köszi már kezdem kapisgálni a dolgot, de sajnos a solidworksom valamiért rakoncátlankodik , mert a toolbox beállitás elinditásakor nem találja az angol nyelvet (pedig ugy telepitettem) lang/english fájlra hivatkozik és nem nyitja meg, ugyan igy a hole wizard rész is egy swbrownser.dll-t hiányol.
Standard verzioban van fenn lehet hogy professionnelbe vannak csak ezek ?

Toolbox a Professional-tól van. Bár nem értem, hogy miért dobtad az Inventort. Nagyjából ugyanazt tudják ezek a progik, csak máshová kell kattintani. Ha egyiket sem ismered, akkor ugyanazt az utat kell bejárnod mindkettőnél. Magától egyik sem dolgozik.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

sziasztok!

lassan új gépet szeretnék venni és lenne pár kérdésem!
az elején játékra szeretném használni, de egy fél év múlvan lesz pár tárgy az egyetemen amiben autocad és pro/e és ilyesmi progikat kell majd futtatnom!

az lenne a kérdésem, hogy intel+ati vagy intel+nvidia ?!

(i5-2500k, HD6870) vagy (i5-2500k, GTX460)

melyiket éri meg a tervezőprogikhoz?!

Üdv : Zimmi

" Just remember Manchester is RED! "

nem dobtam csak kiprobáltam , hogy melyik esik jobban kézre és melyikben tudom a leggyorsabban megoldani a problémámat a solidworksot csak azért probáltam ki hátha abban tobben tudnak segiteni , de inventor egy kicsit szimpatikusabb mivel ott jobban szemlélteti a funkciokat hogy mikor mit állit az ember .

és tényleg mindegyik ugyan azt tudja , ezért volt könnyü ujracsinálnom az alkatrészeket benne.
DE hosszabbtávon mindenképpen kellene egy szabványos elemtár és az assembly rész kitanulása plussz a dinamikus szimuláciok (rugó stb..)
ESetleg tudsz olyan forumot ahol inventorral foglalkoznak és gyorsabban tudnak segiteni ha megakadok.
NEm mintha itt nem kapnám meg a segitséget csak ahogy olvasom itt inkább pro/e-ben nyomulnak az emberek.

Sajna nem, de a gugli biztos segít. Én az SE-t preferálom, SW-vel kezdtem mert szimpatikusabb volt, de az SE-t korrektebbnek találom miután kiismertem. Igaz a 2007-es SW az utolsó amit még rendesen használtam. Azért vannak dolgok, amelyek hiányoznak az SW után.
Inventorban sajnos nem vagyok járatos, csak rápislantottam, de szintén használhatónak érzem. Olyan értelemben, hogy igyekszik az ember keze alá dolgozni, miközben a műszaki követelményeknek is megfelel. Az SW-t kicsit "lazának" érzem ilyen szempontból.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Csatlakoznék Zimmi91-hez.
A laptopokat már nézegetem egy ideje, de tudnátok asztali alternatívát SE v20, SE ST alkalmazások futtatására is alkalmas gépre?

Laptopra a Samsung RF511-et ajánlottátok, mert az árkategóriában (200 eFt körül) elég jó lehet, persze kompromisszumokkal.
De nagyon kíváncsi vagyok, hogy ebből a pénzmagból milyen asztali gép rakható össze.

Core i3-i5 + min 2GB...és minden tervezőprogit visz rendesen. Olyan 150-ből már egy teljesen korrekt gépet lehet rakatni ilyen célra.
Anno nekem a cégnél 3GHz-es proci volt, 2GB RAM-al és az sem halt meg (csak a nagy összeállításokat nem bírta)

És milyen VGA ajánlott ebben a kategóriában?

Sziasztok.

SW2010-hez szeretnék egy kis segítséget kérni.

Hogy lehet megadni egy csapágynak hogy kövesse az útjába kerülő emelkedőt, tehát emelje fel a csapágyhoz kötött alkatrészt mindezt akkor ha az emelkedő és a csapágy egy közös középpontú rádiusz mentén mozog. (Az emelkedő kialakítása: két különböző átmérőjű kör rajzolása majd a megfelelő központi szögű rész meghagyás és kihúzása. Háromszög rajzolása egy érintő síkon, majd a WRAP paranccsal a háromszög kivágása a cikkből miközben az ráteríti a felületre.)

Remélem érthető és mindenki el tudja képzelni az esetet.

