Hirdetés
- GoodSpeed: Kell-e manapság egérpad vagy sem?
- sziku69: Szólánc.
- bambano: Bambanő háza tája
- Meggyi001: Eldugott helyek Párizsban, amiket jó eséllyel még nem láttál... 2. rész.
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Pitterix: Gyógytorna
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- ubyegon2: Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- Brogyi: CTEK akkumulátor töltő és másolatai
-
LOGOUT
Ez itt, az elektronikával hobbiból foglakozók fórumtémája.
Lentebb összegyűjtötttem néhány elektronikával kapcsolatos, hasznos linket.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#62366
üzenetére
Max. feszültségen tartás (4,2 V) amortizálja a Li-ion akkut is, noha a tárolás során merül, de az elég lassú folyamat.
2,5 V alatt pedig a túlmerülés nem tesz jót. Tehát elvileg a kettő között érdemes hagyni, időnként pedig rámérni és szükség esetén töltetni. Védelem erre nincs, főleg az a kijelzős eszköz, ami le is merítené.
Még az integrált cellavédelemnek is van valamennyi áramfelvétele, ha elhanyagolható is.
Autóakkut nem jó nagyon sokáig állandó feszültségen tartani, szulfátosodhat. A CTEK például 14,4 V-ra töltés (téli módban 14,7 V) után 10 napig tart 13,6 V-on. Ezután ismét töltés 14,4 V-ra, majd hagyja lemerülni 12,7 V-ig és így tovább:
A feszültségfigyelő szakaszos töltés megoldható kiegészítő modulokkal is, a töltő pedig lehet egyszerű trafós-diódás fajta, akár egy dugasztáp stb.:
Ilyen elven Li-ion akkukat is lehetne rákötni párhuzamosan, így egy modul több akkut kezelhet, akkor nem kell rá odafigyelni. De nem mondom, hogy érdemes ilyen eszközön tartani, a Li-ion nagyon lassan merül.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#61879
üzenetére
A logikai áramkörtől független a relétáp:

Egyszerűen csak kétféle tápra van szükség. 5V a logikának, akármennyi a relének.
A kínai oldalakon forgalmaznak optocsatolós elválasztású relémodulokat is, noha pusztán a működéshez ez nem lenne fontos. De a különféle alkalmazási környezetekben valószínűleg hasznát látják.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#61607
üzenetére
Ilyet nem csinál egy jó műszer, de lehet hibás a forgókapcsoló vagy egyéb érintkezési hibákat kell keresni, esetleg óvatosan átforrasztani olyan gyanús pontokat, ahol hajszálrepedés elképzelhető.
Úgy látom, a CNC-shield további aktív alkatrészeket nem tartalmaz (az alján sem), így elvileg nem kérhetne több áramot, mint a driver önmagában. Lehet, hogy ilyen szempontból jobban ismerik az Arduino topikban a vezérlését.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#61599
üzenetére
Elképzelhető, hogy túl kicsire vetted az áramkorlátot, de ezzel nem biztatlak ok nélküli növelésre, mert ebben épp az a jó, hogy megvéd a túlterheléstől, zárlattól.
Okkal lehet növelni, ha úgy gondolod, hogy többet igényel a meghajtás.
A CC/CV modul kimenetét zárd rövidre az ampermérővel, ami 10-20 A állásban legyen. Utána áram alá helyezve be tudod "hangolni" az áramlimitet.
Noha üzem közben sem árt neki a zárlat, csak olyankor szikrázik, a kimeneti kondi kisülése miatt.
-
Teasüti
nagyúr
válasz
Sokimm
#61581
üzenetére
Én úgy vettem észre a kékfény szűrők már általánosan elfogadottak. F.lux nekem már évek óta fent van és a telefonom is gyárilag tudja már Nougat óta.

Amióta ez bejött a köztudatba, azóta változtatható színhőmérsékletű ledes izzókat is használok.
