Csak simát,egy jó hűtéssel az is a GT szintjét közelíti.
De most már körbe kell jobban járni témát, mert így az X700pro is
bekerült a képbe.

Az X700-BÓL van AGP-s?
Régebben nem dícsérték agyon a teljesítményét, de ha moddolható
akkor már más a helyzet. Van esetleg valami ismertető jele a moddolható
példányoknak?

Akkor nem nyert, mert alaplapot csak nem kellene cserélni.
A 6800-as nekem még drága, 30 ropi körül meg nem hiszem, hogy belátható
időn belül lesz.Majd szétnézek itt a totyikok között. Végülis nem sürgős a vétel.
Kösz az infot.

Sziasztok!!
Inkább 2d-s lenne a kérdésem: ismer valaki olyan proggit, ami egy valamilyen szabványos méretű (pl téglalap alaku) lemezre optimálisan elhelyez sok-sok teljesen különböző és szabálytalan alaku sikidomot ugy hogy a lehető legkevesebb legyen a fel nem használt felület? (láng-lézer-vagy vizzel vágásrt ismerők biztos tudnak ilyenről) . Csak a müködése érdekelne, nem ilyennel dolgozom

Reggel addig röhögtünk a főnök ''viccén'' amig rá nem jöttünk, hogy amit mondott, az a napi feladat!!

Mi érdekel a működésével kapcsolatban? Én használtam ilyen szoftvert, amit a lézerhez adtak, az a tapasztalat, hogy egyrészt ha jól optimalizált terítést akarsz, akkor sokáig számol a gép, íyg egyszerűbb kézzel megcsinálnod. Időben gyakran jobban jössz ki.

Egyébként valamelyik NC-s moduljával asszem a ProE is tud hasonlót, de ebbe mi sosem mentünk bele, ezt a melót hál'Isten nem akarták a tervezők nyakába varrni, plusz ProE liszenszet és oktatást - hogy a technológusokat is betanítsák - meg nem ért meg a cégnek a dolog. Szerintem mindegyik NC darabológép-vezérlésre képes tervezőrendszernél elérhető ez a feature, mert nagyon alapdolog.

>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford

nc technológusként az érdekelt volna, milyen geometriai számítások segítségével jut el a megoldáshoz, hogyan kap inputot, (alakzatot) de már van némi sejtésem hogy vmiféle tömbbe gyüjti a sikidomok csucspontjait és az összekötő entitásokat. Innen már csak egy hosszas számítás, hogy ne legyen átfedés. Valóban alapdolog lehet, ott ahol ilyen gép van, de én csak cikkekből ismerem. Ilyen a kíváncsiságom

Reggel addig röhögtünk a főnök ''viccén'' amig rá nem jöttünk, hogy amit mondott, az a napi feladat!!

Valaki foglalkozott már a Proe Style részével?
Döbbenet az biztos!
Nézegettem a súgót, komplett tutorialok vannak lépésről-lépésre.
Csak az a gáz, hogy már az első feladatnál elakadtam.
Ha lenne érdeklődés, akkor sztem érdemes lenne kitárgyalni minden egyes
feladatot.

lassan két hete süllyed a topik. Olvtársak, ez így nem mehet tovább! Legalább egy nyamvadt up-pal szóljunk hozzá.

Akkor én már inkább kérdeznék!
Automazikus mentés van vajon a ProE-ben?
Nekem elég sűrűn összeomlik, nem kellemes elveszteni két órai munkát, ha elfelejtek menteni.
(arról nem is beszélve, ha átnevezés közben omlik össze)

Az oroszok már a spájzban vannak!

Szerintem nincs. Legalábbis még nem találkoztam vele.
A proe minden mentésnél külön változatot készít, tehát nem ment rá az
előző fájlra.
.

Én is csak reménykedem...

Az oroszok már a spájzban vannak!

Felrakok egy képet, amit ma szedtem le egy külföldi fórumról.
Az úriember, aki csinálta, karoszéri elemek készítéséhez használja a módszert:
Bővebben: link

És a magyarázat:
Here is the example I promised. The Green transparent geometry are Surfaces used to project a curve. This is needed to create a curve with more than just a 2D profile unless you use tweak but you will ahve to learn that later but is not necessary to use to make a car. The blue lines are either curves made through two points or curves creat3ed or projected. You will see which are drawn and which are projected because I left the projected lines visible. The center curve is a through curve through two points and made normal to two planes. If the four boundaries are connected then you will be able to create a bondary blend through the four curves. Tangency is the most important thing is making a car. After you make your surface, morror it to a center plane as represented with the red surface. You have to be able to think ahead on what and where your surfaces will point to. Practice makes perfect. I taught myself and you can teach yourself too.

