...''csak még rá kell jönnöm hogy mit miért kell csinálni hogy ugy müködjön ahogy akarom.'' - azt hiszem ez minden létező programra igaz megállapítás.
Hányas verziót használsz? Szerintem a súgója jól használható. Álltalában a tutorialok egyszerű modellek, hiszen a bonyolult modellek is ugyanazon feature-okból épülnek fel mint az egyszerűbbek, csak azokon több van belőlük.

Innen lehet csipegetni: [link] A zip a feladat, a solution ugye a megoldás.

....a cégnél inventor 2008 van...ikonjai nagyon hasonlítanak az Autocad ikonjaira...hogy törném el a kezét, aki megcsinálta... Állítólag pont azért szakítottak a jól bevált ikonokkal, hogy az Autocad-et használóknak kedvezzenek vele.
A ''melyik program jobb vagy nem jobb'' vitához anniyt, hogy mindig az a kérdés, hogy az ember mire szeretnél használni. Mennyire összetett, bonyolult alkatrészekkel fog foglalkozni, mekkora összeállításokat akar kezelni, fontos e mondjuk a szimláció, stb.stb.stb...nagyon összetett a kérdés. Az egyik programban az egyik feature jobban kidolgozott, könnyebben jasználható, a másikban pedig amaz. A nagy cégek ugye megpróbálják felvásárolni, és integrálni a kisebb szoftverfejlesztők termékeit. A verseny elég nagy. Az Inventort lekicsinylőknek csak annyit, hogy szerintem modellezni megtanulni, és hamar elfogadható eredményt elérni teljesen megfelel. És azért ne felejtsük el a kompatibilitását az Autocad-del ami a legeltrejedtebb 2D szoftver nem csak a gépészet terén. Az inventornak ez is az egyik nagy előnye. És azért a licensz eladások azt mutatják, hogy annyira nem használhatatlan.
És egyetértek aki azt mondta, hogy használó mérnök a lényeg! Mindenki azt szeretné, ha a fejében megfogant ötletet a lehető legegyszerűben, leggyorsabban papírra vesse, nem?
Üdv:

Üdv:T.

Hi all!

Vonóhorog gyártó cégnél dolgozom Solid Edge-t használunk.
A horgainkat egy hidreaulikus gépen teszteljük. Ez azt jelenti, hogy változó frequvenciával és erővel 2 milliószor kell terhelni (rángatni) egy horgot.
Akkor OK ha nem törik el sehol.

Szükségünk lenne egy jó progira amivel ezt a folyamatot le tudnám modellezni.
Mert ezzel az eljártással napok mennek el a tesztre, és jó lenne tudni, hogy a megtervezett horog hol fog törni.
Ha jól tudom végeselem analízisről van itt szó.

Egy tippet már kaptam: Kozmos Edge.
De ha tudtok mást is, akkor kérlek írjatok!

Köszönöm

egy állapot modellezésére sok progi alkalmas. egy folyamat szimulálására is. a kérdés az, hogy ha az uttobbira van igény, melyik a legoptimálisabb a cég számára... vagyis egy ansys vagy egy abaqus mennyire reális befektetés a maga nagy tudástárával, illetve mennyire jo egy gazadaságosabb de ugyanakkor erre a célra bőven megefelelő kisebb szoftver...

[Szerkesztve]

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Hi,

Ezt írtad: ''változó frequvenciával és erővel 2 milliószor kell terhelni (rángatni) egy horgot''.

Ez az olvasatomban arra utal, hogy kifáradási vizsgálatot végeztek most. Természetesen ezt egy ''komolyabb'' végeselemes szoftver tudja. A tervezőszoftveretek forgalmazajánál kérdezz rá tudnak-e ajánlani valami szoftvert hozzá.

Egyébként:

cae.lap.hu

Üdv,

[Szerkesztve]

[Szerkesztve]

www.solidedgest.wordpress.com

Ennyire szabadon lehet választani?
Nálam, ha munkáról van szó , nekem max javaslaim lehetnek. A megrendelők (multik) döntik , hogy mit szabad és kell használni. Ők technikailag úgyis mindig tudnak olyasmit, ami ellen nem tudsz mondani. És ez nem pénz kérdés, vagy fölényeskedés. Igaz mind olyan cégekről vanszó, akik rendelkeznek tervező és gyártó kapacitásokkal is.

