtették, mert ha SSD, IDE módban sem tűnik lassúnak, szekvenciális értékekben nem olyan nagy veszteség, csak randomban, meg a HDD erősebbek kapar AHCI nélkül.

    Igaz Linux alatt elve nem kaparnak a HDD-k, talán még IDE módban sem, mert annyival jobbak a linuxos fájlrendszerek, nem töredeznek, mint az NTFS, meg a kernel cache-elése is jobb, így sokkal simábbak a fájlműveletek, talán még a Linux kernel ütemezője is pótolja valamennyire az NCQ ütemezését. Engem anno meglepett, mikor Linuxra váltottam egy régi laptopon (igaz eleve bekapcsolt AHCI mellett), hogy XP alatt a HDD ilyen kapargó seekhangot adott, Linux alatt, meg csak a HDD LED villogott, fülem odatartottam, és hangtalanul működött a HDD, sima állandó motorhangon felül nem volt semmilyen seek-hang, meg kaparás. De ez teljesítményen is látszott, nem a szekvenciális átvitelen, abban nem volt nagy különbség, hanem pl. mikor sok random művelet van, pl. nem indexelt partíción kerestem valamit Total vagy Double Commanderben, ~40 ezer fájl között hosszú percekig kapart a HDD XP-n, Linux alatt ugyanaz a Double Commander átnézett ~200 ezer fájlt pár másodperc alatt, olyan gyorsan pörgött a fájlszámláló, hogy nem bírtam elolvasni, hangtalanul tette a dolgát a HDD, az állam kerestem a földön, hogy milyen megdöbbentő különbség, hogy lehet ezt így is. Ugyanaz a laptop, ugyanaz a bűn lassú 5400 rpm-es SATA laptop HDD volt benne, valami 160 gigás Hitachi-borzalom. Bootideje is durván jobb volt a Linuxnak. Ezt nem értik a Win Pistik, hogy a Linuxnak nem az a lényege, hogy nem kell érte fizetni, hanem ugyanazon a hardveren sokkal jobban fut, nincsenek b*zi MS technolgóiák miatt durva overheadek, nem kell állandóan vírusirtónak meg mindenféle MS service-nek futnia a háttérben, a kernel hatékonyabban használja az erőforrásokat, nem kell mindenféle driverrel szerencsétlenkedni, az user dönti el mikor frissít, az egész sokkal simább, nagyobb szabadság, megbízhatóbb, eltörés-mentesebb. Ja, tanulni kell hozzá, meg 1-2 progi helyett másokat megszokni, workflow-n kicsit módosítani, de elengedhető a Windows, ha valaki nem balfék.

    Ugyanez volt az atomos EEE-PC netbookon is, mikor még azon toltam, Win7-XP használhatatlanul lassú volt rajta, Arch Linux LXDE-vel meg ugyanazzal a Pale Moon-nal egész használható sebességgel futott rajta, annak elég volt a szűkös 1 GB RAM is. Windows alatt csigalassú volt az egész gép, még XP-vel is, HDD csak kapart összevissza, meg swap-hegyekbe futott a történet állandóan, pár napig bírtam, szedtem is le, hogy csak nyekkent.

  • #171 Frawly veterán F34R #170
    Új Válasz #171
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Frawly

    veterán

    válasz F34R #170 üzenetére

    Rád már nem fog a léc lecsapni, mert átállítottad :DDD Remélem az összes gépen. Csak azoknak adok ez alól felmentést, akik NVMe SSD-t használnak, és nincs a gépben semmilyen SATA, M.2 SATA, mSATA meghajtó, se SSD, se HDD, vagy csak egy SATA ODD. NVMe eszközöknek mindegy, mert nem a SATA vezérlő hajtja őket, nem ismernek sem AHCI, sem IDE módot, nem kell nekik külön TRIM sem. SATA ODD-nél meg mindegy, nem az lesz a szűk keresztmetszet, annak megint mindegy milyen módban van hajtva. Mindenki másnak suhanni fog a léc.

    Windowsos emberkéknek nehezebb átállítani, bár a Vista óta két egyszerű trükk van rá, egy csökkentett módos meg egy registry hackelős, ezek egészen Win10-ig bezárólag működnek. Linuxon simán átállítható a BIOS-ban, következő bootkor már a kernel detektálja a lemezvezérlő módját. XP és régebbinél van az, hogy nehéz lemezvezérlő módot váltani, lehetséges, de nehézkes, érteni kell hozzá, INF fájlokat átírogatni, csökkentett móddal trükközni.

    Az is igaz, hogy 2020-tól inteles lapokon nincs már IDE mód, egyes modern AMD lapokon már 2017 óta nincs. Pl. az én MSI Mortar B450-es AM4 lapomon (valami 2018-as vagy 2019-es lap) már nincs IDE mód. Inteleseken 2020-tól már Legacy/CSM BIOS boot sincs, AHCI módban sem.

