Így már nekem is ok, csak az nem világos, hogy miért kell asszociatívnak lennie.
Mert ha megvan a vetítés, akkor már létre tudok hozni vázlatot alkatrészben vagy
összeállításban is, amelyekből elkészítem a következő alkatrészt.
A vetített geometriát meg eltávolítom ha kész a vázlat.
De a konkrét képen majd biztos megvilágosodik elmém sötétebbik része is.

Amúgy technológusként dolgozom. A 3D jó kiegészítője a munkámnak, de nem feltétele.
Vagy 2 éve kezdtem az invit és jó 3/4 éve nyergeltem át a Proe-re.
Végülis amit csinálgatok, ahhoz bőven elég az Inventor,csak a felületmodellezés
része nagyon gizda ill. a lemezalkatrész része is hagy kivánnivalót maga után, ezért
próbálkoztam be a Proe-val.
Nem bántam meg, hogy így döntöttem. Eszméletlenül profi program!

A használatról:
Van egy bizonyos lemezalkatrészünk:[link]
Az a baj vele, hogy a két benyomás után kerül rá, a 2 kör alakú lyukasztás.
Az így elkészült lyuk viszont erőssen sorjás lesz, ezért jó lenne a képlékeny alakítás előtt
rátenni a lyukasztást:[link]
A kérdés az, hogy milyen távolságra kell ahhoz tenni, hogy deformáció után a lyukasztási
középpontok pont 90-re legyenek? Továbbá az, hogy maga a lyuk milyen alakváltozást szenved:
Ezt a Proe lemezrésze tudja, ugyanis van benne présszerszám, ami belenyomja a felületbe a formát és deformálja is a 9-es lyukat:[link]
Persze az Inventorban is van présszerszám, de kétlem, hogy az ilyet tud.

De ha ha már a lemeznél tartunk, akkor a Proe olyan kiterítéseket is megcsinál, amiket
az inventor nem tud. Pl. tipikus ilyen az alábbi alkatrész:
[link]

De nem akarok itt ódákat zengeni, csupán a kérdésedre szerettem volna válaszolni.