- hcl: Kelj fel komám, ne aludjál
- sziku69: Szólánc.
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- LordAthis: Ismét egy "Idióta" A.I. Projekt, hogy meglovagolja az aktuális trendeket...
- Geri Bátyó: Agglegénykonyha 1 – rizseshús másképp
- bambano: Bambanő háza tája
- Kalacskepu: Elrontott Radeon X1950 Pro megjavítása
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- GoodSpeed: Bye PET Palack, hello SodaStream
- talmida: Változások
Új hozzászólás Aktív témák
-
Frawly
veterán
válasz
macci730
#802
üzenetére
Ja, mondtam én. Én is SKami blogján láttam meg a vonatkozó YT-videóját, amin bemutatja, egy 1 giga RAM-os nagyon gyenge gépen futtatva. Azon látszott, hogy vaj simán fut (pedig arról futott a videocapture is), reszponzív a rendszer, kevés RAM használat, felhasználóbarát felület, főleg a grafikus csomagkezelő. Azóta minden gyenge gépesnek ajánlom orrba-szájba. Az AntiX is jó, talán kicsi kevésbé tűnik felhasználóbarátnak. Meg ha nekem lenne ilyen gépem, én Arch32-őt tennék rá, de ezt nem tudom mindenkinek általános jelleggel ajánlani.
-
Frawly
veterán
válasz
vadkörte
#799
üzenetére
Eleinte Gtk2-esek voltak, de úgy tudom, hogy az Xfce és a Mate is átállt már Gtk3-ra.
Vivaldit hiába tenne fel a kolléga, a 2GB RAM sehogy nem valami acélos ma már böngészésre. Ilyen kevés RAM-nál eleve 32 bites rendszert szoktak javasolni, mivel annak kisebb a memóriafoglalása is.
Az Xfce felülete egyáltalán nem olyan puritán, egész szép témák tölthetők le rá, be lehet kapcsolni a kompozitoron az átlátszóságot, elmosást, árnyékokat, egy szép témával és háttérképpel sokkal jobban néz ki, mint utóbbi időben bármelyik Windows.
-
Frawly
veterán
Az nagyon sok. Szerintem rosszul mutatja az a gadget, mert alapjáraton rengeteg a 3 GB memóriafoglalás (én 1 gigát láttam max KDE-nél, de itt írták nemrég, hogy az új KDE5-tel lement 0,5 giga alá), a böngészőnél meg szerintem +1 giga meg sovány, csak akkor reális, ha nagyon kevés fül van megnyitva, max. 4 darab körül.
Esetleg a 3 giga még akkor lehet valós, ha kevesebb, de a kernel cache-ét is hozzászámolta a progi, de az is szokatlan lenne, a cache-t bármikor el tudja dobni a kernel, ha kell a memória valamelyik jelenleg futó vagy induló programnak.
-
Frawly
veterán
válasz
CPT.Pirk
#762
üzenetére
Azt nem is állítottam, hogy valaha is erős lett volna, inkább csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy nem az az igazán szűk keresztmetszet linuxozásnál. Az inkább 720p és afeletti x264, x265, VP8-9-es videóknál lehet korlátozó tényező, hiszen a videókártya sem tud neki besegíteni a kódolásba. Más tekintetben azért el lehet vele lenni, nyilván nem lesz sebességbajnok, de egy Atomot bármikor megeszik reggelire.
-
Frawly
veterán
válasz
vadkörte
#760
üzenetére
Az atomos netbookoknál bármi jobb, nyilván ez a gép is. Nem ismerem ezt a modellt. Ma már talán nem is a procija a szűk keresztmetszet, hanem a max. 2 GB RAM, meg az Radeon X12xx-es kártya, ami elvileg Linux alatt megy a nyílt Ati+Mesa driverrel, de nem egy bajnok. Bármilyen Xfce-s vagy LXDE-s disztró megfelelőnek tűnik rá.
Az üzleti gépeket azért reklámozom, mert olcsók lettek a régebbi modellek, de még ma is kellően erősek, és tömegével hozzák be. Nyugaton tömegesen szórják ki, selejtezik le, de nem azért, mert rosszak lennének, hanem veszik helyette a papírvékony, keskenykávás, trendi ultrabookokat, amelyek még energiatakarékosabbak, nagyobb felbontású IPS kijelzővel vannak szerelve, meg Macbookokat (Pro és Air), így meg nem kell nekik többé. Nagyon gyakran semmivel nem drágábbak ezek, mint egy netbook, meg csak 1-2 collal nagyobbak, és 0,5-1 kilóval nehezebbek, mégis sokan ragaszkodnak a netbookhoz. Nem véletlen, hogy nem gyártanak már x86-os netbookot, mert nincs már értelmes piaca. Gyártanak még andoridos ARM-es netbookokat, de azt sem nagyon veszi senki, mert akkor vagy okostelefont, vagy táblagépet vesznek helyette.
-
Frawly
veterán
válasz
vadkörte
#756
üzenetére
30+k ezer körül már Lenovo ThinkPad X200-X220, Dell Latitude 6230-as és ahhoz hasonló üzleti szubnotikat kapsz, 12 colosak, min. erősebb C2D proci, de inkább i3-i5 a jellemző szint ennyiért (kevés plusz pénz rááldozásával i7-eseket is kapsz 40k fölött, meg abba a 8 giga RAM is beleférhet), meg min. 4 GB RAM, rendes prociba integrált Intel GPU, ami régebbi játékokat nagyon szépen elvisz natív felbontásban ultra részletességgel és szűrőkkel, Win7-8-10, akármilyen KDE-s és Gnome-os Linux is gyönyörűen szaladgál rajta, bírja a sokfüles böngészést. Igaz ezekben is ennyiért TN paneles HD kijelző van, de köröket ver a netbookos kijelzőkre. Nem kérdés, hogy inkább egy ilyen, mint egy atomos netbook. Nincs közöttük sok méretbeli és súlybeli különbség. Ha van bele áttenni való SSD-d, repülnek ezek az üzleti gépek.
-
Frawly
veterán
Erre a gépre Sparky Linux vagy AntiX. Mindkettő max. IceWM felülettel. Meg szigorúan 32 bites Non PAE kernellel. Sokat Linuxszal sem lehet egy ilyen géptől várni, a 2GB RAM vészesen kevés, az alaprendszer lehet egész tűrhetően elszaladgál rajta, csak böngészőt ne nyiss meg rajta, mert simán megőszülhetsz, főleg ha a Facebookot is megnyitod rajta tonna megosztott képpel és bejegyzéssel. Natív lejátszóban SD-s x264-et, divx-et lejátszik, nagyon kicsi irodai-logikai játékok elmennek rajta, lehet rajta pdf-et olvasgatni, meg mp3-at és flac-et hallgatni, szöveget szerkeszteni, emailezgetni, emulátorban nagyon régi retro játékokkal játszani (DOS-os, amigás, C64-es, Segás időkből), de nem sok mindenre jó.
Többet lehet ma már kezdeni egy 20-30 ezres noname kínai MTK-s okostelefonnal, abban több magos proci, 2-3 GB RAM, viszi az 1080p x264-et is, el lehet rajta böngészgetni, mindenféle appot futtatni, még mobilos játékokat is elvisz 3D-s gyorsítással, pl. egy GTA: San Andreas vagy Re-Volt is gyönyörűen fut rajta, ami meg sem nyekken egy ilyen Atomon rendes hardveres 3D-s gyorsítás hiányában.
-
Frawly
veterán
Pont ez az, hogy ilyen pár másodperces bootidőknél SSD-vel már nem éri meg altatni a gépet. Egyébként is bugos sok gépen a hibernáció, míg a rendes boot tiszta lap minden induláskor, és a modern DE-k, WM-ek tudnak sessiont is menteni, így ugyanonnan folytatod a munkamenetet az összes programmal, ahol abbahagytad. Meg frissítés után is újra kell indítani a gépet, már pedig Manjaro, Arch Linux vonalon sokszor van frissítés.
-
Frawly
veterán
válasz
CPT.Pirk
#722
üzenetére
Ódedehogynem. Nálam Mint KDE-n és Kubuntun a KDE4 800 mega alatt nem állt meg boot után, de ha használgattam, majd bezártam mindent, nem ment 1 giga alá. A betöltése sem volt egy villám. Ugyanezt tapasztaltam Arch Linuxon 9 hónapja KDE5-tel. Kár érte, mert jobban szerettem a 4-est, mint a KDE5-öt. Minap még arra is gondoltam, hogy meg kéne próbálnom a Trinityt, mert anno a KDE3 is tetszett.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#718
üzenetére
Az igaz, hogy nem csak a kevesebb RAM fogyasztás a hozadéka. Pl. nálam Openboxszal mindössze 4 másodperc a bootidő, egy olcsóbb TLC-s SATA3 SSD-vel. Kevesebb sallangot tölt be, gyorsabban indul a rendszer. Ilyet KDE, Gnome, Cinmano alatt nem lehet, még NVMe SSD-vel sem, mivel az sem bootol lényegesen gyorsabban.
Viszont van a fapadnak egy olyan szintje, amikor már sem a RAM igény nem csökkenthető érdemben, se gyorsabb nem lesz a rendszer, hanem csak a szívás lesz vele.
Meg ezeknek a tilingos cumóknak az is a lényege, hogy billentyűzetről használod, gépírómódban, nem kell levenni a kezed, hogy az egérért kinyúlj, de pl. az Openbox is beállítható ilyen keyboard only irányításra, tehát még ez sem előny a tiling mellett. Én amúgy is minden alkalmazást max méretben használok (kivéve egy-két kivétel, ami nem méreteződik megfelelően), nekem csak az kell, hogy váltani tudjak az alkalmazások között. Egyedül a kompozitorban kapcsolok be árnyékot, átlátszóságot Gauss-elmosással, mivel nem nagy a hardverigénye, és ha már a kompozitornak úgyis futnia kell a vsync miatt (a modeset drivereknek nincs tearfree opciója), akkor miért ne adjon hozzá egy füst alatt effekteket is.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#716
üzenetére
Ezt a kwm-et én nem ismerem. Majd kipróbálom. Ahogy nézem tiling, úgyhogy Windows-szerű desktophoz szokott emberkéknek már első körben felejtős, de én mostanában minimalista megoldásokkal kísérletezem.
Legutóbb az i3wm-mel, de dobtam, pedig sokadik nekifutással gyürkőztem neki. Volt vele egy csomó gond, nem vette pl. be a kompozitor effektjeit, meg ha stackingbe meg volt nyitva egy program vagy párbeszédablak az előtérbe, nem lehetett a mögötte lévő alkalmazásra váltani, csak ablakkezelési mód váltásával. Előtte dwm-mel kísérleteztem, de az még fapadabb.
Az IceWM-nek viszont neki fogok futni még egyszer, azzal csak kisebb bajaim voltak, úgy néz ki, hogy kompozitoreffekteket azon meg fogom tudni oldani, a fapados panelje helyett meg felteszek valami más megoldást.
Ráadásul hardverigényben sem kisebbek ezek a tilingos WM-ek, mire mindent bereszelsz rajtuk, lesz hozzá háttérkép, panel vagy dokk, fut vágólapkezelő, hálózatmenedzselő applet, hangerőszabályozó applet (és vele Pulseaudio), megy a kompozitor, simán bekajálnak azok is 200 mega fölött, akkor meg szinte ugyanannyiból megáll egy Openbox vagy LXDE, amivel kezdeni is lehet valamit, tehát még a RAM-mal spórolásra sem jók.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#712
üzenetére
Jó tudni. Régen olvastam, hogy dobják ők is a 64 bitet, meg az oldalon sem találtam a letöltések között, ezek szerint a Community Editionök között kell nézni. Akkor menjen az a kettő, amit a #157-ben linkeltél. Nagyon helyesen, mert nem fogunk itt többé Mentol Fahéjazni, akármennyire is tisztíccsalya fogakat a Cinmanó.
(#713) Skullwipe: annyi féle felület és megoldás van, hogy nem is fogsz egy csomó mindenről hallani, ha nem próbálod meg. Az Openbox, meg az IceWM szerintem az a két legminimalistább felület, amit még Windowsról jövő user is tud használni, mert rendes körítéssel nem annyira fapados, szépre meg lehet csinálni. Az LXDE is Openbox néhány lxtool mellékelésével (LXDM, lxpanel, lxmenu, lxterminal, lxtask, stb.). Vannak ezeknél is minimalistább felületek, de az hagyományos desktophoz szokott usereknek nettó használhatatlan lesz.
-
Frawly
veterán
válasz
macci730
#702
üzenetére
Erre a gépre max. LXDE-s vagy Xfce-s Linuxot érdemes tenni. A 2GB RAM miatt max. 32 bitest (bár meg lehet kockáztatni a 64 bitest, de nem fog elég szabad memóriát hagyni), a 32 bit miatt a Manjaro kiesik. Így a Lubuntut vagy Xubuntut ajánlom. Igaz én Arch32-őt tennék fel rá Openboxszal, Tint2 panellal, wbar dokkal, Compton kompozitorral, meg három böngészőt tennék rá fel (Pale Moon, Falkon, SlimJet), de ezt nem merem ajánlani, ha most linuxozol először, mert körülményes feltenni.
Szerintem ezeknél a netbookoknál nem is az Atom proci az igazi szűk keresztmetszet (bár tény, hogy elég gyenge), hanem a max. 1-2 giga RAM, ami az igazi tarkón lövés. A 4 giga kibővítené szépen a mozgásteret.
-
Frawly
veterán
Openbox alatt használd a feh alkalmazást, a ~/.config/openbox/autostart fájlban meg megadod, hogy
feh --bg-fill /elérési/útja/a/háttérképnek.jpgvagyamiéppakiterjeszése &Fontos, hogy a végére tegyél egy & jelet, különben lehal a script (addig beragad, várakozik, hogy a sor végrehajtása befejeződjön), meg lehet nálad --bg-center vagy más kapcsoló kell, a háttérkép felbontásától és képarányától, kijelzőtől függ. Be lehet tenni más sorokat is ide, mondjuk
compton paraméterek különösen-vysc-beállítások ha-van-tearing &
setxkbmap hu:esetleges paraméterek &Meg még amire szükséged van, hogy automatikusan induljon. Openboxnál arra is kell figyelni, hogy dbus-launch openbox-session paranccsal induljon, mert egy-két grafikus alkalmazásnak kell DBus (pl. redshift-gtk), de az Openbox nem dbus-kompatibilis, mivel nem támogatja, ezért a DBusnak külső wrapperként kell futnia az Openbox körül.
Openbox alapból semmit nem tud, mivel nem asztali környezet, csak egy sima ablakkezelő, ezért se indítómenü, se panel, se rendszerértesítések, se külön vágólap és hálózatkezelő applet, se háttérképkezelés, se asztali ikonok kezelése vagy se dokk nincs benne, ezekről mind magadnak kell gondoskodni külön progik feltételével. Indítómenü helyesebben van, de elég fapados, meg az asztalra kell jobb egérgombbal kattintani hozzá, de ha te rendes, panelen lévő indítómenüt szeretnél, ahhoz fel kell rakni valamit.
De az IceWM még fapadabb, igaz az legalább panelt, indítómenüt tartalmaz, meg talán háttérképet is kezel, meg kapásból elérhető hozzá OS/2, Win 3.1, Win 95, BeOS 5, stb. retro téma, de összességében soványabb és fapadosabb az Openboxnál is.
-
Frawly
veterán
Abszolút egyetértek veled, volt, amikor nekem is csak ilyen szaros Atom-hulladékra tellett. Azért ha el tudsz tenni egy kis zsét, 30-35k környékén lőjj egy Thinkpad X220-at vagy X230-at, vagy hasonló használt üzleti notit (Thinkpad régebbi szériák, régi Dell Latitude-ok, HP Elitebookok sem drágábbak), nem nagy összegek már, de dimenzióugrásnak számítanak egy atomos netbookhoz képest, kapásból a KDE5, Unity7-8, Gnome3.2x sem okoz nekik gondot egyáltalán, meg régebbi játékokat is elvisznek Steamről, Wine alatt meg natívan is (ilyen HL1, HL2, Doom3, Far Cry1, Fear, hasonló szintű játékok), viszik az 1080p-t is, nem csak natív lejásztóban, hanem HTML5, NPAPI Flash, PPAPI Flash alatt is, mindegy, hogy x264, x264, vp8, vp9 codecet használ-e az adott videó. Nem csak teljesítményben, de megbízhatóságban, szerelhetőségben, alkatrészellátottságban is durván rávernek egy atomos netbookra, cserébe meg csak 1-2 inchel nagyobbak, ha annyira kicsi gép kell. Később meg a HDD helyére lősz bele olcsó SSD-t, a 4 giga RAM-ot apránként felbővíted bennük 8-16-ra, nézelődsz a használt olcsó áruk között.
Atomon a max. asztali környezet, ami még használhatóan elmegy, az az LXDE, az Xfce már határeset lehet (nem is annyira a CPU-tól függ, hanem a RAM mennyiségétől), a KDE-Gnome durván felejtős rajta. Bár én inkább Openboxot vagy IceWM-et tennék rá, de azokhoz kell már szakértelem is, mire használhatóra kofigolod. Esetleg i3wm, dwm, egyebek, de azok már olyan fapadok, hogy Windowsról jött felhasználónak nem fogja a gyomra bevenni.
Atomnál még arra kell figyelni, hogy sokszor a CPU-ba integrált GPU hiába van Intelnek hívva, valójában valami PowerVR-os hulladék, aminek nincs támogatottsága Linux alatt, csak hardveres gyorsítás nélküli 2D driver van Linux alá, ami csak arra jó, hogy ad képet a konzolban meg az asztalon (de pl. görgetés és videólejátszás közben a kép csíkozni fog), emiatt a Gallium LLVMpipe szoftverrender drivert kell használni, meg mellé szoftverrenderes Mesa és Compton kompozitort agresszív OpenGL vsync beállításokkal, hogy ne csíkozzon a képernyő. A D550-es CPU-ban nem tudom milyen GPU van, én anno Atom N2600-as CPU-val szoptam, amiben Intel GMA3600-as GPU lassító volt.
-
Frawly
veterán
válasz
Skullwipe
#667
üzenetére
Meg még ott a Wine, PlayOnLinux, Qemu, Virtualbox, VMware Player, amivel egy csomó windowos program is fut. Egyébként a Debian, Mint, Ubuntu vonalnak még mindig megvan az az előnye, hogy azokhoz érhető el a legtöbb csomag, meg a legtöbb PPA tároló. Nem úgy, mint Archon, ahol ugyan bőven van csomag, de messze nem ennyi, és adott esetben AUR-ból, meg gitről kell forráskódból forgatni, ami egy kicsit kényelmetlenebb, persze azzal is működésre lehet bírni mindent.
-
Frawly
veterán
Hogy a trollkodást folytassam (tudom, inkább ne
), király lenne, ha lenne egy olyan alkalmazás Linuxra, ami kamu Windows 10 telemetriaadatokat küld az MS szerverekre, olyan formában, ami hitelesnek tűnik. Ha kedved kap az ember, futtatná a háttérben egy kicsit, hadd örüljön Redmond 
-
Frawly
veterán
Hát igen, az atomok elég lepkefing kategória, azoknak minden sok. Esetleg azt tudod csinálni, hogy feltelepíted ugyan a Pulseaudiót, de úgy, hogy csak az Alsa fut belőle, a PA szerver nem, ha meg elindítasz egy olyan programot, aminek kell a PA, akkor meg csak arra az időre kézzel elindítod a hozzá tartozó daemont. Majd ha nem kell már, kézzel kilövöd.
-
Frawly
veterán
Esetleg teletype terminálon az lenne még jó móka, hogy valami nagyobb projekt gcc fordításának a kimenetét kitolni rá, ahogy egy i7-es proci önti kifelé a function defined meg warning sorokat tömkelegével, többezer soron át, a gép meg próbálná nyomtatni, ahogy csak tudja, míg el nem füstöl. Bár a kernel biztos bufferelné, és szép lassan adagolná a teletype-nak, de lehet úgy is telemelegedne a gép, vagy valami szinkronizációs probléma miatt elvesztené a fonalat. Annyi gazdag amcsi hülyegyerek van a jútúbon, egyik kipróbálhatná az ilyen alapvető nagy kérdéseit az életnek
-
Frawly
veterán
Ja, nagyon beteg, ahogy a görbelét, villódzását lemásolták a CRT-nek, meg a foszforkijelző halványodását, borostyánsárga vagy smaragdzöld színét, alacsony felbontást. Pár percig biztos élmény is, de engem hosszú távon idegesítene. Ennyi erővel akármilyen terminálban beállítok fekete hátteret, ilyen sárga vagy zöld fontokat nagyobb méretben, leveszem sor/oszlopméretet, csökkentem a kurzor villogási sebességét, és majdnem ugyanott leszek nosztalgiában, idegesítő dolgok nélkül. Különben is, aki nagyon badass, teletype printeren tolja
Ilyet nem volt szerencsém használni, de egy mc-vel vagy asciiquariummal megkínálnám, hogy mit szól hozzá Akár meg emulációval is meg lehetne csinálni, még a hangját is emulálhatnák (a CRT-n meg annak a magas frekis sípolását), ahogy nyomtat, de voltak belőle az IBM-től ilyen elektromos írógépes változatok, ahol ilyen gömbfejből vágódtak ki a betűk a papírra, nem mátrixszal nyomtatott.Nemrég épp Arch alatt fekete-fehér X-et akartam csinálni MacOS5-ös meg Win 3.1-es skinhez IceWM alatt, de sajnos a xrandr csak az azt hardveresen támogató kijelzőknél tudja a színtelítettséget csökkenteni, laptopkijelzőn meg LCD/LED monitoron nem. Így meg csak trükközni lehet, hogy fekete-fehér skin és színek, fekete-fehér háttérkép, de pl. az ikonok és az alkalmazások színesek maradnak, mondjuk annak is van egyfajta neo-retrós jellege, főleg, ha a grafikus elemek nincsenek felskálázva elefántméretűre, hanem modern magas felbontáson használja valaki
Esetleg kompozitorral lehetne még megcsinálni ezt a fekete-fehéresítést, a KDE4, és korai KDE5 tudott ilyen effektet kikapcsoláskor, de sajnos az újabb Plasma5-ből kivették ezt a képességet, a Compton meg nem tud ilyet. -
Frawly
veterán
A kritikáid nagy része jogos. Ezek valóban hiányosságok lehetnek egy új linuxos user számára. De ettől függetlenül szerintem nem tragédia, ha egy új OS-re rászánsz még 3 napot. Anno a Windowsnál is biztos rászántál párat, mire helyretetted az ilyen dolgokat, azt ne felejtsd el. Csak ezt a Windowsnak elnézzük, mert úgy vagyunk hajlamosak visszaemlékezni, hogy azt nem kellett tanulni, holott de. Ráadásul a HDPI Windows fronton a 8-as előtti windowsoknál nem is volt támogatva, a 8-astól is csak részlegesen, és még a Win10-ben sem tökéleten állítólag.
HDPI-vel és érintőképernyővel még nem volt dolgom Linux alatt, azokat passzolom. A KDE-ben elvileg van a touchpad állítgatásához grafikus kivezetés. Több ujjas gesztust nem emlékszem lehet-e ott állítani. Elvileg X-es felületeknél libinput konfigolásával lehet azt is, de KDE-n ez a Wayland miatt lehet nem játszik.
A félkövérnek tűnő betűk a hinting letiltásával megszüntethetők, szintén a KDE vezérlőpultjában. Nekem személy szerint kifejezetten bejön ez a feature, más grafikus felületen is bekapcsolom, nem csak KDE-n, könnyebben olvashatók így a fontok, simábbnak és sok esetben szebbnek, dizájnosabbnak is tűnnek, meg igazából nem lesznek félkövérek, mert a félkövér fontok meg még kövérebbek lesznek tőle, így a különbség megmarad, Windowson én meg a cérnavékony betűktől kapok sikítófrászt. Ha zavar, nagyon egyszerűen ki lehet kapcsolni. Most így fejből meg nem mondom, de talán Megjelenítés vagy milyen ikon alatt kell keresni, betűtípusok simításánál. Szerintem a Linux betűtípussimítása lazán veri a Windows ClearType megoldását.
-
Frawly
veterán
válasz
robogos10
#438
üzenetére
„De tulajdon képen a linux mire is való/jó?”
Engedelmeddel idéznék egy bölcsességet innen a PH-ról, amit egy másik oldalon betettem az aláírásomba is:
„Pár marék nerd-et leszámítva kutyát se érdekel már 2016-ban a Linux. Persze, a Schönherz koliban biztos lehet villogni vele, de el kéne fogadni, ez már egy teljesen halott platform. Hagyjuk meg szervergépnek…” Aron1988@PH Fórum 
Na, megyek vissza villogni a Schönherz koliba a halott platformommal
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#399
üzenetére
A testreszabhatóságot úgy értettem, hogy te mondod meg milyen csomagok legyenek fent, és mi hogy legyen konfigolva. Nem a grafikus felületre céloztam, hanem az egész disztróra. Persze, Mint Cinnamon alatt is leszedheted a csomagokat (amik alapból húznának le függőségeket), meg átkonfigolhatod, de az pont ugyanolyan munkás, mint mondjuk Archot feltenni.
Azt meg ne gondold, hogy 16-32 GB RAM-os i5-i7-Ryzen-es rendszereken baromság minimalista szoftvert használni. Elég sokan tesznek így, és nem azért, mert spórolni akarnak az erőforrásokkal.
A Chakrával én is sokáig szemeztem, Phőrk Kapitány mindig nyálcsorgatóakat írt róla, de az mindig eltántorított, hogy teljesen száműzték belőle a Gtk-s dolgokat, amit csak hekkeléssel lehet visszahozni. Plusz mióta váltottam Archra, nem látom értelmét egy Arch-származékra váltani.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#379
üzenetére
Még mindig nem érted. Én nem akarom az UEFI-t világmegváltónak beállítani, meg ráderőszakolni. Csak arra akarok rávilágítani, hogy emögött a makacs tagadásod mögött nincs racionális érv, így az UEFI-ről alkotott véleményed nem lehet komolyan venni. Ennyi.
Persze, dolgokról ki lehet jelenteni, hogy neked nem kell, csak kérdés, ha ki sem próbálod, meg sem ismered, akkor ezt honnan tudod eldönteni. Eleinte én is szkeptikus voltam, sokáig csak MBR-es gépem volt, de már akkoriban is emlékszem, hogy mindenki csak szívott az EFI-boottal, fórumok tele voltak panaszokkal, hogy nehezen jön össze a bootolás. Mikor nekem is lett UEFI képes gépem, épp ezért féltem tőle, de bebizonyosodott, hogy felesleges volt, mert nem volt vele nagy szívás. Archnál volt egy kisebb gikszer, az Arch wiki az EFI-s loader.conf initrd-s sorában írtaknál tartalmazott egy felesleges /-jelet, amitől nem bootolt, de ezt utánagoogle-özéssel könnyen javítottam, Windowst illetően meg soha nem volt vele a legkisebb gondom sem. Egyáltalán nem olyan szopó, mint az a sok panaszos user beállítja. Ezért én praktikusan próbálok hozzáállni. Ha már egyszer minden gép támogatja, az enyéim is, akkor miért ne használjam? Ingyen van, sok minden egyszerűbb vele, ergo kényelmesebb, plusz a jövő is ez. Most nem fogok csak azért is egy régebbi bootolási technikát használni (meg annál leragadni örökre), ami ráadásul bonyolultabb, ha multiboot van, hogy megmutassam, hogy nekem nem kellenek a modern buzzwordök (nem csak systemd, meg UEFI, hanem ilyen Vulkan, Wayland, modesetting és hasonló „felesleges” marketingrizsa), nem megyek a birka tömegekkel, mert annyival különb vagyok.
Ráadásul azt megérteném, hogy ha nem lenne rá szükséged, mert pl. az MBR + GRUB-bal is faszán boldogulnál. Viszont az Arch bootképtelensége azt mutatja, hogy nem vagy ura a helyzetnek, ergo már ennél fogva sem vehető komolyan az UEFI-től való szándékos tartózkodásod, és az egész ellenkezésed mögött irracionális, szubjektív okok vannak. Félre ne érts, az archos bootproblémád nem igényli az UEFI-re átállást, meg lehet oldani tisztán GRUB-os Legacy bottal is.
Egyébként azt látom, hogy hiba volt téged az Archra rábeszélni. Neked van egy bevált vonalad, bármi ami azzal nem egyezik, meg a legkisebb tanulást is igényli, az neked nem jó, a szakmailag fejlődést meg a friss disztró nyújtotta kényelmet kihasználni nem akarod, a modern alternatíváknak még csak a kipróbálásától is ódzkodsz. Így csak feleslegesen szívsz vele. Az a baj, hogy nem látod be, hogy a szemléleted rossz. Pedig egy haladó, minimalista disztrónak az a lényege, hogy nem csak szívsz vele, hanem ahogy megoldod a felmerülő problémákat, szakmailag fejlődsz, és átformálja a szemléleted, de ugyanerről szólnak a minimalista WM-e/szoftverek is. Ugyanis az ilyen disztrók pont azt az előnyt nyújtják a részletesebb testreszabhatóság mellett, hogy hamarabb megkapod az újdonságokat, egyfajta modernitásra nevelnek (annak ellenére, hogy nyújtanak alternatívát régebbi dolgokhoz, pl. UEFI boot nem kötelező, systemd helyett lehet sysinit rendszert felszögelni rá, fel lehet tenni a Xorg-os drivereket és azt használni a modeset driverek helyett, és még hosszan lehetne folytatni a sort). Nekünk azzal nem teszel szívességet, hogy szenvedsz vele, nem vagyunk MLM marketingesek, hogy jutalékot kapjuk minden újabb Archba, Manjaróba behozott vagy UEFI-re áttérített ember után. Mindenki azt használ, amit akar.
-
Frawly
veterán
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#375
üzenetére
Az EFI boot csak akkor szívás, ha túlbonyolítod, pont olyanokkal, mint a GRUB boottal való összeláncolása. Amúgy meg csak egy kicsi FAT32-es partíció kell hozzá, rátenni az EFI fájlokat, meg az initramfs kernelimage-t, meg egy loader.conf-ot hegeszteni hozzá, ami kemény 5 sor/OS. Nem kell GRUB-ot update-elni, meg vergődni, hogy egyik rendszer bootol, másik nem, meg kernelpanic. Úgy bootolni fog a Win, meg az összes Linux is, még az a szívás sincs, hogy először a Windowst kell feltenned, ha használsz multibootban olyat.
Azt meg értem, hogy hajtogatod, hogy EFI boot neked akkor sem kell. Ezt felfogtam elsőre is, csak ajánlottam figyelmedbe, hogy gondolkodj el rajta, hogy ezen EFI ellenességed mögött milyen racionális okok vannak, nem fontolnád meg mégis, hogy kipróbáld. A tévhitekkel ellentétben nem a felhasználók szivatására találták ki, hanem jól használva tényleg leegyszerűsíti a dolgokat, nélkülözhetővé teszi boot manager telpítését és konfigurálását. Csak egyszer kell megtanulni használni, nem csak Archhoz jó.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#289
üzenetére
Azért írtam, hogy velem is előfordul, hogy benézem, vagy kapkodok, de próbálom minimumra szorítani. Azt is megértem, hogy a telepítés unalmas, száraz folyamat, senki nem csinálja szívesen, túl akar lenni rajta minél gyorsabban. Nyilván azért sem tragédia, mert a nyelvet, billentyűzetet később is át lehet nyomi a telepítés után, de én akkor is figyelmesen csinálnám végig a telepítést még üres virtuális gépnél is.
Azzal nem értek egyet, hogy ez a hozzáértéssel vagy a telepített rendszer ismeretével lenne összefüggésben. Sokkal inkább hozzáállás és beidegződés kérdése.
Szerintem a debianos GRUB telepítése után Archban a kernelpánik azért van, mert elcseszi az initramfs-linux.img paraméterezését. Frissítsd a grubot Arch alatt újra, nézd meg milyen paramétereket ad meg a GRUB-ban az initramfs-hez, utána frissíted Debian alatt, és kézzel utánaszerkesztes a paramétereket. De azt is írtam már 1000-szer, hogy azt a tetű GRUB-ot el kéne felejteni, 2018 van, már hosszú évek óta minden gép UEFI-s, támogatva az EFI bootot, és a modern OS-ek mindegyike is szintén támogatja, a GPT partíciós táblával együtt. Az EFI systemd bootot kell használni. Írtad, hogy nem akarod minden háttértárad MBR-ről GPT-re átállítani, nem is kell, csak a rendszermeghajtón, amiről a rendszereket indítod, az adattárolókon maradhat az MBR.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#263
üzenetére
„Egyébként ha úgy telepítesz, hogy el sem olvasod, mit ír ki a telepítés során a telepítősegéd, akkor nem lesz egyszerű dolgod egyik disztróval sem.”
(#212)-ben ezt írtam mindössze 48 hsz-szel jeni előtt:
„De már olyat is láttunk, hogy Kapkodok Karcsi gyorsan felpattintja a legújabb Mintet vagy Ubuntut, bebootol a Live rendszer, indítja a telepítést, lezavarja. 5 perc múlva jön a fórumra, hogy miazhogy nem magyarul van, meg a billentyűzet sem ír ékezetes karaktereket. Közben meg kiderül, hogy a Live rendszernek, meg telepítőnek ez az első kérdése, hogy milyen nyelv, milyen billentyűzet, csak már ezt sem volt hajlandó türelmesen elolvasni, hanem nyomkodta ész nélkül a Next-Next-Finisht.”És akkor mindig az van, hogy baromságos litániákat írok, és nem kell pár hsz., be is igazolódik. lev258 mindig megírja, hogy nem értek hozzá, olvassak utána még egy kört. Pedig ezek a kezdő linuxos típushibák annyira sablonosak, hogy már előre meg tudom jósolni az adott topikban a mintát, képernyőcsíkozás, fstab, képernyőcsíkozás, lokalizációelnemolvasása, képernyőcsíkozás, Wi-Fi-driver, fstab, képernyőcsíkozás, stb.., és alig-alig törik meg az ismétlődő minta szabályossága, annyira kiszámítható, hogy x ember ezt szívja meg, y pedig amazt.
Persze nem kárörvendeni akarok, bárkivel előfordul, hogy valamit benéz, velem is, csak a Live telepítő legesdelegeslegelső kérdésénél ciki. OS telepítésénél mindig mocskosul kell figyelni, pláne a fizikai gépre megy fel virtuális helyett és van a gépen más OS, meg éles adatok. Különösen a nyelvi beállítások és a particionálásnál, elég egy /dev/sda3 helyett egy sda4-et félreolvasni, és pá-pá az adatoknak. Rendszeresen aktualizált biztonsági mentésnek mindig kell lennie, de kényelmetlenebb mentést visszahúzni utólag, mint először figyelmesen olvasni. Ha érzi valaki, hogy fáradt, nem tud figyelni, hagyja a telepítést holnapra. Nem lóverseny, hogy fel kell pattintani 3 perc alatt, mert kezdődik a Tetűkettőn az Izaura 398. része. Ha nem tudja az időt rászánni, ne telepítsen.
És itt még azt sem lehet mondani, hogy a Linux szar, mert a Win7-8.x-10 telepítője is épp így kezdi, nyelv és billentyűzet beállítása, csak az annyival kegyesebb ECDL Mancikáékkal szemben, hogy a nyelvnél az adott Windows kiadás nyelve már előre ki van választva (tehát ha magyar Windows, akkor nem kell legörgetni angolról magyarra), és ehhez szintén default opciónak beteszi ugyanazon nyelv billentyűzetkiosztását, így pedig általában hozzá sem kell nyúlni. Kivéve, mikor mégis, aztán jönnek a pokoli kínok, hogy mégis olvasni kell mindenféle grafomán 2 soros beállítást.
-
Frawly
veterán
Nem azt mondtam, virtualizálj. Csak abban értettem egyet a kollégával, hogy ezt kezdő felhasználónak alternatívának ajánlani nem jó ötlet. Egyébként az MS Office megy Wine alatt is, ráadásul egész tűrhetően, ha nem a legújabb, 2016-os verziót erőlteti valaki, hanem még egy régebbit, 2013-asat vagy azelőttit. Azért én sem tennék fel Windowst, még csak virtuálisan sem. Pedig az én gépeim is bőven bírnák a virtualizációt, akár több virtuális gépet is párhuzamosan, 2-3. genes i5-i7-es mobilprocik, meg 8-16 GB RAM, 525-1050 gigás SATA3 SSD, az idő nagy részében valóban kihasználatlanul unatkoznak. Pedig még virtualizálni, meg emulátorozni is szoktam, de főleg DOS-t és régebbi rendszereket, retrózáshoz meg abandonware játékokhoz, nem Windowst, ezeknek a hardverigénye is alacsonyabb.
(#242) ubyegon2: sok felhasználó elfelejti azt is, hogy oké, van licence Winhez, de az csak adott esetben, ha OEM, adott hardverre szól, virtuális gépre nem érvényes, meg ha nem is OEM, de már fent van a gépen, akkor külön példányra nem jogosít virtuális gépben, ahhoz külön lincencet kéne venni. Akkor még a Windowson futó alkalmazások licencével nem is foglalkoztunk. Ezt viszont azért nem szoktam felhozni a Linux mellett, mert elcsépelt, mindenki tudja, meg warez programokat arra is lehet letölteni, wines játékok, Wine alatt Photoshop és társai, fizetős linuxos programok (Codega, UltraEdit, Sublime). Aki meg nem akar warezelni, az Windowson is el tudja kerülni. Így sose látom értelmét ezt az oldalát mélységében firtatni. Sőt, igazából én voltam az, aki a kezdő linuxos topikban lebeszéltem az egyik emberkét, aki csak azért váltott volna, mert nem volt pénze Win-licencre, de amúgy nem sok kedve volt a Linuxhoz sem. Inkább javasoltam neki, hogy eBayen lőjön aprópénzért érvényes termékkulcsot, és használja azt. Na ezért váltson, hanem azért, mert tényleg akarja élvezni a Linux összes előnyét.
Illetve még a vírusos szálhoz: nem lebecsülendő szempont átlag felhasználó szemszögéből, aki csak böngészik meg filmet néz. Nem fogja a vírusirtó a gépet, ami főleg gyengébb gépnél jelentősen gyorsító tényező tud lenni. Lehet ezen humorizálni, de egyes felhasználóknak ez ég és föld különbséget jelenthet. Nálam ez sose volt szempont, mert Windows alatt sem használtam aktív vírusirtót, szóval nálam nem volt mi lassítson, így sem kaptam be vírust. Átlag felhasználónál viszont lehet igenis jelentős érv.
-
Frawly
veterán
válasz
orion1025
#238
üzenetére
Abban egyetértünk, hogy a virtualizáció ciki. Ha tényleg olyan program kell valakinek, ami csak Windowsra van és nem lehet kiváltani linuxos alternatívával, vagy a Wine épp nem viszi normálisan, akkor Windowst kell használni, nincs mese. Pont. Viszont a nem gamer felhasználók 99%-ának NINCS szüksége ilyen szoftverre.
A Wine igenis jó dolog, én láttam már olyat, hogy egy adott régebbi wines alkalmazás jobban és stabilabban futott Wine alatt, mint natívan Win7-Win10 alatt. Meg természetesen fordítva is, hogy Wine alatt nem futott egyáltalán, kilépett, el sem indult, hibaüzenettel leállt. Szoftvere válogatja.
Azzal sem értek egyet, hogy a Linux megismerése bohóckodás lenne. Szerintem egyrészt tágítja a látókörét az egyszeri felhasználónak, másrészt befektetés a jövőjébe, mert ha megismeri, megtanulja legalább alap szinten használni, feltenni, nem lesz rászorulva többé a MS-os termékekre, meg a MS jóindulatára, hogy valamit támogat-e vagy nem, meg épp melyik Windows-változaton mit engedélyez, mivel szivatja a felhasználót, meg épp a következő frissítés mit fog eltörni, kivezetni. Pl. Win7-et eldöntötte a MS, hogy a felhasználó nem használhat Skylake és újabb vagy Ryzen procit, hanem át kell térnie Win10-re. Vérciki, sokkal gázabb a virtualizációnál. Így te a Linuxban a korlátot látod, más meg pont a szabadságot, és az MS-től való függetlenséget, nem fogsz többé egy cégtől meg egy architektúrától (x86) függeni.
Az egyik legjobb döntésem volt anno Linuxra átállni. Nem is hiányzik a Windows, ma már attól kapok frászt, ha oda kell ülni elé. Egyedül azt bánom, hogy túl későn váltottam, már évekkel korábban kellett volna, pedig így is több mint 4 éve már. Egyszerűen nagyon megéri, nem szabad, hogy a kezdeti nehézségek eltántorítsák az embert. Nyitottnak kell lenni, meg kell egy-két dologgal küzdeni eleinte, de ennek később garantáltan meglesz a jutalma! Főleg miután az ember hosszabb idő után tekint vissza a Windowsra, látja, hogy a wines userek épp milyen ransomware végigsöprése meg frissítési mizéria miatt szopnak tmegesen, meg mikor hosszabb kihagyás után ül vissza wines gép elé, akkor fogja meglátni, hogy nem vesztett semmit, sőt, óriásit nyert. Nem flame bullshit, aki régebb óta linuxozik úgy, hogy a Linux az egyetlen, kizárólag rendszere, Windows még dualbootban sincs, az ismeri ezt az érzést. Aki meg nem élte még ezt át, annak hiába magyarázza az ember, mert meg kell tapasztalni. Egyszerűen a Linux annyival rugalmasabb, annyival több szabadságot ad, annyival simábban fut ugyanazon a gépen, hogy ha valaki nem szemellenzős, azonnal belátja, hogy megéri használni, még az esetleges hátrányait is vállalva.
Igazából Linuxra átállni fokozatokban érdemes. Pl. Windows alatt én már a váltás előtt évekkel törekedtem rá, hogy lehetőleg olyan programot használjak, aminek van linuxos változata, és szép fokozatosan kiváltottam a wines programokat opensource-ra. Total Commander helyett Double Commander, MS Office helyett LibreOffice (Word helyett Writer, majd helyette XeLaTeX, majd XeTeX), plain text editornak Notepad++ (ennek a linuxos megfelelője a SciTe és a Notepad pp), Photoshop helyett GIMP, IE helyett Firefox, uTorrent helyett qBittorrent, Irfanview helyett XnView, MPC helyett SMPlayer (mplayerrel majd mpv-vel), Goldwave helyett Audacity, stb.. Így mikor átálltam, már nem okozott gondot a programokra alternatívát találni, mert megszokott szoftverkörnyezet fogadott Linux alatt is. Plusz akkor már évek óta rá-ránéztem disztrókra Live módban, ismertem a linuxos könyvtárszerkezetet, mit hol kell keresni, ismertem az elterjedtebb grafikus felületeket. Mikor elromlott egy hardver, új vásárlásakor törekedtem rá, hogy olyat vegyek helyette, aminek a linuxos támogatottsága is flott. Így a váltás is különösebb nehézségek nélkül ment, és ezekre azóta is figyelek.
-
Frawly
veterán
válasz
ubyegon2
#229
üzenetére
Ja, gondolhatod milyen szívás. Ráadásul a szóban forgó felhasználó nem is volt laikus. Még arra is gondolt, hogy az USB3 EHCI miatt van baja a telepítőnek, kipróbálta USB2-őn, többféle progival kiírva (az MS USB toolja, Rufus, stb.), meg telepítő DVD-ről is. Hihetetlen milyen szopások vannak ilyen teljesen felesleges hülyeségeken. A Windows is csak addig felhasználóbarát, amíg minden megy rajta. Ha épp mégse, akkor oltári szívás tud lenni az is, főleg ha valami ritkább, kevésbé dokumentált problémával szalad bele az ember tátott szájjal a faxerdőbe. Egyébként ez a felhasználóbarátság mindig is csak illúzió volt. A valóságban az OS-ek rettenet bonyolultak, sok szolgáltatással, csak ezt próbálják több-kevesebb sikerrel a felhasználó elé barátságosabb formában tálalni.
-
#228
Frawly
veterán
King Unique
#226
Frawly
veterán
válasz
King Unique
#226
üzenetére
Általában nem kell vele Win alatt foglalkozni. Kivéve, mikor mégis megszopat, mert nem ad a meghajtónak betűjelet, vagy durvább esetben (sok partíció, multiformátumos kártyaolvasó) elfogy a D: - Z: betűjel, aztán megy a vergődés, hogy hová csatolja.
Vagy pl. most volt a Flash SSD topikban egy érdekes eset. Csávesz megvette a vadi új SSD-t, hogy majd Win10-es rendszermeghajtónak használja. Előtte azért kipróbálta a gépen, egyelőre a HDD-ről futó Win10 alatt, ment is neki szépen, OS látta a meghajtót, lemezkezelőben lehetett rajta partíciót létrehozni, meg formázni, benchmarkeredmények is rendben voltak. Ezen felbuzdulva emberünk, izzítja be a telepítő USB drive-ot, nyomja a Win10 installt. Telepítő elindul, particionálós részhez elér, megfelelő partíció létrehoz, telepítés oda. A telepítő behányja a Windows nem telepíthető a kötetre f4sságot. Ezt eljátssza százszor. Szegény user itt elkezd vergődni, BIOS-t frissít, SATA kábeleket cserél, átteszi másik SATA portra, BIOS-ban állít mindenfélét, végigpróbálgatja a GPT + UEFI és MBR + Legacy bootot is, SSD-n firmwarefrissítés, SMART ellenőrzése, mindig semmi. Már kezdi is elkönyvelni, hogy biztos a beépített driverek nem kezelik az SSD-t (ami hülyeség, mert vinnie kéne a szabványos MS AHCI drivernek), mikor a net legsötétebb bugyrában több nap múltán megleli a megoldást: mivel futó Windows-rendszer alá tette be először a meghajtót, a Win10 valami hitelesített tárolókötetként jegyezte be, ami innentől fogva csak adattárolónak használható, Windowst nem lehet rá telepíteni. Az mindegy, ha ledúrod a partíciós táblát, váltogatod MBR-GPT-re, törlöd-létrehozod a partíciókat, nem engedi. Persze ki sem írja normálisan, hogy mi a hiba, csak hogy nem telepíthető. Be kellett tenni az SSD-t újra egy futó rendszer alá, ott valami eldugott házirendes beállításoknál kivenni ezt a hitelesített tárolós ’ciséget, majd mehetett rá a telepítés. Csak hüledeztünk, hogy ekkora egy agyrém nincs. Na, így a Linux nem tud megszivatni. Úgyhogy de, Win alatt is lehet szívni elég nagyokat, egy egyszerű particionálással és telepítéssel is. Ehhez képest egy /etc/fstab-os szerkesztés sétagalopp, nem hogy a Gnome-disks használata.
-
Frawly
veterán
Nekem nem rémlik ilyen az Ubuntuban, igaz nem használom már majdnem 3 éve. Pár hete volt bebootolva Live-ban, hogy megnézzem milyen lett Unity nélkül. Valószínű igazad van, van rá tool, sanszos, hogy előre telepítve, de más disztrókon is biztos feltehető, ha nem ez, vagy mert nem akar senki Gnome-függőséget hozzá (mivel gnome-disks igazából a neve), akkor egy másik csomag a tárolókban, ami nyújt ehhez grafikus felületet. Már kifejtettem egy másik topikban a systemd-vel az /etc/fstab veszíteni fog a jelentőségéből, de tényleg sokszor van, hogy egyszerűbb abba beleszerkeszteni egy sort. Nyilván, ha fent van ez a Lemezek, akkor azt még egyszerűbb egy kezdőnek használni, arra kell rámenni, legalább nem csak dísznek lesz fent. Az fstab szerkesztése viszont működik bárhol, függetlenül, hogy milyen csomagok vannak telepítve. De azzal a kezdőnek fetrengeni kell, rootként futtatni a szerkesztést, kimásolni az UUID-t, megadni a mount opciókat, nem épp felhasználóbarát, bár elvileg nem kell ehhez sem terminál, mehetnek grafikus felületről, UUID-t kijelzi a Gparted meg még sok minden, ami tud partíciókat kezelni.
(#214) schawo: az azonos nevű conf fájlok elvileg mind symlinkek, így elvileg mindegy melyiket szerkeszted, mert azt a fájlt szerkeszted, ahová mutat. Én mindig a legfelső szinten lévőt nyitom meg. Sose volt még ilyennel gondom, mindig megtalálom mit kell szerkeszteni.
-
Frawly
veterán
A Registryt mindig is a Windows rákfenéjének tartottam, már az első 5 perctől elkezdve elfogott tőle az idegbaj, mikor mai formájában megjelent a Win95-ben. Egy nagy instabil adatbázis, semmit nem találni benne (jó, azért van benne némi logika, meg meg lehet szokni), iszonyat nehézkes. Ha olyat hegesztesz benne, amit nem kéne, az egész rendszer bedől tőle (néha még a rendszer-visszaállítás sem tud segíteni), hiába van már a registryből több biztonsági másolat már anélkül is, meg transaction log és egyebek. A legjobban a {c4d9137c-cc41-4a38-be0a-6efae7f5f4e2} típusú UUID registrykulcsok tetszenek, elszórva mindenféle Enum és hasonló okosságok alá, na erről mondja meg bárki, hogy ez minek a beállítását tárolja, ezeket valami komplett elmebeteg találta ki anno, ember legyen a talpán, aki ezeket dekódolja, meg nyilvántartja, hogy melyik micsoda, meg mire való. Ilyen Linuxnál nincs, csak a lemeznek, partícióknak van ilyen azonosítójuk, azokat sem kötelező használni, lehet rájuk /dev/ névvel is hivatkozni. Linuxnál minden .conf fájlnál már a neve beszédes, hogy hova tartozik, a mappájánál is világos, hogy vagy /etc/-ben van (globális rendszerszint), vagy az user home-jában ~/.config vagy ~/.programnév alatt, és általában már a fejléce is megmondja, hogy mit konfigurál, és tele van # jelekkel kezdődő kommentekkel, amelyek előre megadják dokumentációszerűen, hogy mit lehet állítani, mik az alapértelmezett értékek, még [szekciókra] is van tagolva, a defconfigot is vissza lehet könnyen húzni vagy újragenerálni, ha valami elcsesz az ember, csak az az egy program nem fog menni, nem kerül le az egész rendszer a padlóra. Ha meg valami rendszerkomponenst érint, akkor csak Live rendszer alól bebootol az ember, és kijavítja, mivel egyszerű plain text fájl, sokszor még le is lehet törölni vagy átnevezni, és újra létrejön a defconfig, ami a legrosszabb esetben is arra jó, hogy legalább a rendszer bebootoljon, még ha nem is a legoptimálisabb beállításokkal.
Vagy pl. ha egy rosszul megírt program telefossa a regisryt, sokszor le sem lehet szedni teljesen, mivel nem takarít maga után, ott marad a sok szutyok utána, amit a kedves, nagyon Wise Installer/Uninstaller Wizard varázsló manó otthagyott, mindegy hány varázsprogrammal meg registry-pucolóval takarítasz utána, aztán csodálkozik a felhasználó, hogy mitől lassult be a rendszer. Linuxnál nincs hátra hagyott szemét, a csomagkezelő a konfigokat is tudja törölni, a Linux hónapok, évek múltán sem lassul be érdemben.
Linuxnál nincs telemetria, nincs az, hogy a frissítés kéretlen programokat telepít a gépre, meg újratelepít olyan alkalmazásokat, amelyeket a felhasználó eltávolított (Candy Crush Windowsban), meg nem csinál vissza korábbi, user által eszközölt beállításokat (pl. minden nagyobb Win-frissítés visszakapcsolja a telemetriát, fast bootot, stb., a felhasználó akarata ellenére, értesítés nélkül). Meg mikor ilyen-olyan svchost.exe-ből van 100, mindegyik tekeri a lemezt vadul, írogat ezerrel, most akkor találd meg közötte, hogy mi mire való, meg melyik fogja feleslegesen a gépet. Igaz a Win10 utóbbi terén már fejlődött, de még mindig messze van a normálistól. Vagy mikor a frissítést nem tudod letiltani, meg ha felment a frissítés, agresszíven újraindíttatja a gépet, nem sokáig tudod elodázni. A Nyílászáróknak az ilyen fasságaitól tudok a plafonra mászni.
Egyszeri felhasználónak, főleg ha gyengébb gépe van, már az is nagy előny a Linux ellenében, hogy nem kell vírusirtót futtatni. Meg ha csak egy lassabb, 5400 rpm-es enegriagazdaságos vagy laptop HDD-je is van, a fejlettebb linuxos fájlrendszerek nem töredeznek, gördülékenyebben mennek a fájlműveletek sok kis fájllal is, fejlettebb a kernel cache-elése, nem darál annyira a HDD, mint az elavult, könnyen töredező NTFS alatt, ami felett már rég eljárt az idő. A MS nagy szerencséje, hogy divatba jönnek az SSD-k, amelyek kellően gyorsak, nem igényelnek emiatt túl sok cache-elést, és nem érzékenyek a töredezésre, ezért az NTFS még kapott elég sok haladékot.
-
Frawly
veterán
Kár érte, ezek szerint a célegyenesben adtad fel. Egyébként lehet az volt a baj, hogy telepítéskor nem volt benne a nagyobbik HDD. Ha azt detektálja a telepítő, automatikusan bejegyzi a /etc/fstab fájlba, és azzal mindig fixen csatolja bootkor. De ha benéztél volna a kezdő linuxos topikba, ilyen apró-cseprő dologgal segítettek volna 5 perc alatt hárman. Feleslegesen volt túl korán kezdeni az önállóságot, és nem kérni segítséget már az első perctől. Csak egy sorral kellett volna kiegészíteni a vonatkozó fájlt, bár a terminál lehet annyi erejéig kellett volna, hogy mi a partíció neve vagy UUID-je.
Egyébként ha belegondolsz, Windowszal is lehet óriásiakat szopni, sokkal nagyobbakat, mint egy fix csatolás megoldása. Csak annak az emberek elnézik, mert ismerik, meg mindenki azt használja, és azt úgy érzik kell nekik, érdemes vele küzdeni. Linuxnál meg csak azt látja az egyszeri felhasználó, hogy új rendszer, szokatlan, semmit nem talál, mert nem Windows, nem úgy működik, se cé meghajtó, se semmi, programkínálat is más, már ebből elege lesz, szinte pillanatokon belül elérik azt az idegállapotot, mikor már csak egy csepp kell, hogy beteljen a pohár, és ezt a pont el is jön, ahogy belefutnak akár csak a legapróbb problémába is (ilyen fix csatolás, meg csíkoz a képernyő, ezeket mind könnyű megoldani).
Androidos és iOS-ses telefonon meg táblagépen nem tántorít el senkit, hogy nem Windows van rajta, meg nincs C:, de csak azért, mert annál mindenki tudja, hogy nem lehet rá asztali Windowst tenni, a mobilos meg sose volt sikeres, és annak a kicsi próbálkozásnak is vége.
Abban viszont igazat adok, hogy programozóknak készítik még a Linuxot. Ennek nem a felhasználókkal történő szándékos kicseszés az oka, hanem a linuxos rendszerek nagyon heterogének. Sok független modulból áll, csak a kernel fejlesztése van egy kézben összpontosítva, a többi, még a grafikus felület is, már más-más fejlesztők kezében van. Ebből a sokféleségből meg nehezebb egységes rendszert gyúrni, ahány disztró és elgondolás, annyiféle csomagösszeállítás, konfig, annyiféle grafikus felület és verzió iránti preferencia, mindenki más kombóra esküszik, a végeredmény meg kaotikus, minden disztró más, mindegyiken kicsit máshogy kell megoldani a problémákat, a nagyon egyszeri felhasználó meg csak hall mindenféle idegen hangzású, egzotikus-mágikus nevet, ilyen buntu, olyan dzsáró, faxtudja milyen abrakadapra-hókuszpókusz-yoyoba, ki-sem-tudom-mondani-a-nevét-szutyok, valahogy mind komolytalanul hangzik, mintha egy ezoterikus-spirituális magazinból vették volna őket, már itt elveszik az információtengerben, még el sem jut odáig, hogy neki melyiket kéne feltenni vagy letölteni egyáltalán. Sok embernek még az sem segítség, ha leírod neki fórumban, hogy az Ubuntu 64 biteset tegye fel a 4+ GB RAM-os gépre, 10 perc múlva jön vissza kétségbeesetten, hogy 64 biteset nem talált belőle, van fent a weblapon Letöltések alatt amd64-es változat, de neki Intelje van. Vagy ha nem is amd64-nek van írva, akkor meg arra nem jön rá, hogy mi az a x86_64 vagy az i686 az .iso fájl nevében, az akkor most hány bites? Vagy sok nagyon kezdő felhasználót már az meg tudja zavarni, ha másmilyenek az ikonok, vagy egy program nem az asztalra menti a doksit, akkor már elkezdenek fetrengeni, hogy nem találja hova mentette, meg jajj elveszett, itt C:\Users\felhasználónév nem játszik (vagy helyette /home/felhasználónév persze), azonnal megy is a szentségelés, hogy milyezaszar. De már olyat is láttunk, hogy Kapkodok Karcsi gyorsan felpattintja a legújabb Mintet vagy Ubuntut, bebootol a Live rendszer, indítja a telepítést, lezavarja. 5 perc múlva jön a fórumra, hogy miazhogy nem magyarul van, meg a billentyűzet sem ír ékezetes karaktereket. Közben meg kiderül, hogy a Live rendszernek, meg telepítőnek ez az első kérdése, hogy milyen nyelv, milyen billentyűzet, csak már ezt sem volt hajlandó türelmesen elolvasni, hanem nyomkodta ész nélkül a Next-Next-Finisht. Az is gond, hogy ha el is olvassa, néhány programnál a magyarításhoz fel kell tenni kézzel a magyar nyelvi csomagot (LibreOffice, Firefox, stb.) utólag, ezt sem szokták tudni, de ez a megoldás valóban kritizálható a kezdő felhasználó részéről.
Nyílászáróknál könnyű dolga van, minden az MS kezében összpontosul, ami a stock rendszert illető, lényegében jelenleg csak a Win10 és a Win7 közül választhat, mint értelmes alternatívák, nincs nagyon különbség a 32 és 64 bites között sem átlag felhasználói szemmel (hacsak az nem, hogy a 64 bitesre aláírt driver kell, meg nem megy rajta a 32 bites driver, és elindul rajta a 64 bites program is, meg a 64 bitesen nincs ntvdm dos-os 16 bites emuláció, a 32 bites változat hal ki eleve), de lényégében minden egységes, ha probléma van, bárki tud segíteni, mert mindenki azt használja, minden cég támogatja, több szoftver készül hozzá, önmagával is évekre visszamenően visszafelé kompatibilis, ugyanazokból a szoftverkomponensekből áll. Ennyiből valóban kisebb utánajárást igényel. Viszont ez egyben a hátulütője is, mert a malware-ek írói is előre tudnak készülni, hogy mi a sérülékeny pont, ami minden rendszeresen ott van, míg linuxnál csak az biztos, hogy kernel, glibc lesz rajta, meg újabban a systemd, de már az utóbbi meg a Xorg sem biztos, annyira máshogy nézhet ki minden gépen, hogy már az egységes támodáshoz is nehéz közös pontot találni, de a közös pontos támadás is megbukhat azon, ha a verziószámok nem stimmelnek. Emiatt nincs annyi vírus Linuxra, ami van, az sem úgy fertőzi a gépet, hogy egyszer csak böngészés közben jönnek a popupok, hanem a kártékony kódot a felhasználónak kell kézzel lefuttatni, rendszergazdai jelszót külön beadagolva, így nincs az, hogy nem látja, hogy valami véletlenül feltelepült, meg valami a tudta nélkül zajlott, meg csak véletlenül félrekattintott, csak saját magát hibáztathatja, hogy miért kétes forrásból telepített, mikor ott lett volna az alkalmazásbolt/hivatalos tároló, de még ilyenkor is meg lehet úszni a bajt mázlival, ha kellően friss a rendszer, mert jó eséllyel a kártevő már lemaradásban van, és vagy már befoltozták a biztonsági rést, amit kihasznál, vagy valami verziófüggőségi hiba, vagy hiányzó csomag miatt nem tud lefutni. Emiatt a malwareseknek nem éri meg Linuxra vírust írni, nem az az ok, hogy kevesen használják.
-
Frawly
veterán
Egyetértek. A KDE-s alkalmazások a legprofibbak. A legerőforrás-éhesebbek is sokszor, de cserében nagyon fullosak. Ez a Filelight mocsok nagy királyságnak tűnik, mivel Gtk-n vagyok, egyelőre a baobab-ot tettem fel helyette, az is nagyon hasonló program, csak nem rántja be a fél KDE-t magával függőségnek. Nem ismertem ezeket a mappaelemző progikat, de nagyon hasznosak, ahogy ilyen színes torta-szektordiagramokat használ, és azonnal látni mi foglal sokat. Mindig tanul újat az ember. Izomból fogom ajánlani majd a linuxos topikokban. A Manjaróról meg írom már egy ideje, hogy a Mint ellenében ez lesz a default ajánlott disztró részemről kezdőknek.
Az is tetszik, hogy milyen alaposan összeszedted a cikkben, hogy milyen feladatokra milyen alkalmazásokat ajánlasz.
Termináltól ódzkodóknak meg a asciiquarium és sl csomagok telepítését ajánlom
), király lenne, ha lenne egy olyan alkalmazás Linuxra, ami kamu Windows 10 telemetriaadatokat küld az MS szerverekre, olyan formában, ami hitelesnek tűnik. Ha kedved kap az ember, futtatná a háttérben egy kicsit, hadd örüljön Redmond 
Esetleg kompozitorral lehetne még megcsinálni ezt a fekete-fehéresítést, a KDE4, és korai KDE5 tudott ilyen effektet kikapcsoláskor, de sajnos az újabb Plasma5-ből kivették ezt a képességet, a Compton meg nem tud ilyet.
Új hozzászólás Aktív témák
- GYÖNYÖRŰ iPhone SE 2020 128GB Black -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3279, 100% Akkumulátor
- Bomba ár! Toshiba Satellite Pro R50-C - i3-6G I 4GB I 128GB SSD I 15,6" I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- Intel X540-T2 dual-port 10GbE RJ45 hálózati vezérlő (10Gbit, 2 port, áfás számla, garancia)
- DELL Precision 5540 Workstation i7-9850H Nvidia Quadro T1000 16GB 512GB 15.6 új akksi 1év garancia
- 3 db érhető el (130/131/132) - Lenovo Legion Pro 7 (16IRX9H) - Intel Core i9-14900HX, RTX 4080
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest