Igazából nem is a multitasking miatt, hanem az objektumorientált megközelítés nagyon szép, világos levezetése miatt linkeltem be ezeket a cikkeket. Persze a "szép" relatív fogalom, mindenesetre nekem nagyon tetszett, hogy teljesen az alapokról indulva, világosan leírt lépcsőkön keresztül vezetnek át az OO világába.

Low-costban kipróbálás miatt vettem pár ds18b20-t. Meglepően pontosan mérnek.

Szerk:

Látom, hogy 400 °C-ról van szó. Ott pedig egy PT100 vagy PT 10k-val próbálkoznék be.

[ Szerkesztve ]

Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito

Köszi, lehet, hogy Pt100 lesz, ha nem boldogulunk vele. Az a baj a Pt100-al, hogy a MAX6675 panelka 1000 Ft alatt van, míg ugyanez Pt100-hoz 4-5000. Ha meg gyalog akarom a feszültséget mérni, akkor meg 0.1 %-os ellenállás kell, ami szintén nem olcsó mulatság, és akkor még hátravan a fesz mérés.
Annyit tapasztaltunk, hogy ha teljesen el van szigetelve a rendszer a földtől, akkor elég jól használható, de ha valahol föld csatlakozás van, akkor használhatatlan. Olyan hőelemekkel próbálkoztunk, aminek a vezetékén fém harisnya van. Na, ezek használhatatlannak bizonyultak, ha valahogy föld csatlakozás van. Amin csak valami üvegszál szerű szigetelés van, nincs arra még egy fém harisnya is, azok elég jól használhatók.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Sziasztok,

kis segítséget szeretnék kérni.
Az Ebay-on vettem egy ujjlenyomat olvasót Arduino-hoz. A visszaigazoltam a cuccos érkezését, de utána vettem észre, hogy nem pont azt kaptam, amit rendeltem. Amúgy ezzel most nem foglalkozom, mert a hiba ott van, hogy ez egy "v3" sorozat, teljesen más a készülékre ragasztott elektronika, ez sem baj, de a csatlakozók viszont teljesen mások. Mindenhol színekkel jelölik a kábeleket az azonosítás miatt, illetve a panelra rászitázták, hogy melyik-melyik, de itt van egy 6 egyforma piros kábeles gyorscsatlakozó.
Igazi kínaihoz méltóan az Ebay-on látható képek egyike négyvezetékes rendszer (Vcc, GND, Rx, Tx), de látható a képek között egy 7 csatlakozós kép is, amire igaz, odaírta, hogy melyik-melyik mi de nagyon nehezen látható, hogy a csatlakozót hogyan nézzem-azonosítsam, de a kapott érzékelő meg 6 pólusú.
Persze a panel is más, mondjuk ott látható a szükséges 4 csatlakozás amire utolsó megoldásként ráforrasztható az ami kell, de egyrészt nem akarnám szétbarmolni, másrészt meg ha lenne leírás-segítség, hogy a 6 piros kábelt hogyan használjam, az lenne a legjobb.

Köszönöm a segítséget előre is.

A számítástechnika nem egy egzakt tudomány...

Kövezzetek meg, de én nem jöttem rá, hogy mi a kérdés...
Ha nem azt kaptad, amit rendeltél, nyiss dispute-ot az eladóval, és tisztázd vele. Tedd fel neki ezt a kérdést, amit itt, leginkább ő fog tudni válaszolni.
Ha ez nem jött be, tölts fel ide néhány fotót, mert így igencsak kevés az infó...

"a 6 piros kábelt hogyan használjam" erről a pusztító című film kagylós jelenete jutott az eszembe.

[ Szerkesztve ]

Bocsi, nekifutok még egyszer a problémám leírásának.
Ezt rendeltem:

[link]

És ez jött az alábbi képen. Látszik, hogy ami jött, van 6 piros kábel, leírás nuku. A link alattin meg a kivitel is más, pláne a kábelek. Dispute-t annyira nem szeretnék, mert azt gyorsabbnak gondolom, hogy találok leírást - esetleg az itteni segítséggel - erről a cuccosról és akkor tulajdonképpen nincs probléma.
Én nem ragaszkodom ilyenkor soha a megrendelthez, mert nekem a funkció és a működés a fontos.

[ Szerkesztve ]

A számítástechnika nem egy egzakt tudomány...

