Nem. Én is eljátszottam párszor. Annyi történt hogy a vezérlőre nem ment fel a program.

Itt a 3. megerősítés is, hogy nem. Én 50-50%-ot szoktam játszani, gyorsabb, mint végigkövetni a keresztbe kötést.

Tankblock & peter1998 & mArZsi: Köszi.

De akkor meg mi baja van? Eddig nem csinálta. Ha most rádugom USB-n gépre a NodeMCU-t akkor folyamatosan újraindul, és le-föl kapcsolódik az USB, hallani a hangot folyamatosan hogy le-föl kapcsolódgat. Eszközkezelőben is megjelenik a COM port, majd rögtön el is tűnik.

Ha csak simán egy USB-s töltőre dugom, akkor viszont bebootol és szépen megy. A külön CH340 modullal tudok rá küldeni is kódot meg minden. De a beépítettel van valami.

Switch Tax

USB-vel kapcsolatos nyomozásokhoz nagyon hasznos eszköz az USBDeview (nem csak az aktuális eszközöket mutatja, hanem a történelmet is). 32 és 64 bites változatok, nem kell telepíteni.

A NodeMCU-r melyik változat, CH340 vagy CP2102 illesztő van a kártyán? Ha CH340-es, akkor érdemes próbálkozni az illesztő eltávolításával, majd utána rádugni a NodeMCU-t, hogy a windows rakja fel újra az eszközkezelőt.

CH340-es a NodeMCU is.

Köszi mindjárt megnézem ezt is.

Switch Tax

Srácok, az létezik USB3-on bár sketchet tudok feltölteni nanókra (klónok, CH340), ámde soros monitoron már nem látom őket? Csak mert 1 óra szenvedés után próbaképp megnéztem, hogy mi újság, ha az USB2.0 portra dugom a kicsikét. Meglepetés: működik, látom a soros monitoron át ésaatöbbi. De nekem ez egy kicsit furcsa működés lenne. Ötlet? Nekem a driver gyanús, ezért kérdezem, hogy valaki Win10/USB3.0 és klónok esetén mit tapasztal.

Mielőtt kérdezel, nézd meg az 1. számú hozzászólást, vagy használd a keresőt, azért van!

Szerintem az lehet, hogy a bitráta nincs jól beállítva az egyik com porthoz (ami az usb3-hoz tartozik), a másikhoz meg a helyes érték van beállítva.

Nem figyeltél. Átdugtam USB2.0-ra, ott tökéletes minden, USB3-0-n csak a feltöltés ok, soros monitor már nem (semmit nem változtatok közben, csak az usb portot).

Mielőtt kérdezel, nézd meg az 1. számú hozzászólást, vagy használd a keresőt, azért van!

Arduino IDE helyett használtok valami más fejlesztőkörnyezetet?
Keresek valamit, amivel jól lehetne kezelni a több állományból álló programokat, de pillanatnyilag tippem sincs, hogy mi lehetne igazán jó. Hirtelen felindultságból felraktam a PlatformIO-t és az Atmel Studio 7-et a VisualMicro kiegészítővel. Egy-egy NodeMCU-ra írt projektet berántottam mindegyik alá, lefordították (Arduinohoz érzésre jóval gyorsabban), feltöltötték gond nélkül. Húúú-ha érzésem azonban egyiktől sem lett, valószínűleg ezért, mert még lövésem sincs, hogy milyen potenciál van bennük. Szerintetek melyik mélyebb megismerésébe érdemes energiát fektetni? Vagy esetleg más tipp?
A Visual Studio-t kihagytam, mert a sok gigányi telepítőpakk indításakor ránéztem az adatvédelmi nyilatkozatra... na, menjenek a búsba

De figyeltem...
Csak azt nem tudom most így gép nélkül megnézni, hogy a soros monitor sebességét lehet-e külön átállítani a különböző com portokra, vagy egy beállítás van az összeshez.

Halo,
Xbee vagy zigbee modult használt már itt valaki arduinoval? Lenne pár kérdésem a konfiggal kapcsolatban.

Egyébként lehet, hogy mégsem ez volt a para. Variálgattam a nanóhoz kapcsolt rádió modulokkal és egyszer csak jó lett minden. Azért még tesztelem, már csak azért is, mert a Google alapján valós probléma az USB3.0 és nano párosítás (de nem általános).

Mielőtt kérdezel, nézd meg az 1. számú hozzászólást, vagy használd a keresőt, azért van!

Picit nézegettem az Atmel Studio + Visual Micro környezetet. Még nagyon butuska vagyok hozzá, de egyre jobban tetszik. Most egy picit összetettebb feladatot adtam neki, ennek a projektnek egy picit módosított változatát.