Remélem hasznát veszitek.
Nekem nagyon bejön, főleg, hogy a boundary blendet már használtam, de eszembe nem jutott volna, hogy ezt lehet vele művelni.

Az SE-t hogy lehet rábírni arra, hogy BSP illetve NPT meneteket is rajzoljon?
(A ProE tud amúgy ilyet alapból, vagy azt is tanítani kell rá?)

[Szerkesztve]

Hát igen. Ez jó kérdés.
Az SE-t most gyorsan passzolom, de proe-ban sztem a HELICAL SWEEP
lehet a megoldás. Az sztem tudja ezeket a kúpos dolgokat is.
De ez erőssen tipp jellegű. Vagy mégsem?

mondjuk én úgy szeretném mintahogy a sima metrikus vagy UNC/UNF meneteket rádobálja az ember, hogy a síkrajzban már ne kelljen vele molyolni külön. Mégiscsak hülyén jönne ki, ha vissza kell menni az autocad-hez egy ilyenért.

A helical sweep fizikálisan fogja a menetet megcsinálni és akkor a síkrajz is ''túlszofisztikált'' lesz, nem?

Igen az, lesz.
Sima hengeres felületre szoktam rakni cosmetic thread-et, az insert menüből.
De kúposra még nem próbáltam.
Ez csak jelképesen ábrázolja a testmodellen a menetet és a rajzon is így látszik A menet árnyékolt megjelenítésnél nem látható

köszi.
Ha esetleg valaki SE-ben tudná az most nagyon jól jönne.

[Szerkesztve]

Közben akadt egy másik problémám is:
Hogyan tudom átmacerálni a sikrajzhoz kapcsolt modell nevét és elérési útját? Sajnos előfordul, hogy rossz könyvtárban hagyok egy-egy modellt, vagy később tudom csak meg a becsületes nevét, de a síkrajz meg már elkészült és roppant mód nincs kedvem újra a síkrajzal babrálni.

A rossz könyvtárban ahol van a modelled és a rajz, mentsd el más néven a modellt a jó könyvtárba, ekkor magával együtt másol egy rajzot is új néven.

Az oroszok már a spájzban vannak!

KÖszi, megpróbálom így.
Bár nekem mindig külön könyvtárban vannak a rajzok illetve a modellek. És ezenfelül keletkezik néha figyelmetlen mentésből máshova is ez az. Aztán halom munka után veszem észre hogy el van csatangolva a bitang. Amíg csak én használom addig nincs gond, de általában az egész könyvtárhalmazt adom át másnak és ő meg a ''helyén'' fogja keresni.
Szerinted így is működik a dolog, vagy csak ha egy könyvtárban van a modell és annak rajza?

Üdv!
A cégem megvette a ProE. Eddig nem használtam.
Otthon is felraktam. Kaptam hozzá egy USB (SMC gyártmányú) hálókártyát amit állítólag elsődlegessé kell tennem az XP számára, hogy működjön a progi. (most nem vagy, gondolom ez a baj).
Hol és hogyan tudom ezt megtenni? (ha ez lesz az elsődleges az nem fog bekavarni a net elérésembe?)
Előre is kösz!

[OFF]Olvass mailt Somebody![OFF]

Pedig elment.

Találtam egy korrekt tutorial gyűjteményt és olyan rendes vagyok, hogy megosztom veletek.
[link]

Sziaszotk!

Szintén ProE-vel dolgozom, most az isdx résznek estem neki. A tutorialok alapján viszonlag érthető is a dolog, de mi van, ha szimmetrikus alkatészt akarok csinálni? Tudja valaki, hogy lehet másodrendben folytonos egy felület, ha csak a fele van megrajzolva? Mert úgy gondolom, ahhoz kellene neki a határoló görbék másodrendű folytonossága. Az ISDX-en belül meg tudomásom szerint nem lehet a középsíkhoz ilyet beállítani.

Nemtán valaki aki style-lal foglalkozik?
Mert ha az első tutorial a súgóban ok, akkor kérdeznék:
Van az félbe vágott hengerpalást, aminek a sarka ki van hajtva.
A kihajtésig eljutottam, de azt írja, hogy a végén összeolvaszható a két quilt.
Exiting the Style feature allows you to merge the two surfaces into one quilt.
Na ezt nem találom.

A kérdésedre sajnos nem tudom a választ. De így kicsit elméleti szinten az nem müxik, hogy befejezve a style-t simán tükrözöd, majd merge?

Az egy kicsit hülyén van fogalmazva. A lényege az, hogy kilépsz a style-ból, aztán nyomsz egy mezei merge surfaces-t.

A tükrözéssel meg az a baj, hogy abban az esetben csak G1 folytonosságot tudsz csinálni, ha beállítod, hogy a határgörbék tükröző síkon fekvő végpontjai a tükröző síkra merőlegesek legyenek. Ettől viszont még csúnya a fénytörés a tükrözősík közelében. A G2 folytonossághoz az kellene, hogy a határológörbék görbülete is folytonos legyen a tükröző felületen keresztül. Viszont az a hülye határológörbe nem tudja, hogy merre kéne görbülnie, ha a fele nincs megrajzolva

Az'sten! Ennyin múlott?
Na akkor nekiállok a súgóban lévő tutoriáloknak ismét.
Köszi.

Ez G1-G2 nem egészen világos. Valami képet dobj már fel róla.

A G0 folytonosság csak azt jelenti, hogy a határológörbék folytonosak
A G1 esetén a görbék tangenciálisak (az első deriváltjuk folytonos)
A G2 esetén a görbék görbülete is folytonos függvény (második deriváltjuk folytonos)

A surface connections alatt ezt jelöli a szoftver szaggatott vonallal a felület szélén, egyszeres nyíllal illetve kettős nyíllal. Van róla tutorial is

Erről van szó:

Bővebben: link

Bővebben: link

[Szerkesztve]

Óoo! Na ez már döfi. A súgós tutorialt mondod?

Igen, a témából nekem csak az van meg
A közepén lévő receficét kéne eltüntetni, oda kellene varázsolni egy dupla lila nyilat, de az nem megy, ha először csak a fele van megrajzolva.

Értem, egyébként a csikosítást hogy varázsoltad rá?

Na öszzejött az első style tutorial! Valóban összeolvasztja.

hi autocad 3D-s részét tudja valaki használni?
ha igen van hozza valami tutorialja?

Alakulok, csak a ott maradnak a COS-ok a modelleken.
Pl. a kenyér piritósnál is a 2-3. feladatban.
A tree filtersnél kivettem a pipát a vázlat elől,de ennek ellenére ott van:
[link]

De találtam valamit az ISDX szimetriáról:
[link]

Igen, ezt az okos embert én is láttam, de nem egészen értem, hogy mit akar. A csíkosítást az analysis-geometry-reflection csinálja, de rajzolás közben is egész jó visszajelzést kaphatsz a felület minőségéről, ha bekapcsolod a realime renderinget a view-display settings-model display menüben, a shade fülön, és kipipálod hozzá a hide environmentet. Ebben az esetben ha a modelled szinének elég nagy a fényvisszaverési értéke, szépen látot a fénytörést a felületen. A szerkesztővonalakat én sem tudom hogy lehet láthatatlanná tenni. de ha már testmodelled lett, simán hide-t nyomsz a style feature-re, az biztos eltünteti.

[Szerkesztve]

Igen a hide eltünteti. Csak a piritónál a tükrözésre is hide kell.
Így már jó.

Na ma ráértem egy kicsit foglalkozni a style-lal. Naggyából rendben vannak a dolgok, csodákat lehetne vele művelni, ha rájönnénk erre a másodrendben folytonos tükrözéses trükkre.

Bővebben: link
Bővebben: link

M1c1mack0: azt szerintem nyugodtan el lehet feljteni, hacsak nem vagy mazochista. Javaslom a SolidEdge-t ha kevés az időd, és pár héten belül meg kell oldanod valamit, vagy a ProE-t, amivel meg gyakorlatilag mindent lehet, csak nagyon kell akarni, sokáig.

[Szerkesztve]

Jó kis modell. Én nem látok rajta törést a tükrözés miatt.Gondolom boundary blend-el készültek a fő felületek.Némi magyarázatot- csak úgy nagy vonalakban - fűzz már hozzá légyszíves.Most már csak az érdekelne, hogy ha pl. külön elemekből szeretnék egy autót
megépíteni, akkor először meg kell-e csinálni egyben?
De gondolom igen, mert csak úgy lesznek jók az átmenetek.

