Sziasztok!
Solid Edge ST1-hez lenne szükségem egy kis segítségre:
Adott két alkatrész, és azokat szeretném egy alkatrésszé varázsolni. Összeszerelés nem jöhet szóba, egy darab .par fájlt kellene kapnom.
Ezekről lenne szó:

A fogaskereket a Solid tervezőjével csináltam.

Ha megnyitom az egyiket az alkatrésztervezőben, és behúzom mellé a másikat, akkor nem tudom normálisan elhelyezni, ráhelyezni a másikra.
Ha úgy csinálnám hogy az egyik alkatrész lépéseinek a profiljait átmásolom a másikba, így gyakorlatilag újrarajzolva azt, akkor a sok bonyolult lépés miatt soha nem végeznék.

Nincs valamilyen egyszerűbb lépés, módszer erre?

Köszi előre is!

[ Szerkesztve ]

Egyiket megnyitod, másikat beviszed alkatrészmásolatként, majd Boole művelettel hozzáadod. Készíts egy koordináta-rendszert és ahoz rendeld a második alkatrészt, így a megfelelő helyre tudod mozgatni. Szinkronban meg oda vonszolod ahová tetszik.

1. Az egyik alkatrészt megnyitod, a másikat beilleszted Alkatrészmásolatként (Ott van a Vágólap csoportban).
2. Felületmodellezés menü> Felületek csoport> Felületcsere lenyílóban: Boole művelet, válaszd az egyesítést.
Lehetséges probléma: a két test nem egymás mellett van a beillesztés után.
A probléma megszüntethető: a beillesztendő testnél beteszel egy segéd koordináta rendszert, a beillesztésnél a párbeszédablak tetején találsz egy lenyílót, amelyik mellett írja, hogy Koordinátarendszer, no ott kiválasztod a segéd koordinátádat.

Kicsit bonyolultnak tűnik így elsőre, de megnyugtatlak, tényleg az.

Ez igaz, csak a szinkron nem látja a hagyományost. Át kell tenni. Akkor viszont elveszti a csatolást az eredeti alkatrészhez.

Inventor alatt kötél szimuláció: [link].
Látványos.

Jogos. De lehetséges, hogy nincs szüksége a kapcsolatra az eredetivel.

[Small engine animation ] Nekem ez jobban tetszik. Még mindig nem sikerült rendes lánc animációt csinálnunk. Belepusztulok!

Szép, de ez nem Inventor alatt lett szimulálva: .."Final assembly,Ik,constraints and rendered in 3Ds Max 2009."..
Igaz, bőven találni Inventor alatt készültet is, pl.: [link].

Lánc animációt találni más rendszer alatt készültet is, de kötél szimulációt még nem láttam csak ezt.

SW alatt is megoldotta valaki a kötél szimulációt, bár a hozzászólók ezt vitatják.
Én úgy látom, hogy a kötéldobok nem forognak. [link]
Az Inventor-os jobb.

Egy másik, Inventor alatt készült szépség: Bordásszíj hajtás

[ Szerkesztve ]

A bordásszíj szerintem szemfényvesztés. A bordák függetlenek, mintával odarakva és azok mozognak, a szíj áll. Szerintem.

Lehetséges, bár ha tud rugó-, kötél szimulációt, akkor ez sem megoldhatatlan a programnak.

Köszi a választ, és 3Dfan-nak is!
Végül úgy csináltam ahogy írtátok, kellett egy koordinátarendszert illeszteni a megfelelő helyre, és oda is tette.
Viszont a boole művelet nem hinném hogy működik, mert kiválasztom az egyesítést, utána a beillesztett testet, majd befejezés, de semmi nem változik, ki tudom jelölni a két testet külön-külön.
A boole műveletnek pont hogy egybeforrasztania kellett volna őket, nem?

Ha a Boole művelet előtti (feletti) dologra kattintasz a modelltörténetben, akkor az lesz kijelőlve. Ugyanakkor ha a Boole műveletre kattintok, akkor nálam csak a hozzáadott test lesz kijelőlve, nem pedig mindkettő.
Vidd be szerelésbe a fogaskerekeket, kényszerezd össze, mentsd el Parasolid formátumba, majd megnyitásnál az alkatrész sablonnal nyisd meg, és ott lesz egy darab alkatrészmásolatként.

