Sziasztok! Az előző két részünkben megismerhettünk pár olyan helyet Párizsban, amely vagy kevésbé ismert, vagy ritkásabb turista megtekintéssel / tevékenységgel megáldott, mint a híresebb helyek / épületek / múzeumok. Most folytatjuk e helyek felkutatását. Ha tetszett, tarts velünk újra!

Le Jules Verne – egy falatnyi csillagos elegancia - Videó

Mindjárt az első helyen egy olyan étterem áll, ami nem eldugott. Sőt. Központi helyen van, és turisták tömkelege sétál fel s alá mellette és körülötte. Viszont mivel drágának* mondható, és dresszkód** is szabályozza a belépést, ezért ritkásabb turista tevékenységgel megáldott, így bekerülhet a blogba. Otthon bármennyire is spóroltunk egy párizsi kirándulásra, jó eséllyel nem itt fogjuk elkölteni a félretett pénzt. Sok nagyvárosi étterem nem az átlagos látogatóknak tartogatja magát: a Le Jules Verne pontosan ilyen. Az Eiffel-torony második szintjén megbújó, Michelin-csillagos étterem nemcsak a francia konyha ünnepe, hanem egy olyan élmény, amit már a belépés pillanata is felejthetetlenné tesz. Ennél pompásabb helyen nem is lehetne egy étterem. Sajnos én technikai okokból nem tudok felmenni megtekinteni***, legnagyobb sajnálatomra. Pedig külön saját lift visz fel, mintha egy titkos klub tagja lennél, ahogy feltárul a panoráma a szemeid előtt. A konyhát a francia gasztronómia egyik nagy mestere vezeti, aki a klasszikus ízeket modern, elegáns formába csomagolja. Nem az adagok mérete, hanem az ízek tökéletessége, az aprólékos tálalás és a hely varázsa az, amiért ide jön az ember. A vacsora végére pedig rájössz: itt minden falat arról szól, hogy egyszer egy kicsit Párizs része legyél, és nincs más dolgod, mint csendben és lélegzetvisszafojtva ízlelgetni az eleganciát.

* - Drága: két személyre a legolcsóbb À la carte étlap: 180 € - cirka 140.000 Ft. És még nem ettél-ittál bort sem, desszertet sem. Alsó hangon simán ott lehet hagyni 200.000 - 400.000 Ft-ot is.
** - Dresszkód: elegáns öltözék viselete kötelező, rövidnadrág és sportruházat viselése nem megengedett. Uraknak öltönyzakó viselete kötelező, és fenntartják a jogot, hogy megtagadják az étterembe való belépést ezen öltözködési szabályok be nem tartása esetén.
*** - Erős tériszonyom van, így ahol látom magam alatt a térséget, ameddig felérek, oda nem tudok sajnos felmenni. A Montparnasse toronyba például fel tudok, ott nem látom, hanem egyszer csak kint vagyok a tetőn. [link]

La Défense – egy kis Manhattan Párizsban - Videó

Ha Párizsról beszélünk, legtöbben a romantikus kis utcákat, a kávézókat és a történelmi épületeket képzelik maguk elé. De a városnak van egy egészen másik, futurisztikus oldala is. Ez a La Défense, Európa egyik legnagyobb üzleti negyede, ahol az üvegfelhőkarcolók között sétálva úgy érzi az ember, mintha hirtelen egy másik világba csöppent volna. A hatalmas Grande Arche modern diadalíve a negyed ikonikus központja, és egy egyenes látványtengelyben áll a Champs-Élysées-vel, így a történelem és a modernitás itt látványosan összeér. La Défense egyszerre steril, nyüzsgő, energiával teli, és pont ettől izgalmas: egy darab Manhattan Párizs szélén, mégis teljesen "francia” módra. Nem egy eldugott hely, és ismert is, de a statisztikák szerint a turistáknak kb. csak 20%-a jut el ide. Így bekerülhet a blogba ez a rész is. A relatíve kevés turista szám oka pedig ez lehet: kívül esik a belvároson, a körgyűrűn (Périphérique). Így a pár napra érkező turisták leginkább a főbb látványosságokat látogatják meg. Így a kintebb lévőkre nem marad idejük. Pár főbb látványosságot felsorolnék nektek a teljesség igénye nélkül, amik elsődlegesek a turisták körében:

Eiffel-torony / Louvre Múzeum / Notre-Dame-székesegyház / Sacré-Cœur Bazilika / Montmartre / Champs-Élysées Diadalív (Arc de Triomphe) / Musée d’Orsay / Sainte-Chapelle / Pantheon / Invalidusok Dómja (Hôtel des Invalides) / Rodin Múzeum / La Défense és a Grande Arche / Luxembourg-kert / Tuileriák-kertje / Orangerie Múzeum /Centre Pompidou / Moulin Rouge / Opéra Garnier / Place de la Concorde / Père Lachaise temető / Pont Alexandre III Seine-part / hajózás a Szajnán / Disneyland / Versailles / stb, stb.

És miért ez a neve? A La Défense név szó szerint azt jelenti franciául, hogy "A védelem”. Azért, mert eredetileg ezen a területen állt egy emlékmű, amit a francia katonák védelme és hazafias helytállása előtt tisztelegve emeltek a 19. század végén.

Au Paradis du Gourmand - ha nem átlagos bagett-et szeretnél - Videó - Térkép link

A 14. kerületben, a Rue Raymond Losserand-on van egy pékség, amely mellett könnyen el lehet sétálni anélkül, hogy észrevennénk. Nincsenek hivalkodó kirakatok, nincsenek turistasorok, csak a törzsvendégek csendes ritmusa, akik ki-be osonnak. A pék hajnal előtt kezd, kézzel formázza a tésztát a hátsó részben, és délelőtt közepére a legjobb kenyerek nagy része már elfogy. Ha nem érünk oda még kora délelőtt, esélyes, hogy csak az üresedő polcokat fogjuk nézni. Az Au Paradis du Gourmand-ban az tetszik a legjobban, hogy nem próbál más lenni, mint ami valójában. A pék akár márkát is csinálhatott volna díjnyertes bagettjeiből, de ehelyett a dolgokat kicsiben és helyi alapanyagokban süti, azoknak az embereknek, akik minden nap visszatérnek. És ettől Párizs egyik igazi rejtett gasztronómiai gyöngyszeme, nem az exkluzivitás, hanem az a fajta csendes, állandó kiválóság, ami olyan, mintha titok lenne közted és a környék között. Ne felejtsük el azt sem megemlíteni, hogy süteményekben is kiváló! Ha errefelé tévedsz, mindenképp térj be hozzájuk egy bagettre, vagy egy sütire.

Cseresznyefák virágzása a Parc de Sceaux-ban - egy kis Hanami Párizsban - Videó - Térkép link

Bár abban a két hétben, míg virágoznak a cseresznyefák (április), addig sok a turista, még így is azt lehet rá mondani, hogy eldugott hely. Párizs belvárosától délre fekszik, és mivel eléggé kiesik a körgyűrűtől, sokkal kevesebben látogatják meg. Ez a hely a Parc de Sceaux, amelyet sokan csendes, bensőséges "mini Versailles”-nak hívnak. A parkot XIV. Lajos legendás kertmestere, André Le Nôtre formálta olyanná, amilyen ma is: hosszú szimmetrikus sétányok, tükröződő vízfelületek, terebélyes pázsitok és elegáns faragott növények kísérik azt a sétát, mintha pár órára a 17. század francia arisztokráciája között lennénk. A középen álló Château de Sceaux egykor befolyásos nemesi családok otthona volt, köztük Colberté, XIV. Lajos pénzügyminiszteré, ezért a helynek már az első pillanattól van egyfajta "főúri nyugalma”. A kastély ma múzeum, de a kert az, ami igazán elrabolja a figyelmet. Tavasszal például a park egyik legszebb csodája történik meg: óriási sakura-ligetek borulnak rózsaszínbe, és a levegőben ott lebeg az a finom virágillat, amitől még a helyiek is újra és újra visszatérnek. A cseresznyevirágzás itt nem csak látvány, hanem egy egész élmény: családok, párok, fotósok telepednek le a fák alatti puha árnyékba, és úgy érzed, mintha Párizs egyik legédesebb titkát fedezted volna fel. A Parc de Sceaux pontosan ilyen: egy elegáns, festményszerű menedék a város mellett, ahol meg lehet állni, mélyet lehet lélegezni, és egyszerűen csak gyönyörködni. Ha Párizs nyüzsgése után valami letisztult, romantikus szépségre vágysz, itt megtalálod.

Parc Monceau - egy romantikus séta - Videó - Térkép link

A Parc Monceau Párizs egyik legelőkelőbb kerületében bújik meg, és olyan, mintha egy romantikus festménybe lépnél. A park híres a különös, eklektikus díszeiről: mini római oszlopok, egy kis piramis és bájos hidak adják azt az "álomszerű” hangulatot, amitől annyian szeretik. Itt nem a tökéletes szimmetria uralkodik, hanem a természetes, könnyed elegancia, ami arra hív, hogy lelassíts. Ez az a nyugodt, zöld menedék, ahol a párizsiak piknikeznek, olvasnak, vagy csak csendben élvezik a város egyik legkedvesebb parkját. A főbejáratnál egy nagy rotundával (kápolnaszerűség), és a látványos és bonyolult kovácsoltvas, aranyozott kerítéssel. Szelfit lőni kötelező.

Nagymecset - egy kis Marokkó Párizsban - Videó - Térkép link

A Párizsi Nagymecset az egyik legszebb és legnyugodtabb hely a városban, igazi észak-afrikai hangulattal. A hófehér falak, a zöld mozaikok és a pálmafákkal körülvett belső udvar olyan, mintha Marrakech egy kis darabja költözött volna Párizs szívébe. A mecset 1926-ban épült az első világháborúban harcoló muszlim katonák tiszteletére, és ma is fontos kulturális központ. A látogatók bejárhatják a kertet, a teaház pedig híres a mentateáról és az édességeiről. Ez a hely egyszerre spirituális, békés és egzotikus. Egy igazi titkos oázis a város forgatagában.

Rue Cler - a piac utca - Videó - Térkép link

Ha autentikus párizsi élményre vágysz, menj a Rue Cler-be. Néhány turisták által sűrűn látogatott területtel ellentétben a Rue Cler megőrzi helyi báját. Pedig egészen közel van az Eiffel toronyhoz. Az utcát szabadtéri piacok, sajboltok, pékségek és virágboltok szegélyezik. Friss alapanyagokat és kézműves termékeket vásárolhatsz, így igazi "gazdálkodótól az asztalig” élményben lehet részed. Itt igazi párizsiakat találhatsz, akik a mindennapjaikat élik, így bepillantást nyerhetsz a helyi kultúrába. Párizs rejtett gyöngyszeme, amely kihagyhatatlan eredeti és szívmelengető párizsi élményt kínál. Javasolt látogatási időpont: reggel, kora délelőtt.

Rue Crémieux – Párizs legszebb utcája - Videó - Térkép link

Nem messze a Pantheon-tól és a Szajna partjától található egy kis utca: viszonylag rövid, mindössze 144 méter hosszú és 7.5 méter széles. A Rue Crémieux Párizs egyik legszínesebb és legfotogénebb utcája, ahol minden ház pasztell árnyalatokban ragyog, mintha egy mesevárosba csöppentél volna. A macskaköves utca apró részletei: virágosládák, színes ajtók, rajzolt díszítések. Olyan hangulatot teremtenek, amitől az ember automatikusan mosolyog. Ez a kis utcácska régen csendes lakóövezet volt, de mára sajnos a turisták egyik kedvenc "titkos helye”, ezért gyakran tele van fotózó látogatókkal. De még így is megőrizte a báját: olyan, mint egy mediterrán falu, amely véletlenül Párizs közepén felejtődött. Ha egy rövid, színes kitérőt szeretnél a városban, a Rue Crémieux biztosan felvidít. Sajnos az ott lakók érthető okokból nem annyira vidámak ettől az újonnan szerzett hírnévtől. Az állandó felfordulás, különösen a videoklipek forgatása, felborítja a mindennapjaikat. Ez a régi utca sajnos mára Instagramm látványosság lett. Javasolt látogatási idő: kora reggel, kora délelőtt.

Ami a legfontosabb, és nem győzöm eléggé hangsúlyozni: Párizsban sétálni kell. Kell olyan napokat is csinálni, amiken nincsenek terveink. A lényeg, hogy elinduljunk gyalog, meghatározott napirend, meghatározott időpontok, terv vagy cél nélkül. Hagyd, hogy a kíváncsiságod és az érzékszerveid szabják meg az utat, a sebességet és a napirendet. Légy teljesen jelen a pillanatban, és éld meg igazán mindazt, amit Párizs kínál. Ülj le egy gyors kávéra bármelyik utcai kávézóban, ami megragadja a figyelmedet. Ugorj be egy butikba, vagy nézz körül a kirakatokban. Fordulj balra ott, ahol egyenesen mentél volna tovább. A nagyszerű az egészben, hogy valószínűleg a kitaposott ösvényeken kívül is felfedezed a saját párizsi elfoglaltságaidat! És hidd el, a nap végén, ha haza értél és lepihentél végre, mert a lábaid már mesélni tudnának, na akkor ezt fogod érezni: fantasztikus volt, egy igazi kaland!

Köszönöm, ha elolvastál. Pacsi.

További témába vágó blogok:

Eldugott helyek Párizsban, amiket jó eséllyel még nem láttál...

Eldugott helyek Párizsban, amiket jó eséllyel még nem láttál... 2. rész.

Hasznos helyek és tippek Párizsban, amiket jó eséllyel keresni is fogsz...

Több tucat Eiffel torony??? Igen, gyere, mutatom, hogy hol...

Párizsi séta túra - Paris walking Tour