Igen, de még mindig nem tudom, mi a kérdés.
Azt írtad, a kivezetés mellett rá van szitázva melyik láb micsoda.
szerk.: most újraértelmeztem amit először írtál, ezek szerint itt nincs felirat a kimeneteknél. Akkor keress egy projektet, ahol pont ez a készülék szerepel és nézd meg ott hogy kötik be, vagy egy gyári adatlapot...

[ Szerkesztve ]

Az első képen ugyanez a hatlábas csatlakozó van, ha tudod a színek alapján, hogy melyik mi, én a kép alapján próbálkoznék.

[ Szerkesztve ]

Rá van szitázva az elektronikára hátul. Ide tudnám ráforrasztani, csak ez mint utolsó utáni megoldásként jelenik meg nálam.

Igen, igen, nincs felirat a csatlakozón, vagyis hogy "J3", de ez csak az a csati azonosítója lehet, de, hogy hol a "J2" és "J1" azt nem látom. Ez egy olyan verzió lehet (rá is van írva, hogy xxxxxx_v3), hogy konkrétan ilyent nem is találtam még úgy sem, hogy csak kép van róla. A chipre írt típust is egy helyen találtam meg, azt is fórumon (külföldi) és ott a srác azt kérdezte a nagyérdeműtöl, hogy a hatból bekötött négyet és mirw való a maradék kettő. Tehát chipre, nyára szitázott felirat alapján én legalábbis nem találtam semmit, és ugye az Arduino-s projektnél az ujjlenyomat olvasó közvetlenül csatlakozik magára az Uno-ra, de én meg a képen látszódó módon olyan kábelt kaptam hozzá, hogy mind a két végén gyorscsatlakozó van.
Most vagy van átalakító - tudom, le lehet vágni a csatlakozót és a vezetékek végét rákendácsolni az Arduino-ra, de szerintem a fejlesztők nem így gondolták - vagy nem tudom.

A számítástechnika nem egy egzakt tudomány...

Közben találtam hasonló, de csak hasonló másmilyent, de ott más a chip.
De a színes megoldás az jó ötlet, remélem a chip típusától eltekintve a kiosztás az lehet. Egyébként az előbbi linkelt másik kép, ahol az a rajzolt lábbekötés volt, azon 7 csatlakozási pont van, szóval azt nem is értem, hogy az illető mire gondolt.
..
Ja, a kapcsoláson jobbról a harmadik a GND, de amit találtam hasonlót, ott meg valamelyik szélső a GND. Szóval nem tudom.

[ Szerkesztve ]

A számítástechnika nem egy egzakt tudomány...

És mégis mi akadályoz meg abban, ha már ott vannak a kivezetések, hogy ahelyett, hogy rájuk forrasztasz, egy multiméterrel kimérd, melyik hova fut a csatlakozón?
Én a kábelt kettévágnám a helyedben, lesz két csatlakozód az olvasóhoz, a másik felét meg oda forrasztod, ahova jól esik.

Semmi nem akadályoz benne, csak amikor kibontottam és rácsodálkoztam az eltérésre, azt hittem, annyival megúszom - és ez is áll közelebb a szívemhez - hogy levágom a nem kellő végét a csatlakozónak, négyet bedugok az Arduino paneljára és kész is.
Most van egy viszonyítási alapom, a GND-t megmérem, ha az jó, akkor elvileg a többi is.
A méréstől félek kicsit, mert nem tudom, hogy a multiméter mérőfeszültsége esetleg nem okoz-e kárt, a GND-ben biztosan nem, de ha máshogyan van a kiosztás, akkor az adatcsatlakozón akár lehetséges a félelmem szerint.
Még futok vele egy-két kört, aztán marad a forrasztás ha nem találok valami emberi megoldást.

A számítástechnika nem egy egzakt tudomány...

...és eleve nem is értem, amikor ez a csatlakozás HOVA csatlakozna az Arduino paneljén????? Ezen a periférián ilyen van, az egy dolog, na de a másik vége?

A számítástechnika nem egy egzakt tudomány...

Igen, ez is felkerült a lehetséges opciók listájára, valószínűleg meg is teszem, de a magyar műszaki eladók felkészültségét alapul véve fenntartásaim vannak. Az eladónak millió terméke van, valószínűleg VAN hozzá leírás, igaz akkor miért nem teszi mellé, vagy kontaktja a gyártóhoz, de még mindig a nálam okosabb, helyi segítség tűnt nekem a leggyorsabbnak. Aztán az eladónak levél, aztán a hátlapon a forrasztás.

A számítástechnika nem egy egzakt tudomány...

Sziasztok! IR közelségérzékelővel szeretnék pinChange interruptot (falling edge). Egyszerű érzékelő, analóg kimenettel, nincs rajta Schmitt-trigger, szerintetek működhet így is a dolog? 3-4 cm távolságnál 20kohm körül van a kimenete, ha a belső felhúzó ell. is kb ennyi, akkor itt lehet egy lefutó él. Vagy esetleg rosszul gondolok valamit?

Szerintem nem mukodne igy stabilan. Nem szokott ennyire pontos ertek lenni az a felhuzo ellenallas, meg a bemenet sem teljesen pontos, es van neki egy kis homerseklet fuggo leakage-e, meg driftje. Raadasul, ha nem schmitt trigger, akkor a komparalasi szint kozeleben nem kell, hogy stabilan mukodjon, akar kapcsolgathat is ide-oda egy kicsit.
En tennek oda valami kulso hiszterezises komparatort, vagy schmitt triggert, vagy kotnem analog bemenetre.

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

Hát kipróbálom mindenesetre, hátha bejön. Pergésmentesítés úgyis lesz rajta mindenképp.
Azért ezt a megoldást szeretném, mert három ilyen érzékelő lesz a smart car orrán, és 3 analogread minden ciklusban feleslegesen sok időt felemésztene, hacsak nem aszinkron csinálnám, de azt meg nem tudom hogy kell. Túl nagy pontosság nem kell, meg nem is lehet elvárni, csak annyit várok, hogy valamivel az ütközés előtt adjon vmi jelet.

St188 optokapu. Azért ez, mert egy ezresért egy marékkal adtak belőle. Tudom, hogy létezik belőle Schmitt-triggeres, potméterrel állítható, digitális kimenetes változat, de végülis empirikus úton rájöttem, hogy pont úgy működik a cucc, ahogy vártam. Kb. 4cm-ről kapcsol, világos tárgynál, matt feketénél meg kb 0cm... De erre az esetre készültem touch szenzorral (vmi szintén filléres végálláskapcsoló).
Az érzékenységet még lehetne javítani, mert most kb. 16mA áramot kapnak az infra ledek, ezt lehetne még növelni, csak nem tudom mennyit bírnak? 20mA? Vagy mehetek feljebb is? Most három infraled sorba van kötve egy ~100ohmos ellenállással (5V-ra).
Ha sikerülne növelni a hatósugarat, felmerült bennem, hogy az ütközés vizsgálatnál egy analogread-del megnézném, hogy milyen távolságban is van az akadály. Mi történik akkor, ha egy olyan lábon olvasok analóg értéket, amin van egy aktív pinChange interrupt? Ezek összeveszhetnek egymással? Vagy tiltsam le az interruptot az olvasás idejére aztán állítsam be újra?

[ Szerkesztve ]

Igen, az, amit linkeltél.
De, határozottan analóg a kimenete, MOhm és 0 közt változik a közelség függvényében.
Én internal pullup-ra kötöttem, így persze fordítva működik a javasolt kapcsoláshoz képest, de nekem pont jó így is.
" az MCU-d bemenete ugysem TTL..."
Dehogynem. Illetve miért is nem az? Arduino mega board.

Ez a "multitasking" és az oop érdekes téma nagyon jó téma. Köszönöm az infókat!

Ha megkérlek tudsz írni 2 sort a Tickerről, hogy pontosan mire is gondolsz? Találtam egy esp libet hozzá, de nem vagyok biztos benne, hogy ez ugyanaz.

Hogyan használod és hogyan valósítasz meg vele multitaskot "kerülőúton"?

Köszi!
Bazs87

Multitasking:
Már régebben próbáltam, csak nagyjából emlékszem rá.
Van Arduinon a loop1, loop2,...... módszer, a scheduler libraryt használja.
Ez - úgy rémlik - Atmel procikkal is megy.
Valamin próbáltam működött, de már nem emlékszem többre.
Arra sem, hogy melyik schedulert használtam, mert - úgy rémlik - több is van.
Amikor waitet talál, akkor átugrik a következő loopra. Ha nincs wait, akkor kell egy wait(0), vagy ami ugyanez: yield()
https://www.arduino.cc/en/Reference/SchedulerYield

Amire nekem kellet, arra a ticker is megfelelt.

Most nincs időm rendezgetni, bemásolok ide egy program egy részletét. Ha nem érted, majd kérdezel. Két fűtést vezérel, hogy az 5 sec [PWMdurationHeat1Sec] hány százalékában legyen bekapcsolva. (A százalékokat WEBen állítgatjuk percentHeat1on, percentKolonna )
Ne kérdezd, hogy mi az értelme, mert demonstráció IOT-re.
Kell Ticker típusú objektum, nálam kettő (Ticker heat1 ; Ticker heatKolonna ; )
Mindkettőhöz tartozik egy bekapcsoló (ON) és egy kikapcsoló (OFF) függvény [ void heat1ON () ......]
A lényeg, hogy a bekapcsoló, miután bekapcsolta a fűtést, időzíti [heat1.once], hogy mikor fusson le a kikapcsoló. Egy korai verziót írok be, amiben ellenőrző kiírások is vannak..
A setupban mindkettőre kell egy indítás [ heat1OFF () ; heatKolonnaOFF (); ]
Szépen elketyegnek a program többi részétől függetlenül.
Az elnevezések némileg logikátlanok, de hirtelenjében nem találom azt a verziót, amin már át vannak nevezve.

Ticker heat1 ;
Ticker heatKolonna ;

float PWMdurationHeat1Sec = 5 ;

uint8_t percentHeat1on = 20 ;
uint8_t percentHeat1off = 100 - percentHeat1on ;

uint8_t percentKolonna = 80 ;
uint8_t percentKolonnaoff = 100 - percentKolonna ;

uint8_t heat1pin = 12 ;
uint8_t kolonnaPin = 13 ;

void heat1ON () {
digitalWrite(heat1pin, HIGH) ;
heat1.once ( (PWMdurationHeat1Sec * percentHeat1on / 100) , heat1OFF ) ;
Serial.print ("heat1 be"); Serial.println(" percentHeat1on = "); Serial.println(percentHeat1on);
} ;

void heat1OFF () {
digitalWrite(heat1pin, LOW) ;
heat1.once ( (PWMdurationHeat1Sec * ( 100 - percentHeat1on ) / 100 ) , heat1ON ) ;
Serial.println("heat1 ki");
} ;

void heatKolonnaON () {
digitalWrite(kolonnaPin, HIGH) ;
heatKolonna.once ( (PWMdurationHeat1Sec * percentKolonna / 100) , heatKolonnaOFF ) ;
Serial.print ("kolonna be"); Serial.print(" percentkolonna = "); Serial.println(percentKolonna);
} ;

void heatKolonnaOFF () {
digitalWrite(kolonnaPin, LOW) ;
heatKolonna.once ( (PWMdurationHeat1Sec * ( 100 - percentKolonna ) / 100 ) , heatKolonnaON ) ;
Serial.print ("kolonna ki");
Serial.print(" percentkolonna = "); Serial.println(percentKolonna);
} ;

[ Szerkesztve ]

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

hm ez érdekes, se setup se loop. A meghívás hogyan történik?

Ez "valódi" multitask (több szál tényleg egymás mellett függetlenül fut), vagy inkább "plc-szerű"(sorrendben belerakja adott taktonkénta főciklus futását megszakítva/eltolva)?

A mintákat emésztgetem még.

A loop es loop1nél hogy néz ki egy ciklus lefutása/programok meghívása (ha yeald v delay van a loop végén persze)?

Miben tér el a ticker? Mi az előnye?

Csak egy kis részletét másoltam be a programnak, természetesen van setup is, loop is, de mindenestül (WEB kezelés, stb) hosszú lett volna, ezért csak a tickeres részt másoltam be.
Nem valódi multitasking egyik se. A scheduleres akkor ugrik a másik loopra, ha waitet vagy yieldet talál. Ha nem lenne benne, soha nem menne át.
Én azért használtam a tickert, mert nekem nem az kellett, hogy folyamatosan fusson több szál, hanem hogy húzza fel csörgőre az órát, és amikor csörög, fusson a program részlet. Interrupt, de könnyebben kezelhetően.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

gyakorlatilag ez egy elegáns megoldás libbel, viszont egyéb előnye nincs egy sima programhoz kepest (én pl idővel szoktam pl másodperces lefutásnál iffel beugrani ahova szeretnék. (ha secnél gyorsabb a ciklus, akkor flag-gel elintézni, hogy csak az első lefutásnál fusson le flag/flanke/jelváltozásnál 1 szignál, ami csak az első lefutásnál 1 ciklusig true)

Időkritikusnál persze picit más a felállás. Lényeg hogy nem waitekkel dolgozom, hanem time aktuális eltelt időtől függően urálok be az aprogramokba.