Ez előtt mindig azt hittem az éjszaka a hideg színeké, mint a kék. A hold fényéről is mindig hideg színekre asszociáltam, pedig állítólag a holdfény 4100K. Érdekes. -
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#61348
üzenetére
Ha nem fér bele, talán rá kellene ragasztani a felületére a hőbiztosítékot, valamilyen alkalmas anyaggal.
Nem tudom, hogy ott a hőbiztosíték az ellenállással soros kötésben van, vagy külön áramkört alkot, mert utóbbi esetben a klasszikus hőkioldós ellenállás nem is lenne használható. Ráadásul nem is látok most olyanokat a neten.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#61344
üzenetére
Egyszerű huzalellenállás, valószínűleg védelmi funkciót lát el. Túláram / túlterhelés esetén felmelegszik, a hőbiztosíték megszakítja az áramkört.
Képcsöves TV-kben is gyakori megoldás volt (régi Orion stb.), amikor a sorvégfok egy álló kivitelű, porcelán ellenálláson keresztül kap tápot, ami egy hőre kiolvadó rugalmas érintkezővel volt ellátva.
Zárlatnál felfűtött, a forrasztott rögzítés elengedett, rugó kipattant. Javítás után vissza is lehetett forrasztani, bár azt nem tudni, hogy gyárilag pontosan milyen olvadáspontú ónnal forrasztották.
De kiolvasztotta a normál ónt is, ha kellett, a legközelebbi zárlatnál.
-
válasz
Sokimm
#61114
üzenetére
Nem tudom nálatok meddig bírja egy mezei középárkategóriás elem, én múlt héten cseréltem a multiméterbe, előtte meg nem emlékszek mikor, olyan régen volt.
Pedig jópárszor bekapcsolva felejtettem.
fél-egy évente egy ötszázas, én biztos nem vennék ilyen akksikat egyebeket.
Mezei kínai legegyszerűbb a műszerem, másik komolyabbak lehet többet fogyasztanak? -
mezis
félisten
válasz
Sokimm
#61109
üzenetére
Tapasztalatom szerint a nagyon olcsók hajlamosak a trutyi kiengedésére, az meg tönkre teszi a csatlakozókat vagy az egész elektronikát.
Ha körülményesen cserélhető az elem, akkor mindenképp "Long Life". Nagy energiájút csak akkor ha nagyon sokat mérsz kis ellenállásokat vele. Vagy talán még akkor sem.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#56640
üzenetére
Az egyrészt végerősítőről szól, másrészt a felvázolt diódás korlátozás a gyakorlatban nem jellemző, akár használhatatlannak is nevezhetném, pontatlansága miatt (vagy belevág a jelbe, vagy nem ér szinte semmit).
Az emitterellenálláson eső feszültséget figyelő tranzisztoros megoldás már gyakoribb.
Tápegység más téma, a kínai modulok pedig nem félelmetesek egyáltalán, viszont hasznosak.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#56583
üzenetére
A dióda nem áramkorlátozó eszköz, nem tudom, mire gondoltál, meg az sem mindegy, milyen tápegységet képzeltél el.
De legegyszerűbben beiktatnék 12V-ra egy step down modult, aminek saját zárlatvédelmét is ki lehet használni, vagy ha az sok, akkor egy igény szerint szabályozható modult. Nem akarnám ismételni magam, de ami bevált, az bevált.
-
moha21
veterán
válasz
Sokimm
#56425
üzenetére
"Van egy régi orosz, manuális mérőm, ami 200mA-ig (kalibrált, tehát hiszek neki) mér, az rögtön 200-ra ugrik, de nem tudom, hogy tovább menne-e."
Ha 200mA-nél van a végkitérése a mutatónak, akkor tovább hogy is menne

Ha meg 22 mA-ert fogyaszt a kütyüd, akkor az analóg műszer nem térne ki annyira.
DC áramot mérsz?
-
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#56425
üzenetére
20A-es bekötéssel:
20mA-es tartományban vizsgálva 0,21-et (ez nem 2mA?)
200mA-es tartományban 02.2-t jelez (ez nem 22mA?)Ez nem így működik, 20 A-os bekötéssel 20 A-os állásba kell tekerni, az tartozik hozzá.