  • #169 Frawly veterán F34R #168
    Új Válasz #169
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Frawly

    veterán

    válasz F34R #168 üzenetére

    Tapasztalatom szerint a Linuxnak mindegy szokott lenni, hogy AHCI vagy IDE. Mindkettőt jól kezeli. Általában pont ez a csapdája, hogy sok v1.0-ás felhasználó még egy régi Windows-verzió (XP) driverproblémája miatt egyszer átállította IDE-re a SATA vezérlőt, aztán úgy felejtődik évtizedekre, és a SATA meghajtók, főleg SSD-k nem futják ki azt a teljesítményt, amit tudnának.

    Pl. az AHCI-ben a SATA2-től kezdve ott az NCQ, ami 32 fájlműveletet tud sorakoztatni, összevonni, ami pl. megnöveli az I/O teljesítményt. Persze, gyengébb, mint az NVMe 65536 sorlimitje, de mégis csak valamennyire párhuzamosítja a műveleteket. Az IDE mód nem támogat kötegelt feldolgozást, minden művelet lineárisan egymásután végrehajtódik. Ez már HDD-knél is baj, mert az NCQ kíméli a HDD-t is, hiszen több összevonható lemezműveletet összevon egy olyan műveletbe, ami azonos fejmozgással végrehajtható, így pl. ha a fej egymás után lévő, sorban álló fájlműveletekkel érintett szektorcsoportok felett suhan el úgy is, akkor ezeket soron kívül végrehajtja együtt a vezérlő, így a fejnek nem kell összevissza ugrálnia, meg visszapozicionálgatni minden egyes művelet előtt, hanem egy végigpásztázás közben hatékonyabb csokorban hajtódnak végre a műveletek, ez kisebb mechanikai terhelés a HDD-nek, kevesebb zajjal, melegedéssel, fogyasztással jár. SSD-nél meg főleg a random lemezműveletek párhuzamosítása miatt kell ugyanez.

    IDE módot csak akkor használunk, ha valami retró OS csak ezt támogatja, vagy valami régi AMD-s lap, amiben még olyan szutyok SATA vezérlő van, ami nem támogat AHCI/NCQ-t, vagy támogat, de a spéci vezérlő miatt a SSD TRIM nem támogatott.

    Ez most házi feladat is lesz, minden PH-s linuxos bemegy a BIOS-ba, és szépen megnézi a SATA vezérlő beállításait. Ha megtudom, hogy valaki 2020-ban még linuxosként IDE móddal szenved, azt elpicsázom léccel. Nem ilyen erotikus, pajkos fiú voltam jelleggel, hanem rohadt nagyon sózok a seggére, ha kell, a léc is élére lesz fordítva. Szól ez ubyegonnak is, nem érdekel a HP BIOS, meg hogy a Mentás Cinmanó jól fut IDE-módban is.

    Ennél már csak a régi lapokon lévő IDE mód volt rosszabb, mikor még a láma felhasználó az UDMA módot sem kapcsolta be, hanem PIO0 módban ment az egész, és minden intenzívebb fájlműveletkor a proci beállít, mint a szög.

  • #167 Frawly veterán F34R #166
    Új Válasz #167
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Frawly

    veterán

    válasz F34R #166 üzenetére

    Azt egyébkét is átváltod, MX-Linux nélkül is IDE módra. Ezért én emberek fejét szoktam levenni, mikor meglátom, hogy 2020-ban még IDE módoznak. Az IDE mód a BIOS-okban csak legacy okból van meghagyva, ha valaki olyan retro/legacy OS-t futtatna, amihez nincs AHCI/SATA driver. Az újabb alaplapokról már le van hagyva az IDE mód, az én 2018-as MSI Mortar B450-es Ryzen lapomon már nincs is IDE mód. Most 2020-tól pedig az Intel vezette be, hogy az új alaplapokon nincs Legacy BIOS / Legacy boot sem, nem csak hogy IDE mód nincs. Tehát már ki van kényszerítve az UEFI, UEFI/EFI boot, GPT, AHCI/SATA-mód.

    Aki meg legacy rendszert akar futtatni, megteszi virtuális gépben vagy emulátorban.

  • #165 Frawly veterán F34R #164
    Új Válasz #165
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Frawly

    veterán

    válasz F34R #164 üzenetére

    Konzolra átváltva a dmesg -H mit mutat? Lehet csak a pendrive-ot nem szereti, írd ki valami másikra. Előtte ezt a pent próbáld végig az összes USB-portban, ha kell, USB2-esen is.

  • #162 zoltanz nagyúr F34R #161
    Új Válasz #162
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    zoltanz

    nagyúr

    válasz F34R #161 üzenetére

    Elég sokszor telepítettem már, de még nem volt ilyen. Pedig volt 64 -bites x86 rendszer is pillanatkép is. Sztem hibás az iso vagy maga a pendrive. Esetleg Wifi-t adaptert kihúzni.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés