1.) Ez csak közelítőleg van így, mert a gyorstöltés hatásfoka jobb. Gyorsított töltésnél a betöltendő és a névlegesen kivehető töltések aránya már kisebb, mint a normál esetre megszokott 1,4..1,6-os érték. Itt akár < 1,1 is lehet, így az energiamérleg a gyorstöltésnek kedvez. Ráadásul a töltő hálózati tápegységének (elsősorban a transzformátornak) a hatásfoka is javul, ha közelítünk a legnagyobb megengedett terheléséhez. De a töltő egyéb áramköreinek (már ha vannak: védő- és időzítőáramkörök, kontroller, kijelző, ledek, stb.) összesített sajátfogyasztása is kevesebb lesz gyorstöltésnél, hiszen az valóban független a töltőáramtól, csak a működési idő befolyásolja. Na jó, utóbbi tétel nem túl jelentős .
2.) Attól függ. Egy szimpla normál áramú töltőé mindennel együtt talán beleférne 1W-ba, de az olyanok szokásosan nem kezelnek egyetlen különálló cellát, csak minimum párosával. Ha pedig több cellát gyorsított töltéssel töltünk, akkor bőven meghaladhatjuk ezt azt értéket. A közkedvelt IPC-1L töltő tápja pl. 3V / max. 2,8A-es (8,4W-os, igaz eleve jobb hatásfokú, mert kapcsolóüzemű), és az 4 cella lehető legnagyobb áramú töltésénél ki is van használva. Meg aztán nem csak gyorsított, hanem ultragyors, pl. "15 perces" töltők is léteznek, azokban még ventilátor is akad.. A korábban említett Tronic KH980-as töltő legnagyobb teljesítményfelvétele az adatlapja szerint 25W, mondjuk nem is jár fél napig folyamatosan.