Bocs nem kifejezetten neked írtam


[Szerkesztve]

cleo, nem értem igazán a kérdésed... én lehetőségeket irtam le, nem pedig követendő példákat. az, hogy azok a lehetőségek éppen passzolnak egy cég határait képező szoftverbázissal, az már teljesen más kérdés. amugy ellent kell mondjak az állitásodnak, nem mindig irják elő a megrendelők a használandó szoftvert, erre konkrét példám is van, de felesleges lenne fölényeskedni vele.

Semmi gond azzal ha nem nekem irtad, de az ilyen esetekre van az ''Új'' opció a ''Válasz'' gomb mellett.

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Hogyan lehet CATIA alatt a külön elkészített excel táblát egy katalógushoz (pontosabban annak valamely eleméhez) kapcsolni, linkelni? Köszönettel

Pro/Library ügyben milyen anyagra lenne szükséged?

ProUser

''Semmi gond azzal ha nem nekem irtad, de az ilyen esetekre van az ''Új'' opció a ''Válasz'' gomb mellett. ''
Igazad van, de mit csinált az ember ,ha már véletlen nyomta a ''Választ'', ezért ott van a ''bocsi'' meg ''szerkesztve'' azonnal utána, nem de?

''amugy ellent kell mondjak az állitásodnak, nem mindig irják elő a megrendelők erre konkrét példám is van, de felesleges lenne fölényeskedni vele''

Nézd, feltettem egy kérdést. Pár helyen, ahol voltam, vagyok, ezt tapasztaltam, most pl. Inventort előírják, kiváncsi vagyok mi van más helyen. Nyugodtan írjad a példád, még ha fölényeskedve is, no problem, sőt... Ennyi.

Nem ismerem ezt a modult csak hallottam róla . Valami olyasmire ami leírja hogy is működik, alapdolgokat hogy lehet csinálni benne.

A Pro/Library modul segítségével közvetlen elérést tudsz biztosítani a szabványos elemek modelljeire. Például egy csavart szeretnél beszerelni, akkor a már korábban feltelepített könyvtárból a Pro/E közvetlenül ''rálát'' arra a könyvtárra ahonnan már könnyen ki lehet választani a kívánt méretü csavar modelljét. A modell kiválasztáskor a menüablakban szöveges információt kapunk arról, hogy abban a könyvtárban milyen modellek találhatók. Hasznos segítség amikor keresgéljük a modelleket a könyvtárak között.

Íme néhány ''gyári'' modul amelyet a PTC kínál a felhasználóknak.

1. Basic library with UDF library
2. Tooling library
3. Mold base library
4. Human body library
5. Pipe-Fitting library
6. Pipe-Heating library.

ProUser

Sziasztok!

Pro/Engineer Wildfire 3.0-val van olyan problémám, hogy egyszerűen az istenért se veszi jól figyelembe az egér mutatót. Valahol az egérmutató szára alatt van neki a képzeletbeli mutató csúcsa és ez elég lehetetlenné teszi a kijelöléseket. Mindez csak a rajz-térben van jelen, a menüknél már nem. Tapasztalta ezt már más is? Van rá javítás, beállítási lehetőség?

Köszi!

noorm

Igen erre gondoltam . Hogy tudok ilyen könyvtárakat létrehozni és menűket?

üdv

A probléma a következő: inventor 2008 prof. + windows x64 rendszer alatt az eddigi 4GB-ról 8-ra lett bővítve a memória, de a felhasználható ram mennyisége változatlan maradt - továbbra is csak 4-et ''lát''. Tudja vki hol lehet valamiféle kapcsoló v opció ami megoldaná ezt a hibát?

köszi

Azt hiszem az a probléma, hogy az inventor 32 bites és nem 64 ezért nem tud 4GB ramnál többet kiosztani.

hát ennek elég nagy a valószínűsége... proe-ból sem véletlenül csináltak külön 64 biteset...

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Hello Mesterek!

Nem tudna valaki linkelni, vagy küldeni nekem egy ferde elemi fogazatú fogaskereket? Megtanulmányoznám az elkészítés módját...