Ha alapból nem így kellett volna megrajzolni akkor sorry, de még csak nemrég kezdem el ismerkedni a programmal...

Igazad van, bocs. Vannak dolgok, amikkel tényleg nem érdemes várni egy napot, és ez ilyen.

Hi,

Ha egy megbízható kártyát szeretnél, akkor szerintem az nVidia Quadro 600 az.
[link]

Az ára egy jobb játékkártyának az árával van pariban, viszont CAD-re van kifejlesztve.

Egy ökölszabály: ha videókártya, akkor nVidia!

Üdv,

www.solidedgest.wordpress.com

[link]

Köszi, megvan
Meg cégnél is NX-et haszhnálunk.

Már 8 is van. Próbáltam rákeresni, hogy mik az újdonságok benne, de nem találtam, pl. a Graphit-nál a 7.5-ről írnak csak. Viszont az SE ST4 már ott van. Vagy az NX 8 még nincs kiadva?

SE ST4 alatt már egyszerűbben megadható, hogy mely elem legyen a modell forgatásának középpontja/tengelye. Rajzban is lehet a görgő lenyomásával vonszolni a rajzot, görgetéssel pedig nagyítani.

Módosítanék, minél magasabb órajelű procie-úgyis egy mag lesz leterhelve max CAD alatt- és min 4GiB RAM.

NX-ben is megadhatsz pontot, forgáspontnak.

Igen, de előbb a "forgáspont megadása" parancs kell, nem?
SE alatt már nincs erre szükség, pusztán a scroll nyomogatásával megoldható.

sikerült az összeállitás, de sem az egérrel sem mással nem sikerült a megadott kényszereknek megfelelöen mozgásra birnom a szerkezetet mint a youtubos videokban és a rugo sem teszi a dolgát .

A kép alapján talán jobban lehet látni hogy mit szeretnék.
A tengely és a kerszt tengely forgástengelye még hiányzik az ábráról.
A fedlap és a nyomolapok fixek , a kúp csak fel le tud mozogni a tengelyen és a rugo tart ellen .
Amikor a tengely ki van téritve akkor a nyomolap a kupot lefelé kényszeriti , igy ha az eröhatás megszünik akkor visszaáll középállásba.

Esetleg ha valakinek van ötlete akkor hasonlo elvü mechanikát mutathatna ami egyszerübb gyárthatoságilag egy eszterga és maró segitségével .
A méretek 10-12 mm körüli tengelyátmérö és 8-10 cm-nél nem nagyobb átmérő és magasság.

Sziasztok!

Tudja esetleg valaki, hogy Proe Rajzkészítés alatt hogy lehet méretnél változtatni a megjelenítendő tizedesek helyét? pl 68 helyett 68.00 vagy 68.0
Köszi szépen!

default_dec_places a config.pro-ban

fejlesztőmérnök ny. közl. gépészmérnök

köszi!

Hello.

Gondolom itt még nem sok ismeret lehet a Creo-ról, mivel elég új program, de erről kérdeznélek Titeket.
A Google-ba beírva találok pár infót róla, de nem valami sok. A CAD-rendszerek fejlődéséről/a Creo által létrejött paradigmaváltásról kellene írnom egy rövid beszámolót, ehhez lenne szükségem elsősorban magyar forrásra.
Még változtatható ez a téma, de kérdeznélek titeket, hogy ebből szerintetek meglehet írni egy 8-10 oldalas irodalomkutatást? Jelentek meg róla cikkek pl. külföldi szaklapokban? Esetleg valami hely, ahol szerintetek keressem (hátha jártasok vagytok, hiszen ilyen programokkal dolgoztok)?

Köszönöm előre is. Én keresgéltem már, de konkrét oldalt, ami az újdonságokat jelenti nem találtam, csak általánosságban.
Üdv.

Paradigmaváltás: höhö.

A CAD rendszer fejlődésről lehet, de a Creo "paradigmaváltásról" ? Ez a legrégebbi elcsépelt PR szöveg. Ha ebből kihozol 8-10 oldalt akkor ügyes vagy:

A Creo megfelelően méretezett, különálló alkalmazások skálázható, együttműködő rendszere, amely lefedi a termékfejlesztési folyamat teljes spektrumát.

Magyarul felvásárolnak ilyen-olyan hasznosnak ítélt progikat, és egy keretrendszerbe illesztik. De ezt láthatod az NX-nél is.

