Nem fogom tudni neked pontosan megmagyarázni az okát, de saját méréseim alapján a feszültségnek nem volt hatása a processzoron átfolyó áramerősséghez. Ellenben az órajelnek megfelelően emelkedett felfelé azonos terhelés esetén. Azt el is felejtettem, hogy processzoronként is változó az áramfelvétel. Sajnos csak a régi, X58-UD5 lapom mérte (mégpedig pontosan) az áramerősséget, ezért sajnos nem tudok erről méréseket csinálni, mert már nincs meg.
3 képet azért találtam, ami azért mutat érdekes dolgokat...
-Jelenlegi procim, 4Ghz, 1,26V-116A [link]
-Ex-D0 920-am: 4Ghz, 1,31V-113A [link]
-Jelenlegi procim: 4300Mhz 1,3V-130A [link]
Legjobb tudomásom szerint a vezetők melegedését nem a feszültség, hanem az áramerősség határozza meg. Ezért használnak a távvezetékeken hatalmas feszültséget és kis áramerősséget, így kevesebb a hőveszteség azonos teljesítmény átvitele esetén. A lábak elolvadása pedig egészen biztosan azok saját maguk okozta túlmelegedésből származik, ugyanis csak a tápellátó lábak olvadnak meg mindig, nem a kommunikációsok.... Vékony kábel-túl sok fogyasztó effektus szvsz...

(#893) Qru: Ne kutyuld a fogalmakat... Az áramerősség nem egyenlő a teljesítményfelvétellel.... Azonos áramfelvétel mellett ha növeled a feszültséget, akkor a teljesítményfelvétel nő. P=U*I. Teljesen rendben van, mert itt az I állandó, az U-t növeled, ekkor nő a P, tehát jobban melegszik. Ha pedig az órajelet növeled azonos fesz mellett, akkor is nő a P, mert az I növekszik, állandó U mellett. Ha mindkettőt növeled, akkor gurul el a proci gyógyszere, mert akkor mindkét szorzó nő, és hirtelen nagyon gazdaságtalanná tud válni a procituning...

[ Szerkesztve ]