Mindamellett itt 210 mA áramról van szó, azért csordul túl a 200 mA-os méréshatáron.
Egyébként általában a 200 mA-es méréshatárban kevesebbet szokott mutatni, itt a műszer belső ellenállása is nagyobb, önmaga is csökkentheti az áramot.
Átkötöd és átkapcsolod 20 A-re, ott csak egy jó vastag sönt van, aminek nem sok ellenállása van.
Vagy az is lehet, azért mutat eltérő értéket, mert az alacsonyabb tartományban kisebb a pontosság, mint a végértékhez közeledve.
-
válasz
Sokimm
#56374
üzenetére
Kiszámolod az akku kapacitását Wh-ban, ha 3,7 V-os az akksi és 1 Ah-s, akkor az 3,7V * 1 Ah = 3,7 Wh. Ezt elosztod a LED teljesítményével és kijön, hogy hány óráig fog menni (kb. mert azért az akksi feszültsége nem független a töltéstől, a LED teljesítménye meg nem lineárisan függ a rajta folyó áramtól).
"előtét ellenállással mondjuk 3.7V-ból csinálok 1.8V-ot"
Akkor számold bele a fogyasztásba az ellenállást is, már csak azért is, mert többet eszik, mint a LED

-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#56372
üzenetére
Vannak mennyiséget meghatározó mértékegységek (liter, köbméter, kWh, Ah stb.) vannak pillanatnyi állapotot tükröző egységek (sebesség, teljesítmény, áram, feszültség stb.)
Akku esetében, Ah-kapacitás szempontjából csak a kapcsain felvett áram számít, lényegtelen ilyen szempontból az előtét (ellenállás / áramgenerátor / akármi) vesztesége, magának a LED-nek a teljesítménye is. Mivel maga az egység is csak árammal és idővel kalkulál.
De a merüléssel együtt a feszültség, illetve áram is csökken, ha ellenállással van beállítva, ami nem stabilizál áramot.
Ilyenkor közelítőleg lehet számolni, a névleges feszültségen mért árammal.
-
válasz
Sokimm
#56372
üzenetére
"az amper mérő műszer, a pillanatnyi áramfelvétel alatt másodpercet ért?"
Nem, pillanatnyit.
Az ampernek nincs "időbeli kiterjedése", az pl az amperórának van.
"Pl: egy led 1.8V-on fogyaszt. 0.02A-t. Akkor az 1 sec alatt zabál annyit ampert?"
Ilyen parameterekkel a LED teljesítménye 1,8 V * 0,02 A = 0,036 W, vagyis egy óra alatt 0,036 Wh-t fogyaszt.
-
tvamos
nagyúr
válasz
Sokimm
#56249
üzenetére
Például szervó motor vezérlést szeretnék (7400 RPM) vezérelni, 3 fázison (6 elemi lépést felváltva)
Arduinoval? Minek ezzel szenvedni manapsag? Amugy meg, 123Hz, az nem nano szekundum, hanem 8108 mikro szekundum. (Tobb, mint 8 milli szekundum.) Oda majdnem egy hangkartya oszcilloszkop is overkill.
Vagy például egy ESP-12E (80MHz)-es kütyü, elméletileg 12.5ns alatt végez egy elemi utasítás. Aztán rákötöttem egy 74HC595-t, ami SRCLK or RCLK high or low esetén (3.3V működés) 100 és 20 ns közé esik. Nah delay nélkül is képes a 80MHz es kütyü írni az IC-re, és szeretném tudni, hogy mégis mennyi idő neki egy láb 0-ról 1-re való átbillentése. (és vice-versa)
Ezt tuti, hogy nem akarod elegge. Amugy meg bemesz a boltba, nagyon klassz MSO+spektrumanalizator 2 in 1 cuccokat lehet kapni, veszel egyet. Ott a boltba rogton meg is tudod, milyen draga hobbi ez, ha mindent meg akarunk merni, nono szekundumos pontossaggal. Az a gond, hogy neked egy 3 GHZ-es MDO sem eleg arra, amit akarsz. En MDO3014-et probaltam a cegnel, de nekunk ez draga volt, az arabol vettunk "olcso" szkopokat, meg egy alig hasznalt spektrum analizatort. (Pedig nem kis ceg...)
-
tvamos
nagyúr
válasz
Sokimm
#56244
üzenetére
De jó a scope, vagy logikai analizátor, de a stopper óra lehet, hogy pontosabb, mint egy olcsó scope. Egyik sem mér ns-t. A cégnél valahol van egy régi frekvencia és időalap mérőnk, az ilyen... 100 ps pontos, az lenne való ilyesmire, gondolom használtan is van vagy 1000 ojró.
Jobb lenne, ha leírnád, mire kell, mert ha csak kalibrálni akarod a kvarcot az arduinon, azt máshogy is meg lehet oldani.
(#56245) Lompos48 válasza tvamos (#56242) üzenetére
Jogos. -
tvamos
nagyúr
válasz
Sokimm
#56143
üzenetére
Nem, ez "csak" egy komparátor.
Kell egy fűrész generátor, és az megy a komparátor egyik bemenetére, a másikra az analóg kell. Akkor a kimenete egy olyan PWM lesz, mint amilyet szeretnél.De ez felesleges.
Az arduinodnak van 6 ad csatornája. Veszel 6 db 8-to-1 analóg multiplexert, és tadam, van 48 analóg bemeneted. -
kmisi99
addikt
-
And
veterán
válasz
Sokimm
#56143
üzenetére
A 'digitális PWM láb' mint olyan, még mindig egy kimenetet jelöl általános esetben. Ha arra gondolsz, hogy kész PWM-jelet egy kontroller bemenetre vezetnél, és abból mérnél egy kitöltési tényezőt, akkor az megvalósítható, de több gond is akad vele. Például teljes hardveres lekezelése valószínűleg nem megoldott (nem megy úgy, hogy egy hardver részegység a megfelelő konfigurálás után visszaad neked egy kész kitöltési értéket), erőforrásigényes - leköthet egy komplett timer / capture modult -, magas PWM-frekvenciánál gyakran kell hívni a kezelő rutint, akár megszakításból, és a mérési felbontás is korlátozott. Ha csak az impulzus szélességét kell mérni egy adott (és előre ismert) PWM-frekvenciánál, ami nem túl magas érték, valamint a kontrollernek más dolga nem is lenne, csak ez (mint a videóban látható, egy rém egyszerű programhurokban), akkor valamivel egyszerűbb. Mindenesetre egy hiányzó ADC-csatorna helyettesítésére ez a módszer nem túl életszerű, inkább nagyobb lábszámú kontrollert kell alkalmazni, vagy külső adatbuszos ADC-t használni.
Mod: egyébiránt ellenállásértéket ennél egyszerűbben - PWM nélkül - is lehet mérni kontrolleren egy digitális I/O segítségével, melynek alapja egy állandó értékű kondenzátor feltöltése és kisütése a változó R-tagon keresztül. Nem túl nagy felbontású és általában az ellenállással nem is lineáris az eredmény, illetve sokkal időigényesebb, mint egy normál ADC-s mérés, de több magasabb szintű nyelvet alkalmazó fordító alapban támogat ilyesmit. -
And
veterán
válasz
Sokimm
#56141
üzenetére
"Például egy fotoellenállással (analóg) generált feszültségkülönbséget lehet ilyen módon "digitalizálni", egy mikrokontroller PWM lábára kötve?"
Mit szeretnél pontosan? A kontrollerek "PWM-lába" egy kimenet. Azt meg lehet oldani, hogy a PWM-átlagértéke egy adott DC-szintnek feleljen meg, ezt egy aluláteresztő / integráló jellegű szűrőtaggal meg is kaphatjuk a PWM-ből, az PWM-kimenet adott bitszámú (lépésszámú) felbontásával. Analóg jelet digitalizálni más kérdés, de olcsó kontrollerek már tudnak olyat, mindenféle PWM-es trükk nélkül is. -
PHM
addikt
válasz
Sokimm
#56123
üzenetére
A kommersz CMOS logikai IC-k tápfeszültsége 3...15, ill. 3...18V
között lehet. Ott a logikai szintek úgy vannak meghatározva,
hogy a tápfeszültség 30%-alatt 0, 70%-a felett pedig 1.
