Amit írsz, sima ügy. Az Intel RST is tudja, de a helyedben az egyszerűség kedvéért Windowson belül csinálnám.
1., Mondjuk rámásolod az adatokat az 1TB-os lemezre. Egy partíció legyen rajta, ami elfoglalja a teljes méretet. A 3TB-os egyelőre üres.
2., Mindkét lemezt dinamikus lemezzé konvertálod az eszközkezelőben, így az 1TB-os lemezen a partíció dinamikus kötetté válik. Ez kell a RAID-hez.
3., Jobb klikk az 1TB-os dinamikus kötetre a lemezkezelőben, és tükör hozzáadása. Kijelölöd a 3TB-os lemezt, az elejére oda fogja tenni az 1TB-os tükröt, és elkezd szinkronizálni.
4., A fennmaradó 2TB-ra meg simán teszel egy normál kötetet és kész.
Amit tudni kell, hogy a RAID tömb teljesítményét a leglassabb láncszem fogja meghatározni. Ha az 1TB-os HDD lassabb, akkor a 3TB-os várni fog mindig egy picit. Viszont - és ez a kellemetlen - ha egyszerre indítasz lemezfolyamatot a RAID tömbön, és a maradék helyen, akkor a 3TB-os lemeznek állandóan egyszerre két dolgot kell csinálnia, és atomlassú lesz. Ezt a dolgot tartsd szem előtt.
Amúgy az elgondolásod teljesen logikus és bevett szokás. Sőt, én anno olyan rendszereket is csináltam, hogy 2x3TB lemez, de csak 1+1TB RAID1, ezen voltak a dokumentumok és a képek, a maradék 2+2TB RAID0-on voltak a pótolható dolgok, plusz az gyors volt, ha kellett. Vagy 4x2TB volt a másik, 4x1TB RAID5-tel, és 4x1TB RAID1-gyel. Szóval lehet ezt variálni, csak szem előtt kell tartani, hogy az ilyen megoldás mire képes, és mire nem. Ha egy lemezre egynél több parancsot küldetsz ki, az bizony borzalmasan lassú lesz.
Szerk: most olvasom, hogy kihagyod, mert a szoftveres a gép erőforrásait jobban használja. Ez igaz volt régen, és alapvetően a RAID5-re, ahol paritásbiteket kell számolni. Egy RAID1-nél semmiféle többlet-erőforrás nem kerül felhasználásra, egyszerűen nem egy, hanem két lemezírási folyamat indul, de nincs mit számolni.
Szerk: enginev3.0 igen, meg a hibalehetőség is a 3. hatványra nő.
[ Szerkesztve ]