>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford

nekem van egy kidolgozott cuccom erre, de általános fogazatra - mondjuk tény, hogy ez a bonyolultabb verzió... de tény az is, hogy kicsit komplikáltabb a dolog, mint sem csak ugy összedobjon az ember egyet. ezen kivül fogaskerekek esetében mindig fogaskerékpárokról beszélünk, hiszen egy fogaskerék nem ér semmit, és igy annak az egynek a tervezése is félig a levegőben lóg...

amugy nagyon egyszerű az alap metódus ha már megvannak az alapvető bemenő paramétereink - átmérők, fogszámok, osztás, stb, csak át kell gondolnunk.

a körevolvens egyenletével létrehozunk egy görbét az alapkörből kiindulva, amit tükrüzünk a kellő fogárokvastagsághoz tartozó szög felében deiniált sikra. majd létrehozva a szükséges fogárokprofilt, variable section sweep feature-rel kivágjuk a már előregyártott hengeres alaku munkadarabból a fogárkot, majd kiosztjuk az egészet a kellő számban. lényegében csak erről van szó... a sok apró buktató a pontosan felirt egyenletekben rejlik. nekem sikerült és gyönyörűen legördülnek egymáson a fogak, általános fogazat esetén. (elemi fogazatnak tul sok értelmét nem láttam.)

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Igen, igazad van, nekem most mégiscsak egy fogaskerék kéne, oszt abból már könnyen lehet kettő.

Felírtam én is az egyenletet, egyenes fogazatra működik is a dolog, csak a fogferdeséget nem bírom belevinni sehogy sem. Nem küldenéd el a modelled?

>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford

Még valaki esetleg nem foglalkozott a témával?

>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford

Küldtem egy leírást a mailcímedre. CATIA-hoz készült, de gondolom átültethető más rendszerbe is.

Megnézem, kösz.

Szerk: Megnéztem, sajna nem segít sokat. Azért kösz.

>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford

Inventor 2008 pro-t próbálta már valaki Vista alatt?

Azt írtad az egyenes megy. Az leírja a ferde fogazást. Akkor mi hiányzik?

Ezt nem nagyon értem. Az egyenes fogazás milyen szinten irja le a ferde fogazást? mert még profil szinten sincs kapcsolat a kettő között (modellezésben), hiszen a ferde fogazásban a normálmetszeten jelenik meg a valós profil és nem a homlokmetszeten... melesleg a ferde fogazáshoz a fogak vezetőgörbéjének leirása pláne nincs benne az egyenesfogazásban... forditva működne talán...de akkor meg felesleges lenne ugy tulbonyolitani az egyenes fogazáshoz a modellt.

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Pontosan. Én sem értem, mire célzott a kolléga.

>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford

Félreérthetően fogalmaztam. Azt írta Atlantis, hogy az egyenes fogazással nincs gondja. Küldtem Neki egy leírást ami útmutatást ad a ferde fogazat elkészítésére (ezt hívtam "Az"-nak)....

akkor probléma kilőve... amúgy amit irtál a levélven megoldást, nekem picit nyakatekertnek tünik. (persze az is megoldás lehet.) számomra szebb megoldást ad egy egyenletekben megadott fogferdeségi szöggel definiált görbe ami a fogferdeségi pályagörbe lényegében - ezért kell a variabla section sweep, és nem elegendő egy extrude... hiszen szögben ugyan, de hengerpaláston kell végigmennie a keresztmetszetnek. bár valszeg ez eddig is egyértelmű volt...

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

no egy nevetségesen egyszerű kérdésem lenne, mert vhogy nem jövök rá a megoldásra : egy tengely körül kiosztott furatnak miként jelenithető meg az osztóköre a rajzon? (plusz feature pl rajzolt curve nélkül)

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Ha a rajz opciók között a radial_pattern_axis_circle yes-re van állítva, akkor meg kellene jelenítenie. Én megjelenítéshez a Part&View opciót szoktam használni, ezzel nálam működik.

>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford

nem értem miért, de nekem nem akarja megcsinálni, pedig a drawing options-ban már aktivan van jelen.

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Hát nemtom. Más opciót nem láttam, ami erre vonatkozna. Ha Feature opcióval próbálom a megjelenítést, akkor nekem sem csinálja meg. Próbáld végig az összeset, ha még nem tetted.

Kijelölni sem lehet sehogy sem az osztókört, még ha már megjelenítette, akkor sem. Valahogy nem kedveli ezt a feature-t

>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford

meg van a megoldás, vagy ha ugy tetszik a hiba: axis opcióval létrehozott kiosztásnál a wf2-ben nem mutatja, de dimension opcióval kiosztva felhozza... shit

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Ahh, én diameter kiosztást próbáltam. Erre nem is gondoltam, hogy ez is számít neki.

>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford

én csak dimension, direction, axis, fill, table, reference opciokkal találkoztam eddig a kiosztásnál. a lényeg, hogy dimension-ra megcsinálja. a furat felhelyezése viszont diameter és radial is lehet, az nem számit, ahogy elnézem...

sikerült már megoldani a fogaskereket?

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Igen, sikerült, de azért továbbra is érdekelne a te megoldásod is.

>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford

no emberek. ujabb egetverő probléma: unfolded section (kiteritett metszet) létrehozása a kérdés wildfire 2.0 -ban. se a ptc knowledge base -ben se a help-ben, sem egyéb leirásokban nem találom a pontos metódust. vkinek vmi tapasztalata?

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Szóval a témában elárulom most a felkészületlenségemet. Tehát ha ha jól veszem ki , akkor a ferde fogazású f.kerék profilja igazából egy csavarvonal mentén söpört profil. És így amit valaha láttam, egy ilyen kerék marásánál, a kerék a maróasztalhoz képest a fogferdeségnek megfelelő szögben volt felfogva, és egyenes vonalú mozgással lett kimarva, nyilván hibás profilt eredményez a kerék szélein (már ha -feltehetőleg- a kerék szélességének közepét választotta a beállításhoz)--ezáltal feltehetőleg csak nagyon igénytelen helyen volt alkalmazható.((Természetesen nem lefejtő maróról hanem egyetemes marógépről van szó, ahol elég macerás a csavarvonal létrehozása, gondolom ez is befolyásolta a maróst a kényelmesebb megoldás)) Sokat törtem a fejemet hogy létezhet-e mindkét eljárás (egyenes fogárok és csavart vonalu) , miközben a sejtésem a csavarvonal felé hajlott, de az egykor látottak bezavartak. Ugyhogy kérlek benneteket, erősítsetek meg hitemben.

Reggel addig röhögtünk a főnök ''viccén'' amig rá nem jöttünk, hogy amit mondott, az a napi feladat!!

sztem jó az elgondolásod.... bár tény az is, hogy én szigorúan elméleti geometriát kreáltam. tudok viszont olyat, aki gyakorlatiasabb módon oldotta meg a hasonló gyártástechnológiájú alkatrész modellezését (szerszámmozgással szimulálva a folyamatot kapta meg modellt...), és igy egy még valósághűbb eredményt produkált bár ezeknek a szükségessége már-már vitatható... én az elméleti geometriák pontos modellezésében hiszek, hiszen azok csak tájékoztatásul szolgálnak a gyártásnak, és ha szolgálnak, akkor már minél helyesebben tegyék azt. ellenben CAE/CFD folyamatokba való importáláshoz ettől el lehet s gyakran el is kell térni a gyakorlatiasabb irányba...