A valóságban viszont kb a tápfeszültség felénél van a kapcsolási szint,
csak ha pont ott van a bemeneti feszültséged, véletlenszerű, hogy azt
épp minek értelmezi a kapu, + a zajok miatt akár ide-oda is kapcsolhat.
(E tulajdonságát kihasználva akár komparátorként is alkalmazhatók.) -
Lompos48
nagyúr
válasz
Sokimm
#56121
üzenetére
Csak, hogy beleszóljak, bocsánatkérések kíséretében...
A PWM névben található W, azaz szélesség csak és kizárólag időtartamokra vonatkozik. Az amplitúdó nagyon változhat. Legtöbb logikában 0 és 5V között kapcsolgat, de ha továbblépünk az 5V akárhol lehet a 3...18V intervallumban, például a CMOS logikai áramkörök esetében.
-
tvamos
nagyúr
válasz
Sokimm
#56119
üzenetére
Nem, a PWM jel az vagy LOW, vagy HIGH. Nincs koztes allapot. Az egy mas kerdes, hogy a duty cycle altal meghatarozott kozeperteket lehet belole szurorendszer utan eloallitani.
Nem szeretem ezt az oldalt, de ez a kep jol mutatja, mi is van: [link] A PCM most irrelevans...
Igen. (Felteve, hogy 5V alatt a tapfeszultseget ertjuk, ami lehet persze mas is.)
Szuper, orulok, hogy segithettem.
-
PHM
addikt
válasz
Sokimm
#56117
üzenetére
Az és kapu kimenete akkor "1", ha mindkét bemenete magas.
Így az egyik bemenetre mehet a PWM jel, míg a másikra az engedélyezés.
Ha az engedélyező láb feszültsége magas, van a kimeneten PWM jel,
ha alacsony, a kimeneti szint is alacsony, függetlenül a bemenő PWM jel
aktuális állapotától.
Az ok az lehet, hogy így elég egyetlen PWM kimenet a híd vezérléséhez. -
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#56097
üzenetére
Nem lehet úgy kimérni, mint egy Zener-diódát például. Főleg a melegedésből lehet következtetni, esetleg belsejében a tekercs vastagságából, ha valaki ismer sok motort és már szemre is meg tudja mondani.
Ha annyit adsz neki, hogy már működik, nyomaték megfelelő, de még nem melegszik túl, akkor semmi gond.
-
Sokimm
senior tag
válasz
Sokimm
#56096
üzenetére
Módosítom a kérdésem.
3 fázisú DC szervó motorról van még mindig szó.
Nem kell már fordulatszámot állítanom, elég ha maxon (stabilan) pörgetem fix fordulaton, de hogyan tudom kimérni, mit bír a motor? Van rá valami módszer (elektronikailag szakszerű)? Vagy mint a léptetőmotoroknál, hogy egy kis kakaóval megnézem mikor áll be pozícióba, és akkor azzal hajtom? -
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#56078
üzenetére
Persze azt se értem, hogy mért van pl a 4988 esetében minimum 8V (nem tudom mennyi Amper) igényű input Vcc, ha a motor, amit vezérel, csak 1-2V (1A) körül venne fel? A többlet energia hővé alakul?
PWM-vezérelt híd, azt a 8 V-ot csak kitöltési tényező függvényében kapcsolja rá, miközben áramot is figyel, amellett szinkron egyenirányítós rendszert alkot, ezért a külső védődiódák elhagyhatók általában, bizonyos határig.
De ezzel nem azt mondom, hogy 1-2 V-os motort tudsz így járatni, túl nagy áramimpulzusok alakulnának ki, ennél viszont 2,1 A a védelmi küszöb.
A blokksémán feltüntetett DMOS-híd csak elvi egyszerűsítés, további áramkörök is vannak még azon a részen, aminek a működéséhez kell egy minimális feszültség. Nem is működhetne így, ha a logikai rész kap 5 V-ot, a híd mehet 8-35 V között, ott azért kellenek még szintillesztések is.
Ehhez képest az L298 egy kőbalta, 30 éves technika, épp csak bipoláris híd + bázismeghajtás / jelformáló kapuk.
Stabkocka nem is értelmezhető ilyen szervócélra, mint irányváltás / kapcsolás.
-
PHM
addikt
válasz
Sokimm
#55931
üzenetére
Pont ebben jó a lítium-ion.
Szinte nincs önkisülése és bármikor rá lehet tölteni.
Az otthoni akkus fúrómban Li-po akku van, 1-2 havonta ha használom,
és nem kell mindig azzal kezdeni, hogy töltögetem.
A régi, Ni-Cd akkus gépemet meg bevittem a melóhelyre, ott ráér töltődni
és oda tudok rá figyelni, hogy rendesen le legyen merítve. -
válasz
Sokimm
#55920
üzenetére
En magam ugyan nem hasznalom, de a fiam 7 eve modellezik auto es repulo,'es drone.
Semmi baja a liion akukkal, perig az auto igen gyilkos uzem, 5-10C igenybevetelekkel.
A tobb cella toltesere balanceres toltoket hasznal a cellaszintu kiegyenlitesre,'ebayrol megfizethezo arban vannak. -
-
bizi990
senior tag
válasz
Sokimm
#55920
üzenetére
Ha nem meríted tökig és nem zárod rövidre, akkor nincs vele semmi gond. RC szervó motoroknak nem tudom milyen teljesítmény kell, de lítiumosok nagyobb teljesítmény tudnak leadni, egy 18650-ből 30-40W simán kiszedhető impulzus szerűen (pár másodperces időtartamokra), természetesen típusfüggő.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#55916
üzenetére
Ennek szokásos módja (mint ahogy a Ni-Cd akkus fúrógépek töltése is működik), egyszerűen ráadni a szükséges áramot, ellenálláson keresztül, vagy a topikban már tárgyalt áramgenerátoros töltővel.
C/10 vagy kisebb áram esetén nem szükséges védelem a túltöltés ellen, viszont 14-16 óráig rajta kell hagyni.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#55784
üzenetére
Ahogy sejtettem, szekunder oldalon nincs további szabályzó alkatrész, csak ami eddig is látszott.
Optocsatolós visszacsatolású táp legegyszerűbb esetben egy Zener-diódával, ellenálláson keresztül már stabilizálható (de zener helyett igényesebb, stabilabb a TL431 alkalmazása):
Ez csak egy példarajz, nálad annyi a különbség, hogy a zener és az optocsatoló közé beiktatott egy tranzisztort is, amivel belenyúl a szabályzásba.
Valószínűleg úgy van megoldva, hogy a táp önmagában se futhasson meg, tehát a tranzisztor nem tudja teljesen megszakítani a kört, mert az nem megengedhető, max. PWM-re szabályozna a táp, feszültség felfutna.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#55777
üzenetére
Plusz még ami eszembe jutott, mivel képen nem látszott a többi rész, ezért azt feltételeztem, hogy az optocsatoló körében van a szokásos stabilizátorkör, TL431, Zener stb.
De jobban megnézve lehet, hogy nincs is egyáltalán, hanem ehelyett az alaplap szabályozza a feszültséget. Így kiküszöbölhető a vezetékezésen eső feszültség hatása.
Például az alaplapon van egy feszültség, amit pontosan kell tartani, ezért a tápegységet annak megfelelően szabályozza. Nem a táp közvetlen kimenetét, ami nem ugyanaz.
Tehát sokféle lehetőség elképzelhető.
(#55779) taistvan
Ha egy szokványos trimmer, akkor esetleg be lehet tenni egy szokványos trimmert, mert úgyis mindegy. Vagy potmétert. Ilyenkor nem árt több információ.
Például a logaritmikus potméterek általában audiotechnikában játszanak szerepet.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#55777
üzenetére
Egy tranzisztor bázisát kapcsolja egy 4,7 kΩ ellenálláson keresztül.
Emitterben van egy Zener-dióda a GND felé, tehát a kapcsolási DC-szintet a zenerfeszültség és a B-E átmenet 0,75 V-jának összege adja.
Ennek hatására a C-E bekapcsol, azt kell megnézni, hogy mi van a kollektorkörben, mit kapcsol.
Van ott például 4 db 300 Ω-os ellenállás, az lehet műterhelés is, de így nem látni rendesen, le kell követni. Vagy szerepet játszhat a tápegység készenléti energiatakarékos módba történő állításához.
Másik dolog, hogy a C-E átkötésével is aktiválni tudod a funkciót, nem fontos a bázist vezérelni. Hacsak nincs valami szabályzó szerepe, tehát például a nyomtató változtatja a feszültséget, ennek segítségével. Nem kapcsoló, hanem analóg módon.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#55722
üzenetére
Régóta lemerült lítiumos akkut már nem érdemes tölteni, vagy veszélyessége miatt nem is ajánlják. De elvileg az már veszélyes sem tud lenni, mert valószínűleg nem vesz fel töltést.
A készüléken belül le lehet követni általában, ha helyes a feltételezés, a GND adja magát (azonos a csatlakozók testpontjával stb).
Ha kettős tápos rendszerű, akkor elvileg a termisztor egyik vége is a GND-re megy, ahhoz képest mérhető egy ellenállás (néhányszor 10k nagyságrendben), ami melegítés hatására nő (PTC).
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#55720
üzenetére
2Serial vagyis 2 cellás lítium, RT elvileg a termisztor, aminek másik vége szimpla cellánál a negatívval közös.
Mivel soros kötésű akkunál fontos figyelni az osztáspontot, az is ki van vezetne, esetleg az is elképzelhető, hogy kettős táplálású a szerkezet, tehát van egy GND, ahhoz képest van pozitív és negatív táp.
Ha maradt még benne feszültség, ez ki is mérhető.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#55349
üzenetére
Esetleg azért, ha mondjuk a relét a főtápról akarja táplálni, az USB 5V-ról pedig csak vezérlőjelet vesz.
Egyébként a tápegységre kötött relé esetében:
Egyszerűsítettem, van a trafó szekundere, dióda, puffer. Amikor a trafó már nem működik, a relé tekercsében hiába indukálódik ellentétes irányú feszültség, a tápdióda GND-hez képest negatív irányba úgysem engedi a feszültséget. Legfeljebb csak pártized voltig. De már a puffer is elnyeli a keletkező impulzust.
Így a tápra kötött relé ártalmatlan, paralel dióda nélkül is.
USB 5V-nál – ha az nem állandó tápot kap, hanem mondjuk FET-kapcsolt –, esetleg érdekes lehet a dolog, olyankor talán nem árt egy védődióda, amit kiszaggattam.
-
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#55296
üzenetére
Nekem is van sok, régi TV-ből bontott 12V-os relé, aminek legfeljebb fel kell polírozni az érintkezőit és használható. Elég kicsi az esély, hogy elromoljon.
Használok ilyen kínai fajtát is, ami panellal együtt még olcsóbb is, mint önmagában, van belőle 5 vagy 12V-os is. Ezek sem megbízhatatlan alkatrészek.
Nemrég rendeltem, úton van egy ilyen relémodul, bistabil elektronikával.
Bistabil áramkör építhető ugyan, de ennyiért én sem állok le panelt gyártani, pláne ez megbízhatóbb is, nem zavarérzékeny állítólag, ami mikrovezérlős felépítése mellett el is várható (15F101W).
Ennek az a lényege, hogy 1 db GND-re záró nyomógombbal be-ki lehet kapcsolni a relét. Tápszünet alapra állítja, tehát amikor áramot kap, mindig kikapcsolt relével indul. 12V-os, de kapható belőle 5V-os változat, amiről hiányzik a stab. IC, illetve a relé is 5V-os rajta.
-
Ribi
nagyúr
válasz
Sokimm
#55296
üzenetére
Egy tök átlag relének is pont ilyen lábkiosztása van, csak ez valamivel magasabb.