A fejlődést illetően pedig ugye eleinte voltak az Autocad szerű vonalas tervezők (DXF,DWG), majd a felületmodellező progik (IGES), ezután a parametrikus alaksajátosság alapú BREP szilárdtestmodellezők (ACIS, Parasolid). Nagyjából. De erről van egy csomó iromány a guglin magyarul is, amiket gondolom már megtaláltál.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Hát ezt a paradigmaváltást nem én találtam ki...
Azt írják, hogy a Creo meghatározza a következő két évtized fejlesztési irányát, ezért gondolnám, hogy jó téma lehet, hogy leírnám, mik azok az irányok, amik innentől meghatározóak.
Bár félek, hogy nincs elég anyag... :S

A másik téma jó lehet, de még nem találtam meg az oldalakat, igaz nem is nagyon kerestem. Úgy próbáltam keresni, hogy CAD-rendszerek fejlődése, de így nem sok mindent találtam. Igaz inkább a Creo-ra koncentráltam.

Keresd meg a forgalmazót, biztosan elárulják a "TITKOT" Az általános témát illetően pedig elég ha beírod a gugliba hogy CAD, és a magyar oldalakra szűrsz.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Köszi. Valamit csak kitudok hozni belőle... :S
A Creo-ról meg kutatok tovább.

[ Szerkesztve ]

A CAD-es leírás nem hinném hogy gond lenne. A leírt módszerrel két perc alatt találtam vagy öt leírást, kezdve a wiki-től, az egyetemi előadásokig. Nyilván jó néhány mérnöktanonc lejátszotta már ezt.
Ami a Creot illeti: ha valami újra találsz, azt oszd meg velünk is. Mert bár erősek a kételyeim, elképzelhető hogy kiötlöttek valamit újat mégis. A legújabb amit tudok az a szinkron (direkt) modellezés, de az sem új, a Spaceclaim erre épül. Az SE-ben már olyan szinten van integrálva, hogy vegyesen használhatod a történet alapú modellezéssel.
Meg azt is látom, hogy pl a CAM modult megpróbálják újként elsózni NCG CAM néven. Valami "áttörést" emlegetnek. Nos ez a bizonyos NCG CAM, korábban Pro/TOOLMAKER néven futott a Proe-s korszakban és az NC Graphics eredeti munkája. Depocam néven fut mint külön program. De a Mastercam is ezt licenszeli az X sorozatban talán 2004-2005 óta.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Köszi ezeket is. Igaz nekem még sok minden nem világos, amiket itt leírsz, de idővel remélem az lesz.
Igen, én is találtam sok előadást, remélem nem lesz gond.
A Creo-val kapcsolatban ha találok valami értelmeset, akkor majd megmutatom.

[ Szerkesztve ]

Igazából az a lényeg, hogy új algoritmusok nem teremnek minden bokorban. Ha valaki kitalál egy hasznos új dolgot, akkor arra rávetik magukat a nagy gyártók, és integrálják a saját rendszerükbe. Nem ritkán saját néven. De ez már üzletpolitika.
Véleményem szerint a PTC inkább egy kissé le van maradva, viszont a PR csapat megpróbál a régi dicsőségre alapozva úttörőként villogni. Ez van, ha egy cég akkorára nő, hogy a fejlesztők helyét a menedzserek veszik át. Persze ez is egy paradigmaváltás.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Értem.
És nincs véletlenül valami olyasmi összefoglalás, leírás, ami a CAD/CAM-rendszerek utóbbi 2-3 évben megjelent fejlődéseit, újításait foglalja össze?
Nem feltétlenül eget rengető újításokra gondolok, hanem csak új szemlélek, eljárás, módszer...
Mert közben megkaptam a választ a témával kapcsolatosan, és azt írta a tanár, hogy csak az új dolgok érdeklik, ne kezdjem el neki a nulláról a fejlődésüket... :S

Nem tudok róla. Ez a feladat rád vár. De ha megcsináltad, akkor majd ha jön valaki és ilyesmit keres, akkor a tiédet ajánlom.

Ami "újról" tudok az a szinkronmodellezés, ezen lehet egy kicsit rágódni ez most a divat, meg az NCG HSM stratégiája. Mint mondtam, ez van a Mastercamban is.

[ Szerkesztve ]

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Köszi.
Ennek a 2 dolognak is utánanézek majd.
Ha még tudsz hasonló "kulcsszavakat" az utóbbi ~5 évből, vagy bárki más, szívesen várom.
Köszi előre is.

valaki esetleg ? info vagy otlet ?
Esetleg a forgáspontoknál hogyantudnék egy 7x7x7 mm-es mágneskockát rogziteni ?

Mi ez a szinkronmodellezés? Mert lehet kátyával ezer éve dolgozunk közösen így, csak nem nevezzük ilyen cifrán a dolgot.

Szinkron-, vagy direkt-modellezés. Ki hogy nevezi. Amikor a modellt úgy építed fel, hogy a burkoló felületeket módosítod. Felteszel egy letörést, lekerekítést, vagy kivágást, és fogantyúkkal húzogatod ide-oda, ahogy szimpatikus. Komplex részeket is kijelölhetsz, és odébb húzhatod, miközben más alaksajátosságokat keresztezel.
Az a lényeg, hogy az alaksajátosságok nem épülnek egymásra hierarchikusan, hanem önállóan definiálódnak. A furat az csak egy furat, a lekerekítés csak egy lekerekítés, nyugodtan módosíthatod, függetlenül attól, hogy melyiket készítetted előbb vagy később.
Nem teljesen új, mert a legtöbb CAD már korábban is használta ezeket a funkciókat importált, definíciós történet nélküli modellek módosítására. Felülettörlés, felületmozgatás, rádiuszmódosítás, ilyesmi. Csak most ez mint önálló modellezési technika is teret nyert, és kibővültek a lehetőségei.
A Spaceclaim progi teljes egészében erre épül, és a többi CAD most megpróbálja integrálni. Az SE ST3 pl. már egész komolyan integrálta, vegyesen használhatod a történet alapú definíciókkal. A Youtube-on érdemes rákeresni, elég sok látványos videó van.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Hali!
Esetleg nézd meg ezt, hátha segít valamit:
LINK
vagy
LINK

Üdv:T.

A szinkronmodellezés fő lényege az idegen (modelltörténet nélküli file-ok) pl. STEP, STP file-ok módosítása. Kapsz egy vevőtől egy file-t. És neked azon még mókolnod kell...nem mindegy, hogy nekiállsz letörölgetni, foltozgatni, szenvedni, vagy a szinkron felismeri a letörés, furat alakzatot, és módosíthatod kedvedre.
A másik, amikor van modelltörténet, de tök bonyolult az alakzatod. Lusta vagy a fában keresni, vagy ne hogy összedőljön a modelled. Jön a szinkronmodellezés, és ahol vagy, ott módosítod.

Jó az az opció, hogy egyből végkialakítást is lehet megadni a rugónak ugyanazon parancson belül.

..."szinkron felismeri a letörés, furat alakzatot"....
Éphogy nem ismeri fel, minek is tenné, hiszen nincs szüksége építőelemekre, a felületeket módosítod.

Nem találtam külön 3ds max-os részt, szóval ide írom:
Le lehet valahogy menteni az UVW map-ot képként?

Addig amíg a saját munkádat módosítod a hagyományos eljárással nincs is gond, de ha más munkájába nyúlsz bele, aki a Tiedtől eltérő logikával építette a modelljét, az már problémás lehet. Szinkronnál ez nem okoz fejtörést.
Szerintem fogsz vele találkozni, CATIA V6 már biztosan használja.

Mi köze ennek a trehánysághoz? Sokan sokféle szoftvert használnak, csak gyakorlatlan kezdők gondolják, hogy mindenki azt a szoftver használja amit ők, és ugyanúgy építi fel a modellt ahogy ők.
Ahogy 3DFan is mondja a saját munkádat könnyen módosítod (egyszerű modellnél), de külsős cég a legritkább esetben küldi el a teljes modelldefiníciót. Gondolj bele: szerelésből vezérelt alkatrészmodellezésnél, több lépcsős külső referenciáknál az összes hivatkozott fájlt el kellene küldenie. Ami amúgy is csak akkor működne, ha ugyanazt a szoftvert használod (meg nem régebbi verziót) mint ő.
Még saját modellnél is: Ha pl. a darabmodellt módosítod, amire hivatkozva mondjuk készítettél fröccsszerszámhoz szerszámosztást, oldalcsúszkát, kidobórendszert, az egészről műszaki rajzot folyamatosan egymásra hivatkozva, könnyen szétesik minden ha belepiszkálsz. Eltűnő felületek, érvénytelen, elcsúszó szerelési hivatkozások, megszakadó osztógörbék... Majd jön a főnök, hogy mit piszmogsz egy szar lekerekítéssel órák óta....
Ez gyakran előfordul, ha már kész a szerszám, kész a dokumentáció, és a próbanyomás után jön a megrendelő, hogy ide még szeretne egy lekerekítés, oda egy kis vastagítást... Senki se várja ki, amíg újraépíted az egészet.
A szinkronmodellezésnek épp az a lényege, hogy nem kell a modelltörténet hivatkozásait végigbogarásznod a módosításhoz.

[ Szerkesztve ]

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Igazából valóban nincs semmi forradalmi újítás a Creo-ban. Az, hogy megbontották a rendszert és 9 kisebb programra szedték szét, minket, felhasználókat kevésbé érdekel, inkább rossz, mint jó, mert így adott esetben kevesebb "fegyver" van a kezünkben. A gazdasági részleget annál inkább izgathatja, mert valószínűleg így olcsóbban beszerezhető lett a rendszer. Az már sokkal jobban érdekel minket, hogy a kezelőfelületet tovább alakították. Kicsit emberbarátibb lett az új felhasználóknak, könnyebben tanulható, mi, régiek meg szívunk, míg megszokjuk. Köszi, PTC.

A szinkronmodellezéssel adósok voltak, ezzel sokat léptek a többiek után. Megjegyzem viszont, hogy legalább nagyon jól megcsinálták, az átjárhatóság és a rendszer gyorsasága szerintem kiváló, én szeretném minél többet használni.

A Windchill már működik és nagyon jó, most a CAM részleget vették elő, az lett a sláger. Az Esprit és az NCGCam szerintem ezt a területet is jól lefedi, ámbár én ezekhez sajnos hülye vagyok.

Most kicsit ellent mondok magamnak: felhasználó szemszögből látszólag nincs semmi forradalmi, de egy kiváló csomagot alakított ki a PTC. A többféle modellezési technika választási lehetősége( jobb későn, mint soha), megtámogatva a CAM és szimulációs részleggel, mindez átfogva a Windchill-lel...nos, ez szerintem ütős csomag.

>>>>>>>> Creo Parametric ; Allplan Engineering ; McLaren F1 Team <<<<<<<< "A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen." - Henry Ford

Már végignéztem több óra youtube videot, de nem sikerült összerakni a szerkezetet.

Egyszerüen nem találtam olyan videot, hogy hogyan lehet azt beállitani, hogy pl a 2 menetes rész csak addig tudjon egymáson elmozdulni amig menet van rajt.Vagy hogy ne tudjanak az alkatrészek egymáson átmenni és felutközzenek egymáson ahol találkoznak vagy ahol fizikailag nem férne át.

A rugó sem müködik még, a videokat megnéztem, de a 2011-es verzioban már teljesen máshogy van a rugo varázsló..
Egyenlöre nem áll össze hogyan lehet lefixálni, hogy egy alkatrész csak forgást tudjon végezni bizonyos tengelyen , de elmozdulást nem vagy forditva és limitálni a min és max értékeit.

A másik , hogy azt tudom hogyha változtatok egy alkatrészen az megváltozik az összeszerelési nézetben is, de mi van olyankor ha az egyik alkatrész modositása kihat a másikra az megoldható hogy az is megváltozzon a megfelelő méretre? Példáil ha a tengelyátméröt modositom akkor a tengely furata is növekedjen ami a másik alkatrészen van ?

A modellezéssel nincs gondom, de ez az interaktivvá tétel az összeillesztésnél kifog rajtam.

Csak a történeti hűség kedvéért a direkt modellezést még a Hewlett Packard egyik divíziója fejlesztette ki a 90-es évek elején, később ez a divízió CoCreate néven kivállt a HP-ből, aztán 2007-ben felvásárolta a PTC. Azóta a PTC a szoftvert jelentősen továbbfejlesztette, és teljesen összeintegrálta a többi új Creo alkalmazással. A szoftver neve Creo Elements/Direct lett, és a 18. verziónál tart. Más szavakkal ez egy érett, és kiforrott technológia.

[Link a Wikipédia kapcsolódó cikkére.]

Voltam a FOCUS-on, élőben láttam, és szerintem az integráció nagyon jól sikerült. Ami még nagyon tetszett, volt egy brutális, 30 ezer alkatrészes gép, amit 40 másodperc alatt betöltött a szoftver egy sima laptopon.