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Nos, látható, a két különböző megközelítés: Te, az elméleti szakember aki a szükséges összefüggéseket láthatod, azon "gyötröd" magad, szükséges-e ily bonyolultan közelíteni a problémát modellezésnél, és én, aki "gyártanám", de nem vagyok minden elméleti ismeret birtokában, érzékelem, hogy az alkatrész talán nem ugy vagy nem oly hosszu ideig müködik majd. Eszembe jutott mégegy, és itt a modellezést is érintő dolog:
Bizonyára találkozott a nagyközönség anno az AutoCad-es világból(más elterjedt híján) egy oktató példa program LISP-ben megírva: " Fogaskerék lefejtésének szimulálása" címmel.
Maga a proggi arról szólt, hogy extrudált körből a szintén extrudált fogasléc profilt Boolean-kivonással, folyamatos elfordítás-elmozgatással készült a kerék modellje. Ez elég látványosan mutatta be a rosszul méretezett kerék esetében, a fogak "leestek" a kerékről, amikor "alávágódott" a fogárok. De volt ennek egy ferdefogazást előállító változata is, ami nemes egyszerűséggel a fogaslécet ferdén extrudálta, és az eredményt vonta ki a kerék testéből. Nos kétségtelen, ez is "csak " modell, de jól példázza, hogy hogyan vezethető félre a gyanutlan szemlélő. A program (ugy hiszem ) oktatási célokat szolgált, számomra a LISP ismereteket jelentette, de a gépész-jelölteknek talán csak gyártásismeretet.
Összefoglalva: az a véleményem, hogy a modell minden tulajdonsága közelítse, avagy valósítsa meg a realitásokat, tehát Téged idézve: legyen szigorú elméleti geometriája , ha lehetséges. És itt a ha: kérdés: mire kell a modell
1. további analizishez pl. egy gép müködésében. (ez esetben a betöltött szerep határozza meg a kidolgozás szintjét)
2. gyártáshoz. itt valóban káros és zavaros lenne a részletes kidolgozás, elegendő a szimbolikus ábrázolás a megfelelő információk pl. szöveges közlésével. (ezt elődeink legalább 50 éve már kidolgozták)
3. látványterv : ez hát ugye már a nevében is meghatározza. Legyen jól látható a tulajdonság, és ugye, az sem baj, ha pontatlan.

bocsi, kicsit hosszu voltan, asszem jól lerágtuk ezt a csontot

Reggel addig röhögtünk a főnök ''viccén'' amig rá nem jöttünk, hogy amit mondott, az a napi feladat!!

Más.. (de azért csavarvonal :-) )
Menetes furatok esetében egyszerű, eleve a features kiválasztásnál eldől, van-e menet, és ez ek az adatok rajzkörnyezetbe exportálódnak is. (Legalábbis SE-ben). Ellenben külső menet esetén "engedélyezni " kell a menet ábrázolását, és így kap információt a rajzkörnyezet.
Amit ProE-ben (igen keveset használva) tapasztaltam, ugyanezt nem tehetem meg, hanem az un. "Cosmetic layer" -en ábrázolhatom szimbolikusan a menetet, természetesen ott megrajzolva. (sztem macerás)
Kérdésem: Van-e más lehetőség , a parametrikus szoftver "parametrikusságát" megtartva??
Vajon más szoftverek, (CATIA, SW, egyebek...) ugyanilyen problémásak??

Reggel addig röhögtünk a főnök ''viccén'' amig rá nem jöttünk, hogy amit mondott, az a napi feladat!!

ProE-ban a külső menet ábrázolása plusz feature-t igényel, hiszen egy 'tengelyre' kell rátenni, és ez nem olyan egyértelmű vagy mondjuk igy nem olyan összekapcsolt mint furatok esetében, ahol az lehet menetes vagy anélküli... szal lényeg, hogy az insert/cosmetic/thread opcióval hozható ez létre. természetesen akár furat esetében is müködik a feature, a hengerpalást a lényeg, mint 'hordozo' felület.
a többi is hasonlóan problémás, mivel ezek az eljárások minimálisan különböznek egymástól a különböző rendszerekben - gépészeti rendszer mindegyik.

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Lehet, hogy hülye vagyok, de nem értem, mi ezzel a probléma? Mindegyik ilyen.

Más.: 3D görbét csinált már valaki ProE-val egy parancson belül? SW-el marha egyszerű, de ProE-val nem sikerül. Próbáltam pontokon át megadni a görbét, de ez egyrészt marha macerás, másrészt utána sem tudtam kiválasztani az egészet egy söprés útvonalának. Néztem, lehet-e egyesíteni őket, de nem találtam erre utaló jelet. Súgó meg....no comment...

>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford

milyen tipusu 3D görbe? több féle metodussal is létrehozhatóak, nem? egyenlettel megadva, sikbeli görbék áthatásával, style feature-ben is van egy jo 3d-s görbekészitő feature, stb...

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────