A libektől lassan "félek", mert van hogy a gyári arduino libek is ütik egymást(webserver-socket komm, de gondom adódott a socket komm stabilitásával w5100-zal, továbbá az SD libet is zavarta valami).

Van esetleg egyéb előnye?

Köszönöm az infókat és a mintát!

Van valakinek valami ötlete erre a tápon keresztüli földhurok problémára:
Adott:
MAX6675 + termoelem, K típusú
A termoelemen árnyékoló fém harisnya. Ha elemről üzemel, akkor minden rendben.
Ha bármilyen hálózati tápról megy, ha hozzáérünk, a földhurok (dupla földelés) miatt a mutatott hőmérséklet több 10 fokot is ugrál.
Hogy lehet a tápot úgy megoldani, hogy ha mint antenna hozzáérek a harisnyához, ne legyen nagyfrekisen se földhurok?
Kondik nem használnak.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Egy próbát megér:

[ Szerkesztve ]

Köszi!
C8, C10, R7 benne van, én is ezekkel kezdtem a próbát.
A a T GND meg micsoda?
FB1, FB2 mekkora legyen?

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Külön van, galvanikus csatolás nincs, csak - gondolom - induktív, vagy kapacitív. Kis zaj is nagy lengést okoz. 10 fok különbség az kb. 50 decibel (mikrovolt) , ennyit antennaként simán felszedek, különösen, hogy ott van mellette a wifi.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

T-GND a hőmérőd földje (ha van neki külön, egyébként az árnyékolása, ami majd a MAX közelében csatlakozik a jel negatívjához).
FB1 és FB2 valamilyen nagyfrekis ferrit gyöngy (pl. ilyesmi). Pici legyen a DC ellenállása. Csinálhatod magadnak is úgy, hogy egy pici ferritgyűrűre pár menetet feltekersz. Kezdetnek az ilyen "fiókból" származó megoldások is jók, mert úgyis csak annyit akarsz kitapasztalni, hogy a mérési zavarok a zajok összeszedéséből származnak-e.

Kösz!

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Majd meséld el az eredményt, hátha kell új ötlet

Sziasztok! Az arduinonak a lábai bekapcsolás után, ha nem inicializálom se kimenetnek, se bemenetnek, milyen állapotban vannak? Bemenet vagy kimenet?

Tudtommal bemenet, de mérget nem vennék rá.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

A reset megnyomása után gyakorlatilag azonnal input és high-z állapot (maga a processzor van így megcsinálva). Az arduino bootloadere ezt felülírhatná, de tipikusan nem teszi.

Köszi! Írtam egy motorvezérlő class-t, két napig kerestem a hibát a kódban, ami miatt csak előre hajlandó hajtani a kerekeket, és csak ma jöttem rá, hogy elfelejtettem az elején kimenetre állítani a pin-eket. A vicc, hogy az egyik irányba így is működött.

[ Szerkesztve ]

Max egyetértek, annyi megjegyzéssel hogy a (kényes) perifériának illik tartalmaznia a biztonságos nyugalmi (nem vezérelt) állapothoz szükséges pu/pd ellenállásokat. Ha nem így van, akkor a vezérlés nélkül feszültség alá helyezett periféria simán elfüstölhet, ami azért eléggé gáz.

Köszönöm a jótanácsot, ha tudom, megfogadom!

quint: ez egy l9110s dual H bridge, a bemenetein feszültségosztó van, hogy ne kelljen szintillesztés 12V tápfeszig. Erre nem hiszem, hogy tudok lehúzó ellenállást tenni.
Annyi problémám volt csak eddig vele, hogy programozáskor rá kellett kapcsolnom a 7,4V tápfeszt, különben leoldott az usb védő polyfuse, eddig nem tudtam, hogy ezért volt, így most már értem.
Szerk.: lehet, hogy ehhez felhúzó ellenállás kéne? Lényegében mindegy, hogy le vagy fel, csak valahova húzva legyen és mindkettő egyformán.

[ Szerkesztve ]

Ha ugyanarról beszélünk, akkor nem osztó van a modulban, hanem a motor tápra húzza fel a vezérlő bemeneteit, ezzel biztosítja a stabil semleges állapotot (vagyis normálisan tervezték meg a perifériát, nem fog hülyeséget csinálni az arduino nélkül sem).

Köszi!
A fojtók lényegesen javítottak a helyzeten, de tökéletes nem lett. Ideiglenesen áthidaltuk a problémát árnyékoló nélküli termoelemmel, azzal semmi gond.

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.