Szóval a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem a PTC követi a többieket, hanem az összes olyan szoftver, ami ma direkt, explicit vagy szinkron néven fut, a PTC által tulajdonolt Creo Elements/Direct által kifejlesztett technológiát implementálja, 10-15 éves késéssel. Az, hogy Magyarországon ez nem ismert tény, az annak tudható be, hogy 2010-ig nem árulták kis hazánkban. Egyébként, ahogy utánaolvastam elég érdekes mintát mutat az elterjedtsége. Németországban, Olaszországban, Ausztriában, a skandináv és Benelux országokban valamint Japánban rengetegen használják főleg egyedi géptervezésre és az elektronikai iparban. Máshol kevésbé terjedt el. A referenciáikat nézve az USA-ban alig van jelen. Magyarországon is egyre több ismerőstől hallom, hogy elkezdték használni, vagy gondolkodnak a bevezetésén.

Van egy ingyenes változata is
[link]
, amit a forgalmazónál lehet igényelni.

Magyarul a PTC 4 éve vásárolta meg a technológiát, és idén integrálta a rendszerébe.

Szóval a közkeletű vélekedéssel ellentétben nem a PTC követi a többieket, hanem az összes olyan szoftver, ami ma direkt, explicit vagy szinkron néven fut, a PTC által tulajdonolt Creo Elements/Direct által kifejlesztett technológiát implementálja, 10-15 éves késéssel.

Azért mert nemrég megvásárolta a céget, azt a 10-15 évet én nem húznám be a PTC előnyének. Csak a történeti hűség kedvéért.

Okos mérnök a hülyeséggel is kalkulál. Avagy, a "Figyelj oda jobban" tábla nem munkavédelmi eszköz....

Ahhoz képest, hogy birtokában volt a tudásnak szépen elücsörgött rajta.
A Solid Edge 2008 óta tudja a szinkronmodellezési technológiát.
ST4 letölthető ingyen, teljes funkcionalitással, oktatási liensszel.

Én sem borulok le a PTC nagysága előtt, de ettől az még tény marad, hogy maga a direkt technológia innen származik, és jóval több kutatás, fejlesztés van mögötte, mint bármi más mögött ebben a modellezési módszerben (hívjuk akár direktnek, explicitnek vagy szinkronnak).

Szerinted melyik szoftver a kiforrottabb? Az amit több, mint 15 éve tesztelnek és használnak felhasználók százezrei, vagy az amit, csak pár éve kezdtek el egyáltalán fejleszteni?

Még egy kiegészítés:
a szinkron technológia nem színtiszta direkt modellezés, hanem direkt modellezés a parametrikus technológiára ültetve. Ez a Pro/E, vagy most már a Creo Parametric Flexible Modeling-jére hasonlít leginkább.

Mindkét fenti implementáció parametrikus alapgondolkodású környezetben teszi lehetővé a direkt módosításokat. A megvalósítás azonban különböző. A SE szétbontja a modellfát (ha jól tudom, javítsatok ki ha nem így van) két blokkra: parametrikus és szinkron alaksajátosságokra. Nekem ez egy kicsit kutyulásnak tűnik.
A Creo Parametric-ben viszont egyetlen modellfa van, a direkt művelet beépül a parametrikusok közé, de azért jól megkülönböztethető. Érdekesség viszont, hogy a direkt műveletek paraméteresen is módosíthatók utólag, mert a szoftver megőrzi a direkt műveleteknél a transzformációk méreteit (pl. ha egy furatot odébb vittél 10 mm-rel egy import modellen, ő ezt megjegyzi. Ha később újra módosítani akarod a furat helyzetét ezt megteheted az iménti méret átírásával, vagy újabb transzformációval is). Így megmarad a modell teljes logikája.

A Creo Elements/Direct ezzel szemben teljesen más alaptechnológiára épül, színtiszta, alapjaiban direkt modellező rendszer. A szoftver kizárólag a geometriát tárolja, semmi történetet, semmi feature-t. Emiatt tömörebbek a modellek bármi máshoz viszonyítva, és ezért mindegy neki, hogy a saját natív modelljén vagy importált modellen dolgozik-e. Itt alapértelmezésben nincsenek függőségek, referenciák a modellek között, viszont utólag bármikor komplex logikát építhetsz bele, parametrizálhatod a modellt ha akarod. Ahogy az előadó mondta a FOCUS-on, nem a modellek az okosak, hanem a szoftver. A szoftver menet közben felismeri a sajátosságokat, és a módosítás idejére felkínálja a méreteket, utána megint "buta" geometriává válik a modell. Ezért tud hatalmas összeállításokat gyorsan kezelni közönséges gépeken is.