Bocs, erre nem tudok mást mondani, h vizsgáld felül a hozzáállásod. Nem vagyok görög, a nyelvet sem tudtam mindig, de 1-2 ritka kivételtől eltekintve mindig szóba álltak velem. Alapvetően barátságosak, segítőkészek, és egyáltalán nem lusták a tapasztalatom szt.
És bizony volt olyan, aki másfél év alatt nem tudott megoldani vmi céges ügyet, én meg 1 hét alatt megoldottam, h mehettünk volna a megfelelő helyre mindent elintézni, és az, h mégsem lett belőle smi, nem a görögök hibája volt, hanem az idióta hozzáállásáé, ami addigra már nekem is kiderült. V a másik ismerősnek a hivatali papírjai, mikor olasz létére, tehát egy szintén mediterrán mentalitással, nem tudta, mit hogyan kérdezzen, h a végére járjon a dolognak, és csak erőltette a Ny-Eu-ban megszokott logikát, mert addig ott élt, és akkor döbbentem rá, h mennyire meg tudtam tanulni görögmódra gondolkodni. Nem mondom, h mindig egyetértek velük, de megértem hogyan működnek. És ezért tudok, ha nem is kapásból, de azért mondjuk 1 héten belül mindent elintézni. Biztos vagyok benne, h neked is találtam volna embert. Ezért is értek egyet Cocóval, h szociális háló nélkül nem megy.
Ha egy idegen országban akarsz élni, akkor tudomásul kell venni, h ott más a mentalitás, mások a szokások, más a nyelv. És érdekes, h ha vki nyugatra megy, ezt evidensnek is veszi, de ez Görögországban pl miért nem természetes? Azért egy év alatt meg lehet tanulni egy nyelvet, ha nem is tökéletesen. És akkor, ha máshol nem, a sarki zöldségessel elkezdődik az ismerkedés. Ráadásul az is lehet, h diplomás a zöldségesed, csak az apjától megörökölte az üzletet, és simán szállítja neked a szükséges embert, ha munka van... Matematikus péket pl konkrétan ismerek.
A minihitlerek sosem gyoznek, akkor sem, ha adminok. Magasrol!