Biztos hogy van érintkezés a testek között?

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Nem értem a félelmedet. Ki tudod választani, és? Az alaksajátosságokat is ki tudod választani.
Rámész az Alkatrészfestőre, Választ: Test.
Boole művelet előtt a két test két test, utána egy.

Csak azt hittem hogy a boolean parancs nem működött, de akkor mostmár tudom hogy így működik

3DFan-nak igaza van a #6114-ben, ha neked fontos, hogy egyetlen testnek lásd, akkor elmented vagy szerelésből, vagy így a Boole után Parasolidba és megnyitod alkatrészsablonba.
(Túltárgyalva!)

'Én úgy látom, hogy a kötéldobok nem forognak.'

Ne higgy a szemednek mert az megcsalhat.

[ Szerkesztve ]

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Ezeken már forognak, az biztos. 1 2
A megvalósítással kapcsolatban ennyi infót csepegtet:
I have used an in-context modelling with equation in the assembly.
Gondolom a kábel modult használja, flexibilis opcióval, de több ötletem nincs hozzá.
Esetleg valaki?

Szintén egy ügyes SW szimuláció: [link]

Sziasztok!

Egy kis segítségre lenne szükségem, mert a Pro E-ben elég kezdő vagyok. Pro E wf 5 -ben szeretnék 3D-ben vonalat rajzolni és a vonal mentén csövet kihúzni söpört kihúzással. Olyasmit szeretnék létrehozni, mint a Solidworks-ben a 3D Sketch.

A vonal koordinátái (talán kicsit érthetőbb lesz így a kérdésem):
P1: x1356; y0; z0
P2: x1356; y520; z0 ebben a pontban R115 lekerekítés van
P3: x775; y890; z210 ebben a pontban R150 lekerekítés van
P4: x400; y890; z210

A segítséget előre is köszönöm.

Csináld meg a pontokat (az ON helyett Offset a Z koordinátás pontoknál). Utána Curve-Trought Point-Multi Rad. Fogja kérdezni a 3 pontnál a rádiuszt, utána már csak ha New-t választasz a Rádiusznál. Utána Variable Section Sweep Constans sectionnal, solid-Thin feature. És kész.

[ Szerkesztve ]

fejlesztőmérnök ny. közl. gépészmérnök

Az előzőn is (lehet, hogy) forgott a dob. A titok nyitja, hogy ott körszimmetrikus volt a geometria, plusz felületi hibák sem voltak, ezért nem láttatja az időbeli változást a videón az ember - az idő függvényében történő elfordulás végett. Az újabb videókon viszont láthatóan a kiálló foggantyú vagy a bemarások nem tengelyszimmetrikus geometriát adnak, ezért láthatóan mozognak. Ennyire egyszerű a dolog. (Mindettől függetlenül még lehet igazad, és akkor az első videón nem forog a dob, de ez szabad szemmel nem megállapítható, a fent leirtak és plusz a környezet időbeni változatlansága miatt is.)

[ Szerkesztve ]

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Itt van a nagy szellemi potenciál a fórumon, de senki sem szólt hozzá, hogy szerinte miként lehetne megoldani.
Na mindegy, én próbálkoztam. Az eredmény.
Animáció alatt nem frissíti SE, ezért manuális a megoldás.

Az a baj ezekkel, hogy ha nincs speciálisan felkészítve rá a progi, akkor a rugalmas/hajlékony alkatrészt ugyanúgy kezeli mint a többit, ami hatalmas erőforrásokat igényel a tesszeláció miatt.
Ha megnézed az Inventort, ami fel van készítve az ilyen szimulációra a rugó durva poligonokból áll, csak vizualizációs szerepe van. Vagyis a 3D rugó nem modellezett alkatrészként van jelen, hanem csak reprezentálja a rugót mint kinematikai szimulációs objektumot.
Itt egy összehasonlítás az SE-be épített szimulátor képességeiről:
[link]
Az SE-ben a Simply Motion van, az NX-ben a Motion Pro. Tudomásom szerint.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Sajnálatos, hogy SE nincs felkészítve rá. A világ halad, egyre magasabbak az elvárások e programokkal szemben is. SW, Inventor megoldotta, tessék követni a példát.
Engem az elv érdekelt, SE-hez férek hozzá, ezért ebben készítettem el.
Átvittem ezt a köteles szerelést a Motion modulba, a program átkonvertálta a kényszereket joint-okká, de itt már a modell térbeli forgatása is leterheli a gépet, darabosan mozog, és akkor hol van még a mozgás szimulálása.
Én nem látom, hogy durva poligonokból állna a rugó, sőt, például.
Egy kis ínyencség Neked.