A program(ok) szerkesztéséhez nagyon komoly segítséget nyújt (átszabható szintaxis kiemelő, elnevezések figyelése, javaslatok...), osztott nézetben is szerkeszthető egy állomány (lsd. bal oldal), a külső könyvtári hivatkozásokat is egy kattintással megnyitja, utána rögtön láthatók a könyvtár metódusai. Látszik, hogy tényleg összetett projektek kezelésére találták ki.

Nálam a Visual Micro kiegészítés telepítése után simán megkereste az Arduino és az ESP összes könyvtárát, mellette természetesen működik a könyvtár kezelő is. Azt nem tudom megmondani, hogy mekkora a gépigénye, mert egy öreg, de még nem lusta Dell M6600-on futtatom 16 giga RAM mellett, ezt nem fekteti le

Üdv Mindenkinek!

A cégem tervezett egy a Galileo, Glonass,Gps,Beiodu Ublox fejlesztői panelt, ha valakit érdekel akkor ezen a címen lehet megvásárolni:
IOT4
Itt van, hogy hogyan lehet beüzemelni:
Wiki

Juhász Róbert

[ Szerkesztve ]

Helló uraim.

Került hozzám egy ESP8266-12E kütyü, így néz ki:

Kérdésem az lenne, hogy ehhez kell valamilyen programozó, vagy meg lehet oldani mondjuk egy Arduino UNO-val is? ( Ez van itthon, ezért is kérdezem. )
Ha igen, mi lenne a menete?

Én nem vennék ilyent. NodeMCU-t, de sokkal inkább egy WEMOS D1 Mini pro-t választanék.

Szerk:

Ez van neked látom. Akkor simán csak rákötsz egy soros -USB illesztőt, de akár egy arduino uno-t is használhatsz erre.

[ Szerkesztve ]

Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito

Nem került semmibe, benézte aki vette, nem tudta használni, így nálam landolt.
Ezért is lennék kíváncsi, hogy extra ráfordítás nélkül lehet e alkalmazni DIY kategóriában.

Szerk.: A mikéntjére lennék kíváncsi. Az oké, hogy RX TX lábakat használom programozásra, meg 3,3V és GND kell neki, de a gyakorlati megvalósítástól elméletben is távol vagyok még.

[ Szerkesztve ]

Ez a kép gyakorlatilag mindent elárul. Nagyon helyesen külön fesz. stab IC-t javasol, ajánlott neked is így tenni.

Nagyon röviden én úgy csinálnám, hogy apa nyákcsatlakozót forrasztanék be, ezután gyakorlatilag kábelekkel boldogulni fogsz. Értelemszerűen RX->TX, TX->RX bekötés kell, és földeld össze őket.

Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito

Nagyon szépen köszönöm.

Az uno rx-tx lábait is használhatod, szintillesztéssel. Feljebb leírtam/linkeltem a hc-06 kapcsán, hogy hogy lehet usb-soros konverternek használni az uno-t.

Ehhez kapcsolódó kérdésem lenne: kaptam egy wemos oled shield-et, de csak arduinoval tudom kipróbálni. Az i2c két lábára ugye elég egy ellenállásokból kialakított feszültségosztó, ha nincs kétirányú szintillesztő chipem?

Enélkül:
http://www.ebay.com/itm/1-2-5-10PCS-ESP8266-Serial-WIFI-Module-Adapter-Plate-For-ESP-08-ESP-07-ESP-12-/112315956496?var=&hash=item1a268d7d10:m:mzttDOJhgANlt4GwFzqPASA
elég macerás lesz használni.
Erre szoktuk felforrasztani, mert igen közel vannak az érintkezői.
Ez a min beállítás:
https://raw.githubusercontent.com/esp8266/Arduino/master/doc/ESP_min.png
Ha GPIO földel van kapcsolva reset közben, akkor feltölti a programot Rx-Tx lábakról, egyébként meg elindítja a benne lévő programot.
Pl. így állítsd be:
https://prohardver.hu/dl/upc/2017-04/10/462060_nj9bdijqzhbypple_beallitas.png

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Szerintem az I2C open drain kell legyen, egy 100..300 Ohmos felhúzó ellenállás a 3.3V-os tápra elég kellene legyen.
Kicsit necces az Arduino bemeneti magas szintje...

[ Szerkesztve ]

"Mindig a rossz győz, és a jó elnyeri méltó büntetését." Voga János

aryes és Janos250 nagyon szépen köszönöm.
Viszont ennyi macerát nekem nem ér, inkább a későbbiekben rendelek egy Wemos-t, ha szükség lesz rá.

Úgyhogy ha esetleg valaki igényt tart rá, annak szívesen oda adom ellenszolgáltatás nélkül.

Ha már így erőlteted, akkor egye fene, elfogadom.

