Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Auratech

    őstag

    válasz #27483136 #77 üzenetére

    Öregapám tanyasi paraszt volt Kecskemét mellett, Balázspusztán. Szentesete éjjel kivitt a rétre, hogy hallgassuk a hóesést. Annyira izgultam, hogy a szívdobogásomtól nem hallottam semmit. Aztán ahogy lecsillapodtam, felfigyeltem egy halk percegésre, amit a hópihék keltettek közelről. Aztán a percegés mögött felfénylő selyemfínom sustorgás kitöltötte a teret és olyan ünnepélyes volt, hogy patakzottak a könnyeim a megrendüléstől. Tudtam, hogy ezt hallgatja minden lelkes állat odakinn, mert olyan csönd volt, mint soha máskor.
    Ültünk a kabáton és 500m-re csak asztalsíma hótakaró. Nagyapám és én.
    Vagy mikor nyáridőben kaszálás közben megpihenve a nyárfák fel felerősödő susogását hallgattuk, és elképzeltük hogy a szél meséli a fáknak, milyen az óceán partán. Füleltük ahogy a nap melegétől remegő levegő a távoli hangokat vibratózza.
    Az ünnep, mikor megnyilatkozik, hogy nincs üresség, hanem csordultig van a világ; csak legyen bátorságunk felismerni. És a zene ez az ünnep.

    A parasztot összekevered a falusi traktorossal, aki folyton rádiót hallgat káromkodva, hogy ne kelljen gondolataival számot vetnie.

Új hozzászólás Aktív témák