Elírtam, perfag a láncmániás, nem Te.

Nem akartam szemrehányást tenni senkinek, csak hangosan gondolkodtam.

Egy szem rugót az SE is akármikor leanimál, generált modellel. Egy összetett kinematikai szimuláció már más tészta. Ha megnézed az Inventor rugós tutorial-ját, akkor látod, hogy mire gondoltam. Az pedig hogy mi van egy progiban, mi nincs... persze jó lenne ha minden lenne. Az adott cég üzletpolitikája dönti el, hogy mit rak a középkategóriás, és mit a felsőkategóriás szoftverébe. Azonkívül persze van ami az egyikben jobb, van ami a másikban. Nem érzek itt semmiféle problémát.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

SE animáció alatt nem frissíti a rugalmas alkatrészeket. Mit értesz az alatt, hogy generált modellel?
Biztosan így van, nem férek hozzá az Inventor-hoz.
Nincs is probléma, félreértés ne essék, én nem vagyok egyik programnak sem a védnöke.
Inventorban Parasolid mag van?

Generált modellen azt értem, hogy létezik egy rugó alkatrész. Meg akartam különböztetni a szimbolikus kinematikai rugótól, csak hülyén fogalmaztam. Amúgy tudomásom szerint ACIS mag van az Inventorban, illetve ACIS eredetű saját mag. De lehet hogy tévedek.
Egy kis ízelítő arról, hogy milyen ratyi az SE szinkronmodellezés. Csak hogy ekézzem is egy kicsit.
szinkron tükrözés

Innen van:
[link]

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Ismerem a blog-ot, az illető SE terméktámogató mérnök. Korábban küldött egy mailt, melyben megdicsérte az egyik feltöltött videómat, hát bizony az jól esett.
Alá is beszél a videónak, nem csak nézni érdemes.
Itt van egy lista az alkalmazásokról amelyek Parasolid magra épülnek. Érdekes, hogy a PowerShape szerepel ott, a PowerMill viszont nem.

[ Szerkesztve ]

Szerintem a Powershape csak kezeli a parasolid formátumot. Alapjában felületmodellező. Persze lehet hogy ez már változott mióta utoljára láttam. Mindenesetre a videón láthatóak (és hallhatóak) a koncepció korlátai. Viszont Imics13 videója tényleg elég látványos:
[link]

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Nem véletlenül nevezi művésznek: Kép
Írtad korábban, hogy integrálták a PowerShape-t a PowerMill-be, tehát most már valamilyen közös magon dolgoznak.

A "ratyi" és az "ekézés" kifejezések remélem nem pejoratívak.
Benne vagyok a videóban: 1:20-nál elhangzik "na ez a módszer helytelen" - az én vagyok ott.
Nagyon rendes volt hozzám István, hogy megcsinálta ezt a videót (is), ebből értettem meg a szinkron logikáját. És az a méreg, hogy nekem ez nehezen ment, a b.dös kölykök meg lazán átálltak rá az első feladatnál.
Nem tudom másnál milyen a terméktámogatás, mert csak Solid Edge-t használok (limitált képességeimet sokszor ez is meghaladja) - de a graphIT-ról én csak szuperlatívuszokban tudok.

Viccesen értettem, amúgy is jobban szeretem a szerencsétlenkedést a reklámvideóknál, mert több hasznos infóval szolgál. Jobban lehet látni, hogy mikor célszerű használni az eszközöket, és mikor nem.
Mert azért valljuk be, ez a trimmelés/tükrözés/összevonás eléggé avítt, ezt a Rhinoban is megcsinálom, persze a kényelmi funkciók nélkül. A videó éppen azt bizonyítja, hogy az építőelemek, definíciók elvesztése milyen problémákat okoz. Jelesül lehet trimmelgetni, húzogatni a felületeket ide-oda, ha az adott elemet transzformálni akarom.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Hi,
Ha modelltörténetben gondolkodsz, akkor tényleg "ekésebbnek" tünhet ez a megoldás, ha importált modellről van szó, akkor nem is olyan rossz. Mindent a maga helyén kell kezelni (alkalmazni).