Ezek szabványos dolgok, nem nagyon változnak. -
Lompos48
nagyúr
válasz
Sokimm
#55285
üzenetére
Mi ez a pöcök?
Dióda. Szerepe a relétekercs induktív rúgásait kivédeni. Mivel csak a tranzisztor felé jelent védelmet és az USB portot nem érheti ilyen kár, akár el is hagyható (mert kicsi a relé, kicsi a tekercs). Mindenképp a katódja nézzen a +5V felé!
Az ellenállás másik lába vajon hova volt kötve?
Szerintem a +5V-ra
-
Ribi
nagyúr
válasz
Sokimm
#55285
üzenetére
Ha jól értem a pöcök alatt a diódára gondolsz. Az azért kell, hogy amikor a relé elenged, akkor a relé tekercsében tárolt feszültséget korlátozza.
A 63 ohm a relé tekercsének ellenállása. Az teljesen jónak tűnik 5V relé esetén.
Az ellenállást 5V-ra kell kötni. 5V rámegy a tranzisztorra, az kinyit és feszültséget enged a relére. -
Kernel
nagyúr
válasz
Sokimm
#54456
üzenetére
Webáruházas katalógusból talán, többet is meg lehet nézni, hogy melyik tetszik jobban. Csak a példa kedvéért:
-
nyogo83
senior tag
válasz
Sokimm
#53295
üzenetére
Fentebb mar jeleztek 1 hibat, en mondanek mast is.
Nyugodtan "masolj" le egy nyomogomb matrix bekotest(google keypad matrix resistance ladder), pl ezt : [link].
Ha ez megvan, akkor szepen serialban kiiratod, hogy milyen erteket lat az arduino es azokat az ertekeket felhasznalva megcsinalod a kodot.Az arduino 5V-os tapfeszultsege sose lesz kereken 5V, van hogy 4,9-5,1V van hogy picit nagyobb a szoras.
Raadasul a 10 bites felbontas miatt ennek a feszultsegnek a lepeseivel kellene szamolni. (Kerek 5V-nal 1 "egyseg" 4,88mV).
Ehhez meg hozzaadodik az ellenallasok precizitasa, stb. Soha nem fog pontosan ugyanannyira kijonni, mint amit kiszamolsz "papiron". -
nyogo83
senior tag
válasz
Sokimm
#53250
üzenetére
Pontosan mi a cel? Hogyan szeretned/mire hasznalni?
Azert kerdezem, mert ha nem muszaj, ne talaljuk fel a meleg vizet ujbol
Atalakitod 3x3-asra a kapcsolast, belovod a OneWireKeypad libet es orulsz.
Kapasbol van egy csomo szuper funkcioja (pl esemeny figyeles) amivel mar neked nem kell kinlodni.
Új hozzászólás Aktív témák
- Intel Core Ultra 9 285K - Új, Gari 2028.08.05. -ig - Eladó!
- Lenovo ThinkPad X1 YOGA 3. 2in1 14"FHD TOUCH i5-8250U 8GB DDR4 ,250GB SSD Win11 27%ÁFÁS, ÜZLETBŐL
- ASUS VG248 24 165HZ
- Apple Airpods Pro 2 megkímélt usb -c
- DELL LATITUDE 7275 2in1 12.5" IPS Win10 TABLET/NOTEBOOK 8G/256GB ÜZLETBŐl, GARANCIÁVAL
- Kaspersky, BitDefender, Avast és egyéb vírusírtó licencek a legolcsóbban, egyenesen a gyártóktól!
- Xbox Series kontrollerek 1 hó garancia, számlával!
- Keresek Zebra TC20 TC21 vagy valamilyen hasonló kaliberű 1D és 2D vonalkódok olvasására alkalmas pda
- HIBÁTLAN iPhone 14 128GB Midnight -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3240
- GYÖNYÖRŰ iPhone SE 2020 128GB Black -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3588, 100% Akksi
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: NetGo.hu Kft.
Város: Gödöllő




ekkold