Hát jó lenne már darabokra szedni egy komplett kasznit, ami így készült.
Ehhez kevés lesz a súgós tutorial anyag.

tudtam hogy proe a legjobb a 3d s tervezesre ,de azt is hogy az egyik leg bonyolultabb
es arra meg nem vagyok ra kenyszeritve hogy azt hasznaljam, magamat meg nem eroszakoltam ra hogy csak kedveteles bol megtanuljak proe ezeni.Viszont auto cad ben hianyoltam hogy ha meg rajzolok egy rajzot nem tudok belole egy 3ds model-t is csinalni ami szemleltetesre sokkal jobb.
en meg uj vagyok a muszaki rajzolas vilagaban es bizon egy 2d s alkatreszrajzot neha eleg sok percig kell bamulnaom mig el is tudom kepzelni 3d ben(van amikor ez nem is sikerul )
ezert is tetszene jobban a 3d

Nem akartam végig olvasni, de érdekel a téma amennyiben Inventorhoz is ért itt valaki.

A ProE-t annyira nem ismerem, úgy tudom jobb, mint az Inventor, csak a sima Pro200-t vagy mit használtam az egyetemen fél évet.

Mellette használok ACAD-t is, de azt csak 2d-ben, nekem a 3d-s része túl bonyolult.

Én úgy vagyok vele: vagy csak 2d-s, vagy csak 3d-s a tervező progi.

Aki a tökfőzeléket kapor nélkül eszi, az más aljas dolgokra is képes.

hellosztok.
nem ismertek valami LINUXos tervezőt, ami ingyenes? (találtam sokat, ami free, de azok nem elég jók...)
nem szeretnék wint felrakni a rajzolgatáshoz.

egyébként autocad-et használ valaki? nehéz benne a 3d-s rajzolás? mert ebben a tanévben kezdtem autocad-et tanulni, de csak év végén fogunk 3d-vel próbálkozni...

</end.?>

Konkrétan mi érdekel?

Használunk Acad-et, de mint már említettem 2D-re van kitalálva.
Persze lehet vele küszködni 3D-ben is.
Ha nem akarsz nagyon belemélyedni, akkor tényleg kézenfekvő
megoldás az Inventor. Pár nap alatt hihetetlen sikerélményt tud nyújtani.

Lenne egy két dolog, amit nem értek benne, hogyan lehet megcsinálni. Értesz hozzá vmilyen szinten?

Az összeállításon belüli élek vetítésével vannak problémáink. Nem tudom, mitől van az, hogy néha adaptívan viszi az élvetítést, máskor meg átviszi, de pink színnel, és akkor nem adaptív, vagyis ha a forrás profil helyzetét megváltoztatom, akkor a vetítettprofil nem változik, hanem marad az első poz-ban.

Tudsz ebben segíteni?

Aki a tökfőzeléket kapor nélkül eszi, az más aljas dolgokra is képes.

Igen, sztem is ACAD maradjon 2d-ben.
Az Inventort meg könnyű elsajátítani, vmilyen szinten.

Aki a tökfőzeléket kapor nélkül eszi, az más aljas dolgokra is képes.

Igen, értek hozzé valamilyen szinten.Bár egyre kissebb lesz az invi a a nagy proe mellett.
És így, hogy nem nagyon használom, eléggé kiesnek dolgok.

Amit említettél azt konkrétan nem használtam, de a súgó ezt írja:

Hogyan vetítethető egy összeállításban használt geometria?

Egy összeállításban egy összeállítás-darab által kivágott részegység élei vetíthetők a vázlatsíkra, ha az alkatrész metszené a vázlatsíkot. A vetített vágóélek nem asszociatívak a vázlatban. A geometria vetítéskor a geometria egy ''pillanatfelvétele'', és nem frissül, ha a szülő geometria megváltozik.

Egy összeállításban létrehozhat alkatrészt a lap vagy sík, mint vázlatsík meghatározásával. Ezután vetíthet éleket, hurkokat vagy lapot a vázlatba. A vetített geometriából létrehozott sajátosságok addig asszociatívak a szülő vázlattal, míg a csatolást meg nem töri.

Na ez nekem nem teljesen világos, de lehet neked többet mond.
De visszagondolva nekem a vetítéssel soha nem volt gondom.
A geometria vetítésével mindent meg tudtam oldani.
De ha löksz egy képet amin látszik a gond, akkor talán többet
tudok mondani.