Ha érte jössz, a tiéd.

A többit privátban ha gondolod...

Tényleg az. De szerencsére aryes kollégával egy városban leledzünk, így könnyebben megoldható.
A Magyar Királyi Postával tényleg nem küldeném, mert még ha nem is drágább, de legalább ugyanannyi lenne a postaköltség, mintha Kínából rendelne egyet magának a jövőbeli tulajdonosa.

Szerk: Most néztem az R2-t amit írtál. Ez Arduino Uno kompatibilis? Mert ha igen, az nagyon jó lenne, tekintve, hogy van itthon 1-2 shield-em UNO-hoz.

[ Szerkesztve ]

Sziasztok !

PL9823 programozható RGB LED -et használtatok már ? Össze vagyok zavarodva, mert ahány helyen nézem, annyi megoldás. Kérdéseim:

- kell előtét ellenállás a tápfeszre úgy mint a normál LED -eknél ?
- ha igen, akkor LED -enként kell, vagy összeköthetem a táplábukat és elég egy közös ellenállás ?
- milyen értékű kell ha kell ?

Ezenkívül még olyat is láttam, ahol minden LED táplábaira tettek 100nF -os hidegítő kondikat.

Az első LED adat bemenetét gondolom közvetlenül ráköthetem az Arduino egyik digitális kimenetére (?)

Köszi.

[ Szerkesztve ]

Tényleg, az nem jutott eszembe, hogy az i2c open drain-t használ. Akkor egy-egy 4,7k ellenállás elég a 3,3V-ra, hogy működjön?

De az arduino scl sda lábain nincs bekapcsolva ilyenkor a belső felhúzó ellenállás? Mert akkor mégiscsak kimegy az az 5V, aminek nem kéne... Néztem a wire lib forrását, de nem látom nyomát, hogy bekapcsolná az beépített ellenállásokat. Erről mit tudtok? Gugliztam a témában, de nem találtam megnyugtató választ.

Na mire leírtam, meg is lett a válasz, nem a wire.cpp-ben, hanem a twi.c-ben kapcsolja be őket.

Sziasztok, vettem egy Mega 2560 -ot egybeépítve 8266 WIFI modullal.

[link]

Sajnos részletes leírást nem találtam a lapról.

Van valakinek tapasztalata ezekkel az egybeépített lapokkal?

Akkor válaszolok magamnak

Kipróbáltam, már egy 220 ohmos előtét ellenállással is hülyén működik.

Illetve találtam egy leírást, ami egyértelműen azt írja, hogy "No external component required".

Azt írják, hogy kompatibilis a WS2812-vel.

https://halckemy.s3.amazonaws.com/uploads/attachments/262389/FW0YN1XIHDUL683.pdf

Az amerikaiak $ milliókért fejlesztettek golyóstollat űrbéli használatra. Az oroszok ceruzát használnak. Én meg arduinot.

Igen, én is ennyit találtam.

Minőségi a panel, csak doksi kellene hozzá.

Az is gyanús. hogy külső antenna kellhet a WIFI-hez. A tápfesz csati mellett mintha az egy miniatűr antenna csatlakozó lenne.

Ha nincs senki aki ismeri akkor megkérdezem a gyártót, hátha válaszolnak.

[ Szerkesztve ]

Nem gondolom sehogy, azért kérdeztem Tőletek, mert jobban tudjátok. A 4,7k-t több helyen olvastam mint javasolt felhúzó ellenállást (igaz 5V-ra), azért írtam. Akkor te ha jól számolom 3V-hoz 100-600 ohmot javasolsz?
Jut eszembe, a panelt még meg sem néztem, szerintem van rajta eleve valami felhúzó ellenállás gyárilag.
Na meg mire kitalálom mit csináljak, végül lesz egy esp-m is.

Sziasztok!
Van itthon egy régi Nokia 5110-es és egy 6150-es telefonom. Sok helyen láttam, hogy működik az Arduino ezzel az LCD kijelzővel. A kérdésem az lenne, hogy ha itthon leoperálom a kijelzőt a telefonról, akkor kell vennem egyéb alkatrészt hozzá vagy rátudnám kötni egyből?

[ Szerkesztve ]

Kell hozzá csinálnod egy nyákot, amire felfogatod, mert a gumi érintkezősávra nem tudsz közvetlenül kivezetéseket forrasztani. És kell még szintillesztés is, pl. egy 4050-es ic, mert 3 voltról üzemel (azt írják amúgy, hogy bírja az 5V-ot, de én már sütöttem meg egy ilyet 5V-ról sajnos, pont nemrég).
Vagy tíz éve marattam hozzá nyákot, még pic-hez. Sajnos a nyáktervet azóta nem találom.

[ Szerkesztve ]