Új hozzászólás Aktív témák

• #10287 #64791808 törölt tag havri1 #10283

  Új Válasz 2018-01-27 10:34:20 #10287

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  #64791808

  törölt tag

  válasz havri1 #10283 üzenetére

  Igen, ez abszolút működik.

  A RAID0-hoz (amin szintén ne tarts semmit, ami fontos és nincs másik mentés róla, mert bármikor elszállhat) inkább az alaplapi RAID vezérlőt használnám, az azért gyorsabb a Windows szoftveres megoldásánál, továbbá tudsz csíkszélességet állítani.

  A RAID0 lelke a csíkszélesség és a rajta lévő partíció szektorméretének összehangolása.

  1., Ha inkább kis fájlokat tartanál a lemezen, akkor nagyon kis csíkszélességet kell választani. Helytakarékos, és gyorsabb lesz. (Ha van egy 8kB-os fájlod, de 16kB a csíkszélesség, akkor a fájl eleve csak az egyik lemezen lesz meg a fájl - nincs gyorsítás -, ráadásul, mivel az olvasás blokkokban történik, a fájlodhoz a lemeznek a teljes 16kB-os blokkot be kell olvasnia. Ha a csíkszélesség viszont 4kB, akkor a fájl 2 blokkot igényel, tehát lehet külön lemezre írni őket, és ezt a 2 blokkot kell beolvasni, nincs felesleges olvasás.)

  2., Ha nagy fájlokat tartanál a lemezen (4MB és fölötte), akkor a lehető legnagyobb csíkszélesség kell. (Ha van egy 64MB-os fájl, 4kB-os csíkszélességgel, az 16384 blokk, az lemezenként 8192 olvasás. De ha 128kB a csíkszélesség, akkor 512 blokk, lemezenként csak 256 olvasás. Ugyanannyi adatra. A HDD-knek ezen I/O műveletek száma a szűk keresztmetszete, tehát nagy fájloknál a nagy csíkszélesség sokat dob)

  3., Szektorméret. Ha megcsinálsz egy RAID0 tömböt, bármekkora csíkszélességgel, akkor az adott tömböt formázni kell, teszel rá egy partíciót. Windows alatt vélhetően NTFS (ritkábban ReFS) lesz a partíció, ahol szépen állítható a szektorméret. Ennek igazodnia kell a csíkszélességhez. Miért?

  Ha a csíkszélességed mondjuk 4kB, de a szektorméret 64kB, az nem jó. Ugyanis a Windows a fájlrendszert szektoronként kezeli, és ezért egy 4kB-os fájlnál is a TELJES szektort fogja írni/olvasni. Nagy fájloknál sincs értelme, mert a szektor szintű fájlrendszerkezelést a HDD felé blokkokra kell osztani. Így egy szektor írása a Windows által valójában 16 blokkírás a HDD-ken.

  Fordítva pont úgy nemjó, ha van 64kB-os csíkszélességed, akkor ne állíts be 4kB-os szektorméretet. Ha egy kis fájlt olvasol, akkor is be kell olvasni az egész blokkot. Ha egy nagy fájlt olvasol, akkor meg ugyan kevés blokkot kell beolvasni, de nagyon sok szektort. Ha ezek nem pont egymás mellett vannak, akkor SOROZATBAN fog a rendszer egy-egy 4kB-os szektor beolvasásáért egy 64kB-os blokkot olvasni, te meg nem tudod, hogy a zsír új RAID0 tömböd mért ír/olvas 250 MB/s helyett csak gyenge 70-nel.

  Két iskola van: az egyik azt mondja, hogy a szektorméret pontosan egyezzen meg a csíkmérettel, a másik pedig, hogy legyen annak kétszerese. Az első előnye az, hogy egy szektor - egy blokk. Hátránya az, hogy gyakorta előfordulhat - mivel az NTFS töredezik -, hogy sok szektor csak egy lemezre kerül kiírásra, így a csíkozás előnye nem jön ki. A második esetben, mikor egy szektort kiírsz, az MINDIG két blokk, tehát mindig két lemezre kerül kiírásra. Hátránya a relatív helypazarlás: egy fájlnak lehet, hogy elég lenne egy blokk, de a Windows egy teljes szektort foglal le neki.

  Konkrét számokkal:

  Kis fájloknál a lehető legkisebb csíkszélesség és azzal meggegyező szektorméret, így lesz a leggyorsabb.
  Nagy fájloknál a lehető legnagyobb csíkszélesség és duplaakkora szektorméret.

  No dióhéjban ennyi

Új hozzászólás Aktív témák