Üdv.

www.solidedgest.wordpress.com

Egyetértek. Véleményem szerint kiváló eszköz a felépített vagy importált modell módosítására, de komplett modellt felépíteni vele szerintem nagy bátorság. Persze egyszerű modelleknél lehet, de amikor több száz felületből álló testekről van szó, akkor elég macera a megfelelő részek kijelölése.
Nyilván csoportokkal, rétegekkel meg lehet oldani a logikailag összetartozó részek együtt kezelését (bár ezt megnehezíti, hogy az olyan egy síkba eső felületeket összevonja a rendszer, mint pl. a sarokelem zárósíkja és a doboz pereme), viszont ez nem több, mint a régi felületmodellező technika új köntösben.
Vagyis az a konklúzióm, hogy a logikai strukturáltságot a modellfelépítésben nem lehet nélkülözni, csak nagyon egyszerű esetekben.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Hi,

Amit írtál az tetszik, frappáns és elég közel áll a valósághoz. A "csak direkt" modellező technológiának pont ez a tulajdonsága "még" nincs kiküszöbölve, de az SE-ben ezért lehet ugyanarra a modellre használni a szinkront és hagyományost.
A bonyolultabb részeket célszerű a hagyományosban folytatni. A lehetőség meg van, csak használni kell...

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com

Legegyszerűbb megoldás:
1. sketcher-ben File /save -> export
2. sketcherben insert data from file -> import

Hirtelen ez jut eszembe, de a WF4-ben már vannak előre definiált 2d-s profilok... vhogy ki lehet egésziteni azokat custom geometry-vel is.

───────────── P r o / E N G I N E E R ─────────────

Ahogy Parson írta, mentsd ki a szükséges vázlatokat egy könyvtárba, majd a config.pro-ban a pro_group_dir paranccsal add meg a helyét. Ezután a Sketch környezetben palettáról be tudod hívni őket.

>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford

Igazságod vagyon, mert modelltörténet alapú modellezésnél a felületmódosítások is megjelennek a modellfában és hozzá lehet piszkálni ha kell, illetve látni hogy hozzá van nyúlva . Tipikus eset pl. az elektródamodellezés, amikor a szikraközt így készíti el az ember. A dinamikus szerkesztéssel pedig könnyen lehet módosítani is.
A direkt modellezésnél nincs történet. Az van amit látsz. Nincsenek meg a modelltörténet előnyei, de problémái sem. Ezért mondtam, hogy régi felületmodellezés új köntösben. Viszont egy lehetőség ami adott esetben jól jöhet.
A gépiparban szerintem sem fog teret nyerni, de a dizájnereknek segítség lehet. Nekik nem kell a struktúrával és a kapcsolatokkal foglalkozniuk. A szerszámkészítőt meg úgyis csak zavarná a sok elem a modellfában, meg nem is rá tartozik, hogy miként készült az modell. Eddig is megkapta a kész termékmodellt valamilyen semleges adatcsere formátumban, azután boldoguljon.
Ha már újítás, nekem inkább a Rhino/Grasshopper féle node alapú modellezés hiányzik. Persze ez sem új alapvetően, hiszen csak makró grafikus felülettel, viszont sokkal átláthatóbb, ha az objektumok paraméter ki- és bemeneteit így kapcsoljuk össze. Mondjuk a gépiparban elvan nélküle az ember, de ezt a megoldás még nincs jelen a szilárdtest modellezésben. Tudomásom szerint.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

display_silhouette_edges yes
show_shaded_edges yes

fejlesztőmérnök ny. közl. gépészmérnök

Hi,

Ha csak az SE szinkron részét nézem, akkor is sok megoldás van erre.
Pl.: Méret magadásánal megjeleníthetem a módosítás előtti méret. Vagy felületcsoportot hozok létre, ami reprezentálja a módosítás előtti állapotot.
Ha vegyesen használom (szinkron és hagyományos), akkor direkt szerkesztés elemei beépülnek a modelltörténetbe...

Van lehetőség, csak használni kell!

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com